KÜLÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI PEREK ÉS EGYÉB KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK Flashcards
A bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el (6)
a) * a hatósági igazolvánnyal, a hatósági bizonyítvánnyal, valamint - a tevékenység gyakorlásához szükséges köztestületi vagy más szervezeti nyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás kivételével - a hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,
b) a kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,
c) * a járulékos közigazgatási cselekménnyel, továbbá a közigazgatási szerv visszautasító vagy az eljárást megszüntető döntésével kapcsolatos perben,
d) a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos perben,
e) * a harmadik országbeli állampolgárok, illetve azok családtagjai számára kérelmezett, kilencven napot meg nem haladó tervezett tartózkodásra jogosító vízummal kapcsolatos perben,
f) * a hadköteles fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmével kapcsolatos perben.
mikor opcionális a bíróság számára az egyszerűsített eljárás keretében történő elbírálás?
A bíróság egyszerűsített perben bírálhatja el a pert, ha a felperes ezt a KERESETLEVÉLBEn kéri és az alperes a védiratban nem ellenzi. Az ügy egyszerűsített perben való elbírálásáról a bíróság ebben az esetben végzést hoz.
mely esetekben térhet vissza a bíróság az egyszerűsített peres eljárásról az általános szabályok szerinti eljárásra?
A bíróság az eljárás során bármikor elrendeli a per általános szabályok szerinti folytatását, ha az a TISZTESSÉGES ELJÁRÁS KÖVETELMÉNYEINEK biztosítása érdekében szükséges, vagy az egyszerűsített perre a közigazgatási tevékenység TÉVES MINŐSÍTÉSE miatt került sor.
TART-E TÁRGYALÁST A BÍRÓSÁG EGYSZERŰSÍTETT PERBEN?
Az egyszerűsített pert a bíróság tárgyaláson kívül bírálja el
INTÉZKEDÉSEK AZ EGYSZERŰSÍTETT PERBEN:
Ha ez az eljárás koncentrált befejezését és a költségtakarékosságot elősegíti, a bíróság
a) mellőzi az előkészítő tanácsülés tartását,
b) a perbeli cselekményekről jegyzőkönyv helyett feljegyzést készít, valamint mellőzheti a jegyzőkönyv vagy feljegyzés kiegészítésére tett kérelemmel kapcsolatban a nyilatkozattételre való felhívást,
c) eljárási cselekményekre - a fellebbezés kivételével - törvényben foglaltaktól eltérő határidőket állapíthat meg,
d) a szóbeli nyilatkozat helyett a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozatot is elfogadhatja.
EGYSZERŰSÍTETT PERBEN HOZOTT HATÁROZATOK SPECIFIKUMAI
(1) Egyszerűsített perben a bíróság akkor is egyszerűsített ÍTÉLETET hozhat, ha a vitatott közigazgatási cselekmény vagy az elsőfokú közigazgatási cselekmény teljeskörűen és világosan tartalmazza a tényállást.
(2) Az egyszerűsített perben hozott végzésekkel szemben a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek.
(3) Az egyszerűsített perben hozott ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.
MI AZ A MULASZTÁSI PER ÉS MELY SZABÁLYOKAT KELL RÁ ALKALMAZNI?
A közigazgatási szerv közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettségének elmulasztása (a továbbiakban: mulasztás) miatti perben e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Mulasztási per megindítására akkor van lehetőség, ha az ügyfél a mulasztás orvoslására rendelkezésére álló közigazgatási jogorvoslati eljárást indított, értve ez alatt a mulasztó közigazgatási szerv jogorvoslati, felügyeleti szervéhez fordulást vagy a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerinti panasz előterjesztését is.
KI JOGOSULT MULASZTÁSI PER MEGINDÍTÁSÁRA?
a) az ügyfél, illetve az, akinek jogát a mulasztás közvetlenül érinti,
b) * a köztestület feletti törvényességi ellenőrzési jogkörén kívül eljáró ügyészség, továbbá a helyi, illetve a nemzetiségi önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el.
HOL ÉS MILYEN HATÁRIDŐN BELÜL KELL BENYÚJTANI A KERESETLEVELET?
A keresetlevelet a mulasztás orvoslását szolgáló közigazgatási eljárás eredménytelenségéről való tudomásszerzéstől vagy a jogorvoslati szerv mulasztása esetén az intézkedésére nyitva álló határidő elteltétől számított 90 NB, de legkésőbb a közigazgatási cselekmény megvalósítására irányadó határidő leteltétől számított 1 ÉVEN BELÜL kell a BÍRÓSÁGNÁL benyújtani.
Jogorvoslati szerv HIÁNYÁBAN a keresetlevelet a közigazgatási cselekmény megvalósítására nyitva álló határidő leteltétől számított egy éven belül kell a BÍRÓSÁGNÁL benyújtani.
MULASZTÁSI ÍTÉLET
Nagyon fontos, hogy a mulasztási ítéletben a bíróság, ha a keresetnek helyt ad, csupán megállapítja a mulasztást, és a Kp. 129. § (3) bekezdése alapján a mulasztó szervet jogszabályi kötelezettség terheli az elmulasztott cselekmény megvalósítására, tehát a bíróság ítéletében nem kötelez a mulasztás pótlására, s nem is pótolja az elmulasztott cselekményt mulasztási ítéletében.
(1) A bíróság mulasztást állapít meg, ha a közigazgatási szerv a közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségének az irányadó elintézési határidőn belül nem tett eleget.
(2) A bíróság akkor is megállapítja a mulasztást, ha a közigazgatási szerv cselekményét közérdeken alapuló KÉNYSZERÍTŐ INDOK szükségessé teszi, vagy a pert a TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI SZERV indította.
(3) Ha a bíróság a mulasztást megállapítja, a mulasztó szerv köteles az elmulasztott cselekményt az irányadó JOGSZABÁLYI HATÁRIDŐN belül, ennek hiányában 30 NB megvalósítani.
(4) A mulasztási perben hozott ítélet ellen fellebbezésnek van helye.
mi történik, ha a mulasztó szerv a bíróság ítélete ellenére sem tesz eleget kötelezettségének? mit lehet tenni?
A szabályozás hatékonyságát növelendő tartalmazza a Kp. a XXVI. fejezetében a mulasztási ítélet nem teljesítése esetén követendő eljárás részletes szabályait. E szabályok alapján, amennyiben a mulasztó szerv továbbra sem tesz eleget a kötelezettségének, az arra nyitva álló határidő letelte után van lehetőség a bíróságtól a pótlás iránt intézkedést kérni a Kp. 153. § alapján. A bíróság a teljesítési bírság mellett többféle intézkedést alkalmazhat, ezek között másik azonos hatáskörű közigazgatási szervet vagy a törvényességi felügyeleti szervet is feljogosíthatja a mulasztás pótlására.
MARASZTALÁSI PER ALAPJA
ENNEK KERETÉBEN elsősorban a közigazgatási szerződésekkel és a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták elbírálása zajlik.
A marasztalási perek alapját képező jogviszonyoknál számos esetben – így például a szerződéses jogviszonyoknál – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény az alkalmazandó háttérjogszabály az ágazati jogban nem szabályozott kérdésekben, ami az e jogviszonyokból származó igények érvényesítésére is kihatással van.
A marasztalási kereseti kérelem irányulhat
- a közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltására,
- a közigazgatási jogviszonyból származó kötelezettség teljesítésére,
- a közigazgatási tevékenység jogsértő következményeinek elhárítására, illetve
- a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezésre.
További eltérés az általános rész, és a megtámadási keresethez képest, hogy a keresetlevelet a BÍRÓSÁGNÁL kell benyújtani, kivéve a Közszolgálati Döntőbizottság határozata elleni keresetlevelet. A marasztalási per esetén a Pp. szabályainak alkalmazása szélesebb körű, illetve a viszontkereset és beszámítás szabályait külön tartalmazza a Kp. e fejezete, mivel az általános közigazgatási perhez képest a marasztalási per közelebb áll a polgári perhez. Speciális alesete a marasztalási pernek a nem közigazgatási szerv ellen indított további különös per.
MARASZTALÁSI PER ÍTÉLET ELŐZETESEN VÉGREHAJTHATÓ, HA
Előzetesen végrehajtandó
a) az alperes által elismert követelésben marasztaló ítélet,
b) a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményt ilyen okirattal bizonyították.
KÖZTESTÜLETI FELÜGYELETI PER LÉNYEGE
A köztestületekkel kapcsolatban számos alapvető változást hozott a Kp.
Egyrészt a köztestületet közigazgatási szervvé minősíti, így a köztestület közigazgatási jog által szabályozott, jogalanyok jogi helyzetének megváltoztatására irányuló döntései közigazgatási cselekményeknek minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a köztestület tagokkal kapcsolatos döntései – abban az esetben is, ha nem minősülnek hatósági döntéseknek – a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadhatóak. Tehát mind a fegyelmi döntések, mind a köztestületi szabályzatok, mint egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezések a Kp. 4. §-ának értelmében közigazgatási jogvita tárgyát képezhetik.
Másrészt a köztestületi jogvitákat, mint közigazgatási jogvitákat a Kp. általános jelleggel a törvényszék, mint közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja.
Ez a pertípus a köztestületek törvényességi felügyeletének eszköze. Perindításra kizárólag a köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv (a köztestületi jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási szerv) vagy a törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség jogosult. E kizárólagos keresetindítási jog ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a köztestületi szervek közigazgatási tevékenysége az általános szabályok szerint ne lenne támadható, csupán azt, hogy az e fejezetben szabályozott speciális jogkövetkezmények főszabály szerint csak a törvényességi felügyeleti eljárás nyomán indult perben alkalmazhatóak.
