ÁKR Flashcards
ALAPELVEK SZEREPE AZ ÁKR-BEN
A KÖZIG HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN, ÖSSZHANGBAN AZ ALAPTÖRVÉNY XXIV ÉS XXVIII CIKKÉVEL,
AZ ELJÁRÁS MINDEN RÉSZTVEVŐJE
A RÁ IRÁNYADÓ SZABÁLYOKNAK MEGFELELŐEN
ÉS AZ ELJÁRÁS MINDEN SZAKASZÁBAN
AZ E FEJEZETBEN MEGHATÁROZOTT ALAPELVEK ÉS ALAPVETŐ SZABÁLYOK
ÉRVÉNYRE JUTTATÁSÁVAL JÁR EL.
ALAPELVEK FELSOROLÁSA AZ ÁKR-BEN
JOGSZERŰSÉG ELVE (178-as kártya)
HIVATALBÓLISÁG ELVE
HATÉKONYSÁG ELVE (77. § eljárás akadályozásának jogköv) (174-es kártya)
ÜGYFÉLRE VONATKOZÓ ALAPELVEK
JÓHISZEMŰSÉG ÉS BIZALMI ELV (176-os kártya)
MI A HIVATALBÓLISÁG ELVE AZ ÁKR-BEN
A HATÓSÁG (A KIZÁRÓLAG KÉRELEMRE INDÍHATÓ ELJÁRÁSOK KIVÉTELÉVEL) HIVATALBÓL
- ELJÁRÁST INDÍTHAT,
- A KÉRELEMRE INDULT ELJÁRÁST JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT FELTÉTELEK FENNÁLLÁSA ESETÉN FOLYTATHATJA.
- ÁLLAPÍTJA MEG A TÉNYÁLLÁST,
- HATÁROZ MEG A BIZONYÍTÁS MÓD ÉS TERJEDELME,
- VALAMINT AZ ÁKR KERETEI KÖZÖTT FELÜLVIZSGÁLHATJA A SAJÁT ÉS FELÜGYELETE ALÁ TARTOZÓ HATÓSÁG DÖNTÉSÉT ÉS ELJÁRÁSÁT.
MI A HATÓSÁGI ÜGY AZ ÁKR SZERINT?
A hatóság eljárása során az Ákr hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyben és a hatósági ellenőrzés során az Ákr. rendelkezéseit alkalmazza.
ügy fogalma az ÁKR szerint? 6
AZ ÁKR ALKALMAZÁSÁBAN ÜGY AZ
- amelynek intézése során a hatóság
- döntésével
- az ügyfél (1) jogát vagy kötelezettségét megállapítja,
(2) jogvitáját eldönti,
(3) jogsértését megállapítja,
(4) tényt, állapotot, adatot igazol, vagy
(5) nyilvánatartást vezet, illetve
(6) ezeket érintő döntését érvényesíti
ÁKR KIVETT ELJÁRÁSOK (6)
HATÁLYA NEM TERJED KI
1. szabálysértési eljárásra
2. választási eljár, népszav kezd és eeljárásra
3. adó és vámigazgatási eljárásra
4. menekültügyi és idegenrendészeti, vlmint az áp eljárásra (kiv bizonyítvány kiadási)
5. versenyfelügyeleti elj
6 MNB pénzügyi közvetítő rendszerrel kapcsolatos felügyeleti eljárásai.
Más jogszabályok az ÁKR rendelkezéseitől mely esetben térhetnek el?
ha azt az Ákr megengedi.
Jogszabály az ÁKR rendelkezéseivel összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezéseket megállapíthat (kiv Min rend.)
HATÓSÁG FOGALMA AZ ÁKR SZERINT
ÁKR ALKALMAZÁSÁBAN HATÓSÁG
az a szerv, szervezet vagy személy
amit (1) törvény, korm.rend. vagy önkormányzati hatósági ügyben önkorm rend
hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel
vagy
(2) jsz hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki.
HATÁSKÖRELVONÁS TILALMA
HATÓSÁGTÓL A HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGY NEM VONHATÓ EL.
ÜGYFÉLFOGALOM AZ ÁKR ALKALMAZÁSÁBAN (4)
AZ A TERM VAGY JOGI SZEMÉLY, EGYÉB SZERVEZET
(1) AKINEK JOGÁT VAGY JOGOS ÉRDEKÉT AZ ÜGY KÖZVETLENÜL ÉRINTI
(2) AKIRE NÉZVE A HATÓSÁGI NYILVtart ADATOT TARTALMAZ,
(3) VAGY AKIT HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS ALÁ VONTAK.
(4) TV VAGY KORMREND MEGHATÁROZOTT ÜGYFAJTÁBAN MEGÁLLAPÍTHATJA AZON SZEMÉLYEK ÉS SZERVEZETEK KÖRÉT, AKIK A JSZ EREJÉNÉL FOGVA ÜGYFÉLNEK MINŐSÜLNEK.
ELJÁRÁSI KÉPESSÉG AZ ÁKR ALAPJÁN
A TERMÉSZETES SZEMÉLY ÜGYFÉL
AKKOR RENDELKEZIK ELJÁRÁSI KÉPESSÉGGEL
HA AZ ügy tárgyára TEKINTETTEL
CSELEKVŐKÉPESNEK MINŐSÜL
mikor utasítja vissza a hatóság a képviselő eljárását az Ákr szerint
- az NYILVÁNVALÓAN NEM ALKALMAS az ügyben a képviselet ellátására
- képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja.
A HATÓSÁG ELJÁRÁSI KÖTELEZETTSÉGE AZ ÁKR ALAPJÁN (2)
A HATÓSÁG
A HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYBEN
AZ ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN
VAGY
KIJELÖLÉS ALAPJÁN KÖTELES ELJÁRNI
MI TÖRTÉNIK, HA A HATÓSÁG NEM TESZ ELEGET ELJÁRÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK?
HA A HATÓSÁG ELJÁRÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK AZ ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐN BELÜL NEM TESZ ELEGET, A JSZ-BAN MEGHATÁROZOTT felügyeleti szerve AZ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA UTASÍTJA. HA NINCS ILYEN SZERV, VAGY AZ NEM INTÉZKEDIK, AZ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA A KÖZIG PERBEN ELJÁRÓ bíróság KÖTELEZI A HATÓSÁGOT.
ILLETÉKESSÉG AZ ÁKR-BEN
- AZ ÜGY TÁRGYÁT KÉPEZŐ ingatlan fekszik
- tevékenységet gyakorolják VAGY KÍVÁNJÁK
- AHOL a jogellenes magatartást ELKÖVETTÉK
(HA NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG EZ ALAPJÁN) - ÜGYFÉL választása szerint LAKÓHELYE, TARTÓZKODÁSI HELYE, SZÉKHELYE, TELEPHELYE, FIÓKTELEPE SZERINTI HATÓSÁG.
- HA LAKÓHELY ISMERETLEN VAGY NEM RENDELKEZIK LAKÓHELLYEL VAGY ÉRTESÍTÉSI CÍMMEL, AZ ÜGYFÉL UTOLSÓ ISMERT LAKCÍME.
(HA NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG ÉS JSZ MÁSKÉPP NEM RENDELKEZIK) - AZ ADOTT ÜGYFAJTÁBAN A FŐVÁROSBAN ELJÁRÁSRA JOGOSULT HATÓSÁG JÁR EL, TÖBB ILYEN ESETÉN ILLETÉKESSÉGI VITA SZABÁLYAI.
MI A MEGELŐZÉS SZABÁLYA AZ ÁKR-BEN
AZ ÜGYBEN ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÜL AZ JÁR EL, AMELYNÉL AZ ELJÁRÁS ELŐBB INDULT.
MELY ESETBEN TESZI ÁT A HATÓSÁG AZ ÜGYET AZ ÁKR SZERINT?
HA KÉTSÉGET KIZÁRÓAN MEGÁLLAPÍTHATÓ AZ ÜGYBEN ILLETÉKESSÉGGEL RENDELKEZŐ HATÓSÁG. (ELLENKEZŐ ESETBEN A KÉRELMET VISSZAUTASÍTJA VAGY AZ ELJÁRÁST MEGSZÜNTETI)
ÁKR SZERINTI NYELVHASZNÁLAT
AZ ELJÁRÁS HIVATALOS NYELVE A MAGYAR.
kIV:
KONZULI TISZTVISELŐ ÉS KÜLPOL MIN ELJÁRÁSA SORÁN MÁS NYELV használata lehet.
NEMZETISÉGI ÖNKORM TESTÜLETE MEGHATÁROZHATJA határozatában A HATKÖRÉBE TARTOZÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁS MAGYAR melletti HIVATALOS NYELVÉT.
NEMZETISÉGI SZERVEZET NEVÉBEN ELJÁRÓ SZEMÉLY, NEMZETISÉGEK JOGAIRÓL SZÓLÓ TV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERM SZEMÉLY használhatja A HATÓSÁGNÁL A NEMZETISÉGI NYELVÉT. MAGYAR NYELVŰ DÖNTÉST A HATÓSÁG kérelemre ilyenkor LEFORDÍTJA.
HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY STB KIÁLLÍTÁSÁRA jogszabály ELTÉRŐ NYELVHASZNÁLATI SZABÁLYOKAT ÁLLAPÍTHAT MEG.
KÜLFÖLDIEK NYELVHASZNÁLATI JOGA ÁKR SZERINT
NEM MAGYAR ÁP, A NYELVET NEM ISMERŐ TERM SZEMÉLY
MAGYARO-I TARTÓZKODÁS TARTAMA ALATT
hatóság HIVATALBÓL
AZONNALI ELJÁRÁSI CSELEKM-NYEL JÁR ELJÁRÁST INDÍT
VAGY
TERM SZEMÉLY ÜGYFÉL AZONNALI JOGVÉDELEMÉRT FORDUL A M HATÓSÁGHOZ
A HATÓSÁG GONDOSKODIK ARRÓL, HOGY AZ ÜGYFELET ne érje hátrány A MAGYAR NYELV ISMERETÉNEK HIÁNYA MIATT.
magyar nyelvet nem ismerő ügyfél egyéb esetben is kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét, FORDÍTÁSI ÉS TOLMÁCSOLÁSI költség előlegezése és viselése mellett.
KIZÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYA AZ ÁKR-BEN
AZ ÜGY ELINTÉZÉSÉBEN NEM VEHET RÉSZT AZ A SZEMÉLY, AKITŐL nem várható el AZ ÜGY tárgyilagos megítélése.
KIZÁRÁSI OKOK AZ ÁKR-BEN
AZ ÜGY ELINTÉZÉSÉBEN NEM VEHET RÉSZT AZ A SZEMÉLY
1. akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése
KIZÁRÁSI OKOK AZ ÁKR-BEN
(1) Az ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek JOGÁT VAGY JOGOS ÉRDEKÉt az ügy kÖZVETLENÜL érinti, az
(2) eljárás egyéb résztvevője és a támogató.
(3) Az ügy másodfokú elintézéséből kizárt, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett.
(4) Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A hatóság nem válik kizárttá azért, mert a határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik.
(5) A jegyző kizárt annak az ügynek az elintézéséből, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, annak szerve vagy a polgármester ügyfél.
(6) Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek VEZETŐJÉVEL SZEMBEN kizárási ok merül fel.
ELJÁRHAT-E OLYAN HATÓSÁG, AMELYIKKEL SZEMBEN KIZÁRÁSI OK ÁLL FENN?
Ha
a) nincs kijelölhető másik, azonos hatáskörű hatóság, vagy
b) a hatóságnak nincs felügyeleti szerve,
az a hatóság jár el, amelyikkel szemben kizárási ok áll fenn.
MI AZ HOGY MEGKERESÉS?
(1) A hatóság - legalább ötnapos határidő tűzésével - más szervet vagy személyt kereshet meg, ha
a) az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt végezni, vagy
b) az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik.
(2) * A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. Ha a megkeresés teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett szerv a megkeresést haladéktalanul e szervhez továbbítja, és erről a megtagadással egyidejűleg tájékoztatja a megkereső hatóságot.
HOGY TÖRTÉNIK A KAPCSOLATTARTÁS AZ ÁKR SZERINT?
- ÍRÁSBAN, EÜSZTV-BEN MEGHATÁROZOTT ELEKTRONIKUS ÚTON (ÍRÁSBAN)
- SZEMÉLYESEN, ÍRÁSBELINEK NEM MINŐSÜLŐ ELEKTRONIKUS ÚTON (SZÓBAN)
Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját.
ki az a TÁMOGATÓ?
A cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal elősegítése érdekében a gyámhatóság által kirendelt, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti támogató
a) a támogatott személlyel egyidejűleg az eljárás során valamennyi eljárási cselekménynél - ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is - jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint az eljárás folytatásának nem akadálya,
b) a nyilatkozat, adatszolgáltatás megtételének elősegítése érdekében a támogatott személlyel - az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon - egyeztethet.
MELY IRATOKHOZ LEHET AZ ÁKR SZERINT IRATBETEKINTÉS KERETÉBEN HOZZÁFÉRNI?
HA törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki
az eljárás befejezését követően
a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó
véglegessé vált határozatot vmint az elsőfokú határozatot megssemmisítő és új eljárásra utasító végzést
bárki korlátozás nélkül megismerheti.
tv egyes ügyfajtákban meghatározhatja
az iratbetekintés
további feltételeit és a jogosult személyek körét.
KÉRELEM FOGALMA A KÉRELEMRE INDULÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN
kérelem az ügyfél
olyan nyilatkozata
amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve
a hatóság döntését kéri
jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében
MEDDIG RENDELKEZHET AZ ÜGYFÉL A KÉRELMÉVEL AZ ÁKR SZERINT?
A TÁRGYÁBAN HOZOTT DÖNTÉS VÉGLEGESSÉ VÁLÁSÁIG.
MI NEM KÉRHETŐ AZ ÜGYFÉLTŐL A KÉRELEMHEZ CSATOLÁS TEKINTETÉBEN?
- SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS VAGY ELŐZETES SZAKHAT ÁLLÁSFOGL CSATOLÁSA
- OLYAN ADAT, AMELY NYILVÁNOS VAGY AMELYET JOGSZABÁLLYAL RENDSZERESÍTETT KÖZHITELES NYILVTART TARTALMAZNIA KELL. (KIV ÜGYFÉL AZONOSÍTÁSÁHOZ SZÜKS ADAT)
HOL TERJESZTHETŐ ELŐ KÉRELEM AZ ÁKR SZERINT
- AZ ILLETÉKES HATÓSÁGNÁL VAGY
- A KORMÁNYABLAKNÁL (HA TV. V KORMREND NEM ZÁRJA KI)
ELJÁRÁSOK FAJTÁI AZ ÁKR-BEN
AUTOMATIKUS DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS
SOMMÁS ELJÁRÁS (EGYES ESETEKBEN TV KIZÁRHATJA)
TELJES ELJÁRÁS
AUTOMATIKUS DÖNTÉSHOZATALNAK MIKOR VAN HELYE? (4 ELŐFELT)
- HA TÖRVÉNY VAGY KORMÁNYRENDELET MEGENGEDI
- HATÓSÁG RÉSZÉRE A KÉRELEM BENYÚJTÁSAKOR MINDEN ADAT RENDELKEZÉSRE ÁLL
- A DÖNTÉS MEGHOZATALA MÉRLEGELÉST NEM IGÉNYEL
- NINCS ELLENÉRDEKŰ ÜGYFÉL
SOMMÁS ELJÁRÁS 3 ELŐFELTÉTELE?
- TV EGYES ÜGYEKBEN ELEVE KIZÁRHATJA
- HIÁNYTALANUL ELŐTERJESZTETT KÉRELEM ÉS MELLÉKLETEI, HATÓSÁG RENDELKEZÉSÉRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZOTT
- NINCS ELLENÉRDEKŰ FÉL
MIKOR KERÜL SOR A KÉRELEM TELJES ELJÁRÁSBAN VALÓ ELBÍRÁLÁSÁRA AZ ÁKR SZERINT?
Ha a hatóság megállapítja, hogy a sommás eljárás feltételei nem állnak fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi és teljes eljárásban hoz döntést.
ha az ügyfél erre irányuló felhívás NÉLKÜL terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz bizonyítási indítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelemnek tekinti és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el.
ha az automatikus döntéshoz eljárásban és a somás eljárásban hozott döntéssel szemben fellebb nincs helye, a döntés közlését követő 5 NB az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.
MI AZ A KVÁZI JOGORVOSLAT SOMMÁS ÉS AUTOMATIKUS DÖNTÉSHOZATALNÁL?
ha az automatikus döntéshoz eljárásban és a somás eljárásban hozott döntéssel szemben fellebb nincs helye, a döntés közlését követő 5 NB az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.
KÉRELEM VISSZAUTASÍTÁSÁNAK ESETEI AZ ÁKR SZERINT?
KÖTELEZŐ
- AZ ELJÁRÁS MEIGNDÍTÁSÁNAK JSZ-BAN MEGHATÁROZOTT FELTÉTELE HIÁNYZIK ÉS A KP AHHOZ MÁS JOGKÖV NEM FŰZ
- UGYANAZON JOG ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMET A BÍRÓSÁG VAGY A HATÓSÁG MÁR érdemben ELBÍRÁLTA és A KÉRELEM TARTALMA, VALAMINT AZ IRÁNYADÓ JOGI SZABÁLYOZÁS NEM VÁLTOZOTT.
OPCIONÁLIS
- A KÉRELMET NEM AZ ELŐÍRT FORMÁBAN TERJESZTETTÉK ELŐ. (5 NPON BELÜL ISMÉTELT ELŐTERJESZTÉS LEHETŐSÉGE)
ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSÉNEK ESETEI AZ ÁKR-BEN
a) a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására,
b) a kérelmező ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el, és az eljárást hivatalból nem folytatja,
c) az eljárás okafogyottá vált,
d) az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség előlegezési kötelezettségének,
e) * az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta, illetve ahhoz az ellenérdekű ügyfelek az ellenérdekű ügyféllel szemben, kérelemre indított eljárásban (a továbbiakban: jogvitás eljárás) hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nem folytatható,
f) a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság már eljárt, vagy más hatóság kijelölésére került sor, vagy
g) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (a továbbiakban: előkérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél a hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget.
Hivatalbóli eljárásokban nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha az ügyfél eljárási költség előlegezési kötelezettségének nem tesz eleget.
AZ ELJÁRÁST A HATÓSÁG FELFÜGGESZTI, HA
a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik,
b) az ügyben külföldi szervet kell megkeresni, vagy
c) az ügyben az Európai Unió intézményeivel vagy más nemzetközi szervezettel egyeztetni szükséges
Törvény LEHETŐVÉ TEHETI az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
A hivatalbóli eljárásokban a hatóság felfüggesztés esetén nem dönt érdemben az ügyfél vagy ügyfelek együttes kérelmére.
ELJÁRÁS SZÜNETELÉSE
1) Az eljárás szünetel, ha azt - jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában - az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik.
(2) Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. 6 HÓNAPI szünetelés után a CSAK KÉRELEMRE folytatható eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről a hatóság értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné.
SZÜNETELÉS IDŐTARTAMA A KÉRELEMRE INDULÓ HATÓSÁGI ÜGY ÜGYINT HATÁRIDŐBE NEM SZÁMÍT BELE. A hivatalbóli eljárásokban szünetelésnek nincs helye.
ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ IDŐTARTAMA
a) automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra,
b) sommás eljárásban nyolc nap,
c) teljes eljárásban hatvan nap.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt törvény, rövidebb határidőt jogszabály állapíthat meg.
(4) Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be (3)?
- az eljárás felfüggesztésének,
- szünetelésének és
- az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének
időtartama.
A hivatalbóli eljárásokban az ügyintézési határidőbe csak az eljárás FELFÜGGESZTÉSÉNEK időtartama nem számít be.
AZ ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ EKKOR KEZDŐDIK?
a törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás MEGINDULÁSÁNAK napján kezdődik.
MILYEN HATÁRIDŐVEL KELL AZ ÁKR SZERINT EGY ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYT TELJESÍTENI, HA TV V KORMRENDELET ARRÓL NEM RENDELKEZIK?
(6) Ha törvény vagy kormányrendelet valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője AZONNAL, de legkésőbb 8 NB gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a végzést meghozza.
(7) Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az ügyintézési határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte UTÁNI ELSŐ utáni testületi ülésen határoz.
AZ ÁKR SZERINT MIKOR KELL AZ ÜGYET SORON KÍVÜL ELINTÉZNI (5)?
Az ügyet soron kívül kell elintézni, ha
a) a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja,
b) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja,
c) a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy
d) a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges.
(9) Ha a határidőből kevesebb mint tizenöt nap van hátra, a további eljárási cselekményeket soron kívül kell elvégezni.
MI A KÖVETKEZMÉNYE A HATÓSÁG JOGSZERŰTLEN HATÁRIDŐ TÚLLÉPÉSÉNEK?
Ha a hatóság
a) határidőben nem intézkedik a 43. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottakról, (KÉRELEM VISSZAUTASÍTÁS, ELJÁR MEGSZÜNTET, ÉRDEMI DÖNTÉS, BEADVÁNY ELINTÉZÉS FÜGGŐBEN TART, ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE V SZÜNETELÉSE)
b) az ügyintézési határidőt túllépi, vagy
c) az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi,
az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.
(2) A hatóság az ügyfél kérelmére az (1) bekezdés szerinti határidő-túllépésről igazolást állít ki.
HATÁRIDŐ SZÁMÍTÁS AZ ÁKR SZERINT?
A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja.
(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(3) Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik.
(4) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő - az ügyintézési határidő kivételével - a következő munkanapon jár le.
(5) A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be.
(6) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
KI ÉS MELY ESETBEN TERJESZTHET ELŐ IGAZOLÁSI KÉRELMET A HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN?
aki az eljárás során
vmely határnapot vagy határidőt
önhibáján kívül
elmulasztott
IGAZOLÁSI KÉRELEMMEL KAPCS ELJÁRÁS SZABÁLYAI
2) Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el.
(3) Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni.
(4) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak.
(5) * Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének vagy határnapjának elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
MELY FELADATOKAT KELL MEGTENNIE A HATÓSÁGNAK 8 NAPON BELÜL, HA EGY KÉRELMET TELJES ELJÁRÁSBAN SZÜKSÉGES ELBÍRÁLNI?
Fontos kiemelni, hogy amennyiben egy kérelmet teljes eljárásban szükséges elbírálni, úgy az Ákr. 43. §-a alapján a hatóságnak 8 napon belül meg kell kezdenie a tényállás tisztázását (szakhatóság megkeresése, adatszolgáltatás kérése, szakértő kirendelése stb.), illetve értesítenie kell az ügyfelet az eljárás megindításától, határidejéről és a teljes eljárásra történő áttérés indokáról.
MI AZ A KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁS AZ ÁKR-BEN?
A kapcsolódó eljárás a hatóságok együttműködésének újfajta, nevesített módja, amely egyes, egymásra épülő ügyek sorozatában az ügyfelek jobb kiszolgálását, tehermentesítését szolgálja a hatóságok tevékenységének jobb összehangolásával, és az ügyfél személyes közreműködésének mellőzésével.
A kapcsolódó eljárási forma azokban az eljárásokban előnyös, amelyek az ügyfél végső célja (pl. születéssel kapcsolatos iratok beszerzése és szociális támogatások elnyerése) több, egymásra épülő eljárás lefolytatását is szükségessé teszi. A kapcsolódó eljárásban az ügyfél csupán egy (a folyamat elején álló) hatósággal kerül eljárási kapcsolatba, a további, ehhez kapcsolódó eljárások során pedig az elsőként eljárt hatóság válik közvetítő – lényegében az ügyfél „képviseletét” ellátó – hatósággá. Az elsőként eljárt hatóság továbbítja a saját döntését, a nála előterjesztett kérelmet és a bizonyítékokat a kapcsolódó eljárásban eljáró hatósághoz, és annak döntését is az első hatóság közvetíti a kérelmezőhöz. Az Ákr. alapján a jogintézmény alkalmazható olyan egymásra épülő eljárásokban is, melyekben az előfeltételt képező eljárások ugyanazon hatóság hatáskörébe tartoznak. A kapcsolódó eljárás szabályait csak az ügyfél kérelmére lehet alkalmazni.
ÚJÍTÁSOK AZ ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ TEKINTETÉBEN AZ ÁKR-BEN?
az ügyintézési határidő – a területi közigazgatás fejlesztésével összefüggő célkitűzések érvényesítése érdekében – gyakorlatilag anyagi határidővé válik. Az Ákr. értelmében az ügyintézési határidő abban az esetben is lejár, amennyiben annak utolsó napja olyan napra esik, amelyen a hatóságnál a munka szünetel. Ettől nincs lehetőség eltérésre.
További fontos újítás, hogy a teljes eljárásra irányadó ügyintézési határidő gyakorlatilag objektívvé válik. Abba csakis az alábbi időtartamok nem számítanak bele:
hivatalbóli eljárásoknál az eljárás felfüggesztésének időtartama,
kérelemre induló eljárásokban az eljárás felfüggesztésének, és szünetelésének időtartama,
az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.
MIKOR ÉS MELY FELTÉTELEKKEL HASZNÁLHATÓ FEL AZ ÁKR SZERINT ELŐZETES SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS?
Ha törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. A kérelemhez 1 ÉVNÉL NEM RÉGEBBI előzetes szakhatósági állásfoglalás csatolható be, ha törvény vagy kormányrendelet más időtartamot nem állapít meg. A hatóság a kérelemmel benyújtott előzetes szakhatósági állásfoglalást szakhatósági állásfoglalásként használja fel.
TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN?
(1) Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le.
(2) A hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a hatóság által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.
(3) A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(4) A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli.
(5) Törvény vagy kormányrendelet KÖZÉRDEKEN ALAPULÓ KÉNYSZERÍTŐ INDOK alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását.
az ÜGYFÉL NYILATKOZATA AZ ÁKR SZERINT MELY JELENTŐSÉGGEL BÍR A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA SORÁN?
Az Ákr. a korábbi szabályozáshoz képest több ponton átalakította az ügyfél nyilatkozatára vonatkozó rendelkezéseket. Az ügyfél nyilatkozatának szerepét, súlyát megnövelte, ami nagyobb lehetőséget, egyúttal felelősséget is ró az ügyfelekre, mert egyes esetekben a nyilatkozat – az azzal ellentétes bizonyítékok hiányában – elsődleges bizonyítási eszközzé válhat.
Az Ákr. általános jelleggel lehetővé teszi továbbá azt, hogy a bizonyítékot az ügyfél nyilatkozatával pótolhassa, amennyiben annak beszerzése nem lehetséges és ágazati jogszabály nem zárja ki a jogintézmény alkalmazását.
Ha jogszabály nem zárja ki, az ügyfél a nyilatkozatával PÓTOLHATJA a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése NEM LEHETSÉGES. Ügy szempontjából JELENTŐS adatot VALÓTLANUL ÁLLÍT vagy ELHALLGAT, adatszolg kötelezettség nem teljesíti, ELJÁRÁSI BÍRSÁGGAL sújtható.
IRAT FELHASZNÁLÁSA A KÖZIG ELJÁRÁSBAN
az Ákr. jelentősen leegyszerűsítette az irat felhasználására vonatkozó szabályokat. A szabályozásból egyértelmű, hogy irat bemutatására kizárólag abban az esetben lehet kötelezni az ügyfelet, amennyiben annak beszerzése az elektronikus ügyintézés szabályai szerint nem lehetséges.
Továbbá rögzíti az Ákr., hogy az ügyfél jogosult másolati példányban benyújtani az adott okiratot, amennyiben nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik. A másolati példány elfogadhatósága tekintetében ugyanakkor törvény vagy kormányrendelet eltérhet.
JOGSZERŰ HALLGATÁS MIT JELENT?
Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt (jogszerű hallgatás). Jogszerű hallgatásnak van helye, ha
a) automatikus döntéshozatali eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki,
b) sommás eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik,
c) * teljes eljárásban törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
(3) A jogszerű hallgatás esetén a hatóság a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre, és annak az ügyfél birtokában levő másolati példányára, vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél részére másolatot ad ki.
(4) Ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul, a hatóság mellőzi a határozathozatalt.
DÖNTÉS KÖZLÉSÉNEK SPECIÁLIS ESETEI AZ ÁKR SZERINT?
Az Ákr. nem változtat a közlés korábban bevett formáin (írásban, hivatalos iratként, szóban, elektronikus úton). Ugyanakkor az Ákr. az általánosság szintjén a közlés két sajátos módját is szabályozza. Mindkét közlési módban közös, hogy a döntés vagy annak egyes elemei nyilvánosságra hozatalával biztosítja az ügyféli jogok gyakorlásának lehetőségét, és ezzel a megfelelő ügyintézéshez, illetve a tisztességes eljáráshoz való jogot is.
A kézbesítés – akár előre látható – sikertelensége esetén a HIRDETMÉNY az ügy azonosítása szempontjából fontos adatok mellett azt a figyelemfelhívást is tartalmazza, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért az ügyfél vagy képviselője a döntést a hatóságnál átveheti. Ezzel biztosítható, hogy a döntés tartalma illetéktelenek számára ne legyen megismerhető.
Ettől eltér az az esetkör, amikor az ügyfelek köre pontosan nem állapítható meg, számuk nagy, vagy a döntés közérdekű keresettel támadható meg, ilyenkor KÖZHÍRRÉ TÉTELnek van helye. Ebben az esetben nem elegendő, hogy az ügyfelek pusztán a döntés tényéről szerezzenek tudomást, jogaik gyakorlása, vagy éppen kötelezettségeik teljesítése érdekében szükséges, hogy annak tartalmával is tisztában lehessenek. Ilyenkor a közlemény az ügy azonosítása szempontjából fontos adatokon túl a határozat rendelkező részén és indokolásának kivonatán kívül azt a figyelemfelhívást is tartalmazza, hogy a döntés a hatóságnál megtekinthető.
MIRE KÖTHETŐ HATÓSÁGI SZERZŐDÉS? MIT TARTALMAZ?
1) Jogszabály lehetővé teheti vagy előírhatja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel írásban hatósági szerződést kössön. A hatósági szerződés közigazgatási szerződés.
(2) A hatósági szerződés tartalmazza a szerződő feleket, a szerződés tárgyát, a felek által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogokat, a szakhatósági állásfoglalásban foglalt kikötéseket, a szerződésszegés jogkövetkezményeit, a teljesítés körében felmerült viták rendezésének módját, a szerződést lehetővé vagy kötelezővé tevő jogszabályban előírt kikötéseket és adatokat, továbbá a felek által lényegesnek tekintett kérdésekben kötött megállapodást.
Ha az ügyfél A HATÓSÁGI SZERZŐDÉSBEN olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, MIRŐL KELL NYILATKOZNIA?
Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, az ügyfélnek a hatósági szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a hatósági szerződésben aláveti magát a szerződésszegés 93. § (3) bekezdésében megállapított jogkövetkezményének.
KI KEZDEMÉNYEZHETI A HATÓSÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSÁT ÉS MILYEN HATÁRIDŐVEL? KI TÁMADHATJA MEG BÍRÓSÁG ELŐTT A SZERZŐDÉST ÉS MILYEN HATÁRIDŐVEL?
(4) A szerződést a hatóság a többi ügyféllel is közli, akik tizenöt napon belül kezdeményezhetik a hatóságnál a szerződés módosítását. Ennek elmaradása esetén a nem szerződő ügyfél harminc napon belül megtámadhatja a szerződést a közigazgatási bíróság előtt.
- § [A hatósági szerződés módosítása és teljesítése]
(1) Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, illetve a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényeges megváltozása esetén bármelyik fél kezdeményezheti a szerződés módosítását.
(2) A módosítás meghiúsulása esetén bármelyik fél a közigazgatási bírósághoz fordulhat, ez azonban nem érinti a hatósági szerződés végrehajtását, illetve érvényesítését.
(3) Ha a szerződő ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a hatóság intézkedik a szerződésszegés szerződésben vállalt jogkövetkezményének kikényszerítése iránt, és ha szükséges, megindítja a végrehajtást.
(4) Ha a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, a szerződő ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén - a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül - a közigazgatási bírósághoz fordulhat.
(5) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a hatósági szerződésre az azt szabályozó jogszabály rendelkezéseit, ennek hiányában a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.
Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás ÚJ SZABÁLYOZÁSA AZ ÁKR-BEN
A vonatkozó szabályozás jelentős rövidítésen, ésszerűsítésen, valódi általánosításon ment keresztül. Az érintett rendelkezések hatálya továbbra is csak azon bizonyítványokra, igazolványokra és nyilvántartásokra terjed ki, melyeket hatóságok hatósági jogkörben állítanak ki, illetve vezetnek. Így nem vonatkoznak a szabályok például az olyan nyilvántartásokra, amelyeket a hatóságok de nem hatósági jogkörben vezetnek (tipikusan belső nyilvántartások), vagy olyan nyilvántartásokra, melyeket nem hatóságok vezetnek.
Fontos kiemelni, hogy a nyilvántartásokra vonatkozó ágazati szabályanyag tekintetében az Ákr. rendelkezéseitől való eltérés NEM Lehetséges. Megjegyzendő továbbá, hogy a közhitelesség tartalmát illetően lehetőség van törvényi szinten eltérni, amennyiben az az adott ágazatban szükséges (pl. a Ptk. az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozóan tartalmaz is eltérő közhitelesség fogalmat).
hatósági bizonyítvány fogalma
A hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben az ügyfél kérelmére - a felhasználás céljának feltüntetésével - adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.
HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY FOGALMA
A hatóság - jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal - az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.
HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁS FOGALMA
(1) A hatóság a jogszabályban meghatározott adatokról hatósági nyilvántartást vezet, ha
a) a nyilvántartásba történő bejegyzés, annak módosítása és a nyilvántartásból való törlés az ügyfél jogait és kötelezettségeit keletkezteti, módosítja vagy szünteti meg, vagy
b) a nyilvántartás vezetésének célja a benne foglalt adatok közhitelű igazolására, bizonyítására szolgál
(közhiteles hatósági nyilvántartás).
HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS FOGALMA
Az Ákr. értelmében a hatósági ellenőrzés nem hatósági ügy, azonban alkalmazni kell rá a kódex releváns, a hivatalbóli eljárásokra vonatkozó szabályait. Ezzel biztosítható, hogy eljárásjogi aktusok szintjén világosan elkülöníthető legyen a hatósági ellenőrzéstől az annak eredményéhez képest hivatalból indított hatósági ügy.
A hatósági eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazása]
E törvény hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a hatósági ellenőrzésre az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.
MELY ESETEKBEN NEM KÉRHETI AZ ÜGYFÉL HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS LEFOLYTATÁSÁT?
Hatósági ellenőrzését az ügyfél is kérheti, kivéve, ha
a) a kérelem benyújtásának időpontjában a hatóság előtt arra vonatkozóan hatósági ellenőrzés, vagy az alapján eljárás van folyamatban,
b) a hatóság az ügyfélnél egyébként folyamatosan lát el ellenőrzési feladatot,
c) törvény kizárja, vagy
d) a hatóság ugyanazon ügyfél kérelmére az újabb kérelem benyújtását megelőző egy éven belül lefolytatott ellenőrzése során jogsértést nem tárt fel, kivéve, ha a kérelem benyújtására az ellenőrzés lefolytatását követően felmerült ok vagy körülmény miatt kerül sor.
MIT TEHET A HATÓSÁG, HA HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS SORÁN JSZSÉRTÉST ÉSZLELT?
(1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést tapasztal,
a) megindítja az eljárást, vagy
b) ha a feltárt jogsértés miatt az eljárás más szerv illetékességébe tartozik, annak eljárását kezdeményezi.
A hatóság az illetékességi területén hivatalból megindítja az eljárást, ha… (5)
(1) A hatóság az illetékességi területén hivatalból megindítja az eljárást, ha
a) az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására,
b) erre bíróság kötelezte,
c) erre felügyeleti szerve utasította,
d) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást, vagy
e) ezt egyébként jogszabály előírja.
ÉRTESÍTÉS HATÓSÁGI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL. MIKOR MELLŐZHETŐ, MIT TARTALMAZ?
A hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. Az értesítés csak akkor MELLLŐZHETŐ, ha
a) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül dönt, vagy az eljárást megszünteti, *
b) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból törvény kizárja, vagy *
c) az az eljárás SIKERÉT MEGHIÚSÍTANÁ. *
(4) Az értesítés tartalmazza
a) az ügy tárgyát és számát, az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, és
b) az ügyféli jogokra és kötelezettségekre vonatkozó tájékoztatást.
MIÉRT VAN AZ, HOGY AZ Ákr. alapján csupán hivatalbóli eljárásokban szükséges az ügyfél értesítése az eljárás megindításáról?
Kiemelendő e körben, hogy az Ákr. alapján csupán hivatalbóli eljárásokban szükséges az ügyfél értesítése az eljárás megindításáról, ennek oka pedig abban keresendő, hogy kérelemre induló eljárásokban nyilatkozattételre történő felhívásban, vagy a bizonyítékok ismertetésére vonatkozó kötelezettség körében az ügyfélnek lehetősége van megismerni minden releváns adatot, körülményt az eljárással összefüggésben.
1) A hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére.
(2) Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná.
MIÉRT VAN AZ, HOGY AZ Ákr. csupán a hivatalbóli eljárásokban teszi lehetővé – itt azonban főszabállyá téve – az ügyfél adatszolgáltatásra történő kötelezését.
Kiemelendő továbbá, hogy az Ákr. csupán a hivatalbóli eljárásokban teszi lehetővé – itt azonban főszabállyá téve – az ügyfél adatszolgáltatásra történő kötelezését. Ennek indoka abban keresendő, hogy hivatalbóli eljárásban kiemelten elvárható az ügyfél eljárást segítő, együttműködő magatartása, továbbá ilyen eljárásokban az ügyfél tipikusan nem is érdekelt a hatóság munkájának elősegítésében, éppen ezért teszi lehetővé az Ákr., hogy az ágazati joganyag – az eljárási bírságon túl – jogkövetkezményeket állapítson meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztására.
MÓDOSÍTHATJA-E A SZAKHATÓSÁG UTÓLAGOSAN AZ ÁLLÁSFOGLALÁSÁT?
igen. ha a szakhatóság utóbb észleli, hogy állásfoglalása JOGSZABÁLYT sért, azt a hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének VÉGLEGESSÉ VÁLÁSÁIG EGYSZER módosíthatja.
KIT IDÉZ A HATÓSÁG A HATÓSÁGI ELJÁRÁS SORÁN? HOGY IDÉZI?
AKINEK SZEMÉLYES MEGHALLGATÁSA
AZ ELJÁRÁS SORÁN szükséges
az idézést úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább 5 nappal értesüljön.
Meg kell jelölni:
milyen ügyben
milyen minőségben kívánja meghallgatni
megjelenés elmulasztásának jogköv
MELYEK LEHETNEK A KÖVETKEZMÉNYEI, HA AZ IDÉZETT SZEMÉLY A HATÓSÁGI ELJÁRÁS SORÁN A SZABÁLYSZERŰ IDÉZÉSNEK NEM TESZ ELEGET, MEGHLLGATÁSA ELŐTT ENGEDÉLY NÉLKÜL TÁVOZIK, MEGHALLGATÁSRA ALKALMATLAN ÁLLAPOTBAN JELENIK MEG
ÉS ELŐZETESEN ALAPOS OKKAL VAGY
UTÓLAG MEGFELELŐEN NEM IGAZOLJA
A KÖRÜLMÉNYT NEM MENTI KI?
ELJÁRÁSI BÍRSÁGGAL SÚJTHATÓ
RENDŐRSÉG ÚTJÁN ELŐVEZETTETHETŐ (ÜGYÉSZI HOZZÁJÁRULÁSSAL)
