16. A metabolizmus általános jellemzése, anyagcseretípusok. A mikroorganizmusok anaerob kemoheterotróf anyagcseréje Flashcards
Metabolizmus
Katabolizmus + Anabolizmus
(anyagcsere) a sejtben lejátszódó biokémiai folyamatok összessége
1. Katabolizmus: polimerek hidrolízise monomerekké, illetve utóbbiak oxidációja (ATP
termelés)
2. anabolizmus: monomerek szintézise, illetve azok kondenzációja polimerekké
(ATP felhasználás, esetleg redukció).
Biokémiai utak
Enzimkatalizált elemi lépésekből állnak; minden enzim átalakítja a szubsztrátját a megfelelő termékké, ami egyben a következő enzim szubsztrátja lesz.
Intermedierek: a biokémiai út köztes termékei (egyben köztes szubsztrátjai).
Az élőlények anyagcseréje, szén- és energiaforrás iránti igényük szerint
szénforrás igény:
- heterotróf (= organotróf): kész szerves anyagot kell felvennie ↔
- autotróf (= litotróf): szervetlen anyagból (légköri CO2) szerves anyag előállítására képes
energiaforrás igény:
- kemotróf: kémiai energia átalakításával állít elő ATP-t ↔
- fototróf: fényenergia átalakításával állít elő ATP-t
C- és E-igény alapján négyféle anyagcseretípus: fotoautotróf (cianobaktérium, zöld kénbaktérium, algák)
kemoautotróf (vas, kén, hidrogén és nitrifikáló baktérium)
fotoheterotróf (zöld és bíbor nemkén baktérium)
kemoheterotróf (protozoon, gombák, állatok, legtöbb baktérium)
Kemoheterotróf anyagcsere lényege és fő folyamatai
Táplálkozás szerves anyagokkal (pl. szénhidrát), amely egyszerre C- és E-forrásként is
szolgál
- Glükolízis: a szénhidrátlebontás központi útvonala –> 1 molekul glükózból –> 2 molekula piroszőlősav, 2 NAD redukálódik, 2 ATP termelődik (szubsztrát szintű foszforiláció, más mint az oxidatív foszforiláció (mitokondriumban terminális o.))
- Piroszőlősav oxidatív vagy fermentatív úton alakul tovább a sejt anyagcseretípusa és külső körülmények (aerob, anaerob) függvényében
Alternatív út a glükóz lebontására: pentóz-foszfát út –> intermedierjei (pl.: ribóz, ribulóz, trehalóz) fontos építőkövek anabolikus utakhoz
Fermentatív anyagcsere (anaerob út)
1. A piroszőlősav oxigén nélkül (anaerob úton, de nem feltétlenül (!) anaerob körülmények között) alakul tovább 2. ATP már nem képződik, hajtóereje a NADH koenzimek regenerációjának, oxidációjának kényszere 3. Lehetséges fermentáció utak: Tejsavas Alkoholos Propionsavas Butándiolos Vajsavas-butanolos Kevert savas erjedés
Tejsavas erjedés
- A koenzimek egy lépésben tejsavvá redukálják a piroszőlősavat
- Homofermentatív a folyamat: ha >90%-ban tejsav keletkezik, nincs gázképződés
Heterofermentatív: tejsav csak <90%-ban keletkezik (mellette egyéb termékek, köztük gázok) - tejsavbaktériumok → tejipar, tartósítóipar, normál humán mikroflóra
Alkoholos erjedés
- A piroszőlősav dekarboxileződése (CO2 vesztés) után képződő acetaldehidből redukcióval etanol képződik
- élesztőgombák → sör-, szesz-, boripar
Propionsavas erjedés
- A piroszőlősav koenzimes redukciója és dekarboxileződése után ecetsav és CO2 keletkezik miközben egy másik piroszőlősav molekula propionsavvá redukálódik
- propionsav-baktériumok → sajtgyártás (aroma!)
Butándiolos erjedés
- Két piroszőlősav kondenzációja, majd dekarboxileződése és redukciója eredményezi a négyszénatomos butándiolt; intermedierje, az acetoin könnyen kimutatható → bizonyos tüdőgyulladást okozó baktériumok diagnosztikájában fontos
Vajsavas-butanolos erjedés
Szintén kondenzáció és dekarboxileződés eredményez
négyszénatomos termékeket: vajsav, butanol, de emellett izopropil-alkohol, aceton, CO2 is keletkezik; bizonyos anaerob baktériumok → oldószergyártás
Kevert savas erjedés
Bonyolult reakciók hálózata során borostyánkősav, ecetsav, etanol, hangyasav képződik, utóbbi esetleges bomlása H2 és CO2 gázokat eredményez; főleg
az ún. bélbaktériumokra jellemző