Teremtés könyve Flashcards
A könyv szerkezete?
I. Őstörténet: 1-11. fejezet (J / P)
II. A pátriárkák története: 12-36. fejezet
III. József története: 37-50. fejezet (JE [fővonal] + P)
Őstörténet?
- tartalom: teremtés (2 hagyomány: P, J), bűnbeesés, Káin-Ábel, vízözön, Bábel, nemzetségtáblák - a 11. fej. után tartalmi törés
- műfaj: tanító jellegű elbeszélés (Gyökössy Endre, Őstörténet)
• lényegi különbség Isten és a világ között
• bűn és eredetének magyarázata - a bűn elhatalmasodása
A pátriárkák története?
- tartalom: az ősatyákról, a pátriárkákról szóló elbeszélések (eredetileg önállóak, majd ciklusokba rendezik őket: Ábrahám, [Izsák], Jákob)
- műfaj: népies elbeszélések
• kiindulópont: egy-egy nemzetség ősatyjának kora, helyzete, élete, személye
• főleg szájhagyományon alapulnak (Kr. e. II. évezred)
József története?
műfaj: novella - szerkezetileg nagyobb, önálló elbeszélés ↔ pátriárkai történetek
• horizont: állam ↔ család / nemzetség (állam előtti időszak)
→ mások felett való uralkodás
• végén: a nemzetségtáblák szerepe - folyamatos elbeszéléssor létrehozása és az egyetemes távlat megteremtése (Ádám-József - egyetemes történelem - Izrael)
a Szentírás két teremtéstörténete?
• hatnapos - Papi teremtéstörténet (Ter 1,1-2,4a) → „természettudományos”
• Éden-elbeszélésben található - Jahvista teremtéstörténet (Ter 2,4b-2,25)
→ „egzisztencialista”
- nehézség - kétszer találkozunk ugyanazzal a témával („dublett”)
• mindkét elbeszélést megőrizte a kánon: tisztelet, a Titok teljesebb megértése
“Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” ?
- egészen eredeti gondolat az ókori Keleten
- az ókori Kelet vallásaiban: a kozmogónia = teogónia
→ az istenek harcából jön létre a világ, annak valamilyen „melléktermékeként”
→ az istenek bizonyos értelemben ennek a világnak a részei - a Bibliában: Isten a világtól teljesen különböző személy, nem a világ része. Mindenható és egyetlen, aki szabadon, szeretetből teremtette a világot és az embert mindenféle harc és ellenállás nélkül.
- „teremteni” („egyszerű építés”) - előzmény nélküli, eredeti, a megelőzőeknél magasabb rendű valóság létrehozása - fogság utáni kifejezés (Iz 40-60)
- „az ég föld” = minden (tágabb értelem) → Mindent Isten teremtet, ami „fent és lent” van egyaránt; a kozmoszt a maga totalitásában.
„A föld puszta volt és üres Isten Lelke lebegett a mélységek felett” ?
- a teremtést megelőző állapotot írja le: káosz - ebbe illeszkedik a teremtés eseménye
↓
hangsúly: nem annyira a káosz leírásán, hanem a teremtés csodáján
(Enuma Eliš [Mezopotámia]: „amikor még nem volt”) - „puszta” és „üres” - a semmit nem tudja elvont, pozitív fogalommal - képeket használ, amivel kifejezi a semmi elvont fogalmát (formátlan, rendezetlen)
- mezopotámiai mitológiai fogalmak használata
• „mélység” → Tiamat: a mezopotámiai mitológiában az „őstenger”, a káosz istene
• „Isten lelke lebegett” - „Lélek” → Marduk (babiloni főisten) széllel tépi szét Tiamatot, az őstengert
- „lebegett” → sumér mitológia: az istenség madárként, verdesve lebeg az őskáosz felett, mint az anyamadár - az életet létrehozó női princípium
- nincs nyoma a személyességnek
→ a Biblia mítosztalanítja ezeket az elemeket és a maga teológiai céljaira használja őket
Tanítás:
A teremtet világ előtt időben semmi sem létezett, egyedül csak Isten, aki akaratával a semmiből megteremtette a kozmoszt és benne az embert.
a teremtő Istent dicsőítő himnusz ?
- 10 szóval teremt - összefüggés a Tízparanccsal
→ a teremtett világban ott találjuk beépítve az Isten teremtette erkölcsi rendet, amely objektív - a teremtett világ ennek mentén működik csak helyesen
• bölcsességi irodalom
Geocentrikus világkép ?
Luther 1545-ös bibliakiadása
Az ember teremtése?
- egy napon (6.) történik a szárazföldi állatokkal
→ biológiai adottságait tekintve az ember (adam = föld) szervesen kapcsolódik a(z élő)világhoz - az állatokat már a meglévőkből, az embert azonban közvetlenül teremti - közvetlen isteni elhatározás
→ az ember a célja a teremtés művének: tér, idő, élet (feldíszített világot kap) - áldást kap az élet továbbadására
- „képére és hasonlatosságára”
• az ókori uralkodók az istenség képmásai a földön - itt minden ember
→ férfi és nő együtt Isten képe és hasonlatossága
• az istenképiség lényege egyben feladat is: a „képmásnak” hasonlítania kell az „eredetihez”
↓
Isten társnak, uralomra teremtette az embert, nem pedig szolgának (ellentétben az általános ókori keleti mitologikus felfogással) - kapcsolatba akar lépni az emberrel
A hetedik nap
- Isten, munkája befejeztével „megpihent” a 7. napon
• sabbat = abbahagyni (szombat)
• Isten példát adott az embernek - „megszentelte” - qadaš
• kiszakította a hétből, és magához tartozónak tette
• a hetedik nap a teremtmény találkozhat a Teremtőjével, beléphet az „örökkévalóságba” - „megáldotta”: léttöbbletet biztosító nappá tette
- a hetedik nap megszentelése eredeti bibliai találmány, bár nem előzmény nélküli
• hold fázisainak ideje, kb. 7 nap
↓
Babilonban a szerencsétlenséget hozó napok: 7.; 14.; 19.; 28
(csak távoli a hasonlóság)
• a kereszténység révén lett közkinccsé - a vasárnap megünneplése révén
→ Krisztus feltámadásának a napja - amelyet az első keresztények kenyértöréssel ünnepeltek: Mk 16,2; ApCsel 20,7 - záró megjegyzés (Ter 2,4a; keretet alkot a Ter 1,1-gyel): „ez a története…” kiemeli a teremtést a mítosz világából - reális történelem része
