17. tétel-semmiségi per

Question 1

Mikor vonhatja maga után egy másodlagos jogforrás hibája az érvénytelenségét az EU jogrendben?

Answer 1

Egy másodlagos jogforrás hibája az érvénytelenségét vonhatja maga után megsemmisítés iránti per, előzetes döntéshozatali eljárás, vagy érvénytelenségi kifogás keretében.

Question 2

Mi a célja a megsemmisítés iránti pernek az EU jogrendben?

Answer 2

A per célja, hogy a felperes kérésére az EU bíróságai megvizsgálják egy jogszabály vagy jogi aktus érvényességét, és annak érvénytelensége esetén hatályon kívül helyezzék.

Question 3

Mely jogi aktusok esetében korlátozott a magánfelek perlése jogosultsága a megsemmisítés iránti perben?

Answer 3

A magánfelek perlése jogosultsága korlátozott, csak a megtámadott aktussal összefüggésben közvetlenül és személyesen érintett magánfelek léphetnek fel.

Question 4

A Tanács és Bizottság mely eseteiben nem terjed ki a megsemmisítés iránti per?

Answer 4

A megsemmisítés iránti per nem terjed ki a Tanács és a Bizottság által kibocsátott ajánlásokra és állásfoglalásokra.

Question 5

Mik a megsemmisítés iránti per speciális esetei?

Answer 5

A per különleges esetei között szerepelhetnek specifikus jogi aktusok, azok közzétételének vagy tudomásra jutásának ideje, és ezek határidőn belüli megtámadása.

Question 6

Milyen jogi aktusok támadhatóak meg a megsemmisítés iránti per keretében?

Answer 6

A felülvizsgálható jogi aktusok köre bármilyen intézkedést magába foglal, amelynek kötelező hatálya van és alkalmas arra, hogy a kérelmező joghelyzetében változásokat idézzen elő.

Question 7

Kik lehetnek a megsemmisítés iránti per privilegizált felperesei?

Answer 7

Privilegizált felperesek lehetnek a tagállamok, a Bizottság és az Európai Parlament, akik általános jogosultsággal rendelkeznek keresetindításra.

Question 8

Milyen feltételek mellett indíthat pert a Számvevőszék, az Európai Központi Bank vagy a Régiók Bizottsága?

Answer 8

Ezek a részben privilegizált szervek előjogaik védelmében indíthatnak pert, de bizonyítaniuk kell, hogy a megtámadott jogi aktus sérti előjogaikat.

Question 9

Mi az a Plaumann-teszt és mire vonatkozik?

Answer 9

A Plaumann-teszt azt az elvet fogalmazza meg, hogy azok a magánszemélyek, akik nem címzettjei a döntésnek, csak akkor tekinthetők közvetlenül és személyesen érintettnek, ha a döntés őket valamilyen sajátos jellemzőik miatt érinti, mint a címzett személyek esetében.

Question 10

Hogyan értékelhető egy rendeleti jellegű aktus a megsemmisítés iránti perben?

Answer 10

Egy aktus akkor támadható meg, ha nem támaszkodik további végrehajtó intézkedésekre, azaz teljes és végrehajtható jogi értelemben.

Question 11

Milyen célja volt annak az igénynek, hogy uniós alkotmányos szabályokat fektessenek le?

Answer 11

Az uniós alkotmányos szabályok lefektetésének célja az volt, hogy a bonyolult alapszerződéses rendszert egyszerűsítsék és egy dokumentumba foglalják bele.

Question 12

Hogyan kezdődjön meg az alkotmányozós folyamat az EU-n belül?

Answer 12

Az alkotmányozós folyamat megkezdésére az a javaslat született, hogy ne kormányközi konferenciával, hanem egy szélesebb legitimitással rendelkező Európai Konvent segítségével dolgozzák ki a szöveget, amit korábban az Alapjogi charta kidolgozásakor is alkalmaztak.

Question 13

Mi dönti el, hogy milyen szabályokat és eljárásokat kövessenek az előkészítő üléseken az EU alkotmányozási folyamatában?

Answer 13

Az előkészítő üléseken arra vonatkozó döntéseket hoznak, hogy mely szabályokat és milyen ügy jellegét tekintve alapuljanak, ily módon formálva az alkotmányozás eljárását.

Question 14

Mi az a per, amely a jogi aktusok semmissé nyilvánítására irányul?

Answer 14

Megsemmisítés iránti per.

Question 15

Mi teszi felülvizsgálhatóvá egy jogi aktust a megsemmisítés iránti perben?

Answer 15

Bármilyen intézkedés, amelynek kötelező hatálya van és képes változást idézni elő a kérelmező joghelyzetében.

Question 16

Mely jogi aktusok semmisségét lehet kérni?

Answer 16

Jogalkotási aktusok
Tanács, Bizottság és Európai Központi Bank jogi aktusai, ajánlások és vélemények kivételével
Európai Parlament és Európai Tanács harmadik személyekre joghatással járó aktusai
Unió szervei vagy hivatalai által elfogadott, harmadik személyekre joghatással járó aktusai.

Question 17

Lehetséges-e a közbeeső vagy ideiglenes döntések felülvizsgálatára?

Answer 17

Nem, a közbeeső vagy ideiglenes döntések felülvizsgálatára nincsen mód.

Question 18

Milyen feltételek mellett minősül egy jogi aktus felülvizsgálhatónak a megsemmisítés iránti perben?

Answer 18

Az intézkedésnek kötelező hatályúnak kell lennie és alkalmasnak kell lennie arra, hogy érzékelhető változást idézzen elő a kérelmező joghelyzetében vagy érdekeit érintse.

Question 19

Mi a lényeges jellemzője annak a jogi aktusnak, ami alapjául szolgálhat a megsemmisítés iránti perben?

Answer 19

A lényeges jellemzője, hogy végső döntésnek kell lennie, ami változást hoz a felek joghelyzetében, és vizsgálandó, hogy van-e szándékolt joghatása.

Question 20

Kik minősülnek privilegizált felpereseknek a megsemmisítés iránti perben?

Answer 20

Tagállamok, Bizottság, Európai Parlament. Ezeknek a felpereseknek általános a keresetindítási joguk, és nem kell semmilyen jogi érdeket felmutatniuk.

Question 21

Mely szervezetek tartoznak a részben privilegizált felperesek közé, és milyen feltételek mellett indíthatnak pert?

Answer 21

Számvevőszék, Európai Központi Bank, Régiók Bizottsága. Indíthatnak pert előjogaik védelmében, amennyiben bizonyítható, hogy a megtámadott intézkedés vagy jogszabály sérti valamelyik előjogukat. A Régiók Bizottsága a szubszidiaritáselv megsértése esetén indíthat semmisségi pert jogalkotási aktusokkal szemben, ha az elfogadásánál konzultációs joga volt.

Question 22

Kik lehetnek a nem privilegizált felperesek a megsemmisítés iránti perben és milyen feltételeknek kell megfelelniük?

Answer 22

(a) Felperesnek címzett jogi aktus esetében
(b) Nem a felperesnek címzett jogi aktus esetén, ha azt közvetlenül és személyesen érinti
(c) Rendeleti jellegű aktus esetén, ha az közvetlenül érinti a felperest és nem tartalmaz végrehajtási intézkedést.Az actio popularis (azaz a nyilvános érdek vagy általános érdek érvényesítésére irányuló perindítás) lehetősége kizárt.

Question 22

Mikor támadható meg egy rendeleti jellegű aktus?

Answer 22

Egy rendeleti jellegű aktus csak akkor támadható meg, ha nem tesz szükségessé végrehajtó intézkedést, tehát jogi értelemben teljes és végrehajtható. Ez eltörli a személyes érintettség feltételét a támadáshoz.

Question 23

Milyen speciális jogosultsága van a Tagállamoknak, Bizottságnak és Európai Parlamentnek a megsemmisítés iránti perben?

Answer 23

A Tagállamoknak, Bizottságnak és Európai Parlamentnek általános a keresetindítási joga, amelyet nem kell külön jogi érdekeltséggel alátámasztaniuk.

Question 24

Mikor jogosult a Számvevőszék pert indítani?

Answer 24

A Számvevőszék akkor indíthat pert, amikor valamilyen intézkedés vagy jogszabály az ő előjogaikat sérti, és ezt képes bizonyítani.

Question 25

Milyen esetben jogosult a Régiók Bizottsága semmisségi pert indítani?

Answer 25

A Régiók Bizottsága a szubszidiaritáselv megsértése esetén indíthat semmisségi pert, különösen azon jogalkotási aktusok kapcsán, amelyeknél konzultációs joga volt.

Question 26

Milyen esetekben támadható meg jogi aktus nem privilegizált felperesek által?

Answer 26

(a) Ha a jogi aktus közvetlenül nekik van címezve
(b) Ha a jogi aktus nem nekik van címezve, de közvetlenül és személyesen érinti őket
(c) Ha rendeleti jellegű aktus közvetlenül érinti a felperest, és nem tartalmaz végrehajtási intézkedést.

Question 27

Milyen esetekben beszélhetünk közvetlen érintettségről egy jogi aktus kapcsán a megsemmisítés iránti per esetében?

Answer 27

Közvetlen érintettség áll fenn, ha:
Egy jogi aktus (tipikusan határozat) a fél jogi helyzetét képes közvetlenül módosítani minden más jogi aktus nélkül.
A jogi aktus hatóságok számára nem hagy mérlegelési lehetőséget a végrehajtásnál, tehát automatikus jellegű és köztes szabályok alkalmazása nélkül érvényesül.
Nem áll fenn, ha a határozat értelmében a tagállam hatóságai számára cselekvési lehetőséget tart fenn, tehát mérlegelési joga van.

Question 28

Milyen feltételek mellett beszélhetünk személyes érintettségről egy jogi aktussal kapcsolatban?

Answer 28

Személyesen érintettnek számít a felperes, ha az intézkedés olyan mintha neki címezték volna, azaz az aktus egy jól körülírható, objektív jellemzők alapján elkülöníthető, zárt csoport tagjaként érinti a jogi helyzetét.

Question 29

Mi a vertikális közvetlen hatály és mikor érvényesül?

Answer 29

Vertikális közvetlen hatály esetén, ha az irányelv nem került átültetésre, a tagállam nem hivatkozhat mulasztására vagy a hiányzó belső jogszabályra a magánféllel szemben. A magánfél állami szervvel szemben hivatkozhat a végre nem hajtott irányelvre, de más magánfelekkel szemben ez az érv nem használható.

Question 30

Mik a megsemmisítési per érvénytelenségének alapjai?

Answer 30

a) hatáskör hiánya
b) hatáskörrel való visszaélés: más célból fogadják el, mint ami megengedett
(objektív, releváns, visszatérő jelek)
c) lényeges eljárási követelmény megsértése
- konzultációs kötelezettség megszegése
- indokolási kötelezettség megszegése
- érintett fél meghallgatásának hiánya
d) ellentét magasabb rendű jogszabályokkal: leggyakrabban hivatkozott ok
e) egyéb érvénytelenségi okok pl. jogalap hiánya, jogban vagy tényben való
kifejezett tévedés egyedi jogi aktusoknál, mérlegelési jog kifejezett
túllépése, önkényesség és szubszidiaritás elvének megsértése

Question 31

Milyen esetben fordul a tagállami bíróság az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatali eljárás keretében?

Answer 31

Amikor az előtte fekvő ügy eldöntéséhez valamilyen uniós jogkérdés – például egy jogi norma érvényessége – eldöntése szükséges.

Question 32

Milyen jogérvényesítési lehetőséget nyújt az előzetes döntéshozatali eljárás a magánfeleknek?

Answer 32

Közvetett jogérvényesítési lehetőséget nyújt azzal, hogy a felülvizsgálható aktusok köre minden másodlagos jogi normára kiterjed, anélkül, hogy időbeli korlátozás létezne. Relatív hatású, tehát a Bíróság nem nyilváníthatja semmissé a kérdéses aktust, csupán a konkrét ügyben nem alkalmazható.

Question 33

Mit jelent az ICC-formula az előzetes döntéshozatali eljárásban?

Answer 33

Azt jelenti, hogy ha egy másik ügyben döntést hozó bíróság találkozik a korábban érvénytelennek ítélt uniós jogi normával, akkor köteles azt nem alkalmazni, vagy ha szükséges, előterjesztést kell tennie az Európai Bírósághoz előzetes döntés végett.

Question 34

Hogyan kezeli a Bíróság az előzetes döntéshozatali eljárásban a hármas rendszer ellentmondásait?

Answer 34

Az ellentmondások és a feltételek kijátszása miatt a Bíróság kizárja az előzetes döntéshozatali eljárás hatály alól a meg nem támadott igazgatási jellegű, egyedi aktusok érvényességének vitathatóságát. Ezt az álláspontot a 1994-es Textilwerke-ügyben mondta ki és jogerő köti.

Question 35

Mi az érvénytelenségi kifogás jellege az uniós jogban?

Answer 35

Az érvénytelenségi kifogás nem önálló eljárás, hanem járulékos jellegű, már létező jogvita kapcsán felmerülő eljárás és lehetőséget biztosít arra, hogy egy általános hatályú jogi aktus érvénytelenségére hivatkozzanak.

Question 36

Milyen eljárások esetében lehet megtámadni egy általános hatályú jogi aktust?

Answer 36

Az uniós Bíróság előtt folyó semmisségi perekben lehetőséget biztosítanak egy konkrét intézkedés háttérszabályként létező általános norma megtámadására, mint egyfajta járulékos eljárási lehetőség.

Question 37

Van-e meghatározott határidő az érvénytelenségi kifogás igénybevételére?

Answer 37

Nincs meghatározott határidő, határidő nélkül vehető igénybe mint járulékos eljárási lehetőség.

Question 38

Milyen hatással van az érvénytelenségi kifogás megtámadása az uniós jogban?

Answer 38

Relatív hatású, ami azt jelenti, hogy a Bíróság felfüggeszti a konkrét ügyben az általános jogi norma alkalmazását.

Question 39

Melyik ügy kapcsolódik szorosan az érvénytelenségi kifogás igénybevételéhez?

Answer 39

A 1979-es Simmenthal-ügy, amely precedenst teremtett a járulékos jellegű eljárásokra az uniós jogban.