ZV 13 Flashcards
Az információszabadság korlátai:
kiindulópont: Infotv. 26.§
kivételek:
- Infotv. 27.§ (1) minősített adat
- Infotv. 27.§ (2) ex lege titok
- Infotv. 27.§ (5) és (6) döntés előkészítő adat
Üzleti titok vonatkozásában
- A közpénzek felhasználása megismerésének és ellenőrzésének hosszú időn át korlátot szabott az üzleti titok fogalmának kiterjesztő értelmezése.
- Az adatvédelmi biztos már az 1998-as beszámolójában rámutatott arra, hogy a „közérdekű adatok nyilvánossága és az üzleti titok védelme folyamatos konfliktusban áll egymással.
- január elsején lépett hatályba az ún. üvegzseb törvény (hivatalosan: A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. Törvény), amely összesen 19 jogszabályt módosított. A törvény célja a korrupció visszaszorítása.
- Az üzleti titok fogalmát a bírói gyakorlat alakította ki, majd azt a parlament az ún. üvegzseb törvény elfogadásával beépítette a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) és más jogszabályok rendelkezései közé.
- Az üvegzseb törvény egyszersmind azt is kimondta, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra-hozatalát nem korlátozhatj’a az üzleti titok védelme. A törvényalkotó ezzel megtiltotta, hogy a közpénzek felhasználására vonatkozó adatot bárki üzleti titokra hivatkozással tartson vissza.
- Az üzleti titok hatókörének korlátozása jelentős előrelépés volt, mert lehetővé tette, hogy bárki pert indítson a pénzköltéseit titkolni akaró állami intézmények és a közpénzből gazdálkodó cégek ellen.
Önálló szabályozás: 2018. évi LIV. törvény az üzleti titok védelméről
indoka:
- Az üzleti titok megsértése esetén eddig kettős jogalap, a Tpvt. és a Ptk. alapján is lehetett eljárást kezdeményezni - ez a kettős rendszer nem volt átlátható.
- Ennek alapján mind a piaci hatású, az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző, mind az ilyen hatással nem rendelkező üzletititok-sértés ellen ezen törvény alapján lehet fellépni.
üzleti tiok törvény főbb jellemzői:
- A törvény az üzleti titok és a védett ismeret fogalmát az oltalom tárgyaként szabályozza, összhangban a Ptk. 6:176-178. §-aiban használt, „védett oltalmi tárgyak” fordulattal.
- A definíció az Irányelvben foglaltaknak megfelelően kiegészítésre került az információk titkos jellegével, másrészről a Ptk. kereskedelmi érték fordulata a tágabb, vagyoni értékkel bír fordulattal került helyettesítésre.
- A titkosság fogalma két elemből áll: a belső titkosságból (nyilvánosság nem fér hozzá), és a külső titkosságból (a jogosult a titokban tartáshoz az elvárható magtartást tanúsította)
- Az üzleti titok vagyoni értéke a külső és belső titkosságból, tehát az információ nem közismert jellegéből, és annak a jogosult által történő, megfelelő megóvásából együttesen fakad.
- Mivel csak nemrég hatályba lépett rendelkezésről lévén szó, még nincs ítélkezési gyakorlat
Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati
költségvetés, felhasználásával, kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését
vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz … való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.
DE !!! Az Infotv. 27. § (3b) jogorvoslatnak helye van, ha jogtalanul üzleti titoknak minősítik az adatot.
Az üzleti titok fogalma:
gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
A védett ismeret (know-how) fogalma
védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.
titok jogosult és jogsértő
A törvény rendelkezése alapján jogosult lesz az, aki az üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorló személy, akinek a jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése sértené. Jogsértő pedig az, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi.
