ZV új Flashcards
a nemzetközi politikai viszonyok tudománnyá válása: a tárgy helye a társadalomtudományban?
A nemzetközi politikai viszonyok tudománya a nemzetközi rendszert, az államokat vizsgálja két szélsőséges állapot, a háború és a béke között
o Vitákon keresztül vizsgálódik - nem léteznek megkérdőjelezhetetlen igazságok.
o Magyarországon része a politikatudománynak
tudománnyá válása a nemzetközi politikai viszonyoknak - első kör?
- kettős születés (1919; 1948)
o 1919 tudományterületként 1919-ben intézményesült
intézményesülés - az első világháború után létrejöttek az első ezzel foglalkozó egyetemi tanszékek és kutatóintézetek (Harvard, Princeton, Stanford, Oxford)
alapkérdés Woorow Wilson által: hogyan lehet elkerülni a háborút?
a tudomány válasza egy új tudományterület létrehozása
a nemzetközi kapcsolatok szereplői?
○ állam
○ nemzetközi szervezet: az 1920-as évek óta vannak jelen, elterjed a
multilaterális diplomácia, a problémák megoldására jönnek létre (DE
államok ülnek benne)
○ NGO: profitorientált (transznacionális nagyvállalat, politikai szerepük is van,
érdekük a stabilitás, nemzetközi szervezetek tagjai lehetnek) vagy nem
profitorientált (az 1970-es évek óta nagy civil aktivitás, általában
környezetvédelem)
Mit tud az elemzés első / második / harmadik szintjéről?
○ első szint (emberi természet)
○ második szint (állami )
○ harmadik szint (rendszer-szintű)
biztonsági dilemma és fegyverkezési verseny
tudománnyá válása nemzetközi poli viszonyoknak második kör?
1948-as születés
a második világháború és a nagy gazdasági világválság után (ezek nagy traumák voltak, megkérdőjeleződött a korábbi alapkérdés)
új alapkérdés: mi robbantja ki a háborút? mik a motivációk? „mi lenne ha” helyett „mi van most” a kérdés
ekkor merült fel először egy átfogó nagy elmélet létrehozása, ami minden területen meghatározza hogy hogyan lehet vizsgálni a nemzetközi politika világát
nemzetközi politikai viszonyok tudományának négy nagy vitája , melyeken keresztül fejlődött?
ELSŐ KETTŐ
o első ontológiai vita
realizmus- liberalizmus
-utópikus idealistáknak tartják a realisták a liberalizmus képviselőit
-realisták: tudományt úgy nem lehet csinálni (brit történész) hogy arról kezdünk el beszélni, hogy „hogy kéne hogy legyen”
(realizmus: háború okait keressük, nem azt hogy hogyan kerülhető el)
liberális válasz erre: cél nélkül nincs értelme a vizsgálatnak
o második ismeretelméleti/episztemológiai vita
a kérdés a vizsgálat mikéntje?
behavioristák (objektívebbé tenni a tudományt) és tradicionalisták (hagyományos társadalomtudományos módszerek)
1950-es években pozitivista fordulatra -Wright kvantifikálja a háborúkat; statisztikai módszerek használata
nemzetközi politikai viszonyok tudományának négy nagy vitája ,melyeken keresztül fejlődött?
MÁSODIK KETTŐ
o harmadik ontológiai vita
neorealizmus, neoliberalizmus és neomarxizmus között
a kérdés, hogy mit vizsgálunk? a rendszert, vagy annak szereplőit
o negyedik ismeretelméleti vita
pozitivizmusra épülő modern irányzatok szemben a posztmodern konstruktivizmussal
módszertan NPV tudománya?
Módszertan alapján három nagy megközelítés vált jellemzővé
- pozitivista (tények vizsgálata empirikusan)
- posztmodern (mini diskurzusok, nagy narratívák hiánya, dekonstrukció)
- kritikai (modernitás kritikája)
A nemzetközi politikai viszonyok tudományának nincs elkülönült módszertana, használ természet-, ill. társadalomtudományos módszereket is
- A tudományág főbb irányzatai a realizmus, a liberalizmus, a marxizmus, ill. a konstruktivizmus.
Mettől meddig tartott a neorealizmus korszaka? Ki az alapító és a legfőbb képviselője?
1979-től hidegháb vége
Kenneth N. Waltz
Hogyan magyarázza Waltz, hogy strukturális elemzési keretet hoz létre?
a rendszer törvényszerűségei korlátozzák a szereplők mozgásterét és nem fordítva
Mi a nemzetközi politikai struktúra Waltz szerint?
a nemzetközi politika egyetlen meghatározó tényezőjét.
Magába foglalja: a két szervezőelv közül az anarchia , és a kapacitások megoszlása.
( a szereplők jellege csak belpol terén számít)
Mi a nemzetközi politikai struktúra szervező elve? Miben különbözik a belpolitika struktúrájának szervező elvétől?
nemzetközi poli szervezőelv: anarchia
belpoli szervezőelv: hierarchia
anarchia: a belpoli szervezőelvvel szemben a szereplők nem lépnek munkamegosztásra egymással, félnek szorosabb együttműködésre lépni, és nincs központi hatalom mely garantálná a biztonságot.
Milyen párhuzamot vont Waltz Thomas Hobbes társadalmi szerződés elméletével?
Hobbes szerint a “háborús állapot” állandó a központi hatalom nélkül erőforrásokért versengő embereket között. Mindenki mindenki ellensége.
Ahogy az emberek állam nélkül, úgy az államok világkormány/ világállam nélkül szintén egy erőszakos állapotban találják magukat, melyet Waltz anarchiának nevez.
(és szerinte ez az anarchia az ami konfliktusokat generál; az anarchia nem az emberi természet eredménye, hanem a hatalommaximalizáló szereplők összjátékának eredménye)
Mit mondott Waltz a szereplők jellegéről? Magyarázza meg!
nemzetközi poli színtéren-anarchia szervezőelve működésénél aktorok:
„fekete dobozként” veszi az államot: belső tulajdonságok csak abban érdekesek kapacitások hogyan alakulnak
hierarchia: vannak különbségek (belpolt illetően)
Mit mondott Waltz a kapacitások megoszlásáról?
minden államnál teljesen különböző kapacitásokról beszélhetünk
kettő nagyobb alapcsoport létezik:
1, akiké a hatalom, és irányítják a nemzetközi polt
2, akik passzívan elszenvedik az előbbi folyamatot
Milyen alkalmazkodási stratégiákat ismer? (Waltz nemzetközi politikai rend– kapacitások) Hogyan zajlik az alkalmazkodás az egyik, hogyan a másik esetben?
1, utánzással történő alkalmazkodás: ha látok én mint kisállam vagy közepes állam egy hatékony külpoli technikát azonnal leutánzom (pl porosz technológiai forr)
2, ellensúlyozással történő alkalmazkodás: szövetségek kötése (ez nem jelent valódi együttműköt az államok között)
Jugo felbomlása külső okok?
-bipoláris világrend vége - nincsenek egymásra utalva a délszlávok- nem fenyeget sem a kelet sem a nyugat
-rendszerváltásokkal elkezdik megkérdőjelezni, hogy meddig tud még fennmaradni a föderáció
Jugo felbomlása belső okok?
-nacionalista mozgalmak egyre nagyobb befolyása -különösen 80as évek közepétől a szerb nacionalizmus
-Jugoszlávia elszegényedett a 80as években
—-ez felerősíti a gazdasági érdekellentéteket a felek között
fejlettségbeli különbségek igen nagyok
Horváto és Szlovénia megelégeli a többiek finanszírozását
-Tito halála mások szerint logikus volt, hogy a föderáció megszűnéséhez vezessen, mások szerint egyedül Tito tartotta egyben ezt a nagyon heterogén lakosságot
-Horváto és Szlovénia: váljunk föderációból konföderációvá, majd függetlenedjünk
Bosnyákok, és macedónok: ok
-Szerbia és Montenegró: kizárt (egyben kell tartani a szövetségi közt)
