1-Integrációelméletek

Question 1

Mi a funkciójuk az integráció-elmélet által létrehozott az integrációs folyamat megértését és az arról való véleménycserét lehetővé tevő modelleknek és fogalmi konstrukciójuknak?

Answer 1

leírják és megmagyarázzák a jelenségeket, és megkíséreljék megjósolni a jövőbeli eseményeket

Question 2

Mi az (euro) föderalizmus?

Answer 2

A II. világháborút követő időszak egyik meghatározó integrációelmélete a funkcionalizmus és neofunkcionalizmus mellett. Képviselőit ma is megtaláljuk mind az európai politikai elitben, mind az európai uniós szakirodalom képviselői között.

Question 3

Mi az (euro) föderalisták célja?

Answer 3

az egyesült Európa létrehozása, amit elsősorban nem
nemzetközi szerződésekkel és új intézményi struktúrával kívánták elérni, hanem hogy a nemzeti politika mechanizmusai és intézményei átvihetők a regionális együttműködés szintjére.
a hatalmi ágak szétválasztása, egyensúlyának
biztosítása regionális szinten
az uniós intézmények és a nemzeti
kormányok között a feladatok optimális megosztása

Question 4

Mire fektettek nagy hangsúlyt az (euro) föderalisták?

Answer 4

jogegységesítésre
Bizottságot azonban a tagállami reakciók annak
belátására kényszerítették, hogy az egységesítés, sőt még a kiterjedt harmonizáció is lehetetlen. Ebből a felismerésből eredeztethető a kölcsönös elismerés elve, amely fenntartva a tagállami jogrendszerek autonómiáját, átjárást biztosított egyikből a másikba

Question 5

Miért fontos az (euro) föderalistáknál a kölcsönös elismerés elve?

Answer 5

nemzeti jogszabályok összehangolásának szükségessége nélkül válik lehetővé az áruk és szolgáltatások szabad áramlása, a valamely uniós országban jogszerűen értékesített termék másik uniós országban is értékesíthető, még akkor is, ha a termék nem felel meg az összes műszaki szabálynak

Question 6

Mi központi jelentősségű az (euro) föderalistáknál?

Answer 6

hogy az EU közvetlenül vethessen ki adót a tagállamokban, és így ne függjön a nemzeti kormányok uniós költségvetésbe
befizetett hozzájárulásaitól

Question 7

Ki az európai integráció föderalista értelmezésének legismertebb alakja?

Answer 7

Altiero Spinelli, ideológus, politikus, Szerinte Európa föderális átalakítása megteremtheti a közös célok elérésének ideális módját, a szakpolitikák működtetésének megfelelő környezetét, a döntési szintek (tagállami-közösségi) közötti munkamegosztás világos megkülönböztetését, és minden döntési szinten a demokratikus működés záloga lehet

Question 8

Mik voltak az (euro) föderalizmus gyenge pontjai?

Answer 8

Sem az uniós szinten belül, sem az uniós és a nemzeti szint között nem alakultak ki világos hatalommegosztási szabályok. Uniós szinten három szervnek van különböző jellegű jogalkotási hatásköre (Európai Parlament, Európai
Bizottság és a Tanács), míg valóságos végrehajtó hatásköre egyetlen szervnek sincs. Egy föderációban a hatalom megosztott: a föderális szervek nem a tagállami szervek felett állnak, hanem jól elkülönített hatáskörökkel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a szövetségi hatáskörbe tartozó ügyekben a föderáció saját helyi szervein keresztül közvetlenül kapcsolatba kerülnek a polgárokkal. A föderalistáknak az Európai Parlamenthez és annak közvetlen választásához fűzött reményei is füstbe mentek, hiszen az alacsony részvételi arányok miatt a közvetlen választás nem teremtett erős demokratikus legitimációt

Question 9

Ki a funkcionalizmus meghatározó alakja?

Answer 9

David Mitrany,

Question 10

Mik a fők állítások a funkcionalizmussal kapcsolatban David Mitrany „Egy működő békerendszer” c. műve alapján?

Answer 10

A fennálló államközpontú nemzetközi rendszer magában hordozza a háborút, amit csak egy nem állami jellegű struktúra felépítésével lehetne kiküszöbölni. nemzetállamok nem felszámolásukra, hanem az összefogásukra kell törekedni.
emberek csak akkor élnak békében, ha szerényen ki van elégítve az igényük, erre már a nemzetállam nem képes; nem képes kielégíteni az emberiség természetes
igényeit (lakás, élelmezés, közlekedés) globális funkcionális szervezeteket – köztük egy világkormányként működőt – szükséges kialakítani.

Question 11

A funkcionalista Mitranyi írásai alapján, milyen integrációra összpontosít?

Answer 11

nem regionálisra, hanem globálisra

Question 12

A funkcionalista Mitranyi írásai alapján, hol kell elkezdeni az államok közötti együttműködést?

Answer 12

a gazdaság politikailag nem ellentmondásos területein kell elkezdeni

Question 13

A funkcionalista Mitranyi írásai alapján, a világkormány milyen feladatokat látna el?

Answer 13

azokat a feladatokat látná el, amelyek alsóbb szinten
megoldhatatlannak bizonyultak

Question 14

Milyen gyenge pontjai vannak a funkcionalista elméletnek?

Answer 14

Az európai integráció nem a Mitrany által politikamentes területekből indult ki, és a tapasztalat szerint nincsenek politikailag ellentmondásmentes területek.
gazdasági liberalizmust favorizálja, azonban a háború utáni
Nyugat-Európa gazdaságtörténete az állami beavatkozás
története
Az állam nem került a nemzetközi kapcsolatok perifériájára és az alapvető
szükséglet-kielégítés sem került szupranacionális szintre

Question 15

A neofunkcionalizmus milyen magyarázattal szolgál?

Answer 15

szolgáltatta az európai integráció eddig legátfogóbb magyarázatát, nem csak leíró, hanem programalkotó elmélet is

Question 16

A neofunkcionalizmus elfogadja-e a funkcionalizmus bizonyos tételeit, ha igen, miket?

Answer 16

igen, a nemzetállamok tehetetlenségét, a technokratikus irányítás fontosságát, a gazdasági ágazatokban végrehajtott
integráció átcsordulását más területekre, a döntési központok áthelyeződésével a polgárok lojalitásának és a lobbi tevékenységnek az áthelyeződését közösségi szintre

Question 17

Kik a legismertebb képviselői a neofunkcionalizmusnak?

Answer 17

Ernst B. Haas és Philippe Schmitter

Question 18

Milyen funkcióelméleti fogalmakat hoz létre a neofunkcionalizmus? (9)

Answer 18

Funkcionális spill-over (átcsordulás)
Politikai spill-over
Irányított spill-over
Földrajzi spill-over
Kulturális spill-over
Engrenage
A válságokon keresztüli fejlődés koncepciója
Locking-in
A szupranacionalitás fogalma

Question 18

Mi a Funkcionális spill-over (átcsordulás)? (neofunkcionalizmus)

Answer 18

a gazdaság valamely fontos szektorában végrehajtott integráció következményeként integrációs szükséglet keletkezik más ágazatokban. a továbbcsordulás
eredményeként az integráció először kiterjed a társadalomnak a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó szektoraira, majd a politikum világába is. egyenes út vezetett a Schumann-nyilatkozattól a Maastrichti Szerződésig: a szén-és acélszektorban bekövetkezett integráció vezetett fél
évtizeden belül a vámunió, a közös politikák, majd három évtizeden belül pedig a politikai unió alapjainak kialakulásához. A fogalom determinisztikus jellegét
mutatja, hogy a gazdaság egyes szektoraiban beindult integrációs folyamatot szinte megállíthatatlannak tekinti.

Question 18

Milyen jegyekben tér el a neofunkcionalizmus a funkcionalizmustól?

Answer 18

a globális szemlélet helyett a regionális integrációra összpontosít; a létrejövő integrációnak jóléten kívül a külső biztonságot is biztosítania kell; a politikai integráció megvalósítását tartja szükségesnek Európában.

Question 19

Mi a Politikai spill-over? (neofunkcionalizmus)

Answer 19

a döntési hatáskörök Brüsszelbe kerülésével egyre több
szereplő (a szervezett érdekérvényesítő csoportok, politikai pártok, szakszervezetek) figyelme és lojalitása is egyre inkább Brüsszel felé fordul. Ez a folyamat több neofunkcionalista gondolkodó szerint magában foglalja az
integrációs folyamat végállapotaként a föderációt.

Question 20

Mi a Irányított spill-over? (neofunkcionalizmus)

Answer 20

de Gaulle Közösség elleni fellépése nyomán jött létre, az
integráció automatizmusát hirdető spill over módosításának tekinthető. Két társadalmi jelenség fontos: 1. integráció során az integrálódó társadalmak egy tanulási folyamaton mennek keresztül, szolidaritás alakul ki a társadalmak elitjei között, így az integráció a gazdasági automatizmusok mellett
különböző társadalmi csoportoktól is lendületet kap, 2. fokozott jelentősége van a Tanácsban és a Bizottságban meghozott új integrációs fázisokat nyitó politikai döntéseknek.

Question 21

Mi a Földrajzi spill-over? (neofunkcionalizmus)

Answer 21

az integráció folyamatos bővülését, az egyre növekvő
számú tagállamra való kiterjedését jelzi. Amellett, hogy a kezdeti 6 alapító tagállamról a 2010-esévekre 28-ranövekedett a tagállamok száma

Question 22

Mi a Kulturális spill-over? (neofunkcionalizmus)

Answer 22

az integrációs intézményrendszerben való együttműködés
és a közösségi programok (például az Erasmus) következtében a tagállamok polgárai egyre jobban megismerik – és elfogadják – egymást, s a nemzeti
identitás mellett megjelenik az európai identitás is

Question 23

Mi a Engrenage? (neofunkcionalizmus)

Answer 23

a döntéshozó elitek az integráció során fokozottan integrálódnak, és a nemzeti bürokráciák europaizálódnak. Ez a folyamat az Unió döntéshozatalát adott esetben pozitívan befolyásolhatja, hiszen az egymást jól ismerő elitek még bonyolult politikailag érzékenyebb kérdésekben és helyzetekben is megállapodásra tudnak jutni

Question 24

Mi A válságokon keresztüli fejlődés koncepciója? (neofunkcionalizmus)

Answer 24

a szektorális egyenlőtlenségekkel kísért fejlődés válságszerű feszültségeket okozhat a tagállamokban, amely választás elé állítja a tagállamokat, hogy továbblépnek az integráció elmélyítésében, vagy teljes egészében elhagyják a folyamatot, ide kapcsolódik a locking in fogalom

Question 25

Mi a Locking-in? (neofunkcionalizmus)

Answer 25

A válságokon keresztüli fejlődés koncepciójájoz tartozó fogalom, az integrációs folyamat során a tagállamoknak és a döntéshozóknak egyre kevésbé van lehetőségük kiszállni az integrációból. Hátrálni nagyon nehéz, megfordulni pedig lehetetlen.

Question 26

Mi a A szupranacionalitás fogalma? (neofunkcionalizmus)

Answer 26

az Unió vezetésére vonatkozik, amely attól tekinthető nemzetek fölöttinek, hogy nem nemzetileg elkötelezett állami hivatalnokok, hanem speciálisan kiválasztott, az EU érdekében eljáró technokraták irányítják az integrációt.

Question 27

Mi a neofunkcionalizmus?

Answer 27

az integrációt olyan dinamikus és öngerjesztő folyamatnak tekinti, amelyben az egyik integrációs fokozat kialakulása
szükségszerűvé teszi az újabb integrációs lépések megtételét, mert ezek hiányában a korábbi lépések vagy nem lesznek fönntarthatóak, vagy nem lesznek hatékonyak,
vagy pedig olyan súlyos belső instabilitást okoznak a részt vevő államban, amely kizárólag a további integrációval vagy az abból való kilépéssel oldható fel.14Ez utóbbi azonban gazdasági okokból és az elitek europaizáltsága miatt rendkívül nehéz folyamat (lásd Brexit)

Question 28

Mi a neofunkcionalizmus gyenge pontjai?

Answer 28

a spill-over koncepció sikere vegyes: a funkcionális spill-over a folyamatokat pontosan írja le, elméletét teljeséggel igazolták a tényleges folyamatok, bár az is kiderült, hogy érvényessége a közösségi gazdaság általános dinamizmusán is múlik. politikai spill-over nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az irányított spill-over sikerét beárnyékolta, hogy a Bizottság többször belebukott közvetítői szerepébe. a pártatlan technokrata vezetés ideája is megkérdőjelezhető, hiszen a biztosok és a Bizottság nem vált a tagállamoktól teljesen független apolitikus szervvé, ráadásul a technokratikus vezetésből következik a demokráciadeficit
problémája

Question 29

Mi a kormányközi és a liberális kormányközi megközelítés?

Answer 29

A kormányközi megközelítés a nemzetközi viszonyok realista irányzatának az integrációs törekvésekre alkalmazott elmélete, amely fénykorát az euroszklerózis (1966-1985) idején élte. az államot nemzetközi politika kizárólagos szereplőjének tekinti. A nemzeti érdek a nemzetközi
politikában alapvetően konfliktusokon keresztül érvényesül.
A politika zéró összegű játszmának tekinthető, amelyben az egyik állam nyeresége szükségszerűen egy másik veszteségét jelenti.

Question 30

Ki volt a kormányközi megközelítés fő képviselője?

Answer 30

Stanely Hoffmann francia-amerikai
politológus

Question 31

Mit mond a kormányközi megközelítés az EU-n belüli alkukról?

Answer 31

a puszta nemzeti érdek termékei, és az adott hatalmi
konstellációkban a tagállamok közötti konkrét erőviszonyokat tükrözik

Question 32

Mit mond a kormányközi megközelítés a nemzetállamot megelőző globális, illetve regionális szervezetek létrehozásáról?

Answer 32

létrehozására irányuló kísérletek hiábavalóak, mivel nem számolnak a nemzetek sokszínűségével, a nemzeti bürokráciák fennmaradásával, és nem képesek a nemzetállam működőképes alternatíváját felvázolni

Question 33

Ki volt a liberális kormányközi megközelítés legismertebb képviselője? Mit jelent ez szerinte?

Answer 33

Andrew Moravcsik harvardi professzor, Szerinte az EK sikeres kormányközi rezsimként értelmezhető, amelyet politikai alkukon keresztül hoztak létre a gazdasági interdependencia kezelésére. Ennek a nemzetközi rezsimnek a leírására nincs szükség sui generis elméletre, mert bár maga egy sui generis intézmény, magyarázatára alkalmasak a korábbi elméletek is

Question 34

Mi a a liberális kormányközi megközelítés lényegének 3 eleme?

Answer 34

a racionális állami magatartások elmélete
a nemzeti preferenciaformálás liberális elmélete
az államközi tárgyalások intergovernamentalista elmélete

Question 35

Mit jelent a racionális állami magatartások elmélete? (liberális kormányközi megközelítés)

Answer 35

az államok mindig racionálisan viselkedve, az utilitaritás (hasznosság) elve alapján választják ki céljaikat és az eszközeiket

Question 36

Mit jelent a nemzeti preferenciaformálás liberális elmélete? (liberális kormányközi megközelítés)

Answer 36

az individuumok és a társadalmi szervezetek aktív közreműködésével alakul ki a nemzeti preferenciák
rendszere

Question 37

Mit jelent az államközi tárgyalások intergovernamentalista elmélete? (liberális kormányközi megközelítés)

Answer 37

a kialakított nemzeti preferenciákat a kormányok egymás közti tárgyalásokon érvényesítik

Question 38

Mit mond Morvacsik az erős szupranacionális intézményekről? (liberális kormányközi megközelítés)

Answer 38

nem antitézisei a kormányközi elméleteknek, hanem épp ellenkezőleg, a szuverén államok saját maguk által irányított együttműködését igazolják.

Question 39

Morvacsik szerint, az EU és annak szupranacionális szervei milyen két úton erősítik a nemzeti kormányok pozícióit?(liberális kormányközi megközelítés)

Answer 39

növelik az államközi alkufolyamatok hatékonyságát, hiszen az intézményesített döntéshozatali eljárások, az egységes végrehajtás és annak felügyelete csökkentik a megállapodások létrejöttének és betartásának költségeit
a politikusok a közösségi politikák legitimációt kihasználva több függetlenségre tehetnek szert a belpolitikában

Question 40

Morvacsik szerint, milyen folyamat az integráció?(liberális kormányközi megközelítés)

Answer 40

nem permanens és önmagától elmélyülő folyamat, hanem a tagállamok által szabályozott együttműködés, amely mára eljutott a végső fokára

Question 41

Mi a liberális kormányközi megközelítés elméletének hiányosságai?

Answer 41

Az irányzat szem elől tévesztette, hogy létezhetnek ágazati jellegű transznacionális érdekek, amelyek révén az azokat megjelenítő nemzeti szervek közösségi szinten közelebb kerülhetnek egymáshoz, mint saját nemzeti bürokráciájuk más ágazataihoz
Az elmélet figyelmen kívül hagyja az integráció belső dinamikáit és az uniós intézmények, pl. az Európai Bíróság döntéseinek az integráció fejlődésére gyakorolt hatását

Question 42

Milyen két elmélete van az összehasonlító politikának?

Answer 42

az institucionalizmus, a többszínű kormányzás elmélete (multi-level governance theory- MLG)

Question 43

Mi írja le az összehasonlító politikát?

Answer 43

A ’90-es évek elején az Európai Unió megalakulásával jelent meg az integrációelméletek újabb generációja, amely az EU-t már nem a nemzetközi politikai
dimenzióba helyezve vizsgálja, hanem az EU-t egy integrált politikai entitásnak
tekintve egy állam politikai berendezkedéséhez hasonlóan kezeli.

Question 44

Mit tudsz az instuticionalizmusról?

Answer 44

kiindulópontja, hogy az Európai Unió intézményei nem pusztán végrehajtó reaktív szerepet töltenek be, hanem az integráció aktív alakítói is. Az egységes piac kialakításában kiemelt szerepe volt az uniós intézményrendszernek, elsősorban a szupranacionális jellegű és uniós érdekeket képviselő Európai Bizottság és Európai Bíróság.
Az Európai Bizottság szerepe általánosságban is kiemelendő, hiszen mint a döntéshozatali folyamat kezdeményezőjeként javaslataiban döntési opciókat dolgozhat ki, és így befolyásolni tudja valamennyi döntési alternatívát

Question 45

Mit tudsz a többszintű kormányzás elméletéről?

Answer 45

az EU-ra mint komplex intézményi és politikai struktúrára tekint, amelyet a különböző szereplők folyamatos interakciója jellemez. Gary Marks szerint az európai integráció eredményeként egy olyan többszintű kormányzati rendszer jött létre, ahol folyamatos az interakció a
nemzeti (jellemzően a kormányok), illetve a szupranacionális (azaz uniós), valamint a szubnacionális (regionális és helyi) szereplők között. Az EU ebben az olvasatban egymáson
átnyúló, többszintű politikai hálózatok rendszer, amelyben a kormányok nem teljes mértékben urai a helyzetnek, a szupranacionális intézmények, mint a Bizottság, az EP jelentősen befolyásolják az integráció menetét és a szakpolitikák alakulását

Question 46

Mi a differenciált integráció?

Answer 46

kiindulópontja, hogy maga az EU-tagság immár sokféle lehet,
különböző klubokhoz tartozást rejthet magában. Magyarország például tagja az Európai Uniónak és a Schengen-övezetnek, de nem euró zóna-tag, Románia tagja az EU-nak, de nem tagja a Schengen-övezetnek és az euró zónának sem, Norvégia nem tagja az EU-nak, de része az Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni együttműködésnek. olyan együttműködést jelent, amelyben államok (tagállamok vagy külső államok) és/vagy helyi közösségek vesznek részt, s ez az Európai Unión belül és kívül különböző politikai és jogi kötelezettségvállalások
keletkezését és különböző politikai közösségek létrejöttét eredményezi. Lényegében arra teremt lehetőséget, hogy azok a tagállamok (vagy harmadik országok), amelyek egy adott területen szorosabb együttműködést kívánnak létrehozni, megtehessék ezt anélkül, hogy a vonakodó tagállamok kényszerítve lennének a szorosabb együttműködésben való részvételre. A differenciált integráció tehát egyfajta rugalmasságot, flexibilitást biztosít az európai integráció fejlődése területén, amely az egyre nagyobb létszámú – és ennélfogva egyre heterogénebb érdekekkel bíró – tagállamok miatt lényegében az integráció
továbbfejlesztésének egyetlen járható útja

Question 47

Mit tudsz a dezintegrációelméletekről?

Answer 47

alapvetően tagadják, hogy az integráció egy visszafordíthatatlan folyamat lenne, és a főleg még a kérdésfeltevésre koncentráló teóriák azt vizsgálják, hogy a
dezintegrációnak milyen okai, feltételei, következményei és végállapota lehet