III. A bűncselekmény törvényi és tudományos (tankönyvi) fogalma. A bűncselekmény, mint cselekmény. A tényállás és a jogi tárgy viszonya, valamint a tényállási elemek köre.

Question 1

A bűncselekmény törvényi fogalma?

Answer 1

4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
   (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.

Question 2

A bűncselekmény tudományos fogalma?

Answer 2

A bűncselekmény tudományos fogalma: a bűncselekmény fogalmára három korszak különböztethető meg:
1. törvényi tényállás kategóriájának kidolgozása;
2. korai fogalmi meghatározások megjelenése. E korai bűncselekmény-fogalmak két változata  a) bűncselekmény jogellenes és büntetendő cselekmény, b) a bűncselekmény jogellenes, bűnös és büntetendő cselekmény.
3. a bűncselekmény tényállásszerű, jogellenes és bűnös cselekmény.
A formális bűncselekmény-fogalom szerint bűncselekmény az a cselekmény, amelyet a törvény büntetni rendel. A materiális bűncselekmény-fogalom összetevője lehet a társadalomra veszélyesség, a tényállásszerűség, a jogellenesség és a bűnösség.
A bűncselekmény törvényi fogalma lényegében megfelel a tudományos fogalomnak, és tartalmi meghatározást ad.
Bűncselekmény az olyan cselekmény, amely tényállásszerű (diszpozíciószerű), (büntető)jogellenes és bűnös.

Question 3

A bűncselekmény, mint cselekmény?

Answer 3

A modern büntetőjogi dogmatikában a cselekményfogalom különböző alapvető feladatokat tölt be.
 A cselekmény olyan fogalmi összetevő, amely a szándékos és a gondatlan, a tevéses és a mulasztásos deliktumokra vonatkozóan egyaránt közös fogalmi elem.
 A cselekményfogalomnak a tényállásszerűséggel, a jogellenességgel és a bűnösséggel szemben semlegesnek kell maradnia, vagyis nem szabad olyan elemet tartalmaznia, amely értékelést foglal magában. Érték-, illetve értékelésmentesnek kell lennie a cselekménynek.

Question 4

Cselekménytani irányzatok?

Answer 4

Természetes cselekménytan: e szerint a cselekmény a megvalósított akarat (pl. „A” az akaratának megfelelően megölte „B”-t). Ez azonban az akarat tartalmát is felölelte, így a cselekmény lényegileg a bűnösséget is magában foglalta.

Kazuális cselekménytan: különbséget tett a magatartást vezérlő akarati forma (pl. a testmozgás akarása) és az akarat tartalma között.

Finális cselekménytan: az emberi cselekmény lényegét a célra irányzottságban, a finalitásban jelöli meg. A finalitáshoz a célkitűzésen kívül azok a mellékkövetkezmények is hozzátartoznak, amelyeket az elkövető „bekalkulált” (de kiválnak belőle azok, amelyek elmaradásában bízott).
Szociális cselekménytan: egyik neves képviselője, Jescheck a finális cselekménytannak abból a további problémájából indul ki, hogy a mulasztást nem a finalitás, hanem a finális cselekmény elmaradása jellemzi.

Negatív cselekménytan: két eltérő változata alakult ki:
• Tisztán negatív cselekménytan: a bűncselekmény-fogalom elemeként a cselekményt nem kívánja szerepeltetni; helyette a jogtalanság, illetve a tényállás részének tekinti. Ezáltal nyitva hagyja a kérdést, hogy mit jelent a cselekmény önmagában, és hogy milyen tartalommal kapcsolódhat a büntetőjoghoz ez a kategória. Ez az irányzat valójában nem tekinthető cselekménytani felfogásnak.
• A negatív cselekménytan másik formája az aktív tevés helyett a mulasztást tekinti a büntetőjogi felelősségre vonás alapkategóriájának.

Perszonális vagy individuális cselekménytan: a cselekmény alatt személyiség-megnyilvánulás értendő, azaz cselekménynek tekinthető mindaz, ami az emberhez, mint szellemi-lelki akciócentrumhoz hozzárendelhető. A perszonális cselekménytan kizárólag a személyiséghez kapcsolódik.

Question 5

Cselekményt kizáró körülmények:

Answer 5

 emberi magatartás hiányzik (pl. természeti események – gátszakadás, hegyomlás, földrengés, stb. – vagy az állat magatartása következtében);
 a hatóképesség, a társadalmi, külvilági jelentőség hiánya: ha az emberi magatartás-megnyilvánulás nem lép a külvilágba (pl. a gondolat, a lelki élet belső folyamatai önmagában nem tekinthetők cselekményeknek a büntetőjog értelmében).
 a tényleges vagy a potenciális akaratlagosság hiánya: ilyenkor az ember szellemi irányítóapparátusának teljes kikapcsolásáról van szó (pl. tisztán szomatikus reflexmozgás, öntudatlanságban testmozgás, hipnózis alatti cselekvés);
 a hatóképes és akaratlagos emberi magatartás cselekmény, de büntetőjogilag nem lehet releváns, ha olyan jellegű, hogy eleve nem vezethet büntetőjogilag védett jogi tárgy sértéséhez, illetve veszélyeztetéséhez. Például egy billentyű leütése a zongorán hatóképes és akaratlagos emberi magatartás ugyan, de büntetőjogilag nem releváns, mert védett érték, érdek sértésére vagy veszélyeztetésére alkalmas nem lehet

Question 6

A tényállás és a jogi tárgy viszonya:

Answer 6

Formailag a jogi tárgy az a jelenség, amit a büntetőjog véd, illetőleg a bűncselekmény támad. Tartalmilag a jogi tárgy 1) a társadalmi rend jogilag védett absztrakt értéke, amelynek betartása a társadalom, a közösség érdeke; avagy 2) a büntetőjogi oltalmat igénylő társadalmi viszony.

A jogi tárgytól megkülönböztetendő az elkövetési tárgy, amelynek rendszerbeli helye az objektív tényállási elemek körében van. Pl. a sikkasztás jogi tárgya a tulajdon(jog), elkövetési tárgya pedig az elkövetőre bízott idegen dolog.

A büntetőjogi norma a jogi tárgyból, védendőségéből indul ki, a tényállás pedig a büntetőjogi norma elemeiből épül fel.

A tényállás és a jogi tárgy a jogi normán keresztül van kapcsolatban.

Question 7

Jogit tárgy funkciói?

Answer 7

A jogi tárgy tényállástani szempontból különböző funkciókat tölt be:
 A bűncselekmények tényállásait egy vagy több védendő jogi tárgy figyelembevételével alakítják ki. Jogi tárgy nélkül nincs büntetőjogi tényállás. A bűncselekmények többségében a jogi tárgy a tényállás központi fogalma, és egyúttal fontos értelmezési szempont.
 A jogalkotás és a jogalkalmazás során egyaránt nélkülözhetetlen a jogi tárgy pontos ismerete. A jogalkotás szintjén mindenekelőtt az tisztázandó, hogy mi igényel védelmet, más szóval, hogy mi az adott bűncselekmény jogi tárgya. Ilyen kiindulópont alapján kell azután a diszpozíció (tényállás) szerkezetét felépíteni és a szankció mértékét meghatározni.
 Vannak olyan jogi tárgyak, amelyek az egyes személyekhez kapcsolódnak; ezeket individuális jogi tárgyaknak nevezzük, mint pl. az ember személye, a szabadság, a tulajdon.
Vannak általános jellegű jogi tárgyak, amelyeket univerzális jogi tárgyaknak nevezünk: mint pl. az államtitok védelme, a közlekedés biztonsága, az emberi környezet védelme.
Jogi tárggyal szükségképpen minden bűncselekmény rendelkezik. Nem ritka az olyan bűncselekmény sem, amelynek több jogi tárgya is van. Ennek megfelelően e bűncselekmények jogi tárgya komplex jellegű. Így pl. a hamis vád jogi tárgya egyrészt az igazságszolgáltatás rendje, másrészt a megvádoltnak legalábbis az emberi méltósága. Több közlekedési bűncselekmény jogi tárgya a közlekedés biztonsága, továbbá a közlekedésben részt vevők és a közlekedés hatókörében levő személyek életének, testi épségének védelme, valamint a járművek és más közlekedéssel kapcsolatos tárgyak állagának sértetlensége. Amennyiben valamely bűncselekménynek több jogi tárgya is van, közülük azt, amelyet a jogalkotó elsődlegesnek tekint, jellegzetes jogi tárgynak szokás nevezni. Így a Btk. szerint a hamis vád jellegzetes jogi tárgya az igazságszolgáltatás rendje, a közlekedési bűncselekményeknek pedig a közlekedés biztonsága

Question 8

A tényállási elemek köre?

Answer 8

A tényállási elemek köre:
	Objektív tényállási elemek:
	Elkövetési tárgy.
	Elkövetési magatartás.
	Szituációs elemek: hely, idő, mód, eszköz, ill. egyéb.
	Eredmény.
	Okozati összefüggés.
	Tettességhez szükséges ismérvek:
	Közönséges bűncselekmény.
	Különös bűncselekmény: sajátképi, nem sajátképi.
	Szükségképpeni többes közreműködés: konvergens, találkozó, különleges.
	Szubjektív tényállási elemek:
	Szándékosság (dolus directus, dolus eventualis).
	Gondatlanság (luxuria, negligentia).
	Motívum.
	Célzat.