A SZENTÍRÁSI KÁNON ÉS A SUGALMAZÁS Flashcards
A „Biblia” szó etimológiája?
A „Biblia” görög eredetű szó, ami a latin közvetítésével került át a magyarba
A Biblia fogalma?
A zsidók és keresztények által szentnek és Istentől sugalmazottnak tekintett könyvek gyűjtemé-
nye, amelyek a hit és az erkölcs mércéi.
- a Biblia egyéb elnevezései: a.) Isten a történelmen keresztül szólt, kinyilatkoztatta magát,
ezért a Bibliát kinyilatkoztatásnak is mondjuk. b.) A Bibliát különösen is szent jellege
miatt gyakran Szentírásnak nevezzük.
A Biblia két fő része, a kinyilatkoztatás két szakasza?
- a Biblia két részből áll: Ó- és Újszövetség → a kinyilatkoztatás két szakasza (Krisztushoz
viszonyítunk)
• 1. szakasz → az előkészítés szakasza: Ószövetség – zsidóság Bibliája - Krisztus előtti időszak – a pátriárkáktól Krisztusig
- Izrael vallási közösségében, kereszténység előtti időszakban keletkezett; igen változatos
szerzői kör
• 2. szakasz → a beteljesedés szakasza: Újszövetség – apostoli írások - Jézus Krisztus földi élete, halála, föltámadása, és további működése az Ősegyházban
- az Ősegyházban, Kr. u. 50 és 120 között keletkezett; szerzőik az apostolok, illetve
az ő tanítványaik
• a kinyilatkoztatás szóban és írásban zajlott → ez utóbbi gyümölcse a szent könyvek
gyűjteménye, a Szentírás
• a kinyilatkoztatás az apostoli korral lezárul
Az Ószövetség könyveinek a száma és felosztása?
- héber: 24
- protestáns: 39
- katolikus 46
- ortodox: 46 (+ 7: Tób, Judit, 1-2Mak, Bölcs,
Sir, Bár)
- zsidó csoportosítás (kialakulás folyamatát tükrözi): - 1. Törvény (Tóra; Pentateuchus): Mózes öt könyve: előírások és elbeszélések - 2. Próféták (Nebiim) • korábbi próféták (történeti könyvek) • későbbi próféták (összes próféta) - 3. Írások (Ketubim): zsidó hagyomány (ide tartozik Dán) • öt tekercs: Én (Húsvét), Rút (Pünkösd), Siralm (Hosszú nap), Préd (Sá- toros ünnep), Eszt (Purim)
- keresztény csoportosítás
(tematikus csoportosítás)
1. Történeti könyvek (elbeszélő mű, zsidóság
története)
2. Tanító könyvek (Zsolt, bölcsességi könyvek)
3. Prófétai könyvek (próféták, Dán)
„kánon” etimológiája és jelentése?
a szentírási kánon fogalma (azonos a Biblia fogalmával): A zsidók és keresztények által
szentnek és Istentől sugalmazottnak tekintett könyvek gyűjteménye, amelyek a hit és
az erkölcs mércéi.
sugalmazás fogalma?
- II. Vatikáni zsinat (Dei Verbum [DV]; 1965. november 18.) tanítása
alapján:
A Szentlélek azon tevékenysége, amellyel bizonyos személyeket írásra indít, és írás közben
irányít és vezet. - a Biblia Isten szava, de két szerzője van: Isten és ember, aki társa Istennek
Palesztinai kánon részei?
Palesztinai kánon
Tóra: Kr. e. V. sz. - a szamaritánusok Bibliája alapján tudjuk - csak a Tórát fogadják el; így
a Tóra már a zsidóságtól való elszakadásuk (Kr. e. IV. sz.) előtt tiszteletnek örvendett
- Próféták: Kr. e. III. sz. – Jézus Sirák fia könyve felsorolásában szerepelnek a Próféták: törvény,
próféták, írások
- Írások: ebben a csoportban sok könyv vitás volt (Én; Préd)
• Kr. u. I. sz. végén a Jabne (Jamnia)-i zsinat szabályozta és meghatározta a palesztinai
kánon könyveit
Az ószövetségi kánon részei?
- Palesztinai kánon
2. Alexandriai kánon
Alexandriai kánon részei?
(görög nyelvű) – fontos a kereszténység szempontjából
- Kr. e. III. században sok zsidó él Palesztinán kívül, legfontosabb központjuk Alexandria -
lefordították a héber nyelvű bibliai könyveket görögre (Kr. e. III. sz. közepétől): Szeptuaginta
nevű gyűjtemény (Hetvenes fordítás; LXX)
• több könyv van benne, mint a palesztinai kánonban - olyan is van benne, amit még
Jabnéban is elutasítottak
• a kereszténység ezt használja elismerve ezzel a Szeptuagintában a többletkönyvek közül
a következők kánoniságát: a.) Tób; Judit; 1-2Mak; Bölcs; Sir; Bár; b.) Eszt és Dán
görög nyelvű kiegészítései
• volt a Szeptuagintában néhány könyv, amit az Egyház nem fogadott el
- fontosabb, kánonnal kapcsolatos zsinatok
• Kr. u. IV. sz. és V. sz. eleje: Hyppo-i és a 3. és 4. Karthágói zsinatok
• végleges döntés a Tridenti zsinaton (1546): azt szentesítették, amit az egyház az ókortól
kezdve vallott
- a protestánsok a palesztinai kánon használják
protokanonikus
könyvek, melyek kánoniságával, sugalmazottságával kapcsolatban
soha sem merült fel kétely az egyházban (palesztinai
kánon: 39 könyv)
deuterokanonikus
könyvek, melyek kánoniságát, sugalmazottságát valahol és
valamikor vitatták az egyházban (+ 7 többletkönyv)
apokrif
a Biblia korában íródott zsidó vagy ókeresztény írások,
melyeket nem fogadott el az egyház (Hénok könyve, Mózes
mennybemenetele, Tizenkét pátriárka testamentuma stb.)
Ariszteász levél?
(Kr. e. II. sz.) magyarázatot próbál adni a Szeptuaginta keletkezésére