26. Mutációk hibajavítása (dark repair, light repair). A Lederberg-féle replika módszer és az Ames-teszt Flashcards
Fluktuációs teszt
Cél: Megállapítani, hogy a mutáció indukált vagy spontán
Például sztreptomicin elleni rezisztencia spontán vagy indukált módon jelenik meg
1. Lombikban szaporítjuk a sztreptomicinre érzékeny tenyészetet sztreptomicin nélküli tápközegben –> keverés után szélesztés agaros, sztreptomicint tartalmazó táptalajokon –> ha a telepek hamar megjellenek, valószínűleg spontán a mutáció, mivel korábban nem találkoztak sztreptomicinnel
- Egyértelmű eredményt ad: előszaporítást kémcsövekben végezzük, mindegyiket külön agarlemezre szélesztjük –> rezisztens telepek hamar kifejlődnek, de a telepszámok nagy fluktuációt mutatnak
Lederberg-féle (bársony) replika módszer
Cél: Mutánsok izolálása a vad típusoktól (pl.: antibiotikumra rezisztensek, auxotrófok, kondícionális mutánsok)
- Egy tenyészetből sejtek szélesztése agarlemezre, néhány generációs inkubálás –> steril bársonylemezzel átoltjuk a fejlődő telepeket, replikát, lenyomatot képzünk egy második agarlemezen (pl.: antibiotikum tartalmú, antibiotikum rezisztencia esetén) –> a két agarlemezt néhány napig inkubáljuk egymás mellett –> a keresett mutáns telepet képez mindkét lemezen, a vad típus csak az elsőn
Ames-teszt
Cél: Annak tesztelése, hogy egy adott kémiai anyag mutagén-e
- His-auxotróf szalmonella törzs szuszpenzióját minimál táptalajos agarlemezre szélesztjük –> telepképződés nem várható
- Az agarlemez közepébe egy lyukat fúrunk, ebbe a tesztelendő kémiai anyagot tesszük, ez a tápközegbe diffundál, ahol találkozik a baktériumokkal
- Ha a használt anyag mutagén –> a baktériumokban mutáció –> His-auxotróf törzsek ilyenkor revertálnak: visszaalakulnak prototróf törzsekké –> ezek már telepet képezehetnek a minimál táptalajon
- Minél több telep képződik, annál mutagénebb az anyag (ha nem mutagén, egy sem keletkezik) –> fontos tudni ezt, mert a mutagén anyagok általában karcinogének is (daganatot okoznak) –> (munka- és egészségvédelmi szempontból jelentős)
Plazmidok típusai
- F-plazmid
- R-plazmid
- Virulencia plazmidok
F-plazmid
A baktériumsejtek konjugációja során az F-plazmid, azaz “szexfaktor” jelenléte vagy hiánya határozza meg, hogy melyik baktériumsejt lesz a donor (F+) vagy a recipiens (F-)
F-plazmid tulajdonságai: replikatív, konjugatív, integratív
- Replikatív, konjugatív: extrakromoszómás, kis cirkuláris DNS, a konjugációs híd kialakításához szükséges géneket tartalmazza (ezért donor az F+ sejt)
- Integratív: a kromoszómába is képes integrálódni (Hfr törzs)
R-plazmid
- RTF-faktort tartalmaz, ami azt kódolja, hogy a konjugációs píluson átjuthasson az R (rezisztencia)-plazmid (konjugatív)
- Egyéb génjei antibiotikum rezisztenciát vagy nehézfémekkel szemben fokozott toleranciát eredményező enzimeket kódolnak
Virulencia plazmidok
Olyan tényezőket (ún. virulenciafaktorokat) kódolnak, amelyek a baktériumok patogenitása szempontjából fontosak
Transzpozíció (génátrendeződés)
A transzpozáz enzim felismer bizonyos DNS-szakaszokat, inzerciós szekvenciákat –> felhasítja, majd a genom egy másik részébe beillszti a köztük levő régiót (pl.: plazmid –> kromoszóma, plazmid –> másik plazmid)
- Konzervatív transzpozíció: csak az új pozícióban található meg az átrendeződő DNS-darab
- Replikatív: mindkét helyen megtalálható
Transzpozon: két inzerciós szekvencia között transzpozáz és egyéb (pl. antibiotikum rezisztencia) gének vannak → önmagát áthelyezi → megváltozhat az
átrendeződő gének aktivitása (expressziójának mértéke) –> így alakulhat ki a „spontán mutáció” baktériumokban antibiotikumokkal szemben.
Fő pontok
- Fluktuációs teszt
- Lederberg-féle (bíbor) replika módszer
- Ames teszt
- Plazmidok típusai (F-plazmid, R-plazmid, Virulencia plazmid)
- Transzpozíció (géntranszfer)