Intézkedések 27,28. TÉTEL

Question 1

1. Sorold fel az intézkedéseket!

Answer 1

63. § (1) Intézkedések
    a) a megrovás,
    b) a próbára bocsátás,
    c) a jóvátételi munka,
    d) a pártfogó felügyelet,
    e) az elkobzás,
    f) a vagyonelkobzás,
    g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
    h) a kényszergyógykezelés,
    i) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.

Question 2

2. Mely intézkedések alkalmazhatóak önállóan, bünt. helyett?
   - Büntetés v. intézkedés v. büntetés mellett?
   - önállóan v. bntetés mellett?

Answer 2

(2) A megrovás, a próbára bocsátás és a jóvátételi munka önállóan, büntetés helyett alkalmazható.
(3) A pártfogó felügyelet büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható. Kiutasítás mellett nem rendelhető el pártfogó felügyelet.
(4) Az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható.

Question 3

3. Melyek a büntetés és intézk. közös vonásai?

Answer 3

A büntetés és az intézkedés közös vonásai: a bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetőjogi jogkövetkezményt kell alkalmazni. A szankció lehet büntetés és intézkedés.

Az intézkedés a kriminális jogkövetkezmények egyik faja, a társadalom büntetőjogi védelmének a büntetés melletti másik eszköze.

Intézkedést a bíróság a büntetés helyett vagy büntetés, ill. más intézkedés mellett rendel el az elkövető nevelése, gyógyítása vagy izolálása révén annak megelőzésére, hogy az elkövető a jövőben büntetéssel fenyegetett cselekményt kövessen el.
Intézkedést a bíróság a büntetés helyett vagy büntetés, ill. más intézkedés mellett rendel el az elkövető nevelése, gyógyítása vagy izolálása révén annak megelőzésére, hogy az elkövető a jövőben büntetéssel fenyegetett cselekményt kövessen el.

Közös vonások:
ü Mindkét büntetőjogi szankció hátrányt, vagy e hátránnyal való fenyegetést jelent a bűnelkövető számára.
ü Meghatározott bűncselekmény törvényi tényállását kimerítő cselekmény az alapvető előfeltétele mind a büntetés, mind az intézkedés alkalmazásának.
ü Mindkét büntetőjogi szankció általános célja, alapvető közös feladata, hogy a mind a büntetés, mind az intézkedés a társadalom védelmét szolgálja a társadalomra veszélyes, jogellenes cselekmények ellen.
ü A büntetés és az intézkedés is csak akkor rendelhető el, ha azt a cselekmény elkövetése előtt a büntető törvény előírja. A nulla poena sine lege tehát itt is érvényesül.
ü A büntetést és lényegében az intézkedést is bíróság alkalmazhatja a törvényben meghatározott büntetőeljárás keretében. Ez a közös vonás azonban nem érvényesül kivétel nélkül hatályos jogunkban, mivel a megrovást és a pártfogó felügyeletet nem csupán bíróság alkalmazhatja.
ü Sem a bűnelkövető, sem az állampolgár nem tesz különbséget a büntetőjogi szankciók e két neme között.

Question 4

4. Hogy lehet elhatárolni a büntetéseket az intézkedésektől?

Answer 4

Az elhatároló különbségek:
A két büntetőjogi szankció közötti elhatároló különbségek a büntetés és az intézkedés közötti lényegi megkülönböztető jegyekként érthetőek.
· Az egyik ilyen elhatároló különbség mindenekelőtt az e szankciókkal elérni kívánt közvetlen célokban tükröződik.
A büntetés célja az elriasztás is, vissza kell tartania az elkövetőt és másokat is attól, hogy a jövőben bcs-t kövessenek el. Így a büntetetés generális és speciális prevenció céljait is szolgálja.
Az intézkedés jellemzője az, hogy kizárólag speciális prevencióra irányul, de társulhat hozzá generálpreventív hatás, mégpedig a szabadságelvonásban rejlő hátránytartalom révén.
· Másik elhatároló mozzanat a bűnösség szerepével, funkciójával kapcsolatos.
A büntetésnek a bűnösség szerint is mérhetőnek kell lennie, azaz a büntetés nagyságát a bűnösség foka is behatárolja.
Az intézkedések kiszabása során szükséges az arányosság is, de az elkövetői bűnösség nem alapja, nem határoló ismérve, csupán előfeltétele az intézkedés elrendelésének. Azon intézkedéseknél, ahol a kiszabás alapja a bűnösség, ott nyilván alkalmazási előfeltétel és nem arányossági, behatároló elv.
· A büntetéshez büntetett előéletet jelentő hátrányos jogkövetkezmények kapcsolódnak, míg az intézkedés alkalmazása nem eredményez büntetett előéletet.
· Egyes, a büntetésekre alkalmazandó szabályok egyáltalán nem, vagy nem olyan mértékben és módon alkalmazhatók az intézkedésekre. Ilyen szabályok vonatkozhatnak a büntetőtörvény visszaható hatályára, az elévülési határidőkre, a mentesítésben (kegyelemben) részesítésre, stb.

Question 5

7. Mi a próbára bocsájtás lényege?
   -Ki nem bocsájtható próbára?
   -Mennyi a tartama?
   .-Melyik másik intézkedéssel van kapcs.?
   -Mikor kell megszüntetni a próbára bocsájtást?
   -Mi történik a próbaidő elmultásval?

Answer 5

A próbára bocsátás

65. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.
    (2) Nem bocsátható próbára
    a) a visszaeső,
    b) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
    c) aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy
    d) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
    (3) A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet, a tartamot években, vagy években és hónapokban kell meghatározni.
    (4) A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi, a próbaidő egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
66. § (1) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha
    a) a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik,
    b) a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, vagy
    c) a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik.

Question 6

8. Milyen jellegű jogintézmény? Mesélj róla általában?

Answer 6

Nevelő jellegű intézkedés. A próbára bocsátás a feltételes elítélés azon változata, amikor a bíróság a bűncselekmény elkövetését és így az elkövető büntetőjogi felelősségét megállapítja, azonban a büntetés céljának szem előtt tartásával úgy foglal állást, hogy nem büntetést rendel el, hanem annak kiszabását meghatározott próbaidőre elhalasztja.
Próbára bocsátás alkalmazására sor kerülhet tárgyalásról lemondás esetén is.
Nincs helye próbára bocsátásnak, ha főbüntetés helyett önálló mellékbüntetés, illetve foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazása indokolt.
A próbára bocsátás mellett mellékbüntetés nem alkalmazható.

Question 7

9. Mik a próbára bocsájtás alkalmazási feltételei?

Answer 7

Alkalmazásának feltételei:

• ha az elkövetett bűncselekmény vétség, vagy
• bűntett, de 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban bünetendő.
• (ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja ezáltal is elérhető)

Question 8

10. Próbára bocsájtás fiatalkorúak esetén?

Answer 8

A próbára bocsátás

116. § (1) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van.
     (2) A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet.
     (3) A bíróság a 66. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben javítóintézeti nevelést rendel el, vagy büntetést szab ki.

Question 9

11. Mit nevezünk kényszegyógykezelésnek?

Mikor kell megszüntetni?

Answer 9

78. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
    (2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.

Question 10

12.Kényszegyógykezelés

ideje?

Answer 10

A kényszergyógykezelés időtartama meghatározatlan, és évenkénti felülvizsgálattal addig tart, amíg annak szükségessége fennáll. A gyakorlatban az orvos-szakértők általában csak hosszabb ideig, azaz évekig tartó tünetmentesség esetén tesznek javaslatot az intézkedés megszüntetésére.
A kényszergyógykezeltek rehabilitációját szolgálja az a lehetőség, hogy munkaterápiás foglalkozásokon vehetnek részt.

Question 11

13. Mi a helyzet a korlátozottan beszámitható elkövetők kényszegyógykezelésével?

Answer 11

A kényszergyógykezelés korlátozottan beszámítható elkövetőkkel szemben nem rendelhető el. A hatályos szabályozás értelmében a korlátozottan beszámítható bűnelkövetők tekintetében a büntetés korlátlanul enyhíthető.

Question 12

14. Mik a kényszegyógykezelés alk. feltételei?

Answer 12

Alkalmazási feltételei:
- 1. az elkövető beszámítási képességet kizáró kóros elmeállapotú (nem büntethető)
- 2. személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekményt kövessen el
- 3. ha az elkövető büntethető lenne, akkor 1 évet meghaladó tartamú szabadságvesztést kellene kiszabni rá
- 4. tartani lehet attól, hogy az elkövető hasonló(jellegű) cselekményt fog elkövetni
A fenti feltételek együttes fennállása esetén elrendelése kötelező!!!!!!!

Question 13

15. Mikor rendelhető el pártfogói felügyelet?
    - Ki áll pártfogói felügyelet alatt?
    - Mennyi a tartama?
    - Mi a helyzet a jóvátételi munkánál?
    - ??
    - Milyen általános magatartási szabályokra köteles a pártfogolt?*

Answer 13

A pártfogó felügyelet
69. § (1) Pártfogó felügyelet rendelhető el
a) a vádemelés elhalasztásának tartamára,
b) a feltételes szabadság tartamára,
c) a próbára bocsátás próbaidejére,
d) a jóvátételi munka előírása mellett,
e) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére,
ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges.
(2) Pártfogó felügyelet alatt áll,
a) akit életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátottak,
b) az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy akivel szemben a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették.
70. § (1) A pártfogó felügyelet tartama azonos
a) a feltételes szabadság tartamával,
b) a próbára bocsátás próbaidejével,
c) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejével,
d) a vádemelés elhalasztásának tartamával,
de legfeljebb öt év, életfogytig tartó szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság esetén legfeljebb tizenöt év.
(2) A jóvátételi munka előírása mellett elrendelt pártfogó felügyelet addig tart, amíg a jóvátételi munka végzésére kötelezett a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, de legfeljebb egy évig.
(3) A 69. § (1) bekezdés esetében a pártfogó felügyelet fele részének, de legalább egy év eltelte után a pártfogó felügyelő javasolhatja a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha annak szükségessége már nem áll fenn.
71. § (1) A pártfogolt általános magatartási szabályként köteles
a) a jogszabályban és a határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani,
b) a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és
c) a pártfogó felügyelő részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni.
(2) A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész a határozatában a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy a pártfogolt
a) a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot,
b) a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől, vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, továbbá a sértett által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát,
c) meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, meghatározott közterületeket ne látogasson,
d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt,
e) meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzen,
f) vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatásra jelentkezzen,
g) meghatározott tanulmányokat folytasson,
h) - beleegyezése esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát,
i) vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson vagy a pártfogó felügyelői szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti más foglalkozáson.
(3) A bíróság, illetve az ügyész a (2) bekezdésben felsorolt magatartási szabályokon kívül más magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény jellegére, az okozott kárra és az elkövető társadalmi beilleszkedése esélyeinek növelésére.

Question 14

16. Mi a pártfogói felügyelet célja?

Answer 14

Célja annak figyelemmel kísérése, hogy a próbaidő ill. a feltételes szabadság eredményesen teljen el.

Mindig járulékos jellegű intézkedés. Önállóan soha nem rendelhető el, hanem büntetés vagy intézkedés végrehajtásának a kiegészítője. Ez a járulékos jellegű jogkövetkezmény a büntetések közül csak a szabadságvesztéshez, az intézkedések közül pedig a próbára bocsátáshoz kapcsolódhat.

Question 15

17. Mik a pártfogói felügylete kötelező alkalmazási feltételei?

Answer 15

Kötelező alkalmazási esetei:

• vádemelés elhalasztása esetén
• felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső esetén
• próbára bocsátott visszaeső esetén.

Question 16

18. Mik a pártfogói felügylet mérlegelésen alapuló esetei?

Answer 16

Az alkalmazás mérlegelésen alapuló esetei:

• ha az elkövetőt próbára bocsátották, de az elkövető nem visszaeső
• ha felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték,de az elkövető nem visszaeső
• feltételes szabadságra bocsátás esetén

Question 17

19. Mennyi a prátfogói felügyelet tartalma?

Answer 17

Tartama: azonos a feltételes szabadság, a próbaidő és a vádemelés elhalasztásának tartamával, de maximum 5 év.
????

Question 18

20. Pártfogói felügyelet a fiatalkorúaknál?

Answer 18

A pártfogó felügyelet
119. § (1) A fiatalkorú
a) a feltételes szabadság tartama,
b) a próbára bocsátás próbaideje,
c) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje,
d) a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama,
e) a vádemelés elhalasztásának tartama
alatt pártfogó felügyelet alatt áll.
(2) Fiatalkorúval szemben a jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyeletet is el kell rendelni.

Question 19

21. Mi a megrovás?

Answer 19

64. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása - ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét - szükségtelen.
    (2) A megrovással a bíróság vagy az ügyész helytelenítését fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől.

Question 20

22. Mi a megrovás célja?

Answer 20

A legenyhébb büntetőjogi jogkövetkezmény, nevelő jellegű intézkedés. A megrovás a bűncselekmény elkövetőjének erkölcsi elítélését jelenti. Legfontosabb célja, hogy az elkövetőt törvénytisztelő magatartásra intse és nevelje.
A bíróság mellett az ügyészség is alkalmazhatja. Csak kötelező alkalmazási esetei vannak.

Question 21

23. Megrovás alkalmazási feltételei?

Answer 21

Alkalmazás feltétele:
- megrovásban kell részesíteni azt, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen.
- kivétel ez alól a vagyonelkobzás és az elkobzás, mert megrovás alkalmazására e kettő alkalmazásával együtt is sor kerülhet.
A megrovással a hatóság rosszallását fejezi ki, és felhívja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjék bcs-ek elkövetésétől.

Question 22

24. Mit kell elkobozni?
    - Mit em lehete elkobozni?
    - Mikor muszály még elrendelni az elkobzást?
    - Mi a helyzet a vagyonelkobzott dologgal?
    - Mik az elkobzás egyébb feltételei?
    - Mikor nincss helye elkobzásnak?
    - Mikor mellőzhető az alkobzás?

Answer 22

Az elkobzás

72. § (1) El kell kobozni azt a dolgot,
    a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
    b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
    c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,
    d) amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik.
    (2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul.
    (3) Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében - feltéve, hogy a tulajdonos az elkövetésről előzetesen nem tudott - az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség kizárja.
    (4) 21 Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha
    a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,
    b) 22 az elkövetőt megrovásban részesítették,
    c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.
    (5) Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed.
    (6) Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.
    (7) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább öt év elteltével.
73. § A 72. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, kivéve,
    a) ha azt nemzetközi jogi kötelezettség kizárja,
    b) ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
    c) 23 kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, egészségügyi termék hamisítása, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén.

Question 23

25. Mi az elkobzás előfeltétele?

Answer 23

Előfeltétele:
- az elkövető egy bűncselekményt, vagy legalábbis büntetendő cselekményt követett el és az elkobzás (az elkobzandó tárgy) ezzel a cselekménnyel kapcsolatos.

Question 24

26. Mikor kell elrendelni vagyonelkobzást?
    - ??
    - Mi a helyzet a jgútódlással?
    - Mikor nem lehet vayonelkobzás?
    - Mikor kell a vagyyonelkobzást pénzösszegben elrendelni?
    - Hova száll az elkobzott vagyon?
    - Mit ért(het)ünk elkobzott vagyonon?

Answer 24

A vagyonelkobzás
74. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra
a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,
b) a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett,
c)24 a vagyonra, amelyet a kábítószer-kereskedelem vagy az embercsempészés elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett,
d) a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
e) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,
f) a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt.
(2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni.
(3) Ha az elkövető vagy a (2) bekezdés szerint gazdagodott személy meghalt, vagy a gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni arra az (1) bekezdés szerinti vagyonra, amelyre a jogutódlás történt.
(4) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni
a) az (1) bekezdés b) pontja esetében a bűnszervezetben való részvétel,
b)25 az (1) bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés, továbbá az embercsempészés üzletszerű vagy bűnszövetségben történő elkövetésének
ideje alatt szerzett valamennyi vagyont.
(5) Nem rendelhető el vagyonelkobzás
a) arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál,
b) arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek,
c) az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított.
75. § (1) A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni,
a) ha a vagyon már nem lelhető fel,
b) ha a 74. § (1) bekezdése alapján vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól nem különíthető el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna,
c) a 74. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben.
(2)26 A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha
a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,
b)27 az elkövetőt megrovásban részesítették,
c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.
(3) Az elkobzott vagyon törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.
76. § Ezen alcím alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot, követelést, továbbá bármely, pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell.

Question 25

27. Mik az intézkedések alkalmazására vonatkozó elvek?

Answer 25

Az intézkedések alkalmazására vonatkozó elvek: (ez a könyvben egy értelmetlen, zagyva, marhaság, egy oldalban. Olyan, mint a jogbölcselet)
Az elvek meghatározásánál a célból kell kiindulni. A társadalom védelme érdekében a prevenció nem csupán a büntetés specifikus célkitűzése, hanem az intézkedésekre is érvényes.

A társadalomra veszélyes és a bűnös cselekmény a felelősség megalapozója a hatályos Btk.-ban. Az intézkedések alkalmazásához is nélkülözhetetlen a legalább jogellenes, büntetéssel fenyegetett cselekmény kimerítése. Az elkövetői kriminális cselekmény a büntető szankciók alkalmazásának alapvető előfeltétele.

A társadalom védelméhez, a bűncselekmények megelőzése érdekében az intézkedések elrendelésének szükségesnek kell lenniük. Arányosságra nem csupán a büntetések kiszabásánál kell figyelemmel lenni, hanem az intézkedések megállapításánál sem mellőzhető az arányossági szempont érvényesítése.

Question 26

28. Mik a büntetjogi intézkedések kiszabásának a feltételei?

Answer 26

A büntetőjogi intézkedések kiszabásának előfeltétele:

    	- az elkövetői cselekmény kimerítése bűncselekmény, vagy
    	- büntetéssel fenyegetett jogellenes cselekmény formájában és tartalmában.

Az intézkedések alkalmazásának feltételei között szerepel:

• az elkövető társadalomra veszélyessége (összefüggésben a speciális személyiségvonásokkal)
• az intézkedés speciálpreventív szükségessége és szubszidiaritása;
• az intézkedés arányossága.

Question 27

29. Mikor kell véglegesen hozzásférhetetlenné tenni elektronikus adatot?

Answer 27

Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele

77. § (1) Véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatot,
    a) amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg,
    b) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy
    c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre.
    (2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették.

Question 28

30. Mikor rendelhető el a jóvátéteteli munka?
    Kivel szemben nem írható elő jóvátételi munka?
    Mi történik a teljesitésével?
    Ha nem igazolja a teljt.?

Answer 28

67. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja, és jóvátételi munka végzését írja elő, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. A jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyelet is elrendelhető.
    (2) Jóvátételi munka végzése nem írható elő azzal szemben, aki
    a) visszaeső,
    b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
    c) a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy
    d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
    (3) 19 Az elkövető - választása szerint - állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy azok részére végezheti a jóvátételi munkát.
    (4) A jóvátételi munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke huszonnégy, legnagyobb mértéke százötven óra.
68. § (1) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően igazolja, büntethetősége megszűnik.
    (2) 20 Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egészségügyi okból nem tudja igazolni, a jóvátételi munka elvégzése igazolásának határideje egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.