Utolsó tételek Flashcards
zv tétel: kínai gazdi reformok előtti Kína ?-4 infó
szovjet típusú gazdi berendezkedés
komparatív előnynek a semmibe vétele
tőkeintenzív fejlesztések erőltetése
mindeközben Kína: tőkeszegény agrárország
kínai gazdi reformok első szakasz?
1978: reform és nyitás politikájának meghirdetése- Deng Xiaoping
visszaesett a komcsi párt népszerűsége-> lehet ezért is vezettek be reformokat
négy modernizáció (agrárium, ipar, védelem, tudomány és technológia)
agrárium: létrejött a háztartás-felelősségi rendszer – kommunák megszüntetése, érdekeltté tudták tenni a parasztokat a nagyobb hozamok elérésében(a háztartások parcellákat kaptak bérbe, ezeken kellett a kvótát megtermelni)=> profitorientáltság a mezőgazdaságban(nagy viták övezték, DE: jelentős mértékben nőtt a termelés)
ipar: a megtermeltek felét beadták, felét eladhatták itt is, mint az élelmiszernél
külgazdasági reform: gazdasági nyitás külföldre-> 1, olcsó kínai munkaerővel exportra termeltek
2, megjelennek a magánvállalatok
3,a gazdaság kinövi a tervet
különleges gazdasági övezetek a tengerpart mentén—-jogi kereteket teremtettek ezeken a területeken a magántulajdon védelmére, ezért jöttek ide a külföldi vállalatok, először könnyűiparban
kínai gazdi reformok 78 után-második szakasz
Második szakasz (1993-tól): „szocialista piacgazdaság”
1,Deng déli körútja után: még több reform
2,tömeges privatizáció (50%)
3,WTO csatlakozás, lökést ad a növekedésnek
4, 2005re a magánszektor aránya elérte a GDP 50%át
5, vámok lebontása megjelenik bizonyos esetekben
kínai reform és nyitás politikájának eredménye?
kína keri nagyhatalommá vált
óriási mennyiségű FDI-t vonzott országába
1978 óta a kínai gazdaság évente átlagosan 10 százalékkal bővült egészen 2014-ig,
kínai külpol szakaszai?
A kínai külpolitika szakaszai:
* 1949-1970: szovjet orientáció és elszigetelődés
* 1970-1989: a külpolitika reformja
* 1989 alkalmazkodás az új világrendhez- 2001-től: globális hatalmi politika
kínai külpol első szakasza 4 pont + ideje
1949-70
-50 es évek elején látható: SZU-hoz közeledés- USA Tajvant ismerte el Kína jogutódjának
(nyugati országokkal való viszonyt megpecsételte a koreai háborúbn a részvételével)
-de: szovjetekkel viszony megromlik az 50es évek végefele
1960: a Kínában dolgozó szovjet szakértőket hazarendelték és a kereskedelem is visszaszorult.
-harmadik világ vezető hatalmává akart válni -de kapcsolatai a fejldődő országokkal kezdetlegesek
-60as évek: Kína elszigetelődik
1968-69: szovjet-kínai határviták, a szovjetek atomcsapással fenyegettek
ebből az elszigeteltségből a kiutat az USA-val való kapcsolatok normalizálásában látják
kínai külpl második szakasza? ideje-
1970-89
pingpong-világbajnokság után kapcsolatfelvétel USA és Kína között
-Maot meggyőzik az USA-val való kapcsolatok normalizálásáról
-Kissingernek pedig sikerült meggyőznie Nixont, hogy a kínai-
szovjet szakítást stratégiai lehetőségként ki kell használni.
-1971: Kínai Népköztársaság az ENSZ tagja és a BT állandó tagja lett, Tajvant pedig megfosztották tagságától és eltávolították minden ENSZ szervből
-1972: kínaiak és amerikaiak kiadták a sanghaji kommünikét—ezzel lényegében elfogadták az egy-Kína elvet:
egy Kína létezik, amely a Kínai Népköztársaság, és Tajvan ennek integráns része.
kínai külpol még mindig második szakasza- Mao halála után ?
1976: Mao halála
utána Deng Xiaoping kerül hatalomra
az
együttműködés alapja: ideológia helyett inkább a gazdasági érdekek.
- 1980-ban csatlakozott az IMF-hez és a Világbankhoz
- a 1980-as években határrendezési tárgyalások a SZU-val, Mongóliával és Észak-Koreával
- 1984-ben megállapodás Nagy-Britanniával Hongkong kérdésében – 1997-ben visszacsatolták
Az 1980-as évek végére: liberális politikai követelések és demokráciapárti
tüntetések
-a kormány válasza: tömeges letartóztatások
1989-ben a Tienanmen-téren
brutálisan levert demonstráció több mint 10 ezer ember életébe került.
kínai külpol harmadik szakasza?
A nyugati országok szankciókkal éltek, gazdasági és
fegyverembargót vezettek be, ami az EU részéről máig fennáll.
A kínaiak kitartottak eredeti álláspontjuk mellett,a szankciók nagy részét a 90-es évek elején feloldották.
90es évek vége:
kínai-orosz stratégiai együttműködést,
együttműködési partnerség Franciaországgal
+és az USA-val is normalizálták viszonyukat.
alapvető vita Tajvan és Kína között?főbb pontok
előzmény -1972: kínaiak és amerikaiak kiadták a sanghaji kommünikét—ezzel lényegében elfogadták az egy-Kína elvet:
egy Kína létezik, amely a Kínai Népköztársaság, és Tajvan ennek integráns része.
Tajvan = Kínai Köztársaság – keleti blokk kivételével 1949 után is Tajvant ismerték el globálisan
Peking szerint Tajvan egy renegát tartomány, aminek vissza kell térnie az anyaországhoz – Tajvan
szerint a népi Kína a kommunisták által megszállt terület
1971: Kissinger, majd Nixon látogatása – ENSZ…
egy Kína elv: kontinentális Kína kimondta, hogy csakis 1 Kína létezik a világon (Tajvan egyetért, de melyik
az?) – ezen alapul az 1 Kína politika: minden ország a világon el kell, hogy döntse, hogy vagy
Pekinggel, vagy Tajpejjel tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat
vita Tajvan és Kína között?történeti háttér- egy kína elv részletesebben
Kína: az „egy ország, két rendszer” megoldás kiterjesztése
Hongkong esetében már sikerrel alkalmazta Deng Xiaoping.
-Hongkong, Makaó és Tajvan egyfajta autonómiát kapnának Kínán belül: saját kapitalista gazdasági és politikai rendszerüket így megtarthatnák, valamint önálló katonai erővel is rendelkezhetnének.
Lee, tajvan elnöke- javasolta helyette (99ben) a „két Kína” elvet, azaz Tajvan függetlenedését.
Tajvan feladta azon elhatározását, hogy Kína egyedüli legitim képviselője legyen, és már két Kína kialakítását tűzte ki célul. Kína a próbálkozást szeparatizmusnak nevezte.
Clinton nem akarta magára haragítani kontinenális Kínát, mellette foglalt állást.
* elvetette Tajvan függetlenségét
* elvetette a „két Kína” elvet
* elutasítja Tajvan olyan nemzetközi szervezetekbe való felvételét, amelyek a tagság feltételeként az
államiságot szabják.
mit szeretne alapvetően tajvan?
2008-ban Tajvan függetlenségének kikiáltásával fenyegetőzött a vezetése. De mélyülnek: a Kínával való turisztikai és gazdasági kapcsolatok.
Lakosság túlnyomó többségének megfelel a status quo.
Tajvan: a status quo fenntartásában érdekelt, Tajvan: 13 állam hivatalos diplomáciai kapcsolatban + szoros együttműködés másokkal (de facto kapcsolat jellemző)
1 ország két rendszer Tajpej látta, hogy ez milyen és nem akarta
Tajvani identitás idővel egyre erősödik
Dél-kínai tenger bemutatása?
A Dél-kínai-tenger a Föld egyik legnagyobb tengereként Szingapúr és a Tajvani-szoros között terül el. Területének nagy részén lakatlan szigetek találhatóak, a felettük való ellenőrzéssel kapcsolatban több állam áll egymással vitában.
Dél-kínai tenger jelentősége?
- kőolaj és földgáz lelőhelyek a területen
- geopolitikai, stratégiai jelentősége abban áll, hogy a hajózási, kereskedelmi útvonalak kontrollja komoly előnyökhöz juttatja az ellenőrzést ellátó államot
- Kína leginkább történelmi alapokra helyezi felmerülő igényeit, és az utóbbi időben több mesterséges sziget építése elindult Kína részéről.
- A dél-ázsiai térség legveszélyesebb konfliktusforrása a Spratly-szigetek környéke, amelynek egyes részeire Kína, Tajvan, Malajzia, Vietnam, a Fülöp-szigetek és Brunei is igényt tart
- ásványokban gazdag
terület halászati jelentősége is befolyásolja az országokat.
a konfliktusban részes felek elsősorban rendfenntartó erőket állomásoztatnak a térségben, sugallva, hogy nem kívánnak katonai megoldást.
INDIA ÉS
PAKISZTÁN FEGYVERKEZÉSI VERSENYÉNEK BEMUTATÁSA?
India fenyegetve érezte magát:
-Kína 1964-től atomhatalom -rossz viszony
-Pakisztán mögött USA mint atomhatalom
-A szovjetekkel ugyan jók a kapcsolatok, de nem kívánják feladni az el nem kötelezettséget.
70es években már hozzálátnak az atombomba kifejlesztéséhez-ahogy a pakisztániak is (valószínű ok: Bangladesh)
1974-ben a Mosolygó Buddha néven elhíresült első kísérleti atomrobbantás
ezután relatíve nyugodtabb időszak következik, háború nem robban ki, csak kisebb fegyveres összeütközések zajlanak
változás: 1998- India- 5 földalatti nukleáris kísérleti robbantás pár nap alatt
India deklarálja a “no first use” elvet -hirdetik, hogy a program defenzív jellegű
17 nappal rá: Pakisztán 6 kísérleti robbantás
Pakisztán Kína segítette elvilekben a nukleáris programjában
Pakisztán is atomhatalommá vált 1998-ban
INDIA ÉS
PAKISZTÁN FEGYVERKEZÉSI VERSENYÉNEK BEMUTATÁSA?
- kísérletek következményei? (1)
gazdasági szankciókat vetnek ki mindkét államra
India és Pakisztán nem írja alá az NPT és a CTBT-t.
USA fegyverembargót vezet be velük szemben. Ez Pakisztánnak nagyobb baj—-még inkább Kína karjaiba kergetik Pakisztánt.
India: Az USA- val javulnak kapcsolatai politikai és gazdasági téren egyaránt (Washington elfordul Pakisztántól), de tényleges közeledésüket akadályozza a nukprogram.
a szankciók visszavonásának ideje: 9/11 -szükség volt a dél-ázsiai államok segítségre
posztbipoláris világban India legfőbb célja?
nagyhatalmiságának elismertetése
INDIA ÉS
PAKISZTÁN FEGYVERKEZÉSI VERSENYÉNEK BEMUTATÁSA?
- kísérletek következményei? (2) -9 pont
mi történik 98 után?
- 1998: Pak is atomhatalom
- 1999-Pakisztán megtámadta Kargilt-NEGYEDIK INDO-PAK HÁB- -line of control indiai oldalán fekszik
- A pakisztáni vezető, Musarraf úgy vélte, hogy a két állam között fennálló nukleáris paritás miatt India az atomtámadástól félve nem támadna vissza.
- DE: India élesen reagált, bombázásokba kezdett a pakisztáni oldalon, így Pakisztán kénytelen volt regulárisan is fellépni
- a nemzetközi közösség Pakisztánt ítéli el agresszorként
- nincs határváltozás
- az USA közbelép
- Pakisztán miniszterelnöke nem is tudott a kargili háborúról, a fegyveres erők a háttérben döntöttek erről.
- fordulat a pakisztáni belpolitikában: 1999 októberében katonai puccsal Musharraf került hatalomra.
pakisztáni oldalon ki volt az atombomba atyja és mit tudunk róla?
Abdul Qadeer Khan
beismerte hogy Iránnal, Líbiával és Észak-Koreával nukleáris titkokat osztott meg
pakisztániak 5 éve háziőrizet után szabadon engedték
pakisztán nukleáris programjával kapcsolatos kieg infók? 4
mai napig tartózkodott továbbá a „no-first use” nyilatkozat megtételétől
Pakisztánban nem biztosított a
politikai elit teljes ellenőrzése a nukleáris fegyverzet felett, de facto a hadsereg hatáskörébe tartozik. Az
ország katonai és titkosszolgálati elitjei pedig hagyományosan az India-ellenes politika legmarkánsabb képviselői,
már rendelkeznek nukleáris triáddal 2017 óta
egy évvel később indiaik is
kasmír kérdés történelmi háttere?
lakosság 80%-a muszlim, de poli vezetőség hindu
-fejedelemségek maharadzsái egyesével döntenek, hogy melyik országhoz szeretnének csatlakozni -P vagy I
-K maharadzsája nem döntött, függetlenséget akart
Pakisztánban a K Kasmírt jelenti, ha lemondanak róla, lemondanak az identitásukról és arról a célról, ami az állam lényege, hogy a muszlim többségű területek ott legyenek
-1947-ben (első indo-pakisztáni háború kezdete) pakisztáni törzsi csapatok megtámadják Kasmírt, kasmíri maharadzsa elmenekül és segítséget kér Nehru-tól
Nehru megmondja csak akkor segít ha Kasmír kinyilvánítja, hogy Indiához szeretne tartozni
-ez ki lesz nyilvánítva
Innentől kezdve India is mutogathat a területre, hogy maga a maharadzsa nyilvánította ki, hogy megkaphatják.
indok-pakisztáni háborúk-összes és idő
- 1947-49
- 1965
- 1971
- Kargil 1999
első indo-pakisztáni háború?
(47-49
pakisztáni törzsi csapatok…Nehru…segítségkérés stb. )
A bevonuló indiai csapatok Kasmír nagy részéről visszaverték a pakisztáni csapatokat, még 1947-ben a BT elé került az ügy.
UNCIP bizottság-közvetítsen a harcoló felek között, oldja meg a konfliktust.
- sz.BT- hat: vizsgálja, mire vezethető vissza a konfliktus, és mindkét oldal felelősségét pedzegeti.
A 47. sz. BT hat:az AO VII. fejezetére hivatkozva előírta, hogy a fegyveres harcok lezárása után népszavazással erősítsék meg Kasmír hovatartozását, ill. azonnali hatályú tűzszünet is lépjen életbe.
– 1949. –január 1-től tűzszünet
kialakult egy tűzszüneti vonal (line of control), mely de facto tartós határ lett (mai napig) India és Pakisztán között.
A területet a katonai erőviszonyok alapján kettéosztották a két ország között: 2/3 része Indiához került, 1/3 pedig Pakisztánhoz.
UNMOGIP bizottság- felügyeli a tűzszünetet 50es évek elején létrejött
előírt népszavazást sosem tartották meg, kasmír indiához csatolt területe sem örvend autonómiának ma
milyen esemény történt az első két indo-pakisztáni háború között?
indiai-kínai háború:
kezdetben jó viszony kommunista Kínával majd:
50es lévek vége: a tibeti felkelés után, India befogadta a menekülthullámmal elinduló embereket, a dalai láma Kasmírban emigráns kormányt hozott létre.
Kína ezt a lépést a belügyeibe való beavatkozásnak értelmezte.
1959: határincidens, indiai vereséggel
1962 őszén Kína megtámadta Indiát. A hadművelet Indiát mind politikailag, mind katonailag
felkészületlenül érte. India vereséget szenvedett, a nagyhatalmak sem involválódtak.
Kína is részesült Kasmírból.
Aksai Chin területe kínai megszállás alá került. 1962-89 között fennállt a feszült indiai-kínai viszony
további probléma: ’60-as évek elején Pakisztán pozitív kapcsolatokat kezdett kialakítani Kínával
