diagno Flashcards

1
Q

okori kina

A

-i.e. 1115
-Chan es Han dinasztia
-Konfucius: az ontokeletesitesre kell torekedni
-kozalkalmazottak alkalmassagi vizsgalata 3 evente
-tisztviselok kivalasztasa
-ijaszat, zene, lovaglas, iras, szamtan
-ismeretek a szertartasokban, polgari jogok, hadugy, mezogazdasag, foldrajz, allami bevetelek
-3 proba- 1-7%, 10%, Pekingi csaszari udvar
-magas rangu hivatalnokok kerultek ki
-celja a szelekcio
-prediktiv erteku, priodikus teszt
-kepessegek, alkalmassag, jartassag es tudas, kreativitas, ertelmi kepessegek, teljesitmeny

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

okori spartaiak

A

inkabb a fizikai es katonai szempontokra fektettek a hangulyt

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

okori gorogok

A

a tanitas ugy tortent, hogy szabadterben az emberek a tudosok kore gyultek, hallgattak oket, majd felmondtak azt amit megtanultak
tudosok: Hipokratesz, Galenosz, Arisztotelesz, Platon

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Hipokratesz

A

-orvos, boncolt
-a testnedvekhez szineket es temperamentumtipusokat asszocialt
-tipologiakat keszitett az emberekbol, a konnyebb megismeres erdekeben
-kolerikus: sarga epe (irigyseg, hatarozottsag, vezetoi hajlam)
-melankolikus: fekete epe/ver (szomorusag, pesszimizmus, mely gondolkodas)
-flegmatikus: feher nyal (turelmesseg, nyugodtsag, passziv)
-szangvinikus: piros ver (optimizmus, energikussag, szociabilitas)
-primum nol nocere - etikai kodex

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Galenosz

A

-megadta a temperamentumtipusok neveit
-allatokat boncolt
-a sziv csak egy mechanikus pompa, nem az ertelmi kepesseg helye

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Arisztotelesz

A

-az intellektum az agyban van, nem a szivben
-normalitas, altalanossag, individualis kulonbsegek
-differencialpszicho

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Platon

A

-szubjektiv valosag
-lelek 3 resze: ertelem, akarat, vagy

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

okori romaiak

A

-megvaltoztattak a tanulas strukturajat

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

kozepkor - Aquinoi Szent Tamas

A

-hit es az esz erv osszekapcsolasa
-lelek 3 fo aspektusa: ertelem, akarat, erzek
-az emberi gondolkodasi es ervelesi kepessegeket helyettesiteni kell a halhatatlan lelekkel
-differencialja es felsobbrendunek tekinti az embert mert rendelkezik gondolkodasi es ervelesi kepessegekkel

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Descartes

A

-ketelkedem, tehat gondolkodom, gondolkodom, tehat vagyok filozofia
-a vilag megismerese csakis racionalis gondolkodas es ketely segitsegevel tortenik
-kulonvalasztja a tudast es erzekelest, a testet es a lelket
-eloszor nala jelenik meg a pszichologia elnevezes irasban: Psychologia Empirica, Psychologia Rationalis

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Leibniz

A

-hasonlo filozofia mint Descartesnal
-a tudasszerzes csakis racionalis es logikus modon tortenik
-a vilagot analitikusan kell megismerni

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

William James

A

-funkcionalizmus alapja
-igazsag=tapasztalatok es kornyezet fuggvenye
-az elmenyek szubjektivitasa befolyasolja a donteshozatalt es a viselkedest
-meresek celja a mentalis folyamatok mukodesenek feltarasa

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

James Mill

A

-agyi strukturak szerkezeti elrendezese, ahol otletek es erzesek vannak
-a cselekvesek erteket az altalok eloidezett boldogsag mennyisege befolyasolja
-strukturalizmus es kiserleti pszichologia alapjai
-eszkoze a megfigyeles es a kiserlet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Newton

A

-matematikai es fizikai modszerei hozzajarultak a kiserleti pszichologia megalkotasahoz

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q
A
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

D’Alembert

A

-valoszinusegszamitas

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Darwin

A

-biologus
-Fajok eredete - csak az eli tul es orokiti a genjeit, aki a legsikeresebben alkalmazkodik a kornyezethez
-a viselkedes es pszichologiai folyamatok evolucios folyamatok eredmenyei
-az ember az allati evolucio csucsa
-az intellektualis es moralis erzek fokozatosan fejlodik a termeszetes szelekcio altal
-differencialpszicho

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Quetelet

A

-a normalis az atlag
-az emberi viselkedes tobbsege az atlag korul helyezkedik el, a statisztikai eloszlasokat lehet alkalmazni az emberi viselkedes megismeresere
-statisztika es valoszinusegszamitas

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Esquirol

A

-kulonbseg a mentalis zavar (felnottkor, gyogyithato) es mentalis retardacio (nem gyogyithato) kozott
-mentalis retardacio dimenzioi nyelvi kepessegek alapjan
-3 dimenzio: toszavak, szavak, mondatok
-behatarolt ovezeteket a normalistol az idiotizmusig

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

Seguin

A

-ertelmi fogyatekosok diagnozisa az idiocia, ami oka az idegrendszer specialis megbetegedese, ilyenkor leall a fejlodes
-a fogyatekosok nem javithatatlanok
-fiziologias neveles modszerenek kidolgozasa: az erzekszervek fejlesztese fontosabb az intelligencia fejleszteseben, mint a beszed vagy mas keszsegek kialakitasa

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Galton

A

-Orokolt geniusz: vannak csaladok, akik intellektualisabbak, a kiemelkedo kepessegu emberek leszarmazottjai es kiemelkedo kepesseguek
-intellektualis kepessegek merese eszlelessel es erzekelessel
-eugenika=emberi faj kedvezo tulajdonsagainak az oroklodese
-Royal Geography Societyben megmerte a ferfiak ferfi felmenoinek az ertelmi kepessegeit
-az intellektualis kepessegunket viszont nagyreszt az anyanktol orokoljuk
-laboratoriumot hoz letre, ahol merte a perceptualis es motoros keszsegeket
-fejmeret, reakcioido, lataselesseg, hallaskuszob, formaemlekezes, magassag (ulve es allva), karfesztavolsag, suly, legzesi kapacitas, szoritoero, tolasi ero, utoero

-Galton deszka: normalis eloszlas
-ujjlenyomatok egyedisege
-valtozok korrelacioja: Pearson fele korrelacios modszer alapja
-nevek oroklodese: valoszinusegszamitas
-imadkozas hatekonysaga
-egyetemi eloadasokon megjeleno unalom
-Brit szigetek szepsege

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Kraepelin

A

-mentalis betegsegek elkulonitese es szisztematikus osztalyozasa
-szabad asszociacios modszer

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Raymond Cattel

A

-faktoranalizis
-16 faktoros szemelyisegmodell
-szemelyisegtipusok
-flui es kristalyos intelligencia

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

James McKeen Cattel

A

-mentalis teszt megnevezes elso hasznalata
-10 mentalis teszt az egyeni kulonbsegekrol
-reakcioido egyeni kulonbsegei

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Q

William Wundt

A

-1878 elso pszichologiai labor Lipcse
-kornyezeti ingerek es a lelki reakciok osszefuggesei
-introspekcio
-intellektualis kepessegek altalanos leirasa
-reakcioido, erzekeles, figyelem terjedelme, memoria
-nem egyeni kulonsegek, hanem hasonlosagok
-vizualis percepcio torvenye: az egyeni kulonsegek zavaro tenyezok lehetnek, kontrollalni kell oket
a vizualis percepcio gyorsasaga individualis kulonseget mutat

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
26
Q

Binet

A

-alacsony iskolai teljesitmenyu gyerekek kiszurese Fr.o.-ban
-felkertek, hogy valogassa ki azokat a gyerekeket, akik keszen allnak az iskolaztatottsagra
-kulonbozo koru gyerekek kepessegei
-intelligencia meresi skala: 30 fokozatosan nehezedo kerdes, egyeni, verbalis, dontesi kepesseg, megertes, ofejtes, osztalyozas, nem meres
-5 evre ra Binet es Simon kibovitik: 53 kerdes, pontokat rendelnek hozzajuk, kategoriak kialakitasa, a gyerek milyen eletkornak megfelelo kepessegekkel rendelkezik
-2 evre ra megint kibovitik: 59 kerdes, felnotteknek is a tovabbtanulashoz, munkavallalashoz, mert a fejlodes nem all meg 16 evesen

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
27
Q

Charcot

A

-pszichoanalizis alapja
-Freudot tanitotta
-hiszteria es pszichologiai zavarok
-hipnozis
-agyi strukturak es pszichologiai funkciok kapcsolata

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
28
Q

Ebbinghaus

A

-memoria, tanulas es felejtes
-kvantitativ modszerek
-ebbinghaus-gorbe: tanult informaciok elhalvanyulasanak uteme

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
29
Q

Stern

A

-kritika Binet-Simonra: nem mindegy hogy egy 5 eves gyerek mentalis eletkora 2 vagy egy 13 eves gyerek mentalis eletkora 10
-intelligenciahanyados=mentalis kor es eletkor aranya
-keplet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
30
Q

Goddard

A

-Amerikaba bevandorlok, gyerekek
-rasszizmus
-sok torzitas: francia nyelv, rossz forditas, francia nepessegre volt kitalalva, paraszt reteg, keves ido, szubjektiv problemak pl faradtsag
-azok a gyerekek, akik mentalis kora 4 vagy tobb evvel elmaradt “gyenge elmejuek”

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
31
Q

Termann

A

-IQ rovidites
-a hanyados beszorzasa 100-al: kenyelmesebb, szazalekos kifejezes
-Stanford-Binet Intelligenciateszt

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
32
Q

Piaget

A

-4 fejlodesi szakasz: szenzomotoros, muvelet elotti, konkret muveleti, formalis muveleti
-intelligencia es gondolkodas fejlodese
-intelligencia = alkalmazkodasi kepesseg
-2 fo mechanizmus: asszociacio es akkomodacio

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
33
Q

Yerkes

A

-sorozasra jelentkezok mentalis kepessegei es erzelmi mukodesei
-munkavegzes beosztas: sorkatona/altiszti/fotiszti iskola
-csoportos intellifenciateszt
-Army Apha: verbalis, 8 skala
-Army Beta: nonverbalis (hogy az irastudatlanok es angol nyelven nem beszelok is meg tudjak csinalni), vizuo-perceptualis es motoros feladatok
-Army Gamma

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
34
Q

Wechsler

A

-verbalis es performacios feladatos intelligenciateszt
-kulon-kulon is lehet ertelmezni oket - intellektualis kepessegek arnyaltabb jellemzese, azok is meg tudjak csinalni, akik nem tudnak olvasni vagy beszelni
-felnotteknek
-intelligencia = celiranyos viselkedes es egyuttmukodes a kornyezettel

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
35
Q

Spearman

A

-intelligencia ketfaktoros elmelete
-altalanso g faktor es specifikus s faktor

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
36
Q

Rorschach

A

-a szemelyek mualkotasai betekintest nyujtanak a szemelyisegukbe
-tintapaca teszt

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
37
Q

Thurstone

A

-Tobbszoros Faktoranalizis
-intelligencia = tobb kulonallo, de egymassal osszefuggo kepesseg
-elsodleges kepessegek: verbalis megertes, szamolasi keszseg, teri vizualizacio

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
38
Q

pszichologiai vizsgalat

A

-a vizsgalo es a vizsgalt szemely kozotti interakcio
-mindketto ad es kap informaciot
-az eredmeny ertekelese vizsgalatvezeto altal

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
39
Q

pszichologiai teszteles

A

-diagnozis felallitasahoz kell

40
Q

pszichologiai diagnozis

A

-specifikus eszkoztarral, aminek celja a vizsgalt szemelyre vonatkozo informaciok szerzese

41
Q

teszt meghatarozasok

A

Atkinson es Hilgard: Egyseges szituacioba helyez olyan embereket, akik valamilyen tulajdonsag menten kulonboznek
Rozsa: Olyan standardizalt eljarasok, amelyek egy adott idopontban torteno viselkedes, teljesitmeny, kepesseg mubeleteit kutatja. Egy olyan diagnosztikai eljaras, ahol bizonyos viselkedesi mintakat standardizalt korulmenye kozott vizsgalnak.
Anastasi es Curbina: Egy eszkoz, ami lehet jo vagy rossz, annak fuggvenyeben, hogy ki, hogyan es mire hasznal

42
Q

Teszt osztalyozasa elso szempontbol

A

-kulso egyeni tulajdonsagok tesztje (intelligencia, kepessegek)
-viselkedes tesztje (szemelyiseg, temperamentum)

43
Q

tesztek vizsgalt objektivum szerint

A

intelligencia
neuropszichologiaia
szocialis
kepesseg
ismerefelmero
stb

44
Q

tesztek szerkesztesi strategia szerint

A

heterogen (nem korrelalnak az itemek)
homogen

45
Q

tesztek eszkoz szerint

A

verbalis
nonverbali

papir-ceruza
szobeli
eszkozos
szamitogepes

46
Q

tesztek alkalmazas szerint

A

egyeni
csoportos

idomereses
idomeres nelkuli
korlatozott ideju

47
Q

tesztek valasztipus szerint

A

szabad valasz
szabad valasz kulcsszoval
valasztasos
kotottvalasz: igen nem

48
Q

tesztek eredmeny szerint

A

szintetikus (tobb)
analitikus (egy mely)

49
Q

tesztek struktua szerint

A

prognozis (pl erettsegi)
teljesitmeny (kepesseg)
diagnozis (diagnosztikalashoz)

strukturalt
kevesbe strukturalt (tobb helyes valasz)

50
Q

tesztek funkciojuk szerint

A

felmero
hatekonysag
teljesitmeny
projektiv

51
Q

tesztek osszetevoik szerint

A

egy darabos
tobb, de nem hasznalhato kulon
tobb, de kulon is hasznalhato

52
Q

tesztek ertelmezes szerint

A

direkt teszt (pszichometrikus)
indirekt teszt (projektiv)

53
Q

standardizacio

A

-kontroll egy formaja
-korulmenyek azonos szinten tartasa
-minden alany eseteben ugyanazok a feltetelek
-ennek reven osszehasonlithato es megbizhato
-az eredmenyeket nem befolyasolja semmi
-objektivitas a celja
-kriteriumai: objektivitas, normazottsag, validitas, reliabilitas, megismetelhetoseg, gazdasagossag, hasznalhatosag
-kezikonyvek alapjan kell tortenjen
-tobb lepese van

54
Q

reprezentativ minta

A

-megfelel a populacionak
-nem tudjuk az egesz pupolaciot megmerni
-veletlen mintavetel
-minel nagyobb, annal jobban csokken a standard hiba

55
Q

norma

A

-egy teszt eredmenyeinek az atlaga
-ehhez hasonlitjuk az egyeni eredmenyeket %ban - normaorientalt teszteles
-van meg kriteriumorientalt teszteles is
-nem abszolut
-nem egyetemes erteku
-nem allando
-ossznorma/csoportnorma
-jovobeli teljesitmeny megnyilvanulasanak predikciojat teszi lehetove
-kor, rang, lokalis, alcsoport norma

56
Q

objektivitas

A

-targyszeruseg
-az eredmeny fuggetlen attol hogy ki, mikor es hol vegzi
-minden tesztelo azonos eredmenyt kell kapjon
-az eredmenyek feldolgozasa kriteriumok es szabalyok szerint
-legobjektivebb: igen, nem
-legkevesbe objektiv: szabad tesztek
-3 formaja: adatfelveteli, ertekelesi es ertelmezesi

57
Q

validitas

A

-ervenyesseg
-a teszt pontosan azt a konstruktumot meri, amire a celja iranyult
-ez nem adott, ervenyessegvizsgalattal kell alatamasztani
-egyutt jar a reliabilitassal, egyik feltetele a masiknak
-nehez biztositani, mert nehezen meghatarozhato tulajdonsagokat mernek
-az eredmenyeket mas ervenyben levo tesztek eredmenyeivel ossze kell hasonlitani

58
Q

tartalom validitas

A

-elmeleti alapu
-a teszt tartalmilag mennyire meri azt a konstruktumot, amire ki lett talalva
-a tartalmat jol meg kell hatarozni, elmeleti hatterrel kell biztositani
-itemanalizis: csak azok az itemek maradjanak bent, amik azt a konstruktumot merik
-belso konzisztencia magas kell legyen (0,7+)

59
Q

konstruktum validitas

A

-gyakorlati alapu
-egy mertek, amellyel egy konstruktumot merni lehet
-meghatarozzuk a konstruktumot es jellemzoit
-sok informacio kell
-szukseg van viszonyitasi alapra

60
Q

kriteriumvaliditas

A

-mennyire tudja a teszt elorejelezni egy viselkedest, ennek gyakorisagat
-az eredmeny osszehasonlitasa
-intelligenciateszteknel
-kriteriumszennyezodes
-fajtai:
prediktiv validitas
konkurens validitas
konvergens validitas
kombinalt validitas
diszkriminativ validitas
latszat validitas

61
Q

prediktiv validitas

A

-teszt elorejelzo kepessege eredmenyek alapjan
-pl. iskolai teszt - teljesitmeny a felsobboktatasban

62
Q

konkurens validitas

A

-eredmeny osszehasonlitasa egy egyideju kriteriummal
-pl. angol teszt - nyelvvizsga

63
Q

konvergens validitas

A

-osszefugges mas, hasonlo kriteriumot mero teszttel
-kozepesen eros a jo (0,6-0,8)
-pl. uj intelligenciateszt - WAIS

64
Q

kombinalt validitas

A

-komplex kriteriumok eseten
-kulon ki kell szamolni mindegyikre majd a kombinalt validitast
-mindegyik kriteriumra vannak aranyosan itemek

65
Q

diszkriminacios validitas

A

-a teszt itemeiben mennyire kulonbozik mas ugyanazt mero tesztektol

66
Q

latszat validitas

A

-elso ranezesre mennyire meri azt, amit szeretnenk
-ha magas, novelheti a motivaciot, de karos lehet ha a kitolto probalja leplezni azt amit merni fogunk
-ha no, csokken a tartalmi validitas
-pl. BIG5

67
Q

reliabilitas-

A

-megbizhatosag
-a meroeszkoz mennyire mer pontosa
-mereskor mindig vannak valamilyen veletlenszeru hibak, minel kevesebb annal megbizhatobb
-megbizhato, ha megismetleskor vagy a skala 2 reszre bontasanal parhuzamosan vegzett meres eredmenyei korrelalnak egymassal
-a korrelacios egyutthato/reliabilitasi egyutthato ertekintervalluma 1-0, 0,7 felett megbizhato
-megbizhato, ha megismetelheto es magas a belso konzisztencia
-fajtai:
ismetelt mereses teszt-reteszt
felezeses reliabilitas
valtozo formaju/alternativ tipusu
kuder-richardson
ertekeloi
gyorsitott teszt

68
Q

ismetelt mereses teszt-reteszt reliabilitas

A

-alkalmazzuk a tesztet, majd egy kis ido elteltevel ujra alkalmazzuk
-az itemek ugyanazok
-megbizhato, ha korrelalnak az eredmenyek
-minel magasabb a korrelacio, annal erzektelenebb a teszt a hibaforrasokra
-figyelembe kell venni az emlekezeti tenyezoket, amik a konstruktumtol fuggenek
-pl. motoros kepessegek 1 nap, intelligencia 6 honap

hibavarianciai:
-nem jol kontrollalt korulmenye
-eres
-konstruktum fejlodese
-rossz idotartam
-interperszonalis tapasztalatok

69
Q

felezeses realiabilitas

A

-a teszt itemeit 2, egyenlo szamu csoportba osztjuk
-egyszerre parhuzamosan vegezzuk el a kettot
-ha a ket teszt eredmenyei korrelalnak, magas a belso konzisztencia, megbizhato
-fontos hogy paros szamu itemek legyenek es a ket teszt nehezsege egyforma legyen
-tetelvagas: itemek kozepenel elvagjuk, egyforma nehezsegu itemes tesztek eseteben
-paros-paratlan: progressziv sulyozasu itemes teszteknel pl intelligenciateszt

hibavariancia:
-nem paros szamu itemek
-rossz eloszlas

70
Q

valtozo tipusu/alternativ formaju reliabilitas

A

-tesztek kozotti
-a teszt eredmenyeit osszehasonlitjuk egy mar meglevo, ugyanazt a kontruktumot mero teszt eredmenyeivel
-ha korrelal, akkor megbizhato
-pl. en intelligenciatesztem - WAIS

hibavariancia:
-forditasi torzitas
-teljesen kulonbozo itemek
-kulonbozo idokorlatok

71
Q

Kuder-Richardson reliabilitas

A

-teszten beluli
-a teszt elemeinek a korrelacioja: egysegesen ugyanazt a konstruktumot merik e
-optimalis sok itemmel dolgozni, mert garantalja a belso konzisztenciat es tobb informaciot megtudunk
-szemelyisegmeres eseteben nem lehet mert tobb konstruktumot mer

hibavarianciai:
-tartalmi mintavetel

72
Q

ertekeloi reliabilitas

A

-a tesztet tobben ertekelik, kozottuk magas a korrelacio

hibavariancia:
-szubjektivitas

73
Q

gyorsitott teszt realiabilitasa

A

-amikor a teljesitmeny fugg a megoldasi sebbesegtol
-pl intelligenciateszt: nem mindegy hogy egy feladatot 30 mp vagy 2 nap alatt old meg

hibavariancia:
-tul sok/keves ido egy feladatra
-egyeni kulonbsegek pl tesztbolcsesseg

74
Q

tesztek funkcioi

A

1.diagnozis
2.prognozis
3.ok-okozati osszefuggesek feltarasa
4.kirivo esetek feltarasa
5.oktatasi-kutatasi programok hatasvizsgalata
6.onismereti es megismeresi kepessegek fejlesztese
7.donteshozatal eleme
8.pszichoterapias, viselkedesterapias beavatkozasok
9.kiserleti kutatasok ellenorzese

75
Q

tesztek celjai

A

1.szelekcio
2.korrekcio
3.prevencio
4.predikcio

76
Q

standardizalas lepesei

A
  1. merni kivant konstruktum atgondolasa, definialasa
  2. itemek kidolgozasa
  3. tesztfelmeres fejlesztesi mintan
  4. itemanalizis es itemszelekcio
  5. tesztfelmeres normativ mintan
  6. utmutato kidolgozasa
  7. teszt es teszkezikonyv publikalasa
  8. ujrastandardizacio, adaptacio
77
Q

teszttetel torzitas

A

itemek szintjen
egyes tetelek kulonbozoen viselkednek kulonbozo csoportok eseteben, pedig ugyanazt a konstruktumot merik
pl budapest folyoja
ellenorizni itemanalizissel es ketszempontu variancia analizissel
nezopont torzitas

78
Q

belso torzitas

A

a teszt pszichometrikus tulajdonsagai menten pl validitas reliabilitas stb
konstruktumtorzitas pl erettsegi
kikuszobolni ELTERO REGRESSZIOS EGYENLETekkel

79
Q

kulso torzitas

A

olyan kulso hatasok amik befolyasoljak a teszt kitolteset vagy ertelmezeset
kulturalis, szocialis vagy gazdasagi kulonbsegek
pl ha egy tesztet egy adott orszag lakosainak a normaira epitettek, es egy masik kulturaban alkalmazzak

80
Q

tesztorzitas tipusai

A

1.tulertelmezes
2.nemiseg
3.egyetlen-csoport ervenyesseg
4.teljesitmenyben
5.alapveto kulonbsegek
6.tartalom
7.szelekcios modell
8.rossz kriterium
9.hangulat

81
Q

tesztszerkesztes: tervezes

A

at kell gondolni hogy milyen konstruktumot szeretnenk merni, hol alkalmazzak, milyen tesztek vannak meg amik ezt merik es a mienk miben kulonbozik tole
a teszt hosszusagat, kitoltesi modjat, nehezsegi fokat
jol kell ismerni a szakirodalmat

82
Q

tesztszerkesztes: tesz kialakitasa

A

itemek megfogalmazasa es kivalasztasa
itemek szama, nehezsegi foka
homogenitas kialakitasa
fontos az erthetoseg es egyertelmuseg
pontozas kialakitasa:
-kumalativ modell
-intervallumskala
-normativ skala osztalyozasi modell eseten
-ipszativ modell

83
Q

tesztszerkesztes: tetelelemzes

A

fontos hogy elso verzioban sok tetel legyen hogy legyen mibol valasztani
-nehezsegi index: a tetelek nehezsegi foka
-diszkriminacios index: megkulonboztet alacsony es magas eredmenyeket (0,3 +)
-ervenyessegi index: mennyire van osszhangban egy kulso tetellel pl pearson-korrelacio alapjan
-megbizhatosagi index: mennyire jarul hozza a tesz megbizhatosagahoz

-teteljelleg gorbe: tetel mukodesenek hatekonysaganak a meresere

84
Q

tesztszerkesztes: tesz veglegesitese

A

standardizalas
hibak kijavitasa
celpopulacion kiprobalas
utmutato keszitese
vegul keresztvaliditasvizsgalat - ervenyessegzsugorodas kiszuresere

85
Q

tesztszerkesztes: publikacio

A

kesziteni tetellapot, profillapot, kitoltesi es felhasznalasi utmutatot, kiertekelesi sablonokat
tudomanyos publikalas
szerzojogi vedelem
tesztakatlogusban megjelenik rovid leirassal

86
Q

pszichometrias eszkozok - formativ eszkozok, miert kell

A

pszichometrias eszkozok:
-standard
-objektiv
-szabalyok menten
-celorientalt

formativ eszkozok:
-folyamatorientalt
-hangsuly a tanulasi potencialon
-a feladatok elvegzese nem feltetlenul fugg a tudastol
-az alany es a vezeto kozotti interakcio dinamikus, megismetelhetetlen

a pszichometrias eszkozok:
-nem adnak eleg informaciot a tanulasi folyamatokrol es az ezekben resztvevo kognitiv funkciokrol
-nem fektetnek eleg hangsulyt a tanulasi potencialra foleg olyanoknal akik alacsony gazdasagi es szocialis hatterbol szarmaznak vagy tanulasi zavarosak
-nem ad vilagos leirast a kognitiv teljesitmenyt befolyasolo non-intellektualis tenyezokrol

87
Q

formativ eszkozokkel torteni vizsgalat lepesei, eredmenyei

A

lepesei:
1.teszt elvegzese beavatkozas nelkul
2.hibak javitasa segitsegnyujtas
3.felmerese az indukalt tudas transzferabilitasanak es az alany kognitiv strukturaiba valo beepitesenek mertekenek
4.parhuzamos itemek alkalmazasa
5.olyan itemek alkalmazasa, amelyek megfelelnek a kornak es mentalis zavarnak
6.metakognitiv osszetevok javitasa

eredmenyei:
-felmeri az alany kognitiv kepessegeit
-problemamegoldaskor megjeleno mukodesi nehezsegeket
-osszehasonlitja az aktualis kognitiv fejlettsegi szintet a tanulasi potenciallal

88
Q

pszichometrikus es formativ eszkozok kozotti ELMELETI kulonbsegek

A

pszichometrikus:
-tudomanyos alapokon nyugszanak
-celjuk az objektiv merese a kriteriumoknak
-megbizhatoak es ervenyesek
-kvantitativ eredmenyek

formativ:
-inkabb kvalitativ eredmenyek
-exploracios cellal is hasznaljak
-kevesebb hangsuly a validitason es reliabilitason
-az eredmenyek nem mindig objektivek es szamszerusithetoek

89
Q

pszichometrikus es formativ eszkozok MODSZERTANI kulonbsegek

A

pszichometrikus:
-standardizalas
-objektiv kiertekeles skalak menten
-elemzeskor figyelembe veszik az indexeket
-nagy mintan

formativ:
-nincs szigoru standardizacio
-a kiertekeles szubjektiv
-rugalmasabb modszerek
-kis mintan

90
Q

pszichometrikus es formativ eszkozok SZERKEZETI kulonbsegek

A

pszichometrikus:
-zart formatumu kerdesek
-elore meghatarozott pontozasi rendszer
-skalak hasznalata
-az eredmenyeket standardizalt normakhoz viszonyitjak

formativ:
-nyilt formatumu kerdesek
-nincs szigoru pontozasi rendszer
-hangsuly a szemely egyedi elmenyein, tapasztalatain, megnyilvanulasan
-kevesebb standardizacio ertekelesnek

91
Q

A megfigyeles es tipusai

A

-tarsas viselkedesbol torteno adatgyujtes
-celtudatos, tervszeru, szisztematikus folyamat
-valamilyen kerdes iranyitja
-eredmenyei megbizhatoak es ervenyesek

Strukturalt
Strukturalatlan

92
Q

Strukturalt megfigyeles es tipusai

A

-a megfigyelo egy elore meghatarozott rendszer szerint behatarolt, mennyisegileg konnyen feldolgozhato jeloleseket tesz a megfigyeleseirol
-csak akkor, ha a megfigyelt targyat kepzo viselkedes jol definialhato
-eredmenyei szamszerusithetoek

-rejtett
-nyilt

-termeszetes
-laboratoriumi

-esemenyegyseg alapu: ahanyszor megjelenik a viselkedes a megfigyelo lejegyzni a megfelelo kodot
-idoegyseg alapu: a megfigyelesi periodus kisebb idoegysegekre van osztva, ezekben jelzi a megfigyelo a viselkedes megjeleneset
-jelrendszer alapu: egy elore meghatarozott viselkedeskategoriakba jelzi a megfigyelo, hogy egy adott megfigyelesi periodusban melyek fordulnak elo
-becslesi skala: egy szempont szerint iteletet kell hozni, a becslesi erteket skalan kell jelolni

93
Q

Strukturalatlan megfigyeles

A

-elore meghatarozott celok es szempontok
-nem elore meghatarozott kategoriak
-eljarasok:
1.video- es magnofelvetel
2.jegyzokonyv
3.megfigyelesi naplo es terepfeljegyzes
4.naploiras

94
Q

a megfigyeles validitasanak es reliabilitasanak hibalehetosegei

A

validitas:
-a megfigyelo elfogultsaga, celjai es elvarasai

reliabilitas:
-rossz megfigyelesi szempontok
-a kodolast vegzo szemely teljesitmenye

95
Q

interju es tipusai

A

-onbeszamolos, verbalis komunnikacios modszer
-celja segiteni az alanynak megismernie onmagat
-atiras
-elemzesi eljarasok:
1.fenomenologiai jelenteskondenzacio
2.kategorizacio
3.narrativ elemzes
4.mely elemzes

tipusai:
1.strukturalt
2.felig strukturalt
3.strukturalatlan
4.melyinterju
5.eletut interju
6.fokuszcsoportos
7.tonus szerint: stressz, hipnotizalt, kognitiv, kollaborativ

kerdestipusok:
1.bevezeto kerdesek
2.direkt
3.indirekt
4.melyito
5.pontosito
6.iranyito
7.sugalmazo
8.zaro

96
Q

onjellemzes

A

-az alany sajat magarol, elmeneyirol, tapasztalatairol, megnyilvanulasarol ir
-ezt elemzik
tipusai:
1.igaz-hamis
2.tobbfokozatu osztalyozasok
3.egyetlen jellegzetessegre osszpontosito
4. tobb aspektusra osszpontosito
5.direkt
6.indirekt