17.tétel-kártérítési per

Question 1

Milyen fő típusai vannak a felelősségnek?

Answer 1

Két fő típusa van: 1. kontraktuális (szerződéses) felelősség, 2. deliktuális (szerződésen kívüli) felelősség.

Question 2

Mi a kontraktuális felelősség?

Answer 2

A kontraktuális felelősség akkor áll fenn, amikor a szerződéses kötelezettségek megszegése miatt keletkezett kárt kell megtéríteni.

Question 3

Mit jelent az, hogy az Európai Unió jogalanyisággal rendelkezik?

Answer 3

Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió képes jogi értelemben fellépni: megköt magán- és közjogi szerződéseket, valamint részt vehet jogi eljárásokban.

Question 4

Mit értünk kollíziós szabályok alatt?

Answer 4

Kollíziós szabályok azokat a jogszabályokat jelöklik, amelyek meghatározzák, hogy melyik ország jogrendje az alkalmazandó egy adott jogi kérdésben, különösen külföldi elemek jelenlétében.

Question 5

Milyen tényezők határozhatják meg a joghatósági kérdéseket?

Answer 5

Ügyletkötő felek akarata és a kollíziós szabályok.

Question 6

Kik jogosultak eljárást indítani az Európai Unió nevében kötött szerződésekből fakadóan?

Answer 6

Az Európai Unió Bírósága (EUB), tagállamok, és harmadik országok bíróságai is.

Question 7

Mi történik, ha egy EU által kötött szerződés választottbírósági kikötést tartalmaz?

Answer 7

Az ilyen kikötés alapján rendelkezésre álló választottbíróság határozatot hozhat az ügyben, mind első fokon a Törvényszék, mind tagállami vagy egyéb bíróságok esetében.

Question 8

Hogyan döntenek a felek a jogválasztásról szerződéseikben?

Answer 8

A felek megegyezhetnek a jogválasztásban, vagy a szerződésre vonatkozó jogrendszer szabályai határozhatják meg azt.

Question 9

Dönthet-e bíróság a szerződésekből eredő jogvitákban?

Answer 9

Igen, bíróság dönthet a szerződésekből fakadó jogvitákban, és meghatározhatja az alkalmazandó jogot.

Question 10

Mi a szerepe az ügyletkötő felek akaratának a joghatósági kérdésekben?

Answer 10

Az ügyletkötő felek akarata meghatározó lehet a joghatósági kérdésekben, például kiválaszthatják, hogy melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal az ügyük elbírálására.

Question 11

Milyen típusú szerződéseket köthet az Európai Unió?

Answer 11

Az Európai Unió jogosult közjogi és magánjogi szerződéseket kötni.

Question 12

Hogyan rendelkeznek az EU által vagy névében kötött szerződések a választottbírósági eljárásokkal kapcsolatban?

Answer 12

Ezekben a szerződésekben választottbírósági kikötés alapján lehet eljárni, ami a Törvényszék, vagy a megállapított bíróságok előtt rendelkezhetnek joghatósággal az ügy döntésére.

Question 13

Mik többnyire a szerződésre vonatkozó jogrendszer szabályai a jogválasztás tekintetében?

Answer 13

szerződést uraló jogrendszer szabályai általában a szerződés tartalmával, a szerződés felei jogrendjével és a nemzetközi magánjoggal kapcsolatos szabályokkal összefüggésben kerülnek megállapításra.

Question 14

Mi szabályozza az Unió szerződéses felelősségét?

Answer 14

Az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza az Unió szerződéses felelősségét.

Question 15

Milyen esetben téríti meg az Unió az intézményei vagy alkalmazottai által okozott károkat?

Answer 15

Szerződésen kívüli felelősség esetén, a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően téríti meg az Unió az okozott károkat.

Question 16

Milyen különös feltétel vonatkozik az Európai Központi Bankra a károkozás terén?

Answer 16

Az Európai Központi Bank köteles megtéríteni az általa vagy alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott károkat – ettől eltérően a tagállamok jogában közös általános elvek érvényesülnek.

Question 17

Hogyan szabályozott az Unió alkalmazottainak személyes felelőssége?

Answer 17

Az Unió alkalmazottainak személyes felelősségét a személyzeti szabályzatukban vagy a rájuk vonatkozó alkalmazási feltételekben található rendelkezések szabályozzák.

Question 18

Milyen feltételeknek kell teljesülnie a kártérítési felelősség fennállásához?

Answer 18

1. magatartás jogellenessége, 2. tényleges károsodás bekövetkezése, 3. állítólagos magatartás és kár közötti ok-okozati összefüggés.

Question 18

Milyen tevékenységek sorolhatók a jogellenes magatartás típusai közé?

Answer 18

Passzív tevékenység, mulasztás, aktív cselekvés, uniós tevékenységet gyakorlók jogsértő magatartása, eljárásának hibáiból eredő jogsértések, munkaköri kötelezettségének teljesítési közben elkövetett egyedi jogsértések, egyedi, igazgatási jellegű aktusokkal összefüggő károk, jogalkotás által okozott károk.

Question 19

Milyen jelentősége van az ítélkezési gyakorlatnak az EU szerződésen kívüli felelősségében?

Answer 19

Mivel az EUMSZ nem tartalmaz részletes szabályokat, az ítélkezési gyakorlatban kimunkált alapelveknek van jelentősége.

Question 19

Milyen elvek vezérlik az EU-nak szerződésen kívüli felelőssége nyomán kártérítés megfizetését?

Answer 19

Az EU szerződésen kívüli felelőssége esetén kártérítést a tagállamok jogában közös általános elvek szerint térít meg.

Question 20

Mi szükséges az uniós szervek jogsértő magatartásából eredő károk esetében?

Answer 20

Szükséges, hogy az uniós szerv eljárásának hibáiból eredjen a jogsértés. Ez lehet például valamely jogi aktus vagy egyedi határozat eredményezte kár.

Question 20

Kik gyakorolhatnak jogsértő magatartást, amely az EU szerződésen kívüli felelősségéhez kapcsolódik?

Answer 20

Jogsértő magatartást gyakorolhatnak az uniós tevékenységet gyakorló szervek és alkalmazottak, valamint az uniós alkalmazottak munkaköri kötelezettségeik teljesítése közben.

Question 21

Mikor van szó passzív tevékenységről, mulasztásról az EU szerződésen kívüli felelősségének kontextusában?

Answer 21

Passzív tevékenységről akkor beszélhetünk, amikor az EU intézményei vagy alkalmazottai elmulasztják a szükséges tevékenység végrehajtását, ami kárt okoz.

Question 21

Mikor beszélhetünk az uniós jogalkotás által okozott károkról?

Answer 21

Amikor az általános joghatású jogszabályok - mint például gazdaságpolitikai döntések - válnak a kár okozójává és széles mérlegelési lehetőséggel bírnak.

Question 22

Milyen következményekkel járhat egy uniós szerv jogsértő aktív cselekvése?

Answer 22

ktív cselekvése során, ha az uniós szervek vagy alkalmazottak a feladataikat jogsértő módon látják el, ez károkat okozhat, amelyekért felelősséggel tartozhatnak.

Question 23

Mi a ‘mögöttes felelősség’ az EU szerződésen kívüli felelősségében?

Answer 23

A ‘mögöttes felelősség’ azokat az eseteket foglalja magában, amikor az uniós alkalmazottak a munkaköri kötelezettségeik teljesítése közben elkövetett egyedi jogsértésekért felelnek.

Question 24

Hogyan kell kezelni az uniós szervek vagy alkalmazottak egyedi, igazgatási jellegű aktusokból eredő jogsértéseit?

Answer 24

Egyedi igazgatási jellegű aktusokból, mint például hibás határozatokból eredő jogsértések esetén, a kártérítési eljárás független a semmissé nyilvánítási és a mulasztási perektől.

Question 25

Mi a Schöppenstedt-formula lényege az EU szerződésen kívüli felelősségének kontextusában?

Answer 25

A Schöppenstedt-formula szerint az EU felelősségének megállapításához a jogsértésnek kellően súlyosnak kell lennie, valamint egy olyan felsőbb jogi szabályt kell sértene, amely az egyén jogvédelmét szolgálja és jogokat állapít meg a magánszemélyek javára.

Question 26

Milyen károkért terjed ki az EU felelőssége, amelyek jogosultnak okozott tényleges károsodást?

Answer 26

Az EU felelőssége kiterjed a teljes kár megtérítésére, ami magában foglalja a ténylegesen felmerült kárt (damnum emergens), az elmaradt hasznot (lucrum cessans), valamint a kár elhárításához vagy enyhítéséhez kapcsolódó esetleges költségeket.

Question 27

Milyen esetekben tekinthető egy EU intézmény által elkövetett jogsértés kellően súlyosnak a Schöppenstedt-formula alapján?

Answer 27

Kellően súlyos jogsértésnek számít, ha az intézmény nyilvánvalóan és nagymértékben túllépi hatáskörének gyakorlásának korlátait, a döntés önkényes, a magasabb rendű közérdeket figyelmen kívül hagyva hozott, és ha a jogi aktus hatásai meghaladnak egy adott gazdasági tevékenység normál kockázatait.

Question 28

Mikor beszélünk különleges kár megítéléséről az EU szerződésen kívüli felelősség kontextusában?

Answer 28

Különleges kár esetén a gazdasági szereplők valamely sajátos csoportját a többi szereplőhöz viszonyítva aránytalan mértékben érinti az EU intézkedése.

Question 29

Milyen követelményeknek kell megfelelni a kár fogalmának megállapításakor?

Answer 29

A kár fogalma alatt olyan valós és bizonyítható, meghatározó jelentőségű vagyoni vagy nem vagyoni elemekre vonatkozó károsodás értendő, amelynek bekövetkezése az állítólagos magatartás nélkül nem következett volna be, és amely nem szükségképpen konjunktív feltételek által határozott meg.

Question 30

Mi a szerepe az ok-okozati összefüggésnek az EU felelősségének megállapításában?

Answer 30

Az ok-okozati összefüggés megállapítása során igazolni kell, hogy a káros magatartás kizárólagos és azonnali oka volt a bekövetkezett kárnak, azaz a kártérítési igény alapját képező magatartás nélkül a kár nem következett volna be.

Question 31

Mennyi idő áll rendelkezésre a kártérítési igény érvényesítésére az EU szerződésen kívüli felelőssége esetén?

Answer 31

Az EU szerződésen kívüli felelőssége esetén a kártérítési igény öt éves általános elévülési időn belül érvényesíthető, egyéb perelőfeltételek nélkül.

Question 32

Milyen követelményeknek kell megfelelnie a jogsértést megállapító normáknak az EU szerződésen kívüli felelőssége esetén?

Answer 32

Az EU szerződésen kívüli felelőssége esetén a jogsértést megállapító normáknak kétféle követelménynek kell megfelelniük: az érintett szabálynak biztosítania kell jogokat a károsult személyi körébe tartozó magánszemélyek számára, és a jogsértésnek kellően súlyosnak kell lennie.

Question 33

Mit értünk megtámadható felsőbb jogi aktusok alatt az EU jogrendjében?

Answer 33

Az EU jogrendjében a megtámadható felsőbb jogi aktusok azok az általános jogelvek, általános alapelvek és az uniós jog alapszabadságaira vonatkozó normák, melyeket egy intézmény alkalmazásával kapcsolatban kifogásolhat a magánszemély vagy vállalkozás.

Question 34

Milyen károkért lehet felelősséget érvényesíteni az EU-val szemben?

Answer 34

Az EU felelőssége alá eső károk közé tartozik a ténylegesen felmerült kár és az elmaradt haszon, valamint azok a költségek, amelyek a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében merülnek fel.

Question 35

Mi az elévülési idő az EU szerződésen kívüli felelősségéből eredő kártérítési igény esetén?

Answer 35

Az EU szerződésen kívüli felelősségéből eredő kártérítési igények öt éves általános elévülési időn belül érvényesíthetők és a bizonyítási teher a felperesen van.

Question 36

Mit jelent az, hogy egy EU intézmény “nyilvánvalón és nagymértékben túllépte a hatáskörének gyakorlásának korlátait”?

Answer 36

Ez azt jelenti, hogy az intézmény döntése vagy intézkedése olyan mértékben eltér az elvárttól vagy jogszerűtől, hogy az a jogsértés kellően súlyossá válik. Ilyenkor az intézmény az általa képviselt közérdeket semmibe veszi, és a döntési folyamat önkényessé válik.

Question 37

Hogyan definiálható a ‘károsult személyi kör’ az EU szerződésen kívüli felelősségében?

Answer 37

A károsult személyi kör olyan magánszemélyek vagy szervezetek összességét jelenti, akik valamely, az egyén jogvédelmét szolgáló EU-s szabály értelmében jogosultak, és akiknek valós és bizonyítható kára érzelme a hivatkozott jogsértés következtében.