II/14. A valódi gombák általános jellemzése, elkülönítésük más élőlényektől Flashcards
A gombák általános tulajdonságai főbb pontjai
- Sejtfelépítés
- Biokémia, táplálkozás
- Ökológia
- Szerveződés
- Ivartalan és ivaros szaporodás
Sejtfelépítés
- Sejtfal kitinből áll
- Membránban szteránvázas ergoszterin van
- A mitokondrium krisztái lemezesek
- A mitózis zárt formában játszódik le: sejtmag megnyúlik (anafázis), kettéosztódik (telofázis), de a maghártya ezen folyamatok alatt nem bomlik le
Biokémia, táplálkozás
- Kemoorganotrófok, aerobok, de kis O2 jelenlét mellett már jól szaporodnak (az élesztők obligát aerobok –> ergoszterin szintéziséhez kell oxigén)
- Kilotróf táplálkozás
- Ha fermentatív az anyagcsere, akkor az alkoholos erjesztés jellemző
- Lys-t szintetizálnak AAA-ból (= α-amino-adipinsav) ↔ a növény és az állat DAP-ból (= diaminopimelinsav) készít Lys-t (vagy sehogy!)
Ökológia (az élőlények és környezetük kapcsolata)
- Többségük szaprobionta (elhalt növényi és állati szerves anyagokat bont le) –> Sok szerves makromolekula van, amit szinte v. kizárólag csak gombák hasznosítanak: cellulóz, hemicellulóz, lignin, keratin
- Paraziták is –> mikózis: gombák által okozott (invazív!) megbetegedés, pl. dermatomikózis = bőrgombásodás
- Szimbionta kapcsolatok –> zuzmó = gomba + zöldalga (vagy cianobaktérium), mikorrhiza = gomba + növényi gyökér
Szerveződés
- Egysejtű (élesztő) vagy fonalas lehet (fonal neve: hifa, hifaköteg: micélium). Lehet lég- vagy szubsztrátmicélium –> a kettő együtt: Thallus = telep
- Pórusos szeptum a hifa sejtjei között –> anyagáram
- A penészgombák telepei szabad szemmel látható légmicéliumszövedéket alkotnak, a legfejlettebb „nagygombák” pedig termőtestet (álszövetes képződmény) is képeznek
- Jellemzők még:
- dikarion sejtek: kétmagvúak
- pszeudohifa
- dimorfizmus
Pszeudohifa
Osztódásuk után láncszerűen együtt maradnak a sejtek, de teljesen különállóak (élesztőgombáknál ismeretes forma)
Dimorfizmus (kétalakúság)
A külső körülményektől függően ugyanaz a faj megjelenhet egysejtű v. fonalas formában is
–> Ökológiai relációjuk is változhat ilyenkor: pl. amikor egy szaprobionta, élesztőszerű talajlakó gomba invazív hifát képezve növényparazitává válik
Ivartalan szaporodás
- Élesztőgombák esetén a mitózisos ciklus főleg sarjadzást (esetleg hasadást) eredményez
- Fonalasok esetén a sejtek osztódási ciklusai révén a hifa hosszabbodik ill. elágazik
–> Konídium: a fonal végén képződő szaporító képlet (morfológia, szín, képződési mód változatos)
–> Csak ivartalanul szaporodó gombák: imperfektek
Ivaros szaporodás 3 fő lépése
A perfekt (ivarosan szaporodó) gombák szaporodási lépései:
- plazmogámia
- kariogámia
- meiózis
Plazmogámia
Két haploid sejt (gaméta) összeolvad, amelynek eredménye 1 sejtben két haploid sejtmag (dikarion, áldiploid állapot). Ivartalanul szaporodva a dikarion állapot rögzülhet.
Kariogámia
Bekövetkezik a dikarion sejtben a haploid sejtmagok fúziója, és ezáltal valódi diploid sejt keletkezik, ez az állapot is rögzülhet ivartalan szaporodással
Meiózis
A diploid zigótából „ivaros” haploid spórák keletkeznek így, amelyek kitartó képletként funkcionálnak. Kicsírázás után vagy rögzül a haploid állapot, vagy pedig plazmogámia következik be.
Életciklus alapján törzsek
A gombafajok (vagy -törzsek) lehetnek ún. homo- vagy heterothalliások.
- Homothalliás törzsek: Az ivaros folyamatok egy telepen belül lejátszódnak
- Heterothalliás törzsek: Külön telepeket alkotnak a hím- és a női ivarú fonalak, és ivaros szaporodás csak találkozásukkor lehetséges.