17. tétel-Az uniós bíráskodás és bírósági eljárások

Question 1

Mik az Európai Unió kiépített jogi keretei?

Answer 1

Európai Unió kiépített jogi keretek között működik, ahol a gazdasági és politikai döntések jogszabályok formájában jelennek meg és értelmezni kell őket. Egységes alkalmazásuk elengedhetetlen és szükség van egy állandó szervezetre a jogviták végleges lezárásához.

Question 2

Mi tette szükségessé az integrációt az EU-n belül?

Answer 2

Az integrációt a közösségi szintű igazságszolgáltatási rendszer létrehozásának szükségessége tette indokolttá, amely a Európai Közösségek Bírósága létrejöttével és a bíráskodás kétszintűvé válásával kezdődött 1989-ben, majd a Nizzai Szerződés hatálybalépése nyomán 2005-ben háromszintűvé vált.

Question 3

Hogyan bővült az uniós bírósági szervezet rendszere?

Answer 3

Az uniós bírósági szervezet őket a Nizzai Szerződés hatálybalépése nyomán 2005-ben háromszintűvé vált, kiegészülve a Közszolgálati Törvényszékkel.

Question 3

Mi a Törvényszék reformja és mikor került elfogadásra?

Answer 3

A Törvényszék reformjáról szóló rendeletet a Tanács 2015. december 3-án fogadta el, amelynek nyomán fokozatosan emelkedni fog a Törvényszék bíráinak száma, valamint egyesülni fog a Közszolgálati Törvényszék és a Törvényszék. A reform 2016-ban kezdődött meg.

Question 4

Milyen lehetősége van az Uniós bírósági szervezet bővítésére?

Answer 4

Az Uniós bírósági szervezet bővítésének lehetősége fennáll az EUMSz 257. Cikk alapján, ahol az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárásban, a Törvényszékhez kapcsolódó különös hatáskörű törvényszékeket hozhatnak létre, amelyek egy-egy ügytípusra szakosodottak.

Question 5

Hogyan történik a bírák és a főtanácsnokok kinevezése az EU Bíróságra és Törvényszékre?

Answer 5

A bírákat és a főtanácsnokokat a tagállami kormányok közösen nevezik ki, megbízatásuk 6 évre szól és megújítható. Mind a Bíróság, mind a Törvényszék bírái elnököt választanak maguk közül, aki 3 éven át irányítja a testületet, és ennek mandátuma megújítható.

Question 6

Mik az Európai Unió Bíróságának alapvető feladatai?

Answer 6

Az Európai Unió Bíróságának alapvető feladatai közé tartozik az EU-Szerződés 19. cikke alapján a jog tiszteletben tartásának biztosítása a Szerződések értelmezése és alkalmazása során, az uniós jog hatékony és egységes érvényesülésének biztosítása a tagállamokban és az uniós szerveknél, valamint a magánfeleknek bírói jogvédelmet nyújtani az uniós jog tekintetében.

Question 7

Mennyi bíró van az Európai Bíróságon és hogyan történik a kinevezésük?

Answer 7

Az Európai Bíróságon a bírák száma megegyezik a tagállamok számával, amely jelenleg 27. A bírók függetlenek, és megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok. A tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki őket hat évre.

Question 8

Mi a főtanácsnokok szerepe az Európai Bíróságon?

Answer 8

A főtanácsnokok nem ítélkező tagjai a Bíróságnak, feladatuk az ítélkező testület munkájának segítése, önálló, független véleményük kifejtésével, amely nem köti a Bíróságot. Azonban gyakran befolyásolja a Bíróság döntését. Ha az ügyben nem merül fel új jogkérdés, a Bíróság az indítvány nélkül is eljárhat.

Question 9

Mikor jár el a Bíróság tizenöt tagú nagytanácsban?

Answer 9

A Bíróság tizenöt tagú nagytanácsban jár el, ha az ügy bonyolultsága, kivételes jelentősége vagy a különleges körülmények ezt megkívánják, illetve ha az eljárásban résztvevő tagállamok vagy uniós intézmények ezt kérik.

Question 9

Milyen változásokat hozott a Törvényszék reformja?

Answer 9

A Törvényszék reformja nyomán a Törvényszék bíráinak száma fokozatosan emelkedik, és a Közszolgálati Törvényszék 2016. szeptember 1-én megszűnése után a funkciókat és a bírák egy részét a Törvényszék vette át.

Question 10

Hogyan van szervezve a Törvényszék ítélkező szervezete?

Answer 10

A Törvényszék ítélkező szervezete lehet egyesbíró, három és öttagú tanács, nagytanács és teljes ülés, amelyekről az előkészítő üléseken döntenek az eljárás szabályzata és az ügy jellege alapján. Az ügyek nagy többségében a háromtagú tanácsban történik az ítélkezés.

Question 10

Milyen tényezők befolyásolják az ítélkező testületek kialakítását az EU bíróságain?

Answer 10

Az ítélkező testületek kialakítását az ügy jellege, jelentősége, nehézsége, és az eljárás jellege befolyásolja. A választott formáció attól is függően változhat, hogy sürgős döntést igényel-e az ügy vagy sem, és gyakrabban öttagú tanácsban járnak el.

Question 11

Miért hoztak létre különös hatáskörű törvényszékeket az EU-n belül?

Answer 11

A különös hatáskörű törvényszékeket azért hozták létre, hogy bizonyos területeken specializált bíróságok foglalkozzanak meghatározott ügytípusokkal elsőfokú eljárásokban, ezáltal segítve a joghatósági rendszer hatékonyságát és specializációját.

Question 11

Mikor kerül eljáráshoz a Törvényszéki Elnök és az Elnökhelyettes?

Answer 11

A Törvényszék elnökét és elnökhelyettesét az intézmény bírái választják meg, és hasonló feladatokkal rendelkeznek, mint a Bíróság hasonló pozíciói. Az elnökhelyettes az elnök kérése vagy akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt.

Question 12

Milyen eljárások típusait különböztetjük meg az EU-n belül?

Answer 12

Az EU-n belül az eljárásokat típusok szerint kötelezettségszegés megállapítása iránti per, előzetes döntéshozatali eljárás, megsemmisítés iránti per (megsemmisítési per), mulasztási per, kártérítési per, közszolgálati per és egyéb eljárások (pl. európai szellemi tulajdonjogot érintő jogviták, nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos vélemények) alapján csoportosíthatjuk.

Question 13

Hogyan segítik a referensek a bírák és főtanácsnokok munkáját az Európai Bíróságon?

Answer 13

A referensek olyan jogi szakértők, akik segítik a bírák és főtanácsnokok ítélkezési és véleményezési munkáját, valamint az ügy előkészítését és dokumentálását.

Question 13

Mi a szerepe a különös hatáskörű törvényszékeknek az EU-ban?

Answer 13

A különös hatáskörű törvényszékek arra hivatottak, hogy egy adott területen kijelölt ügytípusokban az elsőfokú ítélkezést végezzék. Ezek a törvényszékek speciális hatáskörökkel rendelkeznek és azok határozatai ellen csak bizonyos esetekben lehet fellebbezni a Törvényszékhez.

Question 13

Hogyan szerveződik a Törvényszék ítélkező testületei?

Answer 13

A Törvényszéki ítélkező testületek lehetnek egyesbírók, háromtagú vagy öttagú tanácsok, nagytanács és teljes ülés. Az, hogy melyik formációban jár el, az ügy jellegétől és komplexitásától függ. Döntés előkészítő üléseken születik meg.

Question 14

Hogyan folyik az írásbeli szak az EU bíróságain?

Answer 14

Az írásbeli szak a keresetlevél benyújtásával kezdődik, amit a bíróság hivatala vesz nyilvántartásba. Az írásbeli eljárási lépések közé tartozik az ellenkérelmek és a válaszok benyújtása, a vélemények és intézkedések kialakítása, valamint az ügy előadó bírára való szignálása és a tárgyalás időpontjának kiírása.

Question 14

Mi a Közszolgálati Törvényszék szerepe és mi történt vele?

Answer 14

A Közszolgálati Törvényszék az uniós közszolgálati jogvitákat bírálta el, de 2016. szeptember 1-jén megszűnt, és feladatait a Törvényszék vette át.

Question 15

Milyen szempontok szerint alakul ki egy EU bírósági tárgyalás nyelvezete?

Answer 15

A tárgyalás nyelve lehet bármelyik hivatalos EU nyelv, általában a felperes döntése alapján. Ha az alperes az EU tagállamával vagy azon tagállam állampolgárával kapcsolatos, akkor az adott tagállam hivatalos nyelvét kell használni a tárgyaláson.

Question 16

Milyen feltételek mellett dönt a bíróságok szervezetének kialakításáról?

Answer 16

A bíróságok szervezetének kialakítását az EU-Szerződés alapján az Európai Parlament és a Tanács határozhatja meg rendes jogalkotási eljárásban. Ezek a szervezeti felépítések az EUB Alapokmány jegyzőkönyveiben vannak meghatározva.

Question 16

Hogyan alakul a Bíróság és Törvényszék bíráinak mandátuma?

Answer 16

A bírákat és főtanácsnokokat hatéves időtartamra nevezik ki, amely időszak lejártát követően a mandátum megújítható. A bírák ciklusának megújítása háromévente, részlegesen történik.

Question 17

Hogyan bírálják el az európai szellemi tulajdonjogot érintő jogvitákat?

Answer 17

Az európai szellemi tulajdonjogot érintő jogviták a Tanács külön felhatalmazása alapján kerülnek elbírálásra, és az eljárást az EU bíróságainak megfelelő formában végzik.

Question 18

Milyen eljárások lehetőségeit biztosítják az alapító szerződések és másodlagos jogforrások?

Answer 18

Az alapító szerződések és másodlagos jogforrások többek között lehetővé teszik a kötelezettségszegés megállapítása iránti pert, az előzetes döntéshozatali eljárást, a megsemmisítési pert, a mulasztási pert, a kártérítési pert, a közszolgálati pert és bizonyos egyéb eljárásokat.

Question 19

Miért fontos a kontradiktórius eljárás az EU bíróságain?

Answer 19

A kontradiktórius eljárás fontos, mert lehetővé teszi, hogy az érintett felek egyenlő félként képviselhessék az álláspontjukat és bizonyítékaikat, garantálva a tisztességes tárgyaláshoz való jog érvényesülését.

Question 19

Van-e lehetőség a tárgyalások nyilvánosságának eltérésére az EU bíróságain?

Answer 19

Bár a tárgyalások főszabály szerint nyilvánosak, bizonyos esetekben ettől eltérhetnek, megőrizve az eljárások bizalmas jellegét, ha ez szükségesnek bizonyul.

Question 20

Mi történik a tárgyalások során az EU bíróságain?

Answer 20

A tárgyalások során a felek röviden összefoglalhatják az írásban már kifejtett álláspontjukat, a bírák kérdéseket tehetnek fel a még tisztázatlan tényekkel kapcsolatban, tartani lehet perbeszédeket, és a főtanácsnok az utolsó tárgyaláson ismerteti az indítványát.

Question 20

Milyen eszközök állnak rendelkezésre a bírók számára az írásban tisztázatlan tények felderítésére?

Answer 20

A bírók kérdéseket tehetnek fel a tárgyaláson, amelyek segítségével tisztázhatják az írásban nem részletezett vagy vitatott tényeket, ezáltal biztosítva az ügy teljes körű megértését.

Question 21

Mit tehetnek a felek a tárgyalás során az EU bíróságain?

Answer 21

A tárgyalás során a felek röviden összefoglalhatják az írásban már kifejtett álláspontjukat, hogy tisztázó és érvényesíthető legyen az álláspontjuk a bíróság előtt.

Question 22

Milyen szerepet töltenek be a perbeszédek az EU bíróságain történő tárgyalásokon?

Answer 22

A perbeszédek során a felek részletesen ismertethetik az álláspontjukat, előadhatják érveiket és reagálhatnak a bírók kérdéseire vagy a másik fél érveire. A perbeszédek kulcsfontosságú részét képezik a szóbeli szaknak, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy minden releváns információ a bíróság elé kerüljön.

Question 22

Mi történik az előkészítő üléseken a bíróságokon?

Answer 22

Az előkészítő üléseken döntenek a bírók arról, hogy melyik ítélkezési formáció – egyesbíró, háromtagú tanács, öttagú tanács vagy nagytanács – lesz illetékes az adott ügyben, mindenekelőtt a szabályzatokat és az ügy jellegét figyelembe véve.

Question 22

Mi a bírák elsődleges célja a kérdéseik feltevésével a tárgyaláson?

Answer 22

A bírák célja a kérdéseik feltevésével, hogy felderítsék az írásban nem tisztázott tényeket, így a tárgyalás egy interaktív fórummá válik az ügy pontos és átfogó elemzésére.

Question 22

Mikor térhet el a tárgyalás a nyilvánosság elvétől az EU bíróságain?

Answer 22

A tárgyalás a főszabálytól eltérhet és zárt ajtók mögött történhet, ha ez az ügy körülményei, bizalmas jellege vagy más jogos indokok miatt indokolt. A nyilvánosság egy fokú megőrzése a tisztességes eljárás garantálásának részét képezi, ám az eljárás integritása érdekében ettől el lehet térni.

Question 23

Milyen fontos lépést tesz a főtanácsnok a tárgyalássorozat utolsó részében?

Answer 23

A tárgyalássorozat utolsó szakaszában a főtanácsnok elkészíti és szóban ismerteti a nem kötelező erejű indítványát, ami összefoglalja az ügy jogi kérdéseit és azt, hogy a főtanácsnok milyen ítéletet javasol a bíróságnak. Ez az indítvány vezető iránymutatást adhat a bíróság ítéletének megalapozásához.

Question 24

Milyen körülmények között válhat egy tárgyalás zárttá az EU bíróságain?

Answer 24

Amennyiben az ügy körülményei, bizalmas jellege vagy más jogos indokok azt szükségessé teszik, a tárgyalás zárt ajtók mögött zajlhat, hogy biztosítsa az érintett felek bizalmas adatainak vagy információinak védelmét.

Question 24

Hogyan biztosítja az EU bíróság a felek és a bíróság közötti kommunikációt a tárgyalás során?

Answer 24

A tárgyaláson a bíróság tagjai interaktív kommunikációt folytatnak a felekkel kérdések és válaszok formájában, ami lehetővé teszi az érvek és ellenérvek, továbbá a szükség szerinti bizonyítékok alapos kibontakoztatását.

Question 24

Mi történik a tárgyalások során az EU bíróságain?

Answer 24

A tárgyalások során a felek röviden összefoglalhatják az írásban már kifejtett álláspontjukat, a bírák különböző kérdéseket tehetnek fel, amelyek célja az írásban nem tisztázott tények megvilágítása. A tárgyalások normál esetben nyilvánosak, de ettől eltérhetnek. A perbeszédek és bírói kérdések fontos részét képezik a tárgyalásnak, és az utolsó tárgyaláson a főtanácsnok szóbeliségbe veszi az indítványát.

Question 25

Mi a perbeszédek szerepe az EU bíróságának tárgyalásában?

Answer 25

A perbeszédek alkalmat adnak a feleknek, hogy részletesen és szisztematikusan kifejtsék és megvédjék az álláspontjukat, lehetőséget adva a bíróság tagjainak, hogy további kérdésekkel mélyítsék el az ügy megértését.

Question 26

Hogyan összefoglalhatják a felek írásban már kifejtett álláspontjukat a tárgyaláson?

Answer 26

A felek a tárgyalás során lehetőséget kapnak, hogy szóban röviden összefoglalják és kiemeljék az írásban már benyújtott dokumentumokban részletezett fő érveiket és álláspontjukat.

Question 26

Mikor tehetnek fel a bírák kérdéseket a tárgyalás során?

Answer 26

A bírák akkor tehetnek fel kérdéseket, amikor további tisztázásra szorulnak az írásban benyújtott anyagokban nem világosan körvonalazott tények és körülmények.

Question 27

Milyen körülmények között válhat egy tárgyalás nem nyilvánossá az EU bíróságain?

Answer 27

A tárgyalás akkor nem nyilvános, ha az ügy érzékeny természete, bizalmas információk vagy a felek privát szférájának védelme ezt indokolttá teszi.

Question 27

Mi történik az utolsó tárgyalás során az EU bíróságain?

Answer 27

Az utolsó tárgyalás során a főtanácsnok előterjeszti az indítványát, ami átfogó javaslatot tartalmaz az ügyben hozandó ítéletre vonatkozóan, és amely jelentősen befolyásolhatja a bíróság végső döntését.

Question 27

Mi az “Ex tunc” jelentősége az EU bíróságainál?

Answer 27

“Ex tunc” a latin kifejezés, ami azt jelenti, hogy valami a jogszabály keletkezésétől fogva érvényes, tehát a határozatok nem csak a jövőre nézve, hanem visszamenőleges hatással is rendelkeznek az adott jogviszonyokra.

Question 27

Milyen lehetősége van az EU bíróságainak arra, hogy eltérjenek a nyilvános tárgyalások alapelvétől?

Answer 27

Az EU bíróságainak lehetősége van arra, hogy bizonyos körülmények között – például a személyes adatvédelem, a nemzeti biztonság vagy a privát érdekek védelme érdekében – zárt ajtók mögött tartsanak tárgyalást.

Question 28

Hogyan döntenek az előkészítő üléseken az ügy jellegére tekintettel?

Answer 28

Az ügy jellegére és a vonatkozó eljárásra tekintettel az előkészítő üléseken döntenek a bíróságok ügykezelési szabályairól, és meghatározzák, melyik ítélkezési formáció – egyesbíró, tanács vagy nagytanács – lesz illetékes az adott ügyben.

Question 28

Mikor alakulhat ki a tárgyaláson interaktív párbeszéd a felek és a bírák között?

Answer 28

Interaktív párbeszéd alakulhat ki akkor, amikor a bírók kérdéseket tesznek fel a feleknek a tárgyalás során, segítve ezzel az ügy összetettebb aspektusainak tisztázását.

Question 29

Mikor lehet eltérni a tárgyalások nyilvánosságának alapelvétől az EU bíróságain?

Answer 29

A tárgyalások nyilvánosságának alapelvétől akkor lehet eltérni, ha a tárgyalás természete vagy a benne részt vevő érzékeny információk bizalmas kezelése ezt indokolttá teszi.

Question 29

Milyen lehetősége van a bíráknak a tárgyalások során?

Answer 29

A bírák az írásban már kifejtett álláspont összefoglalásán túl lehetőséget kapnak, hogy kérdéseket tehessenek fel, melyek célja az írásban nem tisztázott tények felderítése. A tárgyalás főszabály szerint nyilvános, de különleges esetekben ettől eltérhetnek.

Question 30

Mi a főtanácsnok szerepe az ítélethirdetés előtt?

Answer 30

Az ítélethirdetés előtt a főtanácsnok lényeges feladatot lát el azáltal, hogy elkészíti és szóban ismerteti az indítványát, amely ajánlásokat tartalmaz a bíróság számára az ügy jogi megítélésével kapcsolatos döntés előkészítése érdekében.

Question 30

Hogyan biztosítják a bíróság tagjai az ügyek méltányos elbírálását?

Answer 30

A bíróság tagjai a tárgyaláson fennálló kérdésekkel, a perbeszédek megtartásával és az ítélethirdetésre való alapos előkészülettel biztosítják az ügyek törvényes és méltányos elbírálását.