16-Az EU és a tagállamok belső jogának egymáshoz való viszonya Flashcards
Mik a tagállamok kötelezettségei az uniós jog tekintetében?
A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a belső jog megfeleljen a nemzetközi színtéren vállalt és az uniós jogból eredő kötelezettségeknek.
Mi az “effet utile” elv?
Az “effet utile” elv szerint az értelmezés nem foszthatja meg az értelmezett normát a gyakorlati hatásától.
Lehetséges-e, hogy az uniós jog közvetlenül érvényesüljön a tagállamok belső jogrendszerében?
Igen, felmerülhet, hogy az uniós jog közvetlen utat talál a tagállamok belső jogrendszerébe és jogalkalmazásába. Egy bírósági eljáráson magánfél közvetlenül hivatkozhat uniós jogforrásra (pl. rendelet).
Mi a jelentősége az uniós jog elsőbbségének?
Az uniós jog előnyben részesül az azzal ellentétes tagállami joggal szemben, és akkor is érvényesül, ha ütközik a belső jogi normákkal.
Mit jelent a közvetlen hatályú uniós jogi normák esete?
A közvetlen hatályú uniós jogi normák világosak és feltétel nélküliek, nem igényelnek további tagállami jogalkotást, és egyenesen alkalmazhatók.
Mi a különbség a vertikális és horizontális közvetlen hatály között?
Vertikális közvetlen hatály: az állam nem hivatkozhat belső jogszabályra egy magánféllel szemben, ha elmulasztja egy irányelv átültetését. Horizontális közvetlen hatály: egy magánfél jogot alapíthat egy másik magánféllel szemben uniós szabályra hivatkozva.
Mely uniós jogforrások rendelkezhetnek közvetlen hatállyal?
Közvetlen hatállyal rendelkezhetnek az alapító szerződések, a közösségre kötelező nemzetközi szerződések, rendeletek és határozatok. Irányelvek csak bizonyos feltételek mellett bírnak közvetlen hatállyal.
Mi a Marshall / Foster / Dori doktrína?
Az irányelvi rendelkezések világos és feltétel nélküli esetben rendelkezhetnek közvetlen hatállyal, de csak állami szervekkel szemben. Egy magánszemély nem hivatkozhat közvetlenül irányelvre más magánszemélyekkel szemben.
Mi az igény, ami az uniós alkotmányos szabályok megalkotására vonatkozóan megfogalmazódott?
Az igény az, hogy az uniós alkotmányos szabályokat egy átfogó dokumentum foglalja össze, amely egyszerűsíti a jelenleg bonyolult alapszerződéses rendszert.
Hogyan kezdődött meg az uniós alkotmányozós folyamat, és milyen módszert vetettek el?
Az uniós alkotmányozós folyamat megkezdéséhez nem kormányközi konferenciát használtak, hanem szélesebb legitimitással bíró Európai Konventet kívántak, amely először az Alapjogi charta kidolgozásánál alkalmazták.
Milyen szabályok vonatkoznak a tárgyalások lefolytatására az uniós bírósági eljárás során?
A felek összefoglalhatják írásban már kifejtett álláspontjukat, a bírák feltehetnek tisztázatlan kérdéseket, a tárgyalások főszabálya szerint nyilvánosak, a perbeszédek megtartása után a bíróság tagjai is kérdezhetnek, és az utolsó tárgyalásra a főtanácsnok elkészíti és szóban ismerteti az indítványát.
Mi a szupranacionalitás jelentése az Európai Unió kontextusában?
A szupranacionalitás azt jelenti, hogy a tagállamok szuverenitásuk gyakorlásának egy jelentős részét átengedték az Európai Uniónak, és az uniós hatáskörbe tartozó kérdésekben tartózkodniuk kell minden olyan cselekvéstől, amely akadályozza az uniós hatáskörök gyakorlását.
Mi az “uniós jog elsőbbségének elve” és hogyan működik?
Az uniós jog elsőbbségének elve, vagy szupremácia azt jelenti, hogy konfliktus esetén az uniós jogi normák érvényesülnek a tagállamok belső jogszabályai felett. A tagállami bíróságoknak, ha egy hazai norma és egy uniós norma konfliktusába ütköznek, az uniós joggal ellentétes belső jogszabályt mellőzniük kell.
Mi a közvetlen hatály elve az uniós jogban?
A közvetlen hatály elve szerint az uniós jogi normák bizonyos feltételekkel közvetlenül jogokat alapíthatnak a magánfelek számára a tagállam belső jogrendszereiben, így a tagállami bíróságok előtt is.
Mi a különbség a vertikális és a horizontális közvetlen hatály között az uniós jogban?
Vertikális közvetlen hatály esetén a magánfél állami szervvel szemben hivatkozhat a végre nem hajtott irányelvre, míg a horizontális közvetlen hatály azt jelenti, hogy egy magánfél egy másik magánféllel szemben alapíthat igényt bizonyos uniós szabályok alapján.
