KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK Flashcards
1
Q
be törvény rendelkezéseit a különleges eljárásokban az e Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy
A
a) ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elsőfokú bíróság határozata ellen az ügyészség, az elítélt és a védő fellebbezhet,
b) a bíróság a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, ha az indítvány alapos,
c) a bíróság az indítványt elutasítja, ha az alaptalan,
d) a bíróság az eljárást megszünteti vagy megszüntetheti, ha a hivatalból folytatott eljárásban állapítja meg, hogy az eljárás megindításának feltételei nem állnak fenn, vagy ha az indítványozó az indítványt visszavonta és az eljárás hivatalból való lefolytatásának nincs helye,
e) a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen határoz, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést, ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart,
f) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.
(3) A bíróság a törvényben kizárt indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja. A nem jogosulttól származó indítványt a bíróság érdemi indokolás nélkül elutasítja, ha az eljárás hivatalból való lefolytatásának törvényi feltételei nem állnak fenn.
(4) Ha e törvény alapján az indítvány érdemi indokolás nélküli elutasításának van helye, a bíróság az ügyiratok alapján is dönthet.
2
Q
A különleges eljárások:
A
a) a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén,
b) az összbüntetési eljárás,
c) eljárás a kiutasítás tartamának utólagos meghatározására,
d) eljárás próbára bocsátás esetén,
e) eljárás jóvátételi munka esetén,
f) halasztás vagy részletfizetés engedélyezése az államot illető bűnügyi költség megfizetésére.
3
Q
A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén
A
- § (1) Ha az alapügyben életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés jogerős kiszabására került sor, az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára nyilvános ülésen vagy tárgyaláson nem ügydöntő végzésben határoz az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztásáról.
(2) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztásáról határoz. Ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztását nem rendelte el, a bűnügyi költséget az állam viseli.
4
Q
Az összbüntetési eljárás
A
- § (1) Az összbüntetési eljárásban a legutóbb befejezett ügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el, ha az eljárásokat azonos hatáskörű bíróságok folytatták, egyébként a magasabb hatáskörű elsőfokú bíróság jár el.
(2) * Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az összbüntetésbe foglalásról az a bíróság határoz, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás hatályát a 696. § (3) bekezdése alapozta meg.
(3) Az összbüntetési eljárás hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt vagy a védő indítványára indul. Az összbüntetési eljárás lefolytatásához - kivéve, ha azt az elítélt indítványozta - az elítélt hozzájárulását be kell szerezni. Az elítélt az indítványát vagy a hozzájárulását az elsőfokú ítélet meghozataláig visszavonhatja, ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti.
(4) A bíróság megállapítja, hogy az elítélt az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló szabadságvesztés büntetésekből mennyi időt töltött ki, és ha indokolt, az alapítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja. A szabadságvesztések végrehajtásának a félbeszakítása ellen benyújtott fellebbezésnek a félbeszakításra nincs halasztó hatálya.
(5) A bíróság az ügyiratok alapján vagy nyilvános ülés alapján dönt, az összbüntetésbe foglalást ítélettel, az erre irányuló indítvány elutasítását végzéssel mondja ki.
(6) Az ítéletben a bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításáról és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról is rendelkezik.
(7) Az összbüntetésbe foglalásra jogosult bíróság előtt folyamatban volt legutóbbi eljárásban a védő meghatalmazásának, vagy kirendelésének hatálya az összbüntetési eljárásra is kiterjed.
(8) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha az összbüntetésbe foglalást elrendelték. Ha az összbüntetésbe foglalást nem rendelték el, a bűnügyi költséget az állam viseli. - § A bíróság hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt és a védő indítványára hatályon kívül helyezheti az összbüntetési eljárásban meghozott határozatát, és a 839. § alapján ismét lefolytatja az összbüntetési eljárását, ha az összbüntetési eljárás jogerős befejezését követően megállapítja, hogy az összbüntetésbe foglalásról vagy annak tartamáról nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.
5
Q
Eljárás a kiutasítás tartamának utólagos meghatározására *
A
840/A. § * (1) Ha az alapügyben a kiutasítás mellékbüntetés jogerős kiszabására az 1999. február 28. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján határozatlan tartamban került sor, az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt vagy a védő indítványára, az ügyiratok alapján vagy nyilvános ülésen - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 2/B. §-a alapján - ügydöntő végzésben határozza meg a kiutasítás tartamát. Az erre irányuló indítvány elutasításáról a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz.
(2) A bíróság ítélettel hatályon kívül helyezi a határozatlan tartamú kiutasítás mellékbüntetésről szóló jogerős ítéleti rendelkezést, ha a Btk. 59. § (2)-(4) bekezdése alapján a kiutasítás elrendelésének nem lenne helye.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás nem folytatható le, ha
a) a határozatlan tartamú kiutasítás végrehajtására az idegenrendészeti jogszabályokban meghatározott módon sor került, vagy
b) a határozatlan tartamú kiutasítást kiszabó ítélet jogerőre emelkedésétől számítva tíz év eltelt azzal, hogy e tartamba nem számít bele az az idő, amíg a terhelt szabadságvesztést töltött.
(4) A bűnügyi költséget az állam viseli.
6
Q
Eljárás próbára bocsátás esetén
A
- § (1) Az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság az ügyészség indítványára nyilvános ülés vagy tárgyalás alapján dönt a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte. A bíróság a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról ítélettel, egyébként nem ügydöntő végzéssel határoz.
(2) A nyilvános ülés vagy a tárgyalás megkezdése után az egyesbíró vagy a tanács elnöke ismerteti az alapügyekben hozott határozat lényegét.
(3) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról rendelkezik.
7
Q
Eljárás jóvátételi munka esetén
A
- § (1) Az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság az ügyészség indítványára nyilvános ülés vagy tárgyalás alapján dönt
a) a jóvátételi munka végzését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról, ha az elítélt a jóvátételi munka elvégzését nem igazolta, vagy a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte;
b) a jóvátételi munka igazolása határidejének meghosszabbításáról, ha az elítélt igazolja, hogy az előírt jóvátételi munkát egészségügyi okból nem tudta teljesíteni; .
c) a jóvátételi munka végrehajthatósága megszűnésének megállapításáról, ha az elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a jóvátételi munka végrehajtását nem teszi lehetővé.
(2) * A bíróság az (1) bekezdés a) pontja esetén ítélettel, b) pontja esetén nem ügydöntő végzéssel, c) pontja esetén ügydöntő végzéssel határoz.
(3) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a jóvátételi munka végzését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról rendelkezik.
8
Q
Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése a bűnügyi költség megfizetésére
A
- § (1) * Az államot illető bűnügyi költség megfizetésére az egyesbíró vagy a tanács elnöke halasztást, illetve részletfizetést engedélyezhet a Bv. tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között.
(2) A halasztás és a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.
(3) A kérelemről az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság tárgyalás tartása nélkül, az ügyiratok alapján határoz. E határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
9
Q
Amennyiben a bíróság az összbüntetési ítéletben a feltételes szabadságra bocsátásról – az alapítéletek helyes rendelkezései ellenére – törvénysértően rendelkezett, annak kiküszöbölése érdekében MINEK VAN HELYE?
A
nem egyszerűsített felülvizsgálatnak,
hanem összbüntetési eljárás ISMÉTELT LEFOLYTATÁSÁNAK van helye.
10
Q
AZ ALAPTALANUL ALKALMAZOTT SZABADSÁGKORLÁTOZÁSÉRT JÁRÓ KÁRTALANÍTÁS
A
A kártalanítás jogalapja
844. § Az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén kártalanítás jár a terheltnek, ha a büntetőeljárásban vagy annak eredményeként a szabadságát ALAPTALANUL korlátozták, illetve elvonták. A kártalanítás kizárólag a szabadság korlátozásának, illetve elvonásának a ténye és a tartama miatti HÁTRÁNYOK ORVOSLÁSÁRA szolgál.
- § (1) Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az olyan bűnügyi felügyeletért, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint az ezek elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást azért szüntette meg, mert
a) a cselekmény nem bűncselekmény,
b) nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,
c) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, vagy az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok volt megállapítható,
d) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,
e) elévülés folytán a büntethetőség megszűnt, illetve
f) a cselekményt már jogerősen elbírálták.
(2) Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyeletért, valamint az ezek elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, ha a bíróság
a) a terheltet jogerősen felmentette, kivéve, ha kényszergyógykezelését rendelte el;
b) az eljárást jogerős ügydöntő végzésében azért szüntette meg, mert
ba) elévülés miatt a vádlott büntethetősége megszűnt,
bb) az ügyészség a vádat ejtette, vagy
bc) a cselekményt már jogerősen elbírálták;
c) az eljárást véglegessé vált nem ügydöntő végzésében azért szüntette meg, mert
ca) * a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzott,
cb) a vádat nem az arra jogosult emelte, vagy
cc) a vád nem vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében írt törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan;
d) a terhelt bűnösségét jogerősen megállapította, és
da) vele szemben kizárólag próbára bocsátást, jóvátételi munkát vagy megrovást alkalmazott, vagy
db) a büntetés kiszabását mellőzte.
(3) Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyeletért, valamint az ezek elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, ha a bíróság a terhelt bűnösségét jogerősen megállapította és annak tartama meghaladja a jogerősen kiszabott
a) szabadságvesztés tartamát,
b) elzárás tartamát,
c) közérdekű munka tartamát,
d) pénzbüntetés napi tételeinek számát,
e) javítóintézeti nevelés tartamát.
(4) Kártalanítás jár a jogerős ítélet alapján végrehajtott szabadságvesztésért, elzárásért, javítóintézeti nevelésért, illetve kényszergyógykezelésért, ha a bíróság rendkívüli jogorvoslat folytán
a) a terheltet jogerősen felmentette, kivéve, ha kényszergyógykezelését rendelte el,
b) a terheltet jogerősen enyhébb büntetésre ítélte,
c) a terheltet jogerősen próbára bocsátotta, számára jóvátételi munka végzését írta elő vagy megrovásban részesítette,
d) az eljárást a terhelttel szemben jogerős ügydöntő végzésében megszüntette, vagy
e) a terhelt esetében mellőzte a kényszergyógykezelés elrendelését. - § (1) A 845. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is kizárt a kártalanítás, ha a kártalanítást igénylő
a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, megszökött, szökést kísérelt meg, illetve az elfogására irányuló intézkedés alól kivonta magát vagy azt megkísérelte,
b) a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el, és ezt jogerős ügydöntő határozat megállapította,
c) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megtévesztésére törekedett a büntetőeljárás megindulásáról való tudomásszerzését követően, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék és őrizetét, letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését, illetve a 845. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi felügyeletét elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák,
d) * letartóztatását vagy a 845. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi felügyeletét a 293. § (3) vagy (4) bekezdése alapján rendelték el,
e) perújítás során való felmentése, enyhébb büntetésre ítélése, próbára bocsátása, számára jóvátételi munka végzésének előírása vagy megrovásban részesítése, illetve az eljárás vele szemben való megszüntetése megtörtént, de az alapügyben elhallgatta azokat a tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeken a perújítás során hozott ítélet alapul.
(2) A vallomástétel megtagadása önmagában nem zárja ki a kártalanítást. - § (1) Ha a kártalanítást a 845. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által megszüntetett eljárás folytatását utóbb elrendelik, feltéve, hogy ennek eredményeként az eljárást nem szüntetik meg a 845. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt.
(2) Ha a kártalanítást a 845. § (3) bekezdés a) pontjában vagy a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén utóbb a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani.
(3) Ha a kártalanítást a 845. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában vagy a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha próbára bocsátás esetén utóbb a próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést kell kiszabni.
(4) Ha a kártalanítást a 845. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában vagy a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha jóvátételi munka esetén a bíróság utóbb büntetést szab ki.
(5) Ha a kártalanítást a 845. § (2) bekezdés a), b) vagy d) pontjában, illetve (3) bekezdésében meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha utóbb rendkívüli jogorvoslat során olyan jogerős ügydöntő határozatot hoznak a terhelttel szemben, amely miatt a kártalanítás a 845. §-ban vagy a 846. §-ban meghatározottak szerint nem jár.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott esetben a már kifizetett kártalanítást az állam visszaköveteli.
(7) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott esetekben a végrehajtandó szabadságvesztés vagy a kiszabott büntetés tekintetében kártalanításnak a 844. § vagy a 845. § alapján helye lehet. Ilyen esetben, ha kártalanítást kell fizetni, a korábban kifizetett kártalanítási összeget be kell számítani.
11
Q
- Az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelem és annak vizsgálata
A
- § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 851. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet (a továbbiakban: kérelem) az 1. mellékletben meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani a Be. 851. § (2) bekezdésében meghatározott bírósághoz.
(2) A kérelmet teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva kell benyújtani. - § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a bíróság által megküldött kérelmet és ügyiratokat azok beérkezését követően megvizsgálja. Ennek keretében vizsgálni kell a kártalanítási igény Be. 845. §-ában meghatározott jogalapját, a Be. 846. § (1) bekezdésében, illetve 847. §-ában meghatározott kizáró okok fennállását, továbbá az e rendeletben meghatározott esetekben a Be. 855. §-ában meghatározott, a kifizetéssel kapcsolatos körülmények felmerülését.
(2) Ha a kártalanítási igény vizsgálatához további adat vagy ügyirat szükséges, annak beszerzése érdekében a Be. 850. § (1) bekezdése alapján adatkérés keretében a Be. 851. § (4) bekezdésében meghatározott határidő figyelembevételével kell intézkedni.
(3) A Be. 847. §-ában meghatározott kizáró okokat a kérelem elbírálásakor a bűnügyi nyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatok alapján kell ellenőrizni.
(4) Az igazságügyért felelős miniszter a Be. 855. §-ában meghatározottak teljesítése érdekében a Be. 850. §-a alapján adatszolgáltatást kér a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól, ha
a) az eljárást a Be. 402. § (2) bekezdése alapján szüntették meg, és a gyanúsítottat a bűnügyi költség egészének vagy egy részének megfizetésére kötelezték, vagy
b) a Be. 845. § (3) és (4) bekezdésében foglalt jogalapra tekintettel merül fel a kártalanítási igény, és a kártalanítást igénylővel szemben a jogerős ügydöntő határozatban polgári jogi igényt ítéltek meg, pénzbüntetést szabtak ki, vagyonelkobzást rendeltek el, vagy a kártalanítást igénylőt bűnügyi költség megfizetésére kötelezték.
12
Q
- A kérelem megalapozatlansága
A
- § (1) Ha az igazságügyért felelős miniszter megállapítja, hogy a kártalanítási igény nem megalapozott, erről a kártalanítást igénylőt a kérelemben megadott lakcímen vagy - ha a kártalanítást igénylő ilyen elérhetőséget megjelölt - a levelezési címen tájékoztatja.
(2) Az igazságügyért felelős miniszter (1) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztatása tartalmazza
a) annak tényét, hogy a kártalanítási igény az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint nem megalapozott,
b) a megalapozatlanság indokát és
c) * az arra történő figyelmeztetést, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál indíthat kártalanítási pert.
13
Q
- A kérelem megalapozottsága
A
- § (1) Ha az igazságügyért felelős miniszter megállapítja, hogy a kártalanítási igény jogalapja fennáll, és nem áll fenn kártalanítást kizáró ok, erről a kártalanítást igénylőt a kérelemben megadott lakcímen vagy - ha a kártalanítást igénylő ilyen elérhetőséget megjelölt - a levelezési címen tájékoztatja.
(2) Az igazságügyért felelős miniszter (1) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztatása tartalmazza
a) a kártalanítási igény jogalapjának pontos megjelölését,
b) a kártalanítás jogalapját képező szabadságkorlátozás napjainak a számát,
c) a kártalanítás jogalapját képező szabadságkorlátozás napjainak a száma és a kártalanítás egy napra eső összegének a szorzataként kiszámított kártalanítási összeget,
d) az arra történő figyelmeztetést, hogy a Be. 855. § (1) vagy (2) bekezdése alapján - ha annak feltételei fennállnak - nem a teljes kártalanítási összeg kifizetésére kerül sor,
e) az arra történő figyelmeztetést, hogy az írásbeli megállapodás létrejöttének feltétele, hogy a Be. 851. § (6) bekezdésében meghatározott határidőn belül a kártalanítást igénylő az elfogadó nyilatkozatot az igazságügyért felelős miniszternek visszaküldje, és
f) * az arra történő figyelmeztetést, hogy ha a megállapodás nem jön létre a Be. 851. § (6) bekezdésében meghatározott határidőn belül, a kártalanítást igénylő a határidő lejártát követő két hónapon belül, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kártalanítási pert indíthat.
(3) Az igazságügyért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztatásához csatolja a kártalanítás elfogadására szolgáló nyilatkozat tervezetét. - § (1) A kártalanítást igénylő a tájékoztatás szerint megállapított kártalanítási összeget a tájékoztatáshoz csatolt elfogadó nyilatkozat tervezetének a kitöltésével, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva, az igazságügyi miniszter részére történő megküldésével fogadja el.
(2) A Be. 851. § (4) bekezdése szerinti megállapodás az (1) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozatnak az igazságügyért felelős miniszterhez érkezése napján jön létre.
(3) A megállapodás nem jön létre, ha
a) az elfogadó nyilatkozatot nem a 4. § (3) bekezdése szerinti formában és tartalommal vagy nem teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva teszik meg, vagy
b) az elfogadó nyilatkozat nem érkezik meg az igazságügyért felelős miniszterhez a Be. 851. § (6) bekezdésében meghatározott határidőn belül.
(4) A kártalanítás kifizetését a Be. 855. §-ában foglaltakra tekintet nélkül kell teljesíteni, ha
a) a 2. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az igazságügyért felelős miniszter által meghatározott határidőn belül nem teljesíti, vagy
b) az adatszolgáltatás alapján megkeresett bírósági végrehajtó a követelésfoglalást az igazságügyért felelős miniszter által meghatározott határidőn belül nem küldi meg.
14
Q
- A keresetlevéllel kapcsolatos feladatok
A
- § * Ha a kártalanítást igénylő keresetlevelet terjeszt elő, az igazságügyért felelős miniszter a Be. 852. § (2) bekezdése szerinti bíróság megkeresésére a büntetőügy ügyiratait haladéktalanul megküldi.
15
Q
- A kártalanítás egy napra eső összege
A
- § (1) Az egyszerűsített kártalanítási eljárásban a kártalanítás egy napra eső összege - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 7EZER forint.
(2) A Be. 845. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi felügyelet esetén a kártalanítás egy napra eső összege 3500,- forint.
