diagno Flashcards
okori kina
-i.e. 1115
-Chan es Han dinasztia
-Konfucius: az ontokeletesitesre kell torekedni
-kozalkalmazottak alkalmassagi vizsgalata 3 evente
-tisztviselok kivalasztasa
-ijaszat, zene, lovaglas, iras, szamtan
-ismeretek a szertartasokban, polgari jogok, hadugy, mezogazdasag, foldrajz, allami bevetelek
-3 proba- 1-7%, 10%, Pekingi csaszari udvar
-magas rangu hivatalnokok kerultek ki
-celja a szelekcio
-prediktiv erteku, priodikus teszt
-kepessegek, alkalmassag, jartassag es tudas, kreativitas, ertelmi kepessegek, teljesitmeny
okori spartaiak
inkabb a fizikai es katonai szempontokra fektettek a hangulyt
okori gorogok
a tanitas ugy tortent, hogy szabadterben az emberek a tudosok kore gyultek, hallgattak oket, majd felmondtak azt amit megtanultak
tudosok: Hipokratesz, Galenosz, Arisztotelesz, Platon
Hipokratesz
-orvos, boncolt
-a testnedvekhez szineket es temperamentumtipusokat asszocialt
-tipologiakat keszitett az emberekbol, a konnyebb megismeres erdekeben
-kolerikus: sarga epe (irigyseg, hatarozottsag, vezetoi hajlam)
-melankolikus: fekete epe/ver (szomorusag, pesszimizmus, mely gondolkodas)
-flegmatikus: feher nyal (turelmesseg, nyugodtsag, passziv)
-szangvinikus: piros ver (optimizmus, energikussag, szociabilitas)
-primum nol nocere - etikai kodex
Galenosz
-megadta a temperamentumtipusok neveit
-allatokat boncolt
-a sziv csak egy mechanikus pompa, nem az ertelmi kepesseg helye
Arisztotelesz
-az intellektum az agyban van, nem a szivben
-normalitas, altalanossag, individualis kulonbsegek
-differencialpszicho
Platon
-szubjektiv valosag
-lelek 3 resze: ertelem, akarat, vagy
okori romaiak
-megvaltoztattak a tanulas strukturajat
kozepkor - Aquinoi Szent Tamas
-hit es az esz erv osszekapcsolasa
-lelek 3 fo aspektusa: ertelem, akarat, erzek
-az emberi gondolkodasi es ervelesi kepessegeket helyettesiteni kell a halhatatlan lelekkel
-differencialja es felsobbrendunek tekinti az embert mert rendelkezik gondolkodasi es ervelesi kepessegekkel
Descartes
-ketelkedem, tehat gondolkodom, gondolkodom, tehat vagyok filozofia
-a vilag megismerese csakis racionalis gondolkodas es ketely segitsegevel tortenik
-kulonvalasztja a tudast es erzekelest, a testet es a lelket
-eloszor nala jelenik meg a pszichologia elnevezes irasban: Psychologia Empirica, Psychologia Rationalis
Leibniz
-hasonlo filozofia mint Descartesnal
-a tudasszerzes csakis racionalis es logikus modon tortenik
-a vilagot analitikusan kell megismerni
William James
-funkcionalizmus alapja
-igazsag=tapasztalatok es kornyezet fuggvenye
-az elmenyek szubjektivitasa befolyasolja a donteshozatalt es a viselkedest
-meresek celja a mentalis folyamatok mukodesenek feltarasa
James Mill
-agyi strukturak szerkezeti elrendezese, ahol otletek es erzesek vannak
-a cselekvesek erteket az altalok eloidezett boldogsag mennyisege befolyasolja
-strukturalizmus es kiserleti pszichologia alapjai
-eszkoze a megfigyeles es a kiserlet
Newton
-matematikai es fizikai modszerei hozzajarultak a kiserleti pszichologia megalkotasahoz
D’Alembert
-valoszinusegszamitas
Darwin
-biologus
-Fajok eredete - csak az eli tul es orokiti a genjeit, aki a legsikeresebben alkalmazkodik a kornyezethez
-a viselkedes es pszichologiai folyamatok evolucios folyamatok eredmenyei
-az ember az allati evolucio csucsa
-az intellektualis es moralis erzek fokozatosan fejlodik a termeszetes szelekcio altal
-differencialpszicho
Quetelet
-a normalis az atlag
-az emberi viselkedes tobbsege az atlag korul helyezkedik el, a statisztikai eloszlasokat lehet alkalmazni az emberi viselkedes megismeresere
-statisztika es valoszinusegszamitas
Esquirol
-kulonbseg a mentalis zavar (felnottkor, gyogyithato) es mentalis retardacio (nem gyogyithato) kozott
-mentalis retardacio dimenzioi nyelvi kepessegek alapjan
-3 dimenzio: toszavak, szavak, mondatok
-behatarolt ovezeteket a normalistol az idiotizmusig
Seguin
-ertelmi fogyatekosok diagnozisa az idiocia, ami oka az idegrendszer specialis megbetegedese, ilyenkor leall a fejlodes
-a fogyatekosok nem javithatatlanok
-fiziologias neveles modszerenek kidolgozasa: az erzekszervek fejlesztese fontosabb az intelligencia fejleszteseben, mint a beszed vagy mas keszsegek kialakitasa
Galton
-Orokolt geniusz: vannak csaladok, akik intellektualisabbak, a kiemelkedo kepessegu emberek leszarmazottjai es kiemelkedo kepesseguek
-intellektualis kepessegek merese eszlelessel es erzekelessel
-eugenika=emberi faj kedvezo tulajdonsagainak az oroklodese
-Royal Geography Societyben megmerte a ferfiak ferfi felmenoinek az ertelmi kepessegeit
-az intellektualis kepessegunket viszont nagyreszt az anyanktol orokoljuk
-laboratoriumot hoz letre, ahol merte a perceptualis es motoros keszsegeket
-fejmeret, reakcioido, lataselesseg, hallaskuszob, formaemlekezes, magassag (ulve es allva), karfesztavolsag, suly, legzesi kapacitas, szoritoero, tolasi ero, utoero
-Galton deszka: normalis eloszlas
-ujjlenyomatok egyedisege
-valtozok korrelacioja: Pearson fele korrelacios modszer alapja
-nevek oroklodese: valoszinusegszamitas
-imadkozas hatekonysaga
-egyetemi eloadasokon megjeleno unalom
-Brit szigetek szepsege
Kraepelin
-mentalis betegsegek elkulonitese es szisztematikus osztalyozasa
-szabad asszociacios modszer
Raymond Cattel
-faktoranalizis
-16 faktoros szemelyisegmodell
-szemelyisegtipusok
-flui es kristalyos intelligencia
James McKeen Cattel
-mentalis teszt megnevezes elso hasznalata
-10 mentalis teszt az egyeni kulonbsegekrol
-reakcioido egyeni kulonbsegei
William Wundt
-1878 elso pszichologiai labor Lipcse
-kornyezeti ingerek es a lelki reakciok osszefuggesei
-introspekcio
-intellektualis kepessegek altalanos leirasa
-reakcioido, erzekeles, figyelem terjedelme, memoria
-nem egyeni kulonsegek, hanem hasonlosagok
-vizualis percepcio torvenye: az egyeni kulonsegek zavaro tenyezok lehetnek, kontrollalni kell oket
a vizualis percepcio gyorsasaga individualis kulonseget mutat
Binet
-alacsony iskolai teljesitmenyu gyerekek kiszurese Fr.o.-ban
-felkertek, hogy valogassa ki azokat a gyerekeket, akik keszen allnak az iskolaztatottsagra
-kulonbozo koru gyerekek kepessegei
-intelligencia meresi skala: 30 fokozatosan nehezedo kerdes, egyeni, verbalis, dontesi kepesseg, megertes, ofejtes, osztalyozas, nem meres
-5 evre ra Binet es Simon kibovitik: 53 kerdes, pontokat rendelnek hozzajuk, kategoriak kialakitasa, a gyerek milyen eletkornak megfelelo kepessegekkel rendelkezik
-2 evre ra megint kibovitik: 59 kerdes, felnotteknek is a tovabbtanulashoz, munkavallalashoz, mert a fejlodes nem all meg 16 evesen
Charcot
-pszichoanalizis alapja
-Freudot tanitotta
-hiszteria es pszichologiai zavarok
-hipnozis
-agyi strukturak es pszichologiai funkciok kapcsolata
Ebbinghaus
-memoria, tanulas es felejtes
-kvantitativ modszerek
-ebbinghaus-gorbe: tanult informaciok elhalvanyulasanak uteme
Stern
-kritika Binet-Simonra: nem mindegy hogy egy 5 eves gyerek mentalis eletkora 2 vagy egy 13 eves gyerek mentalis eletkora 10
-intelligenciahanyados=mentalis kor es eletkor aranya
-keplet
Goddard
-Amerikaba bevandorlok, gyerekek
-rasszizmus
-sok torzitas: francia nyelv, rossz forditas, francia nepessegre volt kitalalva, paraszt reteg, keves ido, szubjektiv problemak pl faradtsag
-azok a gyerekek, akik mentalis kora 4 vagy tobb evvel elmaradt “gyenge elmejuek”
Termann
-IQ rovidites
-a hanyados beszorzasa 100-al: kenyelmesebb, szazalekos kifejezes
-Stanford-Binet Intelligenciateszt
Piaget
-4 fejlodesi szakasz: szenzomotoros, muvelet elotti, konkret muveleti, formalis muveleti
-intelligencia es gondolkodas fejlodese
-intelligencia = alkalmazkodasi kepesseg
-2 fo mechanizmus: asszociacio es akkomodacio
Yerkes
-sorozasra jelentkezok mentalis kepessegei es erzelmi mukodesei
-munkavegzes beosztas: sorkatona/altiszti/fotiszti iskola
-csoportos intellifenciateszt
-Army Apha: verbalis, 8 skala
-Army Beta: nonverbalis (hogy az irastudatlanok es angol nyelven nem beszelok is meg tudjak csinalni), vizuo-perceptualis es motoros feladatok
-Army Gamma
Wechsler
-verbalis es performacios feladatos intelligenciateszt
-kulon-kulon is lehet ertelmezni oket - intellektualis kepessegek arnyaltabb jellemzese, azok is meg tudjak csinalni, akik nem tudnak olvasni vagy beszelni
-felnotteknek
-intelligencia = celiranyos viselkedes es egyuttmukodes a kornyezettel
Spearman
-intelligencia ketfaktoros elmelete
-altalanso g faktor es specifikus s faktor
Rorschach
-a szemelyek mualkotasai betekintest nyujtanak a szemelyisegukbe
-tintapaca teszt
Thurstone
-Tobbszoros Faktoranalizis
-intelligencia = tobb kulonallo, de egymassal osszefuggo kepesseg
-elsodleges kepessegek: verbalis megertes, szamolasi keszseg, teri vizualizacio
pszichologiai vizsgalat
-a vizsgalo es a vizsgalt szemely kozotti interakcio
-mindketto ad es kap informaciot
-az eredmeny ertekelese vizsgalatvezeto altal
pszichologiai teszteles
-diagnozis felallitasahoz kell
pszichologiai diagnozis
-specifikus eszkoztarral, aminek celja a vizsgalt szemelyre vonatkozo informaciok szerzese
teszt meghatarozasok
Atkinson es Hilgard: Egyseges szituacioba helyez olyan embereket, akik valamilyen tulajdonsag menten kulonboznek
Rozsa: Olyan standardizalt eljarasok, amelyek egy adott idopontban torteno viselkedes, teljesitmeny, kepesseg mubeleteit kutatja. Egy olyan diagnosztikai eljaras, ahol bizonyos viselkedesi mintakat standardizalt korulmenye kozott vizsgalnak.
Anastasi es Curbina: Egy eszkoz, ami lehet jo vagy rossz, annak fuggvenyeben, hogy ki, hogyan es mire hasznal
Teszt osztalyozasa elso szempontbol
-kulso egyeni tulajdonsagok tesztje (intelligencia, kepessegek)
-viselkedes tesztje (szemelyiseg, temperamentum)
tesztek vizsgalt objektivum szerint
intelligencia
neuropszichologiaia
szocialis
kepesseg
ismerefelmero
stb
tesztek szerkesztesi strategia szerint
heterogen (nem korrelalnak az itemek)
homogen
tesztek eszkoz szerint
verbalis
nonverbali
papir-ceruza
szobeli
eszkozos
szamitogepes
tesztek alkalmazas szerint
egyeni
csoportos
idomereses
idomeres nelkuli
korlatozott ideju
tesztek valasztipus szerint
szabad valasz
szabad valasz kulcsszoval
valasztasos
kotottvalasz: igen nem
tesztek eredmeny szerint
szintetikus (tobb)
analitikus (egy mely)
tesztek struktua szerint
prognozis (pl erettsegi)
teljesitmeny (kepesseg)
diagnozis (diagnosztikalashoz)
strukturalt
kevesbe strukturalt (tobb helyes valasz)
tesztek funkciojuk szerint
felmero
hatekonysag
teljesitmeny
projektiv
tesztek osszetevoik szerint
egy darabos
tobb, de nem hasznalhato kulon
tobb, de kulon is hasznalhato
tesztek ertelmezes szerint
direkt teszt (pszichometrikus)
indirekt teszt (projektiv)
standardizacio
-kontroll egy formaja
-korulmenyek azonos szinten tartasa
-minden alany eseteben ugyanazok a feltetelek
-ennek reven osszehasonlithato es megbizhato
-az eredmenyeket nem befolyasolja semmi
-objektivitas a celja
-kriteriumai: objektivitas, normazottsag, validitas, reliabilitas, megismetelhetoseg, gazdasagossag, hasznalhatosag
-kezikonyvek alapjan kell tortenjen
-tobb lepese van
reprezentativ minta
-megfelel a populacionak
-nem tudjuk az egesz pupolaciot megmerni
-veletlen mintavetel
-minel nagyobb, annal jobban csokken a standard hiba
norma
-egy teszt eredmenyeinek az atlaga
-ehhez hasonlitjuk az egyeni eredmenyeket %ban - normaorientalt teszteles
-van meg kriteriumorientalt teszteles is
-nem abszolut
-nem egyetemes erteku
-nem allando
-ossznorma/csoportnorma
-jovobeli teljesitmeny megnyilvanulasanak predikciojat teszi lehetove
-kor, rang, lokalis, alcsoport norma
objektivitas
-targyszeruseg
-az eredmeny fuggetlen attol hogy ki, mikor es hol vegzi
-minden tesztelo azonos eredmenyt kell kapjon
-az eredmenyek feldolgozasa kriteriumok es szabalyok szerint
-legobjektivebb: igen, nem
-legkevesbe objektiv: szabad tesztek
-3 formaja: adatfelveteli, ertekelesi es ertelmezesi
validitas
-ervenyesseg
-a teszt pontosan azt a konstruktumot meri, amire a celja iranyult
-ez nem adott, ervenyessegvizsgalattal kell alatamasztani
-egyutt jar a reliabilitassal, egyik feltetele a masiknak
-nehez biztositani, mert nehezen meghatarozhato tulajdonsagokat mernek
-az eredmenyeket mas ervenyben levo tesztek eredmenyeivel ossze kell hasonlitani
tartalom validitas
-elmeleti alapu
-a teszt tartalmilag mennyire meri azt a konstruktumot, amire ki lett talalva
-a tartalmat jol meg kell hatarozni, elmeleti hatterrel kell biztositani
-itemanalizis: csak azok az itemek maradjanak bent, amik azt a konstruktumot merik
-belso konzisztencia magas kell legyen (0,7+)
konstruktum validitas
-gyakorlati alapu
-egy mertek, amellyel egy konstruktumot merni lehet
-meghatarozzuk a konstruktumot es jellemzoit
-sok informacio kell
-szukseg van viszonyitasi alapra
kriteriumvaliditas
-mennyire tudja a teszt elorejelezni egy viselkedest, ennek gyakorisagat
-az eredmeny osszehasonlitasa
-intelligenciateszteknel
-kriteriumszennyezodes
-fajtai:
prediktiv validitas
konkurens validitas
konvergens validitas
kombinalt validitas
diszkriminativ validitas
latszat validitas
prediktiv validitas
-teszt elorejelzo kepessege eredmenyek alapjan
-pl. iskolai teszt - teljesitmeny a felsobboktatasban
konkurens validitas
-eredmeny osszehasonlitasa egy egyideju kriteriummal
-pl. angol teszt - nyelvvizsga
konvergens validitas
-osszefugges mas, hasonlo kriteriumot mero teszttel
-kozepesen eros a jo (0,6-0,8)
-pl. uj intelligenciateszt - WAIS
kombinalt validitas
-komplex kriteriumok eseten
-kulon ki kell szamolni mindegyikre majd a kombinalt validitast
-mindegyik kriteriumra vannak aranyosan itemek
diszkriminacios validitas
-a teszt itemeiben mennyire kulonbozik mas ugyanazt mero tesztektol
latszat validitas
-elso ranezesre mennyire meri azt, amit szeretnenk
-ha magas, novelheti a motivaciot, de karos lehet ha a kitolto probalja leplezni azt amit merni fogunk
-ha no, csokken a tartalmi validitas
-pl. BIG5
reliabilitas-
-megbizhatosag
-a meroeszkoz mennyire mer pontosa
-mereskor mindig vannak valamilyen veletlenszeru hibak, minel kevesebb annal megbizhatobb
-megbizhato, ha megismetleskor vagy a skala 2 reszre bontasanal parhuzamosan vegzett meres eredmenyei korrelalnak egymassal
-a korrelacios egyutthato/reliabilitasi egyutthato ertekintervalluma 1-0, 0,7 felett megbizhato
-megbizhato, ha megismetelheto es magas a belso konzisztencia
-fajtai:
ismetelt mereses teszt-reteszt
felezeses reliabilitas
valtozo formaju/alternativ tipusu
kuder-richardson
ertekeloi
gyorsitott teszt
ismetelt mereses teszt-reteszt reliabilitas
-alkalmazzuk a tesztet, majd egy kis ido elteltevel ujra alkalmazzuk
-az itemek ugyanazok
-megbizhato, ha korrelalnak az eredmenyek
-minel magasabb a korrelacio, annal erzektelenebb a teszt a hibaforrasokra
-figyelembe kell venni az emlekezeti tenyezoket, amik a konstruktumtol fuggenek
-pl. motoros kepessegek 1 nap, intelligencia 6 honap
hibavarianciai:
-nem jol kontrollalt korulmenye
-eres
-konstruktum fejlodese
-rossz idotartam
-interperszonalis tapasztalatok
felezeses realiabilitas
-a teszt itemeit 2, egyenlo szamu csoportba osztjuk
-egyszerre parhuzamosan vegezzuk el a kettot
-ha a ket teszt eredmenyei korrelalnak, magas a belso konzisztencia, megbizhato
-fontos hogy paros szamu itemek legyenek es a ket teszt nehezsege egyforma legyen
-tetelvagas: itemek kozepenel elvagjuk, egyforma nehezsegu itemes tesztek eseteben
-paros-paratlan: progressziv sulyozasu itemes teszteknel pl intelligenciateszt
hibavariancia:
-nem paros szamu itemek
-rossz eloszlas
valtozo tipusu/alternativ formaju reliabilitas
-tesztek kozotti
-a teszt eredmenyeit osszehasonlitjuk egy mar meglevo, ugyanazt a kontruktumot mero teszt eredmenyeivel
-ha korrelal, akkor megbizhato
-pl. en intelligenciatesztem - WAIS
hibavariancia:
-forditasi torzitas
-teljesen kulonbozo itemek
-kulonbozo idokorlatok
Kuder-Richardson reliabilitas
-teszten beluli
-a teszt elemeinek a korrelacioja: egysegesen ugyanazt a konstruktumot merik e
-optimalis sok itemmel dolgozni, mert garantalja a belso konzisztenciat es tobb informaciot megtudunk
-szemelyisegmeres eseteben nem lehet mert tobb konstruktumot mer
hibavarianciai:
-tartalmi mintavetel
ertekeloi reliabilitas
-a tesztet tobben ertekelik, kozottuk magas a korrelacio
hibavariancia:
-szubjektivitas
gyorsitott teszt realiabilitasa
-amikor a teljesitmeny fugg a megoldasi sebbesegtol
-pl intelligenciateszt: nem mindegy hogy egy feladatot 30 mp vagy 2 nap alatt old meg
hibavariancia:
-tul sok/keves ido egy feladatra
-egyeni kulonbsegek pl tesztbolcsesseg
tesztek funkcioi
1.diagnozis
2.prognozis
3.ok-okozati osszefuggesek feltarasa
4.kirivo esetek feltarasa
5.oktatasi-kutatasi programok hatasvizsgalata
6.onismereti es megismeresi kepessegek fejlesztese
7.donteshozatal eleme
8.pszichoterapias, viselkedesterapias beavatkozasok
9.kiserleti kutatasok ellenorzese
tesztek celjai
1.szelekcio
2.korrekcio
3.prevencio
4.predikcio
standardizalas lepesei
- merni kivant konstruktum atgondolasa, definialasa
- itemek kidolgozasa
- tesztfelmeres fejlesztesi mintan
- itemanalizis es itemszelekcio
- tesztfelmeres normativ mintan
- utmutato kidolgozasa
- teszt es teszkezikonyv publikalasa
- ujrastandardizacio, adaptacio
teszttetel torzitas
itemek szintjen
egyes tetelek kulonbozoen viselkednek kulonbozo csoportok eseteben, pedig ugyanazt a konstruktumot merik
pl budapest folyoja
ellenorizni itemanalizissel es ketszempontu variancia analizissel
nezopont torzitas
belso torzitas
a teszt pszichometrikus tulajdonsagai menten pl validitas reliabilitas stb
konstruktumtorzitas pl erettsegi
kikuszobolni ELTERO REGRESSZIOS EGYENLETekkel
kulso torzitas
olyan kulso hatasok amik befolyasoljak a teszt kitolteset vagy ertelmezeset
kulturalis, szocialis vagy gazdasagi kulonbsegek
pl ha egy tesztet egy adott orszag lakosainak a normaira epitettek, es egy masik kulturaban alkalmazzak
tesztorzitas tipusai
1.tulertelmezes
2.nemiseg
3.egyetlen-csoport ervenyesseg
4.teljesitmenyben
5.alapveto kulonbsegek
6.tartalom
7.szelekcios modell
8.rossz kriterium
9.hangulat
tesztszerkesztes: tervezes
at kell gondolni hogy milyen konstruktumot szeretnenk merni, hol alkalmazzak, milyen tesztek vannak meg amik ezt merik es a mienk miben kulonbozik tole
a teszt hosszusagat, kitoltesi modjat, nehezsegi fokat
jol kell ismerni a szakirodalmat
tesztszerkesztes: tesz kialakitasa
itemek megfogalmazasa es kivalasztasa
itemek szama, nehezsegi foka
homogenitas kialakitasa
fontos az erthetoseg es egyertelmuseg
pontozas kialakitasa:
-kumalativ modell
-intervallumskala
-normativ skala osztalyozasi modell eseten
-ipszativ modell
tesztszerkesztes: tetelelemzes
fontos hogy elso verzioban sok tetel legyen hogy legyen mibol valasztani
-nehezsegi index: a tetelek nehezsegi foka
-diszkriminacios index: megkulonboztet alacsony es magas eredmenyeket (0,3 +)
-ervenyessegi index: mennyire van osszhangban egy kulso tetellel pl pearson-korrelacio alapjan
-megbizhatosagi index: mennyire jarul hozza a tesz megbizhatosagahoz
-teteljelleg gorbe: tetel mukodesenek hatekonysaganak a meresere
tesztszerkesztes: tesz veglegesitese
standardizalas
hibak kijavitasa
celpopulacion kiprobalas
utmutato keszitese
vegul keresztvaliditasvizsgalat - ervenyessegzsugorodas kiszuresere
tesztszerkesztes: publikacio
kesziteni tetellapot, profillapot, kitoltesi es felhasznalasi utmutatot, kiertekelesi sablonokat
tudomanyos publikalas
szerzojogi vedelem
tesztakatlogusban megjelenik rovid leirassal
pszichometrias eszkozok - formativ eszkozok, miert kell
pszichometrias eszkozok:
-standard
-objektiv
-szabalyok menten
-celorientalt
formativ eszkozok:
-folyamatorientalt
-hangsuly a tanulasi potencialon
-a feladatok elvegzese nem feltetlenul fugg a tudastol
-az alany es a vezeto kozotti interakcio dinamikus, megismetelhetetlen
a pszichometrias eszkozok:
-nem adnak eleg informaciot a tanulasi folyamatokrol es az ezekben resztvevo kognitiv funkciokrol
-nem fektetnek eleg hangsulyt a tanulasi potencialra foleg olyanoknal akik alacsony gazdasagi es szocialis hatterbol szarmaznak vagy tanulasi zavarosak
-nem ad vilagos leirast a kognitiv teljesitmenyt befolyasolo non-intellektualis tenyezokrol
formativ eszkozokkel torteni vizsgalat lepesei, eredmenyei
lepesei:
1.teszt elvegzese beavatkozas nelkul
2.hibak javitasa segitsegnyujtas
3.felmerese az indukalt tudas transzferabilitasanak es az alany kognitiv strukturaiba valo beepitesenek mertekenek
4.parhuzamos itemek alkalmazasa
5.olyan itemek alkalmazasa, amelyek megfelelnek a kornak es mentalis zavarnak
6.metakognitiv osszetevok javitasa
eredmenyei:
-felmeri az alany kognitiv kepessegeit
-problemamegoldaskor megjeleno mukodesi nehezsegeket
-osszehasonlitja az aktualis kognitiv fejlettsegi szintet a tanulasi potenciallal
pszichometrikus es formativ eszkozok kozotti ELMELETI kulonbsegek
pszichometrikus:
-tudomanyos alapokon nyugszanak
-celjuk az objektiv merese a kriteriumoknak
-megbizhatoak es ervenyesek
-kvantitativ eredmenyek
formativ:
-inkabb kvalitativ eredmenyek
-exploracios cellal is hasznaljak
-kevesebb hangsuly a validitason es reliabilitason
-az eredmenyek nem mindig objektivek es szamszerusithetoek
pszichometrikus es formativ eszkozok MODSZERTANI kulonbsegek
pszichometrikus:
-standardizalas
-objektiv kiertekeles skalak menten
-elemzeskor figyelembe veszik az indexeket
-nagy mintan
formativ:
-nincs szigoru standardizacio
-a kiertekeles szubjektiv
-rugalmasabb modszerek
-kis mintan
pszichometrikus es formativ eszkozok SZERKEZETI kulonbsegek
pszichometrikus:
-zart formatumu kerdesek
-elore meghatarozott pontozasi rendszer
-skalak hasznalata
-az eredmenyeket standardizalt normakhoz viszonyitjak
formativ:
-nyilt formatumu kerdesek
-nincs szigoru pontozasi rendszer
-hangsuly a szemely egyedi elmenyein, tapasztalatain, megnyilvanulasan
-kevesebb standardizacio ertekelesnek
A megfigyeles es tipusai
-tarsas viselkedesbol torteno adatgyujtes
-celtudatos, tervszeru, szisztematikus folyamat
-valamilyen kerdes iranyitja
-eredmenyei megbizhatoak es ervenyesek
Strukturalt
Strukturalatlan
Strukturalt megfigyeles es tipusai
-a megfigyelo egy elore meghatarozott rendszer szerint behatarolt, mennyisegileg konnyen feldolgozhato jeloleseket tesz a megfigyeleseirol
-csak akkor, ha a megfigyelt targyat kepzo viselkedes jol definialhato
-eredmenyei szamszerusithetoek
-rejtett
-nyilt
-termeszetes
-laboratoriumi
-esemenyegyseg alapu: ahanyszor megjelenik a viselkedes a megfigyelo lejegyzni a megfelelo kodot
-idoegyseg alapu: a megfigyelesi periodus kisebb idoegysegekre van osztva, ezekben jelzi a megfigyelo a viselkedes megjeleneset
-jelrendszer alapu: egy elore meghatarozott viselkedeskategoriakba jelzi a megfigyelo, hogy egy adott megfigyelesi periodusban melyek fordulnak elo
-becslesi skala: egy szempont szerint iteletet kell hozni, a becslesi erteket skalan kell jelolni
Strukturalatlan megfigyeles
-elore meghatarozott celok es szempontok
-nem elore meghatarozott kategoriak
-eljarasok:
1.video- es magnofelvetel
2.jegyzokonyv
3.megfigyelesi naplo es terepfeljegyzes
4.naploiras
a megfigyeles validitasanak es reliabilitasanak hibalehetosegei
validitas:
-a megfigyelo elfogultsaga, celjai es elvarasai
reliabilitas:
-rossz megfigyelesi szempontok
-a kodolast vegzo szemely teljesitmenye
interju es tipusai
-onbeszamolos, verbalis komunnikacios modszer
-celja segiteni az alanynak megismernie onmagat
-atiras
-elemzesi eljarasok:
1.fenomenologiai jelenteskondenzacio
2.kategorizacio
3.narrativ elemzes
4.mely elemzes
tipusai:
1.strukturalt
2.felig strukturalt
3.strukturalatlan
4.melyinterju
5.eletut interju
6.fokuszcsoportos
7.tonus szerint: stressz, hipnotizalt, kognitiv, kollaborativ
kerdestipusok:
1.bevezeto kerdesek
2.direkt
3.indirekt
4.melyito
5.pontosito
6.iranyito
7.sugalmazo
8.zaro
onjellemzes
-az alany sajat magarol, elmeneyirol, tapasztalatairol, megnyilvanulasarol ir
-ezt elemzik
tipusai:
1.igaz-hamis
2.tobbfokozatu osztalyozasok
3.egyetlen jellegzetessegre osszpontosito
4. tobb aspektusra osszpontosito
5.direkt
6.indirekt
