101-115 Flashcards
- A fructus naturalis fogalma: (természetes gyümölcs)
A gyümölcs (természetes gyümölcs, fructus naturalis)
* egy (termő) anyadolognak olyan
* időszakonként visszatérő
* természetes szaporulata, amely
* az anyadolog állagának sérelme nélkül jön létre.
Például ilyenek
* a növényvilág termékei, a szántóföld, kert, rét hozama;
* az állattenyésztés hozadékai és a nőstényállatok szaporulata (ugyanakkor a
rabszolganő gyermeke a klasszikus jog szerint nem minősült gyümölcsnek);
* gyümölcsnek minősül a bányáknak az okszerű gazdálkodás szabályai szerint
kitermelhető hozama is, bár ez gyakorlatilag az állag sérelmével jön létre.
- A fructus civilis fogalma: (jogi gyümölcs / polgári gyümölcs)
Az ún. „jogi gyümölcs” (középkori elnevezéssel fructus civilis, a magyar jogi nyelvben
„polgári gyümölcs”)
* valamely gyümölcsöző vagy nem gyümölcsöző dolog
* használatának átengedéséért
* szerződésben megállapított
* ellenérték, többnyire pénz.
Ilyen például egy dolog használatának átengedéséért fizetett bérleti díj, a pénz
használatáért fizetendő kamat, ill. adott esetben a rabszolga keresménye.
Ezen hozamok abban a tekintetben mennek gyümölcsszámba, hogy a dolog teljes
használati és gyümölcsöztetési jogát bíró haszonélvezőt illetik, továbbá hogy a rei
vindicatio vagy a hereditatis petitio során marasztalt alperes köteles velük elszámolni.
- A beszedés fogalma: (perceptio)
A beszedés a gyümölcsszerzéshez kapcsolódó fogalom, amely alatt a gyümölcs birtokba
vételét értjük. A római jogban dologi jogi alapon beszedéssel szerzett tulajdont a
gyümölcsön a haszonélvező és a használó. Esetükben tehát nem elegendő a
gyümölcsszerzéshez a puszta elválás, hanem a jogosultnak birtokba kell venni a
gyümölcsöt ahhoz, hogy tulajdont szerezzen rajta.
- A feldolgozás fogalma: (specificatio)
A feldolgozás egy idegen ingó dolog emberi munkával történő, jóhiszemű átalakítása,
amelynek eredményeképpen egy új dolog (nova species) jön létre.
A specificatio tényállási elemei a következők:
a) Feldolgozás tárgya csak idegen ingó dolog lehet.
b) A feldolgozónak új dolgot (nova species) kell létrehoznia. Mivel nem minden
megdolgozás eredményeképpen jön létre új dolog, arra, hogy a dolog mikor válik
nova speciesszé, a közfelfogása irányadó.
c) Az új dolognak emberi munka eredményeként kell létrejönnie. Ha csupán
természeti erők idéznek elő változást, nem beszélhetünk specificatióról,
d) Szükséges a feldolgozó jóhiszeműsége, azaz azt kell hinnie, hogy a saját dolgát
dolgozza fel.
- A beruházás fogalma: (impensae)
Más dolgára (idegen dologra) való anyagi ráfordítás (pénzköltés), amelyet az idegen
dolgot jó- vagy rosszhiszeműen magánál tartó birtokos eszközöl a dolgon.
Amennyiben a dolgot – általában az általa elvesztett per eredményeként vissza kell
adnia – a dolog kiadása, illetve a litis aestimatio megfizetése előtt követelheti, hogy a
pernyertes megtérítse neki jogosan igényelhető kiadásait, BERUHÁZÁSAIT (impensae).
Erre irányuló igényét az felperes követelésével szemben exceptio dolival érvényesítheti,
és a dolgot visszatarthatja mindaddig, amíg a felperes beruházásait a vonatkozó
szabályoknak megfelelően meg nem téríti, illetve ráfordításait a marasztalási összegben
figyelembe nem veszik (ius retentionis).
Viszont ha az alperes nem élt visszatartási jogával a vele szemben megindított per során,
utólag már semmiféle módja nem lesz arra, hogy a beruházásai megtérítését igényelje.
- A szükséges, hasznos és fényűző beruházás fogalma:
A beruházások háromfélék lehetnek:
a) szükséges beruházások (impensae necessariae), amelyek feltétlenül szükségesek a
dolog állagának fenntartásához, amelyeket tehát a tulajdonosnak is eszközölnie kellett
volna, mert ezek nélkül a dolog állapota rosszabbodott volna.
Ilyenek például
* a ház tatarozása,
* folyó mellett gát emelése,
* állatok takarmányozása,
* rabszolga élelmezése, ruházása, gyógyíttatása.
b) hasznos beruházások (impensae utiles), amelyek ugyan nem szükségesek a dolog
állagának megóvásához, de mégis növelik a dolog forgalmi értékét, tehát objektív
értéknövekedést eredményeznek, s melyekkel a felperes jogalap nélkül gazdagodna.
Ilyenek például
* a telken egy épület létesítése,
* egy telken gyümölcsös, szőlő telepítése,
* rabszolga mesterségre való kitanítása,
* állat idomítása.
c) fényűző beruházások (impensae voluptariae), amelyek objektíve nem növelik a
dolog forgalmi értékét, hanem csupán a beruházó (az alperes) kényelmét, szeszélyét
szolgálták, vagyis csak szubjektív, elsősorban a beruházó számára érdekes
értéknövekedést jelentettek.
Ilyenek például
* szökőkutak, szobrok, díszítések, falfestmények létesítése,
* dísznövények ültetése, stb.
A bíró döntötte el a körülmények mérlegelését követően, hogy egy-egy beruházás melyik
kategóriába tartozott.
- Mely jogintézmények tartoznak az idegen dologbeli jogok közé? (iura in re
aliena)
A dolog teljes kihasználására feljogosító legteljesebb dologi jog, a tulajdonjog és az
ennek tényleges gyakorlásához fűződő birtokjogok mellett a dologi jogok harmadik
csoportját alkotják az ún. idegen dologbeli jogok (iura in re aliena). Az idegen dologbeli
jogok változatos tartalmú, de többnyire csupán RÉSZLEGES dologélvezeti lehetőséget
biztosítanak a jogosultnak.
A iustinianusi jogban négy fajtájukat lehetett megkülönböztetni melyek az alábbiak
voltak:
a) a telki és a személyes szolgalmak (servitutes praediorum, servitutes personarum),
b) az örökhaszonbérlet (emphyteusis),
c) a felülépítményi jog – más néven örökbérlet (superficies),
d) a zálogjog (pignus).
- A ius tollendi fogalma: (elviteli jog)
A ius tollendi gyakorlása az egyik lehetősége annak, hogy az alperes az általa eszközölt
beruházásokkal kapcsolatos igényeit kielégítse. Az alperes bizonyos esetekben ugyanis
egyes beruházásait elválaszthatja a felperes dolgától és elviheti azokat, feltéve hogy
* ez nem jár a felperes dolgának rongálásával, vagyis a visszaadandó pertárgytól
nagyobb sérelem nélkül elválasztható
* és a jog gyakorlása nem pusztán a felperes bosszantására irányul, vagyis hasznos
az elvivő számára.
Az alperes akkor sem élhet a ius tollendivel, ha a felperes hajlandó azt az értéket
pénzben megfizetni a beruházásokért, amivel az elvivő alperes gazdagodna az elvitel
megtörténte esetén (ez az ún. bontási érték).
- A telki szolgalom fogalma:
A telki szolgalom az az idegen dologbeli jog, mely alapján
* az uralkodó telek (praedium dominans)
* mindenkori tulajdonosa
* a telek meghatározott gazdasági szükségleteinek kielégítésére (részlegesen)
igénybe veheti
* a szomszédos szolgáló telket (praedium serviens)
* akként, hogy a szolgáló telek tulajdonosa és mindenki más el van tiltva attól, hogy
a jogosultat jogának gyakorlásában zavarja.
A szolgalom a szolgáló telek tulajdonosa terhére mindig csak egy negatív kötelezettséget
létesít: nem tehet olyat, ami a szolgalmi joggal ellenkezik.
Ez a negatív kötelezettség kétféle módon jelentkezik:
a) tartózkodás valamitől, amit különben megtehetne – anélkül, hogy ennek folytán
a jogosult is bármit cselekedhetne (servitus in non faciendo; a jogosult oldaláról
nézve: negatív szolgalom),
b) tűrni, hogy a jogosított tegyen valamit, amit különben nem tehetne (servitus in
patiendo, a jogosult oldaláról nézve: affirmatív szolgalom).
- A deductio fogalma:
A telki szolgalmak élők közti ügylettel történő alapításának egyik sajátos módja
(deductio servitutis), amikor egy telekrész elidegenítése esetén a telektulajdonos a
megmaradt telekrész javára tart fenn szolgalmi jogot.
Például telke egy részét eladja vagy elajándékozza, de fenntartja magának az
elidegenített részen a vízvétel, vagy az átjárás jogát.
- A személyes szolgalom fogalma: (servitutes personarum)
A személyes szolgalmak a jogosult számára
* egy dolog felett
* teljes vagy részleges használati jogosultságot biztosítanak
* ingyenesen
* a jogosított élete végéig vagy annál rövidebb meghatározott időre szólóan.
A személyes szolgalmak közé számítottak a római jogban:
a) az ususfructus (haszonélvezet)
b) az usus (használat)
c) a habitatio (lakáshasználat)
d) az operae servorum et animalium (rabszolgák és állatok munkaerejének
használata)
- A haszonélvezet fogalma: (ususfructus)
A haszonélvezet (ususfructus) az az idegen dologbeli jog, mely a jogosított számára
* valamely elhasználhatatlan dolog
* hasznainak és gyümölcseinek TELJES kihasználását biztosítja
* ingyenesen,
* legfeljebb a jogosult élete végéig, vagy annál rövidebb meghatározott időre
szólóan.
- A használat fogalma: (usus)
A legszűkebb behatást biztosító személyes szolgalom. A használó (usuarius)
* az idegen dolgot csak a saját és családja szükségletének megfelelő mértékben
használhatja, és a gyümölcsöket is csak eddig a mértékig szedheti, azokat tehát
nem adhatja el másnak.
* jogának gyakorlását sem ingyen, sem pénzért nem engedheti át másnak (ezzel
ugyanis megváltozna a használati jog terjedelme).
A dolog terheit a tényleges használat arányában viseli, és ő is köteles cautio usuariát
adni.
- Az örökhaszonbérlet fogalma: (emphyteusis)
Az örökhaszonbérlet az az idegen dologbeli jog, amelynek tárgya
* egy mezőgazdasági ingatlannak (praedium rusticum)
* örökös vagy 100 évre szóló
* bérbeadása, vagyis TELJESKÖRŰ használatra és gyümölcsöztetésre való
átengedése
* meghatározott évi bér (canon) fizetése ellenében.
Az örökhaszonbérlő jogosult
a) a telek TELJES kihasználására - az állagot is átalakíthatja, csak nem
rosszabbíthatja, sőt a melioratio (parlag feltörése, mocsár lecsapolása, stb.)
egyenesen kötelessége;
b) a gyümölcsök tulajdonjogát már a separatióval (elválással) megszerzi;
c) a telek javára szolgalmakat szerezhet, saját jogára vonatkozóan pedig
subemphyteusist, haszonélvezetet, zálogjogot alapíthat;
d) örökhaszonbérleti jogát átörökítheti, és jogosult azt a telektulajdonos értesítése
mellett élők közti ügylettel (pl. adásvétel, ajándékozás) is elidegeníteni,.
e) A tőkésített haszonbérnek megfelelő összeg kifizetésével jogosult az ingatlan
tulajdonjogát magához váltani.
f) Az örökhaszonbérlő possessorius és petitorius védelmet élvez.
* civilis possessorként megilletik a rendes birtok interdictumok,
* mint dologi jogosult, megkapja utiliter a tulajdonos kereseteit is:
a rei vindicatio utilis-t (régiesen: actio in rem vectigalis),
az actio negatoria utilis-t,
a telekhez tartozó szolgalmi jogok védelmére az actio confessoria utilis-t,
valamint élhet a szomszédjogok védelmére szolgáló keresetekkel is.
Az örökhaszonbérlő köteles
a) a pénzben vagy természetben megállapított évi haszonbér (canon) megfizetése,
b) a közterhek viselése.
Amennyiben valamelyik kötelezettségének három (egyházi birtoknál két) egymást
követő évben nem tesz eleget, joga megszűnik.
- A felülépítményi jog fogalma: (superficies)
A felülépítményi jog (más néven örökbérlet) olyan idegen dologbeli jog, amelynek
lényege
* egy városi telek (praedium urbanum) átengedése
* örökre vagy 100 évre
* beépítés céljából,
* állandó összegben meghatározott évi bér (solarium) fizetése ellenében.
Ilyenkor az aedificium solo cedit elv alapján az idegen telken emelt épület osztja a telek
sorsát, így az a telek tulajdonosáé lesz, de évi bér fizetése fejében a felülépítményes az
alábbiak szerint használhatja az épületet.
A felülépítményes jogosult
a) a telek beépítésére és az épület saját használatára, ill. bérbeadására;
b) az épület állagát megváltoztatni, azt át- és újjáépíteni, hacsak a megállapodás
ezt ki nem zárja;
c) jogát átörökíteni és élők közti ügylettel (adásvétel, ajándék, stb.) elidegeníteni;
utóbbi esetben a telektulajdonosnak nincsen elővételi joga, és a vételárból sem
részesedik;
d) a telek javára telki szolgalmat szerezni;
e) felülépítményi jogán haszonélvezetet, használatot, habitatiót engedélyezni, azt
zálogul lekötni;
f) a superficiariusnak petitorius jogeszközként
bármely birtokossal szemben rei vindicatio utilis;
a telek javára szerzett szolgalmak védelmére actio confessoria utilis;
a szomszéd ellen operis novi nuntiatio áll rendelkezésére;
ha többekkel közösen illeti meg a felülépítményi jog, társai ellen actio
communi dividundo-t indíthat;
g) a klasszikus korban csak birtokközvetítő detentor, de amennyiben jogát
ténylegesen gyakorolja, a posztklassszikus jogban mint iuris (quasi) possessor
birtokvédelemben is részesül (interdictum de superficie).
A felülépítményes köteles rendszeresen fizetni az évi bért (solarium)– kétévi elmaradás
esetén elveszíti a jogát.
