3.előadás Flashcards
Saul királysága mikor?
Kr. e. 1012-1004
Saul története?
Saul (Benjamin törzse) bírói meghatalmazást kap, összehívja a törzseket és sikeresen felszabadítja a várost
• Gilgalban királlyá kiáltják ki – Sámuel (bíra és próféta); a királyság két fontos eleme: Jahve jelölése (felkenés), nép választása
Saul királyságának jellemzői?
- nemzeti hadikirályság (Közép-Palesztina)
- székhelye, szülővárosa, Gibea
- hivatásos hadsereg → az amalekiták legyőzése, kezdeti sikerek a filiszteusokkal szemben
- elveszti a filiszteusok elleni döntő ütközetet Gilboánál, ő és, egy kivételével mindegyik fia, elesik → Palesztina filiszteus fennhatóság alatt
Dávid királysága mikor?
Kr. e. 1004-965
Dávid életútja?
- Júda törzse, Betlehem, Izáj 8. gyermeke
- Saul hivatásos hadserege: zsoldos, fegyverhordozó, vezér – kiváló harcos → nagy népszerűség a nép és a hadsereg körében, amely Sault féltékennyé teszi
• a király bosszúja elől Ákishoz, Gát uralkodójához menekül és a szolgálatába áll (Ciklag helységet adományozzák neki [Negev vidéke]) - Kr. e. 1004-ben, Saul halála után embereivel Hebronba vonul, itt királlyá kenik Júda felett
• Júda: történelme során először önálló állam (földrajzi elkülönülés)
• Közép-Palesztina törzsei: Saul életben maradt fiát, Isbaalt kenik királlyá Abner, a hadsereg vezére segítségével → Izrael
→ Izrael elnevezés két értelme: a.) 12 törzsből álló szövetség; b.) északi zsidó királyság Júda nélkül - Kr. e. 1003: Isbaal merénylet áldozata lett → Hebronban észak felett is királlyá kenik → 12 törzsből álló monarchia, Izrael (perszonálunió; Kr. e. 1003-926)
- A filiszteusok veszélyeztetve látják fennhatóságukat Palesztina felett
• támadás indítanak – Dávid két hadjáratban megtöri erejüket
• véglegesen elveszítik Palesztina feletti uralmukat – viszont népileg nem olvadnak be (!)
A dávidi királyság?
- a királyság központja
• Kr. e. 1004-998: Hebron
• Kr. e. 998: elfoglalja Jeruzsálemet (kánaánita városállam: Jebúz -jebuziták)
→ hadászati, taktikai szempont
→ politikai szempont - külpolitika
• Egyiptom és Mezopotámia gyengesége
• hódítások: Edom, Moáb, Ammon, a szomszédos arám városállamok (pl. Damaszkusz is) → Izrael kiterjedése: Egyiptomtól az Eufráteszig (ideális kiterjedés: ún. Nagy-Szíria!)
• szoros, békés kapcsolat: Fönícia, és a távolabbi arám területek városállamai (Hamat) - nem túl fejlett közigazgatás
• közterhek: kánaániták, meghódított területek, talán az északiak
• elégedetlenség – két sikertelen lázadás az északi törzsek támogatásával: Absalom, Seba (Benjamin törzse)
Salamon uralma mikor?
Kr. e. 965-926
Salamon uralkodásának jellemzője?
dinasztikus trónutódlás – Júdában Kr. e. 587-ig Dávid utóda a trónon (északon elégedetlenség)
- külpolitika:
• újjászervezi a hadsereget, de nem hódít; inkább területi veszteségek: Edom egy része, Damaszkusz
• gyengülő befolyás az arámokra
• kihasználja országa földrajzi közvetítő szerepét → kereskedelem - jó kapcsolatok (dinasztikus házasságok): Egyiptom, Fönícia (Tírusz)
- belpolitika
• állam kiépítése – adminisztráció
• a közigazgatás átszervezése északon: 12 körzetre osztja a 10 törzs területét – ezek élén felügyelők
• közterhek: adók és robot – kánaániták és az északiak
- urbanizáció
• újjáépíti Megiddót és Hacort – több várost megerősít
• kiépíti a Vörös-tenger mellett Eilat kikötőjét (Ecjón-Geber)
• Jeruzsálem kiépítése: a város északi irányú bővítése, királyi palota, templom
- kulturális felvirágzás
• államszervezet kiépítése → művelt, írástudó réteg → igény a régi, Izrael kezdeteiről szóló, hagyományok rögzítésére
• irodalmi művek születése: Jahvista forrás (J: Izrael kezdetei), Dávid felemelkedésének és trónutódlásának története
- gyenge pontok
• az adminisztráció és az építkezések hatalmas közterhet róttak a lakosságra (elsősorban északon)
• az északi területek közigazgatási átrendezése (törzsi önállóság elvesztése)
→ északon sikertelen lázadás: Jerobeám (Salamon egyik tisztviselője) – Egyiptomba menekül
→ halála után ezek a feszültségek országa kettészakadásához vezettek
A királyság kettészakadása?
- Salamon halála: Kr. e. 926: fia Rechabeám követi a trónon
• Dél (Júda): elfogadják
• Észak: ragaszkodnak a királyválasztás jogához – elfogadnak az új király cserébe a közterhek enyhítéséért - Rechabeám elutasítja őket → északon hazahívják az Egyiptomba menekült Jerobeámot és megteszik uralkodónak
→ ezzel megszűnt a peszonálunió: Salamon királysága két kis államra hullott szét: Izrael (Észak); Júda (Dél) - erőtlenségük már kezdetben megmutatkozott: Sesonk fáraó Kr. e. 922-921-es hadjáratának (célja Izrael kereskedelmi monopóliumának megtörése) egyik sem tudott ellenállni
Júda és Izrael királyságai?
Júda (Dél)
- 2 törzs: Júda és Simeon (ez utóbbi később beolvadt)
- főváros: Jeruzsálem
- Kr. e. 926-587 között áll fenn (Nebukadnezár újbabiloni uralkodó büntetőhadjárata)
- dinasztikus trónutódlás: végig Dávid utódai ülnek a trónján → viszonylagos politikai stabilitást eredményez
- vidéki jellegű, északi szomszédjánál vallási szempontból jelentősebb
Izrael (Észak)
- 10 közép- és észak-palesztinai törzs
- főváros: Szichem, majd Szamaria
- Kr. e. 926-722 között áll fenn (Szalmanasszár asszír uralkodó büntetőhadjárata)
- ragaszkodnak a királyválasztáshoz; két kisebb dinasztia: Omri (Kr. e. 882-845); Jehu (Kr. e. 845-747) → politikai instabilitás (hatalmi harcok)
- városiasabb, népesség és gazdaság szempontjából sokkal jelentősebb Júdánál
- vallási függetlenedés Júdától → két királyi szentély: Bétel, Dán
A két ország viszonya az első 50 évben nem volt békés (az Omri-dinasztiáig): igényt tartottak egymás területére (észak katonailag erősebb).
Az északi királyság, Izrael, története Kr. e. 926-722 között ?
a.) Omri-dinasztia (Kr. e. 882-845)
- a dinasztia alapító, Omri (Kr. e. 882-871) - kiváló politikus: kiegyenlítő politika
• külpolitika: Fönícia (Ácháb és Jezebel házassága), arámok (Damaszkusz), Júda (Ácháb lánya és Jorám [Jechosafát] házassága)
• belpolitika: vallásszabadság, két főváros (Szamária, Jezreel)
- Ácháb (Kr. e. 871-852)
• külpolitika: szövetség az arámokkal (együtt megfékezik az asszírokat), később mégis háborúba keveredik velük
• valláspolitika: Baal kultusz erősítése, erős ellenzék (Illés és Elizeus) - Jehu
b.) Jehu-dinasztia (Kr. e. 845-747)
- Jehu, a hadsereg vezére puccsot hajt végre (Kr. e. 845)
• szakít a békés politizálással: Júda, Damaszkusz (Hazael), Asszíria
- Kr. e. IX. sz. vége: asszírok megtörik az arámok erejét → békés időszak
• II. Jerobeám (Kr. e. 787-747) - prosperáló időszak, halála után puccsok
c.) Asszír büntetőhadjáratok (Kr. e. 730-720-as évek)
- szír-efraimita háború (Kr. e. 734-732): Recin, Pekach, Acház, III. Tiglatpilezer
- Hósea - 722-ben elesik Szamária, Magiddu provincia, telepítés (szamaritánusok)
A déli királyság, Júda, története a babiloni fogságig (Kr. e. 587-ig)?
a.) Hiszkija (Kr. e. 725-697)
- Izrael pusztulása után a zsidó történelem Júdában folytatódott (Izraelből menekültek - hozták az északi hagyományokat) - asszír hegemónia
- sikertelen asszírellenes lázadások: Kr. e. 714 (II. Szárgon), 705 [701] (Szancherib) - büntetés: adó, Júda területének egy része a filiszteusoké lesz
- Biblia: „jó király” - vallási reform
b.) Manassze (Kr. e. 696-640)
- szakít apja politikájával, aláveti magát az asszíroknak: asszír csillagkultusz a jeruzsálemi templomban, segédcsapatok Egyiptom elfoglalásakor
- kánaánita kultuszok beszivárgása - a Jahve-hit vidéken él tovább
c.) Jozija (Kr. e. 639-609)
- külpolitikai változás:
• Kr. VIII. sz. közepe - VII. sz. közepe: Asszíria évszázada - Asszurbannipál
• hanyatlás: Egyiptom önállósul, médek , Babilon (Nabupolasszár, Kr. e. 626 - megalakul az Újbabiloni Birodalom), először Ninive (Kr. e. 612), majd Hárán esik el (Kr. e. 609)
- Manassze unokája; Kr. e. 630 függetleníti országát, területi gyarapodás
- Kr. e. 622: átfogó vallási reform:(1) templom megtisztítása, (2) kultuszcentralizáció, (3) szövetség megújítása (törvénykönyv megtalálása a templom restaurálásakor : mai MTörv magja)
- uralmának vége - az ókori Kelet új hatalmi viszonyai
• Kr. e. 609: Megiddónál csatát veszt II. Nechó fáraóval szemben - meghal
• Kr. e. 608: II. Nechó Háránból visszatérve leteszi legnagyobb fiát Joacházt, és testvérét, Jojachimot teszi meg uralkodóvá
d.) Júda történetének utolsó periódusa (Kr. e. 608-587[585])
- Jojakim (Kr. e. 608-598) - először Egyiptom, majd, Kr. e. 605-től, Babilon vazallusa (Nebukadnezár: Kr. e. 605-562)
• Kr. e. 598; felmondja a hűbéresi viszonyt → babiloni ostrom, a város ostroma alatt meghal - fia, Jojakin, lesz király: feladja a várost, deportálás, őt magát Babilonba hurcolják
- Cidkija (Jozija 3. fia, Mattanja; Kr. e. 598-587) - jó szándékú de gyenge kezű
• felmondja a hűbéresi viszonyt → Kr. e. 587: sikeres babiloni ostrom: Jeruzsálemet és a templomot lerombolják, deportálás, Cidkiját elhurcolják
- Gedalja (Kr. e. 587-585) - kormányzó, Micpa székhellyel, merénylet áldozata
e.) A babiloni fogság időszaka (Kr. e. 587-539 [Kűrosz fellépése])
- deportálások és azok jellege (Kr. e. 597, 587, 582), Palesztina helyzete
- diaszpórák: Egyiptom (Jeremiás), Mezopotámia
