A CSŐDELJÁRÁS ÉS A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS Flashcards
Cstv hatálya
- § (1) * E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást.
(2) * A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
(3) * A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
Cstv személyi hatálya
- § (1) E törvény hatálya a GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKre és EZEK HITELEZŐIRE terjed ki.
(4) * E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPEIRE a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt ELTÉRÉSEKKEL kell alkalmazni.
(4a) * E törvényt a BIZTOSÍTÓ EGYESÜLETEKre akkor kell alkalmazni, ha a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény MÁSKÉPP NEM rendelkezik.
(5) * Az EGYESÜLETEKre és az ALAPÍTVÁNYOKra e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény MÁSKÉPP NEM rendelkezik.
ADÓS FOGALMA
b) * adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni;
HITELEZŐ FOGALMA
c) * hitelező:
ca) * a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben JOGERŐS ÉS VÉGREHAJTHATÓ bírósági, VÉGLEGESSÉ VÁLT ÉS VÉGREHAJTHATÓ hatósági határozaton vagy más VÉGREHAJTHATÓ okiraton alapuló, NEM VITATOTT vagy ELISMERt, LEJÁRT pénz- vagy pénzben kifejezett VAGYONI KÖVETELÉSE van,
cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben VITATOTT, vagy a csődeljárás ALATT ESEDÉKESSÉ VÁLT pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a VAGYONFELÜGYELŐ NYILVÁNTARTÁSBA VETTE;
cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan JÖVŐBEN LEJÁRÓ, pénz- vagy pénzben kifejezett, LÉTEZŐ vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből JOGSZERŰEN ERED, és amely a hitelező által MÁR TELJESÍTETT termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő NYILVÁNTARTÁSBA VETTE;
cd) * a felszámolás kezdő időpontja után hitelező minden ki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett VAGYONI KÖVETELÉSE van, és azt a felszámoló NYILVÁNTARTÁSBA VETTE;
CSŐDVAGYON
gazdálkodó szervezet vagyona: amit a gazdálkodó szervezetre vonatkozó számviteli jogszabály BEFEKTETETT ESZKÖZNEK V FORGÓESZKÖZNEK minősít;
A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás KEZDŐ IDŐPONTJÁBAN rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet EZT KÖVETŐEN az eljárás tartama alatt SZEREZ.
(2) A gazdálkodó szervezet vagyona a TULAJDONÁBAN (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a LEÁNYVÁLLALATA VAGYONÁT, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki.
HITELEZŐI VÁLASZTMÁNY
/A. § * (1) A hitelezők érdekeik VÉDELMÉRE és KÉPVISELETÜK ELLÁTÁSÁRA hitelezői választmányt alakíthatnak, amely FIGYELEMMEL KÍSÉRI a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket KÉPVISELI a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való KAPCSOLAT során, továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket.
(2) * Minden adós gazdálkodó szervezetnél CSAK EGY választmány működhet.
HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG
A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - magyarországi SZÉKHELYE szerint illetékes TÖRVÉNYSZÉK (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és KIZÁRÓLAGOS ILLETÉKESSÉGÉBE tartozó nemperes eljárás.
az eljárás eltérő sajátosságai a Pp.-hez
képest
(3) * Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
a) a csődeljárásban
aa) felfüggesztésnek nincs helye;
ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye;
ac) a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, és a beavatkozás vagy perbehívás bejelentésének legkésőbb a kifogás elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat meghozataláig van helye;
b) a felszámolási eljárásban
ba) nincs helye félbeszakadásnak;
bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, és a beavatkozás vagy perbehívás bejelentésének legkésőbb a vitatott igény, illetve a kifogás elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat meghozataláig van helye;
bc) az eljárás szünetelésének csak kérelemre, a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén van helye azzal, hogy három hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik;
bd) * az eljárás felfüggesztésének a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a Pp. 126. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben van helye, azzal, hogy az eljárást felfüggesztő végzés elleni fellebbezésnek a Pp. 126. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben nincs helye;
c) bíróság által TÁRGYALÁS TARTÁSÁNAK csak az e törvényben meghatározott esetekben van helye;
d) ha a fél vagy az eljárásban részt vevő egyéb személy nyilatkozatának beszerzése szükséges, a bíróság őket írásbeli nyilatkozattételre hívja fel vagy szükség esetén szóbeli meghallgatást tart;
e) a Pp. szerinti költségmentesség engedélyezésének nincs helye, a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog pedig nem terjed ki
ea) a csődeljárás és a felszámolási eljárás illetékére;
eb) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban benyújtott kifogás illetékére;
f) a jogi képviselet az elsőfokú eljárásban az e törvényben meghatározott esetekben kötelező;
g) közvetítői eljárásra történő kötelezésnek nincs helye;
h) magánszakértő alkalmazásának a vitatott hitelezői igény, illetve a kifogás elbírálásakor van helye;
i) a vitatott hitelezői igény elbírálása iránti eljárásban a félbeszakadás helyett az eljárás megszüntetésének nincs helye.
csődeljárás megindítása
1.A csődeljárás megindítása
A csődeljárás az adós gazdálkodó szervezet vezetője által a bírósághoz benyújtott, csődeljárás lefolytatása iránti kérelemmel indul. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2014. július 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet. Az adós részéről a JOGI KÉPVISELET kötelező.
A kérelem benyújtásához az adós legfőbb szervének előzetes egyetértése szükséges. A kérelem nyújtásáról a munkavállalókat, a szakszervezeteket, az üzemi tanácsot tájékoztatni kell.
A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell
a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
b) a legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot, a munkavállalók tájékoztatásáról szóló
dokumentumot,
c) három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget,
d) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,
e) az adós hitelezőinek névsorát, az adós tartozásainak felsorolását, azok esedékességét, valamint
azt, hogy az adós mely hitelezői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított és a nem biztosított hitelezői igények.
f) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével, továbbá hogy mely befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával,
g) adós nyilatkozatát arról, hogy ha volt ellene korábban elrendelt csődeljárás, akkor az annak során keletkezett hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év eltelt-e,
h) az adós nyilatkozatát arról, hogy van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról, és ha igen, ezt
az eljárást melyik bíróság előtt kezdeményezték,
c) az adós nyilatkozatát arról, hogy volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság hivatalból elutasított, ha az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
Kizáró okok:
Az adós nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet,
-ha ellene csődeljárás van folyamatban,
-ha felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést.
-ha a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény még kielégítésre nem került, és
- a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el, vagy a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság hivatalból elutasította, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
A csődeljárás kezdő időpontjától az adós a cégnevét a csődeljárás alatt („cs. a.”) toldattal használhatja.
Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak a Cégközlönyben történő közzétételéről. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
A bíróság legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e az előírt feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza.
A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasítja, ha
a) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,
b) nincs meg a legfőbb szerv előzetes egyetértése,
c) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el,
d) az adós ellen más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban,
e) az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak.
Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig, illetőleg a csődeljárás iránti kérelem elutasításáig felfüggeszti.
A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a felszámolási eljárásokat a bíróság soron kívül, hivatalból megszünteti, a csődeljárás elrendelését követően benyújtott felszámolás iránti kérelmeket pedig elutasítja.
Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről.
A bíróság hivatalból - a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben - a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki.
FIZETÉSI HALADÉK
- Ideiglenes fizetési haladék
Az ideiglenes fizetési haladék a KÖZZÉTÉTELTŐL illeti meg az adóst.
A csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől az adóst fizetési moratórium illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, vagy az azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában. A fizetési haladék a közzétételt követő 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett, jegyzőkönyvi határozat
alapján a bíróság végzést hoz a fizetési haladék meghosszabbításáról, és egyben intézkedik annak közzétételéről is a Cégközlönyben.
Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja.
Ha a fizetési haladék meghosszabbítására nem kerül sor, a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 5 munkanapon belül hozza meg a végzést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról.
A fizetési haladék nem terjed ki:
a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és kezdő időpontja után keletkezett MUNKABÉR követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések,
- az ezeket terhelő adók és más közterhek,
- a végkielégítés, TARTÁSDÍJ, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés,
- a szakképzésben részt vevő TANULÓKNAK járó juttatások és kedvezmények,
- a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendő, vagy külön jogszabályban meghatározott KÖZMŰdíj,
- a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított SZÁMLAVEZETÉSI DÍJ,
- a VAGYONFELÜLGYELŐ díja és költségei,
- a gazdasági tevékenység folytatásához a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével vállalt fizetési kötelezettségek teljesítésére.
- A moratórium joghatása
A fizetési haladék időtartama alatt
- az adós számláinak terhére fizetési megbízás nem teljesíthető, az adóssal szemben nem lehet fizetési megbízást benyújtani,
- az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye,
- az adós vagyonával szemben zálogtárgyból, óvadék tárgyából kielégítés nem szerezhető,
biztosítékot nem lehet érvényesíteni,
- az adóssal szemben beszámításnak helye nincs,
- az adós a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti, a hitelező pedig nem érvényesíthet vele szemben ilyen kifizetéseket célzó igényeket,
- az adós új kötelezettséget csak akkor vállalhat, ha ahhoz a vagyonfelügyelő hozzájárult,
- az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők,
- az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással,
hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki az
ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait.
- a fizetési haladék időtartama alatt az adós pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be.
A fizetési haladék nem szünteti meg az adós és a hitelező közötti jogviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket, de annak időtartama alatt a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése csak a jogszabályban rögzített előírások betartásával lehetséges.
A határidőben bejelentett hitelezői követelés a fizetési haladék időtartama alatt - ha a hitelező és az adós közötti szerződés másként nem rendelkezik - kamatozik.
A csődeljárást elrendelő végzésben fel kell hívni a hitelezőket arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül - jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. (A követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat ezzel egyidejűleg
fizessék be a vagyonfelügyelő pénzforgalmi bankszámlájára.)
Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban felhívja követeléseiknek bejelentésére azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor.
Az adós gazdálkodó szervezet vezetői, továbbá a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve, tulajdonosai jogkörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. Ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője jogszabályba ütközően kifizetést teljesít, a bíróság hivatalból elrendelheti, hogy a vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes
rendelkezési jog illesse meg.
A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét.
Nyilvántartásba veszi a hitelezők bejelentett követeléseit.
VAGYONFELÜGYELŐ
5.Vagyonfelügyelő
A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel
kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági
tevékenységét, melynek keretében
- áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, az adós
eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a
gazdálkodó szervezet vezetőitől, a legfőbb szervtől, a felügyelőbizottsági tagoktól, a
könyvvizsgálótól - a Ptk. szerinti elismert vállalatcsoport esetén az uralkodó tagtól -
felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően
tájékoztatja,
- jóváhagyja, ellenjegyzi az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező
vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait,
- felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását, ennek
elmulasztása esetén ezt jelzi a legfőbb szervnek, a felügyelőbizottságnak és a
könyvvizsgálónak,
- megtámadhatja azokat a jognyilatkozatokat vagy szerződéseket, amelyeket az adós az ő
jóváhagyása vagy ellenjegyzése nélkül tett, illetve kötött, kezdeményezi vagy megindítja a
jogellenesen teljesített kifizetések visszakövetelésére, az eredeti állapot helyreállítására
irányuló eljárásokat,
- meghatározott esetekben a vezető tisztségviselővel együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi
számlák feletti együttes rendelkezési jog illeti meg,
- ellátja a követelések nyilvántartásba-vételével, besorolásával kapcsolatos feladatokat,
- jóváhagyja az adós új kötelezettségvállalásait. Csak olyan kötelezettségvállalásokhoz,
illetve kifizetésekhez járulhat hozzá, amelyek az adós célszerű - veszteséget mérséklő -
működéséhez, valamint az egyezség előkészítéséhez szükségesek.
Az adós gazdálkodó szervezet vezetői, és legfőbb szerve, tulajdonosai jogkörüket csak a
vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják.
A vagyonfelügyelő a bíróság, a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő felhívására, 8
munkanapon belül köteles saját tevékenységéről, az adós vagyoni, pénzügyi helyzetéről
beszámolni.
A vagyonfelügyelő működése során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható
gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári
jogi felelősség szabályai szerint felel.
CSŐDELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA
- Az adós feladata a hitelezői egyetértés megszerzése érdekében
Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belüli időpontra - összehívja a
hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok
rendezését célzó (reorganizációs) program, és egy előzetes egyezségi javaslat megküldésével a
vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül, az ismeretlen hitelezőit pedig
hirdetmény útján hívja meg.
Az egyezségi tárgyaláson szavazati joggal rendelkezik az a hitelező, aki
- az előírt határidőben bejelentette hitelezői igényét, és
- a nyilvántartásba-vételi díjat megfizette, valamint
- követelése elismert vagy nem vitatott követelésként került nyilvántartásba.
A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék
meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama a meghosszabbítással
együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot. Ezen belül
- a fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 240 napig hosszabbítható
meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől - a biztosított és a nem
biztosított hitelezői osztályokban egyaránt -, a követelésekre vonatkozóan az igenlő szavazatok
többségét külön-külön megkapta.
- a fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha
ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől - a biztosított és a nem biztosított hitelezői
osztályokban egyaránt - a követelésekre vonatkozóan a szavazatok kétharmadát külön-külön
megkapta.
CSŐDEGYEZSÉG
Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről: -
az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről,
- egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról,
- a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről,
- a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról,
- az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról,
- mindarról, amit az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében
szükségesnek tartanak,
- az egyezség időtartamáról és végrehajtása ellenőrzésének módjáról is.
12
Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől - a
biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt - a szavazatok többségét külön-külön
megkapta.
- formája - tartalma
Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen
a) az egyezségkötésben részt vett hitelezők felsorolását, hitelezői osztályát, nyilvántartásba vett
elismert vagy nem vitatott követelésük összegét, szavazati jogaik számát,
b) a hitelezők által elfogadott programot (kibontakozási program),
c) a végrehajtás és ellenőrzés módját;
d) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy
átvállalását,
e) mindazt, amit az adós és a hitelezők az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése
érdekében szükségesnek tartanak.
Az egyezséget a felek aláírják, és azt a vagyonfelügyelő ellenjegyzi.
Az egyezségi tárgyalás eredményét 5 munkanapon belül köteles az adós gazdálkodó szervezet
vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást becsatolni.
A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon
belül dönt.
Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a
csődeljárást befejezetté nyilvánítja.
Ha az egyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a
csődeljárást megszünteti, és az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg és elrendeli az adós
felszámolását. A csődeljárást megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladékot meghosszabbítja a
felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig.
-kényszer jellege
A csődegyezség kényszeregyezség, mert a megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult
hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük
ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség ezekre a hitelezőkre nem állapíthat
meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre
megállapított.
Az egyezség hatálya nem terjed ki azokra a hitelezőkre, akik a követeléseik bejelentésére előírt
határidőt elmulasztották (ők egyezségkötésre nem jogosult hitelezők), akik az adós ellen
követelésüket nem érvényesíthetik (de a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el
nem évült követelését bejelenthetik).
CSŐDELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE
Csődeljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése
21/A. § * (1) * Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) és (3a) bekezdés, 19-20. §] 5 munkanapon belül - meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően - köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a 19-21. §-ban szereplő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja.
(2) A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt. Az egyezség jóváhagyására irányuló kérelmet egy alkalommal 3 munkanapos határidővel hiánypótlásra visszaadhatja. A hiánypótlási határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) * Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság VÉGZÉSSEL AZT JÓVÁHAGYJA, és a csődeljárást BEFEJEZETTÉ NYILVÁNÍTJA. Az egyezséget jóváhagyó és a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés elleni fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni. Az egyezséget jóváhagyó és csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés ellen perújításnak nincs helye.
(4) * Amennyiben az adós ellen az ideiglenes moratórium előtt végrehajtást rendeltek el, a csődeljárás befejezetté nyilvánítása esetén az adós ellen folyamatban lévő, pénzkövetelések végrehajtása iránti eljárások a csődegyezségben foglaltak teljesítéséig, a csődegyezségben foglalt teljesítési határidő leteltéig szünetelnek, kivéve a 11. § (1) bekezdés szerinti követeléseket. A végrehajtási eljárás folytatását a csődeljárásba bejelentkezett hitelező kérheti. A végrehajtás a hitelezőt a csődegyezség alapján megillető összegre folytatódik.
21/B. § * Ha az egyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást MEGSZÜNTETI, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós FIZETÉSKÉPTELENSÉGÉT HIVATALBÓL ÁLLAPÍTJa meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós FELSZÁMOLÁSÁt. A csődeljárást megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig. A vagyonfelügyelő kirendelése - az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] - a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles. A díj előlegezéséről szóló végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amelyek az említett mértékű részesedéssel rendelkeznek. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a megtérítési kötelezettség teljesítéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel.
21/C. § * (1) A 21/A. § (2) bekezdés és a 21/B. § szerinti végzéseket a bíróság a Cégközlönyben hirdetményi úton kézbesíti, amennyiben a nyilvántartásba vett hitelezők száma több mint 100.
(2) * A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzést a Cégközlöny honlapján kell közzétenni. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzés rendelkező részét a bíróság hirdetőtábláján is közzé kell tenni, és postai úton meg kell küldeni az adósnak, a vagyonfelügyelőnek és a hitelezői választmánynak, illetve a hitelezői képviselőnek. A végzés rendelkező részét a Cégközlöny honlapján két alkalommal, 2 napos időközökkel kell közzétenni, és a második közzététel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A közzététel tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehető, továbbá hogy a végzés ellen benyújtott esetleges fellebbezéseket a fellebbezés bírósághoz érkezését követő 3 munkanapon belül lehet a bíróságon megtekinteni, és a fellebbezés bírósághoz érkezését követő 5 munkanapon belül lehet rá észrevételt benyújtani.
(3) A végzés elleni fellebbezést a kézbesítéstől (hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a második közzétételtől) számított 8 munkanapon belül kell benyújtani, ez a határidő jogvesztő. A fellebbezést a bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírálja el. A végzéseket azok jogerőre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon. A végzést elektronikus úton a cégbíróság részére haladéktalanul meg kell küldeni. A cégbíróság a cégjegyzékben a „cs. a.” toldat törléséről haladéktalanul gondoskodik. A 21/A. § (3) bekezdése szerinti esetben az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés közzététele időpontjában szűnik meg a fizetési haladék. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni.
FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE
FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA
FELSZÁMOLÁS ELRENDELÉSE KÉRELEMRE ÉS HIVATALBÓL
FELSZÁMOLÁS ELRENDELÉSÉNEK KÖZZÉTÉTELE, JOGHATÁSAI
FELSZÁMOLÓ KIRENDELÉSE, FELMENTÉSE
IDEIGLENES VAGYONFELÜGYELŐ KIRENDELÉSE
