17. tétel-kötelezettségi eljárás Flashcards
Mi a kötelezettségszegési eljárás tárgya az uniós jogban?
A kötelezettségszegési eljárás tárgya a tagállamok felelőssége az uniós jog megsértése miatt.
Kiket terhel elsősorban az uniós kötelezettségek teljesítése egy tagállamon belül?
A teljesítés elsősorban a tagállamok kormányát, a közigazgatást és a végrehajtó hatalmat terheli.
Kit terhelnek a kötelezettségek, ha egy tagállam kötelezettségszegést követ el?
Ilyenkor nem csak a kormányt és az alárendelt szerveket terhelik a kötelezettségek, hanem a tagállam minden szervét, függetlenül attól, hogy alkotmányosan függetlenek-e a végrehajtó hatalomtól.
Milyen elvet tükröz a tagállamok nem mentesülése a közösségi jog megsértéséért?
Az állami egység elvét tükrözi, amely szerint nem hivatkozhatnak a nemzeti jogrendszeren belüli hatáskör- és feladatmegosztásra.
Milyen típusú jogsértéseket ismer a kötelezettségszegési eljárás?
Az eljárás ismeri a jogszabály módosításának elmulasztását, az uniós joggal ellentétes jogszabály elfogadását, irányelv át nem ültetését, közigazgatási határozatot és intézkedést, bíróságok ellentétes ítélkezési gyakorlatát, valamint a jogsértő magatartás tűrését.
Milyen szerepet tölt be a Bizottság a kötelezettségszegési eljárás során?
A Bizottság feladata az uniós jog betartásának kikényszerítése, az eljárásért felelős, és bírósághoz fordulhat, ha egy tagállam nem tesz eleget az uniós kötelezettségeknek.
Mit tesz a Bizottság, ha egy tagállam nem teljesíti a Bíróság ítéletében foglaltakat?
Ha egy tagállam nem hajtja végre a Bíróság ítéletét, a Bizottság ismét bírósághoz fordulhat, és kérheti átalányösszeg vagy kényszerítő bírság kiszabását az államra.
Mit követelhet meg a Bíróság, ha megállapítja a kötelezettségszegést?
A Bíróság megállapítási ítéletet hoz, és elutasíthatja a keresetet vagy megállapíthatja a jogsértést, valamint kötelezheti a feleket a költségek viselésére.
Mi a kötelezettségszegési eljárás célja az EUMSZ 258. Cikk alapján?
Az EUMSZ 258. Cikk értelmében az eljárás célja, hogy amennyiben egy tagállam nem teljesíti a Szerződésekből eredő kötelezettségeit, a Bizottság lépéseket tehet a jogsértés megállapítása és a kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében.
Mi a Bizottság eljárása, ha egy tagállam esetlegesen megsérti az EU jogot, az EUMSZ 259. Cikk alapján?
Ha egy tagállam megsérti az EU jogot, a Bizottságnak először indokolással ellátott véleményt kell kiadnia, miután az érintett államnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére. Amennyiben a tagállam nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak, a Bizottság fordulhat az Európai Unió Bíróságához.
Mi a tagállamok általi kötelezettségszegés fő típusai, amelyeket az EUMSZ 260. Cikk ír le?
Az EUMSZ 260. Cikk leírja, hogy amennyiben az Európai Unió Bírósága kötelezettségszegést állapít meg, az adott tagállam köteles meghozni a szükséges intézkedéseket az ítélet teljesítéséhez. Ha a tagállam nem hajtja végre az ítéletben foglaltakat, a Bizottság ismételten fordulhat a Bírósághoz, és kérheti pénzbírság kiszabását.
Mik a következmények és a következő lépések, ha egy tagállam nem tesz eleget az Európai Unió Bírósága ítéletének?
Amennyiben egy tagállam nem hajt végre egy ítéletet, a Bizottság ellenőrizheti az intézkedések megtörténtét, és amennyiben szükséges, újabb eljárást indíthatnak a Bíróság előtt, amely kényszerítő bírság vagy átalányösszeg megfizetésére kötelezheti az államot.
Hogyan történik a kölcsönös kötelezettségszegésről szóló perindítás a tagállamok között?
Ha egy tagállam úgy véli, hogy egy másik tagállam nem teljesíti a Szerződésekből eredő kötelezettségeit, először a Bizottság elé kell terjesztenie a kérdést. A Bizottság kontradiktórius eljárás keretében adjon indokolással ellátott véleményt, mielőtt az ügy az Európai Unió Bíróságához kerülne.
Mi az a “kötelezettségszegési eljárás” az EU jogrendszere szerint?
A kötelezettségszegési eljárás egy jogi folyamat, amelyet az Európai Bizottság vagy egy másik tagállam kezdeményezhet, amennyiben úgy vélik, hogy egy tagállam nem teljesítette a Szerződésekből eredő kötelezettségeit.
Hogyan reagál az Európai Bizottság, ha egy tagállam esetleg nem tesz eleget az uniós jogi követelményeknek?
Az Európai Bizottság először egy indokolással ellátott véleményben fogalmazza meg a tagállam által elkövetett szerződésszegés részleteit, majd ha a tagállam nem reagál kellőképpen, az Európai Unió Bírósága elé vitteti az ügyet.
Milyen állami szinteken jelentkezhet a kötelezettségszegés az uniós jogban?
A kötelezettségszegés minden tagállami szinten jelentkezhet, beleértve a kormányokat, a közigazgatási szerveket, és akár az alkotmányosan független szerveket is.
Melyek a leggyakoribb típusai a tagállamok általi kötelezettségszegésnek?
Gyakori típusok közé tartozik a jogszabályok módosításának elmulasztása, uniós joggal ellentétes tartalmú jogszabályok elfogadása, irányelvek nem megfelelő végrehajtása, közigazgatási intézkedések és bírósági döntések, valamint a jogsértő magatartások tűrése.
Mit jelent az “állami egység elve” az EU jogában?
Az állami egység elve azt jelenti, hogy egy tagállam nem mentesülhet a kötelezettségszegési felelősség alól a belső jogi hatáskör- és feladatmegosztásra hivatkozva.
Mi történik, ha egy tagállam nem teljesíti a Bíróság ítéletét a kötelezettségszegési eljárás során?
Amennyiben a tagállam nem cselekszik az ítélet szerint, a Bizottság újra beperelheti az államot, és kényszerítő bírságok vagy átalányösszegek megfizetésére szólíthatja fel azt.
Mikor köteles egy kötelezettségszegést kezdeményező tagállam a Bizottsághoz fordulni az EUMSZ értelmében?
Egy tagállamnak akkor kell a Bizottsághoz fordulnia, ha egy másik tagállam ellen szeretne pert indítani a Szerződésekből eredő kötelezettségek megsértése miatt. A Bizottság véleménye után, amennyiben rendelkezésre áll, vagy három hónapig válasz nem érkezik, a tagállam a Bírósághoz fordulhat.
Milyen szerepet játszik az Európai Unió Bírósága a kötelezettségszegési eljárásban?
Az Európai Unió Bírósága megállapíthatja egy tagállam kötelezettségszegését és elrendelheti a szükséges intézkedések megtételét. Amennyiben a tagállam nem tesz eleget az ítéletében foglaltaknak, a Bíróság átalányösszeg vagy kényszerítő bírság fizetésére kötelezheti.
Hogyan működik az eljárás, amikor egy tagállam egy másik tagállam ellen indít kötelezettségszegési pert?
Amennyiben egy tagállam szerint egy másik tagállam megszegte a Szerződésekből eredő kötelezettségeket, az előbbi először a Bizottság elé kell, hogy terjessze az ügyet. A Bizottság véleménye után, vagy ha három hónapon belül nem születik vélemény, a kereset benyújtható az Európai Unió Bíróságához.
Mi a teendő, ha a tagállam továbbra is figyelmen kívül hagyja az ítéletet az EUMSZ 260. Cikk (2) bekezdése értelmében?
Amennyiben a tagállam nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét, a Bizottság ismét az Európai Unió Bíróságához fordulhat. Ilyenkor meghatározhat egy potenciális átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot, amelyet az államnak kell fizetnie.
Milyen következményekkel jár az EUMSZ 260. Cikk (1) bekezdése alapján, ha az Európai Unió Bírósága megállapítja a kötelezettségszegést?
Ha az Európai Unió Bírósága megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak az ítéletet követően meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a jogsértés orvoslására.
Hogyan folytatódhat a kötelezettségszegési eljárás, ha a tagállam nem tesz eleget a Bíróság ítéletének?
Ha a tagállam nem hajtja végre a Bíróság által előírt intézkedéseket, a Bizottság indíthat egy új eljárást, amely során a Bíróság megállapíthatja az átalányösszeg vagy a kényszerítő bírság nagyságát.
Mi a procedúra a kötelezettségszegési per után a végrehajtás tekintetében?
A per után a Bizottság ellenőrizheti a tagállam által végrehajtott intézkedéseket és, szükség esetén, újra bírósághoz fordulhat kényszerítő bírság kiszabásának kérelmezésével.
Milyen különleges intézkedést említ az EUMSZ 260. Cikk (3) bekezdése, ami irányelv átültetésével kapcsolatos kötelezettségszegés esetén alkalmazható?
Irányelv átültetési kötelezettség be nem jelentése esetén a Bizottság keresetet nyújthat be az Európai Unió Bíróságához, és kezdeményezheti, hogy a tagállam átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot fizessen.
Milyen elveket kell a Bizottságnak követnie a kötelezettségszegési per során?
A Bizottság kötve van az általa előterjesztett kifogásokhoz és indokokhoz, és nem határozhatja meg a tagállam által a jogsértés orvoslására választandó módszert.
Mi történik, ha a Bizottság nem ad véleményt három hónapon belül egy tagállam által előterjesztett kötelezettségszegési kérdésben?
Ha a Bizottság három hónapon belül nem ad ki véleményt, a keresetet előterjesztő tagállam közvetlenül fordulhat az Európai Unió Bíróságához, a Bizottság véleményének hiányától függetlenül.
Mit kell tennie egy tagállamnak az EUMSZ 260. cikk (1) alapján ítélet esetén?
Az ítélet megállapítása után a tagállamnak haladéktalanul intézkedéseket kell tennie az Európai Unió Bíróságának döntésének megfelelően.
Mi a folyamat, ha a tagállam nem hajtja végre az ítéletet az EUMSZ 260. cikk (2) értelmében?
Ha a tagállam nem tesz eleget az ítéletben előírtaknak, a Bizottság újabb eljárást kezdeményezhet az Európai Unió Bíróságán, és javasolhat átalányösszeg vagy kényszerítő bírság kiszabására.
Milyen speciális esetben kötelezhető az állam átalányösszeg vagy kényszerítő bírság fizetésére az EUMSZ 260. cikk (3) alapján?
Speciális esetben, ha a Bizottság keresetet nyújt be, mert egy tagállam nem tett eleget egy irányelv átültetésével kapcsolatos kötelezettségének, az Európai Unió Bírósága megállapíthatja az átalányösszeg vagy kényszerítő bírság fizetését.
Mikor említi az EUMSZ, hogy a Bizottság kötve van a kifogásokhoz és indokokhoz egy kötelezettségszegési per során?
Az EUMSZ-ben nincs kifejezetten erre vonatkozó cikk, viszont a joggyakorlatban a Bizottság kötve van a saját előterjesztéséhez, azaz a kifogásokhoz és indokokhoz, amiket a kötelezettségszegési eljárás során felhoz.
Hogyan kezelhető egy olyan eset, amikor a Bizottság nem ad ki véleményt egy tagállam elleni kötelezettségszegési perben?
Ha a Bizottság nem ad ki véleményt az ügyben három hónapon belül, a keresetet előterjesztő tagállam közvetlenül az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
Mit mond ki az EUMSZ arról, hogy a Bizottság hogyan járhat el, ha egy tagállam nem hajt végre egy ítéletet?
Ha egy tagállam nem tesz eleget az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglaltaknak, a Bizottság ismételten fordulhat a Bírósághoz és javasolhatja átalányösszeg vagy kényszerítő bírság megállapítását.
Mi a következő lépés az EUMSZ 260. cikk (3) része szerint, ha egy tagállam nem ülteti át helyesen az irányelvet?
Ha egy tagállam nem felel meg az irányelvet átültető intézkedések bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat, meghatározhatja a tagállam által fizetendő átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot, és ha a Bíróság jogsértést állapít meg, kényszerítő bírságot vagy átalányösszeget szabhat ki.
Milyen esetben haladhat túl a Bíróság a megállapításon és átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot szabhat ki egy tagállamra?
Amennyiben az állapot a jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelv átültetésének elmulasztásában vagy nem megfelelő végrehajtásában áll, és a Bizottság ezt követően keresetet nyújt be a Bírósághoz, a Bíróság átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot szabhat ki.
Miben különbözik egymástól a kötelezettségszegési eljárás a tagállamok és a Bizottság között az EUMSZ alapján?
Ha egy tagállam úgy véli, hogy egy másik tagállam nem teljesítette kötelezettségeit, először a Bizottság előtt kell bizonyítékokkal alátámasztani az állítást. Amennyiben a Bizottság nem ad ki véleményt három hónapon belül, vagy ha az adottnál tovább szeretnék vinni az ügyet, a tagállamok közvetlenül fordulhatnak a Bírósághoz.
Hogyan határoz meg a Bizottság a kötelezettségszegési eljárás során egy tagállam által fizetendő átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot?
Az átalányösszeg vagy kényszerítő bírság megállapításakor a Bizottság értékeli az elmaradt vagy helytelenül végrehajtott intézkedések jellegét és súlyosságát, valamint a továbblépéshez szükséges lépéseket.
Milyen eszköz áll rendelkezésre a Bizottság számára, amennyiben egy tagállam nem tesz eleget a Bíróság ítéletének?
A Bizottság kezdeményezheti az Európai Unió Bíróságánál, hogy az ítéletet be nem tartó tagállamot átalányösszeg vagy kényszerítő bírság megfizetésére kötelezze az EUMSZ 260. cikk alapján.
Hogyan támogatja a Bizottság a per előtti eljárásban a tagállamot, amikor másik tagállam ellen indít kötelezettségszegési pert?
A Bizottság kikéri a felek észrevételeit és indokolással ellátott véleményt ad ki a kötelezettségszegéssel kapcsolatosan, mielőtt az ügy a Bíróság elé kerülne.
Mit tartalmaz az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányelv át nem ültetése esetére?
Ebben az esetben, ha a Bizottság úgy véli, hogy a tagállam nem tett eleget az átültetésre vonatkozó kötelezettségének, a Bizottság kérheti az Európai Unió Bíróságától, hogy rendeljen el pénzügyi szankciókat.
Melyek a tagállamok kölcsönös kötelezettségei egy kötelezettségszegési eljárás során?
A tagállamok kölcsönösen kötelesek betartani az EU Szerződésekből eredő kötelezettségeket, és amennyiben egy állam úgy érzi, hogy egy másik tagállam nem tartja be ezeket, pert indíthat ellenük a Bíróságon a megfelelő előzetes eljárások után.
Mi történik a kötelezettségszegési eljárás során, ha a Bizottság vagy egy tagállam úgy véli, hogy egy másik tagállam nem teljesíti a Szerződésekből eredő kötelezettségeit?
Ebben az esetben az érintett államnak lehetőséget biztosítanak az észrevételei megtételére. Ha ezt követően sem történik megfelelő intézkedés, a Bizottság vagy a tagállam az Európai Unió Bírósághoz fordulhat.
Hogyan kezelheti a Bizottság az irányelvek átültetésének hiányát egy tagállamban?
Ha egy tagállam nem ülteti át az irányelveket, a Bizottság a 260. cikk (3) alapján kérheti az Európai Unió Bíróságától, hogy szabjon ki átalányösszeget vagy napi bírságot a kötelezettségek teljesülése érdekében.
Mikor léphet túl a Bíróság a megállapításon, és ítélhet meg kényszerítő bírságot egy tagállamnak?
Amennyiben a tagállam nem teljesíti az irányelv átültetési kötelezettségét, és nem jelenti be az elfogadott intézkedéseket, a Bizottság kérheti, hogy a Bíróság bírságot szabjon ki a tagállamra.
Mely cikkelyek szerint kezdeményezhető az eljárás egy tagállam jogsértése esetén?
Az EUMSZ 258. és 259. cikke alapján indítható eljárás a kötelezettségek megsértése esetén.
Mik a lépések, ha a Bíróság megállapítása szerint valóban történt kötelezettségszegés?
Az érintett tagállamnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az ítéletben foglaltaknak megfelelően, és ha ez nem történik meg, akkor a Bizottság kérelmezheti a Bíróságnál a további szankciók kiszabását.
Mikor kötelezhető kényszerítő bírság vagy átalányösszeg megfizetésére egy tagállam?
Akkor, ha az Európai Unió Bírósága másodszor is megállapítja annak a tagállamnak a kötelezettségszegését, aki az előző ítélettel ellentétesen járt el.
Mi a következménye annak, ha egy tagállam nem jelenti be az irányelv átültetését?
Az EU Bírósága szankciókkal, például átalányösszeggel vagy napi kényszerítő bírsággal sújthatja azt a tagállamot, aki nem tesz eleget az irányelv átültetési kötelezettségének.
