Második Teremtés Történet (mert kurvára nem elég egy!) Flashcards
jellemzői?
a.) Egymásra utaló elemek.
• kert telepítése; jó és rossz tudásának a fája, élet fája
• ezek mindegyike a végén az ellenkezőjére fordul: 1.) a paradicsomkert
megteremtése az emberrel együtt; 2.) a paradicsomkert elvesztése a bűnbeesés következtében
b.) „Oknyomozó” elbeszélés
• etiológia (gör.: aitia = „ok”): a miért kérdésére akar választ adni
• realista módon vizsgálja az ember jelenlegi állapotát
c.) Jahve istennév használata - teremtéstörténet made in Israel
• rövid összehasonlítás az ún. hatnapos teremtéstörténettel:
kulturális háttér, istenkép, érdeklődés, látásmód
jelképek?
• lélegzet (antropológiai fogalom; „torok” - az ember szellemi része, személy): az ember testben élő szellemi lélek
• adam = „ember” - köznév → minden ember
• Éden kertje: öntözött, szépségéről és termékenységéről ismert vidék
(„paradicsom” kif.)
* 4 folyó: Pison, Gichon, Tigris, Eufrátesz
* 4-es: kozmikus szám = teljesség
• munka
• Isten terve a férfival és nővel
* névadás
* álom
* csont
• kígyó szimbóluma - a gonosz eredete
* gyilkos intelligencia, életforma, kánaánita istenség, bálvány (vö. rézkígyó; vö. 2Kir 18,4)
• jó és rossz tudásának a fája
* öntörvényűség
megfelelések (Székely J.)?
- teremtés → puszta
- paradicsom → tejjel-mézzel folyó Kánaán
- fa → Tízparancs
- kígyó → bálványimádás
- kiűzetés → babiloni fogság
• a gonosz, aki becsap: „Isten, aki irigy az ember boldogságára”
• rossz eredete: a sátán, az ember bűne (Bölcs 2,24) - halál - a bűn megsebezte a világot: asszony (feleség, édesanya); férfi (munka)
- rossz két fajtája: fizikai és erkölcsi rossz
→ Isten nem egy befejezett, hanem egy fejlődő világot teremtett, ahol tere és szerepe van az emberi szabadságnak
Káin és Ábel ?
- eredetileg nem kapcsolódott Ádám és Éva történetéhez (Ter 4,14)
- folyamatosság
• Káin az Édentől keletre telepedett le
• tartalmilag: ember emberhez való viszonyának egy-egy formája jelenik meg: férfi-nő (Ter 3); testvérek (Ter 4,1-16) - a szöveg fontosabb elemei
• szereplők bemutatása - név
- Káin („nyereség”) - élet áldása nem szakad meg, szülő - társteremtő
- Ábel („semmi”) - sorsa, másodrendű helyzete
- foglalkozás: földművelés (Káin), állattenyésztés (Ábel)
- emberi kultúra kezdetei
- zsidók (nomád) és a kánaániták (városi) közti ellentét
• Káin bűnének az oka - Isten nem fogadja el Káin áldozatát („nem tekintett rá”) hamis sztereotípiák: különbségtétel a két foglalkozás között, adományok minősége, lelkületük (a szöveg erre nem ad alapot)
- Isten szabad és szuverén
- hangsúly: hogyan viszonyul Káin áldozata el nem fogadásához
- előny és hátrány megélése → irigység
• lelkiismeret - lehorgasztott fej (indulat) - „leesik” Káin álarca
- Isten nem feledkezik meg Káinról - nem szakad meg vele a kapcsolata
- akarat szabadsága
- lelkiismeret szava (el nem fogadott áldozat)
• gyilkosság (tömör leírás) - mező: nincs tanú
- előre megfontolta: „felkelt”
• isteni számonkérés és büntetés - azonnal közbelép és számon kéri a rejtett bűnt
- Káin cinikus
- vér (antropológiai fogalom) - élet hordozója
- Isten itt embert átkoz (Ter 3: földet) - lényege: Káin és a föld közötti kapcsolat megszűnte, kiközösítés
- Isten védelmébe veszi Káint: jelet kap
- Káin elbujdosik - Nod földje = Káin Istentől távoli élete
A vízözön?
- az ember kiszolgáltatottsága
(mezopotámiai árvizek) - Gilgames eposz: Gilgames (Uruk királya), Enkidu halála, Utnapistim, Éa istenség utasítása
- bibliai elbeszélés
• monoteista (nemzetiesített: Noé személye: igazságosság [Ez]; szövetséggel zárul)
• erőszak elhatalmasodása
• ha az ember nem teljesíti küldetését (erőszak a világ és ember ellen) → a világ visszazuhan a káoszba
• a bárka: méretei (Ter 6,15) hasonlítanak a szent sátor és a jeruzsálemi templom méreteihez
• galamb
A bábeli torony története ?
- Babilon városa
- Etemenanki (Hérodotosz)
• toronytemplom
• babiloni Újév
• a babiloni felsőbbrendűség szimbóluma - bibliai beszámoló
• a bűn legmagasabb foka: kollektív, szervezett Isten-ellenes lázadás
• „bábeli nyelvzavar”
• irónia (építőanyag, zűrzavar)
A pátriárkai történetek?
- Ábrahám, Izsák, Jákob és József alakjának teológiai értelmezése
A pusztai vándorlás
A deuteronomisztikus történeti mű?
a.) Alkotórészei
Józs, Bír, 1-2Sám, 1-2Kir [korábbi próféták]
b.) Martin Noth elmélete
- egyetlen szerző tudatosan felépített műve
- gazdag, műfajilag sokszínű hagyományanyag, amit enged szóhoz jutni
• hivatalos feljegyzések a királyság idejéből: listák, évkönyvek
• irodalmi célzatú, novellisztikus történeti leírások: Dávid felemelkedésének története (1Sám 16-2Sám 8), Dávid trónutódlásának története (2Sám 9-20; 1Kir 1-2)
• szájhagyományok: elbeszélések a bírákról, honfoglalásról, Illés és Elizeus ciklus
- keletkezése: babiloni fogság - Kr. e. VI. sz. → utolsó ismert adat: Evil Merodak megkegyelmez Jojachinnak: Kr. e. 562 (2Kir 25,27)
c.) Célja
- a honfoglalást megelőző időszaktól a babiloni fogságig egységes szellemben mutatja be Izrael történetét
- a MTörv ide tartozik, mint teológiai bevezető (MTörv 1-3)
d.) A Deuteronomisztikus Történeti Mű jellemzői
- tartalmi egység
- zárt kronologikus egység
- a történelem értelmezésének egysége – kapcsolat Jozija reformjával
• MTörv szellemében elemzi Izrael történelmét
• mércéje a szövetségi hűség
• formája: egy-egy jelentős személyiség beszéde, ill. a szerző értelmez
- fő hangsúly a fogságon és miértjén van - a remény üzenete közvetett
(Dávid és Isten kapcsolata - Nátán jövendölés: 2Sám 7)