3-A külkereskedelem Flashcards
Mit jelentenek a külkereskedelemből származó abszolút és komparatív előnyök?
Az abszolút és komparatív előnyökből származó külkereskedelmi kapcsolatok azt jelentik, hogy az országok azért kereskednek egymással, mert egyesek nem képesek minden terméket maguk előállítani, mások egy-egy terméket hatékonyabban tudnak gyártani, vagy mert különböző országok hasonló, ám kissé különböző termékeket kínálnak, növelve így a választékot és a versenyt a fogyasztók számára.
Miért van szükség külkereskedelmi kapcsolatokra a fogyasztók szempontjából?
A fogyasztók számára a külkereskedelem lehetővé teszi a nagyobb választékhoz való hozzáférést, olcsóbb termékek megvásárlását, új élményeket és ismeretek szerzését.
Miért érdemes a vállalkozásoknak részt venniük a külkereskedelemben?
A vállalkozások számára a külkereskedelemben való részvétel előnyei közé tartozik a piacbővítés, méretgazdaságosság kihasználása, az ellátás biztonságának növelése inputok több helyről való beszerzésével, piaci kockázatok csökkentése, a termék életciklusának meghosszabbítása gyártás külföldre helyezésével, innovációhoz való hozzáférés és a gyártási valamint kutatási költségek csökkentése olcsó munkaerő révén.
Mi az abszolút hiány?
- Az abszolút hiány mint első ok szerint ugyanis egyes országok nem tudnak maguk megtermelni mindent, ennek elsődleges oka pedig a termelési tényezőkkel való relatív ellátottságban keresendő
-> Munka, természeti tényezők, tőkejavak, vállalkozók (például Magyarországon sem lehet narancsot termeszteni)
Mi az Abszolút előnyök elmélete, kinek a nevéhez kapcsolódik?
Adam Smith
- A külkereskedelem előnyös az országoknak, így mindenképpen részt kell venniük a nemzetközi kereskedelemben.
- OK: a termelési feltételek országonkénti eltérése
- Az abszolút előny: ha egy ország képes egy adott terméket kisebb erőforrásráfordítással előállítani, mint más országok
- Modelljében két ország (A és B) valamint két termék (x és y) szerepel, és az egyetlen termelési tényező a munka
o ha ‘A’ ország x árut alacsonyabb munkaráfordítással állítja elő nagyobb termelékenységgel, mint B ország, akkor A országnak x terméket kell exportálnia, B országnak pedig x terméket importálnia
o a felszabaduló munkamennyiséget az exportra kerülő termék termelésére lehet fordítani, így még több költségmegtakarítást ér el.
- Az országoknak érdemes arra specializálódniuk, amiben abszolút előnyük van, mert ez növeli a termelékenységet és a gazdasági jólétet
termelékenység= eredmény/ráfordítás
- Ösztönzi a nemzetek közötti kereskedelmet, mivel minden ország azokra a termékekre fókuszálhat, amelyek előállításában a leghatékonyabbak.
Milyen előnyökkel jár a befektetők számára a külkereskedelem?
Befektetők számára a külkereskedelmből származó előnyök közé tartozik a nemzeti ár-, bér-, kamat- és adókülönbségek kihasználása tőkeexport révén, a foglalkoztatási helyzet javítása, a gazdasági növekedés elősegítése, az export lendületbe hozása, új termelési és gazdálkodási kultúrák megjelenése, valamint a nemzetközi versenyképesség növekedése a tőkeimport által.
Mik a külkereskedekmi elméketek?
amelyek segítenek választ adni arra, hogy miért is kereskednek egymással az országok, milyen előnyük származik ebből
Mi a Bor és posztó modell a Komparatív előnyök elmélete szerint?
o Portugália mind a bor, mind a posztó esetében abszolút előnnyel rendelkezik: kevesebb munka kell egységnyi bor és egységnyi posztó előállításához, mint Angliában.
o Viszont ha megvizsgáljuk az előnyök mértékét a két termék vonatkozásában, akkor kitűnik, hogy Portugália előnye nagyobb a bor termelésében, mint a posztóéban.
o Portugáliának bort kell termelnie (itt a legnagyobb az előnye), és a bort Angliának eladva több posztót vehet Angliából, mintha azt maga állította volna elő.
o Angliának pedig a posztó termelésére kell szakosodnia, és bort kell importálnia az így megtakarított pénzből.
o Összességében tehát: a posztó esetében Portugália komparatív hátránnyal bír, míg a bor esetében Angliának van komparatív hátránya.
Mik a költségkülönbségek?
az egyik ország hatékonyabban (termelékenyebben) tud egy-egy terméket előállítani, mint egy másik, így számára sokkal kedvezőbb, ha külföldről szerzi be olcsóbban az adott terméket.
Mi a termékdifferenciálás?
hasonló terméket kínálnak, csak egy kicsit más, mint a másik. A nagyobb választék, a nagyobb verseny kedvező a fogyasztók számára.
Mi a Komparatív előnyök elmélete, kinek a nevéhez fűződik?
David Ricardo
- Az elmélet lényegi pontja, hogy minden országnak előnyös olyan termék előállítására és exportjára szakosodni, amelyek költségeiben más országokhoz képest nagyobb az előnye vagy kisebb a hátránya
- A komparatív előny elmélete viszont azt vizsgálja, hogy melyik ország melyik termék előállításában relatíve hatékonyabb. Ehhez meg kell nézni az alternatív költségeket, azaz hogy egy termék előállítása során milyen lemondásokat kell tenni a másik termék előállításában Megnézzük, milyen lemondásokkal jár egy termék előállítása a másik termékhez képest.
- A komparatív előny: egy ország egy terméket relatíve alacsonyabb költséggel tud előállítani, mint egy másik ország, még akkor is, ha mindkét termék előállításában hatékonyabb.
- Importálni tehát azt a terméket kell, amelynek hazai előállítása drágább, mint az ellenében exportált árué minden országnak azokra a termékekre kell szakosodnia, amelyeket a legkisebb relatív költséggel tud előállítani.
Az Abszolút előnyök elméletének és a Komparatív előnyök elméletének összehasonlítása
Az abszolút és komparatív előnyök elméletei közötti fő különbség az, hogy az abszolút előny abszolút értelemben vizsgálja a termelési hatékonyságot, míg a komparatív előny a relatív költségekre koncentrál. Mindkét elmélet arra ösztönzi az országokat, hogy specializálódjanak, de különböző megközelítések alapján.
Mindazonáltal mindkét elmélet közös célja a kereskedelem elősegítése és a gazdasági növekedés támogatása. A külkereskedelem révén az országok kihasználhatják a termelési előnyeiket, csökkenthetik a termelési költségeiket, és növelhetik a fogyasztói választékot és jólétet.
Mi A Posner-féle „technológiai szakadék” elmélet?
- A Posner-féle “technológiai szakadék” elmélet Richard Posner, az amerikai jogász, közgazdász és író nevéhez kapcsolódik, aki a nemzetközi kereskedelmet és az innovációt vizsgálta. Az elmélet szerint a gazdagabb országok hajlamosak fenntartani technológiai előnyüket azáltal, hogy lassítják az új technológiák terjedését a szegényebb országokban. Ennek eredményeképpen kialakul egy olyan “szakadék”, amely elválasztja a fejlett és a fejlődő országokat a technológiai szempontból.
- A technológiai színvonalban mutatkozik eltérés, ami indokolja a külkereskedelmet
- a kimagasló technológiai képességű országok új és új innovációkkal „újraképzik” a technológiai szakadékot.
- Az új technológiák bevezetése egy országban versenyelőnyt biztosíthat számára a nemzetközi piacokon. Az innovációval rendelkező országok olyan termékeket tudnak előállítani, amelyeket más országok nem képesek, vagy csak magasabb költségek mellett tudnak gyártani.
- Idővel a technológiai szakadék szűkülhet, mivel az új technológiák elterjednek más országokba. A technológiai terjedés történhet közvetlen beruházások, technológiai transzferek, szellemi tulajdon jogok, vagy akár azáltal, hogy a külföldi vállalatok lemásolják a technológiákat.
- Az országok kereskedelmi mintái idővel változnak a technológiai szakadék változásával. Az innovációval rendelkező országok eleinte exportálják az új technológiával előállított termékeket, de ahogy a technológia elterjed, más országok is képesek lesznek ezeket a termékeket előállítani.
- A technológiai fejlettség különbségei hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és a versenyképesség fenntartásához. Azok az országok, amelyek képesek folyamatosan innoválni és technológiai előnyre szert tenni, versenyelőnyt élveznek a nemzetközi piacokon.
- A technológiai szakadék elsősorban a technológiailag fejlett országok és a kevésbé fejlett országok között létezik. Az innovatív országok jelentős előnyt élveznek, mivel képesek magasabb hozzáadott értékű termékeket kínálni, amelyek növelik gazdasági jólétüket és piaci részesedésüket. Ezzel szemben a kevésbé fejlett országok nehézségekbe ütköznek a technológiai felzárkózásban, ami hosszabb távon is fenntarthatja a gazdasági egyenlőtlenségeket.
- Az innovációval rendelkező országok előnye idővel csökken, mivel a technológia átszivárog más országokba. Ez a szakadék eleinte jelentős, de ahogy a technológia elterjed, a különbség mérséklődik. Az új technológiák lassú terjedése azonban hosszabb ideig fenntarthatja a fejlett országok versenyelőnyét.
Mi a Heckscher-Ohlin hipotézis?
- Két termelési tényező: munka és tőke
- Az országok közötti kereskedelmet az erőforrások relatív bősége és szűkössége határozza meg. Az erőforrások lehetnek munkaerő és tőke
- Az egyes termékek előállítása különböző mennyiségű erőforrást igényel. Egyes termékek tőkeintenzívek, míg mások munkaintenzívek.
- Egy ország azoknak a termékeknek az előállítására és exportálására fog specializálódni, amelyekhez bőséges erőforrással rendelkezik. Ezzel szemben azokat a termékeket fogja importálni, amelyek előállításához szűkösen állnak rendelkezésre az erőforrásai
- Például, egy tőkeintenzív termékekben gazdag ország tőkeintenzív termékeket fog exportálni, míg munkaintenzív termékeket importál.
- Komparatív előnyök szerinti szakosodás itt is: a tőkeintenzív termékek exportja, mert relatíve alacsony a tőke ára
Mi a Leontief-paradoxon?
- Az O-H modellt letesztelte Wassily Leontief amerikai közgazdász az USA-n
- Eredményei szerint az USA exportja munkaintenzív termékekből áll, importja pedig tőkeintenzívből áll, ami ellentmond a HO-modell feltevéseinek.
- Az USA ugyanis tőkében gazdag országnak tekinthető, tehát inkább tőkeintenzív terméket kellene exportálni
