18. A mikroorganizmusok fotoautotróf, fotoheterotróf és kemoautotróf anyagcseréje. Az energia felhasználásának módjai mikroorganizmusoknál. Flashcards
Fotoautotróf anyagcsere és ide tartozó mikroorganizmusok
C-forrás: légköri CO2
E-forrás: napfény
fotoszintetizáló baktériumok és algák tartoznak ide (algák anyagcseréje szinte a növényekével azonos)
–> legősibb fotoszintetizálók a zöld és bíbor kénbaktériumok, a cianobaktériumok is ide tartoznak
Zöld és bíbor kénbaktériumok
- Egyetlen fotocentrumukban a
bakterioklorofill –> a növényekhez képest nagyobb hullámhosszú (kisebb energiájú) fény gerjeszti - A bíbor kénbaktériumban karotenoid típusú pigment is van a klorofill mellett
- Elektrondonorként kénhidrogént fotolizálnak –> elemi kén keletkezik a sejt belsejében zárványként –> ez tovább oxidálódhat szulfátig, vagy pedig kiválasztódik a sejten kívülre
Cianobaktériumok
- Vizet képes fotolizálni –> évmilliárdokkal ezelőtt a megjelenésükkor “légszennyezésnek” számított (az ősi redukáló légkörben) az oxigéntermelésük, alkalmazkodni kellett mindenkinek ehhez (kialakult az oxigén hasznosítás)
Fotoszintézis fényszakasza
- Fény fotonjai által gerjesztett klorofill leadja az elektronját az elektrontranszport-láncnak (prokariótáknál a belső membránban, algáknál a színtest tilakoid membránjában) –> elektron akceptor a NADP (nem-ciklikus fotoredukció) vagy a klorofill (ciklikus fotofoszforiláció)
ATP termelődik kemiozmózisos mechanizumssal. ATP és redukált NADP azaz NADPH megy tovább a sötét szakaszba
Sötét szakasz
Fényt nem igényel, de a fény szakaszból ATP és NADPH segítségével fixálja a CO2-t
A Calvin-ciklus első lépése:
ribulóz-1,5-difoszfát (5C) karboxilációja –> két molekula foszfoglicerinsavat (2*3C) eredményez
Fotoheterotróf anyagcsere:
Zöld és bíbor nemkénbaktériumok
Ők is fotoszintetizálnak, van fény és sötét szakasz, de nem tudnak szervetlen vegyületet fotolizálni –> kész szerves anyagot vesznek fel pl.: alkohol és aldehidek, ezek az elektrondonorok
Pigmentáltak, mint a kénbaktérium, de elemi kén nem képződik bennük
Fotoheterotróf anyagcsere:
Halobaktériumok
- Részlegesen fototróf: a citoplazmamembránban van az ATP szintézisük, ahol rodopszin gerjesztődik –> ATP készül, de redukálóerőt nem tudnak előállítani
- Szerves anyagokkal is táplálkoznak (mixotrófok, de heterotrófok)
Kemoautotróf anyagcsere
- Szervetlen anyagok oxidálásával termelnek ATP-t és NADPH-t (kemotróf), CO2-ot fixálnak és Calvin-ciklusuk van (autotróf)
- -> redukált koenzimek egy része elektrontranszport-láncon oxidálódik, ATP képződik - Nagy szubsztrátigény, sok melléktermék –> a környezetet jelentősen megváltoztatja (fontos szerep biogeokémiai ciklusokban)
Kemoautotróf baktériumok, példák
- Aerob kemoautotróf baktériumok:
a.) Nitrifikáló baktérium (talajban):
Ammóniaoxidálók (NH3 → NO2-) és nitritoxidálók (NO2- → NO3-)
b.) Színtelen kénbaktérium (talajban szintén): Elsavanyítják a talajt (H2S → S → H2SO4)
c.) Fémbaktériumok: Fe2+ és Mn2+ oxidációjából él
d.) Hidrogénbaktériumok:
Hidrogén oxidációjából él - Anaerob kemoautotróf baktériumok:
a.) Denitrifikáló baktérium: Hidrogén “égetése” (?) nitráttal
b.) Metanogén ősbaktériumok:
Hidrogén “égetése” széndioxiddal
Az energia (ATP) felhasználásának módjai mikroorganizmusoknál
- Anabolizmus
- Membrán transzport
- Mozgás
- Szignalizáció
- Sejtosztódási ciklus
- Biolumineszcencia
Anabolizmus
Monomerek, makromolekulák bioszintézise, foto- ill. kemoszintézis sötét szakasza
Membrán transzport
koncentrációgradienssel szembeni szállítás (aktív
transzport)
Mozgás
pl. a csilló vagy ostor mozgatása, az álláb növesztése
Szignalizáció
a külvilág ingereinek felfogása receptorokkal, jel továbbítás a sejtbe, eukariótáknál a sejtmagba (pl.: kináz-kaszkádok)
Sejtosztódási ciklus
térbeli növekedés →
sejtosztódás