II. Időbeli és Személyi hatály Flashcards
Időbeli hatály
- § (1) A bűncselekményt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.
(2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
(3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.
Területi és személyi hatály
- § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a belföldön elkövetett bűncselekményre,
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre,
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.
(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,
ab) 2 állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,
b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el
Mi a büntető törvény hatálya?
A büntető törvény hatálya: ha a jogszabályalkotásra hivatott szerv az előírt formák között jogszabályt alkot és azt szintén az előírásoknak megfelelően kihirdeti, a közzétett jogszabály érvényes. Hatályos az a jogszabály, amely alkalmazható.
Főbb elméletek az elkövetés időpontjára vonatkozóan:
Főbb elméletek az elkövetés időpontjára vonatkozóan:
· Magatartási elmélet: e szerint az elkövetési idő az az időpont, amikor az elkövetési magatartás utolsó mozzanatát kifejtik, vagy mulasztás esetében az, amikor a kötelezettnek cselekednie kellett volna.
· Eredményelmélet: az elkövetési idő a diszpozícióban meghatározott eredmény bekövetkezésének az időpontja.
· Cselekményegység elmélete: e szerint a bűncselekmény ott és akkor van elkövetve, ahol és amikor a törvényes fogalmához tartozó bármelyik eleme (az elkövetési magatartás, ill. az eredmény bekövetkezése) megvalósult.
A büntető törvény érvényességi körére nézve elvek?
A büntető törvény érvényességi körére nézve négyféle elv alakult ki:
Területiség elve (principium territoriale): valamely állam büntetőjogának hatálya a saját területén elkövetett bűncselekményekre terjed ki, éspedig tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára és arra, hogy mi ellen irányul a bűncselekmény. A területi elv alapja az állam szuverenitása az adott terület felett, az állam tehát hatalmat gyakorol az országa területén elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban.
A quasi területi elv a belföldi terület fogalmát terjeszti ki (hajó, légi jármű).
Személyi vagy honossági elv (principium personale): az elkövető személyéhez kapcsolja a büntető törvény alkalmazhatóságát, ha az adott állam saját állampolgára követte el a bcs-t független, hogy mire irányult a cselekmény az adott állm büntetőtörvénykönyvét kell alkalmazni.
Ø Aktív személyi elv ha a magyar állampolgár külföldön követ el bcs-t, a külföldön elkövetett bcs-ért lehet megbüntetni, ha külföldön ezért még nem ítélték el.
Ø Passzív személyi elv a belföldi állampolgárok külföldi védelmét szolgálja. A passzív személyi elvet a magyar büntetőjog nem tartalmazza.
Ø Képviseleti elv lehetőséget ad a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény elbírálására, a más állam helyett való eljárásra, amennyiben a kettős inkrimináció feltétele fennáll.
Állami önvédelem elve (principium reale): a hatály az adott állam büntetőjoga által védett jogi tárgyak elleni bűncselekményekre terjed ki, függetlenül az elkövetés helyétől és az elkövető állampolgárságától. A védelmi elv általában olyan bűncselekményekre vonatkozik, amelyek az állam belső vagy külső biztonságát veszélyeztetik.
Feltétlen (univerzális) büntetőhatalom elve (principium universale): büntetni kell a bárhol, bárki által s bármilyen jogi tárgy ellen elkövetett valamennyi bűncselekményt. Ez a kisegítő jellegű elv az államok szolidaritását juttatja kifejezésre és rendszerint nemzetközi konvenciókban jelenik meg.
Mi a kettős inkrimináció elve?
:A kettős inkrimináció elve azt jelenti, hogy amennyiben mindkét helyen bűncselekménynek minősül az elkövető cselekménye, akkor lehetőség van a külföldi által külföldön elkövetett bűncselekmény magyar elbírálására. Ekkor az ún. képviseleti elven alapul a magyar büntető joghatóság.
