Regtan1

Question 1

Közel-kelet fogalma?-hogyan használtuk mi?

Answer 1

angolszász megközelítés-tágabban értelmezzük =
Marokkótól Iránig terjedő térség

Arab Államok Ligájának 22 állama és három nem arab államot: Irán, Izrael és Törökország

A térség 25 országából az egyik jelenleg nem tekinthető valódi államnak: Palesztína

Nem tekinthető államnak Nyugat-Szahara sem, amelyet 1975 óta Marokkó megszállása alatt tart.

Middle East kifejezés- 19. században 1850es években a brit diplomácia alkotta meg ezeket a kifejezéseket
Midldle és Far East elkülönítése- Oszmán bir területeit- nyugatbalkán értteték alatta
Far East: Kína Japán Korea

korábban közel-kelet: India

-levantei térség: Földközi tenger keleti partvidéke -keri kapcsolatokra utaló kifejezés

Question 2

hogyan kell csoportosítani a közel-kelet lakosságát?

Answer 2

önmagában nem jó ha etnikailag és vallásilag csoportosítjuk a lakosdágot- valamilyen szempontból helyénvaló- de iszlám sokszínű-etnikai hovatartozás és vallási hovatartozás összemosódik-etnoreligious groups

Question 3

földrajzilag hogyan osztják ketté az arab viágot?

Answer 3

Az arab világ földrajzi értelemben két részre osztható: a Maghreb-re (Arab-Nyugat) és a
Masrek-re (Arab-Kelet)

Question 4

közel-keleti államok közös jellemzői? (kiv: Izrael) 8 db

Answer 4

1. rengeteg mesterséges határ
2. térségben nincsenek demokráciák – Izrael az egyetlen (lehet nem sokáig)

ha nem autokrácia akkor monarchia a térségben

3.széles bürokrácia- állam irányít és ellenőriz mindent

4.fegyveres erők szerepe kiemelten fontos- világ egyik legmilitarizáltabb helysége- sok pénz megy a fegyveres erőkre

5. nincs regional order -USA kivonult a térségből, de még mindig ő a main security provider
6. állam nagy szerepe gazdaságban- legfőbb foglalkoztató, maga az arab tavaszig bezáróan arra épült a stabilitás hogy az állam tudta finanszírozni szubvenciókkal az élelmiszerek és üzemanyag árait- kenyér vagy liszt ára mesterségesen alacsonyan lehetett tartani- globális infláció kivédése- növekvő eladósodottság és korszerűtlen gazdi szerkezethez vezetett;
7. iszlám meghatározó szerepe az állam felépítésében -Töröo egyik végpont- egyetlen világi állam, másik végpont: Szaud Arábia
   Irán-hibrid rendszer
   (szau arábia nincs önálló alkotmány sem,minden szempontblól vallásos poli vezetés)
8. erős vezetőbe vetett hit nagyon fontos

Question 5

mai KK-i államhatárok kialakulása? -bevezető

Answer 5

1.mai államrendszet kb 100 éves, kicsivel több- meglehetősen új;
2. valakik szerint borítékolható államrendszer felbomlása- mesterségesen jött létre ez az államrendszer, egyes országokat hegyekről folyókról neveznek el

mesterséges államok- de eltelt több mint 100 év kialakított egyfajta nemzeti identitást Csicsmann szerint erre az arab tavasz is példa;

azt nem lehet mondani hogy ezen országok nem léteznek
ún. gyenge államok ezek, radikális szervezetek könnyen terjeszkednek, de ezek az államok létezőek

határok megrajzolása eltérő időkben megy végbe
ázsiai területek- első vh vége
észak-afrika- kicsit korábban lejátszódott ez

államhatárok kialakulása többnyire az Oszmán Birodalom felbomlásához kötődik.

Question 6

három fontos dokumentum melyet tanultunk a közel keleti határok kialakulásával kapcsolatosan?

Answer 6

Huszein–McMahon levélváltás
Skypes–Picot egyezmény.
Balfour-nyilatkozat

Question 7

Huszein–McMahon levélváltás? mi képez kivételt???

Answer 7

(19 sz 2 .felében : arab nacionalizmus megjelenik-Oszmán birodalmon belül poli kisebbség, de demográfiai többség)

McMahon 1915-ben írt levelében arra kérte Huszeint a mekkai sarífot, hogy szervezzen egy arab felkelést az Oszmán Birodalommal szemben,
cserébe Nagy-Britannia támogatná a törekvéseket egy egységes arab kalifátus létrehozása végett.

A levélváltás kitér arra, hogy kivételt képez (franciák miatt) mai Liabon területe

Az arab történeti narratívák szerint Nagy-Britannia ezzel odaígérte
Palesztína területét az egységes arab állam számára.

Question 8

Sykes-Picot egyezmény?

Answer 8

**1916. ** brit–francia titkos megállapodás—orosz támogatással
befolyási övezetekre osztotta az Oszmán Birodalom ázsiai területeit.

1917:kiderül

*A Sykes–Picot egyezmény megszegi a Huszein–McMahon levélváltásban
szereplő ígéretet, az egységes arab kalifátus gondolatát. *

A zóna francia befolyás-nagyrészt a mai Szíria

**B zóna ** brit befolyás-Irak és Jordánia

vörös zóna közvetlen brit irányítás: Kuvait, mai Szaúd-Arábia
bizonyos területei

Palesztína, — Jeruzsálem és a szent helyek **—nemzetközi igazgatás **

Oroszország —a tengerszorosok feletti ellenőrzés jogát.

*az egyezmény vált az alapjává a közel-keleti államhatárok első világháborút követő kialakításában. *

Question 9

Balfour-nyilatkozat?

Answer 9

1917: Balfour:angol külügymin
-Anglia támogatni fogja Palesztinában egy zsidó nemzeti otthon létrejöttét

-Palesztina ezzel ún kétszer odaígért területté vált

Question 10

Közel-keleti államhatárok végső rendezése? (1)-NEM EGY ESEMÉNY HANEM TÖBB

Answer 10

1923-as San Remo-i Konferencia
mandátumrendszer létrehozatala

mesterséges határok-azóta se változtak jelentősen

1,Irak az OB 3 tartományából jött létre.
2, Szíria, ami kisebb, mint az OB idején
3, brit mandátum alatt létrejön a történelmi
Palesztina (Jordánia, Izrael és Palesztina).

4,Libanon francia fennhatóság alatt.
5, Ciszjordánia külön igazgatás alá kerül.

A brit és francia igazgatás eltérő, mivel a franciák a köztársaságot támogatják, és elfojtják a helyi nacionalizmust, míg a
britek a monarchikus berendezkedést és kis mértékben a nacionalizmust támogatják.

Question 11

Közel-keleti államhatárok végső rendezése? (2)-1933tól

Answer 11

1933-ban Ibn Szaúd létrehozta a Szaúdi Királyságot, egyesíti a területeket.

A Perzsa-öböl további területei brit fennhatóság alatt állnak Szerződéses Államok (Omán, mai Egyesült
Arab Emírségek területe , Katar, Bahrein), amelyek viszonylag későn vállnak függetlenné.

1970es évek eleje: 7 emírségből egy állam jött létre, EAE

1947: 181. sz. ENSZ KGY Határozat Izrael állam létrehozásáról, amit az arabok nem ismernek el. 1948-tól nem brit
mandátumterület, kivonulnak, majd kezdetét veszi az I. arab-izraeli háború, melyet több területi változással járt.

Question 12

Miért fontos a KK nyugati szemmel?

Answer 12

1. energia -kiemelten EU, EU nem tud hátatfrdítani a közelkeletnek, szemben usa-val
   2, menekültkérdés- 2015 – 1,5 millió menekült éri el Európa területét, több mint 50%-kuk közel keleti származású, de mindenki a közelkeleten megy keresztül, mai napig hullámzóan van egy migrációs nyomás
   3, radikális iszlám térnyerése- iszlám állam jelenléte
   EU kihvíásként tekint a térségre nem lehteőségként
   4, poli instabilitás begyűrűzése
   5, EU finanszírozta az oszlói békefolyamatot- rengeteg dolgot tett az EU

Question 13

A palesztin kérdés- békefolyamat 1990es évek?

Answer 13

Izraeli ígéret:5 éven belül palesztin önkormányzat-Gáza , Ciszjordánia
nem teljesül,erre válasz:
1987: első intifáda
-izraeli áruk bojkottj, munka és adófizetés megtagadása
tüntetések és fegyveres akcióik

-1988: Palesztinai Felszabadítási Szervezet : Palesztin állam kikiáltása

1993: Osloi béketárgyalások -PFSZ elnöke és az izraeli elnök aláírja az oslói szerződést—palesztinek kormányozhatják Gáza és Ciszjordánia **egyes részeit **

megindul: izraeli csapatkivonás-Gáza,
palesztin önkormányzat alkulhatott Ciszjordánia több településén, de zsidó telepek fennmaradtak (zsidó katonák védelmezik ezeket)

-az izraeli miniszterelnököt megöli egy szélsőséges zsidó merénylő

megakadt a békefolyamat

2000: második intifáda- terrorcselekmények-palesztin öngyilkos merénylők, Izrael kerítés, fal építése Ciszjordánia határain-rakétatámadás a válasz rá

majd palesztin polgárháború

Question 14

arab tavasz fogalma?

Answer 14

Arab tavasz-2011 kormányellenes tüntetéssorozatok- az arab
államokban
Az elnevezés a „népek tavasza” kifejezéshez visszanyúlva terjedt el, amely az 1848-as európai
forradalmi hullámra utal.

Question 15

arab tavasz okai? -egyéb okai-gazdi

Answer 15

-munkanélküliség
-élelmiszerárak drasztikus emelkedése
-nagy jövedelemkülönbségek
-nők társi helyzete
-oktatás színvonala

Question 16

arab tavasz okai- poli?

Answer 16

Freedom House 2010 jelentés: 2010-ben mindössze egy közel-keleti ország tartozott a szabad kategóriába
(Izrael), három a félig szabad, míg az összes többi (14 állam) a nem szabad csoportba sorolódott.

de szakértők szerint aza arab tavasz okait inkább helyi szinten kell keresni

Question 17

arab tavasz kezdeményezői?

Answer 17

Az arab tavasz kezdeményezője a diplomás fiatal réteg, főleg, akik munkanélküliek,
nincs jövőképük. Az internet és egyéb eszközök segítségével szervezik a tüntetéseket.

Question 18

arab tavasz következményei? (1)-nem erőszakos átmenet

Answer 18

„Nem erőszakos” átmenet: Egyiptom, Tunézia.

Nem rezsimváltás, csak átmenet!

Tömegtüntetések + halálos áldozatok
nem vezetnek polgárháborús helyzethez, viszonylag békés átmenet
lesz.

Egyiptomban a muszlim testvériség választási győzelmét hozza. Visszarendeződés ezután. -a part nem hisz a demokratikus intezmenyekben egyaltalan

Tunézia egy sikeres demokratizációs folyamaton haladt keresztül, politikai értelemben nem tekinthető konszolidált demokráciának.

Tunéziával ellentétben az arab köztársaságok döntő többségében – az előzetes nyugati
várakozásokkal szemben – nem teljesedett ki a demokratikus átmenet folyamata, hanem új
tekintelyuralmi rendszer alakult ki a régi oltárán.

Question 19

arab tavasz következményei (2)- erőszakos rezsimváltás?

Answer 19

Külön csoport: köztársaságok-poli rezsim összeomlott

Szíria, Irak, Jemen és Líbia a bukott államok tipikus közel-keleti példái.

Az említett négy állam bukása egy súlyos menekültválságot is
eredményezett

Question 20

arab tavasz következményei (3)-monarchiák?

Answer 20

monarchiák külön kategóriát alkotnak

Kiigazítási reformok: Jordánia, Marokkó.
Érezteti hatásait az arab tavasz.
Az uralkodók alkotmánymódosításokkal és politikai reformokkal akarják elhallgattatni a tüntetőket.

Question 21

megjegyzés magamnak későbbre csak ololvasi:

Answer 21

ZV-miatt írom, hogy békefolymatot lehet icipicivel részeletsebben kell tudni
és vannak még kimaradt dolgok

-államhatár, arab tavasz elég részletes -esetleg arab tavazs altogether értékelése az ami elmaradt

Question 22

zv tétel: kínai gazdi reformok előtti Kína ?-4 infó

Answer 22

szovjet típusú gazdi berendezkedés
komparatív előnynek a semmibe vétele
tőkeintenzív fejlesztések erőltetése
mindeközben Kína: tőkeszegény agrárország

Question 23

kínai gazdi reformok első szakasz?

Answer 23

1978: reform és nyitás politikájának meghirdetése- Deng Xiaoping

visszaesett a komcsi párt népszerűsége-> lehet ezért is vezettek be reformokat

négy modernizáció (agrárium, ipar, védelem, tudomány és technológia)

agrárium: létrejött a háztartás-felelősségi rendszer – kommunák megszüntetése, érdekeltté tudták tenni a parasztokat a nagyobb hozamok elérésében(a háztartások parcellákat kaptak bérbe, ezeken kellett a kvótát megtermelni)=> profitorientáltság a mezőgazdaságban(nagy viták övezték, DE: jelentős mértékben nőtt a termelés)

ipar: a megtermeltek felét beadták, felét eladhatták itt is, mint az élelmiszernél

külgazdasági reform: gazdasági nyitás külföldre-> 1, olcsó kínai munkaerővel exportra termeltek
2, megjelennek a magánvállalatok
3,a gazdaság kinövi a tervet

különleges gazdasági övezetek a tengerpart mentén—-jogi kereteket teremtettek ezeken a területeken a magántulajdon védelmére, ezért jöttek ide a külföldi vállalatok, először könnyűiparban

Question 24

kínai gazdi reformok 78 után-második szakasz

Answer 24

Második szakasz (1993-tól): „szocialista piacgazdaság”

1,Deng déli körútja után: még több reform
2,tömeges privatizáció (50%)
3,WTO csatlakozás, lökést ad a növekedésnek
4, 2005re a magánszektor aránya elérte a GDP 50%át
5, vámok lebontása megjelenik bizonyos esetekben

Question 25

kínai reform és nyitás politikájának eredménye?

Answer 25

kína keri nagyhatalommá vált
óriási mennyiségű FDI-t vonzott országába
1978 óta a kínai gazdaság évente átlagosan 10 százalékkal bővült egészen 2014-ig,

Question 26

kínai külpol szakaszai?

Answer 26

A kínai külpolitika szakaszai:
* 1949-1970: szovjet orientáció és elszigetelődés
* 1970-1989: a külpolitika reformja
* 1989 alkalmazkodás az új világrendhez- 2001-től: globális hatalmi politika

Question 27

kínai külpol első szakasza 4 pont + ideje

Answer 27

1949-70

-50 es évek elején látható: SZU-hoz közeledés- USA Tajvant ismerte el Kína jogutódjának
(nyugati országokkal való viszonyt megpecsételte a koreai háborúbn a részvételével)

-de: szovjetekkel viszony megromlik az 50es évek végefele
1960: a Kínában dolgozó szovjet szakértőket hazarendelték és a kereskedelem is visszaszorult.

-harmadik világ vezető hatalmává akart válni -de kapcsolatai a fejldődő országokkal kezdetlegesek

-60as évek: Kína elszigetelődik
1968-69: szovjet-kínai határviták, a szovjetek atomcsapással fenyegettek
ebből az elszigeteltségből a kiutat az USA-val való kapcsolatok normalizálásában látják

Question 28

kínai külpl második szakasza? ideje-

Answer 28

1970-89

pingpong-világbajnokság után kapcsolatfelvétel USA és Kína között
-Maot meggyőzik az USA-val való kapcsolatok normalizálásáról
-Kissingernek pedig sikerült meggyőznie Nixont, hogy a kínai-
szovjet szakítást stratégiai lehetőségként ki kell használni.

-1971: Kínai Népköztársaság az ENSZ tagja és a BT állandó tagja lett, Tajvant pedig megfosztották tagságától és eltávolították minden ENSZ szervből
-1972: kínaiak és amerikaiak kiadták a sanghaji kommünikét—ezzel lényegében elfogadták az egy-Kína elvet:
egy Kína létezik, amely a Kínai Népköztársaság, és Tajvan ennek integráns része.

Question 29

kínai külpol még mindig második szakasza- Mao halála után ?

Answer 29

1976: Mao halála
utána Deng Xiaoping kerül hatalomra
az
együttműködés alapja: ideológia helyett inkább a gazdasági érdekek.

• 1980-ban csatlakozott az IMF-hez és a Világbankhoz
• a 1980-as években határrendezési tárgyalások a SZU-val, Mongóliával és Észak-Koreával
• 1984-ben megállapodás Nagy-Britanniával Hongkong kérdésében – 1997-ben visszacsatolták

Az 1980-as évek végére: liberális politikai követelések és demokráciapárti
tüntetések
-a kormány válasza: tömeges letartóztatások

1989-ben a Tienanmen-téren
brutálisan levert demonstráció több mint 10 ezer ember életébe került.

Question 30

kínai külpol harmadik szakasza?

Answer 30

A nyugati országok szankciókkal éltek, gazdasági és
fegyverembargót vezettek be, ami az EU részéről máig fennáll.

A kínaiak kitartottak eredeti álláspontjuk mellett,a szankciók nagy részét a 90-es évek elején feloldották.

90es évek vége:
kínai-orosz stratégiai együttműködést,
együttműködési partnerség Franciaországgal
+és az USA-val is normalizálták viszonyukat.

Question 31

alapvető vita Tajvan és Kína között?főbb pontok

Answer 31

előzmény -1972: kínaiak és amerikaiak kiadták a sanghaji kommünikét—ezzel lényegében elfogadták az egy-Kína elvet:
egy Kína létezik, amely a Kínai Népköztársaság, és Tajvan ennek integráns része.

 Tajvan = Kínai Köztársaság – keleti blokk kivételével 1949 után is Tajvant ismerték el globálisan
 Peking szerint Tajvan egy renegát tartomány, aminek vissza kell térnie az anyaországhoz – Tajvan
szerint a népi Kína a kommunisták által megszállt terület
 1971: Kissinger, majd Nixon látogatása – ENSZ…
 egy Kína elv: kontinentális Kína kimondta, hogy csakis 1 Kína létezik a világon (Tajvan egyetért, de melyik
az?) – ezen alapul az 1 Kína politika: minden ország a világon el kell, hogy döntse, hogy vagy
Pekinggel, vagy Tajpejjel tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat

Question 32

vita Tajvan és Kína között?történeti háttér- egy kína elv részletesebben

Answer 32

Kína: az „egy ország, két rendszer” megoldás kiterjesztése
Hongkong esetében már sikerrel alkalmazta Deng Xiaoping.
-Hongkong, Makaó és Tajvan egyfajta autonómiát kapnának Kínán belül: saját kapitalista gazdasági és politikai rendszerüket így megtarthatnák, valamint önálló katonai erővel is rendelkezhetnének.
Lee, tajvan elnöke- javasolta helyette (99ben) a „két Kína” elvet, azaz Tajvan függetlenedését.

Tajvan feladta azon elhatározását, hogy Kína egyedüli legitim képviselője legyen, és már két Kína kialakítását tűzte ki célul. Kína a próbálkozást szeparatizmusnak nevezte.

Clinton nem akarta magára haragítani kontinenális Kínát, mellette foglalt állást.
* elvetette Tajvan függetlenségét
* elvetette a „két Kína” elvet
* elutasítja Tajvan olyan nemzetközi szervezetekbe való felvételét, amelyek a tagság feltételeként az
államiságot szabják.

Question 33

mit szeretne alapvetően tajvan?

Answer 33

2008-ban Tajvan függetlenségének kikiáltásával fenyegetőzött a vezetése. De mélyülnek: a Kínával való turisztikai és gazdasági kapcsolatok.
Lakosság túlnyomó többségének megfelel a status quo.

 Tajvan: a status quo fenntartásában érdekelt, Tajvan: 13 állam hivatalos diplomáciai kapcsolatban + szoros együttműködés másokkal (de facto kapcsolat jellemző)
 1 ország két rendszer Tajpej látta, hogy ez milyen és nem akarta
 Tajvani identitás idővel egyre erősödik

Question 34

Dél-kínai tenger bemutatása?

Answer 34

A Dél-kínai-tenger a Föld egyik legnagyobb tengereként Szingapúr és a Tajvani-szoros között terül el. Területének nagy részén lakatlan szigetek találhatóak, a felettük való ellenőrzéssel kapcsolatban több állam áll egymással vitában.

Question 35

Dél-kínai tenger jelentősége?

Answer 35

• kőolaj és földgáz lelőhelyek a területen
• geopolitikai, stratégiai jelentősége abban áll, hogy a hajózási, kereskedelmi útvonalak kontrollja komoly előnyökhöz juttatja az ellenőrzést ellátó államot
• Kína leginkább történelmi alapokra helyezi felmerülő igényeit, és az utóbbi időben több mesterséges sziget építése elindult Kína részéről.
• A dél-ázsiai térség legveszélyesebb konfliktusforrása a Spratly-szigetek környéke, amelynek egyes részeire Kína, Tajvan, Malajzia, Vietnam, a Fülöp-szigetek és Brunei is igényt tart
• ásványokban gazdag
  terület halászati jelentősége is befolyásolja az országokat.

a konfliktusban részes felek elsősorban rendfenntartó erőket állomásoztatnak a térségben, sugallva, hogy nem kívánnak katonai megoldást.

Question 36

INDIA ÉS
PAKISZTÁN FEGYVERKEZÉSI VERSENYÉNEK BEMUTATÁSA?

Answer 36

India fenyegetve érezte magát:
-Kína 1964-től atomhatalom -rossz viszony
-Pakisztán mögött USA mint atomhatalom
-A szovjetekkel ugyan jók a kapcsolatok, de nem kívánják feladni az el nem kötelezettséget.

70es években már hozzálátnak az atombomba kifejlesztéséhez
1974-ben a Mosolygó Buddha néven elhíresült első kísérleti atomrobbantás

ezután relatíve nyugodtabb időszak következik, háború nem robban ki, csak kisebb fegyveres összeütközések zajlanak

változás: 1998- India- 5 földalatti nukleáris kísérleti robbantás
India deklarálja a “no first use” elvet -hirdetik, hogy a program defenzív jellegű

Pakisztánt elkezdi zavarni, hogy a konvencionális fegyverek terén lévő indiai fölény mellé még atomhatalommá is vált India

Pakisztán Kína segítségévél szintén fejlesztésekbe kezd
Pakisztán is atomhatalommá vált 1998-ban

Question 37

INDIA ÉS
PAKISZTÁN FEGYVERKEZÉSI VERSENYÉNEK BEMUTATÁSA?
- kísérletek következményei? (1)

Answer 37

gazdasági szankciókat vetnek ki mindkét államra
India és Pakisztán nem írja alá az NPT és a CTBT-t.

USA fegyverembargót vezet be velük szemben. Ez Pakisztánnak nagyobb baj—-még inkább Kína karjaiba kergetik Pakisztánt.

India: Az USA- val javulnak kapcsolatai politikai és gazdasági téren egyaránt (Washington elfordul Pakisztántól), de tényleges közeledésüket akadályozza a nukprogram.

Question 38

posztbipoláris világban India legfőbb célja?

Answer 38

nagyhatalmiságának elismertetése

Question 39

INDIA ÉS
PAKISZTÁN FEGYVERKEZÉSI VERSENYÉNEK BEMUTATÁSA?
- kísérletek következményei? (2) -9 pont

Answer 39

• 1998: Pak is atomhatalom
• 1999-Pakisztán megtámadta Kargilt-NEGYEDIK INDO-PAK HÁB- -line of control indiai oldalán fekszik
• A pakisztáni vezető, Musarraf úgy vélte, hogy a két állam között fennálló nukleáris paritás miatt India az atomtámadástól félve nem támadna vissza.
• DE: India élesen reagált, bombázásokba kezdett a pakisztáni oldalon, így Pakisztán kénytelen volt regulárisan is fellépni
• a nemzetközi közösség Pakisztánt ítéli el agresszorként
• nincs határváltozás
• az USA közbelép
• Pakisztán miniszterelnöke nem is tudott a kargili háborúról, a fegyveres erők a háttérben döntöttek erről.
• fordulat a pakisztáni belpolitikában: 1999 októberében katonai puccsal Musharraf került hatalomra.

Question 40

pakisztáni oldalon ki volt az atombomba atyja és mit tudunk róla?

Answer 40

Abdul Qadeer Khan

beismerte hogy Iránnal, Líbiával és Észak-Koreával nukleáris titkokat osztott meg
pakisztániak 5 éve háziőrizet után szabadon engedték

Question 41

pakisztán nukleáris programjával kapcsolatos kieg infók? 4

Answer 41

gondosan titokban tartja a bevethető nukleáris eszközeinek
pontos számát,

mai napig tartózkodott továbbá a „no-first use” nyilatkozat megtételétől

Pakisztánban nem biztosított a
politikai elit teljes ellenőrzése a nukleáris fegyverzet felett, de facto a hadsereg hatáskörébe tartozik. Az
ország katonai és titkosszolgálati elitjei pedig hagyományosan az India-ellenes politika legmarkánsabb képviselői,

már rendelkeznek nukleáris triáddal 2017 óta
egy évvel később indiaik is

Question 42

kasmír kérdés történelmi háttere?

Answer 42

lakosság 80%-a muszlim, de poli vezetőség hindu

-fejedelemségek maharadzsái egyesével döntenek, hogy melyik országhoz szeretnének csatlakozni -P vagy I
-K maharadzsája nem döntött, függetlenséget akart

Pakisztánban a K Kasmírt jelenti, ha lemondanak róla, lemondanak az identitásukról és arról a célról, ami az állam lényege, hogy a muszlim többségű területek ott legyenek

-1947-ben (első indo-pakisztáni háború kezdete) pakisztáni törzsi csapatok megtámadják Kasmírt, kasmíri maharadzsa elmenekül és segítséget kér Nehru-tól
Nehru megmondja csak akkor segít ha Kasmír kinyilvánítja, hogy Indiához szeretne tartozni

-ez ki lesz nyilvánítva
Innentől kezdve India is mutogathat a területre, hogy maga a maharadzsa nyilvánította ki, hogy megkaphatják.

Question 43

indok-pakisztáni háborúk-összes és idő

Answer 43

1. 1947-49
2. 1965
3. 1971
4. Kargil 1999

Question 44

első indo-pakisztáni háború?

Answer 44

(47-49
pakisztáni törzsi csapatok…Nehru…segítségkérés stb. )

A bevonuló indiai csapatok Kasmír nagy részéről visszaverték a pakisztáni csapatokat, még 1947-ben a BT elé került az ügy.

UNCIP bizottság-közvetítsen a harcoló felek között, oldja meg a konfliktust.

39. sz.BT- hat: vizsgálja, mire vezethető vissza a konfliktus, és mindkét oldal felelősségét pedzegeti.
    A 47. sz. BT hat:az AO VII. fejezetére hivatkozva előírta, hogy a fegyveres harcok lezárása után népszavazással erősítsék meg Kasmír hovatartozását, ill. azonnali hatályú tűzszünet is lépjen életbe.

– 1949. –január 1-től tűzszünet
kialakult egy tűzszüneti vonal (line of control), mely de facto tartós határ lett (mai napig) India és Pakisztán között.

A területet a katonai erőviszonyok alapján kettéosztották a két ország között: 2/3 része Indiához került, 1/3 pedig Pakisztánhoz.

UNMOGIP bizottság- felügyeli a tűzszünetet 50es évek elején létrejött

előírt népszavazást sosem tartották meg, kasmír indiához csatolt területe sem örvend autonómiának ma

Question 45

milyen esemény történt az első két indo-pakisztáni háború között?

Answer 45

indiai-kínai háború:

kezdetben jó viszony kommunista Kínával majd:
50es lévek vége: a tibeti felkelés után, India befogadta a menekülthullámmal elinduló embereket, a dalai láma Kasmírban emigráns kormányt hozott létre.
Kína ezt a lépést a belügyeibe való beavatkozásnak értelmezte.

1959: határincidens, indiai vereséggel

1962 őszén Kína megtámadta Indiát. A hadművelet Indiát mind politikailag, mind katonailag
felkészületlenül érte. India vereséget szenvedett, a nagyhatalmak sem involválódtak.
Kína is részesült Kasmírból.

Aksai Chin területe kínai megszállás alá került. 1962-89 között fennállt a feszült indiai-kínai viszony
további probléma: ’60-as évek elején Pakisztán pozitív kapcsolatokat kezdett kialakítani Kínával

Question 46

második indo-pakisztáni háború?

Answer 46

évszám:1965

1963-tól a különböző zavargások az indiai Kasmírban, az autonómia
hiánya, és a gazdasági nehézségek miatt.

gibraltári haművelet-P polgári ruhába bújtatott katonákat átküld a Line of Controlon
-lázadást akarják szítani és az elégedetlenséget a kasmíriak körében

indiai fegyveres erők lezárják a határt

1965 Pakisztán csapatai áttörnek a határon- háború kezdetét veszi

harcok véget érnek még 65ben nagyhatalmak nyomásgyakorlása miatt

1966 (csak több hónappal harcok lezárulta után) január: Taskent konferencia
-A taskenti nyilatkozat egy időre helyreállította a békét.

Question 47

A HARMADIK INDO-PAKISZTÁNI HÁBORÚ ?

Answer 47

1971

előzmények: Pak- választásokat rendeznek
Kelet-Pakisztán új pártja nagyobb autonómiát követel
pakisztáni katonai vezetés: nem ismeri el a választások eredményét, hadsereget vezényelnek K-Pba

polgárháború elsőként-majd indiaiak beavatkoznak
(Pak-Kína és USA támogatta, India- SZU)

háb következményei:
-Megszületik Banglades -akorábbi K-P független állammá vált
-India közeledik SZU-hoz

Question 48

indiai kínai viszony ? kasmír és töri előzmények

Answer 48

60as 70es 80as években rossz viszony
90es években közeledés elindul

két egyezmény születik: -határ közelében…
1,ha az egyikük repülővel kívánja megközelíteni a területet, azt előre kell jeleznie;
2,mindkét fél maximalizálja az ott állomásozó csapatok számát;
3, és kitiltották a nehézfegyverzetet a határvonal közvetlen közeléből.
4, Egy idő után az egyezmény de facto részévé vált, hogy a határon állomásozó katonáknak nem adnak éles lőszert

2020-ban volt pont egy kasmíri határincidens- kb 45 éven át nem volt hasonló

((A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem egy magyarországnyi, 90 ezer négyzetkilométer indiai területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, s ezért Indiához kell tartoznia.))

Question 49

miért jelentős az a terület amin India és Kína rivalizálása figyelhető meg?

Answer 49

Himalája gleccsereinek birtoklása= óriási vízkészlet

Question 50

kína-india viszony ma?4 infó

Answer 50

India megpróbál az orosz és a nyugati álláspont között félúton megmaradni, mindkét szövetséget megtartva, eközben távol tartani magától Kínát.

Kína nem nézi jó szemmel, hogy 1, Japán India felé közeledik 2, India partner a Quadban

ugyanonnan importálnak energiahordozókat- ez feszültség közöttük

szoros gazdi és kulturális kapcsolatok

Question 51

india külpol facts? ENSZ és Oroszo

Answer 51

** kapcsolat az ENSZ-szel: **

• 1,G4 tag, állandó tagságért lobbizik
• 2,a harmadik legnagyobb hozzájáruló a békefenntartáshoz (emberek küldése)

** kapcsolat Oroszországgal: **

• nagyon jó, nem ítélte el Oroszországot a háború kitörésekor
• a SZU felbomlása után szoros kapcsolatok (pl. fegyverexport Indiába, ma is kb 40%)
• kulturális együttműködés
• közös érdekek Közép-Ázsiában (pl. Afganisztán), radikális iszlám visszaszorítása, az afganisztáni tálibellenes ernyőszervezetet támogatja

Question 52

kasmíri helyzet megoldási lehetőségei?

Answer 52

• több mint 50 javaslat -egyik sem lett mai napig elfogadva
• egyik lehetőség: maradjon a Line of Control ott ahol van: India ok, Pak: no
• másik lehetőség: módosítsanak a LOC-on: India-lehet de csak mérsékelten
• az hogy Kasmír részben vagy teljesen függetlenedjen: I-no, Pak-no

de ha még benne is lennének a felek abban hogy részben vagy teljesen függetlenedjen Kasmír —maguk a kasmíriak sincsenek egységes véleményen