4-Nemzetközi normák a kereskedelempolitikában Flashcards
Egyenlő elbánás elve
a szerződő felek a partnerország polgárait a szerződés által szabályozott kérdésekben ugyanolyan bánásmódban részesítik, mint a saját polgáraikat
kölcsönösség elve
a felek által nyújtott előnyöknek és közelezettésgeknek egyensúlyban kell lenniük
legnagyobb kedvezmény elve
egy szerződő fél a partnereknek mindazt a kereskedelmi kedvezményt megadja, amit már egy harmadik félnek megadott. Ellentéte a preferenciális és diszkriminatív elbánás
preferenciális elbánás
- ázsiai és latin-amerikai fejlődő örszágokkal szemben, ill. mediterrán régióval fentartott EU kapcsolatokat jellemzik, - részben általános preferenciákon alapulnak (general system of preferences, GSP), - szabályozására a legtöbb országgal az EU-nak kétoldalú kereskedelmi szerződése is van, - preferenciális övezet: résztvevő országok engedményeket adnak egymásnak, - fejlettebb formái: szabadkereskedemi övezet, vámunió, közös piac, egységes belső piac, monetáris unió, politikai unió
GSP
Fejlődő országok preferenciális elbánása,1971-ben indították, ipri termékek meghatározott kvótákig vámmentességet élveznek, EU egyes mezőgazdasági termékekre is alkalmazza
Mik a diszkrimináció formái?5
- speciális vámok, 2. speciális mennyiségi korlátozások, 3. dömpingeljárás különleges és szigorú alkalmazása, 4. COCOM listák a fejlett technológiák átadásának ellenőrzésére ls megtiltására (a NATO-val és a többi fejlett országgal együtt), 5. embargó, főként politikai alapon és más fejlett országokkal együtt
diszkriminatív elbánás
- múltban a volt szocialista országokkal szemben alkalmazt az EK, - - A diszkriminatív intézkedések a központi tervezés és az állami kereskedelem protekcionista és diszkriminatív jellegének ellensúlyozását szolgálták, mivel az természetéből adódóan torzítja a piaci viszonyokat, - - A diszkriminatív elbánást ma már csak néhány ún. legkevésbé kedvezményezett szocialista vagy fejlődő országgal szemben alkalmazzák, pl. Kuba, Észak-Korea, Belorusszia
Mik a kereskedelempolitika nem tarifás (nem vámjellegű) eszközei?
- kontingensek és endegélyezési rendszer, - szubvenció/ártámogatás, - devizagazdálkodás, - egyéb adminisztratív (protekcionista) eszközök: paratarifális protekcionizmus, antidömping-eljárások, áruk minőségével kapcsolatos előírások, a közvetett protekcionizmus egyéb formái stb.
Milyen kontingens fajták vannak?
Importkontingens, vámkontingens, közvetett kontingens, önkéntes exportkorlátozás, engedélyezési rendszer
Mi az importkontingens?
az állam meghatározza az adott árukból importálható mennyiség maximumát
Mi a vámkontingens?
a vámmenttesen vagy kedvezményes vámmal importálható árumennyiség meghatározása
Mi a közvetett kontingens?
nem a behozatalt határozza meg, hanem a belső felhasználás mennyiségét
Mi az önkéntes exportkorlátozás?
az importőr ország hazai piacának védelmében felszólítja az exportőr országot, hogy önkéntesen korlátozza a piacára irányuló kivitelt
Mi az engedélyezési rendszer?
a kontingentálás technikája, az importőr ország fenntartja magának a jogot, hogy az importengedély kiadásárt bármely időpontban megtagadja
Mik a hazai termékek szubvencionálásának lehetséges céljai?
- a termék jelenleg nem versenyképes, de a jövőben az lesz, - a termék nem versenyképes, fenntartása azonban nemzetgazdasági szempontból hasznos, - a termék valamilyen árpolitikai intézkedés miatt nem gazdaságos
Mik a szubvenció előnyei a vámmal szemben?
nincs áremelő hatása, nincs keresletkorlátozó hatása, rugalmasabban változhat
Mik a szabadkereskedelmi megállapodások?
(free trade agreement – FTA): csökkentik vagy teljesen eltörlik a vámokat és egyéb kereskedelmi akadályokat egymás termékeire és szolgáltatásaira vonatkozóan, miközben más országokra nem terjesztik ki ezeket a kedvezményeket
Mik a Regionális kereskedelmi együttműködések?
Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) példák olyan regionális kereskedelmi megállapodásokra, amelyek preferenciális elbánást biztosítanak tagjaik számára az érintett országok közötti kereskedelem liberalizálását, valamint különleges kedvezmények biztosítását engedményezi.
Mik A kereskedelempolitika nem tarifális eszközei?
olyan intézkedések és szabályozások, amelyek a vámok helyett a nemzetközi kereskedelem szabályozására szolgálnak.* Exporttámogatások* Mennyiségi korlátozások, importkvóta* Önkéntes exportkorlátozások* Exporthitel támogatások* Közbeszerzés* Minőségi, adminisztratív, jogi és egyéb előírások, szabályozások* Dömpingellenes intézkedések* Árfolyampolitika* Embargó
Mik a Mennyiségi korlátozások, importkvóták?
amelyek meghatározzák, hogy egy adott időszakban mennyi árut lehet importálni egy adott termékből.
- kontingensekben jutnak kifejezésre, amelyek mennyiségben vagy értékben, árufajtákra, árucsoportokra bontva, vagy az importforgalom egészére összevontan adják meg a behozatal felső határát.
Mi az Exporthitel támogatások?
az eladó hitelben adja el áruját, amivel egyúttal kockázatot is vállal. Állami intézkedések mentesíthetik az exportőröket és importőröket a hitelezés terhei alól
- az exportcélú termelés kedvezményes bankhitelekkel történő finanszírozása
- az exporthitel refinanszírozása (a bankok megelőlegezik a később esedékes követeléseket
- exporthitel-biztosítás (az exportőrök díjfizetés ellenében áthárítják kockázataikat a biztosítókra
Mik a Önkéntes exportkorlátozások?
A nagy importőr országok importkorlátozó intézkedések kilátásba helyezése mellett lényegében rákényszerítik az exportőr országokat kivitelük mennyiségi korlátozására, vagy árgaranciák vállalására. Mindezzel leginkább a nagyobb gazdasági hatalmi pozícióban lévő országok élnek, hazai termelik védelmének érdekében.
Mik a Minőségi, adminisztratív, jogi és egyéb előírások, szabályozások?
- Engedélyezési rendszer, minőségi megfelelés
- Belföldi költségek arányára vonatkozó előírások
- COCOM engedélyezés: listák a fejlett technológiák átadásának ellenőrzésére és megtiltására
- szabványok, állat- és növényegészségügyi előírások
- környezetvédelmi tanúsítványok
Mi a Dömpingellenes intézkedések?
A dömpingellenes intézkedések azok a kereskedelempolitikai eszközök, amelyeket egy ország alkalmaz, hogy megvédje saját piacát a külföldről származó, mesterségesen alacsony áron kínált termékek (dömpingáruk) versenyétől. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a dömpingellenes vámok kivetését, hogy kiegyenlítsék az árkülönbséget és védjék a hazai termelőket.
- dömping: eA dömping az a kereskedelmi gyakorlat, amikor egy vállalat a termékeit a külföldi piacokon a hazai árnál olcsóbban, gyakran az önköltségi ár alatt értékesíti, hogy versenyelőnyt szerezzen. Ha ez felmerül a GATT engedélyezi, hogy erre vámot vessenek ki