beugró 11-20 Flashcards
- A személyiségi elv fogalma.
A személyiségi elv értelmében mindenkit a saját helyi joga szerint kellett elbírálni. Ez az elv érvényesült az ókorban és egy ideig a középkorban is. A személyiségi elv érvénysülése miatt alkalmazta például a praetor peregrinus a ius gentiumot abban az esetben, ha egy római polgár és egy peregrinus állt egymással szemben egy perben. Nem érvényesült a személyiségi elv a súlyos bűncselekmények elkövetői esetén, a velük szemben indított büntetőeljárásokban ugyanis a római jog szerint kellett ítéletet hozni.
- Az alanyi jog fogalma.
(facultas agendi) jogosultság, a személynek cselekvési és perindítási lehetősége van.
- A tárgyi jogfogalma.
(norma agendi) Tárgyi jog alatt a jogszabályokat, az általános magatartásszabályokat megfogalmazó jogi normákat értjük.
- A jogviszony fogalma.
A jogviszony olyan emberek között fennálló társadalmi viszony, melyet a tárgyi jog szabályoz. Jogviszony csak személyek között jöhet létre.
- A jogi tény fogalma.
A jogi tények olyan tények, történések, illetve cselekmények, amelyek joghatásokat váltanak ki. Ilyen joghatás lehet a jogok keletkezése, módosulása, illetve megszűnése. A legfontosabb jogi tények a jogügyletek. (akaratnyilatkozat ami joghatást vált ki)
- A jogintézmény fogalma.
Jogintézmény alatt a jelentősebb jogviszonyokra vonatkozó jogszabályok rendszerezett összességét értjük.
Jogintézmény a római jogban például a tulajdon, a férji hatalom vagy az apai hatalom.
- A szubszidiárius jogszabály fogalma.
szubszidiárius jogszabályok kisegítő jogszabályok. Csak akkor kerülhetnek alkalmazásra, ha nincs olyan elsődleges jogszabály, amely az adott jogi kérdést szabályozná.
Például a Szent Római Birodalomban a Birodalmi Kamarai Bíróság rendtartása, az ún. Reichskammergerichtsordnung 1495-ben előírta, hogy szubszidiáriusan a római jogot
kell alkalmazni, amikor nincs más elsődleges jogszabály, amely alapján az adott ügyben döntést lehetne hozni.
- Az interpretatio fogalma
Interpretatio alatt a jogszabály értelmezését értjük. Azt a logikai műveletet, amelynek eredményeképpen a jogalkalmazó megállapítja, hogy az általános, absztrakt jogszabály (törvényi tényállás) alkalmazandó-e a konkrét esetre (történeti tényállás).
Az interpretatio eredményét tekintve megkülönböztetjük a megállapító értelmezést, a megszorító értelmezést és a kiterjesztő értelmezést.
- Az interpretatiós módszerek fajtái.
Az interpretatiónak négy módszerét különböztethetjük meg egymástól:
-Az interpretatio grammatica, vagyis a nyelvtani értelmezés során a jogalkalmazó a szavak jelentését és szemantikai kapcsolatát vizsgálja.
-Az interpretatio logica, vagyis a logikai értelmezés során a jogalkalmazó a formális logika szabályait alkalmazza.
-Az interpretatio systematica, vagyis a rendszertani értelmezés során a jogalkalmazó azt vizsgálja, hogy az adott jogszabály hogyan viszonyul a többi jogszabályhoz, valamint, hogy hol helyezkedik el a jogrendszerben, illetve az egyes jogágak viszonylatában.
-Az interpretatio historica, vagyis a történeti értelmezés során a jogalkalmazó azt vizsgálja, hogy milyen célok vezették a jogalkotót az adott jogszabály megalkotásakor.
- Az in fraudem legis eljárás fogalma.
In fraudem legis eljárásról akkor beszélünk, ha valaki akként játssza ki a törvényt, hogy magatartásával „a törvény szavait megtartva megkerüli annak értelmét” (Paulus D.1,3,29). Az ilyen eljárás is törvényellenes és tilos.
