Záróvizsga tételek Flashcards
1945 körüli időszak hogyan írható le évszámokkal?
korszakhatárok 20.sz.
1945-általános elfogadott korszakhatár
1943-nyilvánvalóvá váló fordulatok-Németo. nem győzhet
a történészek manapság vitatják ‘45-öt, nem legmegfelelőbb korszakhatár
‘43 óta a jövendőbeli nyertesek a világrend újraelrendezésére készültek, különösen USA, így ‘43 az igazán megfelelő korszakhatár
1945= nulladik év-háború következményeinek eltakarítása miatt
1947: Truman feltartóztatás doktrína: hidegháb kezdete
1945-7: átmenet időszaka
Zsinka állítás- akarta bármelyik fél a hideghábot?
sem a szovjet, sem az amerikai fél nem akarta a hidegháborút, inkább mindketten csak belesodródtak
USA-SZU erőviszonyok -atombomba kérdése?
USA: atommonopólium 1949-ig- máig nem tudni, hogy a szovjetek maguktól rakták össze az atombombát vagy kémkedés révén sikerült nekik létrehozni
49: szovjet atombomba, de azt ugyanígy csak Ny-Európáig tudták kivetni még-1949-ben az atombomba feltalálásával a SZU nem lesz sokkal félelmetesebb hatalom, nem jelent veszélyt USA-ra nézve
de: 50-es évek 2. felében már megjelennek az interkontinentális rakétáik
viszont a sebezhetőségi asszimetria egészen addig fennáll
USA-SZU erőviszonyok?
Usa: abszolút fölény SzU-val szemben is
katonai és gazdasági értelemben is
a hadikonjunktúrából igen meggazdagodnak az amerikaiak; és egyetlen csata nem zajlik az országuk területén annak ellenére, hogy háborúznak
: SZU: ezzel szemben: 4szer,5ször kisebb GDP; óvatosak is lesznek nagyon a szovjetek a 2v. után közvetlen
pusztító károk az ország területén, nagy civil veszteségek -27-28 millió halott
1945: a világ ipari termelésének 50%a USA területén zajlik
12 milliós hadsereg, több mint ezer hadihajó
a szovjetek szárazföldi erejei ugyanekkorák, viszont: USÁÉ a légifölény és a flottafölény is
a flottaépítés sokáig nem érdekli a szovjeteket, egészen Brezsnyev kormányzásáig
az angol flotta is kezd eltörpülni az amerikai mellett;
flottafölény- B típusú repülők-melyek nagyon messzire tudnak bombázni -ők bármikor elérték a SZU területét, de fordítva ez ekkor még nem volt igaz
=sebezhetőségi asszimetria SZU és USA között
+kidolgozott anyahajórendszer
1945: világ aranytartalékainak a 2/3-a USA kezében
Bretton woodsi rendszer: csak az USA tudja bevállalni, hogy korlátlanul vált dollárt aranyra
Hogyan akart berendezkedni az USA a 2.vh. után?
Roosevelt külpolitikai fordulat, új világrend kezdete?
izolacionizmus rengeteg ideig-wilsoni 14 pont-érdekes kivétel
markáns fordulat következik be Roosevelt elnökségével: koncepcióváltás előkészítése-aktív világszerep vállalása
=Grand design
1. liberális szabadkereskedelmi világrend
2. vámok mihamarabbi lebontása-GATT egyezmény
3. szilárd valutaárfolyamok-exportőr kereskedelmi hasznát ez teszi kalkulálhatóvá
4. ENSZ gondolata: USA önérdekeinek is teret ad az intézmény: vétójog a Biztonsági Tanácsban-ebből is látszódott, hogy Roosevelt nem gondolkodott hidegháborúban
5. eurázsiai támaszpontok sora jön létre
6. beszállnak a közel-keleti olajüzletbe
Szovjet elképzelések 2 vh után?
Szovjet elképzelések
- Hatalmas emberi (28 millió halott) és anyagi veszteségek a második világháborúban.
- Sztálin óvatos realista, tudta, hogy az amerikai gazdaság hatalmas fölényben van.
- Belpolitikában is túlbiztosította magát- koncepciós perek
- Hitt a kommunizmus nemzetközi győzelmében, de úgy ítélte meg, hogy erre nincs megfelelő alkalom a második világháború után.= 1945: a világforradalom ideje még nem érkezett el
- Nem akarta lerohanni a Nyugatot, de úgy vélte a győzelem után lehetősége van, hogy a SZU kiterjessze befolyását, és egyfajta biztonsági zónát teremtsen csatlós országok révén Közép-Európában.
- Orosz cári diplomáciai örök céljait ő is követte- Fekete-tengeri kikötők, Baltikum-flottatámaszpontok, Atlanti-óceáni kijáró; Boszporusz-Dardanellák, Mongólia-távol-keleti érdekeltség
USA és SZU- hatalmi pozíció?
Ellentét:
45, USA: globális hatalom
45, SZU: megerősödő eurázsiai, kontinentális nagyhatalom
nyugatiak hogyan állnak a szovjet jelenléthez kelet-közép euban?
- SZU: erkölcsi tekintély a 2.vh után, a németek legyőzése miatt= egyetlen nyugati politikus se tanácsolta azt a magyaroknak és lengyeleknek a szovjetek bevonulása után, hogy folytassanak szovjetellenes politikát
- Azt viszont már ezen politikusok sem tudták lenyelni, hogy szabad választásokat nem tarthattak a megszállt országok , és a belpolitikába ilyen szinten beleavatkozzanak, mint amit később megfigyelhettünk
Ellentétek kezdete SZU és USA között? 10 infó kb
- Sztálin,45: Németország lerablása jár a szovjeteknek
- Az USA-tól pénzügyi segélyekre számítottak a szovjetek; Sztálin ezért cserébe hajlandó lett volna a jó viszony fenntartására
- Sztálin várakozik a segélyre- 45-ben még engedi a koalíciós kormányok létrejöttét a keleti blokkban=hezitál
- 1947: Marshall-segély: Sztálin megsérte 1, sérti, hogy egy kalapba vették az ő pénzügyi segélyüket az összes többi európai országéval 2, sérti őket még, hogy az USA cserébe ( a szovjetektől úgy, mint mindenki mástól) gazdasági adatokat kér tőlük az ország helyzetéről- egy totalitárius diktatúra esetén közel lehetetlen, hogy átadjanak ilyen információkat
- = Sztálin dönt= szovjetizálása a térségnek felgyorsul ; nincs külön pénzügyi segély
- Nyugati hatalmak: a szovjetek lehet most akarnak világforradalmat megvalósítani- Közép-Európa csak az első lépés=sokáig kérdés volt előttük, hogy a világforradalomra törekszenek-e
- 50-es, 60-as évek történetírása: NATO állította meg a szovjet világforradalmat
- 70-es évek történetírása már: Sztálin 45-50 között nem akarta lerohanni Európát és nem is akart még világforradalmat
- Percepciós zavar is szerepet játszott a hidegháború kirobbanásában.
- A SZU is félt: liberális, szabadkereskedelmi rendszer, melyet az USA akart az egész világra vonatkozóan, kizárta annak a lehetőségét, hogy ők maradjanak az akkori gazdasági berendezkedésüknél. =GRAND DESIGN elképzelés-t nem fogadhatták el
Német kérdés- amit legelőször tanultam- Zsinka
- Német békeszerződés csak 1990-ben megkötve
- Jaltai konferencia: Németország zónákra felosztásában megegyezés
-
Békelképzelések: pl. Morgenthau-terv- németek nagyon szigorú megbüntetése-2 vht is okoztak, ‘43-ban Rooosevelt körül sokan gondolkoztak, így
, a békébe beletartozik: a németek a Ruhr vidék révén tudtak háborúzni-Németországot ipartalanítani kell, és agrárország lehet a továbbiakban - Szovjet jóvátételi igények: a szovjetek gazdaságilag tönkretennék Németországot és végig ragaszkodnak ehhez az elképzeléshez, ez egyértelműen a szélsőbaloldal megerősödéséhez vezetne-Sztálin jól járna- nyugati megszállási zónák: igyekeznek pénzt pumpálni a német gazdaságba a politikai irányváltás elkerülése érdekében; másik válasz: USA valutareform
három töréspont hidegháb kezdeténél , kettő mit bizonyít?
1.töréspont: szovjet-török vita -földközi-tengeri kijárók
Törökök végig semlegesek a második vh-ban
Szovjetek ötlete: épüljenek szovjetek és törökök által közösen birtokolt erődítmények a Dardanelláknál
Angolszászok idegesek, törökök még idegesebbek xd
Ankara nemzetközi konferencia: angolszászok meghátrálásra kényszerítik a SZU-t
2.töréspont: 1946: az amerikaiak kivonulnak Iránból: Teherán megszállva SZU által, ők innen sem akarnak visszavonulni
46, iráni uralkodó az USA segítségét fogja kérni; USA beviszi az ENSZ elé az ügyet, szovjeteket megkérik, hogy vonuljanak vissza, végül megteszik
Ez a két szituáció bizonyítja, hogy ekkor még az USA ha a sarkára állt, akkor fel tudott lépni a SZU-val szemben.
Közel-keleti konfliktus: mindkettő helyszín -érdekszféra részét képezik (nem úgy, mint Közép-Európa)
46 eleje: a szovjetek német területeket rabolnak le nagy hévvel- ez feszültséget fog okozni; a német kérdés hamarosan feloldhatatlan ellentét
George F Kennanhez mit kötünk?
elsőként jön rá a szovjet gondolkodásra, erőpolitika fontos, “hosszú táviratot“-ot kötjük hozzá , 1946
Churchill beszéd mikor és mi a fontos?
vasfüggöny kifejezés, szovjet befolyás térbeli elismerése, 46
többen ehhez kötötték a hidegháb kezdetét- fultoni beszéd a neve
Truman-doktrína részletesen?
1947
Truman elnök kongresszus: feltartóztatás politikája
Doktrína lényege:
az Egyesült Államoknak kötelessége támogatni azokat a nemzeteket, melyek szeretnék megőrizni önrendelkezésüket a kommunizmussal szemben.
=
A Truman-doktrína gyakorlatilag egészen 1989-ig meghatározta az Egyesült Államok politikáját, hiszen Koreában, majd Vietnamban az amerikai hadsereg azért avatkozott közbe, hogy elkerülje a Szovjetunió térhódítását.
Az 1947. március 12-i beszéd egyébként sikeresnek bizonyult, a Kongresszus megszavazta a 400 millió dolláros támogatást a két “veszélyeztetett” állam számára, a beavatkozás pedig elérte célját: a görög polgárháború 1949-ben a kommunisták kudarcával zárult, az ötvenes években pedig mindkét ország a NATO tagjává vált.
Truman a doktrína kihirdetésénél: USA fegyverkezés terén nem állt készen (mindenki leszerelt stb)
Ez csak egy demonstratív állítás volt-pénzügyi támogatás a görög anti-kommunista erőknek
Marshall segély?
1947.06.05: ebből a doktrínából születik meg a Marshall-segély (érdek: ne legyen több szélsőbalos kormány Európában)
SZU megtiltja felvételét Közép-Európának
Truman doktrínához kötődik—gazdasági felzárkóztatás – mert a nyomor, éhezés a kommunizmus táptalaja – dominó effektus elkerülése
Zsdanov infók és komcsi szerv ami létrejön a hidegháb elején?
1947 szeptember: két tábor elmélet, Zsdanov: két tábor áll egymással szemben: a tőkés kapitalista és a kommunista tábor.
KOMINFORM létrejön: komcsi pártok utasításai ezen keresztül történik =Sztálin külpolitkai eszköze, halálával megszűnik
A KOMINFORM alakuló ülésén hangzott el a két tábor elmélet, mely szovjet részről a hidegháború kezdeteként van számontartva.
berlini blokád?
Berlin-négy megszállási övezet- Nyugat-Berlin ellátást fel akarják függeszteni a szovjetek- lezárják majd a Berlinbe vezető utakat
Cél: Márkareform eltörlése,
1 éven át tart majd a berlini blokád válsága- az USA légierején keresztül látja majd el Nyugat-Berlin ellátását, morálisan vállalhatatlan lett volna, ha a SZU az amerikai repülőket lelövi, melyek élelmet szállítanak- nem is tették ezt meg a szovjetek
első jelentős ütközet volt a két hatalom között.
Tartott: 48 június-49 május
célja a blokádnak: éhínség, nyugat-berliniek menjenek át kelet-berlinbe, közszolgáltatások összeomlása
Nyugat-Berlin lakossága most már egyértelműen a szövetségesek oldalára állt, de eddig Berlin lebombázása miatt utálták az amcsikat-szovjetek nem érték el, hogy ők legyenek a bad guyok
szu tervei németoval?
SZU tervek Németoval:
Németo-t nem oszotta volna meg
inkább abban gondolkoztak, hogy meggyengítsék Németo-t
régi mondás: akié Németo. azé Európa- Németo belpoli függetlenségét megőrizhették volna, de külpolban Moszkvával egyeztet
államiság feltételei?
állam területe-emberi élet fenntartására alkalmas terület: pl: olajfúró telepre nem lehet államot építeni
terület méretére nincs kikötés, nem is kell egybefüggőnek lennie (pl szigetországok: Indonézia)
ezen élő lakosság: nem csak állampolgárokról lehet beszélni, lakosság egy tágabb fogalom pl: menekültek, más állam állampolgárai
önálló kormányzati hatalom: minden lakosra kiterjed, különböző jogok és kötelezettségekkel jár az állam területén tartózkodás
elvárás: önálló, tényleges hatalomgyakorlás
pl: pol-i, katonai körülmények miatt más államé a hatalomgyakorlás- nem beszélhetünk önálló kormányzati hatalomgyakorlásról
pl: bantusztánok területei, Dél-Afrika területén belül; apartheid rezsim alatt fél évszázadon keresztül működtek, apartheid rezsim (fehér etnikumú közösségé a hatalom) látszatállamokat hoztak létre saját maguknak, objektíven tekintve nincs önálló állam-bantusztánok vezetői is apartheid rezsimhez köthetőek;
föderatív állam, ki a nemzetköz jog alanya?
nem az egyes tagállamok, hanem a szövetségi állam
pl:USA nemzetközi jogalany, és nem New York állam
montevideói egyezmény vs államiság?
1933 montevideói egyezmény-szokásjogi egyezmény-államiságról szóló regionális egyezmény
-egyéb feltétel?
3 feltételen kívül+más államokkal való kapcsolatfelvétel lehetősége (ez erősen átpolitizált feltétel) =államelismerés feltétele
ma is jópár állam melyet részben elismernek, részben nem, de a 3 másik feltétel teljesül
állami főhatalom?
területi -teljes és kizárólagos szuverenitás; de dönthet úgy egy állam, hogy bizonyos hatósági jogköröket átenged más államnak, vagy területének egy részének igazgatását átengedi más államnak
pl.Kubán belül USA Guantanamói öbölt bérli : katonai támaszpont
személyi
állampolgárság-ez szuverén döntés
pl születési helye, vérszerinti öröklődés, vagy más feltételek
közfunkciós: a közigazgatás külföldre telepített ágaihoz kötődik
főhatalmak ütközése részletes példával?
alapvetően a területi főhatalom a legfőbb, ami döntéseket alapoz meg
ha a személyi főhatalom és a közfunkciós ütközik:
közfunkciós élvez prioritást
Casablancai dezertőrök ügye: ÁNB;—- ÁNB;Fro és Németo között vita;1907-es hágai egyezmény szerint döntés, francia idegenlégióból hat személy akart elszökni- német konzulátusra menekültek, 3an német állampolgárságúak; próbálták kimenekíteni őket, de francia hatóságok elfogták őket, kérdés: mi történjen velük?
Németo követelte szankció nélküli elbocsátásukat, elvégre német állampolgárokról is van szó: személyi főhatalom érve Franciao: közfunkciós főhatalomra hivatkozás; francia idegenlégiós hivatali kapcsolattal érvelt
ÁNB: Fronak van igaza; közfunkciós hatalom felülírta a személyi főhatalmat
de jure és de facto állam és kormányelismerés?
lehet mindkettőről szó
egyoldalú nyilatkozat melyben elismeri vmelyiket egy állam
de lehet hogy olyan praktikus lépést tesz, mely nyilvánvalóvá teszi az állam elismerését
pl: a diplomáciai kapcsolatok felvétele -ez az egyetlen olyan gyakorlati aktus mely elismerést jelent
Stimson doktrína?
fegyveres erőszakkal elért területszerzés nem ismerhető el, az így létrehozott állam sem ismerhető el önálló államként
Stimson USA külügymin, Mandzsukuo kapcsán, 30as évek, japán agresszió útján létrehozott entitás, USA nem ismeri el
: mára általános alapelv lett a nemzetközi jogban
agresszió tilalmának megsértése
Stimson doktrína példa?
Boszniai Szerb Köztársaság példája-csak részben lehet Stimson doktrínával kiértékelni a helyzetet
BSZK délszláv háb. közepén hozták létre, 1992, szerb agresszió jegyében jött létre, de facto államalakulat,
mindent tőlük telhetőt megtesznek, hogy több Boszniai területhez jussanak hozzá (+srebrenicai vérengzésért felelősek)-emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények
(hírhedt vezetők: Karadzic, Mladic)
1995 daytoni megállapodás, Boszniai területeken vérengzés véget ér, USA közvetítés
boszniai terület felosztásáról tárgyalás
jóváhagyó pecsét olyan entitásra amit a legsúlyosabb bűncselekmények között hoztak létre
önálló államiság hivatalosan nem jött létre, nemzetközi jogi szempontból
önálló államiság csak: közigazgatási és alkotmányjogi szinten
(másfelől aggályos intézkedés)
kormányelismerés elvek 2 problematikus helyzet?
két problematikus helyzet 1, **alkotmányellenesen hozták létre a kormányt** pl: puccs belügyekbe való be nem avatkozás tilalma dilemma 3 megközelítése: - 2, **konkuráló kormányok esete**
Hallstein doktrína és pl rá?
német szövetségi köztársaság 2 vht követően olyan politikát gyakorolt, hogy amennyiben vmely állam önálló államként ismeri el az NDK-t, akkor az NSZK ezzel az állammal nem kíván szerződéses kapcsolatba lépni
(kivétel: SZU-velük muszáj fenntartani a kapcsolatot)
=államelismerés nagyon átpolitizált
=megtudja határozni a nemzetközi jog alakulását
Q
mi nem egyenlő hivatalosan az állam elismerésével?
pl: Oroszo vs Koszovó
Oroszo van ügyvivő irodája Pristinában, de nem ismeri el önálló államnak Koszovót
(Oroszo szerbekkel baráti kapcsolat, ezért nem ismeri el a függetlenséget)
(DE konzuli szolgálat létrehozása nem egyenértékű az állam elismerésével)
konzuli iroda sem elismerés; =állampolgárok ügyeinek intézése nem elismerés
alkotmányellenesen létrehozott kormánynál mi a dilemma?
nem tetsző más államoknak az illegitim módon hatalomrajutás
ezzel szemben:
belügyekbe való be nem avatkozás elve
alkotmányellenesen létrehozott kormány: leginkább alkalmazott elv?
Estrada elv, mexikói külügyminisztertől származik : alapvetően az, hogy hogyan került hatalomra egy kormány az belügy, ebben az államok nem foglalhatnak állást hivatalosan, de egyéb módon ki lehet fejezni az esetleges nemtetszésüket
=nem az elismerés hivatalos megtagadásával hanem:
: diplomáciai kapcsolatoktól elzárkózás az adott állammal, annak megszakítása;
államhatáron belül konkuráló kormányokra részletesen példa?-ez hogyan hatott ki BT-re -a lényeg
Kína, 1949-71
kommunista Maoék elűzik Csang Kaj-sek kormányát
Tajvan szigetére szorulnak: önálló államiság tajvani követelése vs Kína egy Kína elve
ENSZ: 71-ig nemzeti oldal elismerve hivatalosan Kína képviseletében (fellépve ezzel a kommunista erőszakos hatalomgyakorlással szemben)
pl: koreai válság idején komoly gondok; -fegyveres beavatkozásra lett volna szükség erre azonban az ENSZ alapokmány értelmében csakis BT jogosult; ha minden állandó tag támogatja ezt a döntést
kínai konkuráló kormányok miatt: SZU üres szék politikája-nyomásgyakorlás, Maoék kormányát kell elismerni
SZU nem volt ott a BT ülésein, Tajvan képviselője ott volt, Kínát képviselve
emiatt BT nem tudott határozatot hozni
megoldás: Közgyűlés plénuma előtt
Tajvan mai helyzete? -államiság szempontjából?
hivatalosan Tajvan nem akar függetlenséget- Kína ezt tiltja is nekik
de egyébként az összes montevideói kritérium teljesül az esetében
Tajvan: 13 állam hivatalos diplomáciai kapcsolatban + szoros együttműködés másokkal (de facto kapcsolat jellemző)
Tajvan támogatói és mostani fejlemények?
Tajvan nem tagja az ENSZ-nek
Mindössze 13 ország ismeri el hivatalosan Tajvant szuverén államként.
Közülük a legnagyobb Guatemala, amely 1944 óta Tajvan egyik legszorosabb szövetségese.
További közép-amerikai országok, amelyek elismerik Tajvant: Belize, Honduras és Paraguay
2023 április: mostani fejlemények- elnök talizott McCarthy szóvívővel, ezután 3 napos kínai hadgyakorlat a sziget körül (ugyanez nyáron Nancy Pelosi, aki szintén szóvivő és Tajvan szigetére utazott el)
Korai kísérletek az európai közös kül- és biztonságpolitika létrehozására? Első 5
1947 Dunkirki Szerződés bilaterális védelmi szerződés Franciaország és az Egyesült Királyság között
1948 Brüsszeli Szerződés multilaterális védelmi szerződés Franciaország és az Egyesült Királyság, valamint a Benelux országok között
1949 NATO transzatlanti védelmi szövetség
1951 Európai Szén- és Acélközösség a hadigazdaság alapjául szolgáló szén és acél közös felügyelet alá helyezése
1951 Európai Védelmi Közösség kísérlet a közös európai hadsereg és hadügyminisztérium létrehozására (1954-ben kudarccal végződik)
Korai kísérletek az európai közös kül- és biztonságpolitika létrehozására? Másik 5
1952 Európai Politikai Közösség kísérlet a közös külpolitika, védelempolitika létrehozására (1954-ben kudarccal végződik)
1955 Nyugat-európai Unió multilaterális védelmi szerződés
1957 Euratom közös kutatás, fejlesztés, békés célú nukleárisfűtőanyag-ciklus közös felügyelete
1961-62 Fouchet-tervek kísérlet a közös külpolitika és védelempolitika kormányközi jellegű megvalósítására francia vezetéssel
1972 Európai Politikai Együttműködés tagállami külpolitikák koordinálása új intézményrendszer nélkül
NATO bővítés bevezető?
(többi nat kártya 430 körül)A NATO-hoz csatlakozhat „bármely más európai állam, amely képes arra, hogy elősegítse a Szerződés elveinek továbbvitelét, és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához.”
A NATO egy úgy nevezett Tagsági cselekvési tervvel rendelkezik. Ez támogatja a csatlakozni kívánó országokat a tagságra való felkészülésben.
NATO alapítótagok és hány tagja van ma ?
ma: 31 tag
alapítótagok (49):
1. Belgium
2. Kanada
3. Dánia
4. Fro
5. Izland
6. Olaszo
7. Luxemburg
8. Hollandia
9. Norvégia
10. Portugália
11. Egyesült Királyság
12. USA
NATO kialakulásának története?
-A regionális (európai) és a transzatlanti biztonsági keretrendszer párhuzamosan formálódott az évtized végéig.
-1949-ben alakult. 12 észak-amerikai, illetve nyugat-európai ország 1949. április 4-én Washingtonban írta alá az Észak-atlanti Szerződést. (Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Izland, Dánia, Norvégia, Olaszország és Portugália.)
(Mao:99)
USA: fel kéne fegyverezni a nyugat-németeket. Franciák ellenezték.
(Dunkirk, Brüsszel)
félelem:
- nemcsak németek talpraállásától félünk hanem a SZU-tól is már
- szovjetizálás felgyorsul
vonzó:
-amerikai atomvédelem
1949: NATO létrejön, 12 államra terjed ki
Vandenberg határozat: békeidőben nem lehet máshol állomásoztatni hadsereget- alkotmánymód
földrajzi kiterjedése a NATO-nak?
Észak-Atlanti térség a Ráktérítőtől északra; Nyugat-Berlin; Földközi tengeren lévő hajók és fegyveres erői; gyarmatok nem, kivéve Algéria, mert Fro. része volt 62-ig. Mikor? Ha épségét vagy politikai függetlenségét, biztonságát veszélyeztetik
időbeli kiterjedése a NATO-nak? + ki lehet lépni?
előszőr a németek, majd a szovjetek miatt félelem a franciáknál, ezért USA maradjon. USA: nem, NATO szerződés 20 évre, 1969-ig, aztán eldöntik hogy mi lesz. (majd USA maradna, FRO. meg nem..) ki lehet lépni, 1 évvel előtte USA kormányát értesíteni kell
mi lesz ami véglegesen rendezi többek között a Ruhr vidék kérdését és helyreállítja a bizalmat?
- kik hátrálnak ki
- milyen eredményei lesznek ennek
Jean Monnet javaslata: nyugateurópai (hatok plusz NagyBr!) szén és acélkészletek felett közösen rendelkezzenek az államok
kereslet kínálat egyensúlybakerülése a cél
szupranacionális szervezeten gondolkodott
nem egyedi tagállami érdekek mentén járnak el, csak piaci érdekeket néznek
mindenki egyenrangú fél, emiatt elfogadható volt az NSZK számára
Schumann és Adenauer is támogatta ezt a javaslatot, Robert Schumann 1950-ben bejelenti ennek létrejöttét
Britek nagyon megsértődnek
túl rövid az idő, nem tudják mit írnak alá stb
mögöttes érdek is ott húzódott- britek visszavonulót fújnak
megoldja a Ruhr problémát
német-francia megbékélésnek komoly mérföldköve
ez a fajta együttműk, kiváló kezdőlépés a föderáció felé
Schumann fentiek miatt örül a Monnet javaslatnak
ESZAK? csak a miniszerek tanácsáig?
aláírás: 1951
hivatalosan megszűnt szervezet, de funkcióit az EU gyakorolja
Miniszterek Tanácsa: ahol a tagállamok érdekei megjelennek: véleményezhette hogy főhatóság bizonyos döntései életbe léphetnek-e
ESZAK kieg infók?
- Közgyűlés: 78 tag : főhatóságot 2/3al le lehetett váltani bizalmatlansági indítvánnyal, főhatóság megválasztása, véleményző jogkör, szén és acélipar képviselői
- Tanácsadó Bizottság - Bíróság : vitás kérdésekben dönthet
Főhatóság: 9 tag (pedig 6 ország)
legfőbb döntések, többségi szavazás
tagállamoktól (elvileg) független döntéshozatal
döntések kötelezőek államokra nézve
első elnök: Jean Monnet
nem mindenben járhat el a Miniszterek Tanácsa nélkül
EVK (Európai Védelmi Közösség) = Pleven-terv
?
német hadsereg kontrollálása közös európai hadsereg létrehozásával
franciák rájönnek, hogy gyarmati gondjaik miatt nem akarnak lemondani hadseregük függetlenségéről maguk fogják visszamondani a saját tervüket-amerikai őrjöngés a válasz
NATOszerű elképzelés, USA nem lett volna része ennek, csak nyugateurópai országok (hatok)
végkimenetel: németek NATO részeként fel lesznek fegyverezve
EPK (Európai Politikai Közösség)?
Ez lett volna a terv, ha esetleg az USA meggondolja magát a NATO-val kapcsolatban. De ez nem jött létre, helyette: teljesen új rendszer. Britek: legyen egy teljesen új biztonsági regionális együttműködést.
se az Európai Védelmi Közösség, se az Európai Politikai Közösség nem jött létre, hamvaikból született meg a Nyugat-európai Unió Brüsszeli Szerződésen alapuló intézménye
Nyugat-Európai Unió: ?
1, a hét alapító tagállam (Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország) között létrehozott
2, kölcsönös védelmi paktumok rendszere, amely nemzetek feletti intézményi és döntési struktúra kiépítését nem kívánta meg.
3, az európai gazdasági integrációtól függetlenül működött a nyolcvanas évek közepéig, majd egyre közelebb került az Európai Unióhoz. A Nyugat-európai Unió klasszikus kormányközi együttműködés elvén működött, és önálló jogi személyiséggel rendelkezett.
4, A katonai, védelempolitikai feladatokat a kilencvenes évek közepétől szakosított szervein keresztül látta el.
5, Válaszként a Varsói Szerződés jön létre 55-ben.
Fouchet-tervek ?
1961,62
kitől ered? dánia francia nagykövetétől: Christian Fouchet
De Gaulle felkarolja
kormányközi együttműködést vizionáltak-rendszeres találkozókkal
3om vezető állam: Fro, UK, USA
arra nem tér ki mi lenne az Európai Parlamenttel
miért állt ez De Gaulle érdekében?
félt hogy az Európai Közösségekben nem tud megfelelően érvényesülni a francia érdek
EURATOM
?
Aláírva: Róma (Olaszország), 1957. március 25.
Hatálybalépés: 1958. január 1.
Európai Atomenergia-közösséget (EAEK vagy Euratom) létrehozó szerződés. Az Euratom-Szerződés legfőbb céljai többek között a következők voltak:
egységes biztonsági előírások megállapítása a lakosság és az iparágban dolgozó munkavállalók védelme érdekében,
közös kutatás, fejlesztés, békés célú nukleárisfűtőanyag-ciklus közös felügyelete
francia hiszti vs európai biztonság?
- 1, a teljes francia légteret francia felügyelet alá vonták
- 2, megtiltották az amerikaiaknak, hogy a Fro-ban állomásozó amerikai csapatok nukleáris fegyvereket tároljanak. 23, DG: „Fro. védelmének franciának kell lennie, alapja a nukleáris fegyver lesz”, ez nagy szakítás az addigi politikával
- Elkezdték kiépíteni a triádot, repülő, rakéta, tengeralattjáró: mindhárom a rendelkezésükre állt.
- DG célja, hogy a két nagyhatalom között Fro.-nak is kiterjedtebb külpolitikája legyen és legalább olyan erős biztpollal rendelkezzen.
doktrínabeli változás- 50es 60as évek?
Eddig: teljes megsemmisítés doktrínája (bármilyen támadás, ellen nukleáris erő), kölcsönös megsemmisítés, új: rugalmas reagálás doktrínája: hagyományos fegyveres támadás esetén hagyományos fegyverekkel reagál, nukleáris esetén nukleárissal.
- 69-70-re lenyugszik a helyzet.
- EPC (Európai Politikai Együttműködés):
együttműködési rendszer az EU-n belül a közös kül- és biztpoli egyeztetések miatt. Konzultációs mechanizmus intézményrendszer nélkül.
nemzetközi rendszer mi és történeti alakváltozatai?
1, folyamatosan változó anarchikus struktúra -
2, legfőbb szereplői klasszikusan az államok, ill. az általuk alkotott szabályszerűségek
o 1648-1815 között a klasszikus hatalmi egyensúly rendszer
o 1815-1914 közt a pentagonális (pentarchia) rendszer
o 1918-1939 közt átmeneti időszak
o 1945-1989 közt a hidegháborús rendszer
o 1990-től jelenlegi, posztbipoláris, globalizációs rendszer
nemzetközi rendszer miben térhetnek el egymástól főbb pontok?
o szereplők száma szerint unipoláris bipoláris multipoláris
o békekötések típusa szerint A karthágói típusú békében a vesztes ellehetetlenül a rendszerben. A bécsi típusú békében a vesztest integrálják, kooptálják a rendszerbe.
o A rendszer integrátora szerint beszélhetünk negatív, ill. pozitív integrátorról.
A negatív integrátor olyan állam, aki a rendszert expanzióval, agresszívan kívánja dominálni, a szabályokat diktálja, erőszakos hegemón. Ezek általában rövidebb életűek.
A pozitív integrátor valós szabályokat hoz, melyeket az államok önként követnek, mert érdekükben áll, a rendszer hosszabb életű.
o szabályok milyensége szerint
formális szabályok
informális szabályok
hidegháborús nemzetközi rendszer?
- első olyan rendszer ami nem eurocentrikus
- a rendszer pozitív integrátora az USA
a blokkjában az USA konszenzusos hegemón
o kooptálja az európai rendszerbe a vesztes No-t ellenőrzött, egyenrangú partnerként
o a kapitalizmus, a piacgazdaság promotálására - kulturális homogenizáció megjelenése
o A rend megőrzésére létrejöttek intézményes keretek, kikényszeríthető szabályok.
konferencia diplomácia helyett: elrettentés diplomáciája
két egymással ellentétes ideológia versengése
hidegháborús nemzetközi rend szabályok?
A rendet jellemzik formális és informális szabályok o formális - ENSZ Alapokmány kimondja a rendszer alapelveit: területi integritás, belügyekbe való be nem avatkozás, erőszak alkalmazásáról való lemondás,
o informális - később formalizálódhattak.
a nukleáris háború elkerülése, a „rémület egyensúlya” (=nukleáris elrettentés), mely de facto módon a fegyverzetkorlátozásban valósult
meg
nemzetközi rendszer vs hideghéb két elkülönülő modell?
- USA és a Szovjetunió köré két külön modell alakult ki
o USA - hegemonikus modell
tagjai a demokratikus, piacgazdasággal rendelkező államok.
A tagok között intenzív kapcsolatrendszer figyelhető meg
o SZU - birodalmi modell
a szovjet állam dominálta az államokat, rájuk kényszerítve saját politikai berendezkedését, a szocialista-kommunista modellt.
A tagok között nincs intenzív kapcsolat, az egyes államok főként a Szovjetunióval tartanak fenn partnerséget
1947 párizsi békeszerződések általános jellemzők? -2 db
- Az olasz, román, bolgár, magyar és finn békeszerződéseket ugyanazon a napon, 1947. február 10-én kötötték meg a vesztes országokkal
- Békediktátum-jelleg
-szinte mindenkitől követelés: háborús bűnösök felelősségre vonása, fasiszta szervezetek betiltása, atomfegyverek tiltása
olasz békeszerződés?
-olasz követelések nagy része nincs figyelembe véve
-4 ország kap az olaszoktól területeket
-albánia szuverenitása helyreáll
-etiópia államának elismerése
-Líbia, Szomália- volt gyarmatainak elvesztése
-egész nagy hadseregük maradhat: 250 k fő
-jóvátétel fiz: Alb, Etiópia + SZU, Jugo, Görögo-360millio usd
bolgár békeszerz?
-1941 januári határok visszaállnak -elfoglalt jugoszláv és görög területek elveszítve, romániától kap területet
-jóvátétel görög és jugonak -70 millió dollár összesen a kettő (mi 300)
-hadsereg max: 50k
-plusz hatidő megállapítva szovjet kivonulásra
finn békeszerz_?
-ua mint bolgároknál- 1941 jani határok érvényesek
-kb 40k fő hadsereg
-szovjetek ténylegesen kivonulnak, kapnak több kikötőt
-sztálinék végül harmadát elengedik a jóvátételnek - eredetileg 300 millió dollár ugyanaz mint nekünk
magyar békeszerz? –1 új elem
-pozsonyi hídfő- 3 falu átkerül csehszlovákokhoz
ezenkívül: 1938 jan-i területek
-65 k fő hads
- jóvátétel nagy rész SZU-nak + Csehszlovákia, Jugoszlávia (300 millió összesen mint finneknek kezdetben)
-Kártérítést írt elő a faji és vallási diszkriminációk miatt sérelmet szenvedett egyének számára.
román békeszerződés?
-Észak-Bukovina, Besszarábia SZU-é
-Erdély övék
-Dél-Dobrudzsa bolgároké
-120k hadsereg
- 300 milliós usd jóvátétel (mint nekünk és finneknek) egyedül SZU-nak (mint finneknek kezdetben)
japán békeszerződés?
-jóvátételt végül nem kell fizetnie
-megfosztják valamennyi gyarmati területétől
- szovjetek passzivitása miatt Kuril-szigetek kérdése nem rendeződik
- néhány déli sziget amcsi közigazgatás alatt marad utána is
-békekonferencia: 1951 San Francisco
japán kieg infók 2 vh utáni következkemények?
szigorú amerikai megszállási körülmények cél—-
japán militarizmus, feudalizmus és nacionalizmus elemeit kell megszüntetni
MacArthur in charge of Japan
új japán alkotmány: háborúzás jogáról lemondanak, később is csak védelmi erőik lesznek, hadseregük nem lehet
usa vállalja védelmüket, cserébe korlátlanul állomásozhatnak a térségben
A nemzetközi jog forrásai?
Nemzetközi Bíróság Alapszabályai (statútuma) 38. Cikk: 1.nemzetközi szerződések 2.nemzetközi szokásjog 3.civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek 4.további jogforrások -államok egyoldalú aktusai -bizonyos nemzetközi szervezetek adott szerveinek határozatai
nemzetközi szerződések?
A nemzetközi jog szerződéskötésre képes alanyai által szóban vagy írásban kötött megállapodások, melyek elnevezéstől függetlenül (lehet jegyzőkönyv is) !!!!nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket hoznak létre.
mire kell odafigyelni, mikor nem lesz valami nemzetközi szerződés?
ha nem azzal a szándékkal hozták létre a felek, és ezt rögzítették;
nemzetközi szokásjog?
A szokásjog általában egyetemes jellegű, ilyenkor a nemzetközi közösség tagjainak túlnyomó többségének gyakorlatában tükröződnie kell; de létezik bilaterális, ill. regionális szokásjog is
államok kialakítanak egy egybevágó tartós gyakorlatot, melyet ugyanúgy folytatnak, egy bizonyos időtartamig, abban a meggyőződésben, hogy ez jogi kötelezettségük
(pl: 10 év elegendő lehet szokásjog kialakulásához)
két pl általános jogelvre?
a jóhiszeműség + a méltányosság elve
nemzetközi jog -értelmezés segédeszközei?
bírói döntések, jogtudósok tanításai
miről tudjuk hogy valami nem jogforrás, nemzetközi jogban?
az államokra nézve nem kötelező vmi
van formális hierarchia jogforrások között?
nincs
ha mégis lehetne formális hierarchiát megállapítani akkor mik lennének a csúcson?
a kógens normák: morális/természetjogi alapon fogadta el a nemzetközi közösség egésze, nem megsérthető (pl.: rabszolgaság tilalma-ma is van valamilyen formában, kínzás tilalma-állami szervek is megszegik, )
érvényteleníthető az a szerződés, ami megszeg egy ilyen normát
nemzetközi jog és belső jog eltérések?
nincs parlament=egységes törvényhozó szerv nemzetközi jog esetén
nincs rendőrség mely elkapná a jogsértőket , de vannak nemzetközi bíróságok- melyek betartathatják ezen normákat
lehet arról vitatkozni, hogy a belső jog primátust élvez a nemzetközi jog felett?
politikai érdekek mentén nyilván lehet
de a mai nemzetközi jogi álláspont ettől ellentétes: jelenlegi állás szerint belső jogi normákkal nem lehet felülírni nemzetközi jogi kötelezettségeket
monizmus röviden?
belső jog mindenek felett
dualizmus röviden?
Nemzetközi jogot és belső jogot elkülönült jogrendszerként tartja számon.
mérsékelt monizmus röviden?
Nemzetközi jog és belső jog egységet képez, amelyben a nemzetközi jognak van elsőbbsége. Ez abban nyilvánul meg hogy az állam köteles a belső jogalkotáskor a nemzetközi jogot is betartani
NB alapdolgok? 6 dolog
1, az Egyesült Nemzetek legfőbb bírói szerve.
2, Elődje: ÁNB, a hat főszerv egyike.
3, Székhelye Hága.
4, Tizenöt bíráját az ENSZ Közgyűlése és a Biztonsági Tanács választja kilenc évre.
5,
3 ázsiai, 3 afrikai
5 nyugat-európai, 2 kelet-európai
2 latin-amerikai bíró
Bírák elnököt és alelnököt választanak maguk közül -ICJ képviselet, ülések vezetése
Hivatal + jegyző
6, összeférhetetlenség szigorúan szabályozva
mikor van joghatósága az NB-nek? -plusz kieg Mao-ról
1.Az érdekelt felek közötti különmegállapodás (kompromisszum) alapján, mint például Magyarország és Szlovákia között a Bős–Nagymaros vitában;
2.joghatósági klauzulán keresztül ( Egyes nemzetközi szerződések záró! rendelkezései szerint)
3.alávetési nyilatkozat: elfogadja az automatikus joghatóságot egy állam, de tehet kivételeket is, mint a nemzetbiztonság stb.
(Magyarország a Nemzetközi Bíróság kötelező joghatóságát
1992-en ismerte el).
4.Forum prorogatum/ ráutaló magatartás
(Nem ismeri el, de érdemi érvelést nyújt be, amivel, ) de facto elfogadja a nemzetközi bíróság joghatóságát
(pl Korfu)
elég kb megjegyezni -pergátló kifogásra példa?
pergátló kifogás=NB-nek nincs joghatósága, nem kezdődhet el az eljárás
- 2008ban Grúzia megvádolja Oroszországot az NB előtt
- pergátló kifogás az oroszok részéről
- 1965-ös egyezmény 22. cikk: → a felek nemzetközi bíróság elé utalhatják a jogvitát, ha tárgyalás útján vagy az egyezményben előírt módon nem rendezik
- a tárgyalásos alapú vitarendezés effektív megkísérlését megköveteli a záradék, aminek nem tett eleget Grúzia
vád: 1965-ös Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés (valamennyi formájának )kiküszöböléséről
-oroszok ezt megszegték
- Mi célt szolgál, és kik indíthatnak tanácsadó véleményezési eljárást a NB előtt? 4 infó
o Kezdeményezők: KGY, BT + ENSZ szakosított szervei
Kgy. Felhatalmozás szakosított szervek esetén
o Hatáskörhöz kötöttség
Pl. Nukleáris fegyverek alkalmazásának jogszerűségéről 1996. – WHO csak közvetve érdekelt, nem fogadták el, a KGY-nak kellett benyújtani
o Ajánlási természet
Mivel nem államok kérik fel
- Mi az ideiglenes intézkedés funkciója a Nemzetközi Bíróság előtti eljárásban?
o (modus vivendi)
o Felperes állam úgy látja, hogy ha végig várja a per lezárását, az alatt a pár év alatt, helyrehozhatatlan károk keletkeznének, emiatt kell valami haladéktalan intézkedés is
Korfu szoros esete?
o 1946 máj 15-én vette kezdetét a korfui-incidens – 1946 novemberében zárult le (névnap-zoli szül)
o NB első ügye volt
o sziget körül rengeteg akna (stratégiailag fontos volt Korfu 2 vh alatt)
o május: brit hadihajók áthaladtak a szoroson -albán parti őrség tüzet nyit
o albánok: tévedés volt sorry
o néhány nappal később megint albánok sajtónak: engedélyük kell az áthaladáshoz a területen
o ennek ellenére britek: áthaladnak a szoroson 2 hadihajóval októberben-aknára futottak
o két kérdés britek felől NB-n?
o Az első, hogy felelős-e az albán kormány az aknára futás miatt?
aknára futásért albánok felelősek
o A második pedig, hogy megsértették-e Albániát azzal, hogy a hajóik a szorosban tartózkodtak?
o a kereskedelmileg fontos szorosok hajózhatóak békeidőben és ez nem sért szuverenitást
o end of story: albánok kártérítési kötelezettsége
tanácsadó véleményezési eljárás az NB előtt mikor nem valósulhat meg?
alapvetően politikai természetű kérdést joginak akarnak feltűntetni így várva megoldást
pl: Koszovó ügy 2010
Haya de la Torre ügy- érv arra hogy minősítheti e Kolumbia nem köztörvényes bűncselekménynek Haya tettét, és így befogadhatja-e?
havannai egyezmény
mindkét fél részes állam
érintett állam belső jogának tiszteletben tartása mellett nyújthat menedékjogot egy másik állam
(ez alapján P veszélyben)
=NB elutasította az érvelést: belső joggal nem lehet felülírni másik állam megítélését
ebben az esetben: belső jogi kereteken túl-menedékjogra vonatkozó esetkörökön túl, nem terjeszkedhet maga Kolumbia
végső NB ítélet -Peru vs Kolumbia?
mikor lett volna biztosítható a menedékjog?
K plusz feldobott érve erre
arra rácáfolás
havannai egyezmény 2. cikkje:
csak sürgős szükség esetén biztosítható menedékjog
de csak 3 hónap után bukkant fel Haya de la Torre a nagykövetségen : nem sürgős eset
K: poli okokból látszat igazságszolgáltatás zajlik : üldöztetés
erre vonatkozóan: NB: kormányzat és a végrehajtó hatalom nem gyakorolt ellenőrzést az igazságszolgáltatás felett
=ez nem kirakatper, tiszteletben kell tartani, hgy független bírói szervek által indított eljárás
K megsértette a havannai egyezményt, de K-t nem kötelezte Haya de la Torre kiadatását
=Peru ezt nem követelte külön
a nemzetközi politikai viszonyok tudománnyá válása: a tárgy helye a társadalomtudományban?
A nemzetközi politikai viszonyok tudománya a nemzetközi rendszert, az államokat vizsgálja két szélsőséges állapot, a háború és a béke között
o Vitákon keresztül vizsgálódik - nem léteznek megkérdőjelezhetetlen igazságok.
o Magyarországon része a politikatudománynak
tudománnyá válása a nemzetközi politikai viszonyoknak - első kör?
- kettős születés (1919; 1948)
o 1919 tudományterületként 1919-ben intézményesült
intézményesülés - az első világháború után létrejöttek az első ezzel foglalkozó egyetemi tanszékek és kutatóintézetek (Harvard, Princeton, Stanford, Oxford)
alapkérdés Woorow Wilson által: hogyan lehet elkerülni a háborút?
a tudomány válasza egy új
tudományterület létrehozása
tudománnyá válása nemzetközi poli viszonyoknak második kör?
1948-as születés a második világháború és a nagy gazdasági világválság után (ezek nagy traumák voltak, megkérdőjeleződött a korábbi alapkérdés)
új alapkérdés: mi robbantja ki a háborút? mik a motivációk? „mi lenne ha” helyett „mi van most” a kérdés
ekkor merült fel először egy átfogó nagy elmélet létrehozása, ami minden területen meghatározza hogy hogyan lehet vizsgálni a nemzetközi politika világát
nemzetközi politikai viszonyok tudományának négy nagy vitája , melyeken keresztül fejlődött?
ELSŐ KETTŐ
- A terület fejlődése négy nagy vita határozta meg
o első
lételméleti vita realizmus (konfrontáció) és liberalizmus (kooperáció) között
o második ismeretelméleti vita a kérdés a vizsgálat mikéntje? behavioristák (objektívebbé tenni a tudományt) és tradicionalisták (hagyományos társadalomtudományos módszerek)
nemzetközi politikai viszonyok tudományának négy nagy vitája ,melyeken keresztül fejlődött?
MÁSODIK KETTŐ
o harmadik lételméleti vita
neorealizmus, neoliberalizmus és neomarxizmus között a kérdés, hogy mit vizsgálunk? a rendszert, vagy annak szereplőit
o negyedik ismeretelméleti vita pozitivizmusra épülő modern irányzatok szemben a posztmodern
konstruktivizmussal
módszertan NPV tudománya?
((((- módszertan lényege: hogyan tanulmányozzuk a nemzetközi politikát? - ontológiai (lételméleti) szempont o a kérdés a vizsgálat tárgya (nemzetközi rendszer, államok, egyén)
- episztemológiai (ismeretelméleti) o a kérdés a vizsgálat mikéntje (kvantitatív és kvalitatív módszerek))))
- Módszertan alapján három nagy megközelítés vált jellemzővé o pozitivizmus (tények vizsgálata empirikusan) o posztmodern (mini diskurzusok, nagy narratívák hiánya, dekonstrukció) o kritikai elméletek (modernitás kritikája).
- A nemzetközi politikai viszonyok tudományának nincs elkülönült módszertana, használ természet-, ill. társadalomtudományos módszereket is
- A tudományág főbb irányzatai a realizmus, a liberalizmus, a marxizmus, ill. a
konstruktivizmus.
ENSZ vs nemzetközi biztonság tétel — 2 fő téma amiről kell beszélni?
A biztonság megteremtése két fő pilléren nyugszik:
o az ENSZ BT által, az Alapokmány VII. fejezete alapján foganatosított intézkedéseken,
—- az ENSZ tagállamai átadják szuverenitásuk egy lényegi részét a BT-nek, amikor megbízzák azzal, hogy fegyveres erő alkalmazását is magában foglaló rendszabályokat foganatosítson a nemzetközi béke és biztonság védelmében.
o a békefenntartó tevékenységen.
ENSZ vs nemzetközi biztonság
BT mikor jogosult cselekvésre? (bevezetésnek jó, hatodik fejezet)
hatodik fejezet nevében hozott határozatok ajánlás jellegűek
o ha a viszályok békésen nem rendezhetők a VI. fejezet alapján a BT a VII. fejezetnek megfelelően jár e
ha a BT megállapítja, hogy a nemzetközi béke és biztonság veszélyben van akkor milyen megoldások közül “válogat”?
fokozatosság elvének megfelelően (!)
- Ideiglenes rendszabályok elrendelése.
- ( fegyveres erő felhasználásával nem járó) kényszerítő rendszabályokat foganatosíthat (enforcement measures). Ezek már szankciós jellegű intézkedések (például a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok felfüggesztése).
pl:embargó, blokád, diplomáciai kapcsolatok megszakítása - fegyveres erők felhasználásával járó kényszerintézkedéseket rendelhet el a 42. cikk alapján
BT minden esetben kifejezett felhatalmazást ad.
ENSZ békefenntartás bevezető? 5
A hidegháborús szembenállás miatt a BT nem tudta teljes körűen betölteni a nemzetközi béke és biztonság legfőbb letéteményesének funkcióját, így létrejött a békefenntartás intézménye.
A békefenntartás fogalma nem szerepel az Alapokmányban, ezért ez a tevékenység ad hoc alapon alakult ki.
o Alapokmány hat és feledik fejezetének is szokás hívni
Nincs egyértelmű, pontos definíció
lehetséges mai definíció békefenntartás a nemzetközi béke és biztonság érdekében folytatott katonai erőfelhasználásával járó, általában a konfliktusban részt vevő feleket szétválasztó megfigyelői, illetve közvetítői tevékenység.
ENSZ békefenntartás költségvetés? ki finanszírozza?
-minden ENSZ állam fizet a békefenntartás miatt- nemzeti gdp függvényében
2023ban 6,45 milliárd usd
aki többet fizet az nem küld élőerőt, aki élőerőt küld kevesebbet fizet (kiv: Kína)
alapelvei az ENSZ békefenntartásának?
o Kettős legitimitás Érintett állam beleegyezése – consent eleve BT vagy KGY felhatalmazása * Mandátumot a BT határozza meg
o Pártatlanság és semlegesség
o Erőszak önvédelemre korlátozódó alkalmazása
A békefenntartó tevékenység első generációja:
1,szűkre szabott mandátum volt a jellemző
2,feleket elválasztó hagyományos megfigyelői feladatokat jelentett, például az indiai–pakisztáni határon, elválasztó, demarkációs zónák mentén, például az egyiptomi–izraeli tűzszüneti vonalon vagy Cipruson.
A békefenntartó tevékenység második generációja:
Második generáció=többdimenziós tevékenység
A hagyományos, államok közötti konfliktusok helyett e tevékenység egyre inkább a belső polgárháborús helyzetekre terjedtek ki.
közre kellett működniük1, a jogrend biztosításában, 2, népszavazások megszervezésében, 3, esetleg a hatalom demokratikus úton (választások) történő átadásában. Ilyen volt a namíbiai akció, a kambodzsai akció
A békefenntartó tevékenység harmadik generációja:
Szomália- nem tudott a fogadó állam hozzájárulni tevékenységhez (nincs központi kormány)
-ezért az itt végzett tevékenység közelebb áll a “kényszerítő rendszabályokhoz”
már nemcsak a béke fenntartásáról, hanem a béke megteremtéséről, kikényszerítéséről (peace enforcement) volt szó- Jugoszlávia kapcsán is állítják ezt
1947-től felgyorsuló szovjetizálás elemei ? (4)
-magántulajdon felszámolása
-többpártrendszer felszámolása
-tanácsrendszer bevezetése (1950)
-tervgazdálkodás megjelenése (1950)
1948 komcsi terjeszkedés újabb állomása, mely megijeszti a nyugatot- felgyorsuló szovjetizálás kapcsán miről kell még beszélni?
- 1948 02. 25. Kommunista hatalomátvétel Csehszlovákiában.
Ez ijesztő, mivel Csehszlovákia nyertes országa a második vh-nak, nem volt semmilyen legális alapja a megszállásnak, Csehszlo: győztes ország
német kérdés bevezető?-Bi-Tri
SZU-Tri viszony
1947 Bizónia (új adminisztratív egység) -megszállt amerikai és brit területek közt forgalmi korlátozások megszüntetése -gazdilag egybevonása
majd Marshall-segély
1948 Trizónia-francia fél csatlakozik
A márkareform bevezetése–hiperinfláció és kommunista térnyerés ellen— Trizónia területén
Adenauer az 1949ben létrejövő NSZK (Bonn mint köztpont) kancellárja lesz=szerinte: konszolidálni kell a német gazdaságot a Trizóniában; ebből adódóan lesz a márkareform
Sztálin álláspont: lehet egységes Németország, de semleges
Az NDK-NSZK felállásnak egyértelműen SZU a vesztese
Ok: Ruhr vidék a nyugati hatalmak kezében
=Trizónia sokkal erősebb
Sztálin álláspontját el is tudták volna fogadni az amerikaiak, de tartottak, hogy ebben az esetben ugyanúgy szovjetizálna a SZU és hirtelen ott se lennének szabad választások.
kína 1.vh -2. vh és ezek után?
1927 óta konfliktus a Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt között
Kuomintang vezetője: Csang Kaj-sek
kommunisták élén: Mao Ce-tung
Mao: utálja Sztálint, itt a nacionalizmus és a kommunizmus megfér egymással
(az imperialista hatalmakkal szemben)=itt mindenki nacionalista
1945: két párt nyilatkozata Kína egységéről
1946: paradox módon egymásnak fognak esni a felek
USA csendőr elv alapján próbálja a Kuomintangot támogatni
DE: Maot nem támogatják a szovjetek
1946-49: polgárháború
1949 okt1: Kínai Népköztársaság kikiáltása
Tibetet megszerzik maguknak a kommunisták-Dalai Láma segítséget kér de nem kap
2 vh után mizu Indonéziával? 6 infó
1946-49: Indonéz függetlenségi háború
kezdetben a hollandoké a terület, majd a japán gyarmatosítás áldozata lesz
vh után visszavonulnak a japán csapatok
: a terület 1945 évében kikiáltja függetlenségét
első elnök: Ahmed Sukarno
1949: Hágai tárgyalások: Indonézia függtelen, de holland csapatok állomásozhatnak a közelben (?)
-el nem kötelezettek mozgalmának fontos tagja lesz Indonézia
első indokínai háború?
francia-japán kettős megszállás
=Kambodzsa, Laosz, Vietnám=Indokína
1941-45: kettős megszállás
vh után: nemzeti mozgalmak, franciák visszatérése
első indokína háb: 46-54
54: népi hadsereg, Viet Minh kiszorítja franciákat a területről
1954: genfi Indokína konferencia: ezzel lezáródott az első indokínai háború
1954. július 21-én, Genfben a franciák elismerték Laosz, Kambodzsa és Vietnám függetlenségét és a 17. szélességi foknál egy ideiglenes demarkációs vonalat húztak meg Vietnámban, ami gyakorlatilag Vietnámot osztotta ketté. Ezután Észak-Vietnámot Ho Si Minh, a déli területeket pedig egy antikommunista katonai junta irányította.
(ezután Viet Minh és Viet Cong szembenállás)
India és Pakisztán 2 vh után?
britek eldöntik: India szabad (Attlee)
1947: Mountbatten gróf-terve: döntse el, hogy Indiát hogyan kormányozzák a továbbiakban
felkérik, hogy készítsen elő egy tervet
- két nemzet teória pártolása
-veszélyesen sok nyersanyag és hatalom lenne egész India kezében
=a kontinens felosztásával, 1947. augusztus 15-én megalakították India és Pakisztán dominiumot; mindkét állam tagja lett a brit Nemzetközösségnek.
(megelőzte: népszavazás)
(ezt követi szinte közvetlen kasmíri háború)
milyen lehetőségei voltak Trumannak a blokád idején?
1, hagyja veszni Berlint-nem katonai, nem stratégiai, hanem PR, morális szempontból nem hagyhatta-üzenet: SZU azt csinálhat amit akar, Közép és Kelet-Európa csak az első állomás volt
2, konvojokkal úttörés- 3 vh kitörésével fenyegetett volna, és amerikai agressziónak tűnt volna, nem voltak tisztában SZU erejével-azt hitték, szárazföldön óriási szárazföldi túlerővel rendelkezik- vh alatt ez így volt, de vhk után rettenes károk az országban-nekik se jött volna jól egy harmadik konfliktus
3, légihíd
visszadobták a labdát
Sztálin két opció:
lelövi az amerikai gépeket-az ő agressziója indította volna el a 3.vh-t
(nagyon okos reakció, visszadobták a labdát)
mi történik 52-53 ban fegyverkezés terén?
hidrogénbomba (több szászszorosan olyan pusztító mint az atombomba)
USA:1952
SZU:1953
koreai háb hatása Európára?
Nyugat-Európa katonai és gazdasági integrációs folyamatai felgyorsultak
attól is tartottak hogy az NDK elkezdi majd hasonlóan lerohanni az NSZK-t —elfogadottabbá válik az amerikai álláspont: németeket fel kell fegyverezni
attól is tartottak hogy amerikaiak lefoglalják magukat ázsiával, és európát magára hagyják
koreai háb összefoglalva?
-első igazán komoly ellentét szuperhatalmak között
-potsdami konferencia: két övezetre osztják koreát- 38. szélességi fok mentén
demokratikus választások mindkét övezeten belül:
1, Dél: Li Szin Man =Koreai Közt.
2, Északon: Koreai Népi Demokratikus Közt. Kim Ir Szen
1950-53
50: északiak kezdik a hábot Sztálin egedélye után, elfoglalják majdnem az egész félszigetet majd megérkeznek az ENSZ csapatok (Truman ENSZ elé utalja az ügyet)
harcok vége: panmindzsoni fegyverszünet- ugyanugy 38 szélességi fok mentén kettéosztva a félsziget, demarkációs övezet szélességi fok mentén
Douglas MacArthur vezette az elején a csapatokat
(kieg: kínai “önkéntesek” is részt vesznek majd a harcokban)
nemzetközi jogban beszélünk “háború”-ról?
nem
mi minősül agressziónak az njog szerint?
o 1974. ENSZ közgyűlési határozat
Invázió, katonai megszállás, terület annektálása
Bombázás
Fegyveres blokád
Másik állam fegyveres erőinek megtámadása
Fegyveres erők másik állam területén szerződésben megjelölt időszakon túl maradnak
Terület rendelkezésre bocsátása más állam elleni agresszió elkövetésére
Fegyveres banditák, csoportok, önkéntesek vagy zsoldosok küldése más állam elleni fegyveres cselekmény végrehajtására (indirekt agresszió)
1945 előtt létezett háborúindításra vonatkozó nemzetközi jogi korlát?1 mondat
nem, a háborúindítás a szuverenitás immanens része volt
erőszak alkalmazásának tilalma milyen norma?
jus cogens norma
mikor lehet erőszakot alkamalmazni?
1, egyéni vagy kollektív önvédelem
2, BT felhatalmazás
Népszövetség hogyan szerette volna garantálni a békét?
feltételekhez kötötte, de teljesen nem zárta ki a háborúindítás jogát. A részes felek három módon korlátozták a háborúindítás jogát: vállalták, hogy vitáikat választottbíróság, egyéb →bíróság vagy a Nemzetek Szövetsége Tanácsa elé viszik, és annak döntéséig nem háborúznak. Az illetékes testület döntése után pedig még három hónapig nem alkalmaznak egymással szemben fegyveres erőszakot
1928 mi történik háború-nemzetközi jog …?
63 államból 59 ratifikálta a Briand–Kellogg-paktumot
-háborúról mint a nemzetközi politika eszközéről egymás közötti kapcsolatokra nézve lemondanak
-tilalom megszegése esetére nem hoztak létre szankciórendszert
erőszak alkalmazásával kapcsolatban 2. cikk hogyan hangzik?
- cikk (4) bekezdés
más állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell”.
miért erőszak alkamazásáról beszélünk és miért nem háború tilalmáról?
A 2. cikk (4) bekezdése szándékosan nem háborúról, hanem az erőszakkal való fenyegetésről és annak alkalmazásáról szól. (→erőszak és fenyegetés) Az államok ezzel akarták a teljes és átfogó államközi erőszaktilalmat elérni, vagyis elkerülni, hogy a háborúnak bármilyen okból nem minősülő fegyveres konfliktus kibújhasson az abszolút tilalom alól.
Mi a különbség az elhárító önvédelem és a megelőző csapás között
o Elhárító önvédelem:
küszöbön álló támadás azonnali veszélyének megelőzése
példa: 1967. Hatnapos háború
Nemzetközi jogászok megosztottak, aki támogatja, az is csak küszöbön álló támadással szemben!
megelőző csapás: valamikor bekövetkező támadás, konkrét és azonnali veszély nélkül-(Bush-doktrína)
erőszak alkalmazása vs koreai háború (fontos)
Truman kezdeményezte az ENSZ előtt a koreai eset tárgyalását
javasolta: ÉK agresszorrá nyilvánítását, fegyveresen fel kell lépni DK miatt
SZU: bojkottálta a tárgyalásokat- ok: Kínai Köztársaságot ül a BT-ben úgyhogy ő nem fog
SZU nélkül a hetedik fejezetre nem lehet hivatkozni
-nem jöhet létre központi ENSZ haderő
-nem jöhet létre Vezérkari Bizottság
BT mégis azt ajánlja!!! a tagállamoknak, hogy fegyveres úton segítség DK-t, avatkozzanak be (7. fejre nem hivatkozik)
-nincs központi ENSZ haderő -de ENSZ lobogó alatt harcoltak a tagállamok csapatai
-határozatok ajánlás jellegűek= politikai felhatalmazás -USA-t bízzák meg parancsnoki feladatok ellátásával
ilyen jellegű békekikényszerítő akcióra (kvázi BT felhatalmazással) két példa volt, első ez
erőszak alkamazása vs arab-izraeli háborúk?
Az arab-izraeli háborúk azért lehetnek jogilag bizonytalan természetűek
1, nem feltétlenül két állam közötti agresszióról van szó (hiszen a PFSZt az ENSZ nem ismeri el szuverén államként)
o nem minden esetben egyértelmű, hogy Izrael hadba lépésekor önvédelemről van-e szó.
Erre rendszeresen hivatkozik Izrael, főként az elhárító önvédelem koncepciójára Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael a katonai összecsapások előtt meglepetésszerű támadást mért Egyiptomra.
Ezt a nemzetközi közösség hallgatólagosan tudomásul vette, mivel bizonyítottnak tűnt, hogy Egyiptom és szövetségesei támadásra készülnek.
A BT242. sz. határozata megállapította, hogy ez jogos önvédelemnek minősül, valamint, hogy az ellenséges területek megszállására nemzetbiztonsági okokból volt szükség.
Felszólítja a feleket a harcok beszüntetésére, valamint Izraelt,
bizonyos megszállt területekről történő kivonulásra.
nukleáris fegyverkezési verseny bevezető szöveg?
SZU és USA rivalizálásának lényegi eleme
2 vh utáni nemzetközi rendszer megkerülhetetlen tényezője, alapjaiban határozta meg a hidegháború biztonságpolitikai eseményeit
nukleáris fegyverkezési verseny 1945-62 - összefoglalás?
1945-1949 – USA atommonopóliuma o Nagy hangsúly az atomtitok megtartásán
1949-1962 – versengés időszaka o 1949 – SZU első kísérleti atomrobbantása – USA atommonopóliuma véget ér, elindul a fegyverkezési verseny
o 1952 - USA első sikeres hidrogénbomba kísérlet 1953 – SZU követi 1957-ben a verseny csúcspontjának számító évben a két szuperhatalom összesen 44 kísérleti robbantást hajtott végre.
o Az 1960-as évekre a feszültség nem enyhül a két tömb között. elsősorban minőségi fejlesztés (hordozóeszközök) (nuktriád kiépítve mindkét hat részéről 60as évek elején)
hatalmas volumenű mennyiségi felhalmozás
nukfegy verseny rakétatelepítések terén mit tudunk?
A Szovjetunió által telepített rakéták elsősorban Nyugat-Európa elrettentésére szolgáltak Csehszlovákia és Lengyelország közepes hatótávolságú rakétákat telepítettek
Az Egyesült Államok kifejezetten a Szovjetunió elrettentése miatt telepítette rakétáit Egyesült Királyság nagy!!! hatótávolságú ballisztikus!!! rakéták Olaszország és Törökország közepes hatótávolságú rakéták o Ebből a legkényesebb Törökországban telepítettek
amelyek Moszkva irányába néztek
mit nevezünk nukleáris fegyvernek?
azok a fegyverek, amelyek energiája atommagok hasításából, azaz maghasadásból, vagy atommagok egyesítéséből, azaz magfúzióból származik
nukleáris triád?
nukleáris fegyverek hordozóeszközei
- a szárazföldi indítású interkontinentális ballisztikus rakétákból
- a nukleáris -tengeralattjárók fedélzetéről indítható ballisztikus rakétákból
- stratégiai bombázók fedélzetéről indítható ballisztikus rakétákból áll.
rakéta miért sokkal félelemetesebb, mint egy nagy szállító gép?
utóbbi lassabb és feltűnőbb-meg lehet akadályozni
rakéta: sokkal gyorsabb kevésbé észrevehető
nukfegyverek-generációk?
- első generáció – egyfázisú, maghasadásos bomba (uránbomba)
- második generáció – kétfázisú, magfúziós bomba (hidrogénbomba) - 1950-es évek eleje
- harmadik generáció – neutronbomba - 1950-es évek vége (1958)
neutron bomba miért más mint az előzőek?
Ez nem infrastruktúrát pusztít annyira, sokal inkább a civileket
hordozóeszközök terén két infó ? Mi az elonye az IBCM es a tengerelattjaros ball raketanak?
- Interkontinentális ballisztikus rakéta: nagyjából 25 perc alatt megteszi a több kontinensnyi áthaladást 5500 km felett
- tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta :precizitás
nukfegyv - mi történik 57ben? -usanak ez mikor sikerül?
1957 október 4: Szputnyik 1: szovjetek elsőként juttatnak tárgyat az űrbe, kicsi műhold, nem nagy tárgy de viszonylag nehéz; de a rakéta az óriási
USA mellett mindenképp elhaladott a légtérben: USA lakossságának számára ez egy pszichológiai sokk
kiderül: van interkontinentális ballisztikus rakétája SZU-nak is (ugyannakkorra fejlesztették ki szinte)
első amcsi műhold: 1 évvel később (58)
Amcsi projekt atombomba feltalalasara es parhuzamos kiserletek?
USA: Manhattan terv
(42-45)
Robert Oppenheimer vezette
párhuzamos ekkor már kísérletezett Németo, és SZU is
első icbm szu és am?
szu: 58
am: 59
50es évek vs 60as évek katonai doktrínája?
Tömeges megtorlás doktrínája: NATOn belül 54-es kihirdetése, bármilyen keletről jövő agresszió esetén alapvetően atomfegyverrel reagálhatnak
Rugalmas reagálás 1962: rugalmasabb: adott szintű agresszióra ugyanolyan mértékű agresszió lesz a válasz; NATO-n belüli doktrína
-mind a hagyományos, mind a tömegpusztító arzenál fejlesztése szükséges
Milyen modellt dolgozott ki a realizmus?
ontológiai keret: államok a főszereplők - a szereplők magatartása alakítja ki a rendszer törvényszerűségeit !!!!!!!!!!!!!
(neorealizmus-fordítva)
episztemológiai keret: interpretatív, tradicionális módszerek
Milyen idős a realizmus?
1948: újjászületése a tudománynak innentől lesznek modern realisták
képviselői: Morgenthau, Carr, Geogre F. Kennan, Raymond Aron, Henry Kissinger
de: klasszikus realizmus képviselői már jóval a 20. sz. előtt is jelentkeztek: Thuküdidész, Hobbes
Alapelvek melyek egyesítik a különböző realista iskolákat? kb kifejteni a négyet elég (csak tudjam miről van szó, nem kell magolni)
1,antropológiai pesszimizmus: az embert elsődlegesen saját érdekei mozgatják, így a nemzetközi politika is egy nagy hatalmi játszma
2,ahistorikus (=történelemellenes) világnézet: a történelem során nincs fejlődés ( a közösségi érdek nem lesz sose prioritás; ) az önérdek mozgatja az államokat, a konfliktusok mindig lesznek és mindig voltak;
történelem= hatalomért folytatott harc
3, anarchia: (nem jelent káoszt), csak nincs globális főhatalom mely felügyelné a nemzetközi jog betartását) mivel nincs világkormány így az államokra nem vonatkoznak egyetemes szabályok —ez (is) vezet az állandósult erőszakhoz az államok közötti kapcsolatban
anarchia legfontosabb tulajdonsága= konfrontáció
4, államközpontúság-minden más aktornak a cselekvőképessége korlátozottabb
Racionalizmus alapelve?
Az államok racionálisan döntenek, kalkulálnak döntéseik előtt a lehetséges veszélyekkel és nyereségekkel.
Racionális egoizmus alapelve?
Egy döntés akkor racionális ha az állam saját érdekét szolgálja. Legfőbb érdek: a biztonság garantálása- high politics területe.-túlélés végcél
Unitárius szereplő alapelve?
-a belpol nem határozza meg a külpolitikai viselkedés
Hogyan működik a hatalmi egyensúly?–realisták
nem kell kerekasztalhoz ülni ahhoz hogy ez működjön, a 1, bizt dilemma és 2, az anarchia természete miatt működik és ez az ami stabilitást tud teremteni
miért? van egy állam aki túlhatalomra tör, kényelmetlenül elkezdi növelni saját biztonságát, ellensúlyozás lesz, vmit teszünk az állam túlhatalmának visszaszorítása érdekében
két dolgot lehet tenni: belső ellensúlyozás-amikor saját katonai kapacitásaim növelem
második: külső ellensúlyozás, hasonlóan aggódó államokhoz fordulok, szövetségkötés, államok a másik állam kapacitásaira is támaszkodhatnak
eredmény? realizmus logikájában ez a sok önérdekkövető lépés nemzetközi békéhez vezethet pedig csak a saját nyugalmát, biztonságát őrizte az állam
nagy szakaszai a realizmusnak és képviselőik !!!!
- vh előtt: klasszikus realizmus: Thuküdidész, Macchiavelli, Hobbes, Rousseau
2 vhtól 1979-ig: modern realizmus: Morgenthau, Kissinger, Kennan
1979-től hidegháb vége: neorealizmus—–hidegháb után két ága: defenzív, offenzív
anarchia realista értelmezése? plusz két infó
a rendszer hiányának bizonytalanságát fokozza hogy nem tudni az államok érdekeit -ez tovabbi bizalomvesztest generalhat es konfliktusokat
Anarachia- önsegély világa, az államok magukra szamíthatnak elsődlegesen
Mettől meddig tartott a neorealizmus korszaka? Ki az alapító és a legfőbb képviselője?
1979-től hidegháb vége
Kenneth N. Waltz
Ki a modern realizmus atyja?
Hans Morgenthau
Hobbes legfontosabb gondolatai?
ha közösségben élek akkor elfogadom a közösségi játékszabályokat
nem csinálhatok meg xy dolgokat, törvények vannak
alapkérdés: miért tesszük ezt?
(mikor nem élünk poli közösségben akkor teljes szabadságunk van
szabadság korlátos fogalommá vált
miért adjuk ezt fel? )
biztonság biztosítása miatt: Hobbes szerint
meggyilkolhátjak egymást az állampolgárok egyébként
Macchiavelli? -realizmus
elsőként különítette el a politikát az erkölcstől és a vallástól
megengedhető minden eszköz mely a ragione di stato-t szolgálja :
- az emberek biztonságát, szsbadságát, vagyonát
a politikai realizmus alapelvei- modern realizmus !
- A politikát olyan objektív törvények szabályozzák, amelyek az emberi természetben gyökereznek. (önzés, hatalomvágy—-konfliktusok)
- Az államok a hatalom tükrében meghatározott államérdek (biztonság, fennmaradás) et követik.
- A hatalom objektíven meghatározható, univerzális fogalom.
- A politikai lépéseknek van erkölcsi vonatkozása. (legfőbb erény: óvatosság)
- A politikai morál univerzális- egyetlen államnak sincs erkölcsi fölénye a másik felett
- A nemzetközi politika autonóm tudományterület.
Miért mondhatjuk, hogy a modern realizmus szereplő szintű elemzési keretet állít fel? Indokolja!
a szereplőszint hat a nemzetközi rendszer törvényszerűségeire
Waltz:Mi a nemzetközi politikai struktúra szervező elve? Miben különbözik a belpolitika struktúrájának szervező elvétől?
nemzetközi poli szervezőelv: anarchia
belpoli szervezőelv: hierarchia
anarchia: a belpoli szervezőelvvel szemben a szereplők nem lépnek munkamegosztásra egymással, félnek szorosabb együttműködésre lépni, és nincs központi hatalom mely garantálná a biztonságot.
lengyel (poznani) felkelés?
1956 felkelés (előttünk pár hónappal)- lengyel hadsereg az emberekkel van, szovjet tisztekkel a hadsereg élén sikerül majd csak a leverése a felkelésnek
-letartóztatások, halálesetek (70 körül)
nem csillapodik az elégedetlenség
Gomulka kinevezve Lengyelo élére
-béremelés
-személycserék (eredeti követelés: kormány távozása, jobb munkafeltételek)
-meghirdetve: “lengyel út a szocializmusba” program
-lengyelek belpolitikában viszonylagos függetlenséget élvez + külpolitikában is engedmények- nyugati államokkal a kapcsolatok megújítása
magyar forradalom 56?
desztalinizáció részeként Rákosi eltávolítva
Forradalom során Nagy Imre kinevezve minelnöknek
-kijelentette hogy a Varsói Szerződésből távozni akarunk
(56)
Nagy nem kap támogatást, ENSZ-hez is többször fordult
magyar forradalom jóval több áldozattal járt mint a lengyel felkelés (3000 halott)
12 napon át tartott majd leveri a szovjet hadsereg nov 4-én
(kezdet:október 23)
több százezren elhagyják az országot
Kádár János új minelnök, Nagy kivégezve 1958ban (hazaárulás)
szuezi válság- csak támadásig tudni
1956: Nasszer államosítja a szuezi csatornát (pénzre van szüksége amit amerikaiaktól nem kap meg)
maga az államosítás nem egy ördögi dolog, Nasszer kártalanította a részvényeseket
de: stratégiailag fontos pontra tette a kezét Nasszer
Sévresi megállapodás: brit, francia, izraeli megegyezés
franciák felszerelik az izraeli hadsereget
Izrael: ha a Sínai félszigetet elfoglalják akkor övék a Tiráni szoros (Sínai fsz ő feladatuk, csat elfoglalása- britek és franciáké)
október 30: angol-francia ultimátum (fegyveresek a csatorna két oldalán, ultimátum: béküljenek meg: Izrael és Egyiptom: 16 km-re a csatornától vonuljon vissza mindenki: tudni lehetett, hogy ebbe Egyiptom nem megy bele: Szuezt és Tiráni szorost is felkéne adniuk
(nem fogadja el Egyiptom az ultimátumot)
jönnek a brit és francia csapatok az ultimátum elutasítása után
hogyan végződik a szuezi hiszti?
október31: támadás
ENSZ közbelépés: nov. 7: tűzszünet
SZU atomtámadással fenyegeti a briteket és franciákat
legtöbb ország Egyiptom pártját fogja
amerikaiak: dühösek amiért senki nem konzultált velük –Eisenhower: még egy ilyen és ki lesznek rúgva a NATO-ból, fenyegetés: elkezdi eladni a font tartlékait az országnak
Izrael kevésbé súlyosak a következmények: megmutatták, hogy harcra készek, plusz Tiráni-szoroson mostmár tudnak hajózni (szuezt nem használhatják továbbra sem)
britek és franciák: nem nagyhatalmak többé, USA nélkül nem cselekedhetnek szabadon
Hruscsov bepoli fordulat? és ennek röviden külpoli hatása?
XX. Pártkongresszus, 1956, desztalanizáció bejelentése -titkos beszédje Hruscsovnak
cél: sztálin előtti időszakhoz visszatérés
-személyi kutlusz elvetése
-emberek terrorban éltek sokáig, koncepciós perek elvetése
-inkompetens volt 2 vh alatt
-lenini elvekkel szembe megy a deportálása a szovjetellenes kisebbségeknek
Pártkongresszus közönsége megszokta, hogy Sztálin kritizálása felér halálbüntetéssel, Gulág vár rájuk “jobb”esetben
beszéde nyilvánosság elé került egy hónappal később
-ez is vezetett a forradalmak kialakulásához a szovjet blokkban
-reformokat vártak az emberek- de ugyanolyan sztálini elnyomás volt a válasz, brutálisan leverve a forradalmak
XX. Pártkongresszuson mi hangzik el a szocialista világrendszerrel kapcsolatosan?
o A Szovjetunió a szocialista világrendszer legerősebb bázisa
Második bázisa a szocialista országok
Harmadik legfontosabb erejét a kapitalista világban működő kommunista pártok alkotják
Negyedik erő a harmadik világ népeinek antikolonialista,
antiimperialista nemzeti felszabadító törekvései
XX. Pártkongresszuson mi hangzik el külpollal (világrendszeres dolog külön de az is fontos) kapcsolatosan?
- elkerülhető a világháború, SZU-nak erre kell törekednie
-kapitalista és szocialista világrendszer élhet békésen egymás mellett - békés versengéssel kell demonstrálni a SZ fölényét
konkrét külpoli lépései Hruscsov -nak? még? 4
- Tito-val kibékülés-
- Kominform felszámolása
- Varsói szerződés létrehozása
- Németoval hadiállapot megszüntetése
Melyek a legfontosabb különbségek az offenzív és a defenzív neorealizmus között? (4 pont)
def: saját biztonság garantálása érdekében cselekednek az államok, megelégednek RELATÍV hatalmi helyzetükkel de azt meg is akarják őrizni
off: saját biztonság+ expanzív pol, dominálni akarás, hegemóniára törekvés
def: az agresszorokat bünteti a nemzetközi rendszer
off: a hegemóniára törekvés kívánatos !
def: védelemre épülő katonai stratégiák
off: támadásra épülő katonai stratégiák
def: a bizalom az államok között egy elérhető jelenség, lehet küzdeni felé, vannak rá módszerek
(pl: közös leszerelési megegyezések, egymás ellenőrzésével )
off: bizalmatlanság konstans
Bevezető szöveg: előnyei a nem bírói vitarendezési módoknak?
A felek szabadon mozognak, hogy kit kérnek fel, hogy közvetítsen, milyen szakértőket válasszanak
Nyilvánosság kizárása
Perköltség alacsonyabbak
Viszony nem mérgesedik el olyan könnyen
- Vonatkozik-e nemzetközi jogi kötelezettség a viták békés rendezésére?
-ENSZ Alapokmány -kógens norma
-agresszió tilalmával kéz a kézben jár
-o Nem eredmény, hanem tevési kötelezettség
Egy államra nézve nem lehet kötelezettség, hogy rendezve is legyen a vita, és pozitívan záruljon le
Mindenki a saját hatáskörében tegyen meg mindent, hogy békésen rendezzék a konfliktust
minden ami nem bírói vitarendezés? 5 db
- tárgyalás diplomáciai úton
- békéltetés
- közvetítés
- jószolgálat
- ténymegállapítás
Miért játszanak jelentős szerepet a diplomáciai tárgyalások az államok közötti jogviták békés rendezésének összefüggésében?
első lépés a vitarendezés során
eddig tanultak: 1. bírósági eljárás előtt— másik fél értesítése a jogvita létezéséről, 2, jogvita tárgyának azonosítása ,3, bírósági hatáskör megállapítása
4, esély a bír eljárás előtt, alatt a peren kívüli megegyezésre
* Ideiglenes megállapodás – modus vivendi: érzékeny témánál, lehet, hogy csak ideiglenes megállapodást találnak
Tárgyalás diplomáciai úton, mint nem bírói
vitarendezés
példa?
2008 -grúzia ellen pergátló kifogás – oroszok
muszáj tárgyalni velük mielőtt NBnek joghatósága lenne
Jószolgálat, mint nem bírói vitarendezés?
- Egymással diplomáciai kapcsolatban nem álló felek közötti kommunikáció lehetővé tétele
- Semleges harmadik állam vagy nemzetközi szervezet tisztviselője vagy NGO
- Közvetítés közötti különbség, hogy itt logisztikai segítség a tárgyalások megszervezésére
- Pl. Vöröskereszt – de ő nem akarja megoldani a konfliktust, nem ad javaslatokat, hanem egyfajta postás szerepet tölt be
Közvetítés mint nem bírói vitarendezés?
- A közvetítésnél viszont a harmadik fél aktívan részt vesz, nem ítéletet alkot, de ajánlást tesz a megoldásra, érdemi ajánlást
- Sok féle entitás lehet pl. a Pápa is lehet
- Nincs önálló tényfeltárás
- Felekre nem kötelező az állásfoglalás
- Informális, bizalmas keretek
- Pl. Irán – USA 1979-81 -Algéria és Svájc- közvetítő és jószolgálati tevékenység
o Algériai javaslat, mint közvetítő, egyoldalú aktus, amit aláírtak végül a felek
A ténymegállapítás,
mint nem bírói
vitarendezés?
* nem a jogvita tényleges megoldásáról van szó * Hanem az alapvető tények tisztázása a megoldás előtt, amihez kell egy szakértő és semleges harmadik fél * Hűtheti kicsit a hangulatot érzékeny viták esetén * 1977. évi genfi kiegészítő jegyzőkönyv Nemzetközi Ténymegállapító Bizottság o Nem kell ad hoc módon alapítani egyet, hanem fel lehet kérni őket, hogy járjon el o Nem nagyon preferálják ezt a bizottságot, inkább az eseti jelleget részesítik előnyben
- Mi a választottbíráskodás, és hogyan valósul meg a nemzetközi jogban?
-eseti jelleggel választott bírák/bíróság
19. században nagyon népszerű
De már sokkal korábban is volt ilyen pl. 1493. VI. Sándor pápa - Spanyol, portugál érdekszféra - Tordesillasi szerződés
Kötelező erejű döntés, amit bárki meghozhat, akit a felek választanak, nem kell jogásznak lennie lásd a pápa
Békéltetés mint nem bírói vitarendezési eszköz? 6 infó kb
- A békéltetés – nem populáris eszköz, de formálisan elérhető
- megelőzhető a vita és a konfliktus eszkalációja
(annyiban más mint a közvetítés hogy tényfeltátárást végeznek)
A békéltető bizottság ténymegállapításai is kötelezőek, de rendezési javaslatait a felek visszautasíthatják. A felek maguk állapítják meg a bizottságok összetételét, bizonyítási és eljárási szabályait.
magyar kérdés rendezése az ENSZ-ben —-ENSZ tevékenysége –békés vitarendezés…. (jogi tétel része 4.-nél)
ENSZ október 28-ától tárgyalta a magyar forradalmat
UK, Fro, USA javaslatára kezdték el tárgyalni
november 4-én átkerült az ENSZ KGY-éhez a kérdés
határozat: 1, elítélik a szovjet beavatkozást 2, felszólították a SZU-t csapatai kivonására 3, magyar nép jogát elismerik független kormányt illetően
november és december során több határozat: lényeg: Kádárék fogadják az ENSZ főtitkárt és az ENSZ megfigyelőket
K. nem fogadja őket- válasz: különbizottság létrehozása- menekültek meghallgatása a történtekről
különbizottság munkája alapján 1958-ban a KGY külön nyilatkozatban ítéli el a forradalom leverését
1962 után magyar ügyet levették az agendáról, 1963: általános amnesztitát hirdetnek Maon
mi a nemzetközi rend? 5
a nemzetközi rendszer legfontosabb szereplői közötti kapcsolatokat szabályozó normák és intézmények összessége
-folyamatos átalakulásban van
-célja: kollektív biztonság
A nemzetközi rend szervezeti intézményesülése elég kései fejlemény.
o Az első ilyen szervezet az 1919-ben létrejött Népszövetség.
