13. Mikroorganizmusok a rendszertanban, Eukarióták és Prokarióták összehasonlítása (+ előjegyzet1-ben táblázatok) 14. és 15. Flashcards
Milyen taxonómiai rendszerek vannak?
- Fenetikus: Külső bélyegek alapján csoportosít (leginkább ilyenek a maiak is) (Carl Linne Binomiális nomenklatúra)
- Filogenetikai: rokonság, evolúciós leszármazás alapján
Taxonómiai szintek
Faj –> Nemzetség –> Család –> Rend –> Osztály –> Törzs/Tagozat –> Ország (pl.: növény, állat)
Faj alatti szintek:
alfaj, változat, rassz, törzs
Binomiális nomenklatúra szerint Faj és Nemzetségnevet adjuk meg egy élőlény jellemzésénél
Milyen 3 “világot” ismerünk? (pl.:Eubióta, stb.) Hogyan csoportosíthatjuk ezeken belül az élőlényeket?
- Eubióta világ: 5 ország: Növények, Állatok, Gombák, Protista (szabad szemmel nem látható lények), Monera (Prokarióták, baktériumok)
- Parabióta világ: Az élő és élettelen világ határát alkotó sejtparazita szervezetek
Vírus: nukleinsav és fehérje
Viroidok: csak nukleinsav
Prionok: csak fehérje - Mikrobák világa: Monera, Protista, Fungi Királyság
Def.: valódi élőlények, amik a szövetes differenciálódásig nem jutnak el, életük nagy részében szabad szemmel nem láthatóak
(Parabiótákat is Mikrobák közé sorolhatjuk, hozzátéve, hogy nem önálló élőlények)
Miben különböznek a prokarióták és az eukarióták?
- Méret
- Membrán, külső, belső
- DNS, örökítő anyag
- Légzési enzimek helye
- Citoszkeleton
- Sejtfal
- Mozgásszerv
- Pílus
- Riboszóma
- Osztódás
- Szaporodás
Prokarióta alakja lehet
coccus (gömb),
coccobacillus (ovális), bacillus (pálca),
vibrio (vessző),
spirillum (merev csavart), spirochaeta (flexibilis csavart),
változó (pleomorfizmus)
Prokarióták elrendeződése
coccus: diplococcus, streptococcus (lánc), staphylococcus (sok gömb együtt), tetrad, sarcinae, streptobacillus (lánc)
Prokarióta sejtszerkezet
- Felszín: sejtfal, sejtmembrán
- Belső szerkezet: citoplazma, nukleoid, riboszóma, zárvány, plazmid, endospóra
- Külső szerkezet: tok, pílus, ostor
Prokarióta sejtfal funkciója és felépítése
Funkció: sejt alak biztosítása, ozmotikus stressznek ellenáll, durva szűrő
Felépítése: murein (peptidoglükán) - N-acetil-glükózaminból (NAG) és N-acetil-muraminsavból (NAM) álló lineáris heteropoliszacharid béta 1-4 kötéssel - NAMhoz tetrapeptid kapcsolódik (benne D-aminosavak is), köztük keresztkötések diaminosavon keresztül
2D hálózat
teichonsav tartja össze a rétegeket (glicerin, ribit, foszforsavból álló polimer)
Külső membrán
kettős foszfolipid réteg a mureinhálón kívül, erősen áteresztő
tulajdonságú (benne porinok)
Periplazmás tér
„belső” és külső membrán közti tér, nagy az enzim- és a
táplálékkoncentráció, intenzív anyagcsere (emésztés) folyik benne
Lipopoliszacharid (LPS) réteg
a külső membrán külső foszfolipid rétegéhez kapcsolódik,
poliszacharid része antigén tulajdonságú, a lipid frakciója pedig az ún. endotoxin (méreg, ami a baktérium halála után szabadul fel)
Gram-festés
- Kristályibolyával lilára festjük a sejteket
- I2-oldattal erősítjük a kristályibolya kötődését a mureinhez (Gram+ és - is adja)
- Alkoholos mosás –> differenciál: Gram+ lila marad, Gram- elszíntelenedik (mureinréteg vastagsága számít)
- Szafraninnal kontrasztfestés: Gram+ lila marad, Gram- piros lesz
friss tenyészettel dolgozzunk, egyes saválló baktériumokat nem fest meg a kristályibolya, viaszos sejtfalukat fuchsinnal lehet megfesteni, ez a savnak, alkoholnak is ellenáll
Mivel oldható a murein?
Lizozimmal (a könny ettől baktericid hatású)
Gram+ –> sejtfal nélkül protoplaszttá válik, gömb alakú, nagyon érzékeny
Gram- –> részben veszíti el a sejtfalát, alakja megmarad, kevésbé érzékeny, szferoplaszttá válik
Plazmidok
- horizontális géntranszferrel átadhatóak
- antibiotikum-rezisztenciát is kódolhatnak
- biotechnológiában expressziós vektorok
Mik a zárványok? Mi a két típusa?
Tartalék tápanyagok
1. Membránnal nem határolt: Granulum –> polifoszfát, poliszacharid, kén
2. Membránnal határolt:
Vezikulumok (vakuólum) –> poli-hidroxivajsav, gázok