bevi Flashcards
érzékelés definicó
-érzékszervi receptorok által elért fizikai vilag bemenetele
-az észlelés élettani alapja
-személyenként eltérő
-szenzoros receptorok=specializált neuronok, amik továbbitják az információt a központi idegrendszerbe, ahol megtörténik az észlelés
észlelés definició
-az agy kiválasztja, rendezi és értelmezi az érzékelés információit
-aktiv folyamat
-az értelmezés függ az elvárásainktól, előzetes tapasztalatunktól, kultúránktól
-észlelés érzékelés nélkül=hallucináció
-szoros összefüggés a memóriával
-befolyásolják az előzetes tapasztalataink, kultúránk, elvárásaink
transzdukció
az a folyamat, amikor az ingerek jelekké alakulnak az észlelés-érzékelés során
Korai érzékelés elméletek
- Szinlátás:
-Newton - szintörés
-Th. Young és H. Helmholtz - Három szin elmélet
- a retinában 3 kúp, ami 3 szinre érzékeny: kék vörös zöld, amik együttműködnek
- vörös-zöld szinvak - csak a kék normális
- E. Hering - Ellenszin elmélet
- negativ utólátás (eredeti kép már nincs)
- 6 sejt, 3 pár: kék-sárga, piros-zöld, fekete-fehér
- ha egyik elfárad, a párja helyettesiti
2.Formaérzékelés
-Hubel-Wiesel - macskás kisérletek
- egyszerű, komplex, hiperkomplex sejtcsoportok, különböző érzékenység
- egyszerű:viszintes, függőleges vonal
- komplex:mozgás
- hiperkomplex:élet vége
Pszichofizika
-inger és hatásának vizsgálata
- fizikai ingerek és a mentális élmények közötti kapcsolat
G. Fechner
-trandszdukciós elmélet(érzékszervekben az ingerületeket érzékelhetővé alakítják át, azaz transzformálják, ami aztán az agyban feldolgozásra kerül)
Küszöbértékek
-2 tartomány között lévő intenzitású ingereket lehet csak érzékelni
-abszolút fenti és abszolút lenti küszöb
-LÉK: legkisebb érezhető különbség
-Különbségi küszöb: felső és alsó küszöb közötti tartomány (amit érzünk)
-ez egyénenként és helyzetenként változik
-számos pszichológiai tényező befolyásolja
Skálatipusok
nominális (kategoriába sorolás)
ordinális (egy tulajdonság alapján sorrendezés, nincs köztük konkrét különbség)
intervallum (nincs 0, a különbségek nagysága kifejezhető)
arányskála (van 0, a különbségek nagysága kifejezhető)
Thurstone skála (2 opció+2 opció, ezek közül is kell választani)
többdimenziós skála (komplexebb, mint a Thurstone)
Weber törvény (érzékelés)
-az érzékelésünk pszichológiai tapasztalata relativ
-minél nagyobb az inger intenzitása, annál nagyobb változás kell, hogy észrevegyük
-az eredeti intenzitástól függ, hogy érzékeljük-e a változást
-pl 1+1 krumpli között nagy a különbség
-de 100+1 krumpli között nem érezzük
-K=delta I / I
konstans = LÉK / eredeti intenzitás
Weber-Fechner törvény (érzékelés)
- a Weber törvény nem elég
- az arányos növelés csak egy szintig működik a küszöbértékek miatt
- az alap kiindulóponttól függ
- az arány logaritmikusan növekedik
-pl. 10 és 20 pont között észleljük a különbséget
-de 100 és 120 pont között nem
Stevens törvény (érzékelés)
-az aktuális intenzitáshoz viszonyitunk
-fel kell húzni a hangerőt – nem mindegy, hogy 2vel növelünk, majd újra 2vel, vagy egyből 4el
szubjektiv érzékenység
szignáldetekciós elmélet - miért reagálnak az emberek ugyanarra eltérően? miért változik a reakció kontextustól?
-élet-halál következmények (katonák)
-az inger a küszöb körül van
-4 tipusú válasz:
helyes pozitiv - van inger van válasz
téves negativ - van inger nincs válasz
téves pozitiv - nincs inger van válasz
helyes negativ - nincs inger nincs válasz
(nem tartozik stevenshez hanem PSZICHOFIZIKAHOZ)
ROC görbe ábrázolja
szubliminális érzéklet - érzékelés küszöbén kivül, mégis hat a kognitiv rendszerre tudattalanul
- az inger ismételt érzékelése növeli kedvelését
érzékszervi alkalmazkodás - változatlan ingert érzékelünk sokáig, az érzékenység idővel csökken
észlelés fajták
Tárgyészlelés
-evolúciós
Személyészlelés
-szociális észlelés
-self-észlelés
Bottom-up feldolgozó folyamat (észlelés)
-adat vezérelt feldolgozás
-az észlelés ingerrel kezdődik
-nem szükséges előzetes tudás
-gyors és nem tudatos
J.J. Gibson - Ökológiai elmélet
I. Biederman - Strukturális alakfelismerés elmélet
J.J. Gibson - Ökológiai elméket (észlelés)
-bottom-up elmélet
-ökológiai, mert környezetünkből érkeznek az információk
-az inger tartalmazza az összes információt a tárgy felismeréséhez
-érzékelés=észlelés - ami látsz, azt kapsz
-affordancia = mire tudjuk felhasználni a tárgyat pl. lépcső
függ a szükséglettől és a szándéktól
-mozgás szerepe - több szempont
-direkt észlelés
-konstancia= bizonyos tulajdonságok állandóak akkor is, ha változik a szin, alak stb
nem kell újra meg újra elemezni
I. Biederman - Strukturális alakfelismerés elmélet (észlelés)
-Geonelmélet 36 db
-fontos, hogy meghatározzuk, hogy a tárgy szükséges-e a túléléshez
-kontextushatás (ez inkább top-down)
Top-down feldolgozó folyamat (észlelés)
-tudat vezérelt feldolgozás
-tárolt séma alapján észleljük a dolgokat
-benyomásaink, tárolt ismereteink, hiedelmünk, memóriánk befolyásolja az észlelést
-R.L. Gregory - Perceptuális hipotézis elmélet
R.L. Gregory - Perceptuális hipotézis elmélet (észlelés)
-top-down elmélet
-észleléskor az előzetes tapasztalataink alapján következtetünk
-ezek által hipotéziseket állitunk
-ha nem egyezik meg - illúzió
-az illúzió lehet vizuális vagy kognitiv
U. Neisser - Perceptuális ciklus elmélet (észlelés)
-hibrid elmélet
-bottom-up és top-down egyaránt fontos az észleléshez
-az észlelés egy folyamatos tevékenység
-függ attól, hogy vannak-e elvárásaim vagy nem
elsődleges kiértékelés (érzékelés) - válaszreakció (bottom-up) - teszek hozzá infót tapasztalatból (top-down) - értelmezés (észlelés)
figyelem definició
-összpontositó folyamat
-tudatos állapot
-szelektál, felvesz, feldolgoz, tárol
-irányitja az észlelést
-észleléssel, memóriával, döntéssel, tanulással kapcsolatban áll
-limitált kapacitása van
-redundás folyamat (ismétlődő)
-biológiailag arousal-szint változás
figyelem funkciói
-pontosabbá és erősebbé teszi az észlelést
-tartós (csak az kerül be a memóriába, amire figyelünk)
-energiaigényes
figyelem biológiai alapjai
-bottom-up jelleg
-nincs pontos agyi központ
-felszálló retikuláris állomány - arousal-szint változás
-top down: prefrontális kéreg
-kontrol szerep
-munkamemóriában van szerepe
figyelem vizsgálati módszerei
-dihotikus hallgatás paradigma (fejhallgató)
-tahitoszkop (vizuális figyelem)
-eye-tracking eszköz
Korai szűrő elméletek
üvegpalack nyak, ami csak néhány infót enged továbbelemzéshez, többit elveti
Colin Cherry - Koktél Party Effektus
Donald Broadbent - Forditott üvegpalack nyak
Anne Treisman - Attenuált Figyelem Elmélet
Neville Moray - Sajátnév hatás
Carol Cherry - Koktél Party Effektus
-dichotikus hallgatási paradigma - shadowing technika
-2 külön ingerbemenet fülbe, csak az egyikre kell figyelni, hangosan ismételni
-fontos ingert észreveszünk egy beszélgetésben, ami nem ránk tartozik
-ingergazdag környezetben figyelemmel kizárjuk a nem fontos ingereket (pl buliban a beszélgetésre figyelünk)
Donald Broadbent - Korai Szűrő Elmélet
-próbálta magyarázni Cherry kutatásait
-forditott üvegpalack nyak elmélet
-a bemeneteli ingermennyiség szűréssel csökken
-mielőtt feldolgozásra kerül az infó, kiszűrődnek azok, amik nem érik el az érzékküszöböt
-ezek egy tárolórendszerbe kerülnek eredeti módon
érzékelés - rövid távú tároló - szűrő - észlelés
Anne Treisman - Attenuált Figyelem Modell
-átmenetet képez a korai és késői szűrő elméletek között
-nem csak a szűrőn átjött infó marad meg
-az, amire nem figyelünk nem tűnik el, csak a szűrő gyengiti
-ami egyszer bekerült, és nincs egyből feldolgozva elgyengül
-2 fajta inger:
1. kondicionált (pl nevünk)
2. biológiai (pl. veszély)
Neville Moray - Sajátnév Hatás
-az ember akkor is felfigyel a nevére, ha amúgy az a hang, üzenet el van utasitva, nem figyel rá
-ha csak egyik fülre figyel, a másikat leblokkolja, tehát nincs szóbeli értelme
-de mégis, a nevére felfigyel, az áthatol a blokkon
-a neve után amit mond a hang, arra figyel
Sajátságintegrációs modell
az inger formája kevésbé releváns, mint a szine
ez velünk született
Késői szűrő elméletek
Deutsch, Deutsch, Norman - Első Késői Szűrés Elmélet
Deutsch, Deutsch, Norman - Első Késői Szűrő Elmélet
-a szűrés csak az értelmezés után
-azt, amit relevánsnak tartunk, megjegyezzük
-a feldolgozás lehet tudattalan is
érzékelés - rövid távú tár - feldolgozás - szűrés
közös: ingertár
Megosztott figyelem elméletek
U. Neisser
A. Allport - Kettős feladatvégrehajtás
U. Neisser (figyelem)
-megosztott figyelem elmélet
-nem a szűrésen van a lényeg, hanem hogy mire használod a kapacitást
-multitasking
-az automatizált folyamatok kevesebb energiát és kapacitást fogyasztanak
-pl. az autóvezetés tanulás először aktiv figyelem, sok energia, majd automatizálódik
- ezzel felszabadul a figyelmi kapacitás, tudsz közben beszélgetni
A. Allport - Kettős Feladatvégzés
-mentális forrásaink korlátozottak
-ha épp felhasználjuk az egész mentális forrásunkat és bejön még egy plusz feladat, az előző végzése megzavarodik
kisérlet1: profi zongoristák új kottát játszodtak + ismételték a hallott szöveget
kisérlet2: egyik fülbe felmondanak részeket egy prózából
másik fülbe szavakat mondanak, amiket meg kell jegyezni
nem ismerték fel a szavakat, amiket próbáltak megtanulni
2 fajta figyelem: megosztott és fókuszált
időosztásos működés - egyszer egyik ingerre, majd a másikra figyelünk
memória definició
-érzékeléssel, észleléssel és figyelemmel van kapcsolatban
-bevésés, tározás, felidézés
-kapcsolat a múlt és a jelen tapasztalatai között
-kognitiv tehermentesités - a múlt tapasztalatait áthozza az aktuális eseményre, igy nem kell mindig mindent újraelemezni
memóriamodellek/tipusok
terjedelem szerint:
1. szenzoros - addig tart, mig felfogjuk, hogy egy hatás ér, korlátozott kapacitás, pár másodperc, 1/2 inger
2.RTM - kevés időre tárol, pár percig, amig tudom ismételni, 7+-2
3.munka - műveleten a hangsúly, pillanatnyi feladatvégzés, 4 elem
4.HTM - végtelen tárhely (nincs bizonyitva), önéletrajzi memória ebbe tartozik
tárolt infó szerint:
1. deklarativ
-epizódikus : esemény tapasztalata
-szemantikus : jelentés (magolás is)
2. nondeklarativ
-procedúrák (pl. biciklizés), nem lehet magyarázni
memória biológiai alapjai
-prefrontális kéreg - munkamemória
-kiesett infó = elhalványult neuronkonnekció
Memória klasszikus kisérletei
H. Ebbinghaus - Felejtés görbe
F. Bartlett - Kultúra szerepe
H. Ebbinghaus - Felejtés görbe
Klasszikus memória kisérletek
kisérlet: trigrammok (3betű random) megjegyzése
-a legjelentősebb felejtés az első időben, de idővel stbilizálódik hossú távon
-a tanulás nem lineáris
-minél többet tanulok, annál többet felejtek
savings = az információ, amit elő tudok hivni hosszú távon jelentés nélkül
F. Bartlett - Kultúra szerepe a memóriában
kisérlet: indián haborús szöveget olvasott fel brit gyerekeknek
-rekonsturkció (torzitás) = felidézéskor átirták a szöveget saját kultúrájuk szerint (pl. kenu - csónak)
-a világról készitünk a kultúránk alapján egy sémát (pl. megszokom ha szembe jön velem egy medve)
-kulturális sokk
A memória kognitiv megközelitései
G. Miller
G. Sperling - Ikonikus memória
E. Tulving
E. Loftus és J. Palmer
G. Miller
-rövid távú memória kapacitása 7+-2
-ez nincs alátámasztva
-RTM kapacitást lehet fejleszteni tömbösitéssel
-tömbösites = kombinációk létrehozása jelentés alapján
G. Sperling - Ikonikus emlékezet
ikonikus emlékezet = rövid távú vizuális jellegű megjegyzés
kiérlet: rácsban betűk egy másodpercig, azokat kellett megjegyezni
-az ikonikus emlékezettel sokkal több betűt megjegyeztek, mint a rövid távú memóriával
-tachisztoszkóppal mérte
echoic = audiális
haptic = érintés
-szenzoros memória = megtartja az ingert miután eltűnt
-pufferként szolgál
-ismétléssel nem lehet fejleszteni
-1/2 mpig tart
-echoikus hosszabb
-majdnem érzékelés
-fontos a RTM-hoz
interferencia = több emlék közötti kapcsolat, ami vagy pozitivan serkenti, vagy negativan gátolja az előhivást
E. Tulving
meghatározta a deklarativ memóriát
E. Loftus és J. Palmer - Hamis emlékezet
pl. családi beszélgetéskor kiderül, hogy egy emlék nem is az enyém
kutatás: autóbaleset videó - koccan/becsapódik
-a szuggesztiv kérdés befolyásolja a memóriát - emléktorzitás
-ahányszor újramondunk egy emléket, annál biztosabbak vagyunk benne
-ezért az emlékeint hitelessége mindig megkérdőjelezhető
-ennek evolúciós oka van: szebbnek látjuk a régi emlékeket
Munkamemória
Sperling
William James
Brenda Milner
memória modellek:
Atkinson és Shiffrin
Brown-Peterson
Craik és Lockhart
munkamemória modell
Baddeley és Hitch
William James
elsődleges (RTM) és másodlagos (HTM) memória
Brenda Milner
-amnéziás kutatás
-anterográd amnézia alakult ki, amiután eltávolitották a hippokampuszt
-a hippokampusz sérelme a HTM-ra
Attkinson és Shiffrin - Tár elmélet
-kognitiv pszichológia egy alapvető modellje
1. inger
2. szenzoros tár - minden infót beenged, 1/2mp.ig tárol, szelektiv, csak azt engedi tovább, ami felkelti figyelmünket
3. RTM - megfelelhető a tudatosságnak, infója mindig elérthető, 20 mp-ig tart, feldolgozódik az infó, ismétléssel továbbmegy
4. HTM - végtelen kapacitás, előhiváskor az infó visszamegy a RTM-ba
Brown és Peterson
kisérlet: 3 betű, 3 szám, kivonás
-csak akkor emlékszünk a betükre, ha nincs az elemek között interferencia, mert az megzavar
Craik és Lockhart
Memóriamodell
-nem az időbeliség számit a tároláshoz, hanem az elmélyités
-feldolgozás csak jelentéssel
-3 szint az elmélyitéshez:
1.felszini feldolgozás (pl csak a forma, nem jól megjegyezhető)
2.RTM
3.mély feldolgozás (jelentés és értelmezés)
Agyi funckiók fejlődése
-életkortól függ a munkamemória
-agyi maturizáció (nagyjaból megegyezik Piagettel)
-az elvont gondolkodás, problémamegoldás, munkamemória más a gyerekekben, mint a felnőttekben
Baddeley és Hitch
-Atkinson továbbfejlesztése
-munkamemória a RTM komponense
-dinamikus válasz hétköznapi problémákra
-információkat köt össze
-korlátozott kapacitású
-3 komponens:
1.Központi végrehajtó - irányitja és összekapcsolja a másik kettőt (pl. telefonozás órán: téri-vizuálist aktiválja, fonológiai hurkot elnyomja)
-előhivja a HTM-ból az elemeket problémamegoldáshoz, de csak azt ami fontos, ez a kognitiv gazdaságosság
-inkább figyelmi rendszer
2.Fonológiai hurok - beszélt és irásbeli anyag
-2 alapegység:
-fonológiai tár: beszédre alapuló infó megtartása rövid ideig
-artikulációs kontrollfolyamat: infó megtartása ismétléssel
-nagyobb kapacitás - jobb nyelvtanulás
3.Téri-vizuális vázlattömb
-2 rész:
-téri: térgyak helye, mozgása
-vizuális: tárgyak látható jegyei
-téri tájékozódás és téri feladatom elvégzése
-az infó bejuthat vizuálisan vagy képzelet útján
epizódikus puffer:
-később került hozzá a modellhez
-integrálja a különböző információkat
felejtés
-konszolidáció nem történik meg
-munkamemória+felejtés - interferencia
-ez lehet recencia (utolsó emlék) vagy primácia (első emlék) hatás
-funkciói:
kognitiv gazdaságosság - felszabadul a kapacitás, tehermentesit
kognitiv kontroll - elkerülöm az ingert ami nekem rossz, érzelemszabályozás
-formái:véletlen/motivált
-alváskor theta/delta hullámok alatt történik a konszolidáció, gyenge hullámok alatt a felejtés
Véletlen felejtés
-Eddinghaus elmélet
-Konszolidáció lehet:
1.szinaptikus bevésés (1-3 óra - egy nap)
2.rendszerszintű - hippocampus (az emlékek egyre mélyebbre hatolna, pár nap-hónapok)
- agykéreg (HTM, nem kell már erősiteni)
versengési hipotézis = több infó verseng, hogy konszolidációba bejusson, igy könnyebb felejteni
nyomelhalványulás = az emlékek fokozatosan gyengülnek az idővel az asszociációk közötti kapcsolat gyengülésével
kontextus szerepe = amit egy adott kontextusban jegyeztünk meg, azt könnyebb ugyanott felidézni
interferencia = emlékekhez más emlékeket kapcsolunk, ami gátolja vagy elősegiti az előhivást
-retroaktiv : régi emlék gátolva van az új által
-proaktiv : új emlék gátolva van a régi által
amnézia = emlékhiány / emlékkiesés
-anterográd, retrográd
-pszichogén, organikus
pozitiv torzitás = énvédő megchanizmus, potitiv emlékek könnyebben előhivhatóak, korral erősödik
Motivált felejtés
-tudatos felejtési stratégiák (pl.THE GAME esetében, ami egy akaratlanul felbukkanó emlék): elnyomás,kontextusváltás
-minél jobban próbálok valamit elfelejteni, annál jobban megjegyzem
-akaratlanul felbukkanó emlék (PTSD flashback) esetén érzelemszabályozás kognitiv kontroll segitségével:
progressziv irány 5 lépéssel
1.van egy szituáció
2.szituáció kiválasztása (elkerülés)
3.figyelem bevetése (kizárod)
4.kiértékelés (motivált felejtés)
5.cselekvéses válaszreakció
motivált kontextusváltás
pszichogén amnézia - énvédő mechanizmus
emlékek visszatérése
spontán felújulás:
-megtanulsz egy gátlást, ezt elfelejted, eltűnik a gátlás, emlékszel (PTSD)
reminiszcencia (pl. zene esetében eszedbe jut egy hasonló zene)
hiperamnézia (mindenre emlékszünk, felejtés ellentéte)
önéletrajzi memória és funkciói
-személyes, szubjektiv jelleg
-események, amikre nem is igazán figyeltünk
-pozitiv torzitás léphet fel
funkciók:
-direktiv (jövőre mutat előző tapasztalatainkból, időbeliséget és lineáris időt ad, segit az ok-okozat felállitásában)
-szociális (valakivel közös emlék felújitása szocializálódás érdekében, empátia, történetek mesélése egymásnak)
-önreprezentáció (emlékek alapján megfogalmazunk egy képet magunkról, ez a self, személyiség, igy jelenitem meg magam mások előtt)
-coping (megküzdési mechanizmus, problémakor a régi megoldást használom, az emlékek idővel megszépülnek)
emlékezetdudor = 15-35 év közötti periódus, ahol a legtöbb emlék képződik)
ha sérül, DID keletkezhet
önéletrajzi amnézia vizsgálati módszerei
F.Galton - Hivószavas módszer
Crovitz és Schiffman - Szondázási módszer
Hirst és Manier - Kollektiv visszaemlékezési módszer
Linton és Wagenaar - Naplóvizsgálatok
Kulturális összehasonlitó vizsgálatok
Agysérülések tanulmányozása
Conway - Self-Memory System
F.Galton - Hivószavas módszer
Grovitz és Schiffman - Szondázási módszer
-2 technika:
1. reggeli asztal technika (személyes emlék felidézése / aznap reggeli felidézése
2. hivószavas technika (random szó, ahhoz kapcsolódó emlék felelevenitése)
-nehéz utánajárni, hogy hazugság-e, mert nem ismerjük mások emlékeit
-egy adott időből / minőségi módszer felidézése
Hirst és Manier - Kollektiv visszaemlékezési módszer
-csoportos visszaemlékezés - családok közös emléke
-szerepeket vesznek fel - mesélő, mentor, monitor
-a szerepek befolyásolják az emlékeinket
-önéletrajzi emlékezet ismétléssel marad fent kommunikáció által
Linton és Wagenaar - Naplóvizsgálatok (önéletrajzi memória)
-érzelmek, kommunikáció és ismétlés szerepe az önéletrajzi emlékezetben
-időigényes
-Linton: napi 2 emlék, hónaponta felelevenitette egyiket random, amelyiket többször felelevenitette, azt jobban megjegyezte —- ismétlés
-Wagenaar: rendes napló hivószavakkal (mikor, hol, kivel, hangulat stb) —- fontosak a részletek a felidézéskor
Kulturális összehasonlitó vizsgálatok (önéletrajzi memória)
-különbüző népcsoportok, kultúrák (amerikai és kinai)
-első emlék időpontja ettől függ
-kollektivista (4-5 év) és individualista (3-4 és)
-személy, mint egyén vagy csoport
Agysérülések tanulmányozása (önéletrajzi memória)
-pszichológiai (trauma)
-organikus (hippokampusz és prefrontális kéreg)
Conway - Self-Memory System
-munkamemória hatása az önéletrajzi elméletre
-önéletrajzi tudatbázisba csak a dinamikus módon épült emlékek kerülnek be
-az önéletrajzi tudatbázis nem működik a működő self nélkül, ez határozza meg melyik infó kerül be (figyelmi szerepe van)
-a működő-self még előidézi a HTM-ból azokat az infókat, amelyek fontosak az aktuális probléma megoldásához
-emellett tartalmazza az énképet
hierarchia:
1.teljes élettörténet
2.témák
3.életszakaszok
4.általános és specifikus események
autonoetikus tudatbázis = egyfajta kritikus gondolkodás, amikor nem tudom eldönteni, hogy igaz vagy nem a memóriám
Brown és Kulik - A villanófény emlékezet önéletrajzi mechanizmus
-erős érzelmek hatására egy “pillanatnyi felvétel” készül az adott eseményről
-ezért tisztábban fel tudjuk idézni
-ismétléssel átiródik
-pl Covid megjelenése
-kontrolálható
U. Neisser - Szociális és érzelmi meghatározottság önéletrajzi memória mechanizmus
-magunkat nagyobb szerepben adjuk le másnak, mint ahogy valójában megtörtént - önbecsülésnövelés
-érzelmi befolyás: pl depressziósok inkább a negativumra gondolnak, igy több negativ önéletrajzi emlékük van
-gyerekeknél jobban befolyásolható az önéletrajzi emlékezet
-PTSD - flashback (nem kontrollálható)
tanulas definició
A tanulás egy változás a viselkedésben, ami hosszú távon fennmarad
Fontos eleme a tapasztalat, memória es motiváció
A tapasztalat átvitelével problemamegoldó szerepe van
Önszabályozó
Nem asszociációs tanulás elméletek
hozzászoksz egy inger intenzitásához
lemegy a toleranciaszint
reflexszerű válasz
habituáció:
-érzékszerv érzékenysége csökken idővel
-pl. hangos dudára előszőr megijedünk, majd megszokjuk
szenzitizáció:
-forditva
-egyre jobban érzékeljük az ingert
Asszociációs tanulás elméletek
neurobiológiai megközelités (Hebb: ha két neuron egyidejűleg aktiválódik, erősödik a szinapszis)
események közötti kapcsolat
-klasszikus es operáns kondicionálás: asszociációk események között
klasszikus:egy eseményt egy másik esemény követ
operáns: válaszaink következményekkel járnak
Komplex tanulás elméletek
kognitiv megközelités
asszociációkon kivül fontos még az alkalmazott stratégiák és szabályok
1.klasszikus kondicionalas
2.belatasos tanulas
3.instrumentalis kondicionalas
4.operans kondicionalas
Klasszikus kondicionálás
egy semleges inger egy másik ingerrel való ismételt együttjárás következtében asszociálni fog a másik ingerhez
Pavlov
Watson és Rayner
Garcia
Rescorla-Wagner modell
Pavlov
semleges inger:hang
feltétlen inger: étel
feltétlen válasz: nyáladzás
-ismétlés
feltételes inger: hang
feltételes (tanult) válasz: nyáladzás
kioltás = ha a feltétlen inger (étel) ismételten elmarad, a feltételes válasz (nyáladzás) is csökken
spontán felújulás = visszatér az asszociáció
generalizáció = ha egy feltételes válasz összekapcsolódott egy ingerrel, az ahhoz hasonló ingerek is kiválthatják
diszkrimináció = az ingerek közötti különbségekre kondicionálódni
blokkolási hatás = a korábbi tapasztalatok befolyásolják az új inger észlelését és felfogását. ha már van egy asszociáció, egy új inger nem lesz rá hatással
Watson és Rayner
bejóslás szerepe
Kis Albert:
-az érzelmi reakciók tanulhatók
-a félelem kondicionálódik
Garcia
feltételes izaverzió
-ha társitunk egy izt egy kellemetlen fiziológiai reakcióhoz (pl. hányinger), megtanuljuk elkerülni azt az izt
-patkánykisérlet
Rescorla-Wagner modell
-a tanulás az elvárások és az aktuális helyzet körötti különbségek
-minél nagyobb a meglepés, annál erősebb a tanulás
-a feltételes inger vagy sekrent vagy gátol
-ha több feltételes inger van, a legerősebb elvárású blokkolja a többi kondicionálását
-nem az a fontos, hogy a feltételes ingert gyorsan kövesse a feltétlen inger (Pavlov), hanem az elvárhatóság
-patkánykisérlet: 2 csoport, hang+mindig/néha áramütés
Belátásos tanuás
Köhler - Komplex tanulás
Bandura - Szociális tanulás
Köhler - Komplex tanulás elmélete
gestalt pszichológia
-csimpánzos kisérlet: el kell érje a banánt, ezért összerakott két botot
-problémamegoldás: ingermező átszervezése+probléma releváns ingereinek kiemelése+cél és út felismerése
!belátásos tanulás
-aha élmény
-a megoldás előszőr mentálisan jelenik meg
Bandura - Szociális tanulás elmélete
behaviorizmus
kölcsönos determinizmus = nem csak a környezet hat a viselkedésre, hanem forditva is
modellezés
Bobo baba
Instrumentális kondicionálás
Thorndike - Tanulás törvények
Thorndike - Tanulás törvények
6 törvény:
1. a tanulás csak akkor megy végbe, ha az organizmus készen áll rá (pl. macska éhes)
2. csak az fog megismétlődni, ami megerősitve van (pl. rálép a karra, nem karmol)
3. gyakorlás - use it or lose it
4. elsőbbség: a régi felülirja az újat (pl. helyesirás)
5. recencia: az új felülirja a régit
6. az inger intenzitása befolyásolja a tanulást
Operáns kondicionálás
B.F.Skinner
B.F.Skinner opráns kondicionálás
patkánykisérlet: Skinner doboz
kondicionálási eljárások:
1.pozitiv megerősités: kellemes inger, nő a válasz gyakorisága
2.negativ megerősités: megszűnik a negativ inger, nő a válasz gyakorisága
3.pozitiv büntetés: kellemetlen inger, csökken a válasz gyakorisága
4.negativ büntetés: megszűnik a kellemes inger, csökken a válasz gyakorisága
a megerősités lehet:
1.folyamatos (minden megfelelő válasz után megerősités)
2.részleges (a részleges megerősitéssel tanult válaszok kioltása lassabb)
2.a. intervallum ütemezés: fixált intervallum (minden 10percben) vagy változó intervallum (véletlenszerűen kb 10percenként)
2.b. arány alapú ütemezés: fixált arányú (minden 10. pedálnyomás) vagy változó arányú (kb. minden 10. pedálnyomás)
babonás viselkedés:
galambos kisérlet
véletlen egybeesés miatt azt hitték az adott viselkedésük miatt kapják az eledelt, pedig az időleg volt beütemezve
Nyelv és gondolkodás
nyelv: rendszer, jelentés, szimbólum, szójelentés, alkotás, használat
beszéd: egyszerű elemek kombinációja, elvont/konkrét, gondolkodás eszköze, gramatikai szabályok
1.a gondolat nyelv függő
-nyelvi determinizmus: a nyelvünk meghatározza gondolkodásunkat
-pl. eszkimók 17 szava a hóra
-Sapir-Whorf hipotézis: a nyelv határozza meg a fogalmat, csak a fogalommal gondolkodunk
-a nyelvvel jár egy világnézet
2.a nyelv gondolat függő
-Piaget
-intellektuális készség kell a szavak megértéséhez
-létezik nyelv beszéd nélkül pl. papagájoknál
-a nem verbális ember is tud gondolkodni
-a nyelv nem mindig tükrözi a gondolkodást felnőtt korban
3.alapvetően különböznek
-Vigotsky
-első 2 évben van gondolkodás nyelv nélkül, utána összekapcsolódnak, jelentésadás
-nyelv 2 funkciója:
belső- gondolatok irányitása
külső- gondolatok kommunikálása
-ezeket a gyerekek nem tudják megkülönböztetni 7 évig (ego-centrik)
4.ugyanaz
-Watson
-gondolkodás=csendesen beszélünk magunkban
-a gondolkodás a gégecsőben zajlik
-békaméreg kisérlet: az is tud gondolkodni, aki nem tud beszélni
Nyelvi viselkedés
Skinner
-a felnőttek formálják a baba hangjait szavakká megerősitéssel
-az utánzásnak is fontos szerepe van
Nyelv nativista megközelités
N. Chomsky
-a nyelv velünk született, nem befolyásolja teljesen a környezet
-a nyelv bonyolultabb és kevésbé kiszámitható, mint ahogy azt Skinner gondolta
-Transzformációs generativ nyelvtan elmélet: a kisgyerek tud produkálni olyan mondatot, amit még nem hallott
-ez mehet a végtelenségig
-felszini struktúra: nyelvi szabályok, ami kultúrafüggő
-mély struktúra: jelentésadás
Gondolkodás
összetett folyamat: információfeldolgozás, problémamegoldás, döntéshozás, megitélés, induktiv és deduktiv gondolkodás
tipusai:
deduktiv: általánosból specifikusba
pl. ha valaki sört iszik megvan 18 éves
nem mindig logikai szabályokon alapszik
induktiv: specifikusból (tapasztalatból) általánosba (szabály)
pl. ADHD tünetekből analógiákat alkot, ezzel diagnosztizál
ehhez az összes alternativát ismerni kell
informális: nem tudjuk kipróbálni az összes alternativát
pl. párválasztás
próbáljuk a legjobb döntést hozni
Problémamegoldás
probléma=egyensúlyállapotból való kibillenés
kezdőállapot, célállapot, akadályok
tipusai:
jól meghatározott/strukturált (pl. szomjas)
gyengén meghatározott/strukturált (mindennapi élet)
A problémamegoldás különböző megközelitései
Behaviorista
-előző tapasztalatok alapján asszociáljuk a problémákhoz a megoldást
-tanult inger-válasz reflexek megerősitésekkel
-Thorndike és Woodworth: Tanulási transzfer
-hasonló logikájú szabályokat összekötünk pl. nyelvtanulás és matematikai képletek
Gestalt
-Köhler belátásos tanulása
-képesek vagyunk új megoldásokat generálni
-funkcionális beállitódás: tárgyon a fókusz
-problémamegoldási beállitódás: problémán a fókusz
Kognitiv
-ötvözi a kettőt
-Newell és Simon GPS modellje: információfeldolgozás lépései és stratégiái
-stratégiák:
heurisztikus: gyors, kevés lépés, nem biztos a pontos megoldás
algoritmikus: helyes eredmény, sok idő, megterhelő
