41-50

Question 1

41. A megdönthető vélelem fogalma -

példákkal.

Answer 1

Amennyiben a jogszabály előírja, hogy a bíró ítéletét nem közvetlenül bizonyított, hanem csak valószínű tényállásra alapítsa, vélelemről (praesumptio) beszélünk. A megdönthető vélelemmel (praesumptio iuris) szemben a jogszabály lehetővé teszi az ellenbizonyítást. Pl.: apaság vélelme, szabadság vélelme, ártatlanság vélelme.

Question 2

42. A megdönthetetlen vélelem fogalma -

példákkal

Answer 2

A megdönthetetlen vélelemmel (praesumptio iuris et de iure) szemben a jogszabály nem teszi lehetővé az ellenbizonyítást. Pl.: a fogantatás idejére vonatkozó vélelem.

Question 3

43. A fictio fogalma - példákkal

Answer 3

Amennyiben a jogszabály (ill. adott esetben a praetor) az írja elő, hogy a bíró ítéletét valótlan, képzelt tényállásra alapítsa, fikcióról beszélünk. Pl.: méhmagzatra vonatkozó fictio

Question 4

44. A formula fogalma.

Answer 4

praetor által az esküdtbíróhoz intézett, s a per eldöntésének előfeltételeit tartalmazó írásbeli utasítás, mely alapján az esküdtbíró az eljárást lefolytatta. A formulába a praetor az üggyel kapcsolatos minden fontos körülményt belefoglalt, amit a felek előtte elmondtak.
A formula feladata, hogy utasítást adjon a bírónak, hogy megmondja neki, mely körülményekkel kapcsolatban kell bizonyítékokat megvizsgálnia, és utasítja arra is, hogy mely kérdésről mondjon ítéletet.

Question 5

45. A bona fides fogalma

Answer 5

A jóhiszeműség (bona fides) elsősorban szubjektív kategória: jóhiszemű vagyok akkor, ha úgy gondolom, hogy az, amit teszek, jogszerű. pl. jóhiszemű birtokosnak nevezték azt a személyt, aki azt hiszi, hogy a nála lévő dolognak ő a tulajdonosa.
A római gondolkodásban azonban a bona fides eredendően objektív kategória volt, amely elsősorban a szótartást, a tisztességet jelentette, tehát nem valakinek a belső meggyőződésére irányult, hanem az adott helyzetben általában elválható korrektségre utalt.

Question 6

46. Az exceptio fogalma, fajtái.

Answer 6

Az exceptio, vagyis a kifogás a formula egyik rendkívüli alkatrésze. Kifogás esetén a praetor felhívta a bírót, hogy amennyiben az intentióban foglalt kérelem alapossága bizonyítást nyerne, egy további körülmény valóságát is vizsgálja meg, amely a kereseti kérelem érvényesíthetőségét a sikeres bizonyítás ellenére lerontja.
Fajtái: végleges hatályú (a felperes csalárdul járt el), halasztó hatályú (az alperes ellen még nem indítható per, mert még serdületlen)

Question 7

47. A praeiudicium fogalma - példákkal.

Answer 7

Megállapítási kereset - egy jog, jogviszony vagy tény fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása irányul
jogkérdésre vonatkozik, pl.egy személy statusának
megállapítása, jogi aktus érvényessége
ténykérdésre vonatkozik, pl. kinél van az adott dolog?
kinél van az adott dolog?, mekkora a hagyaték?

Question 8

48. Az ítélet anyagi jogerejének fogalma.

Answer 8

Az ítélet rendelkezését – még ha az téves volt is – a perben állt felek között felmerülő újabb perben (bizonyos esetben mindenkivel szemben) szintén irányadónak tekintették. Ebben nyilvánul meg az ítélet anyagi jogereje.

Question 9

49. Az ítélet alaki jogerejének fogalma.

Answer 9

Az ítélet alaki jogereje azt jelentette, hogy a felperes bíróilag eldöntött igényét újabb perrel már nem érvényesíthette, mert ilyenkor a praetor az alperesnek megadta az ítélt dolog kifogását.

Question 10

50. A kötött bizonyítási rendszer

fogalma.

Answer 10

A korban keletkezett császári rendeletek a legtöbb bizonyíték bizonyító erejét előre megállapították, s ezzel lényegében kizárták a bizonyítékoknak a bíró részéről való szabad mérlegelését.