71-80 Flashcards
- Az összetett dolog fogalma: (universitas rerum cohaerentium)
Az összetett dolog (universitas rerum cohaerentium) több korábban önálló, egyszerű
dologból mesterségesen létrehozott új dolog, amely a gazdasági felfogás alapján egy
dolognak minősül. Ilyen például a hajó, a szekér, a ház, a bútor, stb.
Az összetett dolognak természetben elkülöníthető részeit alkatrészeknek (accessio)
nevezzük. Az alkatrészek nem minősülnek önálló dolognak. Az „accessio solo cedit”,
illetve az „aedificium solo cedit” elvnek megfelelően az alkatrész osztja a fődolog jogi
sorsát.
Az összetett dolog alkatrészei tekintetében megújulhat anélkül, hogy individualitását
elvesztené. Sőt akkor is fennmarad, s ugyanaz a dolog marad, ha már egyetlen eredeti
darabja sincs, mivel az alkatrészei teljesen kicserélődtek.
- A dologösszesség fogalma: (universitas rerum distantium)
A dologösszesség több önálló, de azonos rendeltetésű, gazdasági kapcsolatban álló dolog
összefoglalása egy gyűjtőfogalom alá (például nyáj, ménes, könyvtár, négyesfogat).
A dologösszességnek az a jogi jelentősége, hogy a benne foglalt dolgok a gyűjtőnevük
alatt vehetnek részt a forgalomban: együttesen vindikálhatók, elzálogosíthatók,
haszonélvezetbe adhatók, egyetlen ügyletben (például adásvétel, végrendelet) lehet
rendelkezni róluk.
A közös gyűjtőnévvel jelölt egyes dolgok azonban megőrzik jogi önállóságukat. Ezért
például ha szükséges, a nyájba tartozó minden egyes állat tulajdonjogát önállóan meg
lehet vizsgálni; vagy egy könyvtár könyvei külön-külön is elidegeníthetők, stb.
- A felszerelés fogalma és jogi sorsa: (instrumentum)
Felszerelésről akkor beszélünk, amikor több dolog van egy fődolog, helyesebben egy
közös cél szolgálatára rendelve.
Például a telek felszerelését képezik a megműveléséhez szükséges eszközök. A fürdő
felszerelését képezi a berendezése, illetve a működtetéséhez szükséges eszközök.
A felszerelés körébe tartozó dolgoknak önálló jogi helyzete van, azok nem a fődolog
alkatrészei.
A fődologra vonatkozó szerződés hatálya csak abban az esetben terjed ki a felszerelésre
is, ha arról a felek kifejezetten ekként rendelkeznek. A felszerelés jelentősége abban áll,
hogy a rendes üzemvitelhez szükséges dolgokat és azok mennyiségét a fődologról
rendelkező ügyletben nem kell tételesen felsorolni, hanem egységesen is lehet
rendelkezni róluk a fődologról szóló szerződésben.
- A tartozék fogalma és jogi sorsa: (pertinentia)
Tartozékról akkor beszélünk, ha egy dolog egy másik dolog, mint fődolog (res
principalis) állandó szolgálatára, vagy legalábbis használhatóbbá tételére van rendelve,
anélkül azonban, hogy ezzel elveszítené önálló dolog jellegét. A fődolog jellemzően
működőképes a tartozék nélkül is, csak nem annyira jól.
Ilyen kapcsolat áll fent például a gyűrű és a tokja, a csónak és az evezője, a szekrény és a
kulcsa között.
A tartozék jogi sorsát, vagyis hogy együtt jár-e a fődologgal, jellemzően a kereskedelmi,
üzleti szokások határozzák meg.
- A tulajdon fogalma: (dominium, proprietas)
A tulajdon a legteljesebb alanyi magánjog, illetve a legteljesebb dologi jog, amelynél
fogva a tulajdonos a magáéban megteheti mindazt, amivel más jogát nem sérti, amivel
nem zavar másokat, (a tulajdonjog pozitív oldala), s bárki jogosulatlan behatását
kizárhatja a dolgára (a tulajdonjog negatív oldala).
- A tulajdonjog tartalma
A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, az abból fakadó részjogosultságok taxatíve nem
felsorolhatók, mert a tulajdonos a dolgában mindazt megteheti, amivel más jogát nem
sérti. Ez a tulajdonjog ún. pozitív oldala. A dolog kiaknázását biztosító
részjogosítványokat ugyanakkor két fő csoportba sorolhatjuk: ez a két csoport a
tényleges és a jogi rendelkezés lehetősége.
A dologgal való tényleges rendelkezésbe tartozik például, hogy a tulajdonos a dolgát
bírhatja (habere), birtokolhatja (ius possidendi), használhatja (ius utendi),
gyümölcsöztetheti (ius fruendi), de a dolgát akár el is használhatja, megsemmisítheti (ius
annihilandi), vagy megrongálhatja, stb.
A jogi rendelkezés körében a tulajdonos szabadon elidegenítheti a dolgát (ius
abalienandi), például eladhatja, elajándékozhatja, hozományba adhatja, stb.
Végrendelkezhet a dolgáról. Valamint megterhelheti a dolgát, idegen dologbeli jogot
létesítvén rajta, így például személyes szolgalmat vagy telki szolgalmat alapíthat rajta,
kézizálogba adhatja, vagy jelzáloggal terhelheti meg, stb.
A pozitív rendelkezési jogosultságok mellett a tulajdonos szükség esetén bárki
jogosulatlan behatását kizárhatja a dolgáról. Bárki jogellenesen akadályozza vagy
zavarja tulajdonjoga gyakorlásában, az ellen keresettel léphet fel. Ezt nevezzük a
tulajdonjog negatív oldalának.
- A szomszédjogok fogalma: (iura vicinitatis)
A szomszédjogok a békés egymás mellett élés érdekében a szomszédsági viszonyból
fakadó kölcsönös behatási jogosultságok, illetve korlátozások a határos idegen telkeken.
A szomszédjogok a tulajdonjog korlátai közé tartoznak és jogszabályon alapulnak.
Például a XII táblás törvény értelmében a házakat csak bizonyos távolságra lehetett
építeni egymástól, valamint hogy a szomszédos telkek között egy 5 láb széles mezsgyét
szabadon kellett hagyni.
XII t. t. VII. 4. „Az öt láb széles mezsgyén belüli terület elbirtoklását tiltotta a XII t. t.”
A XII táblás törvény értelmében a fa tulajdonosa kétnaponta átmehet a szomszédos
telekre, hogy a fa áthulló gyümölcseit felszedje.
XII t. t. VII. 10. „A XII t. t. biztosítja, hogy a más telkére áthulló makkot össze szabad szedni.”
- A tulajdonközösség fogalma: (condominium)
Tulajdonközösség esetén ugyanannak a dolognak több tulajdonosa van egyszerre, a
dolgon fennálló tulajdonjog tehát egyszerre több személyt illet meg.
Mindegyik tulajdonostárs az egész dolog tulajdonosa, de nem kizárólagos tulajdonos,
hanem egy többalanyú tulajdonjognak az egyik alanya.
Többalanyú tulajdonjog, mert a condominus harmadik személlyel szemben önállóan
léphet fel tulajdoni keresetekkel, vagy birtok interdictummal, amennyiben az adott
személy őt a közös dolog birtokában zavarná, vagy azt tőle elvonná. A kereseteket
azonban csak pro parte indíthatja, ha el akarja kerülni a pluspetitiót, s cautióval kell
biztosítania, hogy társai nem fognak újabb pert indítani ellenfelével szemben.
Bár a condominus az egész dolog tekintetében tulajdonosnak tekintendő, egyoldalú
tényleges rendelkezései ellen bármelyik társa tiltakozhat (ius prohibendi). A
tulajdonközösség fennállása alatt a társtulajdonosok egyike sem jogosult a közös dolog
kizárólagos vagy részleges használatára a többiek hozzá járulása nélkül.
- A növedékjog fogalma: (ius adcrescendi)
Növedékjogról akkor beszélünk, amikor a tulajdonos valamely jogi tény következtében
megszerez a dolgán egy olyan dologi jogi jogosultságot, amely addig valamilyen más
személyt illetett meg, például haszonélvezőt, lakáshasználót vagy tulajdonostársat.
A növedékjognak nagy szerepe volt a római öröklési jogban, így ha az örökhagyó a
vagyona egy részéről nem rendelkezett, a „nemo pro parte testatus” elv alapján ez a
hagyatéki rész is a végrendeleti örökösök örökrészéhez nőtt hozzá örökrészeik
arányában. Ha pedig az örökhagyó több törvényes vagy végrendeleti örököse közül
valamelyik nem szerezte meg az örökséget, a kieső örökös örökrésze arányosan
hozzánőtt a többi örökös örökrészéhez.
- A birtok fogalma: (possessio)
A birtok az a tény, állapot, hogy valaki közvetlen fizikai hatalmában tart egy dolgot, vagy
legalábbis meg van rá a lehetősége, hogy hatalmába kerítse és rendeltetésszerűen
használja azt. A birtok tehát ténykérdés nem jogkérdés.
Azt a gyakorlat és szokások alapján lehet eldönteni, hogy mikor tekinthetjük úgy, hogy
valaki egy dolgot birtokol, mivel dologtípustól függően az egyes dolgokat másként
szokták birtokolni. Például egy ékszert, értéktárgyat jellemzően jól elzárva tartunk, egy
hegyi legelőt viszont csak a nyári hónapokban lehet megközelíteni, azt nem kell
folyamatosan őrizni.
Az értéktárgyakat, személyes holminkat tehát szoros őrizetben, elzárva szoktuk tartani.
Más ingó dolgoknál a kapcsolat lazább, így például birtokoljuk az építkezéshez
felhalmozott építőanyagot akkor is, ha nincs szoros őrizetünkben.
Az ingatlanok tekintetében a leglazább a kapcsolat, de ezeket is különféleképpen szokás
birtokolni. Másként birtokoljuk például lakóházat, a szántóföldet, az erdőt, a havasi
legelőt, az időszakosan használt nyaralót.
Az ingatlanok birtoklásához elegendő, ha megvan a lehetőség arra, hogy a birtokos
bejusson az ingatlanba, vagyis a birtok mindaddig fennmarad, amíg a birtokost nem
akadályozzák meg abban, hogy hozzájusson az ingatlanhoz.
