17.tétel-Előzetes döntéshozatali eljárás Flashcards
Mikor rendelkezik hatáskörrel az Európai Unió Bírósága előzetes döntés meghozatalára?
Az Európai Unió Bíróságának hatásköre van az előzetes döntés meghozatalára a Szerződések értelmezése, valamint az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése kapcsán.
Milyen feltételekkel fordulhat egy tagállam bírósága az Európai Unió Bíróságához előzetes döntésért?
Amennyiben a tagállam bírósága olyan ügyben hozna ítéletet, ahol az uniós jog értelmezése vagy egy jogi aktus érvényessége kérdésessé válik, és úgy ítéli meg, hogy ezen kérdések eldöntése nélkül nem hozhat ítéletet, akkor kérheti az Európai Unió Bíróságának döntését.
Mikor köteles az Európai Unió Bíróságához fordulni egy tagállam bírósága?
Akkor köteles fordulni, ha olyan ügyben merül fel az előzetes döntést igénylő kérdés, amely ügyben a nemzeti jog szerint nincs lehetőség jogorvoslatra, azaz az eljáró bíróság döntése ellen nem lehet fellebbezni.
Milyen gyorsasággal köteles az EU Bírósága dönteni, ha egy fogva tartott személyt érintő kérdés merül fel?
A lehető legrövidebb időn belül köteles határozatot hozni.
Mely két fő területen hozhat előzetes döntést az EU Bírósága?
A Bíróság előzetes döntést hozhat a) a Szerződések értelmezése; b) az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése ügyében.
Milyen feltételek mellett végez el az Európai Unió Bírósága előzetes döntést?
Előzetes döntést akkor végez el, amikor egy adott tagállam bírósága előtt egy uniós jogi kérdés eldöntése szükséges az ítélet meghozatalához, vagy amikor nincs lehetőség a bírói döntés elleni fellebbezésre a nemzeti jog szerint.
Miért fontos az uniós jog egységes alkalmazása a tagállami bíróságok által?
Azért, hogy az uniós jog egységes értelmezése és alkalmazása biztosított legyen a különböző jogi kultúrák és jogi gondolkodásmódok mellett is.
Miért van szükség az EU Bíróság előzetes döntési mechanizmusára?
Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jog egységesen értelmezett és alkalmazott legyen az EU-n belüli különböző jogi rendszerek és kultúrák között.
Hol találhatók az előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó szabályok?
Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikkében.
Mi a 267. cikk a) pontjának tárgya?
A Szerződések értelmezésével kapcsolatos kérdésekben hozhat előzetes döntést az Európai Unió Bírósága.
Mit tartalmaz a 267. cikk b) pontja?
Az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényességi és értelmezési kérdéseiben hozhat előzetes döntést a Bíróság.
Mi jellemzi az előzetes döntéshozatali eljárást?
Az egy nem jogorvoslati eszköz, amely az alapeljárásban egy közbenső eljárás.
Ki dönt az ügyben az előzetes döntéshozatali eljárás során, és milyen jellegű az eljárás?
A tagállami bíróság dönt az ügyben, nem az Európai Bíróság, és ez egy nemperes eljárás.
Kinek kell az előzetes döntéshozatali eljárást továbbítani?
A feleknek, az összes tagállamnak, a Bizottságnak, az uniós szerveknek, akiknek jogi aktusának értelmezése vagy érvényessége tárgy, az EGT Megállapodásban részes nem uniós tagállamoknak, az EFTA Felügyeleti Hatóságnak, és a harmadik államoknak, amelyeknek a Tanáccsal kötött nemzetközi szerződése vagy megállapodása az eljárás tárgya.
Milyen formában dönt a Bíróság az előzetes döntéshozatali eljárásban?
Végzés vagy ítélet formájában hoz döntést.
Mi a Bíróság hatásköre az előzetes döntéshozatali eljárás során?
A Bíróságnak két fő hatásköre van: az uniós jogi normák értelmezése és a másodlagos uniós jogi normák érvényességének felülvizsgálata.
Milyen korlátok jellemzik a Bíróság hatáskörét az előzetes döntéshozatali eljárás során?
Nem alkalmazhatják az uniós jogot az ügy tényeire, nem vizsgálhatják az uniós jog és a belső jog összeegyeztethetőségét, és nem értelmezhetik a belső jogot.
Milyen eljárásban van szerepe az előzetes döntéshozatali eljárásnak, és mi a jellege?
Az alapeljárásban van szerepe, mint egy közbenső eljárás, és nemperes jellegű.
Ki tájékoztatandó Magyarországon az előzetes döntéshozatali eljárás folytatásáról?
Az igazságügyért felelős miniszter tájékoztatandó, miközben az eljárás felfüggesztésre kerül.
Milyen esetekben illetékes a Bíróság, illetve a Törvényszék az előzetes döntéshozatali eljárásban?
A Bíróság az uniós jog normáinak értelmezésére és másodlagos jogi normáinak érvényességére, a Törvényszék pedig az Alapokmányban meghatározott ügyekben van illetékes.
Mely jogi aktusok értelmezése vagy érvényességének felülvizsgálata tartozik az előzetes döntéshozatali eljárás keretei közé?
Az uniós szervek jogi aktusai, társulási tanácsok aktusai, a tagállamok és a nem tagállamok közötti uniós hatáskörbe eső egyezmények, valamint az Unió nem tagállamokkal kötött nemzetközi szerződései.
Mi a Bíróság hatáskörének korlátozása az előzetes döntéshozatali eljárás során?
A Bíróság nem alkalmazhatja az uniós jogot az ügy tényeire, nem vizsgálhatja az uniós jog és a belső jog összeegyeztethetőségét, és nem értelmezheti a belső jogot.
Mi az előzetes döntéshozatali eljárás nemperes jellegének egyik következménye?
Az Európai Bíróság nem dönthet az ügyben, csak a jogkérdéseket értelmezheti, vagy az érvényességet vizsgálhatja, az ügy döntése a tagállami bíróság feladata.
Hogyan történik az érdekelt felek tájékoztatása az előzetes döntéshozatali eljárás során?
Az érdekelt felek, tagállamok, Bizottság, és az érintett szervek a tagállami bíróság által kapnak tájékoztatást az előzetes döntéshozatali kérelem továbbításáról.
Mi a “hasznos válasz doktrínája”?
A hasznos válasz doktrínája azt a célszerűségből adódó követelményt takarja, hogy a Bíróságnak olyan értelmezésre kell szorítkoznia, amely a konkrét ügyben a nemzeti bíróság által felhasználható.
Mik a tagállami bíróságok előterjesztési kötelezettségei?
Ha a határozatuk ellen nincsen jogorvoslati lehetőség
A tagállami bíróság előtt az alkalmazandó uniós jogi norma értelmezésével vagy érvényességével kapcsolatos jogkérdés merüljön fel
Az ügyben a határozathozatalhoz szükséges e jogkérdés eldöntésére
A bíróság határozata ellen jogorvoslatnak ne legyen helye
Mikor szükséges az Európai Bíróság (EB) döntésének a kérdezése?
Akkor szükséges az EB döntésének a kérése, amikor a felmerülő jogkérdés megoldása szükséges az ügy eldöntéséhez, és a tagállami bíróság e jogkérdés eldöntését nem tudja biztonsággal szolgáltatni.
Milyen esetekre vonatkozik a Da Costa-ügy precedense?
Mindegy, hogy milyen eljárás során foglalt állást a Bíróság a jogértelmezésben, nem csak előzetes döntéshozatali eljárás lehet.
Nem kell szigorúan azonosnak lennie, a tagállami bíróság előtt felmerült, illetve az előzetesen eldöntött jogkérdésnek.
Mikor teheti okafogyottá a tagállami bíróságnak az előzetes döntéshozatali eljárásban való részvételt?
Amennyiben a Bíróság által a 177. cikk alapján korábban adott értelmezés kötelező jellege okafogyottá teheti a bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárásban való részvételt, különösen, ha a felmerült kérdés lényegében megegyezik egy hasonló esetben már előzetes döntés tárgyát képező kérdéssel.
Mikor nem kötelező a tagállami bíróságok számára az előterjesztési kötelezettség teljesítése?
Ha a Bíróság már foglalkozott hasonló jogkérdéssel korábban, és ez alapján a kérdésre adott értelmezés már kötelező jellegű, akkor az újra előterjesztés nem feltétlenül szükséges, különösen ha a jogkérdés gyakorlatilag azonos egy korábban már eldöntött kérdéssel.
Hogyan befolyásolja a Da Costa-ügy a nemzeti bíróságok előterjesztési gyakorlatát?
A Da Costa-ügy alapján a nemzeti bíróságok nem kötelezettek minden uniós jogi kérdésben az Európai Bírósághoz fordulni, ha a kérdés lényegében azonos egy már korábban eldöntött esettel, és így az előzetes döntéshozatali eljárás kötelezettsége nem merül fel újra.
Mik azok a feltételek, melyek mellett a bíróságok mentesülnek az előterjesztési kötelezettség alól a Da Costa-ügy értelmében?
Ha a kérdés lényegében megegyezik egy korábban már eldöntött kérdéssel és az Európai Bíróság döntése kötelező jellegű, a nemzeti bíróságok mentesülhetnek az előterjesztési kötelezettség alól.
Mi a Da Costa-ügy lényege és mikor alkalmazzák?
A Da Costa-ügy egy precedens, ami azt jelenti, hogy a nemzeti bíróságok mentesülhetnek az előterjesztési kötelezettség alól, ha a megválaszolandó jogi kérdés lényegében megegyezik egy korábban már az Európai Bíróság által eldöntött, és így kötelező jellegűvé vált kérdéssel.
Mikor köteles a tagállami bíróság a kérdést a Bíróság elé terjeszteni?
Amikor közösségi jogi kérdés merül fel olyan nemzeti bíróság előtt, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, kivéve, ha a kérdés nem releváns, a közösségi jogi rendelkezést már értelmezte a Bíróság, vagy a jog helyes alkalmazása nyilvánvaló.
Mik azok az esetek, amikor a bíróság kivételesen nem köteles a kérdést a Bíróság elé terjeszteni?
Ha a felmerült kérdés nem releváns; ha a szóban forgó közösségi jogi rendelkezést a Bíróság már értelmezte (acte éclairé); vagy ha a közösségi jog helyes alkalmazása olyan nyilvánvaló, hogy minden ésszerű kétséget kizár (acte claire).
Mi alapján kell megítélni, hogy a bíróság köteles-e a kérdést a Bíróság elé terjeszteni?
A közösségi jog sajátos jellemzőinek, az értelmezéssel kapcsolatos különleges nehézségeknek, és a Közösségen belüli eltérő ítélkezési gyakorlat veszélyének függvényében.
