FELEK ÉS AZ ÉRDEKELT Kp. Flashcards
PERBEN KI LEHET FÉL? (PERKÉPESSÉG 3)
(1) polgári jog vagy a közig jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek
(2) az a közig szerv
amely önálló közigazgatási feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
(3) közszolgálati jogviszonnyal kapcs perben fél lehet a munkavállalói és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet.
PERBEN SZEMÉLYESEN VAGY MEGHATALMAZOTTJA ÚTJÁN AZ JÁRHAT EL - 2
Aki (1) a Pp. szabályai szerint PERBELI CSELKÉPESSÉGGEL rendelkezik vagy
(2) a MEGELŐZŐ ELJÁRÁSBAN személyesen eljárhatott.
PERBELI CSELEKVŐKÉPESSÉG PP SZERINT
1) A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki
a) a polgári jog szabályai szerint TELJES cselekvőképességgel rendelkezik,
b) olyan, cselekvőképességében részlegesen korlátozott NAGYKORÚ, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre KITERJEDŐ HATÁLLLYAL nincs korlátozva, vagy
c) a PER TÁRGYÁRÓL a polgári jog szabályai szerint ÉRVÉNYESEN RENDELKEZHET.
A PER MEGINDÍTÁSÁRA KI JOGOSULT?
a) * az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység KÖZVETLENÜL ÉRINTI,
b) * az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ha a FELHÍVÁSÁBAN megállapított határidő eredménytelenül telt el,
c) * az a közigazgatási szerv, amely a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt, ha HATÁSKÖRÉT a közigazgatási tevékenység ÉRINTI, továbbá amely a KÖZIG SZERZŐDÉSBEN részes fél (szerződő közigazgatási szerv),
d) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az a CIVIL SZERVEZET, amely a nyilvántartásba vett tevékenységét valamely alapvető jog védelme vagy valamilyen közérdek érvényre juttatása érdekében a közigazgatási tevékenység által érintett földrajzi területen legalább egy éve folytatja, ha a közigazgatási tevékenység nyilvántartásba vett tevékenységét érinti,
e) törvényben meghatározott esetben az általa képviselt tagság, illetve csoport jogos érdekeinek közvetlen sérelme vagy veszélyeztetése esetén azon érdek-képviseleti SZERVEZET VAGY KÖZTESTÜLET IS, amelynek nyilvántartott vagy alapító okiratában rögzített tevékenységét a közigazgatási tevékenység érinti,
f) * a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv vagy az ügyész, ha ÁLT HATÁLYÚ RENDELKEZÉS megsemmisítését indítványozza.
KI ELLEN LEHET (KELL) MEGINDÍTANI A PERT?
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította.
Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az UTOLSÓ FOKON eljárt közigazgatási szerv.
A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a MUNKÁLTATÓ SZERV ellen kell megindítani.
ÉRINTI A KÖZIG SZERV ALPERESI MINŐSÉGÉT, HA A HATÁSKÖRE ANÉLKÜL SZŰNIK MEG, HOGY AZT JSZ MÁS KÖZIG SZERVRE TELEPÍTENÉ?
Nem érinti
a közigazgatási szerv alperesi minőségét, ha a hatásköre, amelynek alapján a közigazgatási tevékenységet megvalósította, anélkül szűnik meg, hogy azt jogszabály más közigazgatási szervre telepítené.
PERTÁRSASÁG SZABÁLYAI A KP-BEN
(1) Több felperes együtt is indíthat pert, ha a jogvita tárgya olyan KÖZÖS JOG VAGY KÖTELEZETTSÉG, amely csak EGYSÉGESEN dönthető el, vagy a perben hozott DÖNTÉS a pertársakra a perben való részvétel nélkül is KITERJEDNE. Ilyenkor bármely pertárs perbeli cselekményei - az egyezség, az elismerés, a jogról való lemondás és a kereseti kérelemtől való elállás kivételével - arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta. Ha a pertársak cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
(2) Több felperes akkor is indíthat együtt pert, ha az állított jogsérelmeket UGYANAZON közigazgatási tevékenység okozta, vagy a vitatott - azonos természetű - közigazgatási tevékenységek azonos jogalapon és azonos vagy hasonló tényeken alapulnak.
(3) Több alperes együtt is perelhető, ha a közigazgatási tevékenységet együtt valósították meg, így különösen, ha az egyik közigazgatási tevékenysége a másiknak a keresetlevélben vitatott közigazgatási tevékenységén alapul, vagy megvalósításukra ugyanabban a megelőző eljárásban került sor.
Utóbbi pertársaságok esetében a pertársak önállóan járnak el, egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára.
KI AZ AZ ÉRDEKELT A PERBEN?
Akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti vagy a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti, a mások között folyamatban lévő perbe érdekeltként beléphet. A perbe érdekeltként beléphet az is, aki a megelőző eljárásban ügyfélként vett részt.
MELY ESETEKBEN JÁR EL A PERBEN A FÉL NEVÉBEN A TÖRVÉNYES KÉPVISELŐJE A PP SZERINT? - 3
a) a félnek nincs perbeli cselekvőképessége,
b) a fél részére a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt, kivéve, ha a fél személyesen vagy meghatalmazottja útján fellép, vagy
c) a fél nem természetes személy.
ÉRDEKELT JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI?
E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban az érdekeltet a féllel azonos eljárási jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.
Az érdekelt a felek rendelkezési jogának sérelme nélkül jogosult perbeli cselekmény megtételére, amely akkor is hatályos, ha a felek cselekményeivel ellentétben áll. Az ellentétes cselekmény befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
DE: NEM ILLETI MEG AZ ÖNÁLLÓ KERESETINDÍTÁSI JOG. FELPERES ELÁLLÁSA ESETÉN NEM FOLYTATHATJA A PERT.
HOGY TÖRTÉNIK A PERBELÉPÉS LEHETŐSÉGÉRŐL VALÓ ÉRTESÍTÉS AZ ÉRDEKELT RÉSZÉRE?
A perbelépés lehetőségéről az ismert érdekeltet a bíróság értesíti. Az értesítéssel egyidejűleg a bíróság közli a keresetlevelet és az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzést, ha erre korábban nem került sor.
A perbelépés lehetőségéről való értesítésnek hivatalból vagy valamely fél kérelmére az ítélet jogerőre emelkedéséig az eljárás bármely szakaszában helye van.
megelőző eljárás hatásterület megállapítása mellett folyt, HOGY ÉRTESÜLNEK AZ ÉRDEKELTEK?
Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapítása mellett folyt, a bíróság elrendelheti, hogy azon érdekeltekkel, akik a megelőző eljárásban nem vettek részt, a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon történő közzétételével kell közölni. A bíróság a közzétételre a közigazgatási szervet kötelezi. A perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv általi közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.
PERBEÁLLÍTÁS, PERBELÉPÉS LEHETŐSÉGE
A bíróság kérelemre vagy hivatalból érdekeltként perbe állíthatja azt, akinek jogát vagy jogos érdekét a perben hozandó ítélet érinti, ha perben állása a jogvita rendezése érdekében a bíróság megítélése szerint szükséges.
A fél perbeállítást vagy a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a védirat közlésétől számított harminc napon belül kérhet. A perbeállítás iránti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.
ÉRDEKELT PERBE LÉPÉSE
a perbelépést írásban vagy a tárgyaláson szóban lehet bejelenteni. A perbelépés lehetőségéről értesített érdekelt a perbelépést az értesítés közlését követő 15 NB jelentheti be. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő 15 NB van helye igazolásnak.
A perbelépés bejelentésével egyidejűleg meg kell jelölni a perbelépést megalapozó jogot, jogos érdeket, továbbá azt, hogy melyik fél pernyertességét kívánja támogatni, illetve mindezek indokait.
A perbelépés bejelentéséről a bíróság a feleket haladéktalanul értesíti, és a perbelépés megengedése előtt a feleket szükség esetén meghallgatja.
MIKORTÓL VÉGEZHET AZ ÉRDEKELT PERBELI CSELEKMÉNYT?
az érdekelt - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - perbeli cselekményt csak a perbelépést megengedő végzés JOGERŐRE EMELKEDÉSÉTŐL végezhet. E rendelkezés nem akadálya a perbelépéssel kapcsolatos eljárási cselekményeknek. A perbelépés megengedését megelőzően tett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában az érdekelttel szemben is hatályosak.
