ZV C2 infószab nemzi, hazai szabályozása Flashcards
angol polgári forradalom
Az angol polgári forradalom jelentős hatással bírt a polgárosodás megerősödésének folyamatában. Az angol egyházi szertartások bevezetése ellen lázadó skótok 1637-ben felkelést szítottak, amely következménye volt, hogy az uralkodónak segítséget kellett kérnie a parlamenttől, hogy le tudja győzni a lázadókat.
svéd sajtószab. tv
1766-ban, amely megengedte, hogy az állampolgárok betekinthessenek a hivatalos iratokba. „A sajtó tájékoztatási feladata nem lehet üres jogszabályi deklaráció, az maga a sajtószabadság legbensőbb magja. Persze nem lenne feltétlenül szükséges az információszabadság kiterjesztése ahhoz, hogy ezen kötelezettségének a sajtó eleget tegyen. A zavar elsősorban terminológiai, és nem jár gyakorlati következményekkel, mindenesetre az információszabadság”, „informáltsághoz való jog”, „tájékozódáshoz való jog” körében ideje lenne a fogalmi tisztázásnak. Mindenesetre annyi leszögezhető, hogy az információk megismerése, átadása, terjesztése - tehát az alkotmányok és az egyezményekben kifejezetten szereplő jogok nem csupán az Állammal szemben követelhetőek, az informálás feladatát pedig bárki elláthatja, tehát nem csak a sajtó végezheti el.”16
Francia forradalom
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata (1789) a francia forradalom egyik alapvető dokumentuma, mely az emberek egyéni és közösségi jogait határozza meg.17 A nyilatkozat XIV. pontja kimondja, hogy „A polgároknak saját személyükben vagy képviselők útján joguk van e közös hozzájárulás szükségszerűségét megállapítani s azt szabadon megszavazni, valamint felhasználását nyomon követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, elosztását, behajtását és időtartamát.”
EJENY
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) az ENSZ által létrehozott és elfogadott nyilatkozat, amely tartalmazza a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról, ezzel a vélemény és a kifejezés szabadságát teremti meg
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950)
Európa Tanács egyezménye, amelyet Magyarországon az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény hirdetett ki.
Az Egyezmény 10. cikke meghatározza a véleménynyilvánítás szabadságát:
„Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához
A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966
ENSZ által elfogadott egyezmény, amely az Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozatának szerkezetét követi. Az egyezmény 19. cikke alapján „Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra;
A Freedom of Information Act (1966)
az információs szabadságról szóló amerikai törvény. Célja az amerikai kormányzat birtokában található információk nyilvánosságra hozatala.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 854 (1979) ajánlása
Csak egy informált társadalom lehet demokratikus társadalom. Ebből következik, hogy egy demokratikus társadalomban a kormány politikáját és annak megvalósítása módját érintő informáltság nemcsak egyéni jog, hanem a kormánynak is kötelessége a közvélemény tájékoztatása”
Az aarhusi Egyezmény 1998-ban Az aarhusi Egyezmény 1998-ban
került elfogadásra, környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szól, Magyarországon a 2001. évi LXXXI. törvény hirdette ki.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájában (2000
határozták meg az Európai Unió alapvető értékeit, célja, hogy az EU jogának részévé tegye az uniós polgárok, illetve az EU területén tartózkodó személyek számos személyes, állampolgári, politikai, gazdasági és társadalmi jogát. A Charta 11. cikke a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságáról rendelkezik: „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül. A tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani.”
1848
a forradalom és szabadságharc idején a 12 pontban megfogalmazott követelések közt szerepelt a szabad sajtó kívánalma és a cenzúra eltörlése. A sajtószabadság egyben a véleménynyilvánítás szabadságát is jelentette.
Rendszerváltás
A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.28 A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.29
A 61. § (1) bekezdés alapján „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”
1992
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény az első olyan magyar jogszabály, amely Európa szerte újnak mondható. Ahogy Sziklay Júlia korábban hivatkozott írásában kifejti: „Az Avtv. unikális sajátossága az európai szabályozáshoz képest, hogy szokásosan használt címével ellentétben nem “adatvédelmi” norma, hanem az információs szabadságjogok törvénye, vagyis a személyes adatok védelmén túl az információszabadság garanciáit is tartalmazza és a két szabadságjog „őrzésének” feladatával az adatvédelmi biztost bízza meg
Az időközben hatályon kívül helyezett elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény
közérdekű adatok megismerhetőségéhez és terjesztéséhez való alapvető jog érvényesülése érdekében került megalkotásra. A törvény a technika fejlődésének megfelelve céljaként határozta meg, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok a törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék.
A 34/1994. (VI. 24.) AB határozat
Alkotmánybíróság az utólagos normakontroll- eljárásban azokat a jogszabályokat és állami irányítás egyéb jogi eszközeit vizsgálta, amelyek két politikai párt pártdokumentumainak levéltári kezelésének, megismerésének, tudományos kutatásának lehetőségeit és korlátait határozták meg. Megállapította, hogy alkotmányellenes a levéltári kutatások részletes szabályainak megállapítására a miniszteri utasítást és az alapjogot közvetlenül és jelentősen korlátozó rendeletet. Az Alkotmánybíróság továbbá ebben a döntésében megsemmisítette a teljes titokszabályozást.