bevi Flashcards

1
Q

érzékelés definicó

A

-érzékszervi receptorok által elért fizikai vilag bemenetele
-az észlelés élettani alapja
-személyenként eltérő
-szenzoros receptorok=specializált neuronok, amik továbbitják az információt a központi idegrendszerbe, ahol megtörténik az észlelés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

észlelés definició

A

-az agy kiválasztja, rendezi és értelmezi az érzékelés információit
-aktiv folyamat
-az értelmezés függ az elvárásainktól, előzetes tapasztalatunktól, kultúránktól
-észlelés érzékelés nélkül=hallucináció
-szoros összefüggés a memóriával
-befolyásolják az előzetes tapasztalataink, kultúránk, elvárásaink

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

transzdukció

A

az a folyamat, amikor az ingerek jelekké alakulnak az észlelés-érzékelés során

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Korai érzékelés elméletek

A
  1. Szinlátás:
    -Newton - szintörés
    -Th. Young és H. Helmholtz - Három szin elmélet
    - a retinában 3 kúp, ami 3 szinre érzékeny: kék vörös zöld, amik együttműködnek
    - vörös-zöld szinvak - csak a kék normális
    - E. Hering - Ellenszin elmélet
    - negativ utólátás (eredeti kép már nincs)
    - 6 sejt, 3 pár: kék-sárga, piros-zöld, fekete-fehér
    - ha egyik elfárad, a párja helyettesiti

2.Formaérzékelés
-Hubel-Wiesel - macskás kisérletek
- egyszerű, komplex, hiperkomplex sejtcsoportok, különböző érzékenység
- egyszerű:viszintes, függőleges vonal
- komplex:mozgás
- hiperkomplex:élet vége

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Pszichofizika

A

-inger és hatásának vizsgálata
- fizikai ingerek és a mentális élmények közötti kapcsolat
G. Fechner
-trandszdukciós elmélet(érzékszervekben az ingerületeket érzékelhetővé alakítják át, azaz transzformálják, ami aztán az agyban feldolgozásra kerül)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Küszöbértékek

A

-2 tartomány között lévő intenzitású ingereket lehet csak érzékelni
-abszolút fenti és abszolút lenti küszöb
-LÉK: legkisebb érezhető különbség
-Különbségi küszöb: felső és alsó küszöb közötti tartomány (amit érzünk)
-ez egyénenként és helyzetenként változik
-számos pszichológiai tényező befolyásolja

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Skálatipusok

A

nominális (kategoriába sorolás)
ordinális (egy tulajdonság alapján sorrendezés, nincs köztük konkrét különbség)
intervallum (nincs 0, a különbségek nagysága kifejezhető)
arányskála (van 0, a különbségek nagysága kifejezhető)
Thurstone skála (2 opció+2 opció, ezek közül is kell választani)
többdimenziós skála (komplexebb, mint a Thurstone)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Weber törvény (érzékelés)

A

-az érzékelésünk pszichológiai tapasztalata relativ
-minél nagyobb az inger intenzitása, annál nagyobb változás kell, hogy észrevegyük
-az eredeti intenzitástól függ, hogy érzékeljük-e a változást
-pl 1+1 krumpli között nagy a különbség
-de 100+1 krumpli között nem érezzük
-K=delta I / I
konstans = LÉK / eredeti intenzitás

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Weber-Fechner törvény (érzékelés)

A
  • a Weber törvény nem elég
  • az arányos növelés csak egy szintig működik a küszöbértékek miatt
  • az alap kiindulóponttól függ
  • az arány logaritmikusan növekedik
    -pl. 10 és 20 pont között észleljük a különbséget
    -de 100 és 120 pont között nem
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Stevens törvény (érzékelés)

A

-az aktuális intenzitáshoz viszonyitunk
-fel kell húzni a hangerőt – nem mindegy, hogy 2vel növelünk, majd újra 2vel, vagy egyből 4el

szubjektiv érzékenység

szignáldetekciós elmélet - miért reagálnak az emberek ugyanarra eltérően? miért változik a reakció kontextustól?
-élet-halál következmények (katonák)
-az inger a küszöb körül van
-4 tipusú válasz:
helyes pozitiv - van inger van válasz
téves negativ - van inger nincs válasz
téves pozitiv - nincs inger van válasz
helyes negativ - nincs inger nincs válasz
(nem tartozik stevenshez hanem PSZICHOFIZIKAHOZ)

ROC görbe ábrázolja

szubliminális érzéklet - érzékelés küszöbén kivül, mégis hat a kognitiv rendszerre tudattalanul
- az inger ismételt érzékelése növeli kedvelését

érzékszervi alkalmazkodás - változatlan ingert érzékelünk sokáig, az érzékenység idővel csökken

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

észlelés fajták

A

Tárgyészlelés
-evolúciós

Személyészlelés
-szociális észlelés
-self-észlelés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Bottom-up feldolgozó folyamat (észlelés)

A

-adat vezérelt feldolgozás
-az észlelés ingerrel kezdődik
-nem szükséges előzetes tudás
-gyors és nem tudatos
J.J. Gibson - Ökológiai elmélet
I. Biederman - Strukturális alakfelismerés elmélet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

J.J. Gibson - Ökológiai elméket (észlelés)

A

-bottom-up elmélet
-ökológiai, mert környezetünkből érkeznek az információk
-az inger tartalmazza az összes információt a tárgy felismeréséhez
-érzékelés=észlelés - ami látsz, azt kapsz

-affordancia = mire tudjuk felhasználni a tárgyat pl. lépcső
függ a szükséglettől és a szándéktól

-mozgás szerepe - több szempont

-direkt észlelés

-konstancia= bizonyos tulajdonságok állandóak akkor is, ha változik a szin, alak stb
nem kell újra meg újra elemezni

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

I. Biederman - Strukturális alakfelismerés elmélet (észlelés)

A

-Geonelmélet 36 db
-fontos, hogy meghatározzuk, hogy a tárgy szükséges-e a túléléshez
-kontextushatás (ez inkább top-down)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Top-down feldolgozó folyamat (észlelés)

A

-tudat vezérelt feldolgozás
-tárolt séma alapján észleljük a dolgokat
-benyomásaink, tárolt ismereteink, hiedelmünk, memóriánk befolyásolja az észlelést
-R.L. Gregory - Perceptuális hipotézis elmélet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

R.L. Gregory - Perceptuális hipotézis elmélet (észlelés)

A

-top-down elmélet
-észleléskor az előzetes tapasztalataink alapján következtetünk
-ezek által hipotéziseket állitunk
-ha nem egyezik meg - illúzió
-az illúzió lehet vizuális vagy kognitiv

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

U. Neisser - Perceptuális ciklus elmélet (észlelés)

A

-hibrid elmélet
-bottom-up és top-down egyaránt fontos az észleléshez
-az észlelés egy folyamatos tevékenység
-függ attól, hogy vannak-e elvárásaim vagy nem
elsődleges kiértékelés (érzékelés) - válaszreakció (bottom-up) - teszek hozzá infót tapasztalatból (top-down) - értelmezés (észlelés)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

figyelem definició

A

-összpontositó folyamat
-tudatos állapot
-szelektál, felvesz, feldolgoz, tárol
-irányitja az észlelést
-észleléssel, memóriával, döntéssel, tanulással kapcsolatban áll
-limitált kapacitása van
-redundás folyamat (ismétlődő)
-biológiailag arousal-szint változás

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

figyelem funkciói

A

-pontosabbá és erősebbé teszi az észlelést
-tartós (csak az kerül be a memóriába, amire figyelünk)
-energiaigényes

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

figyelem biológiai alapjai

A

-bottom-up jelleg
-nincs pontos agyi központ
-felszálló retikuláris állomány - arousal-szint változás

-top down: prefrontális kéreg
-kontrol szerep
-munkamemóriában van szerepe

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

figyelem vizsgálati módszerei

A

-dihotikus hallgatás paradigma (fejhallgató)
-tahitoszkop (vizuális figyelem)
-eye-tracking eszköz

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Korai szűrő elméletek

A

üvegpalack nyak, ami csak néhány infót enged továbbelemzéshez, többit elveti
Colin Cherry - Koktél Party Effektus
Donald Broadbent - Forditott üvegpalack nyak
Anne Treisman - Attenuált Figyelem Elmélet
Neville Moray - Sajátnév hatás

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Carol Cherry - Koktél Party Effektus

A

-dichotikus hallgatási paradigma - shadowing technika
-2 külön ingerbemenet fülbe, csak az egyikre kell figyelni, hangosan ismételni
-fontos ingert észreveszünk egy beszélgetésben, ami nem ránk tartozik

-ingergazdag környezetben figyelemmel kizárjuk a nem fontos ingereket (pl buliban a beszélgetésre figyelünk)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Donald Broadbent - Korai Szűrő Elmélet

A

-próbálta magyarázni Cherry kutatásait
-forditott üvegpalack nyak elmélet
-a bemeneteli ingermennyiség szűréssel csökken
-mielőtt feldolgozásra kerül az infó, kiszűrődnek azok, amik nem érik el az érzékküszöböt
-ezek egy tárolórendszerbe kerülnek eredeti módon

érzékelés - rövid távú tároló - szűrő - észlelés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Q

Anne Treisman - Attenuált Figyelem Modell

A

-átmenetet képez a korai és késői szűrő elméletek között
-nem csak a szűrőn átjött infó marad meg
-az, amire nem figyelünk nem tűnik el, csak a szűrő gyengiti
-ami egyszer bekerült, és nincs egyből feldolgozva elgyengül
-2 fajta inger:
1. kondicionált (pl nevünk)
2. biológiai (pl. veszély)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
26
Q

Neville Moray - Sajátnév Hatás

A

-az ember akkor is felfigyel a nevére, ha amúgy az a hang, üzenet el van utasitva, nem figyel rá
-ha csak egyik fülre figyel, a másikat leblokkolja, tehát nincs szóbeli értelme
-de mégis, a nevére felfigyel, az áthatol a blokkon
-a neve után amit mond a hang, arra figyel

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
27
Q

Sajátságintegrációs modell

A

az inger formája kevésbé releváns, mint a szine
ez velünk született

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
28
Q

Késői szűrő elméletek

A

Deutsch, Deutsch, Norman - Első Késői Szűrés Elmélet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
29
Q

Deutsch, Deutsch, Norman - Első Késői Szűrő Elmélet

A

-a szűrés csak az értelmezés után
-azt, amit relevánsnak tartunk, megjegyezzük
-a feldolgozás lehet tudattalan is

érzékelés - rövid távú tár - feldolgozás - szűrés

közös: ingertár

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
30
Q

Megosztott figyelem elméletek

A

U. Neisser
A. Allport - Kettős feladatvégrehajtás

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
31
Q

U. Neisser (figyelem)

A

-megosztott figyelem elmélet
-nem a szűrésen van a lényeg, hanem hogy mire használod a kapacitást
-multitasking
-az automatizált folyamatok kevesebb energiát és kapacitást fogyasztanak
-pl. az autóvezetés tanulás először aktiv figyelem, sok energia, majd automatizálódik
- ezzel felszabadul a figyelmi kapacitás, tudsz közben beszélgetni

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
32
Q

A. Allport - Kettős Feladatvégzés

A

-mentális forrásaink korlátozottak
-ha épp felhasználjuk az egész mentális forrásunkat és bejön még egy plusz feladat, az előző végzése megzavarodik

kisérlet1: profi zongoristák új kottát játszodtak + ismételték a hallott szöveget

kisérlet2: egyik fülbe felmondanak részeket egy prózából
másik fülbe szavakat mondanak, amiket meg kell jegyezni
nem ismerték fel a szavakat, amiket próbáltak megtanulni

2 fajta figyelem: megosztott és fókuszált

időosztásos működés - egyszer egyik ingerre, majd a másikra figyelünk

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
33
Q

memória definició

A

-érzékeléssel, észleléssel és figyelemmel van kapcsolatban
-bevésés, tározás, felidézés
-kapcsolat a múlt és a jelen tapasztalatai között
-kognitiv tehermentesités - a múlt tapasztalatait áthozza az aktuális eseményre, igy nem kell mindig mindent újraelemezni

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
34
Q

memóriamodellek/tipusok

A

terjedelem szerint:
1. szenzoros - addig tart, mig felfogjuk, hogy egy hatás ér, korlátozott kapacitás, pár másodperc, 1/2 inger
2.RTM - kevés időre tárol, pár percig, amig tudom ismételni, 7+-2
3.munka - műveleten a hangsúly, pillanatnyi feladatvégzés, 4 elem
4.HTM - végtelen tárhely (nincs bizonyitva), önéletrajzi memória ebbe tartozik

tárolt infó szerint:
1. deklarativ
-epizódikus : esemény tapasztalata
-szemantikus : jelentés (magolás is)
2. nondeklarativ
-procedúrák (pl. biciklizés), nem lehet magyarázni

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
35
Q

memória biológiai alapjai

A

-prefrontális kéreg - munkamemória
-kiesett infó = elhalványult neuronkonnekció

36
Q

Memória klasszikus kisérletei

A

H. Ebbinghaus - Felejtés görbe
F. Bartlett - Kultúra szerepe

37
Q

H. Ebbinghaus - Felejtés görbe

A

Klasszikus memória kisérletek
kisérlet: trigrammok (3betű random) megjegyzése
-a legjelentősebb felejtés az első időben, de idővel stbilizálódik hossú távon
-a tanulás nem lineáris
-minél többet tanulok, annál többet felejtek

savings = az információ, amit elő tudok hivni hosszú távon jelentés nélkül

38
Q

F. Bartlett - Kultúra szerepe a memóriában

A

kisérlet: indián haborús szöveget olvasott fel brit gyerekeknek
-rekonsturkció (torzitás) = felidézéskor átirták a szöveget saját kultúrájuk szerint (pl. kenu - csónak)
-a világról készitünk a kultúránk alapján egy sémát (pl. megszokom ha szembe jön velem egy medve)
-kulturális sokk

39
Q

A memória kognitiv megközelitései

A

G. Miller
G. Sperling - Ikonikus memória
E. Tulving
E. Loftus és J. Palmer

40
Q

G. Miller

A

-rövid távú memória kapacitása 7+-2
-ez nincs alátámasztva
-RTM kapacitást lehet fejleszteni tömbösitéssel
-tömbösites = kombinációk létrehozása jelentés alapján

41
Q

G. Sperling - Ikonikus emlékezet

A

ikonikus emlékezet = rövid távú vizuális jellegű megjegyzés
kiérlet: rácsban betűk egy másodpercig, azokat kellett megjegyezni
-az ikonikus emlékezettel sokkal több betűt megjegyeztek, mint a rövid távú memóriával
-tachisztoszkóppal mérte
echoic = audiális
haptic = érintés

-szenzoros memória = megtartja az ingert miután eltűnt
-pufferként szolgál
-ismétléssel nem lehet fejleszteni
-1/2 mpig tart
-echoikus hosszabb
-majdnem érzékelés
-fontos a RTM-hoz

interferencia = több emlék közötti kapcsolat, ami vagy pozitivan serkenti, vagy negativan gátolja az előhivást

42
Q

E. Tulving

A

meghatározta a deklarativ memóriát

43
Q

E. Loftus és J. Palmer - Hamis emlékezet

A

pl. családi beszélgetéskor kiderül, hogy egy emlék nem is az enyém
kutatás: autóbaleset videó - koccan/becsapódik
-a szuggesztiv kérdés befolyásolja a memóriát - emléktorzitás
-ahányszor újramondunk egy emléket, annál biztosabbak vagyunk benne
-ezért az emlékeint hitelessége mindig megkérdőjelezhető
-ennek evolúciós oka van: szebbnek látjuk a régi emlékeket

44
Q

Munkamemória

A

Sperling
William James
Brenda Milner

memória modellek:
Atkinson és Shiffrin
Brown-Peterson
Craik és Lockhart

munkamemória modell
Baddeley és Hitch

45
Q

William James

A

elsődleges (RTM) és másodlagos (HTM) memória

46
Q

Brenda Milner

A

-amnéziás kutatás
-anterográd amnézia alakult ki, amiután eltávolitották a hippokampuszt
-a hippokampusz sérelme a HTM-ra

47
Q

Attkinson és Shiffrin - Tár elmélet

A

-kognitiv pszichológia egy alapvető modellje
1. inger
2. szenzoros tár - minden infót beenged, 1/2mp.ig tárol, szelektiv, csak azt engedi tovább, ami felkelti figyelmünket
3. RTM - megfelelhető a tudatosságnak, infója mindig elérthető, 20 mp-ig tart, feldolgozódik az infó, ismétléssel továbbmegy
4. HTM - végtelen kapacitás, előhiváskor az infó visszamegy a RTM-ba

48
Q

Brown és Peterson

A

kisérlet: 3 betű, 3 szám, kivonás
-csak akkor emlékszünk a betükre, ha nincs az elemek között interferencia, mert az megzavar

49
Q

Craik és Lockhart

A

Memóriamodell
-nem az időbeliség számit a tároláshoz, hanem az elmélyités
-feldolgozás csak jelentéssel
-3 szint az elmélyitéshez:
1.felszini feldolgozás (pl csak a forma, nem jól megjegyezhető)
2.RTM
3.mély feldolgozás (jelentés és értelmezés)

50
Q

Agyi funckiók fejlődése

A

-életkortól függ a munkamemória
-agyi maturizáció (nagyjaból megegyezik Piagettel)
-az elvont gondolkodás, problémamegoldás, munkamemória más a gyerekekben, mint a felnőttekben

51
Q

Baddeley és Hitch

A

-Atkinson továbbfejlesztése
-munkamemória a RTM komponense
-dinamikus válasz hétköznapi problémákra
-információkat köt össze
-korlátozott kapacitású
-3 komponens:

1.Központi végrehajtó - irányitja és összekapcsolja a másik kettőt (pl. telefonozás órán: téri-vizuálist aktiválja, fonológiai hurkot elnyomja)
-előhivja a HTM-ból az elemeket problémamegoldáshoz, de csak azt ami fontos, ez a kognitiv gazdaságosság
-inkább figyelmi rendszer

2.Fonológiai hurok - beszélt és irásbeli anyag
-2 alapegység:
-fonológiai tár: beszédre alapuló infó megtartása rövid ideig
-artikulációs kontrollfolyamat: infó megtartása ismétléssel
-nagyobb kapacitás - jobb nyelvtanulás

3.Téri-vizuális vázlattömb
-2 rész:
-téri: térgyak helye, mozgása
-vizuális: tárgyak látható jegyei
-téri tájékozódás és téri feladatom elvégzése
-az infó bejuthat vizuálisan vagy képzelet útján

epizódikus puffer:
-később került hozzá a modellhez
-integrálja a különböző információkat

52
Q

felejtés

A

-konszolidáció nem történik meg
-munkamemória+felejtés - interferencia
-ez lehet recencia (utolsó emlék) vagy primácia (első emlék) hatás
-funkciói:
kognitiv gazdaságosság - felszabadul a kapacitás, tehermentesit
kognitiv kontroll - elkerülöm az ingert ami nekem rossz, érzelemszabályozás

-formái:véletlen/motivált

-alváskor theta/delta hullámok alatt történik a konszolidáció, gyenge hullámok alatt a felejtés

53
Q

Véletlen felejtés

A

-Eddinghaus elmélet
-Konszolidáció lehet:
1.szinaptikus bevésés (1-3 óra - egy nap)
2.rendszerszintű - hippocampus (az emlékek egyre mélyebbre hatolna, pár nap-hónapok)
- agykéreg (HTM, nem kell már erősiteni)

versengési hipotézis = több infó verseng, hogy konszolidációba bejusson, igy könnyebb felejteni

nyomelhalványulás = az emlékek fokozatosan gyengülnek az idővel az asszociációk közötti kapcsolat gyengülésével

kontextus szerepe = amit egy adott kontextusban jegyeztünk meg, azt könnyebb ugyanott felidézni

interferencia = emlékekhez más emlékeket kapcsolunk, ami gátolja vagy elősegiti az előhivást
-retroaktiv : régi emlék gátolva van az új által
-proaktiv : új emlék gátolva van a régi által

amnézia = emlékhiány / emlékkiesés
-anterográd, retrográd
-pszichogén, organikus

pozitiv torzitás = énvédő megchanizmus, potitiv emlékek könnyebben előhivhatóak, korral erősödik

54
Q

Motivált felejtés

A

-tudatos felejtési stratégiák (pl.THE GAME esetében, ami egy akaratlanul felbukkanó emlék): elnyomás,kontextusváltás
-minél jobban próbálok valamit elfelejteni, annál jobban megjegyzem
-akaratlanul felbukkanó emlék (PTSD flashback) esetén érzelemszabályozás kognitiv kontroll segitségével:
progressziv irány 5 lépéssel
1.van egy szituáció
2.szituáció kiválasztása (elkerülés)
3.figyelem bevetése (kizárod)
4.kiértékelés (motivált felejtés)
5.cselekvéses válaszreakció

motivált kontextusváltás

pszichogén amnézia - énvédő mechanizmus

55
Q

emlékek visszatérése

A

spontán felújulás:
-megtanulsz egy gátlást, ezt elfelejted, eltűnik a gátlás, emlékszel (PTSD)

reminiszcencia (pl. zene esetében eszedbe jut egy hasonló zene)

hiperamnézia (mindenre emlékszünk, felejtés ellentéte)

56
Q

önéletrajzi memória és funkciói

A

-személyes, szubjektiv jelleg
-események, amikre nem is igazán figyeltünk
-pozitiv torzitás léphet fel

funkciók:
-direktiv (jövőre mutat előző tapasztalatainkból, időbeliséget és lineáris időt ad, segit az ok-okozat felállitásában)
-szociális (valakivel közös emlék felújitása szocializálódás érdekében, empátia, történetek mesélése egymásnak)
-önreprezentáció (emlékek alapján megfogalmazunk egy képet magunkról, ez a self, személyiség, igy jelenitem meg magam mások előtt)
-coping (megküzdési mechanizmus, problémakor a régi megoldást használom, az emlékek idővel megszépülnek)

emlékezetdudor = 15-35 év közötti periódus, ahol a legtöbb emlék képződik)

ha sérül, DID keletkezhet

57
Q

önéletrajzi amnézia vizsgálati módszerei

A

F.Galton - Hivószavas módszer

Crovitz és Schiffman - Szondázási módszer

Hirst és Manier - Kollektiv visszaemlékezési módszer

Linton és Wagenaar - Naplóvizsgálatok

Kulturális összehasonlitó vizsgálatok

Agysérülések tanulmányozása

Conway - Self-Memory System

58
Q

F.Galton - Hivószavas módszer
Grovitz és Schiffman - Szondázási módszer

A

-2 technika:
1. reggeli asztal technika (személyes emlék felidézése / aznap reggeli felidézése
2. hivószavas technika (random szó, ahhoz kapcsolódó emlék felelevenitése)
-nehéz utánajárni, hogy hazugság-e, mert nem ismerjük mások emlékeit

-egy adott időből / minőségi módszer felidézése

59
Q

Hirst és Manier - Kollektiv visszaemlékezési módszer

A

-csoportos visszaemlékezés - családok közös emléke
-szerepeket vesznek fel - mesélő, mentor, monitor
-a szerepek befolyásolják az emlékeinket
-önéletrajzi emlékezet ismétléssel marad fent kommunikáció által

60
Q

Linton és Wagenaar - Naplóvizsgálatok (önéletrajzi memória)

A

-érzelmek, kommunikáció és ismétlés szerepe az önéletrajzi emlékezetben
-időigényes
-Linton: napi 2 emlék, hónaponta felelevenitette egyiket random, amelyiket többször felelevenitette, azt jobban megjegyezte —- ismétlés
-Wagenaar: rendes napló hivószavakkal (mikor, hol, kivel, hangulat stb) —- fontosak a részletek a felidézéskor

61
Q

Kulturális összehasonlitó vizsgálatok (önéletrajzi memória)

A

-különbüző népcsoportok, kultúrák (amerikai és kinai)
-első emlék időpontja ettől függ
-kollektivista (4-5 év) és individualista (3-4 és)
-személy, mint egyén vagy csoport

62
Q

Agysérülések tanulmányozása (önéletrajzi memória)

A

-pszichológiai (trauma)
-organikus (hippokampusz és prefrontális kéreg)

63
Q

Conway - Self-Memory System

A

-munkamemória hatása az önéletrajzi elméletre
-önéletrajzi tudatbázisba csak a dinamikus módon épült emlékek kerülnek be
-az önéletrajzi tudatbázis nem működik a működő self nélkül, ez határozza meg melyik infó kerül be (figyelmi szerepe van)
-a működő-self még előidézi a HTM-ból azokat az infókat, amelyek fontosak az aktuális probléma megoldásához
-emellett tartalmazza az énképet

hierarchia:
1.teljes élettörténet
2.témák
3.életszakaszok
4.általános és specifikus események

autonoetikus tudatbázis = egyfajta kritikus gondolkodás, amikor nem tudom eldönteni, hogy igaz vagy nem a memóriám

64
Q

Brown és Kulik - A villanófény emlékezet önéletrajzi mechanizmus

A

-erős érzelmek hatására egy “pillanatnyi felvétel” készül az adott eseményről
-ezért tisztábban fel tudjuk idézni
-ismétléssel átiródik
-pl Covid megjelenése
-kontrolálható

65
Q

U. Neisser - Szociális és érzelmi meghatározottság önéletrajzi memória mechanizmus

A

-magunkat nagyobb szerepben adjuk le másnak, mint ahogy valójában megtörtént - önbecsülésnövelés
-érzelmi befolyás: pl depressziósok inkább a negativumra gondolnak, igy több negativ önéletrajzi emlékük van
-gyerekeknél jobban befolyásolható az önéletrajzi emlékezet
-PTSD - flashback (nem kontrollálható)

66
Q

tanulas definició

A

A tanulás egy változás a viselkedésben, ami hosszú távon fennmarad
Fontos eleme a tapasztalat, memória es motiváció
A tapasztalat átvitelével problemamegoldó szerepe van
Önszabályozó

67
Q

Nem asszociációs tanulás elméletek

A

hozzászoksz egy inger intenzitásához
lemegy a toleranciaszint
reflexszerű válasz

habituáció:
-érzékszerv érzékenysége csökken idővel
-pl. hangos dudára előszőr megijedünk, majd megszokjuk

szenzitizáció:
-forditva
-egyre jobban érzékeljük az ingert

68
Q

Asszociációs tanulás elméletek

A

neurobiológiai megközelités (Hebb: ha két neuron egyidejűleg aktiválódik, erősödik a szinapszis)

események közötti kapcsolat

-klasszikus es operáns kondicionálás: asszociációk események között

klasszikus:egy eseményt egy másik esemény követ
operáns: válaszaink következményekkel járnak

69
Q

Komplex tanulás elméletek

A

kognitiv megközelités
asszociációkon kivül fontos még az alkalmazott stratégiák és szabályok

1.klasszikus kondicionalas
2.belatasos tanulas
3.instrumentalis kondicionalas
4.operans kondicionalas

70
Q

Klasszikus kondicionálás

A

egy semleges inger egy másik ingerrel való ismételt együttjárás következtében asszociálni fog a másik ingerhez

Pavlov
Watson és Rayner
Garcia
Rescorla-Wagner modell

71
Q

Pavlov

A

semleges inger:hang

feltétlen inger: étel
feltétlen válasz: nyáladzás

-ismétlés

feltételes inger: hang
feltételes (tanult) válasz: nyáladzás

kioltás = ha a feltétlen inger (étel) ismételten elmarad, a feltételes válasz (nyáladzás) is csökken
spontán felújulás = visszatér az asszociáció
generalizáció = ha egy feltételes válasz összekapcsolódott egy ingerrel, az ahhoz hasonló ingerek is kiválthatják
diszkrimináció = az ingerek közötti különbségekre kondicionálódni
blokkolási hatás = a korábbi tapasztalatok befolyásolják az új inger észlelését és felfogását. ha már van egy asszociáció, egy új inger nem lesz rá hatással

72
Q

Watson és Rayner

A

bejóslás szerepe
Kis Albert:
-az érzelmi reakciók tanulhatók
-a félelem kondicionálódik

73
Q

Garcia

A

feltételes izaverzió
-ha társitunk egy izt egy kellemetlen fiziológiai reakcióhoz (pl. hányinger), megtanuljuk elkerülni azt az izt
-patkánykisérlet

74
Q

Rescorla-Wagner modell

A

-a tanulás az elvárások és az aktuális helyzet körötti különbségek
-minél nagyobb a meglepés, annál erősebb a tanulás
-a feltételes inger vagy sekrent vagy gátol
-ha több feltételes inger van, a legerősebb elvárású blokkolja a többi kondicionálását

-nem az a fontos, hogy a feltételes ingert gyorsan kövesse a feltétlen inger (Pavlov), hanem az elvárhatóság
-patkánykisérlet: 2 csoport, hang+mindig/néha áramütés

75
Q

Belátásos tanuás

A

Köhler - Komplex tanulás
Bandura - Szociális tanulás

76
Q

Köhler - Komplex tanulás elmélete

A

gestalt pszichológia
-csimpánzos kisérlet: el kell érje a banánt, ezért összerakott két botot
-problémamegoldás: ingermező átszervezése+probléma releváns ingereinek kiemelése+cél és út felismerése
!belátásos tanulás
-aha élmény
-a megoldás előszőr mentálisan jelenik meg

77
Q

Bandura - Szociális tanulás elmélete

A

behaviorizmus
kölcsönos determinizmus = nem csak a környezet hat a viselkedésre, hanem forditva is
modellezés
Bobo baba

78
Q

Instrumentális kondicionálás

A

Thorndike - Tanulás törvények

79
Q

Thorndike - Tanulás törvények

A

6 törvény:
1. a tanulás csak akkor megy végbe, ha az organizmus készen áll rá (pl. macska éhes)
2. csak az fog megismétlődni, ami megerősitve van (pl. rálép a karra, nem karmol)
3. gyakorlás - use it or lose it
4. elsőbbség: a régi felülirja az újat (pl. helyesirás)
5. recencia: az új felülirja a régit
6. az inger intenzitása befolyásolja a tanulást

80
Q

Operáns kondicionálás

A

B.F.Skinner

81
Q

B.F.Skinner opráns kondicionálás

A

patkánykisérlet: Skinner doboz

kondicionálási eljárások:
1.pozitiv megerősités: kellemes inger, nő a válasz gyakorisága
2.negativ megerősités: megszűnik a negativ inger, nő a válasz gyakorisága
3.pozitiv büntetés: kellemetlen inger, csökken a válasz gyakorisága
4.negativ büntetés: megszűnik a kellemes inger, csökken a válasz gyakorisága

a megerősités lehet:
1.folyamatos (minden megfelelő válasz után megerősités)
2.részleges (a részleges megerősitéssel tanult válaszok kioltása lassabb)
2.a. intervallum ütemezés: fixált intervallum (minden 10percben) vagy változó intervallum (véletlenszerűen kb 10percenként)
2.b. arány alapú ütemezés: fixált arányú (minden 10. pedálnyomás) vagy változó arányú (kb. minden 10. pedálnyomás)

babonás viselkedés:
galambos kisérlet
véletlen egybeesés miatt azt hitték az adott viselkedésük miatt kapják az eledelt, pedig az időleg volt beütemezve

82
Q

Nyelv és gondolkodás

A

nyelv: rendszer, jelentés, szimbólum, szójelentés, alkotás, használat
beszéd: egyszerű elemek kombinációja, elvont/konkrét, gondolkodás eszköze, gramatikai szabályok

1.a gondolat nyelv függő
-nyelvi determinizmus: a nyelvünk meghatározza gondolkodásunkat
-pl. eszkimók 17 szava a hóra
-Sapir-Whorf hipotézis: a nyelv határozza meg a fogalmat, csak a fogalommal gondolkodunk
-a nyelvvel jár egy világnézet

2.a nyelv gondolat függő
-Piaget
-intellektuális készség kell a szavak megértéséhez
-létezik nyelv beszéd nélkül pl. papagájoknál
-a nem verbális ember is tud gondolkodni
-a nyelv nem mindig tükrözi a gondolkodást felnőtt korban

3.alapvetően különböznek
-Vigotsky
-első 2 évben van gondolkodás nyelv nélkül, utána összekapcsolódnak, jelentésadás
-nyelv 2 funkciója:
belső- gondolatok irányitása
külső- gondolatok kommunikálása
-ezeket a gyerekek nem tudják megkülönböztetni 7 évig (ego-centrik)

4.ugyanaz
-Watson
-gondolkodás=csendesen beszélünk magunkban
-a gondolkodás a gégecsőben zajlik
-békaméreg kisérlet: az is tud gondolkodni, aki nem tud beszélni

83
Q

Nyelvi viselkedés

A

Skinner
-a felnőttek formálják a baba hangjait szavakká megerősitéssel
-az utánzásnak is fontos szerepe van

84
Q

Nyelv nativista megközelités

A

N. Chomsky
-a nyelv velünk született, nem befolyásolja teljesen a környezet
-a nyelv bonyolultabb és kevésbé kiszámitható, mint ahogy azt Skinner gondolta
-Transzformációs generativ nyelvtan elmélet: a kisgyerek tud produkálni olyan mondatot, amit még nem hallott
-ez mehet a végtelenségig
-felszini struktúra: nyelvi szabályok, ami kultúrafüggő
-mély struktúra: jelentésadás

85
Q

Gondolkodás

A

összetett folyamat: információfeldolgozás, problémamegoldás, döntéshozás, megitélés, induktiv és deduktiv gondolkodás

tipusai:
deduktiv: általánosból specifikusba
pl. ha valaki sört iszik megvan 18 éves
nem mindig logikai szabályokon alapszik
induktiv: specifikusból (tapasztalatból) általánosba (szabály)
pl. ADHD tünetekből analógiákat alkot, ezzel diagnosztizál
ehhez az összes alternativát ismerni kell
informális: nem tudjuk kipróbálni az összes alternativát
pl. párválasztás
próbáljuk a legjobb döntést hozni

86
Q

Problémamegoldás

A

probléma=egyensúlyállapotból való kibillenés
kezdőállapot, célállapot, akadályok

tipusai:
jól meghatározott/strukturált (pl. szomjas)
gyengén meghatározott/strukturált (mindennapi élet)

87
Q

A problémamegoldás különböző megközelitései

A

Behaviorista
-előző tapasztalatok alapján asszociáljuk a problémákhoz a megoldást
-tanult inger-válasz reflexek megerősitésekkel
-Thorndike és Woodworth: Tanulási transzfer
-hasonló logikájú szabályokat összekötünk pl. nyelvtanulás és matematikai képletek

Gestalt
-Köhler belátásos tanulása
-képesek vagyunk új megoldásokat generálni
-funkcionális beállitódás: tárgyon a fókusz
-problémamegoldási beállitódás: problémán a fókusz

Kognitiv
-ötvözi a kettőt
-Newell és Simon GPS modellje: információfeldolgozás lépései és stratégiái
-stratégiák:
heurisztikus: gyors, kevés lépés, nem biztos a pontos megoldás
algoritmikus: helyes eredmény, sok idő, megterhelő