A SZÖVETKEZET Flashcards
A szövetkezet fogalma
3: 325. § [A szövetkezet fogalma és főbb tevékenységei]
(1) A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a NYITOTT TAGSÁG és a VÁLTOZÓ TŐKE elvei szerint működő, a tagok GAZDSÁGI ÉS TÁRSADALMI szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott SZEMÉLYES KÖZREMŰKÖDÉSRE terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.
(2) A szövetkezet tevékenysége ÉRTÉKESÍTÉSRE, BESZERZÉSRE, TERMELÉSRE és SZOLGÁLTATÁSRA irányulhat.
3: 329. § [A szövetkezet nyilvántartásba vétele]
(1) * A szövetkezet alapítását az alapszabály közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a NYILVÁNTARTÓ BÍRÓSÁGnak. Ha a szövetkezet alapítása hatósági engedélyhez kötött, a bejelentést a véglegessé vált engedély kézhezvételétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.
A szövetkezet átalakulása, egyesülése, szétválása, valamint megszűnése.
3: 366. § [A szövetkezet átalakulása, egyesülése és szétválása]
(1) Az átalakulást, egyesülést és szétválást a tagok legalább 10 százaléka vagy az IGAZGATÓSÁG kezdeményezheti.
(2) Az átalakulás, egyesülés, szétválás során a szövetkezettől megváló tag a tagsági jogviszony megszűnésekor őt megillető járandóság erejéig ötéves jogvesztő határidőn belül köteles helytállni a szövetkezetnek a tagsági jogviszony megszűnése előtt keletkezett és a létrejövő jogi személy által nem teljesített kötelezettségeiért.
(3) A szövetkezet kft-vé vagy részvénytársasággá alakulhat át.
(4) * A szövetkezet átalakulásával létrejövő részvénytársaság zártkörűen alapítható azzal, hogy a részvények felajánlása kizárólag az átalakuló szövetkezet tagjai, illetve üzletrész tulajdonosai részére lehetséges. A részvények átalakulás során történő, nyilvános ajánlattételnek minősülő felajánlása nem jelenti a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek forgalomba hozatalára vonatkozó e törvény szerinti korlátozás sérelmét.
A szövetkezet létesítése
A szövetkezet tagsága
3: 326. § [A szövetkezet tagságával kapcsolatos általános rendelkezések]
(1) A szövetkezet NEM TERMÉSZETES személy TAGJAINAK SZÁMA nem haladhatja meg a taglétszám 20 százalékát; a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A szövetkezet személyes közreműködést NEM VÁLLALÓ tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám NEGYEDÉT.
(3) A szövetkezet egyes tagjainak VAGYONI HOZZÁJÁRULÁSA nem haladhatja meg a tőke 15 százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke HARMADÁT.
(4) NEM LEHET a tagokat NYILVÁNOS FELHÍVÁS útján gyűjteni.
A szövetkezet létesítő okirata
3: 331. § [A szövetkezet létesítő okirata]
(1) A szövetkezet létesítő okirata az ALAPSZABÁLY. Az alapszabály elfogadásához legalább 7 személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.
(2) Az elfogadott alapszabályt minden alapító tagnak alá kell írnia. Az alapszabályt a tag helyett közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja.
(3) * Az alapszabályt közjegyzői okiratba, ügyvéd vagy valamelyik alapító kamarai jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ezt a szabályt kell alkalmazni az alapszabály módosítása vagy a jegyzőkönyvbe foglalt alapszabály-módosítás esetén is azzal, hogy azt a tag kamarai jogtanácsosa vagy a szövetkezet kamarai jogtanácsosa is ellenjegyezheti.
(4) A jogi személy létesítő okiratának általánosan kötelező tartalmi elemein túl a szövetkezet alapszabályában meg kell határozni
a) a vagyoni hozzájárulás azon mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező;
b) a tag személyes közreműködésének lehetséges módjait;
c) a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködésének meghatározását;
d) a közösségi alapra vonatkozó szabályokat;
e) a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára nyújtandó szolgáltatások formáit, odaítélésének feltételeit, eljárási rendjét;
f) a szövetkezet szerveit és azok hatáskörét;
g) a tagokra és tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okokat; és
h) a közgyűlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját.
(5) A jogi személy létesítő okiratának általánosan kötelező tartalmi elemei közül a tag által a szövetkezet részére teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértékét a szövetkezet létesítésekor kell az alapszabályban meghatározni.
A szövetkezetnél a tagok vagyoni
hozzájárulása
3: 332. § [A tagok vagyoni hozzájárulása]
(1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként nem vehető figyelembe.
(2) Minden tag köteles a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulásának legalább 30 százalékát, valamint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásának EGÉSZÉT szolgáltatni. A szövetkezet működésében személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulásának egészét köteles a nyilvántartásbavételi kérelem benyújtásáig szolgáltatni.
(3) A nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig nem szolgáltatott pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat a tag a szövetkezet bejegyezésétől számított egy éven belül köteles szolgáltatni.
(4) * A tag a tagsági jogviszonyon alapuló jogokból és kötelezettségekből álló szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát a szövetkezet más tagjára vagy a szövetkezetbe tagként belépni kívánó személyre átruházhatja. Az átruházó szerződést írásba kell foglalni.
3: 333. § [A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása]
(1) Ha a tag az alapszabályban vagy a tagfelvételi kérelemben vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre.
(2) A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését az ügyvezetésnek a volt taggal közölnie kell. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával a szövetkezetnek okozott kárért a volt tag a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.
(3) Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása esetére az e törvényben meghatározottnál a tagra nézve enyhébb következményeket ír elő.
3: 334. § [Közösségi alap]
(1) A közgyűlés által a tagoknak és a hozzátartozóiknak nyújtott juttatások fedezése céljából KÖZÖSSÉGI ALAPBA HELYEZETT szövetkezeti vagyon nem osztható fel a tagok között.
(2) A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - a közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti szervezet részére kell átadni.
(3) A közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.
A SZÖVETKEZET SZERVEZETE
A közgyűlés
A SZÖVETKEZET SZERVEZETE
A közgyűlés
3:335. § [A közgyűlés hatásköre]
(1) A szövetkezet tagjainak döntéshozó szerve a tagok összességéből álló KÖZGYŰLÉS.
(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) a vezető tisztségviselőknek, valamint a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről szóló döntés meghozatala;
e) a beszámoló elfogadása és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés meghozatala;
f) a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntés meghozatala;
g) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala;
h) a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala;
i) a pótbefizetés elrendelése.
3: 336. § [A közgyűlés összehívása és napirendje]
(1) A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Az alapszabály ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.
(1a) * A közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie. Az alapszabály öt napnál rövidebb időtartamot előíró rendelkezése semmis.
(2) A közgyűlési meghívó az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl tartalmazza
a) küldöttgyűlés vagy részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást; és
b) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.
(3) A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az igazgatóság a tagnak - kérelmére - köteles felvilágosítást adni.
(4) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell tűzni. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását nyolc nappal megelőzően kell benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak a közgyűlés időpontját legalább három nappal megelőzően meg kell küldeni.
(5) A nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.
3: 337. § [A tag jogai a közgyűlésen]
(1) A tag jogosult a közgyűlés napirendjére felvett ügyekkel összefüggésben indítványt tenni és az ügyekről szavazni. A közgyűlésen a vagyoni hozzájárulások arányától FÜGGETLENÜL minden tagnak 1 szavazata van.
(2) Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt, ESEDÉKES vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.
(3) A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, továbbá a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A képviselő a közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult, de az egy képviselő által képviselt tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok tíz százalékát.
3: 338. § [Határozatképesség, döntéshozatal]
(1) * Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
(2) Az alapszabály módosításához a jelenlévők legalább kétharmadának és valamennyi tag felének a szavazata szükséges.
(3) A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg; a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt.
3: 339. § [Megismételt, elnapolt közgyűlés]
(1) A megismételt közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot.
(2) Ha a közgyűlési meghívó ezt tartalmazza, a közgyűlés határozhat arról, hogy a napirendre vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre.
3: 340. § [Jegyzőkönyv]
(1) Az ügyvezetés köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlésről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.
(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok.
(3) A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két szövetkezeti tag írja alá.
(4) Bármely tag betekinthet a közgyűlés jegyzőkönyvébe és saját költségére kérheti az igazgatóságtól a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását.
3: 341. § [A részközgyűlés]
(1) Ha az alapszabály közgyűlés megtartása helyett részközgyűlések tartását írja elő, a részközgyűlési körzeteket, valamint a részközgyűlések megtartásának helyét az alapszabályban kell megállapítani.
(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani; a közgyűlés döntéseit a részközgyűléseken leadott szavazatok összesítésével az igazgatóság állapítja meg.
(3) A részközgyűlések által meghozott határozatokat a tagokkal az összesítést követő tizenöt napon belül közölni kell.
(4) A részközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3: 342. § [A küldöttgyűlés]
(1) Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát az alapszabályban kell megállapítani.
(2) Részközgyűlések rendszeresítése esetén a küldöttgyűlés küldötteit részközgyűlésenként kell megválasztani.
(3) A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a szövetkezet bármely nem küldött tagja részt vehet.
(4) A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a küldöttgyűlés és a megismételt küldöttgyűlés határozatképességhez legalább a küldöttek kétharmadának a jelenléte szükséges.
A SZÖVETKEZET SZERVEZETE
A szövetkezet ügyvezetése
A szövetkezet ügyvezetése
3:343. § [Az igazgatóság]
(1) A szövetkezet ügyvezetését 3TAGÚ IGAZGATÓSÁG látja el. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállását teszi lehetővé.
(2) Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés öt évre, ha a szövetkezet ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra választja.
3: 344. § [Az igazgatóság működése]
(1) Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja.
(2) * Az igazgatóság határozatképes, ha legalább a tagok kétharmada jelen van. Határozatait a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg. Az igazgatóság üléseit az elnök vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze. Az igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság hatáskörébe.
(4) Az igazgatóság gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, valamint a közgyűlési döntések előkészítéséről és végrehajtásáról.
(5) Az igazgatóság köteles a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, és legalább háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készíteni. Az alapszabály ennél ritkább beszámolást előíró rendelkezése semmis.
3: 345. § [Igazgató elnök]
15 főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett IGAZGATÓ ELNÖK-i tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el.
3: 346. § [A szövetkezet vezető tisztségviselői; kizáró és összeférhetetlenségi okok]
(1) A szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai vagy az igazgató elnök.
(2) A szövetkezet vezető tisztségviselője a szövetkezet tagja lehet. A szövetkezet jogi személy tagja az ügyvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el.
(3) A jogi személy vezető tisztségviselőjével szembeni kizáró okokon túl nem lehet szövetkezet vezető tisztségviselője az a személy, akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a szövetkezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja.
(4) A szövetkezet vezető tisztségviselője - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan szövetkezetben és gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a szövetkezet, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a szövetkezeteket és gazdasági társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.
(5) A vezető tisztségviselő és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - nem köthet saját nevében vagy saját javára a szövetkezet főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.
(6) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megsértésével a szövetkezetnek okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a szövetkezet a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül érvényesítheti a vezető tisztségviselővel szemben.
3: 347. § [A vezető tisztségviselő eljárása]
(1) A vezető tisztségviselő a szövetkezet ügyvezetését a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján, önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a szövetkezet tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a közgyűlés nem vonhatja el.
(2) A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése után a szövetkezet vezető tisztségviselőivel szemben e minőségükben a szövetkezetnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a szövetkezet nyilvántartásból való törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül - a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik. A tag a kártérítési igényt a szövetkezet megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti.
(3) * Ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követeléseik erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a szövetkezet vezető tisztségviselőjével szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a szövetkezet fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
3: 348. § [A vezető tisztségviselői megbízás megszűnése]
A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésének a jogi személyek általános szabályai között meghatározott okain túl megszűnik a szövetkezet vezető tisztségviselőjének megbízatása a tagsági jogviszony megszűnésével is.
Felügyelőbizottság
Felügyelőbizottság
3:349. § [A felügyelőbizottság]
(1) A szövetkezet felügyelőbizottsága 3tagú. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú felügyelőbizottság létrehozását teszi lehetővé.
(2) A felügyelőbizottsági tag megbízatása öt évre - ha a szövetkezet ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra - szól.
(3) A felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyra a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
3: 350. § [A felügyelőbizottság működése]
(1) A felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább a tagok kétharmada jelen van.
(2) A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze.
(3) A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) A felügyelőbizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a közgyűlésnek. Az alapszabály ennél ritkább beszámolást előíró rendelkezése semmis.
könyvvizsgáló
könyvvizsgáló
3:351. § [A könyvvizsgáló feladata]
(1) A könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a szövetkezet beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, és megbízható, valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.
(2) A szövetkezet könyvvizsgálója a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló szervezet lehet. Ha szervezet látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi.
(3) Nem lehet a szövetkezet könyvvizsgálója a szövetkezet tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet a szövetkezet könyvvizsgálója a szövetkezet munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig.
3: 352. § [A könyvvizsgálói megbízatás keletkezése és időtartama]
(1) * A szövetkezet első könyvvizsgálóját - ha más jogszabály előírása alapján az kötelező, vagy az alapszabály előírja - az alapszabályban kell kijelölni, ezt követően a könyvvizsgálót a közgyűlés választja. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést - a közgyűlés által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett - az ügyvezetés a kijelölést vagy a választást követő kilencven napon belül köti meg. Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, a közgyűlés köteles új könyvvizsgálót választani.
(2) * A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb öt évre - ha a szövetkezet ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra - szól. A könyvvizsgáló megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a közgyűlés által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó közgyűlési ülésig terjedő időszak; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.
3: 353. § [A könyvvizsgálói feladatok teljesítése]
(1) A könyvvizsgáló nem nyújthat a szövetkezet részére olyan szolgáltatást, és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti.
(2) A könyvvizsgáló köteles a szövetkezet magántitkát megőrizni.
(3) A könyvvizsgálót a közgyűlésnek a szövetkezet beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. A közgyűlés a beszámolóról a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül nem hozhat döntést.
(4) A könyvvizsgáló az ügyvezetés, valamint - ha a szövetkezetnél felügyelőbizottság működik - a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.
A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI JOGVISZONY
A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI JOGVISZONY
3:354. § [A tagsági jogviszony létrejötte]
(1) A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor vagy kérelem alapján, TAGFELVÉTELLEL keletkezik.
(2) A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell a szövetkezet alapszabályában foglaltak elfogadásáról és a vállalt vagyoni hozzájárulásról. Személyes közreműködés vállalása esetén a tagfelvételi kérelemben annak tartalmát is meg kell határozni.
(3) A vagyoni hozzájárulás teljesítésére a szövetkezet alapításának esetére meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtása és a bejegyzés alatt a tagfelvétel időpontját kell érteni.
(4) * A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni hozzájárulás teljesítésére annyiban, amennyiben más tag a szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát rá átruházza.
(5) * Ha a szövetkezet tagjainak száma 7 fő alá csökken, 6 HÓNAPOS határidőn belül a szövetkezet köteles megfelelő számú új tagot felvenni, vagy a szövetkezet átalakulását, egyesülését, jogutód nélküli megszüntetését elhatározni.
3: 355. § [Tagnyilvántartás]
A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét és lakcímét vagy - nem természetes személy tag esetén - székhelyét, a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A tagnyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja.
3: 356. § [A tag alapvető jogai]
(1) A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, AZONOS JOGOK illetik meg.
(2) A szövetkezet nyereségét a tagok között fel lehet osztani. A szövetkezet nyereségének a FELÉT a tagok között SZEMÉLYES KÖZREMŰKÖDÉSÜK ARÁNYÁBN kell felosztani; semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely a nyereség személyes közreműködés arányában felosztandó részét a nyereség felénél kisebb mértékben határozza meg.
3: 357. § [Pótbefizetés]
(1) Ha az alapszabály feljogosítja a közgyűlést arra, hogy a szövetkezet veszteségének fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő, a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában, ÉVENTE legfeljebb EGY alkalommal kötelezhetők pótbefizetésre, azzal, hogy a pótbefizetés mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a tag vagyoni hozzájárulásának 30 százalékát.
(2) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni; a visszafizetésre a vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatása után kerülhet sor.
(3) A pótbefizetés elmulasztására a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3: 358. § * [A tagsági jogviszony megszűnése]
(1) A tagsági jogviszony megszűnik, ha
a) a tag a szövetkezetből kilép;
b) a tag a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét - az alapszabályban, illetve közgyűlési határozatban meghatározott időpontig - nem teljesítette;
c) a tag meghal vagy megszűnik;
d) a bíróság a tagot kizárja;
e) a szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül megszűnik.
(2) Az alapszabály a tagsági jogviszony megszűnésének egyéb eseteit is meghatározhatja.
3: 359. § [A tag kilépése]
A kilépési szándékot az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. A kilépési szándék bejelentése és a tagsági viszony megszűnése között 3 HÓNAPNAK kell eltelnie; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a három hónapot meghaladó részében semmis.
3: 360. § [A tag kizárása]
(1) A szövetkezet tagja - a szövetkezetnek az érintett tag ellen indított keresete alapján - bírósági határozattal a szövetkezetből kizárható, ha a szövetkezetben való maradása a szövetkezet céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.
(2) A tag kizárása iránti kereset megindításához a közgyűlés az összes tag legalább kétharmados szótöbbségével meghozott határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.
(3) A kizárás okait megjelölő keresetet a közgyűlés határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani.
(4) A bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a szövetkezet súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti.
(5) A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt az alapszabály nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető, és nem hozható döntés a szövetkezet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.
3: 361. § * [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor]
(1) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra JUTÓ SAJÁT TŐKE - lekötött tartalékkal csökkentett - összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. A VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS összegét a tagsági jogviszony megszűnését követő 3 hónapon belül, a TŐKERÉSZESEDÉS a tagsági jogviszony megszűnését követő 8 ÉVEN belül kell kiadni. Az alapszabály ennél hosszabb időtartamot előíró rendelkezése semmis.
(2) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag részére vagy tagsági viszonyt nem létesítő jogutódja részére ki kell adni, ha a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A vagyontárgyat a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni; az alapszabály nyolc évnél hosszabb időtartamot előíró rendelkezése semmis. Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles. A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni használata esetén a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetve tagsági jogviszonyt nem létesítő jogutódja részére díjat kell fizetni.
KISEBBSÉGVÉDELEM
KISEBBSÉGVÉDELEM
3:362. § [A közgyűlés összehívásának kezdeményezése]
(1) A szövetkezet azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a közgyűlés összehívását vagy a közgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a közgyűlés lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, úgy a közgyűlést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat a közgyűlés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására.
(2) A várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni. A közgyűlés a kisebbség kérelmére összehívott ülésen vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatal során dönt arról, hogy a költségeket az indítványozók vagy a szövetkezet viseli-e.
3: 363. § [Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése]
(1) Ha a közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező tagnak vagy tagoknak a közgyűléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a szövetkezet költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni.
(2) A kérelem teljesítését a nyilvántartó bíróság megtagadja, ha a kisebbségi jogukkal a kérelmet előterjesztő tagok visszaélnek.
(3) A vizsgálattal a szövetkezet könyvvizsgálója nem bízható meg.
(4) * A vizsgálat költségeit az indítványozók kötelesek előlegezni. A vizsgálat költségeit a szövetkezet viseli, kivéve, ha az indítványozók a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezték.
3: 364. § [Igényérvényesítés kezdeményezése]
Ha a közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a szövetkezetnek valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok öt százalékával rendelkező tagok a közgyűléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a szövetkezet képviseletében a szövetkezet javára maguk is érvényesíthetik.
3:365. § [Az eltérő szabályozás tilalma]
Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely e cím rendelkezéseitől a kisebbség hátrányára tér el.
