ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS Flashcards
MIT KELL TARTALMAZNIA A KERESETLEVÉLNEK?
a) az eljáró bíróság megjelölését,
b) a felperes nevét, cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba-vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - ha ilyennel rendelkezik - egyéb elérhetőségét,
c) az alperes nevét, székhelyét és perbeli állását, továbbá - ha ismert - képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét,
d) a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot,
e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és
g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
MIKOR TERJESZTHETŐ ELŐ MEGÁLLAPÍTÁS IRÁNTI KERESETI KÉRELEM?
MEGÁLLAPÍTÁS IRÁNTI kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha az a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a közigazgatási tevékenység vagy a jogviszony természeténél fogva, illetve valamely más okból a TÖBBI kereseti kérelemnek nincs helye. A bíróság e feltételek fennállását hivatalból vizsgálja.
A keresetlevélhez csatolni kell MÉG?
A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát,
a) amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik,
b) amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, illetve
c) amely a bíróság által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges.
(3) Ha a felperes jogi képviselővel jár el, a keresetlevél tartalmazza a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző nevét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok kézbesítésére kijelölt jogi képviselő megjelölését, telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét.
(4) A legalább öt személy által közösen benyújtott keresetlevélnek tartalmaznia kell a kérelmezők együttes képviseletét ellátó személy meghatalmazását.
KERESETI KÉRELMEK FAJTÁI? 6
(1) A keresetben kérhető
a) a közig csel hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy megváltoztatása,
b) a közigcsel elmulasztásának megállapítása,
c) közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása,
d) a közig jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés,
e) * a közigszerződéses jogviszonnyal vagy a közszolg jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezés,
f) a közig tevékenységgel előidézett jogsértés tényének vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása.
MELY ESETBEN TERJESZTHETŐ ELŐ TÖBB KERESETI KÉRELEM EGYÜTT?
Több kereseti kérelem akkor terjeszthető együtt elő, ha ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek.
HOVA ÉS MIKOR KELL A KERESETLEVELET BENYÚJTANI?
A keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény KÖZLÉSTŐL számított 30napon belül kell a VITATOTT CSEL MEGVALÓSÍTÓ közigazgatási szervhez benyújtani. Ha a közigazgatási cselekményt nem kell közölni, a keresetlevelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a cselekményről való TUDSZERZÉSTŐL számított 30NB, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított 1 ÉVEN belül kell benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az ELSŐFOKON eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.
MILYEN KÖNNYÍTÉS VAN A JOGI KÉPVISELŐ NÉLKÜL ELJÁRÓ FÉL RÉSZÉRE KERESETLEVÉL BENYÚJTÁSKOR?
A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes - határidőn belül - tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez (a továbbiakban: jogorvoslati szerv) nyújtotta be. Ebben az esetben a keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervnek.
A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes - határidőn belül - tévesen a közigazgatási szervnél vagy a jogorvoslati szervnél nyújtja be. A tévesen benyújtott keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni a bíróságnak.
A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
EGYÉB KÖNNYÍTÉS KERLEVÉL BENYÚJTÁSKOR, HATÁRIDŐ ELFOGADÁSSAL KAPCS?
A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes a közigazgatási cselekmény jogorvoslati záradékának megfelelően nyújtotta be, vagy arra figyelemmel nyújtotta be a bírósághoz, hogy az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szerv az elektronikus ügyintézés feltételeit átmenetileg vagy tartósan nem biztosítja. A bíróság a keresetlevelet haladéktalanul megküldi az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervnek.
MIKOR ÁLL BE A PERFÜGGŐSÉG?
A perfüggőség a keresetlevél benyújtásával áll be.
VAN-E HALASZTÓ HATÁLYA A KERESETLEVÉL BENYÚJTÁSÁNAK?
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. (KIV KÖZSZOLGÁLATI JOGVITA)
KERESETLEVÉL TOVÁBBÍTÁSA MELY HATÁRIDŐKKEL TÖRTÉNIK?
A keresetlevelet a benyújtástól számított harminc napon belül kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetében az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv a keresetlevelet a benyújtástól számított tizenöt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a benyújtástól számított harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. A járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárásában hozott cselekmény esetében a járási (fővárosi kerületi) hivatal a keresetlevelet a benyújtástól számított tizenöt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, amely azokat a benyújtástól számított harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
HOGY VÁLTOZNAK A TOVÁBBÍTÁSR RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ HATÁRIDŐK, HA AZONNALI JOGVÉDELEM IRÁNTI KÉRELMET IS TARTALMAZ A KERESETLEVÉL?
Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a benyújtástól számított öt, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárása esetén - a benyújtástól számított három napon belüli felterjesztést követően - nyolc napon belül kell az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani.
A KERESETLEVÉL BENYÚJTÁSÁRÓL A BÍRÓSÁG HOGY ÉRTESÍTI AZ ESETLEGES ÉRDEKELTET?
Az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv az ismert érdekeltet a keresetlevél benyújtásáról annak megküldésével haladéktalanul értesíti. Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapítása mellett folyt, a közigazgatási szerv a keresetlevél benyújtásáról honlapján - ennek hiányában a helyben szokásos módon - való közzétételével értesíti azt az érdekeltet, aki a megelőző eljárásban nem vett részt.
HOGY VÁLTOZIK AZ ELJÁRÁS, HA A KERESETLEVELET TÖRVÉNY ALAPJÁN A BÍRÓSÁGHOZ KELL BENYÚJTANI?
Ha a keresetlevelet törvény rendelkezése alapján a bíróságnál kell benyújtani, a bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az elsőfokon eljárt, illetve a mulasztó közigazgatási szervvel. Az ügy iratait a 40. § (1) bekezdése szabályai szerint kell a bírósághoz továbbítani.
MELY ESETEKBEN KELL A BÍRÓSÁGHOZ BENYÚJTANI A KERESETLEVELET?
(3) Közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.
(4) A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, ha a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgya nem a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának jogszerűsége.
(5) Az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a keresetlevelet a bíróságnál nyújtja be.
(6) * A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, ha a törvény által megengedett keresethalmazat esetén azt egyszerre kellene a közigazgatási szervnél és a bíróságnál is benyújtani. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes - határidőn belül - tévesen a közigazgatási szervnél vagy a jogorvoslati szervnél nyújtja be.
VÉDIRAT SZABÁLYAI
(1) * A védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Az alperes a védiratban, a (3) bekezdés alkalmazása esetén a nyilatkozatban közli, hogy a keresetlevél benyújtásáról kiket értesített, valamint nyilatkozik a megelőző eljárásban zártan kezelt és védett adatokra nézve.
(2) A védiratot az alperes a keresetlevélnek, illetve az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg terjeszti elő.
(3) Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, a keresetlevélnek és az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg az alperes csak az azonnali jogvédelemre irányuló kérelemben foglaltakra köteles nyilatkozni. A védiratot ebben az esetben a 40. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül terjeszti elő.
(4) Ha a keresetlevél nem felel meg a 37. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a keresetlevél visszautasításának van helye, az alperes a védiratban csak erre köteles kitérni.
MEDDIG LEHET KERESETET VÁLTOZTATNI?
(1) A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelje vagy leszállítsa, az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetve járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjessze vagy a kereseti kérelmek valamelyikétől elálljon.
FELPERES A KERESETÉTŐL MELY FELTÉTELEK MELLETT ÁLLHAT EL?
A felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül, a tárgyalás berekesztéséig elállhat. Az elállás a tárgyalást megelőzően írásban vagy a tárgyaláson szóban is bejelenthető. Ha a bíróság nem tart tárgyalást, elállni a bíróság ítéletének meghozataláig lehet.
MELY INTÉZKEDÉSEKET TESZ A BÍRÓSÁG A KERESETLEVÉL ALAPJÁN?
- keresetlevél vizsgálata
- hiánypótlásra felhívás
- áttétel elrendelése
- keresetlevél visszautasítása
Az elnök a keresetlevelet haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezését követő 8NB MI megállapítása érdekében VIZSGÁLJA MEG?
annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye
a) hiánypótlásnak,
b) a keresetlevél áttételének,
c) a keresetlevél visszautasításának vagy
d) azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntésnek.
A bíróság a téves formában megvalósított közigazgatási tevékenységet MINEK MEGFELELŐ ELJÁRÁSI RENDBEN BÍRÁLJA EL?
A bíróság a téves formában megvalósított közigazgatási tevékenységet A TARTALMÁNAK megfelelő eljárási rendben bírálja el, amiről végzést hoz. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.
KERESETLEVÉL HIÁNYAINAK PÓTLÁSA MELY ESETEKBEN LEHETSÉGES?
(1) Ha a keresetlevél nem felel meg a törvény által meghatározott ALAKI követelményeknek, vagy azt kötelező jogi képviselet esetén NEM JOGI KÉPVISELŐ ÚTJÁN nyújtották be, a bíróság a felperest a hiányok megjelölése mellett, rövid határidő tűzésével azok pótlására hívja fel.
(2) A felhívásban a bíróság tájékoztatja a felperest a hiánypótlás módjáról, és figyelmezteti a hiánypótlás elmaradásának következményeire.
(3) Ha a jogi képviselő NÉLKÜL eljáró felperes keresetlevele az ALPERES MEGJELÖLÉSÉRE vonatkozóan hiányos, ellentmondásos vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, hiánypótlásnak csak akkor van helye, ha az alperes személye a vitatott közigazgatási cselekményből vagy az arra vonatkozó jogszabályokból nem állapítható meg.
(4) Ha a keresetlevél nem tartalmazza a JOGSÉRELEM MEGJELÖLÉSÉT, e hiány pótlása a keresetindítási határidőn belül lehetséges.
A bíróság a hiánypótlási felhívás mellett a jogi képviselőt pénzbírsággal sújthatja, HA (3)
a) az általa szerkesztett keresetlevél nem felel meg a törvényben meghatározott alaki követelményeknek,
b) nem csatolta a meghatalmazását, vagy
c) az általa képviselt fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.
hogy kell tekinteni a keresetlevelet, ha a felperes a keresetlevél hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja?
mintha eredetileg is hiánytalanul adta volna be.
Egy jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által előterjesztett keresetlevélre küldött hiánypótlásban mit kell feltüntetni?
Ha a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan.
Hiánypótlásra történő felhívás helyett a bíróság elrendelheti a természetes személy felperes meghallgatását, ha a keresetlevél hiányainak pótlása érdekében azt célravezetőbbnek tartja.
A bíróság a keresetlevelet mely esetben teszi át más bírósághoz vagy hatósághoz?
Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik,
vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság vagy hatóság az iratokból megállapítható,
A bíróság az áttételről a keresetlevél bíróságra érkezésétől számított nyolc napon belül határoz.
Ha valamely bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát valamely okból már jogerősen megállapította, az utóbb eljáró bíróság hozhat-e ezzel az okkal ellentétes olyan határozatot, amellyel a saját hatáskörét vagy illetékességét megtagadva az ügyet az előbb eljárt bírósághoz teszi át.
nem hozhat!
Az áttételt megelőzően teljesített perbeli cselekmények, illetve bírói rendelkezések hatályosan-e?
Az áttételt megelőzően teljesített perbeli cselekmények, illetve bírói rendelkezések hatálytalanok, kivéve, ha az áttétellel kapcsolatosak, vagy azokat - a felek kérelmére vagy egyetértésével - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság hatályukban fenntartja.
A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha
a) a perre a magyar bíróság joghatósága kizárt,
b) a kereseti kérelem elbírálása más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de az áttétel szabályai a szükséges adatok hiányában nem alkalmazhatóak
c) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja,
d) a felperes olyan közigazgatási tevékenység jogszerűségét vitatja, amelynek vizsgálatát törvény kizárja,
e) a felperes anélkül indít pert, hogy bármely fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette volna, vagy a pert más közigazgatási eljárásnak kell megelőznie,
f) a felek között ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára - akár ugyanazon bíróság, akár más közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt - per már folyamatban van,
g) a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségre nézve ugyanazon a jogalapon már jogerős ítéletet hoztak,
h) a félnek nincs perbeli jogképessége, vagy a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött határidő alatt sem pótolták,
i) a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja,
j) a felperes a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a keresetlevelet nem, vagy újból hiányosan nyújtotta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el,
k) a felperes keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet,
l) az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő,
m) az elektronikus úton kapcsolatot tartó felperes nem jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.
a)-j) pontjában foglaltakat az egész eljárás során hivatalból veszi figyelembe
Az alperes a keresetlevél visszautasítása esetén a védirat előterjesztésének költségét felszámíthatja-e?
nem
