RENDKÍVÜLI JOGORVOSLATOK

Question 1

rendkívüli jogorvoslatok tulajdonságai

Answer 1

• jogerő után igénybe vehető perorvoslatok
• tv feltételrendszert állít
• csak bírósági határozatokkal szemben van helye
• csak ügydöntő jogerős határozattal szemben (van kevés kivétel)
• rendes eljárásban nem kerültek kiküszöbölésre a hibák, szigorú feltételrendszerrel lehetővé tett rendkívüli jogorvoslatokkal kiküszöbölhető.
• általában nincs halasztó hatálya (jogköv alkalmazását nem akadályozzák), lehetőség van a vh felfüggesztésére.

25/2013 AB határozat: a jogerős döntés jogi v ténybeli hibáinak kiküszöböléséhez fűződő érdek felülmúlja a döntés jogerejének tiszteletéhez, illetve ezen keresztül a jogállam stabilitását adó jogbiztonság érvényesüléséhez kapcs érdekeket.
Ilyenkor a bírói döntés jogerejének feloldása szolgálja a bírói döntésekbe vetett közbizalom megőrzését és erősítését, mintsem a jogi hibában vagy tévedésben szenvedő döntés jogerejének tisztelete.

Question 2

fajtái a rendkívüli jogorvoslatoknak? (7)

Answer 2

• perújítás
• felülvizsgálat
• egyszerűsített felülvizsgálat
• jogorvoslat a törvényesség érdekében
• jogegységi eljárás
• eljárás ab panasz esetén
• jogegységi panasz

Question 3

leggyakrabban alkalmazott 3 rendkívüli jogorvoslat

Answer 3

perújítás
felülvizsgálat
egyszerűsített felülvizsgálat

Question 4

perújítás

Answer 4

• egyik leggyakrabban használt
• ténybeli hibák orvoslására szolgál (utóbb vmely releváns bizonyíték előkerül, új döntés meghozatalának lehetőségét teremti meg) főszabály szerint

Question 5

felülvizsgálat

Answer 5

• anyagi v eljárásjogi szabsértés orvoslása szolgál

- Kúria jár el

Question 6

perújítás

Answer 6

• vmely jogerős bírósági határozat megváltoztatására irányul
• reformatorius irány
• perújítás oka amelyre hivatkoznak, valós-e, helye van-e, ténylegesen kihatása van-e az ítéletre
• csak jogerős bírósági ügydöntő határozattal szemben vehető igénye
• tárgya: jogerős bírósági határozat (nem a vád!)
• közömbös, hogy eljárás mely szakaszában hozták ezt a határozatot

Question 7

ügydöntő határozatok, melyek perújítással megtámadhatóak: (4)

Answer 7

• bűnösséget megállapító
• felmentő ítélet
• eljárást megszüntető végzés (kiv vádejtés)
• büntetővégzés

Question 8

Perújítási okok??

Answer 8

• új bizonyíték felmerülése a jogerő után (alapügyben akár felmerült akár fel nem merült tényre vonatkozóan, melyet érdemben nem vizsgáltak, nem mérlegelték): annak a tanúnak a vallomása, aki jogszerűen megtagadta a vallomástételt az ügy elbírálása során.
• BŰNÖSSÉG kérdésében teljesen eltérő döntés v lényegesen eltérő szankció kiszabására kerüljön sor
  1. eredményezze a vádlott felmentését, eljárás megszüntetését, vagy LÉNYEGESEN enyhébb büntetés v intézkedés alkalmazását. VAGY
  2. eredményezze a felmentett vádlott bűnösségét, lényegesen súlyosabb joghátrány kiszabását.
• Res iudicata (utóbb hozott jogerős ügydöntő határozatot kell megtámadni)
• alapügyben hamis v hamisított bizonyítékot használtak fel. pl hamis tanúzás körében
• bűncselekményt a hatóság tagja követte el: vádlott beismerő vallomása kényszervallatás útján született. Jogerős ítélet erről. Ügydöntő határozatra való kihatás.
• terhelt nem a valódi személyazonosságával szerepel az ítéletben és nem orvosolható kijavítással.
• a terhelt távollétében hozták az ítéletet (külföldön, ismeretlen helyen), előkerül. (kötelező elrendelni a perújítást, érdemi lefolytatását követően elutasítható, nem volt eredményes, nem indokolta a megváltoztatását)
• köztársasági elnök által adott eljárási kegyelem (kötelező)

Question 9

új bizonyíték perújításnál

Answer 9

• nincs helye a bizonyíték értékelésének
• perújításra való alkalmasság vizsgálható (valószínűsíthetően alkalmas-e a jogerős határozat megváltoztatására)
• alapeljárásban elutasított bizonyítási indítvány újbóli benyújtása nem perújítási ok
• folytatólagosság törvényi egységébe több részcselekmény is tartozna.

pl: 6 rendbeli csalás, 5 évet meghaladó szabveszt. Rendkívül nagy kárt okozó bcs. Perújítási indítvány valós új bizonyítékra hivatkozva, egyik tényállási pontban ártatlan a vádlott. - új bizonyíték, alkalmas h egyrendbeli felmentést eredményezzen, többi rendben nem alkalmas - nem lényegesen enyhébb büntetés

Question 10

perújítás megindításának időbelisége: meddig lehet előterjeszteni?

Answer 10

• terhelt terhére benyújtott (terhelt életében, elévülési időn belül)
• terhelt javára (bármikor, a büntethetőség megszűnése után is, halála után is)
• távollevő terhelt (tudomásszerv + 1 hónap)

Question 11

perújítási indítvány előterjesztésére jogosultak

Answer 11

639. § (1) A terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő perújítási indítványt.
     (2) A terhelt javára

a) az ügyészség,
b) a terhelt,
c) a védő,
d) a terhelt törvényes képviselője,
e) a terhelt házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen,
f) * a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa, illetve ha a terhelt halála óta több mint ötven év telt el, oldalági rokona

terjeszthet elő perújítási indítványt.

Question 12

perújítási eljárás két része?

Answer 12

PERÚJÍTÁS MEGENGEDHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

• döntés a perújítás megengedhetősége kérdésében. Ügyész nyújtja be a fellebbviteli bírósághoz (2fokú), ha nem az ügyész nyújtja be, akkor a mellette működő ügyészséghez. Pótmagánvádló, magánvádló közvetlen bírósághoz nyújthatja be.
• tanácsülésen dönt a bíróság másodfokú tanácsa
• alaptalanság esetén elutasít, ha az nem jogosulttól szárm, tvben kizárt, vagy elkésett elutasít. Ha a terhelt elérhetetlenné válik, nincs helye. azonos indítvány többször. (indítványozó fellebbezhet)
• Ha a bíróság a perújítási indítványt alaposnak találja, a perújítást nem ügydöntő végzésével elrendeli, és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatására
  a) megküldi az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak vagy
  b) átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. (nincs helye fellebb)
• Ha a perújítás megengedhetőségében való döntéshez bizonyítási eszköz felkutatása szükséges, a bíróság perújítási nyomozást rendel el. bíróság rendeli el akkor eltérő szabályok: ált nyomozó hatóság, irányítási jogkört a bíróságnál.

PERÚJÍTÁSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA

• Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, az alapügyben hozott ítéletet vagy eljárást megszüntető végzést, illetve annak a perújítással megtámadott részét hatályon kívül helyezi, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz.
• A bíróság a perújítást elutasítja, ha
  a) azt alaptalannak találja, illetve
  b) a 637. § (1) bekezdés g) pontja alapján elrendelt perújítás során a terhelt elérhetetlenné vált.

Question 13

Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen MELY OKOK MIATT van helye?

Answer 13

a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt,
b) eljárási szabálysértés miatt,
c) az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján,
d) a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén

van helye.

Question 14

A büntető ANYAGI JOG szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság….

Answer 14

649. § (1) A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság
     a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével

aa) állapította meg a terhelt bűnösségét,
ab) rendelte el a terhelt kényszergyógykezelését,
ac) mentette fel a terheltet vagy
ad) szüntette meg az eljárást;

b) a bűncselekmény TÖRVÉNYSÉRTŐ MINŐSÍTÉS miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével

ba) szabott ki TÖRVÉNYSÉRTŐ büntetést,
bb) alkalmazott törvénysértő intézkedést;

c) a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.

Btk. 86. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki

a) többszörös visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy
c) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

Question 15

Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát

Answer 15

Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát

a) joghatóság hiányában,
b) * a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában,
c) nem az arra jogosult által emelt vád alapján,
d) * a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel,
e) * a súlyosítási tilalom megsértésével,
f) * a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességnek a megsértésével

hozta meg.

Question 16

TÖRVÉNYSÉRTŐ MINŐSÍTÉS CSAK AKKOR FELÜLVIZSGÁLATI OK, HA A BÜNTETÉS IS TÖRVÉNYSÉRTŐ.

TÖRVÉNYES A MINŐSÍTÉS, TÖRVÉNYSÉRTŐ A BÜNTETÉS. SZINTÉN FELÜLVIZSGÁLATI OK.

TÖRVÉNYSÉRTŐ MINŐSÍTÉS, TÖRVÉNYES BÜNTETÉS, NEM FELÜLVIZSGÁLATI OK.

Question 17

PÉNZBÜNTETÉS MELLETT KIUTASÍTÁS. BTK SZERINT KETTŐ EGYÜTTESEN NEM ALKALMAZHATÓ. FELÜLVIZSGÁLATI OK LESZ?

Answer 17

IGEN HA JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉS ALKALMAZÁSÁT A TÖRVÉNY KORLÁTOK KÖZÉ KORLÁTOZZA.

Question 18

NINCS HELYE FELÜLVIZSGÁLATNAK

Answer 18

a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatának rendelkezése, illetve része ellen,
b) a Kúria jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,
c) ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható.

• Jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható.
• A nemzetközi emberi jogi szerv határozata alapján nincs helye felülvizsgálatnak, ha az kizárólag az ügy észszerű időn belül történő elbírálása követelményének megsértését állapította meg.
• RELATÍV ELJÁRÁSI SZABSÉRTÉS
• NYOMOZÁS SORÁN ELJÁRÁSI SZABSÉRTÉS
• MÉRLEGELÉSTŐL FÜGGŐ
• BIZONYÍTÉKOK MÉRLEGELÉSÉT TÁMADVA

Question 19

FELÜLVIZSGÁLATI INDÍTVÁNYt ki nyújthatja be?

Answer 19

(1) A terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.

(2) A terhelt javára
a) az ügyészség (magánvádló nem!),
b) a terhelt,
c) a védő,
d) a terhelt törvényes képviselője,
e) a terhelt házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen,
f) * a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa, illetve ha a terhelt halála óta több mint ötven év telt el, oldalági rokona

terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.

(3) A 649. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott esetben a legfőbb ügyész hivatalból előterjeszti a felülvizsgálati indítványt.
(4) Ha valamely hatóság vagy hivatalos személy a hivatali hatáskörében azt észleli, hogy a terhelt sérelmére felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló törvénysértés történt, köteles erről a legfőbb ügyészt tájékoztatni.

Question 20

meddig nyújtható be felülvizsgálati indítvány?

Answer 20

(3) Felülvizsgálati indítványt a terhelt TERHÉRE a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni.
(4) A terhelt JAVÁRA szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása NINCS HATÁRIDŐHÖZ kötve.
(5) Az indítvány benyújtását nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, vagy a terhelt büntethetősége megszűnt.
(6) Minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. § (3)-(5) bekezdésén alapul (PL Alkotmánybíróság határozata alapján felülvizsgálati indítvány).
(7) Felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be.

Question 21

FELÜLVIZSG ELJÁRÁS

Answer 21

• VÉDŐ részvétele kötelező (tanácsülés v nyilvános ülésen, ha érdemben belemegy a bíróság)
• lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait
• A felülvizsgálati indítványt - az e törvényben meghatározott kivétellel - a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el tanácsülésen vagy nyilvános ülésen.
• az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál, vagy annál a bíróságnál terjeszthető elő, amelynek az eljárását a felülvizsgálati indítvány sérelmezi.
• A felülvizsgálati indítvány a Kúria határozathozatal céljából tartott tanácsüléséig visszavonható.
• tényállás adott, nem lehet hozzányúlni
• megtámadott határozat jogerőre emelkedésének időpontjában hatályos jsz-ok alapján bírál
• Ha a felülvizsgálat a Kúria határozata ellen irányul, az indítványt öt hivatásos bíróból álló tanács bírálja el.

Question 22

A Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasítja, ha (5)

Answer 22

A Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasítja, ha

a) a felülvizsgálat a törvényben kizárt (pl tényállás megalapozottságát támadja),
b) azt az arra nem jogosult terjesztette elő,
c) elkésett (pl ügyész 6 hónap elteltével nyújtja be),
d) a felülvizsgálati indítványt - a 655. § (5) bekezdés esetét kivéve - az (1) bekezdésben meghatározott felhívás ellenére nem vagy újból hiányosan terjesztették elő,
e) az indítványozó elérhetetlenné vált.

Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

Question 23

A Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz, ha

Answer 23

a) a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza, vagy
b) ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja.

A nyilvános ülésen a védő, valamint ha a vádat az ügyészség képviselte, a legfőbb ügyész vagy képviselőjének jelenléte kötelező.

Question 24

felülbírálat terjedelmét mi fogja meghatározni?

Answer 24

a felülvizsgálati indítvány határozza meg. Kivétel: ha a terhelt terhére jelentették meg a felülvizsgálati indítványt, javára is megváltoztathatja. Absz eljárási szabsértéseket minden esetben vizsgálja.

Question 25

milyen határozatokat hozhat a Kúria a felülvizsgálati eljárásban?

Answer 25

érdemi felülvizsgálat eredménye:

• hatályában fenntart nem ügydöntő végzés, ha az indítványnak nem ad helyt. Tv-es a felülvizsgálati indítvány, joghatályos, de nincs igaza, alaptalan indítvány.
• megváltoztatja a megtámadott határozatot, maga hoz határozatot. Maga fog a tvnek megfelelő minősítést, joghátrányt alkalmazni, tvsértő felfügg szabveszt. Súlyosítási tilalom megsértése, életfogytig felt szabadság körében, büntetővégzés.
• eljárási szabsértésre hivatkozás, ilyet észlel, kasszáció és új eljárás lefolytatásának van helye. rendelkezésre álló iratok nem elegendőek az érdemi döntés meghozatalához, hatályon kívül helyez.

Question 26

egyszerűsített felülvizsgálat

Answer 26

• egyfajta jogorvoslati rendeltetésű különleges eljárás
• alapügyben meghozott határozat vmely JÁRULÉKOS KÉRDÉSBEN törvénysértő v hiányos
• anyagi jogerő nem törhető át (büntetőjogi főkérdések nem korrigálhatóak)
• hibajavító
• másodlagos kérdések törvényességének vizsgálata, melyekre EGYÉRTELMŰ kötelező rendelkezéseket tartalmaz a törvény.
• a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett (17 ESET)
• PÓTOL A BÍRÓSÁG VAGY KORRIGÁL.
• NEM MÉRLEGELÉS KÉRDÉSE
• hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt, a védő, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt indítványára indul meg.
• A terhelt, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt hátrányára egyszerűsített felülvizsgálati eljárásra indítvány a határozat közlésétől számított 6 hónapon belül terjeszthető elő, illetve a terhelt, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt hátrányára egyszerűsített felülvizsgálati eljárás hivatalból - a határozat közlésétől számított - 6 hónapon belül indítható
• A bíróság az ügyiratok alapján dönt, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést, ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart.

Question 27

EGYSZERŰSÍTETT FELÜLVIZSGÁLAT MELY KÉRDÉSEKBEN JÖHET SZÓBA? (17)

Answer 27

1. a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításáról,
2. a próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztés Btk. 87. § b) pontja alapján történő végrehajtásának elrendeléséről,
3. a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének hatályon kívül helyezéséről,
4. a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről,
5. a feltételes szabadságnak a Btk. 40. § (1) bekezdése alapján történő megszüntetéséről,
6. • az előzetes fogva tartás és a bűnügyi felügyelet beszámításáról, a szabálysértési eljárásban kiszabott és végrehajtott elzárás, közérdekű munka és pénzbírság, illetve a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés beszámításáról,
7. • a Btk. 52. § (3) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltásról, vagy arról, hogy mely foglalkozástól tiltja el a terheltet,
8. a járművezetéstől eltiltás utólagos beszámításáról,
9. a kitiltás helyéről,
10. sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén sportszövetség vagy sportlétesítmény meghatározásáról,
11. az elkobzásról, a vagyonelkobzásról vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, a lefoglalt dologról, a zár alá vétel feloldásáról,
12. a próbára bocsátás megszüntetéséről (KÖTELEZŐ ESETEK),
13. a pártfogó felügyelet elrendeléséről (elmulasztott rendelk, ha kötelező),
14. a bűnügyi költségről,
15. az elítélt visszaesői minőségéről,
16. a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátásnak a Btk. 121. § (3) bekezdése alapján történő megszüntetéséről, vagy
17. a polgári jogi igény érvényesítésével okozati összefüggésben felmerült - bűnügyi költségnek nem minősülő - költségről.

Question 28

A terhelt meghallgatása nem mellőzhető AZ EGYSZERŰSÍTETT FELÜLVIZSGÁLAT SORÁN, ha a bíróság

Answer 28

a) * az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosításáról rendelkezik,
b) * a pártfogó felügyelet elrendelésével összefüggésben külön magatartási szabályokat ír elő,
d) a próbára bocsátás megszüntetéséről határoz.

Question 29

EGYSZERŰSÍTETT FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁSBAN HOZHATÓ HATÁROZATOK

Answer 29

NEM ÜGYDÖNTŐ VÉGZÉS
HATÁLYON KÍVÜL HELYEZ V TÖRVÉNYNEK MEGFELELŐ HATÁROZATOT HOZ

PÓTOLJA A MULASZTOTT HATÁROZATOT

ELUTASÍT

• A bíróság az indítványt elutasítja, ha az alaptalan. A bíróság az eljárást megszünteti, ha a hivatalból megindított eljárásban állapítja meg, hogy az eljárás megindításának feltételei nem állnak fenn.
• A bíróság az elkésett, a törvényben kizárt vagy a nem jogosulttól származó indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja. A nem jogosulttól származó indítvány elutasítása esetén a bíróság az eljárást hivatalból megindítja, ha az eljárás törvényi feltételei fennállnak.

Question 30

VAN-E HELYE FELLEBBEZÉSNEK EGYSZERŰSÍTETT FELÜLVIZSGÁLAT SORÁN HOZOTT HATÁROZAT ELLEN?

Answer 30

A bíróság határozata ellen az fellebbezhet, aki az eljárás megindítása érdekében indítványtételre jogosult, vagy az őt érintő körben, akinek a határozat a jogait vagy kötelezettségeit érintette.

harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.

Question 31

A perújítás okai

Answer 31

637. § (1) * A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak van helye, ha
     a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan ÚJ BIZONYÍTÉKOT hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy
     aa) a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy
     ab) a terhelt bűnösségét kell megállapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni,
     b) a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatot hoztak (RES IUDICATA MEGSÉRTÉSE),
     c) a terhelt az ügydöntő határozatban nem a valódi SZEMÉLYAZONOSSÁGÁVL szerepel és ez a határozat kijavításával nem orvosolható,
     d) az alapügyben HAMIS V HAMISÍTOTT BIZONYÍTÉKOT használtak fel,
     e) az alapügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon MEGSZEGTE,
     f) a köztársasági elnök a terhelttel szemben indult büntetőeljárás KEGYELEMből történő megszüntetéséről határozott,
     g) az alapügyet a CI-CII. Fejezet (ELJÁRÁS A KÜLFÖLDÖN TARTOZKODÓ/ TÁVOLLÉVŐ TERHELTTEL SZEMBEN) szerint fejezték be.
     (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti új bizonyítéknak kell tekinteni az olyan személy tanúvallomását, aki az alapügyben a mentességi jogával élve a vallomástételt megtagadta.
     (3) Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetében perújításnak csak akkor van helye, ha
     a) * a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat MEGÁLLAPÍTOTTA, vagy ilyen ügydöntő határozat meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárta ki, és
     b) * e bűncselekmény a bíróság vádról rendelkező ügydöntő határozatát ÉRDEMBEN BEFOLYÁSOLTA.
     (4) A perújításnak nem akadálya, ha a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt bűncselekmény miatt a felelősségre vonás az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok vagy büntethetőséget megszüntető ok miatt maradt el.
     (5) Az (1) bekezdés f) és - ha a terhelt elérhető - g) pontja esetén a perújítás lefolytatása kötelező.
638. § (1) Perújításnak nincs helye, ha a bíróság az eljárást azért szüntette meg, mert az ügyészség a VÁDAT EJTETTE.
     (2) Perújításnak a terhelt terhére csak ÉLETÉBEN és csak az ELÉVÜLÉSI IDŐN BELÜL van helye.
     (3) A perújítást nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, a terhelt javára szóló perújítást pedig az sem, hogy a terhelt büntethetősége megszűnt.
     (4) A bíróság jogerős ügydöntő határozatának kizárólag a polgári jogi igény vagy a szülői felügyeleti jog kérdésében hozott rendelkezése ellen a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint van helye perújításnak.

Question 32

PERÚJÍTÁSI INDÍTVÁNY

Answer 32

639. § (1) A terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő perújítási indítványt.
     (2) A terhelt javára

a) az ügyészség,
b) a terhelt,
c) a védő,
d) a terhelt törvényes képviselője,
e) a terhelt házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen,
f) * a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa, illetve ha a terhelt halála óta több mint ötven év telt el, oldalági rokona
terjeszthet elő perújítási indítványt.

(3) * A terhelt és a védő a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítványt attól a naptól számított 1 hónapon belül terjesztheti elő, amelyen a terhelt az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről TUDOMÁST SZERZETT. A büntetés végrehajtása érdekében kibocsátott elfogatóparancs esetén a terhelt tudomásszerzésének az ítéletnek a terhelt büntetés-végrehajtási intézetbe történt befogadását követő kézbesítését kell tekinteni.
(4) A perújítási indítványban meg kell jelölni az alapügyet, amely ellen a perújítás irányul, az indítvány okát, valamint a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait. A 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítványban valószínűsíteni kell az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről való tudomásszerzés időpontját is.
(5) A perújítási indítványnak tartalmaznia kell az indítványozó kézbesítésre alkalmas elérhetőségét, a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítványnak továbbá a terhelt tényleges tartózkodási helyét.
(6) Ha valamely hatóság vagy hivatalos személy a hivatali hatáskörében olyan körülményről szerez tudomást, amelynek alapján perújítást lehet indítványozni, köteles erről a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntő bíróság mellett működő ügyészséget tájékoztatni.
640. § (1) A perújítási indítvány a másodfokú bíróság perújítás MEGENGEDHETŐSÉGE tárgyában tartott tanácsülésének megkezdéséig visszavonható.

(2) A terhelt a javára más jogosult által előterjesztett perújítási indítványt is visszavonhatja, kivéve, ha azt
a) az ügyészség terjesztette elő,
b) a kényszergyógykezelés elrendelése ellen terjesztették elő.

(3) A perújítási indítvány visszavonása esetén a felmerült bűnügyi költség megfizetésére az indítványozót kell kötelezni. Ha a perújítási indítványt az ügyészség vonta vissza, a bűnügyi költséget az állam viseli.

Question 33

A magánvádló kizárólag akkor terjeszthet elő perújítási indítványt, ha

Answer 33

783. § (1) * A magánvádló kizárólag akkor terjeszthet elő perújítási indítványt, ha a terheltet felmentették vagy az eljárást - a vádejtést kivéve - megszüntették.
     (2) A perújítási indítványt a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntésre jogosult bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.
     (3) A bíróság a perújítási indítványt megküldi az ügyészségnek, ha az alapján olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség képviseli. Az ügyészség közvádra üldözendő bűncselekmény miatt perújítási nyomozást rendelhet el.
     (4) * Ha a perújításért az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg, azt az indítvány visszavonásának kell tekinteni.

Question 34

A pótmagánvádló kizárólag akkor terjeszthet elő perújítási indítványt, ha

Answer 34

814. § (1) * A pótmagánvádló kizárólag akkor terjeszthet elő perújítási indítványt, ha a terheltet felmentették vagy az eljárást - a vádejtést kivéve - megszüntették.
     (2) A perújítási indítványt a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntésre jogosult bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

Question 35

PERÚJÍTÁS ÉS TÁVOLLÉVŐ TERHELT PROBLEMATIKÁJA

Answer 35

I. Az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott perújítási eljárás eredményeként a bíróság a perújítást elutasítja, ha arra a meggyőződésre jut, hogy az alapügyben hozott határozat minden részletében törvényes /Be. 408. §-a (1) bekezdése e) pontja, és 415. §-a (1) bekezdése/.

II. Ha az alapügyben nem a terhelt távollétében hoztak ítéletet és a perújítást elrendelték, de a terhelt a perújítási eljárás ideje alatt ismeretlen helyre távozik, nincs akadálya annak, hogy a bíróság a Be. XXV. Fejezete /eljárás távollévő terhelttel szemben/ szerint járjon el.

III. A jogegységi tanács a jogegységi indítványnak azt a részét, amely arra vonatkozik, hogy a bíróság a perújítási eljárásban, hivatalból vagy indítványra olyan új bizonyíték beszerzését is elrendelheti, amelyre a perújítási indítványban nem hivatkoztak, s ezek a bizonyítékok a perújítás alapját képező tényeken felül más, a Be. 408. §-a (1) és (2) bekezdésében megjelölt perújítási okokat is érintenek, elutasítja.

Kivételesen azonban van lehetőség arra, hogy a perújítási eljárásban új bizonyítékokat szerezzenek be, és ennek alapjaként olyan új körülményeket jelöljenek meg, amelyek önálló perújítási okok.

Answer 36

Amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében res iudicata-t eredményez. A Be. 6. § (3) bekezdésének d) pontjára figyelemmel nincs helye újabb vádemelésnek olyan RÉSZCSELEKMÉNY miatt, amely a már elbírált BŰNCSELEKMÉNY EGYSÉGÉBE tartozik, de nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét.

Ebben az esetben a Be. 408. § (1) bekezdésének a/2. pontja alapján perújításnak lehet helye.

Question 37

Perújítás megengedhetőségéhez nem a bizonyítási eszköznek, hanem a bizonyítéknak kell újnak lennie.

Answer 37

Perújítás megengedhetőségéhez nem a bizonyítási eszköznek, hanem a bizonyítéknak kell újnak lennie. Ugyanaz a bizonyíték más forrásból, más bizonyítási eszköz révén nem új bizonyíték.

A sikkasztás bűntette miatti alapeljárásban fel sem merült, s ezért a bíróság által figyelembe sem vehetett, majd a védő által perújítás céljából becsatolt munkaszerződés formálisan új bizonyítási eszköz, de perújításra alkalmatlan, mert azt a tényt, amelynek bizonyítására benyújtották (hogy a cég rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásáért nem a terhelt, hanem ügyvezető tulajdonostársa tartozott felelősséggel) - mint a vádlott védekezését - a bíróság már ismerte, vizsgálta, s indokoltan megcáfoltnak ítélte [Be. 637. § (1) bek. a) pont aa) alpont].

Question 38

A perújítás nem eleve a kiszabott büntetés kritikájaként veendő, hanem csupán az új, perdöntő tény közvetítése révén lehet ilyen szempontja.

Answer 38

A Be. 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglalt perújítási ok megvalósulása szempontjából az alapügyben hozott jogerős határozatban kiszabott büntetés mértéke az alapvető jelentőségű, és ehhez való viszonyítás alapján kell eldönteni, hogy az új bizonyíték előreláthatólag lényegesen súlyosabb büntetés kiszabását eredményezi-e.

A perújítás nem eleve a kiszabott büntetés kritikájaként veendő, hanem csupán az új, perdöntő tény közvetítése révén lehet ilyen szempontja.
Kétségtelen azonban, hogy amennyiben eleve enyhe, illetve súlyos büntetésről van szó, akkor ahhoz képest a perdöntő ténynek az új minősítésre vonatkozó hatása is más lehet.

Ehhez képest jelentősége lehet annak is, hogy az új minősítés adott esetben más büntetési nemet is lehetővé tesz. Viszont az sem kizárt, hogy önmagában egy büntetési nemen belüli magasabb mérték kiszabása válik lehetővé.

Erre nézve sem matematikai alapú, számszaki arányosság, sem kötelező zsinórmérték nem adható, ilyet a törvény sem tartalmaz [Be. 637. § (1) bek. a) pont ab) alpont].

Question 39

PERÚJÍTÁSI ELJÁRÁS

Answer 39

PERÚJÍTÁSI NYOMOZÁS
641. § (1) Ha a perújítási nyomozást az ügyészség rendeli el, a nyomozásra a Tizedik Rész rendelkezéseit a perújítási eljárás jellegének megfelelően kell alkalmazni.

(2) Ha a perújítási nyomozást a bíróság rendeli el, a nyomozásra a Tizedik Rész rendelkezéseit a perújítási eljárás jellegének megfelelően, a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bíróság a nyomozást elrendelő végzést és az ügyiratokat az általános nyomozó hatóságnak küldi meg,
b) a perújítási nyomozás során a BÍRÓSÁG gyakorolja a 26. § (3) bekezdés a)-c) és g)-h) pontjában meghatározott IRÁNYÍTÁSI jogkört,
c) a perújítási nyomozás határideje 2 hónap, amelyet a bíróság kétszer, egyenként legfeljebb 2 hónappal meghosszabbíthat,
d) az általános nyomozó hatóság a perújítási nyomozás elvégzése után a bíróságnak küldi vissza az ügyiratokat.
(3) Letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés, bűnügyi felügyelet NEM RENDELHETŐ el.
(4) A perújítási nyomozás során a leplezett eszközök a LV. Fejezet rendelkezései szerint alkalmazhatók. A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazását a bíróság a Tizenkettedik Részben meghatározottak szerint engedélyezi. Ha a perújítási nyomozást a bíróság rendeli el, a bíróság nem utasíthatja az általános nyomozó hatóságot bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazására. Ha az alapügyben a nyomozás során már alkalmaztak bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt az érintett személlyel szemben, és a perújítási nyomozás során a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását ismételten engedélyezik, a leplezett eszközök alkalmazásának idejét össze kell adni és a 239. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot ennek megfelelően kell számítani.

ÜGYÉSZSÉG ELJÁRÁSA
642. § (1) A más jogosulttól származó perújítási indítványt a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntésre jogosult bíróság mellett működő ügyészségnél kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

(2) A nem jogosulttól származó perújítási indítványnak a bíróság részére történő megküldését az ügyészség mellőzi, és erről az indítvány előterjesztőjét írásban tájékoztatja.
(3) Az ügyészség a más jogosult által előterjesztett perújítási indítványt az észrevételével együtt 1 hónapon belül megküldi a bíróságnak.
(4) Ha az ügyészség terjeszt elő perújítási indítványt, ahhoz csatolja, illetve ha ez nem lehetséges, megjelöli a perújítás alapjául szolgáló bizonyítási eszközöket.
(5) Az ügyészség az alapügy bírósági ügyiratainak megküldése érdekében haladéktalanul megkeresi az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságot, ha azok a (3) bekezdésben meghatározott nyilatkozatának megtételéhez vagy a perújítási indítvány előterjesztéséhez szükségesek. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott határidőt az alapügy bírósági ügyiratainak ügyészséghez érkezésétől kell számítani.
(6) Ha a perújítás előfeltételeinek tisztázása és új bizonyítékok beszerzése érdekében szükséges, az ügyészség a perújítási indítvány megküldése előtt perújítási nyomozást rendel el. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott határidőt a perújítási nyomozás elvégzésétől kell számítani.

PERÚJÍTÁS MEGENGEDHETŐSÉGE
643. § (1) Ha az alapügyben a járásbíróság járt el elsőfokon, a törvényszék, ha a törvényszék járt el elsőfokon, az ítélőtábla dönt a perújítás megengedhetőségének kérdésében.

(2) A perújítási indítványt a bíróság TANÁCSÜLÉSEN bírálja el.
(3) A bíróság a perújítási indítvány érkezését követően - ha azt az ügyészség nem csatolta - beszerzi az alapügy ügyiratait.
(4) * Ha a perújítási indítványt a bíróságnál terjesztették elő, a bíróság azt az alapügy bírósági ügyirataival együtt, a 642. §-ban meghatározott intézkedések megtétele érdekében megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség az alapügy ügyiratait a nyilatkozatával együtt egy hónapon belül visszaküldi a bíróságnak. Ha az ügyészség a 642. § (6) bekezdése alapján perújítási nyomozást rendelt el, a határidőt a perújítási nyomozás elvégzésétől kell számítani.
(5) * A bíróság kézbesíti az ügyészség nyilatkozatát a perújítási indítvány előterjesztőjének. A terhelt és a védő részére kézbesíteni kell a más által előterjesztett perújítási indítványt és az arra tett ügyészségi nyilatkozatot.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott személyek a perújítási indítványra, illetve az ügyészség nyilatkozatára a kézbesítéstől számított 15 napon belül észrevételt tehetnek.
(7) A perújítás megengedhetősége körében a 637. § (1) bekezdés a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy az indítványozó által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a 637. § (1) bekezdés a) pont aa) vagy ab) alpontjának megfelelő határozatot hozzon.
(8) Ha a perújítás megengedhetőségében való döntéshez bizonyítási eszköz felkutatása szükséges, a bíróság perújítási nyomozást rendel el.
644. § (1) Ha a bíróság a perújítási indítványt alaposnak találja, a perújítást NEM ÜGYDÖNTŐ VÉGZÉSÉVEL elrendeli, és - a (2) bekezdés kivételével - az ügyet a megismételt eljárás lefolytatására
a) megküldi az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak vagy
b) átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
(2) A 637. § (1) bekezdés g) pontja alapján a perújítást csak a másodfokú, illetve csak a harmadfokú bírósági eljárásra vonatkozóan kell elrendelni, ha a terhelt távollétében csak a másodfokú, illetve csak a harmadfokú bírósági eljárást folytatták le.
(3) Ha a bíróság a 637. § (1) bekezdés b) pontja alapján rendeli el a perújítást, maga is hatályon kívül helyezheti az alapügyben hozott ítéletet, vagy annak a perújítással megtámadott részét és az 567. § (1) bekezdés b) pontja alapján megszüntetheti az eljárást.
(4) Ha a bíróság a 637. § (1) bekezdés f) pontja alapján rendeli el a perújítást, maga is hatályon kívül helyezheti az alapügyben hozott ügydöntő határozatot, vagy annak a perújítással megtámadott részét és meghozhatja a törvénynek megfelelő határozatot.
(5) A bíróság a perújítás elrendelésével egyidejűleg az alapügyben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését felfüggesztheti, illetve félbeszakíthatja, vagy a szükséges kényszerintézkedést elrendelheti.

(6)
- Az alaptalan, illetve
- a törvényben kizárt,
- az arra nem jogosulttól származó vagy
- elkésett perújítási indítványt a bíróság nem ügydöntő végzésével elutasítja. A bíróság a perújítási indítványt elutasítja akkor is, ha az indítványozó, illetve
- a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítvány esetén a terhelt elérhetetlenné vált.

(7) * A bíróság a perújítási indítványt elutasító határozatát közli azzal, aki a perújítási indítványt előterjesztette, és ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette elő, az ügyészséggel is. A más által előterjesztett perújítási indítványt elutasító határozatot a terhelttel és a védővel is közölni kell.
(8) A korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett perújítási indítványt a bíróság érdemi indokolás nélkül elutasítja.
(9) A perújítási indítvány elutasítása esetén a felmerült bűnügyi költség megfizetésére az indítványozót, a terhelt javára más által előterjesztett indítvány esetén - feltéve, hogy azt a terhelt e törvény alapján visszavonhatta volna - a terheltet kell kötelezni. Ha az elutasított perújítási indítványt az ügyészség terjesztette elő, a bűnügyi költséget az állam viseli.
645. § (1) A perújítás elrendelése ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) A perújítási indítvány elutasítása miatt az indítványozó fellebbezhet, fellebbezésében azonban új perújítási okra nem hivatkozhat.
(3) A bíróság a végleges nem ügydöntő végzés elleni fellebbezést érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.
(4) A törvényszék végzése elleni fellebbezést az ítélőtábla, az ítélőtábla végzése elleni fellebbezést a Kúria tanácsülésen bírálja el.
(5) A fellebbezésre és a fellebbezés elintézésére egyebekben az LXXXI-LXXXIV. Fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

A perújítás lefolytatása
646. § (1) A perújítás elrendelése esetén a perújítási eljárás lefolytatására a Tizenegyedik, Tizenharmadik és Tizennegyedik Rész rendelkezéseit a perújítás jellegéből folyó eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A perújítási eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye.
(3) A bíróság az alapügyben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését felfüggesztheti, félbeszakíthatja, vagy a szükséges kényszerintézkedést elrendelheti.
(4) * A bíróság a terheltnek a tárgyalásra szóló idézéssel, illetve a védőnek az idézéssel vagy értesítéssel együtt - ha ez korábban nem történt meg - a perújítást elrendelő végzést is kézbesíti.
(5) A bíróság a vádirat helyett a perújítással megtámadott ítélet és a perújítást elrendelő végzés lényegét ismerteti a tárgyaláson.
(6) A perújítás lefolytatása során
a) * a BIZONYÍTÁS TERJEDELMÉT − a 637. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott ok kivételével − kizárólag az a perújítási ok határozza meg, amely miatt a perújítást elrendelték, és
b) nem RENDELHETŐ EL olyan bizonyítás, amely a terhelt terhére szóló változást eredményezne, ha a perújítási indítványt a terhelt javára terjesztették elő.
647. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, az alapügyben hozott ítéletet vagy eljárást megszüntető végzést, illetve annak a perújítással megtámadott részét hatályon kívül helyezi, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz.
(2) A bíróság a perújítást elutasítja, ha

a) azt alaptalannak találja, illetve
b) a 637. § (1) bekezdés g) pontja alapján elrendelt perújítás során a terhelt elérhetetlenné vált.

(3) Ha az alapügyben kiszabott büntetést összbüntetésbe foglalták, és a perújítás alapossága folytán az összbüntetési ítéletet is hatályon kívül kell helyezni, a bíróság az összbüntetési ítéletet is hatályon kívül helyezi, és - ha ennek feltételei fennállnak - lefolytatja az összbüntetési eljárást, feltéve, hogy ez a 839. § (1) bekezdése szerinti hatáskörét nem haladja meg; ellenkező esetben az ügyiratokat az összbüntetési eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező bíróságnak küldi meg.
(4) Ha a perújítási indítványt a TERHELT JAVÁRA terjesztették elő, az új határozat meghozatalakor a súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
(5) Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos,
a) * az ügyészség, a terhelt, a védő vagy a magánfél indítványára az érdemben elbírált polgári jogi igényt újból elbírálja,
b) * az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára a szülői felügyeleti jog megszüntetése tárgyában újból határoz.
(6) A perújítás elrendelése után hozott határozatok ellen az általános szabályok szerint van helye JOGORVOSLATNAK.

Question 40

BIZONYÍTÁS TERJEDELME A PERÚJÍTÁSI ELJ SORÁN

Answer 40

A perújítás lefolytatása során

a) * a bizonyítás terjedelmét − a 637. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott ok kivételével − kizárólag az a perújítási ok határozza meg, amely miatt a perújítást elrendelték, és
b) nem rendelhető el olyan bizonyítás, amely a terhelt terhére szóló változást eredményezne, ha a perújítási indítványt a terhelt javára terjesztették elő.

Question 41

A perújítás elrendelése után hozott határozatok ellen VAN-E HELYE JOGORVOSLATNAK?

Answer 41

A perújítás elrendelése után hozott határozatok ellen az általános szabályok szerint van helye JOGORVOSLATNAK.

Question 42

A FELÜLVIZSGÁLAT

A felülvizsgálat okai

Answer 42

648. § * Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen

a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt,
b) eljárási szabálysértés miatt,
c) az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján,
d) a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén

van helye.

649. § (1) A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság

a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével
aa) állapította meg a terhelt bűnösségét,
ab) rendelte el a terhelt kényszergyógykezelését,
ac) mentette fel a terheltet vagy
ad) szüntette meg az eljárást;

b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével

ba) szabott ki törvénysértő büntetést,
bb) alkalmazott törvénysértő intézkedést;

c) a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.
(2) Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát

a) joghatóság hiányában,
b) * a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában,
c) nem az arra jogosult által emelt vád alapján,
d) * a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel,
e) * a súlyosítási tilalom megsértésével,
f) * a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességnek a megsértésével

hozta meg.

(3) Az Alkotmánybíróság határozata alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha az Alkotmánybíróság a jogerős ügydöntő határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát rendelte el.
(4) * Nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának Magyarország alávetette magát.
(5) Nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján felülvizsgálatnak akkor is helye van, ha a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv a nemzetközi szerződés azon rendelkezésének megsértését állapította meg, amely olyan eljárási szabálysértést valósított meg, amely e törvény szerint felülvizsgálattal nem, csak fellebbezéssel támadható.
(6) * A Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha az eltérés a büntető anyagi jog szabályainak (1) bekezdésben meghatározott megsértését eredményezte vagy a (2) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértést eredményezett.

Question 43

A felülvizsgálat korlátai

Nincs helye felülvizsgálatnak

Answer 43

650. § (1) * Nincs helye felülvizsgálatnak
     a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatának rendelkezése, illetve része ellen,
     b) a Kúria jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,
     c) ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható.
     (2) A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított TÉNYÁLLÁS NEM támadható.
     (3) A bíróság jogerős ügydöntő határozatának kizárólag a polgári jogi igény vagy a szülői felügyeleti jog kérdésében hozott rendelkezése ellen a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint van helye felülvizsgálatnak.
     (4) A nemzetközi emberi jogi szerv határozata alapján nincs helye felülvizsgálatnak, ha az kizárólag az ügy észszerű időn belül történő elbírálása követelményének megsértését állapította meg.

Question 44

A felülvizsgálati indítvány

Answer 44

651. § (1) A terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.
     (2) A terhelt javára

a) az ügyészség,
b) a terhelt,
c) a védő,
d) a terhelt törvényes képviselője,
e) a terhelt házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen,
f) * a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa, illetve ha a terhelt halála óta több mint ötven év telt el, oldalági rokona

terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.

(3) A 649. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott esetben a legfőbb ügyész hivatalból előterjeszti a felülvizsgálati indítványt.
(4) Ha valamely hatóság vagy hivatalos személy a hivatali hatáskörében azt észleli, hogy a terhelt sérelmére felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló törvénysértés történt, köteles erről a legfőbb ügyészt tájékoztatni.
652. § (1) * A felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és célját. A 649. § (6) bekezdése esetén meg kell jelölni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ügydöntő határozat eltér.
(2) A felülvizsgálati indítványnak tartalmaznia kell az indítványozó kézbesítésre alkalmas elérhetőségét.
(3) Felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
(4) A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása nincs határidőhöz kötve.
(5) Az indítvány benyújtását nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, vagy a terhelt büntethetősége megszűnt.
(6) Minden jogosult csak 1x nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. § (3)-(5) bekezdésén alapul.
(7) Felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be.

Question 45

A felülvizsgálati eljárás

Answer 45

653. § (1) A felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
     (2) * A felülvizsgálati indítvány az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál, vagy annál a bíróságnál terjeszthető elő, amelynek az eljárását a felülvizsgálati indítvány sérelmezi.
     (3) A bíróság a felülvizsgálati indítványt az alapügy ügyirataival együtt 1 hónapon belül felterjeszti a Kúriához.
     (4) A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványát - az alapügy ügyirataival együtt - közvetlenül a Kúriánál terjeszti elő.
654. § (1) A felülvizsgálati indítvány a Kúria határozathozatal céljából tartott tanácsüléséig visszavonható.
     (2) A terhelt a javára más jogosult által előterjesztett felülvizsgálati indítványt is visszavonhatja, kivéve, ha azt

a) az ügyészség terjesztette elő,
b) a kényszergyógykezelés elrendelése ellen terjesztették elő.

(3) A védő az általa előterjesztett felülvizsgálati indítványt csak a terhelt hozzájárulásával vonhatja vissza.
(4) A felülvizsgálati indítvány visszavonása esetén a Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti.
655. § (1) A felülvizsgálati indítványt - az e törvényben meghatározott kivétellel - a Kúria 3 hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el tanácsülésen vagy nyilvános ülésen.
(2) Ha a felülvizsgálat a Kúria határozata ellen irányul, az indítványt - a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett indítványt kivéve - 5 hivatásos bíróból álló tanács bírálja el.
(3) A felülvizsgálati eljárásban VÉDŐ RÉSZVÉTELE KÖTELEZŐ.
(4) A Kúria védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője, és szükség esetén a felülvizsgálati indítvány megfogalmazására hívja fel.
(5) Ha a kirendelt védő az indítványt egy hónapon belül nem vagy hiányosan nyújtja be, rendbírsággal sújtható.
656. § (1) A tanács elnöke az indítvány előterjesztőjét az indítványnak egy hónapon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy a jogerős ügydöntő határozatot miért tartja sérelmesnek.
(2) A Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasítja, ha

a) a felülvizsgálat a törvényben kizárt,
b) azt az arra nem jogosult terjesztette elő,
c) elkésett,
d) a felülvizsgálati indítványt - a 655. § (5) bekezdés esetét kivéve - az (1) bekezdésben meghatározott felhívás ellenére nem vagy újból hiányosan terjesztették elő,
e) az indítványozó elérhetetlenné vált.

(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározott okok fennállását az eljárás során hivatalból vizsgálja.
(4) Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.
657. § (1) Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a vádat az ügyészség képviselte, a Kúria az indítványt az alapügy ügyirataival együtt nyilatkozattétel érdekében megküldi a Legfőbb Ügyészségnek.
(2) Az ügyészség az alapügy ügyiratait a nyilatkozatával együtt egy hónapon belül visszaküldi a Kúriának.
(3) * A Kúria megküldi az ügyészség nyilatkozatát a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének. A terhelt és a védő részére meg kell küldeni a más által benyújtott felülvizsgálati indítványt, és az arra tett ügyészségi nyilatkozatot.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek a felülvizsgálati indítványra, illetve az ügyészség nyilatkozatára a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehetnek.
(5) * Az ügyészség a nyilatkozatában, valamint a felülvizsgálattal érintett terhelt vagy a védője az észrevételében a 649. § (2) bekezdésében meghatározott okra akkor is hivatkozhat, ha felülvizsgálati indítványt nem terjesztett elő.
658. § (1) A Kúria a felülvizsgálati eljárás megindulásáról tájékoztatja az Alkotmánybíróságot, ha a jogerős ügydöntő határozat vagy a jogerős ügydöntő határozat alapját képező jogszabály ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő.
(2) A Kúria a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti az eljárást, ha a felülvizsgálati indítvány elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez.
659. § (1) A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
(2) A felülvizsgálati indítványt - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
(3) A 649. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a felülvizsgálati indítványt az alaptörvény-ellenes jogszabály figyelmen kívül hagyásával, illetve az Alkotmánybíróság döntésének alapulvételével kell elbírálni.
(4) A 649. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a felülvizsgálati indítványt a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabály figyelmen kívül hagyásával, illetve a nemzetközi emberi jogi szerv döntésének alapulvételével kell elbírálni.
(5) A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül.
(6) A Kúria a megtámadott határozatot a 649. § (2) bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.
(7) A felülvizsgálati indítványnak nincs halasztó hatálya, a Kúria azonban az indítvány elbírálásáig a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.
660. § (1) A Kúria a felülvizsgálati indítványt - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - tanácsülésen bírálja el.
(2) A Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz, ha

a) a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított 8 napon belül ezt indítványozza, vagy
b) ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja.

661. § (1) A nyilvános ülésen a védő, valamint ha a vádat az ügyészség képviselte, a legfőbb ügyész vagy képviselőjének jelenléte KÖTELEZŐ.
     (2) * A nyilvános ülésről a terheltet és a 651. § (2) bekezdés d)-f) pontjában felsorolt jogosultakat értesíteni kell.
     (3) Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítés legalább nyolc nappal a nyilvános ülés előtt megtörténjen. A nyilvános ülés megtartásának nem akadálya, ha az értesítést azért nem lehetett kézbesíteni, mert a címzett ismeretlen helyen tartózkodik.
     (4) A nyilvános ülés megnyitása után a Kúria ismerteti a felülvizsgálati indítvány és a megtámadott határozat lényegét, valamint az ügyiratok tartalmából mindazt, ami a felülvizsgálati indítvány elbírálásához szükséges.
     (5) Az ügy előadása után a felülvizsgálati indítvány előterjesztője, az ügyész, a védő, valamint a 651. § (2) bekezdés c)-f) pontjában felsorolt egyéb jogosultak a felülvizsgálati indítvány keretei között felszólalhatnák. A felszólalások után válasznak van helye. A felszólalás joga utoljára a terheltet illeti meg.

Question 46

A felülvizsgálati eljárás során hozott határozat

Answer 46

662. § (1) * A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a felülvizsgálati indítványnak nem ad helyt.
     (2) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság
     a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt állapította meg a terhelt bűnösségét, vagy rendelte el kényszergyógykezelését,
     b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést, alkalmazott törvénysértő intézkedést,
     c) * a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását, vagy
     d) a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg a határozatát.
     (3) A Kúria az (1) és a (2) bekezdés szerint járhat el, ha a felülvizsgálati eljárás lefolytatására az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján került sor.
     (4) A Kúria a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja.
663. § (1) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, ha
     a) a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor,
     b) a 662. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges, illetve
     c) a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján indult felülvizsgálat esetén a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat meghozatalához az eljárás megismétlése szükséges, akkor is, ha a nemzetközi emberi jogi szerv olyan jogsértést állapított meg, amely miatt a megtámadott határozatot e törvény szerint egyébként nem kell hatályon kívül helyezni.
     (2) * A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, illetve az ügyiratokat az ügyészségnek megküldi, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a 649. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott valamely eljárási szabálysértéssel hozta meg.
     (3) Ha a Kúria a bíróságot új eljárásra utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad.
     (4) A Kúria a másod-, illetve harmadfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha
     a) a felülvizsgálat oka a másod-, illetve harmadfokú bíróság eljárásában merült fel,
     b) a törvénynek megfelelő határozat a másod-, illetve harmadfokú bíróság eljárásának megismétlésével is meghozható.
     (5) Ha a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a terhelt fogva van, a fogva tartás kérdésében határoz.
664. § (1) A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget, ideértve a felülvizsgálati indítvány megfogalmazására kirendelt védő díját is, a felülvizsgálati indítvány elutasítása esetén - az ügyészség által kezdeményezett felülvizsgálat esetét kivéve - az indítvány előterjesztője viseli. Más esetekben a bűnügyi költséget az állam viseli.
     (2) * A felülvizsgálati indítvány elintézése után a Kúria kézbesíti a határozatát. A Kúria az ügyiratokat a határozatával és a jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi annak a bíróságnak, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hozta, vagy amelyet új eljárásra utasított.

Question 47

A kiszabott szabadságvesztés felfüggesztése próbaidejének tartamára vonatkozó KÖTELEZŐ TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK megsértése a felülvizsgálati eljárásban a Kúria felülbírálati jogkörét a kiszabott büntetés egészének törvényességi vizsgálatára megalapozza.

Answer 47

I. A BÜNTETÉS TVSÉRTŐ KISZABÁSA miatt valósul meg felülvizsgálati ok, ha a szabadságvesztés felfüggesztése esetén a próbaidő tartama rövidebb a kiszabott szabadságvesztésnél [1978. évi IV. tv. 89. § (2) bek.; Btk. 85. § (2) bek.; Be. 416. § (1) bek. b) pont III. ford.].

II. A kiszabott szabadságvesztés felfüggesztése próbaidejének tartamára vonatkozó KÖTELEZŐ TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK megsértése a felülvizsgálati eljárásban a Kúria felülbírálati jogkörét a kiszabott büntetés egészének törvényességi vizsgálatára megalapozza.

Ekként a törvénynek megfelelő határozat meghozatala érdekében a Kúria döntési jogköre nemcsak a próbaidő, hanem a kiszabott szabadságvesztés tartamának megváltoztatása által is megvalósulhat [Be. 423. § (4) bek.].

Question 48

azokban az ügyekben, amelyekben a vádat magánvádló vagy pótmagánvádló képviselte, MELY OKOKBÓL JOGOSULT AZ ÜGYÉSZ FELÜLVIZSGÁLATI INDÍTVÁNY BENYÚJTÁSÁRA?

Answer 48

azokban az ügyekben, amelyekben a vádat magánvádló vagy pótmagánvádló képviselte, a Be. 416. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban megjelölt okokból az ügyész nem jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására.

Question 49

Egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha

Answer 49

EGYSZERŰSÍTETT FELÜLVIZSGÁLAT
671. § Egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére NEM RENDELKEZETT, vagy NEM A TÖRVÉNYNEK MEGFELELŐEN rendelkezett a következő kérdésekről:

1. a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításáról,
2. a próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztés Btk. 87. § b) pontja alapján történő végrehajtásának elrendeléséről,
3. a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének hatályon kívül helyezéséről,
4. a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről,
5. a feltételes szabadságnak a Btk. 40. § (1) bekezdése alapján történő megszüntetéséről,
6. • az előzetes fogva tartás és a bűnügyi felügyelet beszámításáról, a szabálysértési eljárásban kiszabott és végrehajtott elzárás, közérdekű munka és pénzbírság, illetve a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés beszámításáról,
8. • a Btk. 52. § (3) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltásról, vagy arról, hogy mely foglalkozástól tiltja el a terheltet,
9. a járművezetéstől eltiltás utólagos beszámításáról,
10. a kitiltás helyéről,
11. sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén sportszövetség vagy sportlétesítmény meghatározásáról,
12. az elkobzásról, a vagyonelkobzásról vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, a lefoglalt dologról, a zár alá vétel feloldásáról,
13. a próbára bocsátás megszüntetéséről,
14. a pártfogó felügyelet elrendeléséről,
15. a bűnügyi költségről,
16. az elítélt visszaesői minőségéről,
17. a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátásnak a Btk. 121. § (3) bekezdése alapján történő megszüntetéséről, vagy
18. a polgári jogi igény érvényesítésével okozati összefüggésben felmerült - bűnügyi költségnek nem minősülő - költségről.

Question 50

Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás

Answer 50

672. § (1) Egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
     (2) * Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követő egy hónapon belül a jogerős ügydöntő vagy véglegessé vált határozatot hozó bíróság, egyébként az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el. Ha a bíróság tanácsban járt el, az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a tanács elnöke is eljárhat.
     (3) * Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt, a védő, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt indítványára indul meg. A bíróság az eljárást megszüntetheti, ha az indítványozó az indítványt visszavonta.
     (4) * A terhelt, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt hátrányára egyszerűsített felülvizsgálati eljárásra indítvány a határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthető elő, illetve a terhelt, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt hátrányára egyszerűsített felülvizsgálati eljárás hivatalból - a határozat közlésétől számított - hat hónapon belül indítható.
     (5) * Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást a megindításától számított hat hónapon belül le kell folytatni, ezt követően - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - nem hozható a terheltre, a vagyoni érdekeltre vagy az egyéb érdekeltre hátrányosabb döntés.
     (6) A (4) és (5) bekezdésben írt határidőn túl is kezdeményezhető, illetve lefolytatható az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, ha
     a) az elkobzásról, vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről azért kell határozni, mert a dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik, illetve az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adat hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg vagy
     b) az elkobzásról, a vagyonelkobzásról a lefoglalással vagy zár alá vétellel összefüggésben kell rendelkezni.
673. § (1) A bíróság az ügyiratok alapján dönt, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést, ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart.
     (2) Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást bírósági titkár is lefolytathatja, de nem jogosult nyilvános ülés vagy tárgyalás tartására.
     (3) Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
     (4) Ha az indítványozó a nyilvános ülésen vagy a tárgyaláson nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha az indítványát visszavonta volna.
     (5) Ha a bíróság tárgyalást tart, előkészítő ülés tartásának nincs helye.
     (6) A terhelt meghallgatása nem mellőzhető, ha a bíróság
     a) * az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosításáról rendelkezik,
     b) * a pártfogó felügyelet elrendelésével összefüggésben külön magatartási szabályokat ír elő,
     c) *
     d) a próbára bocsátás megszüntetéséről határoz.
     (7) A nyilvános ülés vagy a tárgyalás megnyitása után az egyesbíró vagy a tanács elnöke a szükséges mértékben ismerteti az alapügyben hozott határozat, illetve azon körülmények lényegét, amelyek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás hivatalból való megindítását indokolták.
     (8) Ha az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásra indítvány alapján került sor, a nyilvános ülésen vagy a tárgyaláson az indítványozó ismerteti az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásra tett indítvány lényegét és megjelöli az indítványt alátámasztó bizonyítékokat.

Question 51

Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során hozott határozat és jogorvoslat

Answer 51

674. § (1) A bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás alapján, szükség esetén az alapügyben meghozott határozat törvénysértő rendelkezésének hatályon kívül helyezése mellett a törvénynek megfelelő határozatot hoz.
     (2) A bíróság az indítványt elutasítja, ha az alaptalan. A bíróság az eljárást megszünteti, ha a hivatalból megindított eljárásban állapítja meg, hogy az eljárás megindításának feltételei nem állnak fenn.
     (3) A bíróság az elkésett, a törvényben kizárt vagy a nem jogosulttól származó indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja. A nem jogosulttól származó indítvány elutasítása esetén a bíróság az eljárást hivatalból megindítja, ha az eljárás törvényi feltételei fennállnak.
     (4) A bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésben végzéssel határoz.
     (5) * A bíróság határozata ellen az fellebbezhet, aki az eljárás megindítása érdekében indítványtételre jogosult, vagy az őt érintő körben, akinek a határozat a jogait vagy kötelezettségeit érintette.
     (5a) * A másodfokú bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a fellebbezésről tanácsülésen határoz, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést tart, ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart.
     (6) A másodfokú bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban hozott elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és az indítványt elutasítja, ha az eljárás lefolytatása a törvényben kizárt. A bíróság így jár el akkor is, ha az indítványt nem jogosult személy terjesztette elő és egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának hivatalból nincs helye.
     (7) Egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.
675. § * A bűnügyi költséget az állam viseli, ha az eljárás során megállapítják, hogy a határozat valamely az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésről nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatására tett indítvány elutasítása esetén a bűnügyi költséget az indítványozó, az ügyészség indítványa esetén az állam viseli.

Question 52

INDÍTVÁNYOZHAT MGÁNVÁDLÓ EGYSZERŰSÍTETT FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁST?

Answer 52

Egyszerűsített felülvizsgálati eljárást a magánvádló nem indítványozhat.
Egyszerűsített felülvizsgálati eljárást a pótmagánvádló nem indítványozhat.

Question 53

ELJÁRÁS ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN

Answer 53

665. § (1) Az ügyben elsőfokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.
     (2) Az ügyben elsőfokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítésének felfüggesztéséről vagy félbeszakításáról tájékoztatja az Alkotmánybíróságot.
     (3) Az Alkotmánybíróság felhívására az ügyben elsőfokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését felfüggeszti vagy félbeszakítja, és erről tájékoztatja az Alkotmánybíróságot.
     (4) A (3) bekezdésben meghatározott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

Question 54

JOGORVOSLAT A TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN

Answer 54

666. § A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén a XC. Fejezet rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
667. § (1) A LEGFŐBB ÜGYÉSZ a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése ellen.
     (2) Nincs helye a jogorvoslat bejelentésének, ha
     a) a határozatot a KÚRIA hozta,
     b) a törvénysértés perújítás, felülvizsgálat vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás ÚTJÁN ORVOSOLHATÓ.
     (3) A jogorvoslat bejelentése nincs határidőhöz kötve.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elintézése
668. § (1) * Ha a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elutasításának nincs helye, azt a Kúria tanácsa - az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel - TANÁCSÜLÉSEN bírálja el.

(1a) * A Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatról nyilvános ülésen határoz, ha
a) a legfőbb ügyész ezt indítványozza, vagy
b) ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja.
(2) A nyilvános ülésről a legfőbb ügyészt, a terheltet és védőjét értesíteni kell. Ha az alapügyben a terheltnek nem volt védője, a Kúria a terhelt részére védőt rendel ki.
(3) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra a terhelt és a védő észrevételeket tehet.
(4) A nyilvános ülés a legfőbb ügyésznek vagy képviselőjének a távollétében nem tartható meg.
(5) A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész vagy képviselője, a terhelt és védője felszólalhat és - az eljárás jellegéhez képest - indítványokat tehet.
(6) * Ha a Kúria tanácsa a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot tanácsülésen bírálja el, a terhelt és a védő a tanácsülésről szóló értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül észrevételt tehetnek.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat
669. § (1) Ha a Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot alaposnak találja, ítéletében megállapítja, hogy a sérelmezett határozat törvénysértő, ellenkező esetben a jogorvoslatot végzésével elutasítja.

(2) A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a terheltet felmentheti, a kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést szabhat ki, vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetve ilyen határozat meghozatala érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a Kúria határozata csak a TÖRVÉNYSÉRTÉST állapíthatja meg.
(4) A jogorvoslati eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

MAGÁNVÁDLÓ
(1) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén a nyilvános ülésről a magánvádlót értesíteni kell.

(2) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra a magánvádló észrevételeket tehet és a nyilvános ülésen felszólalhat.
(1) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén a nyilvános ülésről a pótmagánvádlót és jogi képviselőjét értesíteni kell.
(2) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra a pótmagánvádló észrevételeket tehet, a nyilvános ülésen felszólalhat.

Question 55

JOGEGYSÉGI ELJÁRÁS

Answer 55

670. § (1) A jogegységi eljárásra a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény jogegységi eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
     (2) Ha a jogegységi eljárás eredménye a Kúria előtt folyamatban lévő más rendkívüli jogorvoslati eljárásra kihatással lehet, a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárást a jogegységi határozat meghozataláig felfüggeszti.
     (3) Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal érintett jogerős ügydöntő határozatnak a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító rendelkezése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a terheltet felmenti, illetve az eljárást megszünteti. Ha a terhelt fogva van, a fogva tartást is megszünteti.
     (4) A jogegységi határozat indokolása tartalmazza a terhelt felmentésének és az eljárás megszüntetésének indokait is.
     (5) * A jogegységi határozatot közölni kell azzal a terhelttel és a védőjével is, akit felmentettek vagy akivel szemben az eljárást megszüntették.
     (6) * A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezései alapján jogegységi panasz nyújtható be.
     (7) * Jogegységi panasz eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtása, illetve a jogerős ügydöntő határozatba foglaltak teljesítése felfüggesztésének vagy félbeszakításának nincs helye.
     (8) * A Kúria jogegységi panasszal támadott határozata hatályon kívül helyezésének nincs helye, ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban támadott határozat indokolatlanul tért el a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, azonban a 649. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szabálysértés hiányában a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott határozat megváltoztatásának, hatályon kívül helyezésének nincs helye.

Answer 56

ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALi indítványra jogegységi eljárásnak van helye, ha

a) az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, vagy
b) a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: Kúria közzétett határozata).
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a Kúria tanácsa az előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztése mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti.
33. § * (1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt
a) a Kúria elnöke, elnökhelyettese vagy kollégiumvezetője,
b) a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácsa vagy
c) a legfőbb ügyész

indítványozza.

(2) Az előzetes döntéshozatali indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi eljárásban a jogegységi határozat meghozatalát, és a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben javaslatot kell tennie a jogkérdés mikénti eldöntésére. Az indítványhoz mellékelni kell az indítvánnyal érintett bírósági határozatok kiadmányát.

11. • Az előzetes döntéshozatali indítvány elbírálása során eljáró testület
12. § * Az előzetes döntéshozatali indítványt a jogegységi panasz tanács bírálja el.
13. § * A jogegységi panasz tanács dönthet úgy, hogy az ügyet az érintett kollégium kúriai bíró tagjaival kiegészülve tárgyalja vagy a Kúria teljes ülése elé utalja. A kiegészített jogegységi panasz tanács, illetve a teljes ülés akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada jelen van; a jogegységi határozat meghozatalához a jelen lévő tagok kétharmadának szavazata szükséges.
14. • Az előzetes döntéshozatali indítvány elbírálása
15. § * A jogegységi eljárásban az előzetes döntéshozatali indítvány elbírálása során a jogegységi panasz elbírálásának szabályait a 37-41. §-ban írt eltérésekkel kell alkalmazni.
16. § * (1) Ha az előzetes döntéshozatalt a törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke kezdeményezte, az arra vonatkozó indítványt a Kúria érintett kollégiumvezetője terjeszti a jogegységi panasz tanács elé. A kollégiumvezető indokolt indítványt tesz a kezdeményezés befogadására vagy visszautasítására. Ha a jogegységi panasz tanács az eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek, az indítványt végzéssel visszautasítja. Az indítvány befogadása esetén a jogegységi panasz tanács az eljárást a kollégiumvezető indítványára folytatja le.
    (2) Az indítványt - ha azt nem a legfőbb ügyész nyújtotta be, és a jogegységi panasz tanács vagy a tanács elnöke nem utasította vissza - a jogegységi panasz tanács elnöke az indítvánnyal érintett bírósági határozat kiadmányával együtt megküldi a legfőbb ügyésznek. A legfőbb ügyész az indítvány kézbesítésétől számított tizenöt napon belül megküldi nyilatkozatát a Kúriának.
    (3) A jogegységi panasz tanács elnöke a 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján indult jogegységi eljárás esetén az annak alapjául szolgáló eljárásban részt vevő feleknek, illetve terhelteknek és védőknek az indítványt megküldi, akik arra az indítvány kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilatkozatot tehetnek.
    (4) Az előzetes döntéshozatali indítvány alapján a jogegységi panasz tanács elnöke kitűzi az ülés határnapját, amelyről a tanács tagjait és a törvény alapján részvételre jogosultakat értesíti. A tanács ülésén meg kell hallgatni az indítványozót, a legfőbb ügyészt és eseti meghívottat. Az eseti meghívott személyére az indítványozó vagy a tanács tagja tehet javaslatot, a meghívásról a tanács elnöke dönt.
    (5) A tanács ülésén akadályoztatása esetén a legfőbb ügyészt az általa kijelölt ügyész helyettesíti.
17. § * (1) Az indítványozó a jogegységi határozat meghozataláig az indítványt módosíthatja vagy visszavonhatja.
    (2) A felszólalások után a jogegységi panasz tanács elnöke az ülést berekeszti. Ezt követően a tanácskozáson a tanács tagjain kívül csak jegyzőkönyvvezető lehet jelen.
18. § * (1) A tanács elnöke érdemi elbírálás nélkül végzéssel visszautasítja a nem jogosulttól származó indítványt.
    (2) A tanács érdemi elbírálás nélkül végzéssel megszünteti a jogegységi eljárást az indítvány visszavonása esetén, ha a 32. § (1) bekezdésében foglalt okok nem állnak fenn.
19. § * (1) Az indítvány alapján - a 39. §-ban foglalt kivétellel - a tanács jogegységi határozatot vagy a határozathozatalt mellőző végzést hoz. A határozatot vagy a végzést a tanács elnöke a tanács ülését követő 15 napon belül megküldi az indítvány előterjesztője és - ha az indítványozó nem a legfőbb ügyész volt - a legfőbb ügyész részére is.
    (2) A jogegységi határozat és a határozathozatalt mellőző végzés indokolása tartalmazza, hogy az indítványt ki terjesztette elő, az indítvány mire irányult, és mely bírósági határozatokat érint. Ismerteti az álláspontokat, szükség esetén az indítvánnyal érintett bírósági határozatokban megállapított tényállás lényegét, helyt adó határozat esetében számot ad a rendelkező részben adott iránymutatás indokairól, a határozathozatalt mellőző végzés indokolása esetében annak okáról.
20. § * A jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre és a terheltre kiterjedő hatálya nincs.

12/A. * A jogegységi panasz elbírálása
41/A. § * (1) A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács az elnökből és további legalább 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden kollégiumból legalább 1-1 tagot ki kell jelölni.

(2) A jogegységi panasz tanács
a) a jogegységi panasz érdemében határozattal,
b) a jogegységi panasz eljárás során felmerült minden más kérdésben végzéssel

határoz.

(3) A jogegységi panasz tanács a határozatát zárt tanácskozás után szavazással, tartózkodó szavazat nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A jogegységi panasz tanács tagja a többségi határozattól eltérő álláspontját a határozat indokolásához csatolhatja.
(4) A jogegységi panasz tanács elnöke vezeti a tanácsot és szervezi annak munkáját. Ennek keretében minden olyan intézkedést megtehet és minden olyan végzést meghozhat, amit a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai nem utalnak kifejezetten a tanács hatáskörébe.

41/B. § * (1) Jogegységi panasznak van helye - a pervezetésre vonatkozó végzés kivételével - a Kúriának az eljárási törvény alapján további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel vagy felülvizsgálati indítvánnyal (a továbbiakban ebben az alcímben együtt: felülvizsgálati kérelem) nem támadható határozata ellen, ha a felülvizsgálati kérelemben a Kúria 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban ezen alcímben: a Kúria közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre már hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott jogsértést határozatában nem orvosolta.

(2) Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben - jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül - úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor.
(3) A jogegységi panasz elbírálásából ki van zárva az alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kizárt bíró, valamint az a bíró, aki a jogegységi panasszal támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.

41/C. § * (1) A jogegységi panaszt a 41/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult. A jogegységi panasz iránti eljárásban végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelemnek van helye, az annak alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint. A végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet a jogegységi panaszban kell előterjeszteni. A Kúriának a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás során eljáró tanácsa a panaszt az iratokkal együtt haladéktalanul a jogegységi panasz tanács elé terjeszti.

(2) A jogegységi panasz eljárás lefolytatása során - az ezen alcímben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell a polgári perrendtartásról szóló törvénynek
a) a beadványokra,
b) az idézés tartalmára és módjára,
c) a kézbesítésre,
d) a kézbesítési kifogásra,
e) a határidő számítására,
f) az ítélkezési szünetre,
g) - a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő készítésére vonatkozó szabályok kivételével - az eljárás anyagának rögzítésére,
h) a költségkedvezményekre,
i) a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viselésére,
j) az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság és a Kúria eljárásának kezdeményezésére,
k) a perbeli jogutódlásra

vonatkozó szabályait.

(3) A jogegységi panaszban - a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl - meg kell jelölni:
a) azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti,
b) azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.
(4) A jogegységi panasz eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviselet kötelező.
(5) A jogegységi panasz tanács a jogegységi panasz befogadhatósága körében a Kúriához érkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha a jogegységi panasz a végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, azt 30 napon belül a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kell elbírálni.
(6) A jogegységi panasz tanács - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
b) azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be,
c) az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg,
d) az elkésett,
e) az a 41/B. § (1) bekezdése alapján került előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre,
f) azt nem 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai határozattól való eltérésre hivatkozással nyújtották be,
g) azt 2020. július 1-jét megelőzően hozott kúrai határozattal szemben nyújtották be, vagy
h) az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg.
(7) A jogegységi panasz tanács a befogadott jogegységi panaszt az előterjesztő kivételével közli az annak alapjául szolgáló eljárásban az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultakkal, akik a közléstől számított 30 napon belül nyilatkozatot tehetnek.
(8) Ha a jogegységi panasz tanács indokoltnak tartja tárgyalás tartását, arra a panasz előterjesztőjét és a (7) bekezdésben meghatározott személyeket a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint idézi.
(9) A jogegységi panasz tanács a jogegységi panasz eljárást felfüggeszti, ha
a) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának,
b) az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárásának,
c) a Kúriának az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásának

kezdeményezéséről határoz.

(10) A jogegységi panasz tanács az eljárást - annak bármely szakaszában - hivatalból megszünteti, ha
a) a (6) bekezdés alapján a jogegységi panasz visszautasításának lett volna helye,
b) a panasz előterjesztője meghal vagy megszűnik, feltéve, hogy a jogviszony természete a jogutódlást kizárja,
c) a panasz előterjesztője a panaszt visszavonta,
d) a panasz előterjesztője a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére a tanács elnöke által megállapított határidő alatt nem gondoskodik, vagy
e) a panasszal támadott határozatot, illetve azt a határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérésre hivatkozik a panasz előterjesztője, az Alkotmánybíróság megsemmisíti vagy a panasz előterjesztése egyébként okafogyottá vált.

41/D. § * (1) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, dönt a bíróságokra kötelező értelmezésről és határozatában

a) a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha az eltérés indokolt volt;
b) megállapítja az eltéréssel okozott jogsértést, de a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha
ba) a panaszt olyan ügyben nyújtották be, amelyben törvény a bíróság eljárására legfeljebb ötnapos határidőt állapít meg,
bb) más törvény így rendelkezik;
c) a panasszal támadott határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az eltérés nem volt indokolt.
(2) Ha jogegységi panasz tárgya felülvizsgálatot vagy felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó határozat és a jogegységi panasz tanács a jogkérdésben való nem indokolt eltérést megállapítja, a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi és a bíróságot a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja.
(3) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. A határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett, azzal, hogy az indokolásból ki kell derülnie, hogy az adott jogkérdés vonatkozásában a korábban közzétett és a megtámadott határozat között miért nem volt eltérés.
(4) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, a panasz elbírálásával összefüggésben felmerült költséget az állam viseli.
(5) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat jogegységi határozat hatályú, azt a jogegységi határozatok közzétételére vonatkozó szabályok szerint a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(6) Az (1) bekezdés c) pontja, valamint a (2) bekezdés alapján megismételt eljárásban a Kúria soron kívül jár el.

13. A jogegységi határozat közzététele *
14. § * (1) A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap) és a Kúria honlapján közzé kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.

(2) Ha a Kúria indokoltnak tartja, a jogegységi határozat egyéb módon történő közzétételéről is intézkedhet.
(3) * Ha a jogegységi panasz tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a hatályon kívül helyező határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható.
(4) * Ha a jogegységi panasz tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a központi honlapon és a Kúria honlapján ezt jelezni kell.
43. § * Törvény - az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben - az előzetes döntéshozatali indítvány elbírálására vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.
44. § * A jogegységi panasz tanács eljárására vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Kúria ügyviteli szabályzata állapítja meg; a rendelkezéseket a Kúria honlapján közzé kell tenni.

Question 57

Jogegységi panasz eljárásnak a Kúria MELY DÁTUMOT követően meghozotthatározata ellen van helye

Answer 57

Jogegységi panasz eljárásnak a Kúria 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott, a 41/B. §-ban meghatározott határozata ellen van helye. A 41/B. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén a jogegységi panasz eljárásnak az ügyben alkalmazott és alkalmazandó eljárási törvénytől függetlenül helye van, ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatot a bíróság 2020. április 1-jét és a Kúria a határozatát 2020. július 1-jét követően hozta.