51-60

Question 1

51. A cassatios jogkör fogalma

Answer 1

A császári perrendben a fellebbezés megengedett volt; a felső bíróság az alsóbb fokú bíróság ítéletét
megsemmisíthette (új eljárásra utasítás).

Question 2

52. A reformatorius jogkör fogalma.

Answer 2

A császári perrendben a fellebbezés megengedett volt; a felső bíróság az alsóbb fokú bíróság ítéletét
megváltoztathatta jog- és ténykérdésben új bizonyítékok alapján.

Question 3

53. A peren kívüli jogsegélyek fogalma.

Answer 3

A peren kívüli jogsegélyek a szűkebb értelemben vett iurisdictio keretein kívül eső olyan hatósági aktusok voltak, amelyekkel a praetor (korlátozott körben az aedilis curulis is) valamilyen kötelezettséget rótt az egymással jogvitában álló felek valamelyikére, esetleg mindkettőjükre.

Question 4

54. A végrehajtási eljárás fogalma.

Answer 4

Végrehajtási eljárás alatt modern értelemben rendszerint a jogerős ítéletben foglalt marasztalás kikényszerítésének jogszabályban előírt módját értjük, amelynek akkor van helye, ha a marasztalt alperes az ítéletnek önként nem tesz eleget.

Question 5

55. A csődszerű eljárás fogalma.

Answer 5

A praetori végrehajtás nem egyes vagyontárgyakra irányult, hanem univerzális, csődszerű volt: az adós egész vagyonát átfogta, mely mint jogi egész került árverésre a hitelezők között.

Question 6

56. A csődeljárás fogalma.

Answer 6

Az actio iudicatiban való marasztalást követően a praetor decretumával beutalta a hitelező(ke)t az adós vagyonába (missio in bona rei servandae causa), anélkül azonban, hogy az adóst annak birtoklásától megfosztotta volna.
Ebben a 30 napos időszakban az adós, vagy helyette bárki más további hátrányos következmények nélkül teljesíthette az actio iudicatiban megállapított duplumot, módja volt továbbá vagyonának önkéntes átengedésére (cessio bonorum).
A határidő eredménytelen leteltével az adós ipso iure becstelenné vált (infamia), és a vagyoni végrehajtás mellett megnyílt a személyi végrehajtás párhuzamos lehetősége is.

Question 7

57. A jogképesség fogalma.

Answer 7

Az a képesség, mely szerint valaki jogok és kötelezettségek alanya lehet.
A római társadalom szerkezetéből következően nem minden ember volt személynek (caput) tekinthető. Eszerint:
voltak teljes jogképességgel rendelkezők (cives optimo iure);
jogképtelenek és
korlátozottan jogképes személyek:
nem teljes jogú polgárok (cives non optimo iure),
latinjogúak és
az idegenek.

Question 8

58. A méhmagzatra vonatkozó fikció

tartalma

Answer 8

A méhmagzat, mint leendő személy, a jog védelmében részesül. A késői jog szerint fictióval élőnek, a kérdéses időpontban már megszületettnek kell tekinteni, akkor, ha az ő saját részére való előny megszerzéséről van szó.

pl. -nasciturust, atyja fogantatás utáni halála esetén a törvényes öröklésnél figyelembe kell venni;
- a nasciturust ki lehet nevezni végrendeleti örökössé;
- jogai gyakorlása és védelme érdekében gondnokot (curator ventris) rendelnek mellé.

Question 9

59. A kognát rokonság fogalma, fajtái.

Answer 9

érrokonok (cognati) azok a személyek, akiket a nemzés és a születés köt össze
akik közül az egyik a másiktól közvetlenül (szülő és gyermek) vagy közvetve (nagyszülő, unoka) származik → egyenes ági rokonok vagy pedig
mindketten (testvérek) közös őstől származnak → oldalági rokonok:
közös apától és anyától származó ún. teljes féltestvérek (germani)
csak a közös apától, ill. csak a közös anyától származó féltestvérek (consanguinei).

Question 10

60. Az apaság vélelmének tartalma.

Answer 10

Házasság esetén arra konstruáltak egy megdönthető vélelmet, hogy ez esetben a gyermek apja az anya férje. Van ellenbizonyítási lehetőség.