HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER Flashcards
HÁNY SZINTŰ A M ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER ÉS A KÜLÖNBÖZŐ SZINTEKEN MILYEN ÖNKORMÁNYZATOK VANNAK?
KÉTSZINTŰ
- TELEPÜLÉSI
- TERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK
TELEPÜLÉSI: község, város, járásszékhely város, megyei jogú város, fővárosi kerület
TERÜLETI: megyei önkormányzat
Fővárosi önk kettős karakterű, települési és területi önkormányzat egyben.
KIKET ILLET MEG A HELYI ÖNKORMÁNYZÁSHOZ VALÓ JOG ÉS MILYEN FORMÁBAN GYAKOROLHATJÁK EZT A JOGUKAT A JOG CÍMZETTJEI?
a helyi önkormányzás a település, valamint megye választópolgárai közösségének a joga. A nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja (helyi népszavazás, önk szervekben részvétel, önk forumokon).
Helyi önkorm képviselőket és a polgmestereket általános és egyenlő választójog alapjn, közvetlen és titkos szavazással, választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon 5 évre választják. Helyi önk feladat és hatköreit a KT gyakorolja.
MELYEK AZOK A TÖRVÉNY KERETEI KÖZÖTT GYAKOROLHATÓ ÖNKORM-I FELADAT ÉS HATKÖRÖK, MELYEK JOGSZERŰ GYAKORLÁSA ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI ÉS BÍRÓI VÉDELEMBEN RÉSZESÜL?
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot;
b) határozatot hoz;
c) önállóan igazgat;
d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
Mötv. 5. § A helyi önkormányzatok által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.
iSMERTESSE A HELYI ÖNK JOGALKALMAZÓI TEVÉKENYSÉGI KÖRÉBE TARTOZÓ FELADAT ÉS HATKÖRÖK TÍPUSAIT ÉS A RÁJUK VONATKOZÓ FŐBB SZABÁLYOKAT!
A jogalkotás mellett a helyi önkormányzatok jogalkalmazói tevékenységet is végeznek:
- hatósági tevékenység
- szervező tevékenység (pl közszolgáltatásokkal való elllátás)
Mötv. három feladat és hatkör területet különböztet meg:
- önkorm-i feladat és hatkörök
- helyi közbiztonsággal kapcs önk feladatok
- állig feladatok és hatkörök
ISMERTESSE A KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNT VÁLLALT FELHATKÖR EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYÁT, RÁJUK VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT!
A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály NEM UTAL MÁS SZERV KIZÁRÓLAGOS HATKÖRÉBE.
Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami JOGSZABÁLLYAL NEM ELLENTÉTES.
Az önként vállalt helyi közügyek megoldása NEM VESZÉLYEZTETHETI a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását,
FINANSZÍROZÁSA a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
ISMERTESSE A FŐVÁROSI ÖNK FELADATAIT!
- § (1) A fővárosi önkormányzat az e törvényben meghatározottak szerint ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak.
(2) * A fővárosi önkormányzat látja el - a (4) és (5) bekezdésben szabályozott feladatmegosztás szerint - a főváros egészét, több kerületét, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetet érintő helyi önkormányzati feladatokat.
ISMERTESSE A KT JOGÁLLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT!
- § (1) * A helyi önkormányzat jogi személy, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A képviselő-testületet a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli.
(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.
(3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
(4) A képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(6) * A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
(7) A helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben törvény kivételt nem tesz - kinevezi az intézmény vezetőjét.
(8) * Törvény előírhatja, hogy meghatározott közszolgáltatást kizárólag erre a célra alapított költségvetési szerv, olyan állami vagy legalább többségi önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyben az állam vagy az önkormányzat legalább többségi befolyással bír vagy e gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában álló és legalább többségi befolyása alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy önkormányzati társulás láthat el.
(9) * A helyi önkormányzat képviselő-testülete az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezéseket rendeletben szabályozza.
MELYEK A MEGYEI ÖNK KÖTELEZŐ FELADATAI?
- § (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint
- területfejlesztési,
- vidékfejlesztési,
- területrendezési, valamint
- koordinációs feladatokat lát el.
A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés.
MELY SZERVEK HOZHATNAK ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉST?
ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉST
- KT
- HELYI NÉPSZAVAZÁS
- KT FELHATALMAZÁSA ALAPJÁN: KT BIZOTTSÁGA, RÉSZÖNT TESTÜLETE, TÁRSULÁSA, POLGMESTER, JEGYZŐ.
ISMERTESSE A KT ALAKULÓ ÜLÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT!
- § (1) * A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A megyei közgyűlés alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül a korelnök hívja össze, és vezeti a megyei közgyűlés új elnökének szervezeti és működési szabályzat szerinti megválasztásának időpontjáig.
(3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.
ISMERTESSE A KT ÜLÉSEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT
A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. *
- § A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.
- § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
ISMERTESSE A KT HATÁROZATKÉPESSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT!
- § * (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
(3) A fővárosi közgyűlésben a (2) bekezdést úgy kell alkalmazni, hogy a javaslat elfogadásához a (2) bekezdés szerinti szavazatarány mellett a főváros lakosságszámának együttesen több mint a felét kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek polgármestereinek igen szavazata is szükséges.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a lakosságszám megállapításakor a fővárosnak, valamint a fővárosi kerületeknek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jén meglévő lakosságszámát kell figyelembe venni.
MILYEN TÍPUSÚ DÖNTÉSEKET HOZHAT A KT? ISMERTESSE AZ ÖNK RENDELETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT!
- HATÁROZAT
- RENDELET
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot;
(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
MIKOR KELL A KT ÜLÉSÉRŐL JEGYZŐKÖNYVET KÉSZÍTENI ÉS MELYEK A KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI?
A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles megküldeni a kormányhivatalnak.
ISMERTESSE A KT FELOSZLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT!
A képviselő-testület - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - kimondhatja feloszlását.
A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.
(1a) * A fővárosi közgyűlés feloszlásának kimondásához az önkormányzati képviselők négyötödének igen szavazata, valamint a főváros lakosságszámának legalább négyötödét kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek polgármestereinek igen szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni.
(3) A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.
MI AZ A TÁRSULT KÉPVISELŐ-TESTÜLET? ISMERTESSE MŰKÖDÉSÉT!
- § (1) A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat.
(2) Társult képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik.
(3) Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes települések képviselő-testülete önállóan dönt.
(4) A társult képviselő-testület alakuló ülésén határozatba foglalja a megalakulását, a székhelyét, a hozzá tartozó települések felsorolását. A társult képviselő-testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult képviselő-testület ülését össze kell hívni bármely részt vevő település polgármesterének a kezdeményezésére.
(5) Társult képviselő-testület alakítható úgy is, hogy az érdekelt települési képviselő-testületek a települések lakosságszámának arányában választják meg a tagjait a települési képviselők közül.
ISMERTESSE A POLGMESTER JOGÁLLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT!
- § A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az 1. melléklet tartalmazza. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
- § (1) A polgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja. - § A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.
- § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
MELYEK A POLGMESTER FELADAT ÉS HATKÖREI?
- § * (1) A polgármester
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(2) A 42. § 2. és 7. pontjában meghatározott kérdésekről, valamint egyéb jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kinevezésről, megbízásról, választásról a fővárosi közgyűlés kizárólag a főpolgármester előterjesztése alapján dönthet.
ISMERTESSE AZ ALPOLGMESTER JOGÁLLÁSÁRA ÉS FELADATAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT
- § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, a megye közgyűlése alelnököt (a továbbiakban együtt: alpolgármester) választ, több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Több alpolgármester esetén a polgármester bízza meg általános helyettesét. - § (1) Az alpolgármesteri tisztség főállásban is ellátható. A főállású alpolgármester foglalkoztatási jogviszonya a helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre.
(2) Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
MELYEK A KT BIZOTTSÁGÁNAK FELADAT- ÉS HATKÖREI?
fő funkciója a döntés-előkészítés Feladatkörében kezdeményezi és előkészíti a KT döntéseit.
Döntést akkor hozhat, ha a KT átruházza hatáskörét.
Bizottság műk ügyviteli feladatait a polgmesteri hivatal látja el.
Kistelepüléseken: 100 főt meg nem haladó a KT maga látja el a bizottsági feladatokat. 1000 főt meg nem haladó településen egy bizottság láthat el minden kötelező bizottsági feladatot. Pénzügyi bizottság kötelező minden 2e lakossal rendelkező településen. Tv tehet kötelező bizottság létrehozást.
ISMERTESSE A KT BIZOTTSÁGA JOGÁLLÁSÁRA VONATK SZABÁLYOKAT!
KT bizottságot, bizottságokat válaszhat, tv-ben előírtakon belül maga határozza meg a számukat és milyen elnevezéssel működjenek. A képviselő testület egyik SZERVE.
elnökének és tagjainak megbízatása a KT által történő megválasztással jön létre, KT megbízatásának időtartamára. Elnökét és tagjainak több mint felét az önk képviselők közül kell választani. NEM LEHET A BIZOTTSÁG ELNÖKE VAGY TAGJA A POLGÁRMESTER. KT összetételt, létszámot bármikor megváltoztathatja, megszüntetheti a bizottságot (ha nem kötelező).
Bizottság elnöke, tagja megbízatásáról írásban lemondhat, amit visszavonni nem lehet. Érvényességhez nem szükséges a KT elfogadó nyilatkozata.
ISMERTESSE A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNK JOGÁLLÁSÁRA ÉS FELADATAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT!
KT egyik SZERVE.
A KT valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére részönkormányzatot hozhat létre, az SZMSZben meghatározottak szerint. Települési képviselőkből és más, adott településrészen élő VP-okból.
Létrehozása fakultatív.
Feladat- és hatkör:
- KT saját hatáskörben dönti el, hogy milyen jogosítványokkal ruházza fel a részönk testületét.
- önk hatósági hatkör nem ruházható át a testületre.
- hivatali kirendeltségek hozhatóak létre.
ISMERTESSE A KÖZÖS ÖNK HIVATALRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT
A legkisebb települések nem képesek polgármesteri hivatalt működtetni vagy nem lenne gazdaságos. Ezért az
- azonos járáson belüli
- 2e főnél kevesebb lakossal rendelkező községi önk-ok
- amelyek közig területét legfeljebb egy település köz területe választja el egymástól
közös önkormányzati hivatalt hoznak létre.
Közös önk hivatalhoz tartozó települések lakosságszáma összesen legalább 2e fő vagy a települések száma legalább 7.
Ha az egyik város, nem kell alkalmazni ezeket a követelményeket.
Önkéntes döntésével a 2e főt meghaladó település is tartozhat ilyenhez.
a közös hivatal működési költségeit az önkormányzatok lakosságszámuk arányában viselik.
Megállapodás kell róla.
ált önk választások napját követő 60 NB állapodnak meg.
Ha nem kerül sor a létrehozásra, vagy ahhoz vmely telepüés nem tud csatlakozni, a KORMHIV VEZETŐJE a határidő lejártát követő hónap első napjával kijelöli a közös önk hivatalhoz tartozó településeket.
A közös önk hivatal jegyzője, aljegyzője, megbízottja köteles minden KT ülésén részt venni és a szüks tájékoztatást megadni. Ügyfélfogadás minden létrehozó településen.
ISMERTESSE A POLGMESTERI HIVATALRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT!
minden KT hivatalt hoz létre önk működésévell, polgármester, jegyző feladat- és hatkörébe tartozó ügyek döntés előkészítésével és vh-val kapcsolatos feladatok ellátására.
KT szerve.
Hivatal működési költségét az állam finanszírozza.
ISMERTESSE A JEGYZŐ JOGÁLLÁSÁRA ÉS FEADATAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT!
KT szerve, egyben állig hatkörrel rendelkező közig hatóság.
Közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő, jogi-igazgatási szakember. Kinevezéssel jön létre jogviszonya. Pályázat alapján határozatlan időre nevezi ki a polgmester. Vezetői munkakörnek minősül.
- § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt.
(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
k) * rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.
Aljegyző helyettesíti. Aljegyzőt a polgmester nevezi ki jegyző javaslatára, pályázat alapján határozatlan időre.
ISMERTESSE A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSÁRA ÉS FELADATAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT!
Alaptörvény:
szabadon társulhat más helyi önkormányzattal
Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását.
Helyi önk KT-ei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatkör, vmint a polgmester és a jegyző állig feladat- és hatkör hatékonyabb, célszerűbb ellátására JOGI SZEMÉLYISÉGGEL RENDELKEZŐ társulást hoznak létre.
KT egyik SZERVE. Írásbeli megállapodással hozzák létre. Polgmester írja alá. Minden KT minősített többséggel hozott döntése kell!
Társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napján lehet, kiv ha tv vagy a társulási megállapodás másképp nem rendelkezik. Kiválásról legalább 6 hónappal előre, minősített többséggel kell dönteni. A társulási tanács minősített többséggel dönt a társulásból történő kizárásról.
Döntéshozó szerve a TÁRSULÁSI TANÁCS
Saját vagyonnal rendelkezhet.
- A társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat,
- kinevezi vezetőiket.
- A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
MILYEN ELEMEKBŐL ÁLL AZ ÖNK VAGYONA ÉS MELYEK EZEN ELEMEK JELLEMZŐI?
- § (1) A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.
(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet
a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősíT,
b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),
c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.
a helyi önk vagyonának harmadik eleme a forgalomképes (vállalkozói) vagyona. Vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztetheti. Csak olyan szervezetben vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
ISMERTESSE AZ ÖNK VAGYONKEZELŐI JOGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT
helyi önk KT a helyi önk tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvt. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva VAGYONKEZELŐI JOGOT létresíthet.
vagyonkezelési szerződéssel jön létre, illetékmentes a vagyonkezelésbe adás. Versenyeztetés nélkül köthető. Jog átadása nem érinti az önk feladatok ellátásának kötelezettségét, a feladatellátási kötelezettség a helyi önk számára továbbra is fennáll.
A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani. Vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést tűrni köteles.
ISMERTESSE AZ ÖNK GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAPTÖRVÉNYI KERETEIT
e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
MELYEK AZ ÖNK KÖLTSÉGVETÉSÉRE VONATKOZÓ FŐBB SZABÁLYOK?
- önk saját maga határozza meg költségvetését
- költségvetése az államháztartás része
- az önk költségvetés az állami költségvetéshez a kpi költségvetési forrásokon keresztül kapcsolódik.
- gazdálkodásának alapja az éves költségvetése melyet a KT önk rendeletben állapít meg.
- költségvetés forrásszerkezete függ az önk által ellátott feladatok körétől. Differenciált feladattelepítés.
- feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, gazdálkodó szervektől átvett bevételekből és kpi költségvetési támogatásból teremti meg.
- költségvetési rendeletben hiány nem tervezhető.
veszteséges gazdálkodás következményei a helyi önkormányzatot terhelik.
