A CIVIL SZERVEZETEK Flashcards
Az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek
- § (1) Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon.
(2) Az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek.
(3) Az egyesülési jog gyakorlása
- nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, ((2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására.)
- nem valósíthat meg bűncselekményt vagy
- bűncselekmény elkövetésére való felhívást,
- valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
(4) Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely ÖSSZHANGBAN áll az Alaptörvénnyel, és amelyet TÖRVÉNY NEM TILT tilt.
(5) Az egyesülési jog alapján FEGYVERES SZERVEZET NEM hozható létre, valamint törvény alapján KIZÁRÓLAG állami szerv SAJÁT HATÁSKÖRÉBEN ellátható KÖZFELADAT megvalósítására irányuló tevékenység nem végezhető.
- § (1) * Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira:
- a szövetségre,
- a pártra,
- a szakszervezetre, továbbá
- a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. Az egyesület (KÜLÖNÖS FORMÁJÚ EGYESÜLET) nevében nem kell feltüntetni az egyesület típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést; egyesület (különös formájú egyesület) létrehozható és működtethető olyan elnevezéssel is, melyben a szövetség vagy az egyesülési jog gyakorlására utaló egyéb kifejezés szerepel.
(2) * Az egyesület jogi személy, amely a NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELLEL jön létre.
(3) * A SZÖVETSÉG olyan egyesület, amely 2 tag részvételével is alapítható, működtethető. A szövetség tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; szövetség tagja TERMÉSZETES SZEMÉLY NEM LEHET.
(4) Ha az egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály engedélyhez (feltételhez) köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
(5) * Az egyesület alapszabálya a különleges jogállású tagságról e jogállás tartalmának meghatározásával rendelkezhet. Ha az egyesület alapszabálya pártoló tagságot hoz létre, úgy az ilyen tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, ha pedig tiszteletbeli tagságot, úgy az ilyen tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A pártoló és a tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
(7) * Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít.
(8) * Ha törvény közzétételi kötelezettséget ír elő az egyesület számára, e kötelezettségnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény szerinti módon kell eleget tenni.
5. § Nem minősül egyesületnek a természetes személyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy az egyesületre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott szervezete.
5/A. § * (1) Természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társasági szerződéssel létrehozhatnak társaságot (civil társaság).
(2) A civil társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható.
(3) A civil társaságot alapító szerződésre a polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződést az ügyek vitelére feljogosított tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal, bármely okból, indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén pedig a szerződés a többi taggal mindaddig hatályban marad, amíg a tagok száma egy főre nem csökken.
(4) A civil társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végezhet.
7. § A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját törvény állapítja meg.
8. § (1) Minden egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.
(2) * Az egyesület az (1) bekezdés szerinti hirdetési, reklám-, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a döntéshozó szerv külön felhatalmazása alapján köthet. Az országos sportági szakszövetség esetében ezt a jogkört a szakszövetség ügyintéző-képviselő szerve jogosult gyakorolni.
(3) * A (2) bekezdés szerinti, határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés megkötésétől számítva évente a döntéshozó szerv - országos sportági szakszövetség esetén a szakszövetség ügyintéző-képviselő szerve - újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. Ezen rendelkezést az (1) bekezdés szerinti tárgyban kötött szerződésben szerepeltetni kell.
Civil szervezetek nyilvántartása
Civil szervezetek nyilvántartása
- A nyilvántartás vezetése és kezelése
- § (1) A civil szervezetet - a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezései szerint eljárva - a TÖRVÉNYSZÉK veszi nyilvántartásba.
(2) Ha a civil szervezet elektronikus úton benyújtott, nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez külön jogszabály szerinti létesítő okirat minta alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a bíróság a kérelmet az érkezését követő tizenöt napon belül elbírálja.
(3) A civil szervezet nyilvántartásban szereplő adatai országosan egységes, elektronikus, BÁRKI SZÁMÁRA INGYENESEN hozzáférhető KÖZHITELES nyilvántartásban elérhetők.
- Civil Információs Portál
- § (1) A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős MINISZTER (továbbiakban: miniszter) a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános, közérdekből nyilvános információk gyűjtése, rendszerezése és közzététele, illetve ezzel összefüggésben a kérelemre történő adatszolgáltatás biztosítása céljából akadálymentes honlapot működtet (továbbiakban: Civil Információs Portál).
(2) A 13. § (3) bekezdésben meghatározott KÖZHITELES nyilvántartást működtető szerv biztosítja annak lehetőségét, hogy a közhiteles nyilvántartás adatai közötti keresést a Civil Információs Portálon keresztül is lehessen kezdeményezni, továbbá a keresési eredmény ADATAIT MEGJELENÍTENI.
(3) * A Civil Információs Portál felé elektronikus úton adatbázis formájában a Civil Információs Portálon e célra kialakított felületen keresztül szolgáltatja
a) az Országos Bírósági Hivatal a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott, az országos névjegyzékben szereplő,
b) az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez a honlapján közzétett,
c) * a Központi Statisztikai Hivatal az általa a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényben meghatározott statisztikai számjel, valamint a statisztikai regiszterben tárolt nyilvános,
d) az adóhatóság a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alapján a kedvezményezett számára kiutalt összegekről és azok felhasználásáról az adóhatóság rendelkezésére álló,
e) *
civil szervezetekre vonatkozó adatokat.
(4) * A Civil Információs Portál felé a (3) bekezdés szerinti adatokat azok jogerőre emelkedését, érvényessé válását vagy az adatszolgáltató tudomására jutását követő legfeljebb három munkanapos késleltetéssel kell szolgáltatni.
(5) * A Civil Információs Portálon a civil szervezetekre vonatkozóan a (3) bekezdés szerint szolgáltatott adatok közül a közzétételt követően közhiteles a civil szervezetre vonatkozóan a (3) bekezdés d) pontja szerinti adatok közül a kiutalt összeg felhasználására vonatkozó adat.
(6) * A Civil Információs Portálon jelölni kell azt, hogy MELY ADAT KÖZHITELES.
- A nyilvántartáshoz való hozzáférés
- § (1) A civil szervezet nyilvántartásba bejegyzett adatai - ideértve a törölt adatokat is - NYILVÁNOSAK.
(2) Az egyesület, alapítvány bírósághoz benyújtott iratai, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet.
(3) Az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület TAGNYILVÁNTARTÁSA nem nyilvános.
(4) A törvényességi ellenőrzési eljárás keretében az ügyészség teljes körű iratbetekintésre jogosult.
16. § * Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokból - a 16/A. §-ban foglalt kivétellel - személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai adatok szolgáltathatók.
A civil szervezet gazdálkodása
- A gazdálkodás általános szabályai
- § (1) A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával ÖNÁLLÓAN GAZDÁLKODIK, civil szervezet ELSŐDLEGESEN gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására NEM ALAPÍTHATÓ.
(2) A civil szervezet tartozásaiért SAJÁT VAGYONÁVAL FELEL. A civil szervezet alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával NEM FELEL.
(3) * A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a KÖZHASZNÚ tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
(4) * A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt És vállalhat kötelezettséget, amely NEM VESZÉLYEZTETI az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
(5) * A civil szervezet ügyvezető szervének feladata a MŰKÖDŐKÉPESSÉG FENNTARTÁSA és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a HITELEZŐK ÉRDEKEINEK szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
18. § (1) A civil szervezet
a) alapcél szerinti (közhasznú), és
b) gazdasági-vállalkozási
tevékenységet folytathat.
(2) A civil szervezet vagyonát a 17. § (3) bekezdése szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.
19. § * A civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) EGYMÁSTÓL ELKÜLÖNÍTVE megállapíthatók legyenek.
20. § * (1) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége tekintetében elkülönítve mutatja ki legalább a következő bevételeket:
a) egyesület esetében a tagdíjat, alapítvány esetében az alapítótól nem vagyoni hozzájárulásként kapott adományt;
b) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összegét;
c) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, ideértve az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében megvalósuló fejlesztés céljára kapott támogatást is, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra;
d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományt, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra;
e) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatás, teljesített termékértékesítés bevételét, ideértve különösen
ea) a kizárólag az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékét, valamint
eb) a részben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékéből a dolog, illetve a jog korábbi alapcél szerinti (közhasznú) használatával arányos részt;
f) az a)-e) pont hatálya alá nem tartozó, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége révén megszerzett bevételt, így különösen
fa) a pénzeszköz betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése révén megszerzett (elért) kamatot, osztalékot, árfolyamnyereséget és más bevételt,
fb) az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevételt.
(2) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásokat, valamint az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományokat a következő részletezésben mutatja ki:
a) az államháztartási forrásból kapott támogatás, illetve adomány, a (3) bekezdésben foglaltak szerinti bontásban;
b) az Európai Unió költségvetéséből, külföldi állam államháztartásából, nemzetközi szervezettől, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás, illetve adomány;
c) más civil szervezettől kapott támogatás, illetve adomány.
(3) A civil szervezet az államháztartási forrásból kapott támogatást, illetve adományt (az Európai Unió strukturális alapjaiból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatást, illetve adományt minden esetben külön kiemelve) a következő részletezésben mutatja ki:
a) a központi költségvetésből kapott támogatás, illetve adomány;
b) az elkülönített állami pénzalapokból kapott támogatás, illetve adomány;
c) a helyi önkormányzatoktól, kisebbségi önkormányzatoktól, önkormányzati társulástól kapott támogatás, illetve adomány.
(4) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére kapott támogatásokról olyan elkülönített számviteli nyilvántartást vezet, amelynek alapján TÁMOGATÁSONKÉNT megállapítható és ellenőrizhető a kapott támogatás FELHASZNÁLÁSA.
21. § * (1) A gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytató civil szervezet azokat a költségeket, ráfordításokat, amelyek sem az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez, sem a gazdasági-vállalkozási tevékenységéhez nem rendelhetők közvetlenül hozzá, a bevételek (ide nem értve az ilyen költséget, ráfordítást ellentételező bevételt) összege arányában osztja meg a két tevékenység között.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségnek, ráfordításnak minősül különösen a civilszervezet vezető tisztségviselőjét megillető tiszteletdíj és más juttatás, valamint az azokhoz kapcsolódó közteher (kivéve, ha a vezető tisztségviselők közötti munkamegosztás alapján egyértelműen megállapítható, hogy ezek a költségek, ráfordítások mely tevékenységhez kapcsolódnak), továbbá a székhely fenntartásával, a nem kizárólag meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan fenntartott pénzforgalmi számla vezetésével kapcsolatban felmerült költség, ráfordítás.
(3) A civil szervezet az (1) bekezdés szerinti költséget, ráfordítást ellentételező bevételt (így különösen az ilyen költség, ráfordítás fedezetére kapott támogatást és a fedezetére képzett céltartalék feloldott összegét) az alapjául szolgáló költségeknek, ráfordításoknak megfelelően osztja meg az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége és gazdasági-vállalkozási tevékenysége bevételei között.
22. § (1) A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.
(2) A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak.
23. § Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az ADÓHATÓSÁG a civil szervezettel szemben TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI eljárást kezdeményez.
- Az adománygyűjtés szabályai
- § Civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.
- § (1) A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek ZAVARÁSÁVAL, a személyhez fűződő JOGOK és az emberi MÉLTÓSÁG SÉRELMÉVEL.
(2) A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet ÍRÁSBELI MEGHATALMAZÁSA alapján végezhető. - § A civil szervezet részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell NYILVÁNTARTÁSBA VENNI.
- Hatáskör és illetékesség
- § (1) Az e törvényben meghatározott szervezeteket, valamint azokat a szervezeteket, amelyek esetében külön törvény bírósági nyilvántartásba vételt rendel, a szervezet SZÉKHELYE SZERINT ILLETÉKES törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartást vezető bíróság illetékes az e törvényben meghatározott POLGÁRI NEMPERES eljárások lefolytatására.
(2) * Az e törvényben szabályozott polgári PERES ELJÁRÁSOK lefolytatására - e törvényben meghatározott kivétellel - a szervezet székhelye szerinti bíróság illetékes.
- A bíróság feladata
- § A bíróság feladata
a) a 4. §-ban meghatározott szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) nyilvántartásba vétele (a továbbiakban: nyilvántartásba vételi eljárás),
b) a nyilvántartásba vett szervezetre vonatkozó adat, jog, valamint tény nyilvántartásba történő bejegyzése, módosítása, törlése (a továbbiakban: változásbejegyzési eljárás),
c) azoknak az egyéb polgári nemperes eljárásoknak a lefolytatása, amelyeket e törvény a bíróság hatáskörébe utal,
d) a szervezet nyilvántartásból való törlése (a továbbiakban: nyilvántartásból való törlési eljárás),
e) a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának (a továbbiakban: nyilvántartás) vezetése és
f) a nyilvántartás adatairól - a törvényben meghatározott módon - tájékoztatás nyújtása. - § Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban a bíróság az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) által működtetett, a bíróságok, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: informatikai rendszer) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.
- § A bíróság tartja nyilván
a) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott EGYESÜLETET,
b) az Ectv. alapján létrehozott és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint működő PÁRTOT,
c) az Ectv. alapján létrehozott és a sportról szóló törvény alapján működő SZERVEZETET,
d) * a sportról szóló törvény alapján működő országos sportági SZAKSZÖVETSÉGET,
e) * a törvénnyel létrehozott KÖZTESTÜLETET, ha a törvény eltérően nem rendelkezik,
f) * az ALAPÍTVÁNYt, a közalapítványt,
g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján alapított MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRT,
h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerint alapított önkéntes kölcsönös biztosító pénztárt és az átalakulással létrejövő vegyes NYUGDÍJPÉNZTÁRT,
i) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint létrehozott a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi ALAPJÁt,
j) a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerint alapított Munkavállalói Résztulajdonosi Program SZERVEZETET,
k) * a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján működő bejegyzett EGYHÁZAT nyilvántartásba vett egyházat, vallási egyesületet,
l) azt a szervezetet, amelynek e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli.
változásbejegyzési kérelem
- § A változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró bíróság megjelölését,
b) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
c) a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát,
d) a változásbejegyzési kérelemmel érintett adatokat, annak megjelölésével, hogy melyek az új, a módosított vagy a törlendő adatok. - § (1) A változásbejegyzési kérelemhez - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolandó iratokat kell csatolni.
(2) A változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni azokat az okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, s amelyek a változásbejegyzési kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem módosultak.
(3) A létesítő okirat módosítása esetén a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.
(4) * A változásbejegyzési kérelem bírósághoz történő szabályszerű benyújtását követően a kérelmező a benyújtott változásbejegyzési kérelemben nem szereplő további adatot nem jelenthet be, a változásbejegyzési kérelemhez újabb létesítő okirat módosítást nem nyújthat be, kivéve, ha arra a bíróság hiánypótlási felhívásának teljesítése miatt kerül sor.
- A nyilvántartásból való törlés iránti kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok
- § A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemnek - ha a szervezet jogutód nélküli megszűnését határozta el - tartalmaznia kell:
a) az eljáró bíróság megjelölését,
b) a kérelmező nevét, lakóhelyét,
c) a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát és
d) az arra való utalást, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek. - § * (1) A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez csatolni kell
a) - az alapítvány kivételével - a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jegyzőkönyvét,
b) a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jelenléti ívét a jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével), képviselet esetén a képviseleti minőség feltüntetésével és - ha ülés tartására nem elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével került sor - aláírásával,
c) azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, amelynek alapján megállapítható, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.
(2) Ha ülés tartására nem került sor, a nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez a tagoknak a megszűnést elhatározó akaratnyilatkozatát tartalmazó okiratot kell csatolni. - § * Végelszámolás lefolytatása esetén a törlési kérelemhez csatolni kell: *
a) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság igazolását a szervezet biztosítottjai adatainak átadásáról,
b) a szervezetnek a végelszámolás befejezésével kapcsolatos határozatait, ideértve a felügyelőbizottság, illetve a szervezet könyvvizsgálójának jelentését is,
c) az elfogadott zárójelentést, az utolsó üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját, a vagyonfelosztási határozatot,
d) az engedményezéssel, tartozásátvállalással kapcsolatos okiratokat,
e) a végelszámoló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szervezet a tartozásait kiegyenlítette.
- A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok11.
- § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró bíróság megjelölését,
b) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
c) a szervezet nevét, elnevezését,
d) a szervezet székhelyét,
e) a szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét,
f) * a képviseleti jog terjedelmét és gyakorlásának módját,
g) a szervezet célját,
h) a szervezet célja szerinti besorolását,
i) az alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét,
k) a szervezet típusát.
(2) A kérelemben a szervezet célja szerinti besorolását jogszabályban meghatározott módon kell megadni.
(3) A szervezet valamely szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása esetén a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) a jogi személy szervezeti egység nevét, székhelyét és
b) * a jogi személy szervezeti egység ügyintéző és képviseleti szervének nevét, és a jogi személy szervezeti egység képviselőjének nevét és anyja születési nevét.
(4) A kérelmező erre irányuló kérelme esetén a kérelemnek tartalmaznia kell a szervezet rövidített vagy magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is.
(5) * A kérelemnek - ha az a szervezet adószámának, illetve statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:
a) a szervezet képviselőjének adóazonosító számát,
b) * az általános forgalmi adó alanyának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozatát,
c) a szervezet kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenységét és ténylegesen végzett tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével,
d) a szervezet gazdálkodási formáját (GFO kód szerint).
(6) * A kérelemnek - ha a kérelem a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámának, illetve statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz - tartalmaznia kell az (5) bekezdésben meghatározott adatokat, azzal, hogy a kérelemnek a szervezet képviselőjének adóazonosító száma helyett a jogi személy szervezeti egység képviselőjének adóazonosító számát kell tartalmaznia.
(7) * A bíróság - adószám, illetve statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelem esetén - az informatikai rendszer útján adja át az állami adó- és vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal részére az (1), illetve a (3) bekezdésben meghatározott, az adószám, illetve a statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése érdekében szükséges adatokat. Továbbá a bíróság átadja a szervezet nyilvántartási számát is, ha a kérelem a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámának, statisztikai számjelének beszerzésére irányul.
21. § (1) A kérelemhez csatolni kell
a) a szervezet létesítő okiratát és
b) a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát.
(1a) * A székhelyhasználat igazolása során a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosának, vagy a további használat engedélyezésére való joggal rendelkező használójának az ingatlan székhelyként való használathoz való hozzájárulását tartalmazó, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát kell csatolni. Ha a szervezet a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosa, a tulajdonjogát igazoló okirat másolatát kell a kérelemhez csatolnia.
(2) * Ha a szervezet alapításában a nyilvántartásban vagy a cégnyilvántartásban szereplő jogi személy vesz részt, a bíróság az informatikai rendszer alkalmazásával ellenőrzi, hogy a szervezet a kérelemben megjelölt adatokkal szerepel-e a nyilvántartásban vagy a cégnyilvántartásban.
(3) Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát.
(4) Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.
(5) Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.
(6) Ha a szervezet neve vagy nevének valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot.
(7) Ha a kérelmező a szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is kéri nyilvántartásba venni, a magyar nyelvű elnevezés - a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített - idegen nyelvű fordításával kell igazolnia, hogy az idegen nyelvű elnevezés a magyar nyelvű elnevezésének megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétsége merül fel, a kérelmezőtől a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítást kérheti.
(8) * Képviselet esetén a Pp. 67-71. §-át megfelelően alkalmazni kell.
(9) * Ha több kérelmező a kérelmet elektronikus úton nyújtja be, a kérelemhez csatolni kell valamennyi kérelmező nyilatkozatának másolatát arról, hogy
a) hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmet a benyújtó személy által elektronikus úton nyújtják be, és
b) tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy részére történő elektronikus kézbesítése.
22. § Ha külön jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése feltétele a szervezet nyilvántartásba vételének, a kérelemnek tartalmaznia kell azokat az adatokat és a kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat is, melyek alapján megállapítható, hogy a szervezet a külön jogszabályban előírt kötelezettségeket teljesítette.
A kérelem visszautasítása *
- § (1) * A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelmet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve végzéssel visszautasítja, ha
a) az eljárásra a bíróság joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt,
b) a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza a 20. § (1) bekezdésében foglaltakat vagy a kérelemhez a meghatalmazást nem csatolták vagy
c) a jogi képviselővel rendelkező kérelmező vagy az elektronikus eljárásra kötelezett kérelmező kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő,
d) * a kérelmezőnek nincs perbeli jogképessége,
e) * a szervezet alapításában olyan alapító vesz részt, aki a szervezet alapításában törvény alapján nem vehet részt vagy
f) * a kérelmet nem a jogszabályban arra feljogosított személy nyújtja be.
(2) *
(3) * Ha a nyilvántartásba vételi kérelmet visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül az ügy előzményére hivatkozással ismételten kérik a szervezet nyilvántartásba vételét, a korábbi eljárásban benyújtott iratokat nem kell ismételten benyújtani, azok az új eljárásban felhasználhatóak. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
(4) * Ha a nyilvántartásba vételi kérelmet visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően ismételten kérik a szervezet nyilvántartásba vételét, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.
- A szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelem érdemi vizsgálata
- § (1) * Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának nincs helye, és nem kell a kérelmezőt a hiányok pótlására felhívni, vagy a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a bíróság a szervezetet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül nyilvántartásba veszi.
- A közhasznú nyilvántartásba vétel és a közhasznú minősítés nyilvántartásból való törlése
- § (1) A bíróság a szervezet - illetve alapítvány esetében az alapító vagy az alapítvány - kérelmére polgári nemperes eljárásban dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzéséről. Alapítvány esetében a kérelmet az alapítónak kell benyújtania, ha a kérelemben úgy nyilatkozik, hogy a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket. Az eljárásra a nyilvántartást vezető bíróság illetékes.
(2) A bíróság a kérelemről - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kérelem beérkezését követő harminc napon belül dönt.
- Jogorvoslatok
- § * (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a törvény elsőfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú eljárásban az alábbi eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
(2) A nem az ügy érdemében hozott fellebbezéssel megtámadható végzések elleni fellebbezést és az ahhoz csatolt mellékleteket az elektronikus útra kötelezett és az elektronikus utat választó kérelmezőnek elektronikus úton kell a bíróság részére megküldenie.
(3) Az első fokon eljárt bíróság az iratokat az informatikai rendszeren keresztül, közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bíróság részére.
(4) A másodfokú bíróság az ügy iratait és a másodfokú határozatot az informatikai rendszeren keresztül küldi meg az elsőfokú bíróságnak. A másodfokú bíróság határozatának papír alapú kiadmányát is megküldi az első fokon eljárt bíróság részére, ha a kérelmező az első fokon eljáró bírósághoz beadványát papír alapon nyújtotta be.
(5) Az ügyész, ha a bíróság határozata ellen fellebbezési jog illeti meg, a fellebbezést elektronikus úton küldi meg a bíróság részére.
(6) A másodfokú bíróság a fellebbezésről a felterjesztéstől számított hatvan napon belül dönt. Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírói tanács elnökét, hogy nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a fellebbezés elbírálása érdekében. A bíró a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.
46/A. § * (1) * Az egyesület [4. § a) pont], az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ezen határozatok meghozataluk napján jogerőre emelkednek; a bíróság a határozatához ugyanezen naptól kötve van. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a kérelemhez mellékelt iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A szervezet kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.
(2) A per megindításának a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés országos névjegyzékben történt közzétételétől számított hatvan napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) A keresetlevélben, illetve az eljárás során a felperesnek meg kell jelölnie, hogy miért tartja a bíróság eljárását jogszabálysértőnek. Ha a keresetet az űrlap vagy kérelem mellékleteinek jogszabálysértő voltára alapítja, csak olyan jogszabálysértésre hivatkozhat, amelyet az eljárásban a bíróságnak észlelnie kellett volna.
(4) Az ügyészt a perindítás joga akkor illeti meg, ha keresetét - az (1) és (3) bekezdésben vagy a 46/B. § (1) bekezdésében meghatározott ok megjelölése mellett - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
(5) Ha a nyilvántartásba vételt (változásbejegyzést, közhasznú nyilvántartásba vételt) elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a bíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a szervezetet a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére.
(6) Ha az (5) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében a végzést megváltoztatja és megkeresi a nyilvántartó bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett adatot, illetve - indokolt esetben - törvényességi felügyeleti jogkörében hívja fel a szervezetet a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.
(7) Ha a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet a bíróság (5) bekezdés szerinti felhívásának nem tesz eleget, és a végzés teljes hatályon kívül helyezésének feltételei nem állnak fenn, a bíróság a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.
(8) Ha a változásbejegyzést, közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet a bíróság felhívásának nem tesz eleget, a bíróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.
(9) Ha a nyilvántartásba vételt (változásbejegyzést, közhasznú nyilvántartásba vételt) elrendelő végzés vagy a meghozatalára vezető eljárás jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű és nyilvántartási adatot nem érint, a bíróság a végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett - további intézkedés elrendelése nélkül - hatályában fenntartja.
46/B. § * (1) Ha a 46/A. § szerinti perben a felperes a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak, illetve módosításának a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelenségére alapítja, a bíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok, illetve az általa keletkezett érdeksérelem kiküszöbölését.
(2) A 46/A. § szerinti perben a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat teljes érvénytelensége megállapításának csak a létesítő okirat teljes érvénytelenségét eredményező érvénytelenségi ok fennállása esetén van helye. Ebben az esetben a bíróság az alapítás érvénytelenségének megállapítása mellett megkeresi a nyilvántartó bíróságot, hogy intézkedjen a szervezet kényszer-végelszámolásának lefolytatásáról vagy felszámolás kezdeményezéséről.
(3) Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll vagy az érvénytelenség miatti érdeksérelem kiküszöbölésére nem került sor, és a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a bíróság a nyilvántartásba vételt elrendelő végzést - az ítéletében megállapított időponttal - részben hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat érvénytelenségét részlegesen megállapítja. A bíróság ítéletében emellett megkeresi a nyilvántartó bíróságot a 46/A. § (6) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.
(4) Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll vagy az érvénytelenség miatti érdeksérelem kiküszöbölésére nem került sor, a bíróság a változásbejegyzési végzést egészben vagy részben az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét teljes egészében vagy részlegesen megállapítja. A bíróság ítéletében emellett megkeresi a nyilvántartó bíróságot a 46/A. § (6) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.
(5) Ha az érvénytelenség oka utóbb megszűnt vagy az érvénytelenség miatti érdeksérelem kiküszöbölése megtörtént, a létesítő okiratot (módosítását) a bíróság visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja, szükség esetén pedig a 46/A. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
BEADVÁNYOK BENYÚJTÁSA
- § A beadványokat egy példányban - ha jogszabály a beadványra űrlapot rendszeresít - űrlapon kell benyújtani.
- § (1) * A beadványokat elektronikus úton történő eljárás esetén kizárólag űrlapon lehet a bíróság részére, az OBH útján benyújtani.
(4) Az elektronikus úton benyújtott beadványokhoz - jogszabályban meghatározott módon - csatolható melléklet. - § (1) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárások során
a) a magánnyugdíjpénztár,
b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
c) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,
d) a köztestület,
e) a kölcsönös biztosító egyesület,
f) a hegyközség,
g) a párt,
h) * az országos sportági szakszövetség,
i) a szövetség,
j) * a közalapítvány
a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, e rendelkezés irányadó e szervezetek nyilvántartásba vétele iránti kérelme benyújtására is.
(2) A beadvány - az (1) bekezdésben foglalton túl - kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, ha
a) a kérelmező jogi képviselővel jár el vagy
b) a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri.
civil szervezet:
- civil szervezet:
a) a civil társaság,
b) a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével -,
c) - a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével - az alapítvány;
- civil szervezet:
