ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS A NYOMOZATI SZAK

Question 1

Kik (lehetnek) a nyomozás alanyai?

Answer 1

• ELJÁRÓ HATÓSÁGOK (nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, egyéb szervek)
• résztvevők-FŐSZEMÉLYEK (terhelt, védő, sértett, sértett képviselője)
• résztvevők-MELLÉKSZEMÉLYEK (hozzátartozók, bizonyítási eljárásban közreműködők, érdekeltek, eljárás kezdeményezője)

Question 2

Melyek a nyomozó hatóság feladat- és hatáskörei a nyomozati szakban?

Answer 2

A nyomozó hatóság az ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS és a FELDERÍTÉS során ÖNÁLLÓAN, a VIZSGÁLAT során az ügyészség IRÁNYÍTÁSÁVAL jár el.

Az ügyészségi utasítások teljesítéséért a nyomozó hatóság VEZETŐJE felel.

nyomozó hatóságok a vezetőik megállapodása alapján az ügyészség jóváhagyásával egy ügyben vagy ügyek meghatározott csoportjában közösen is végezhetik a nyomozást.

Question 3

Melyek az ÁLTALÁNOS és melyek a KÜLÖNÖS nyomozó hatóságok?

Answer 3

• ÁLT: rendőrség, ellenkező törvényi rendelkezés hiányában bármely ügyben eljár.
• KÜLÖNÖS: csak TÖRVÉNYBEN meghatározott BIZONYOS BCS esetén járhatnak el nyomozó hatóságként.

Question 4

soroljon fel különös nyomozó hatóságokat!

Answer 4

• NAV: költségvetési csalás, számvitel rendjének megsértése, stb.
• úszó létesítmény (légi jármű) parancsnoka a külföldön lévő magyar felségjelű a járművön a magyar büntető joghatóság alá tartozó bcs-ek miatt eljárhat.
• katonai parancsnok: Ha a nyomozást nem az ügyészség végzi, nyomozó hatóságként az állományilletékes parancsnok jár el.

Question 5

Mi határozza meg, hogy az egyes nyomozó hatóságok közül melyik jár el az adott ügyben (területi vagy országos hatóság)?

Answer 5

külön jogszabály

Question 6

Rendőrség és NAV között felmerült hatköri összeütközés esetén az eljáró nyomozó hatóságot ki jelöli ki?

Answer 6

az eljáró ügyészség szabadon, de az ügyészség jóváhagyásával a nyomozó hatóságok közösen is végezhetik a nyomozást.

Question 7

Melyek az ügyészség funkciói (hármas funkciója) a büntetőeljárásban?

Answer 7

• előkészítő eljárást végez, nyomoz
• felügyel, irányít és utasít
• ellátja a vádképviselettel kapcsolatos feladatokat

Question 8

Ügyészség nyomozással összefüggő funkciói?

Answer 8

• bizonyos esetekben az ügyészség végzi az előkészítő eljárást. emellett nyomoz, és pedig BÁRMELY ÜGYBEN magához vonhatja a nyomozást. Bizonyos esetekben CSAK az ügyészség nyomozhat. Ügyészség nyomozati hatkörét és illetékességét külön jsz-ban és a legfőbb ügyész NORMATÍV UTASÍTÁSÁBAN határozzák meg.
• ügyészség felügyeleti-irányítási- utasítási jogkörét a Be egyes nyomozati szakokban eltérően szabályozza.

Question 9

ügyészség felügyeleti-irányítási- utasítási jogkörét a Be egyes nyomozati szakokban hogyan szabályozza?

Answer 9

• FELDERÍTÉS SORÁN - az ügyészség felügyeli annak törvényességét. Ennek keretében ellenőrzi a nyomozó hatóság eljárásának törvényességét, a törvénysértő határozatokat hatályon kívül helyezheti, felhívhatja a nyomozó hatóságt a tvsértés orvoslására, elbírálja a jogorvoslati kérelmeket. Felettes ügyészség pedig FELÜGYELI az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének gyakorlását.
• VIZSGÁLAT SORÁN - az ügyészség már nemcsak felügyel, hanem IRÁNYÍT is. Megteheti az összes felügyeleti intézkedést, utasíthatja a nyomozó hatóságot eljárási cselekmény elvégzésére vagy megtilthatja azt, nyomozó hatóság határozatát meg is változtathatja, nyomozó hatóságot határozat meghozatalára utasíthatja, beszámolásra kötelezheti, stb.
• HA MAGA VÉGZI A NYOMOZÁST - szintén utasítási joga van, bármely nyomozó hatóságot annak illetékességi területén eljárási csel elvégzésére utasíthatja, bűnmegelőzési és terrorelhárítási szerveket pedig eljárási cselekmény elvégzésére kérheti fel.

Question 10

Sajátos szabályok ügyészségre három külön eljárásban?

Answer 10

• fiatalkorúval szemben büntetőeljárásnak csak közvádra van helye, így a felettes ügyészség által kijelölt ügyész jár el a magánvádas ügyek nyomozása során is.
• katonai büntetőeljárásban az ügyészség feladatát a legfőbb ügyész által kijelölt ügyészség látja el. Az ügyészség végzi a nyomozást a nem katonák elleni ügyekben szinte minden esetben, akár nem katonai bünetőeljárásra tartozó ügyben is.
• magánvádas eljárásban az ügyészség megismerheti az ügyiratokat, és ha a vád képviseletét a személyes meghallgatásra idézés kibocsátása előtt átvette, nyomozást rendelhet el.

Question 11

Mondjon példát esetekre, amelyekben csak az ügyészség nyomozhat!

Answer 11

• eges igazságügyi alkalmazottak által és sérelmükre elkövetett bizonyos bcs-ek
• mentelmi joggal összefüggő ügyek
• egyes korrupciós bcs-ek

Question 12

A bíróság feladatai a büntetőeljárással összefüggésben?

Answer 12

• NYOMOZÁS során a bíróság hatkörébe utalt kérdésekben a nyomozási bíró dönt, aki a járásbíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája, katonai büntetőelj-ban a tvszék katonai bírája.
• IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS: büntetőügyben ítélkezés és döntés a vádlott büntetőjogi felelősségéről

Question 13

a nyomozási bíró döntésének mely két formáját ismeri?

Answer 13

• ülést tart a kiemelt kérdésekben

- iratok alapján dönt minden más, hatkörébe utalt kérdésben

Question 14

a nyomozási bíró mely kiemelt kérdésekben tart ülést?

Answer 14

• személyi szab érintő bírói engedélyes kényszerint elrendelése (kivéve ha elrendeltnél enyhébbet indítványoztak)
• letartóztatás meghosszabbítása (új körülmény alapján vagy 6 hót követően)
• elmeállamot megfigyelés elrendel
• eljárás folytatásának elrendelése az együttműk megszegése miatt (kiv: ismeretlen helyen tartózkodó együttműk megszegő személy v az ügyész nem indítvánozza)

Question 15

a nyomozási bíró mely egyéb kérdésekben dönt (ülés tartása nélkül) iratok alapján?

Answer 15

• védő kizárása
• tanú különösen védetté nyilvánítása
• nki elfogatóparancs kibocsátása és visszavonása
• felülbírálati indítvány elbírálása
• rendbírság elzárásra történő átváltoztatása
• megszüntetett eljárás folytatásának elrendelése
• bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alk kapcs feladatok
• tv által meghat egyéb esetekben.

Question 16

a nyomozási bíró döntésnek közlése hogy történik?

Answer 16

• ülésen, ha az indítván elbírálásának akadálya nincsen, nem ügydöntő végzéssel határoz a bíróság. A határozatot az ülésen kihirdetés útján kell közölni.
• ha a nyomozási bíró az ügyiratok alapján dönt, akkor 8 napon belül kell sort keríteni, és a határozatot írásba foglalást követően haladéktalanul kézbesíteni kell.

Question 17

a nyomozási bíró által tartott ülésen kik részvétele kötelező?

Answer 17

• ügyész
• terhelt: a kötelező ülési esetekben (kiv ha együttműk megállapodás megszegése esetén ismeretlen helyen tartózkodik)
• védő: elmeállapot megfigyelése, előzetes kényszergyógykez elrendelés, együttműk megszegő, távollévő terhelt esetén.
• indítványozó (ha nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy visszavonta!)

Question 18

Soroljon fel néhány egyéb szervet, akik a nyomozás során eljárnak!

Answer 18

• előkészítő eljárásban a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek
• bűnügyi vagyon kezelésében a bűnjel és bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv
• vádemelés előtt az ügyészség megkeresésére a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve folytatja le az eljárást az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében.

Question 19

Kizárási okok a büntetőeljárásban a hatóság tekintetében?

Answer 19

• általános kizárási okok: Ezek minden hatóságra vonatkoznak. Általában a pártatlan eljárást biztosítják (Vád, védelem és ítélkezés elkülönül). Egyedül a védő az, aki a kontradiktórium elvéhez kötődően van kizárva a hatóság tagjai közül. Konkrétan: nem járhat el nyomozó hatóság tagjaként,
• különös kizárási okok: egyes hatóságokhoz köthető speciális okok.

Question 20

ki a kizárásról döntő szerv?

Answer 20

• A nyomozó hatóság tagjának kizárásáról a nyomozó hatóság VEZETŐJE, az utóbbi kizárásáról a FELETTES nyomozó hatóság VEZETŐJE határoz. Az országos illetékességű nyomozó hatóság vezetőjének kizárásáról az ELJÁRÓ ÜGYÉSZSÉG határoz.
• A megyei főügyészség területén lévő járási ügyészség ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi ügyész kizárásáról a FŐÜGYÉSZ határoz. A főügyész, valamint a legfőbb ügyészségi ügyész kizárásáról a LEGFŐBB ÜGYÉSZ határoz. Ha a járási ügyészség ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi ügyész kizárása iránti bejelentés egyúttal a főügyészt is érinti, a kizárásról a legfőbb ügyész határoz.
• Ha a kizárás igazgatási ügykörben nem intézhető el, a bíró kizárása tárgyában a bíróság MÁSIK EGYESBÍRÁJA az ügyiratok alapján határoz.

Question 21

Ki a terhelt?

Answer 21

A terhelt az, AKIVEL SZEMBEN büntetőeljárást folytatnak.

A terhelt a nyomozás során GYANÚSÍTOTT, a vádemelés után VÁDLOTT, a büntetés, a megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés jogerős ügydöntő határozattal történő kiszabása, illetve alkalmazása után (jogerős szankciót követően) ELÍTÉLT.

Question 22

A terhelt büntetőjogi cselekvőképessége hogy alakul?

Answer 22

A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a büntetőeljárásban SZEMÉLYESEN vagy - ha e törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő - az e törvényben meghatározott esetekben MEGHATALMAZOTT képviselője útján a polgári jog szabályai szerinti CSELEKVŐKÉPESSÉGÉTŐL FÜGGETLENÜL eljárhat.

Question 23

Terheltté válás szempontjából miért van különös jelentősége a bcs elkövetésekor betöltött életkornak?

Answer 23

• GYERMEKKOR: büntethetőséget kizáró ok, a terhelt a bcs elkövetésekor a bűncselekmények többségénél a 14., egyes bcs-eknél a 12. életévét nem töltötte be (emberölés, hivatalos személy elleni erőszak, h a a terhelt az elkövetéskor nem rendelkezett a bcs következményeinek felismeréséhez szükséges belátással), nem büntethető és legfeljebb tanú lehet a büntetőeljárásban.
• FIATALKOR: fiatalkorú elleni büntetőeljárásnak azzal szemben van helye, aki a bcs elkövetésekor a fenti megkülönböztetés szerint a 14. vagy 12. életévét betöltötte, de a 18.-at nem. Ha a terhelt a bcs elkövetésekor 14 év alatti volt csak akkor fiatalkorú, ha az elkövetéskor rendelkezett a bcs következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
  FELNŐTTKOR : A bcs elkövetésekor a 18. életévét betöltötte (akkor is ha több bcs miatt folyik ellen eljárás és legalább egynek az elkövetésekor már 18. életévét betöltötte).

Question 24

katonai büntetőjeljárásnak csak katonával szemben van helye?

Answer 24

696. § (1) Katonai büntetőeljárásnak van helye

a) a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény,
b) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény, valamint a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény,
c) törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában, a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye esetén.

(2) A katonai büntetőeljárás hatálya kiterjed a terhelt által elkövetett valamennyi bűncselekményre, ha ezek közül VALAMELYIK MIATT katonai büntetőeljárásnak van helye, és az elkülönítés nem lehetséges.

Question 25

MIKOR NYÍLIK MEG A TERHELT JOGÁLLÁSA?

Answer 25

A megalapozott gyanú közlését (kihallgatását) követően. Ez még a felderítési szak része, utolsó fázisa.

Question 26

terhelt mely jogokkal rendelkezik már a gyanúsítás közlése előtt?

Answer 26

A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy - elfogása, idézése, előállítása, körözésének elrendelése, vagy vele szemben elfogatóparancs kibocsátása esetén - a gyanúsítás közléséig arra jogosult, hogy

a) a gyanúsítotti kihallgatással kapcsolatos büntetőeljárási JOGAIRÓL FELVILÁGOSÍTÁST kapjon,
b) VÉDŐT HATALMAZZON MEG vagy védő kirendelését indítványozza,
c) védőjével ellenőrzés nélkül TANÁCSKOZZON.

(2) A védő a gyanúsítás közléséig arra jogosult, hogy az általa védett személlyel a kapcsolatot felvegye és vele ellenőrzés nélkül tanácskozzon.

Question 27

MIT JELENT AZ ÁRTATLANSÁG VÉLELME A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN?

Answer 27

A terhelt a büntetőeljárásban nem kezelhető bűnösként: több joga van a letartóztatott terheltnek, mint a jogerős szabveszt büntetését töltő elítéltnek, a büntetőeljárás alatt álló az erkölcsi bizonyítványában nem elítéltként szerepel, a terheltet nem érhetik az elítéléshez fűződő egyéb hátrányos jogkövetkezmények.

Bizonyítékok mérlegelése:
onus probandi - bizonyítási teher: A vád bizonyítására a vádló köteles. A terhelt nem kötelezhető az ártatlanságának bizonyítására. A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.
in dubio pro reo - A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

Question 28

Terhelt jogai?

Answer 28

3. § (1) A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez.
   (2) A terheltnek joga van ahhoz, hogy személyesen védekezzen, és ahhoz is, hogy a védelem ellátására védő közreműködését vegye igénybe.
   (3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e törvényben meghatározottak szerint védőt biztosít a terhelt számára.
   (4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles megfelelő időt és körülményeket biztosítani a védelemre való felkészüléshez.
   (5) A terheltnek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen.
   (6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles a terheltet mentő és a büntetőjogi felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból figyelembe venni.
4. § (1) A terhelt jogosult arra, hogy

a) megismerje a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá ezek változását,
b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megfelelő időt és körülményeket biztosítson számára a védekezésre való felkészüléshez,
c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
d) védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,
e) a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon,
f) vallomást tegyen vagy a vallomástételt megtagadja,
g) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, az utolsó szó jogán felszólaljon,
h) a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülésen jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,
i) jogorvoslattal éljen,
j) az eljárás ügyiratait - az e törvényben meghatározott kivételekkel - teljes terjedelmében megismerje,
k) egyezség megkötését, illetve ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését kezdeményezze.

Question 29

A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy

Answer 29

a) megismerje a fogva tartásának okát és ennek változását,
b) a fogva tartásáról egy általa választott személyt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztasson,
c) a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele személyesen, postai vagy elektronikus úton ellenőrzés nélkül érintkezzen,
d) az általa választott személlyel a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság rendelkezése szerint személyesen felügyelet mellett, továbbá postai vagy elektronikus úton ellenőrzés mellett érintkezzen,
e) * törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott személlyel, hatósággal a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint érintkezzen.

Question 30

A terhelt kötelezettségei_

Answer 30

a) az eljárási cselekményeken a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint jelen lenni,
b) a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, valamint ezek megváltozását - a változást követő három munkanapon belül - az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.

Question 31

mit jelent bővebben a terhelt ügymegismerési joga?

Answer 31

egyrészről azt jelenti, hogy a terhelt jogosult arra, hogy megismerje a gyanúsítás és a vád tárgyát. Ha nyomozást indítanak ellene, akkor közlik vele a megalapozott gyanút, és ennek során konkrétan megjelölik, hogy milyen bcs az, ami miatt a nyomozás megindult.
a vádnak is részletesen kell tartalmaznia a vád tárgyává tett cselekmény lényegét.
A vád változását is közölni kell a terhelttel.
Eljárás ügyiratait teljes terjedelmében megismerheti (kiv. pl a nyomozás során csak azokat az iratokat ismerheti meg, amelyeket a Be. kifejezetten engedélyez a számára, a többit akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti.) Bíróság elé állítás esetén az ügyiratok megismerését legkésőbb a bírósági tárgyalás megkezdését megelőző 1 órával kell biztosítani.

Question 32

mit jelent a terhelt indítványtételi joga?

Answer 32

a terhelt a büntetőeljárás során számos indítványt tehet. Legjelentősebb a bizonyítási indítvány, ami abból állhat, hogy maga a terhelt terjeszt elő bizonyítékot, de abból is, hogy bizonyítás felvételét indítványozza. Egyezség megkötésére, ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezésére vonatkozó kezdeményezési jog.

a terhelt az egész eljárás során észrevételeket tehet, a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerint tárgyában tartandó ülésen kérdéseket tehet fel, és az utolsó szó jogán felszólalhat.

Question 33

A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy fogalma?

Answer 33

A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a nyomozás során - a gyanúsítás közléséig - az, akit bűncselekmény elkövetése miatt elfogtak, gyanúsítotti kihallgatása érdekében idéztek, akinek előállítását vagy bűncselekmény elkövetése miatt körözését rendelték el, vagy akivel szemben elfogatóparancsot bocsátottak ki.

Question 34

A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogai és kötelezettségei mennyiben különböznek a terhelt jogaitól és kötelezettségeitől?

Answer 34

A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaira és kötelezettségeire a terhelt jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, de nincs joga arra hogy

• megismerje a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá ezek változását,
• vallomást tegyen vagy a vallomástételt megtagadja,
• bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, az utolsó szó jogán felszólaljon,
• a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülésen jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,
• az eljárás ügyiratait - az e törvényben meghatározott kivételekkel - teljes terjedelmében megismerje,
• egyezség megkötését, illetve ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését kezdeményezze.

továbbá nem köteles:
- a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, valamint ezek megváltozását - a változást követő három munkanapon belül - az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.

Question 35

a védelemhez való jog részei?

Answer 35

• hatékony védelemhez való jog
• személyes védekezéshez való jog
• fakutatív védelemhez való jog (védő közreműködése mindenkor igénybe vehető
• a hatóságoknak biztosítaniuk kell a védő igénybevételét
• védelemre felkészülési időhöz való jog
• szbadlábon való védekezés joga (főszabályként)
• materiális védelem (hatóságok kötelesek a terheltet mentő és a büntetőjogi felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból feltárni és figyelembe venni)

Question 36

Védőként ki járhat el és mi alapján?

Answer 36

Meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el, de mellette és helyetteseként ügyvédjelölt is eljárhat (nyomozás során és a járásbíróságon korlátlanul, a törvényszéken viszonyt perbeszédet nem tarthat, és a bíróság előtt fiatalkorú érdekében nem járhat el.) Védő és segítőként eljáró ügyvéd lehet az ügyvéden kívül az európai jogász, az alkalmazott ügyvéd és az alkalmazott európai közösségi jogász is.
Terhelt érdekében több védő is eljárhat, több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő is eljárhat.

Question 37

Ha a terhelt érdekében több védő jár el, VEZETŐ VÉDŐNEK kit kell tekinteni?

Answer 37

Ha a terhelt érdekében több védő jár el, a terhelt eltérő rendelkezésének hiányában vezető védőnek a meghatalmazást elsőként benyújtó védőt kell tekinteni, a meghatalmazások egyidejű benyújtása esetén a vezető védőt az eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság jelöli ki. Az ügyiratokat - ideértve az idézést és az értesítést is - a vezető védőnek kell kézbesíteni. Perbeszéd tartására a vezető védő vagy az általa kijelölt védő jogosult. Jogorvoslati nyilatkozatra a vezető védő vagy az általa kijelölt védő, ezek hiányában az eljárási cselekményen jelen lévő védő jogosult.

Question 38

a VÉDŐ jogai?

Answer 38

(1) A védő - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - teljeskörűen gyakorolhatja a terhelt mindazon jogát, amely jellegénél fogva nem csak a terhelt személyéhez fűződik. A védő e jogokat önállóan, védői jogokként gyakorolhatja.
(2) A védő az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül jogosult arra, hogy

a) jelen legyen az olyan eljárási cselekményen, amelyen a terhelt jelen lehet vagy a terhelt jelenléte kötelező,
b) a törvényben meghatározott esetekben jelen legyen az olyan eljárási cselekményeken is, ahol a terhelt nem lehet jelen vagy a terhelt jelenléte korlátozható,
c) a védelem érdekében a jogszabályban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat szerezzen be és gyűjtsön, és e célból a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény alapján magánnyomozót vegyen igénybe.

(3) A terhelttel közölt határozatot minden esetben közölni kell a védőjével is.

Question 39

a védő kötelezettségei?

Answer 39

(4) A védő köteles

a) a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni,
b) a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni,

c) a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni, a kötelezettségeire figyelmeztetni,
d) a terheltet mentő, illetve a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni,
e) akadályoztatása esetén - előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülését kivéve - helyettesítéséről gondoskodni, egyidejűleg az akadályoztatás tényéről az eljáró bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot tájékoztatni,

f) jogait úgy gyakorolni és kötelezettségeit úgy teljesíteni, hogy azzal a büntetőeljárás időszerű lefolytatását ne akadályozza.

Question 40

A fiatalkorú elleni eljárásban kötelező-e a védő részvétele?

Answer 40

682. § (1) A fiatalkorú elleni eljárásban védő részvétele kötelező.
     (2) A védő jelenléte kötelező a VÁDEMELÉS ELŐTT a fiatalkorú részvételével tartott

a) gyanúsítotti kihallgatáson,
b) szembesítésen,
c) felismerésre bemutatáson,
d) helyszíni kihallgatáson,
e) bizonyítási kísérleten, valamint
f) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel kapcsolatos eljárásban tartott ülésen.

(3) * A (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a fiatalkorú részvételével végzett eljárási cselekményről a védőt utólag tájékoztatni kell, ha azon a védő nem volt jelen, és értesítésére sem került sor.

Question 41

A védő jogai mikor nyílnak meg?

Answer 41

mivel a védői jogok a terhelti jogokhoz igazodnak, ezért általában a megalapozott gyanú közlésével nyílnak meg. Ugyanakkor a védő a gyanúsítás közléséig jogosult arra, hogy az általa védett személlyel a kapcsolatot felvegye és vele ellenőrzés nélkül tanácskozzon.

Question 42

miben különböznek a védőre vonatkozó kizárási okok a hatóságra vonatkozó kizárási okoktól?

Answer 42

Hasonlítanak azzal, hogy az sem lehet védő,

• aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított
• vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes.

a védő kizárásáról a bíróság határoz.

A védő kizárása
43. § (1) Nem lehet védő

a) a sértett, a sértett segítője, valamint ezek hozzátartozója,
b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként jár vagy járt el, valamint ezek hozzátartozója,
c) * aki a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy ÉRDEKÉVEL ELLENTÉTES MAGATARTÁST tanúsított, vagy akinek az ÉRDEKE a terheltével vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyével ELLENTÉTES,
d) aki az ügyben szakértőként vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
e) * aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt, kivéve, ha a 170. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem volt kihallgatható, illetve ha a 173. § alapján a tanúvallomást megtagadta,
f) aki az ügyben tanúként részt vett, vagy részt vevő - a terhelttől különböző - személy segítőjeként vesz vagy vett részt,
g) aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el,
h) aki az ügyben vagy az üggyel összefüggő más ügyben TERHELTKÉNT vesz vagy vett részt.
(2) * Több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek ÉRDEKEI NEM ELLENTÉTESEK. A több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében eljáró védőt az eljárásból ki kell zárni, ha a terheltek, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között érdekellentét áll fenn.
(3) A védő kizárásáról - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a bíróság határoz.
(4) Ha a védő a kizárási okot maga jelenti be, a kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyben nem járhat el.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kivéve a védő a kizárás elbírálásáig az ügyben eljárhat.

Question 43

Mondjon példát arra, ha a védő részvétele kötelező az egész eljárásban, egyes eljárások során, vagy csak egyes eljárási szakokban?

Answer 43

• az egész eljárásban: pl terhelt magyar nyelvet nem ismeri
• egyes eljárások során: A fiatalkorú elleni eljárásban, bíróság elé állításos eljárásban, távollévő terhelttel szembeni eljárásban, pótmagánvádas eljárásban, egyezség kötésére irányuló eljárásban, határzárral kapcs bcs összefüggő eljárásban, biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárásban.
• egyes eljárási szakokban: tvszék mint elsőfokú bíróság előtt (kiv katonai büntető) , tárgyaláson, ha a vádlott a jelenlét jogáról lemondott, egyes rendkívüli perorvoslatoknál, harmadfokú bírósági eljárásban.

Question 44

Az egész büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha…

Answer 44

a) a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
c) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú,
d) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a magyar nyelvet nem ismeri,
e) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
f) * a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,
g) e törvény erről külön rendelkezik.

Question 45

ki adhat a védelem ellátására meghatalmazást?

Answer 45

Terhelt
terhelt törvényes képviselője
terhelt nagykorú hozzátartozója
külfi áp terhelt konzuli tisztviselője

Question 46

ki vonhatja vissza a meghatalmazást?

Answer 46

a terhelt bármikor, akkor is ha nem ő adta.

Question 47

mi történik, h az ügyben a védelem kötelező és a terheltnek nincs meghatalmazott védője?

Answer 47

a hatóság határozattal védőt rendel ki a számára.

Question 48

kijelölt védőtől mely esetekben lehet eltérni (más védőt kijelölni)?

Answer 48

• a terhelt más védő kijelölését indítványozhatja a hatóságnál (indokoltan)
• a kijelölt védő is indítványozhatja felmentését a kirendelés alól (indokolt esetben)
• vádemelés előtt a nyomozó hatóság, bírósági szakban a bíróság jelölhet ki más védőt, ha az ügyvédi kamara egy órán belül nem jelöli ki a védőt, kizárt védőt jelöl ki vagy a kamara által kijelölt védő egy órán belül nem elérhető (és az eljárási cselekmény elvégzése nem mellőzhető).

Question 49

Mely esetekben rendel ki a hatóság védőt?

Answer 49

• ha a védelem egyébként nem lenne kötelező, de a HATÉKONY VÉDELEM érdekében szükséges.
• a terhelt jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni és KÉRI a védő kirendelését.

Question 50

Ki az a helyettes védő?

Answer 50

a hatóság akkor rendeli ki, ha a védő az eljárási cselekményen szabályszerű idézés ellenére kimentés nélkül nem jelenik meg és az eljárási cselekmény lefolytatható, valamint annak elvégzése NEM MELLŐZHETŐ.

Helyettes védő akkor is kirendelhető, ha ugyan kimentette magát a védő, de nem gondoskodott a helyettesítéséről és az eljárási cselekmény elhalasztása az eljárási cselekmény EREDMÉNYES ELVÉGZÉSÉT VESZÉLYEZTETNÉ (eljárást jelentősen késleltetné).

a helyettes védő minden védői tevékenységre jogosult,

DE! a bírósági eljárásban vele nem lehet befejezni a bizonyítási eljárást és perbeszédet sem tarthat (kivéve ha a vádlott ehhez hozzájárul):

Question 51

KIT NEVEZÜNK SÉRTETTNEK?

Answer 51

sértett az a természetes vagy nem természetes személy
akinek vagy amelynek a JOGÁT V JOGOS ÉRDEKÉT
a bűncselekmény
KÖZVETLENÜL sértette vagy veszélyeztette

Question 52

mit jelent a sértett korlátozott jogorvoslati joga?

Answer 52

a sértettnek a törvény nem teszi lehetővé, hogy az ügydöntő határozat ellen perorvoslattal éljen. CSak magánvád vagy pótmagánvád esetén, ha ő képviseli a vádat. Csak az őt érintő határozatok elleni jogorvoslatot teszi lehetővé (pl rendbírság).

Question 53

ki az a magánfél?

Answer 53

az a sértett, aki vagy amely a bírósági eljárásban polgári jogi igényt érvényesít.
Négy feltétele van ennek:
1- a sértettet MEGILLETŐ igény
2- az eljárás tárgyát képező BŰNCSELEKMÉNYŐL származzon
3- KÖZVETLEN OKOZATI összefüggés álljon fenn a bcs és az igény között
4- csak bizonyos, BÍRÓSÁGI ÚTON ÉRVÉNYESÍTHETŐ igények lehetnek (kártérítés, dolog kiadása, pénz fizetése)

Question 54

ki a magánvádló?

Answer 54

53. § (1) A magánvádló az a sértett,
    a) AKI könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala vagy
    b) AMELY magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala

esetén a vádat képviseli, feltéve, hogy az elkövető MAGÁNINDÍTVÁNYRA BÜNTETHETŐ.

(2) Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az egyik sértett feljelentésére megindított eljárásban - a cselekmények személyi és szoros tárgyi összefüggése esetén - e törvény rendelkezései szerint magánindítványt előterjesztő másik sértett VISZONYVÁDLÓKÉNT jár el. Ahol e törvény a magánvádlóról rendelkezik, ezen a viszonvádlót is érteni kell.
(3) A becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha BÍRÓ, ÜGYÉSZ V RENDVÉDELMI SZERV tagjának sérelmére, annak hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el.
(4) * Ha a magánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe TÖRVÉNYES KÉPVISELŐJE vagy MEGHATALMAZOTT KÉPVISELŐJE léphet.
(5) * Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben nem lép képviselő a magánvádló helyébe, és a magánvádló idézés ellenére személyes megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy kell tekintetni, hogy a feljelentést visszavonta, a vádat ejtette vagy a fellebbezést visszavonta.

Question 55

ki a pótmagánvádló?

Answer 55

54. § * (1) A pótmagánvádló az a SÉRTETT, aki vagy amely a BE törvényben meghatározott esetekben közvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat képviseli.
    (2) Ha a pótmagánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője léphet.
    (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben nem lép képviselő a pótmagánvádló helyébe, és a pótmagánvádló idézés ellenére személyes megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy kell tekintetni, hogy a feljelentést visszavonta, a vádat ejtette vagy a fellebbezést visszavonta.

Question 56

Pótmagánvád vagylatos feltételei?

Answer 56

Pótmagánvád vagylagos feltételei

• feljelentés elutasítása
• eljárás megszüntetése (ügyész v nyomozó hatóság)
• vádelejtés

Question 57

Pótmagánvádat kizáró okok?

Answer 57

• fiatalkorúval szemben
• katonával szemben
• fedett nyomozóval, együttműködővel, egyezségkötővel szemben
• egyes büntethetőséget kizáró okoknál (gyermekkor, kóros elmeállapot)
• közvetett jog/érdek sérelemnél
• állam vagy közhatalmat gyakorló szerv sértett esetében

Question 58

Pótmagánvádas eljárásban kötelező-e a védelem?

Answer 58

a sértett jogi képviselete és a védelem is KÖTELEZŐ.

Question 59

ki az a vagyoni érdekelt?

Answer 59

az a természetes vagy nem természetes személy
aki vagy amely
- elkobozható dolog tulajdonosa
- vagyonelkobzás alá eső vagyonnal rendelkezni jogosult
- végleges hozzáférhetetlenné tétel alá eső elektronikus adattal rendelkezni jogosult

a sértett jogainak egy részét gyakorolhatja és a hatóság idézésére köteles megjelenni.

Question 60

MELY SZEREPEKET TÖLTHET BE A SÉRTETT A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN?

Answer 60

• SÉRTETT
• TANÚ
• MAGÁNFÉL
• MAGÁNVÁDLÓ
• VISZONVÁDLÓ
• PÓTMAGÁNVÁDLÓ

Question 61

SÉRTETT JOGAI

Answer 61

51. § (1) A sértett jogosult arra, hogy

a) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,
b) a perbeszédek során felszólaljon,
c) a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,
d) az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - megismerje,
e) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
f) az e törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen,
g) segítő közreműködését vegye igénybe,
h) a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen, a nyomozás során erre vonatkozó szándékát bejelentse,
i) magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen.

(2) A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.
(3) A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a továbbiakban az eljárásban sértetti jogait nem kívánja gyakorolni. A nyilatkozat nem zárja ki, hogy az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a sértettet tanúként kihallgassa, és nem mentesít a (6) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségek alól. A sértett a nyilatkozatot bármikor visszavonhatja. Ha a sértett a nyilatkozatot visszavonta, sértetti jogait a büntetőeljárásban a továbbiakban a visszavonástól gyakorolhatja.
(4) Ha a sértett a (3) bekezdés szerint nyilatkozatot tett, a bejelentett polgári jogi igényét vagy az erre vonatkozó szándéknyilatkozatát visszavontnak kell tekinteni.

Question 62

A SÉRTETT MELY TÁJÉKOZTATÁSOKRA JOGOSULT?

Answer 62

A sértett jogosult arra, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben

a) a letartóztatott terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről,
b) a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról,
c) az elzárásra ítélt terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás végrehajtásának félbeszakításáról,
d) az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről,
e) a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint
f) javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés félbeszakításáról.

Question 63

A SÉRTETT KÖTELEZETTSÉGEI?

Answer 63

(6) A sértett köteles
a) az eljárási cselekményeken - a szakértői vizsgálatot is ideértve - a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint részt venni,
b) a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, és - a változást követő három munkanapon belül - ennek megváltozását az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.

Question 64

KI AZ A VISZONVÁDLÓ?

Answer 64

Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az egyik sértett feljelentésére megindított eljárásban - a cselekmények személyi és szoros tárgyi összefüggése esetén - e törvény rendelkezései szerint magánindítványt előterjesztő másik sértett viszonvádlóként jár el. Ahol e törvény a magánvádlóról rendelkezik, ezen a viszonvádlót is érteni kell.

Question 65

KI AZ A SEGÍTŐ A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN?

Answer 65

A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt e törvény szerinti jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint az e törvény szerinti jogok gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében a büntetőeljárásban segítőként vehet részt:

a) * a törvényes képviselő, az ügygondnok,
b) a terhelt nagykorú hozzátartozója,
c) a külföldi állampolgár terhelt, sértett és tanú esetén a konzuli tisztviselő,
d) a kényszergyógykezeléssel érintett terhelt házastársa vagy élettársa,
e) a kiskorú, illetve a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú személy,
f) a meghatalmazott képviselő,
g) a támogató,
h) a sértett és a feljelentő által megjelölt nagykorú személy,
i) a tanú érdekében eljáró ügyvéd,
j) a kutatással érintett által megbízott, vagy a kutatáson jelen lévő, az ügyben nem érdekelt nagykorú személy,
k) a motozás alá vont által megjelölt nagykorú személy,
l) a kézbesítési megbízott,
m) a Védelmi Programban részt vevő személy védelmét ellátó személy,
n) * a pártfogó ügyvéd.

Question 66

A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy törvényes képviselője a büntetőeljárásban MELY JOGÁLLÁSBAN VESZ RÉSZT?

Answer 66

A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy törvényes képviselője a büntetőeljárásban segítőként vesz részt, a jelenléti, észrevételezési, felvilágosítás-kérési, indítványtételi, ügyirat-megismerési, valamint jogorvoslati jogára a védő jogai irányadók.

Question 67

KI AZ A TÁMOGATÓ?

Answer 67

A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt (a továbbiakban együtt: támogatott személy) részére a GYÁMHATÓSÁG által kirendelt támogató a törvény szerinti cselekvőképességet NEM ÉRINTŐ támogatott döntéshozatal elősegítése érdekében a büntetőeljárásban részt vehet.

A támogató

a) a támogatott személlyel egyidejűleg valamennyi eljárási cselekménynél - ideértve a zárt tárgyalást is - JELEN LEHET, távolléte azonban az eljárási cselekmény elvégzésének, valamint a büntetőeljárás folytatásának nem akadálya,
b) EGYEZTETHET a támogatott személlyel az e törvény szerinti nyilatkozat megtételének elősegítése érdekében az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon,
c) a támogatott személy helyett nyilatkozattételre NEM jogosult.

Question 68

mikor rendel ki a hatóság ügyvédet ügygondnokként a terhelt számára?

Answer 68

ha a terheltnek nincs törvényes képviselője (érdekeik ellentétesek, jogainak gyakorlásában akadályozva van, stb), akkor a hatóság ügyvédet rendel ki ügygondnokként, akit általában a törvényes képviselő jogai illetnek meg.

Question 69

Mi a büntetőeljárás nyelve? Jogosult-e a résztvevő az anyanyelvét használni?

Answer 69

a büntetőeljárás nyelve a magyar.

Mindenki jogosult az anyanyelvét használni, magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány. Ugyanez vonatkozik a hallássérült, iletve a süketvak személyekre.

Question 70

mi lehet a tolmácsolt nyelv a büntetőeljárásban?

Answer 70

• résztvevő anyanyelve
• résztvevő által ismertként megjelölt más nyelv (ha az anyanyelv használata aránytalan nehézségbe ütközne)
• jelnyelv (hallássérült, siketvak, vagy más okból nem képes kommunikálni)

Question 71

ki esetében fennálló lehetőség az írásbeli vallomástétel a kommunikáció nehézségére tekintettel?

Answer 71

• hallássérült

- beszédfogyatékos személy

Question 72

mit foglal magába a nyelvhasználati jog?

Answer 72

• a személyt ezen a nyelven kell kihallgatni
• határozatot meghozó hatóságnak gondoskodnia kell a törvény szerint kézbesítendő ügyirat lefordításáról, kivéve ha a címzett arról kifejezetten lemond.

Question 73

mely esetekben kell a büntetőeljárást soron kívül lefolytatni? (4)

Answer 73

• ha a terhelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll
• ha az eljárásban 18. életévét be nem töltött sértett vagy terhelt vesz részt
• megismételt eljárásban
• tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, az annak területén elkövetett határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban.

Question 74

Mely kérdésekben kell soron kívül dönteni?

Answer 74

• kizárás tárgyában a bíróság soron kívül határoz
• zár alá vétel elrendeléséről a bíróság soron kívül dönt
• bíróság (ügyészség) soron kívül bírálja el a biztosítékra vonatkozó indítványt

Question 75

melyek az eljárás gyorsítását szolgálaó elemek a Be-ben?

Answer 75

alapszabály szerint: a büntetőeljárást lehetőleg minél hamarabb le kell folytatni

jogintézmények: egyezség, büntetővégzés, bíróság elé állítás

helyzetek, amikor büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni

soron kívül meghozandó döntések az eljárás során

eljárás elhúzására alkalmas, figyelmeztetést követően ismételten előterjesztett indítvány esetén az előterjesztő akár rendbírsággal is sújtható.

Question 76

ki minősülhet KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ személynek?

Answer 76

természetes személy (sértett, tanú, terhelt, védő, szakértő, stb)
ha a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező bcs jellege és körülményei alapján akadályozva van:

• a megértésben, megértetésben
• jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében
• büntetőeljárásban való hatékony részvételében.

Question 77

Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősülnek kik? (3)

Answer 77

a) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy,
b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, és az is, aki ilyennek minősülhet, valamint
c) a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje.

Question 78

jellemzően mi alapozza meg, hogy valaki különleges bánásmódot igénylő személynek minősülhet?

Answer 78

• életkor, szellemi, fizikai, egészségi állapot
• bcs kirívóan erőszakos jellege
• érintett személynek egy másik résztvevőhöz fűződő viszonya

Question 79

a bíróság, ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő személyre tekintettel mely intézkedésekkel segíti elő az ilyen személy jogai gyakorlását, kötelezettségei teljesítését?

Answer 79

a) biztosítja, hogy az érintett személy a különleges bánásmódot megalapozó körülményekből fakadó akadályok ellenére megfelelően gyakorolhassa az e törvényben meghatározott jogait, illetve teljesíthesse kötelezettségeit,
b) fokozott körültekintéssel jár el a kapcsolattartás során,
c) a büntetőeljárás lefolytatása során fokozott körültekintéssel jár el az érintett személy magánéletének kímélete érdekében,
d) fokozott védelemben részesíti az érintett személy különleges bánásmódot megalapozó körülményekkel összefüggő személyes adatait, így különösen az egészségügyi adatait,
e) elősegíti, hogy az érintett személy segítő közreműködését vehesse igénybe,
f) az eljárási cselekmények tervezése és elvégzése során az érintett személy személyes igényeinek figyelembevételével jár el, és az érintett személy részvételét igénylő egyes eljárási cselekményeket haladéktalanul folytatja le,
g) az érintett személy részvételét igénylő eljárási cselekményt úgy készíti elő, hogy az megismétlés nélkül elvégezhető legyen,
h) biztosítja, hogy az érintett személy az eljárási cselekmény során, valamint az eljárási cselekmény helyszínén a büntetőeljárásban részt vevő más személlyel szükségtelenül ne találkozzon, különösen, ha a különleges bánásmódot e személyhez fűződő viszonya alapozza meg,
i) az eljárási cselekményt az erre szolgáló, vagy arra alkalmassá tett helyiségben végzi el, feltéve, hogy az érintett személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete más módon vagy más intézkedéssel nem biztosítható,
j) kép- és hangfelvételt készíthet az érintett személy részvételét igénylő eljárási cselekményről,
k) telekommunikációs eszköz útján biztosíthatja az érintett személy jelenlétét az eljárási cselekményen.

Question 80

kit nyilváníthat a bíróság az ügyészség indítványára különösen védett tanúvá? (3 feltétel)

Answer 80

A bíróság az ügyészség indítványára különösen védett tanúvá nyilváníthatja a különleges bánásmódot igénylő tanút, ha

a) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,
b) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, és
c) személyének, illetve tanúként történt kihallgatásának felfedése esetén, a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.

Question 81

a különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási cselekményekre mely speciális szabályok vonatkoznak?

Answer 81

ilyen cselekményeken a külső személyek nem vehetnek részt, a bírósági szakban ennek érdekében általában a bíróság a kihallgatást megkeresett bíróság vagy kiküldött bíró útján végzi el, vagy azt telekommunikációs eszköz útján biztosítja.

írásbeli jk-et kell készíteni, amelyet zártan kell kezelni. Kivonat készül, ami csak a hatóság tagjának a nevét, a tanú különösen védetté nyilvánításának tényét és az eljárási csel leírását tartalmazza. A nyilvános iratok közé csak ez a kivonat kerül.

Question 82

A személyi védelem kinek járhat?

Answer 82

94. § (1) Az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság hivatalból vagy a különleges bánásmódot igénylő személy indítványára kezdeményezheti, hogy a különleges bánásmódot igénylő személy, illetve rá tekintettel más személy jogszabályban meghatározott személyi védelemben részesüljön.

Question 83

A Védelmi Programban történő részvételre irányuló megállapodás megkötését ki kezdeményezheti és hogy?

Answer 83

A jogszabályban meghatározott Védelmi Programban történő részvételre irányuló megállapodás megkötését az eljáró bíróság, az ügyészség és az ügyészség egyetértésével a nyomozó hatóság - a különleges bánásmódot igénylő személy hozzájárulásával - hivatalból vagy a különleges bánásmódot igénylő személy indítványára kezdeményezheti.

Question 84

A Védelmi Programban történő részvételre irányuló megállapodás megkötését ki kezdeményezheti és hogy?

Answer 84

A jogszabályban meghatározott Védelmi Programban történő részvételre irányuló megállapodás megkötését az eljáró bíróság, az ügyészség és az ügyészség egyetértésével a nyomozó hatóság - a különleges bánásmódot igénylő személy hozzájárulásával - hivatalból vagy a különleges bánásmódot igénylő személy indítványára kezdeményezheti.

Question 85

mi a Védelmi Program lényege?

Answer 85

a részt vevő tanú új személyazonosságot kap
Éppen ezért
- az abban történő részvétellel kapcsolatos minden ügyiratot zártan kell kezelni,
- a résztvevőt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni (értesíteni),
- a résztvevő a büntetőelj-ban az eredeti természetes személyazonosító adataival szerepel, a személy személyes adatait zártan kell kezelni,
- a résztvevő megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve, amelynek ismeretében az új személyazonosságára lehet következtetni.

Question 86

a személyes adatok zártan kezelésének lényege?

Answer 86

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság indítványra elrendeli, hogy a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt vagy ezek segítőjének a nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának számát, lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, illetve elektronikus elérhetőségét zártan kezeljék (a továbbiakban: zárt adatkezelés).

Question 87

Tanúvédelemben alkalmazott négy védelem?

Answer 87

• különösen védett tanúvá nyilvánítás
• személyi védelemben részesítés
• Védelmi Programba történő részvételre irányuló megállapodás megkötése
• személyes adatok zártan kezelésének elrendelése

Question 88

Mi a célja az előkészítő eljárásnak?

Answer 88

az a célja, hogy megállapításra kerüljön, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e. Akkor kerül rá sor, ha a rendelkezésre álló adatok a bcs gyanújának megállapítására nem elengedőek és várható, hogy az előkészítő eljárás alapján el lehet dönteni, hogy meg kell szüntetni az előkészítő eljárást vagy nyomozást kell elrendelni.

Question 89

mi alapján kerülhet sor előkészítő eljárásra?

Answer 89

• hatóság észlelése
• feljelentés
• titkos infógyűjtés eredménye

Question 90

kik folytathatják le az előkészítő eljárást?

Answer 90

• ügyészség
• nyomozó hatóság
• rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve
• rendőrség terrorizmust elhárító szerve

Question 91

az előkészítő eljárást lefolytató szerv mely tevékenységeket végezhet?

Answer 91

• egyes SEM bírói, SEM ügyészi ENGEDÉLYHEZ nem kötött leplezett eszközök (pl rejtett figyelés, információgyűjtés),
• egyes ügyész ENGEDÉLYHEZ kötött leplezett eszközök (fizetési műv megfigyelése, álvásárlás, stb.)
• az összes BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ kötött leplezett eszköz alkalmazása (de csak azzal szemben, aki a feltételezett elkövető vagy aki azzal feltehetően kapcsolatot tart, és a tanúzási akadályokat figyelembe kell venni,
• adatszerző tev folytatása (de körözést nem rendelhetnek el és adatszolgáltatást csak egyes szervektől lehet kérni)

Question 92

meddig tart az előkészítő eljárás?

Answer 92

általában 6 hónapig tart

olyan bcs-nél, amely esetén a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazható, 9 hónap

Question 93

miről kell tájékoztatnia a szervnek az ügyészséget 24 órán belül, ha előkészítő eljárást rendel el?

Answer 93

• előkészítő eljárás szükségességét megalapozó adataokról
• alkalmazni kívánt leplezett eszközökről
• tervezett eljárási cselekményekről (és ezt követően legalább 2 havonta tájékoztatja az ügyészséget)

Question 94

mi a teendő, ha az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján megállapítható a bcs gyanúja?

Answer 94

a nyomozást el kell rendelni és az iratokat és adatokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnak vagy ügyészségnek haladéktalanul át kell adni.

Question 95

az előkészítő eljárást meg kell szüntetni, ha (3)

Answer 95

• a beszerzett adatok alapján bcs gyanúja nem áll fenn
• előkészítő eljárás folytatásától nem várható eredmény

vagy

• előkészítő eljárás határideje lejárt.

ilyenkor a beszerzett adatok bűntetőeljárásban bizonyítékként NEM használhatóak fel!

Question 96

Mivel kezdődik a büntetőeljárás, ha nincs előkészítő eljárás?

Answer 96

nyomozással kezdődik (amely felderítésből és vizsgálatból áll).

a felderítés célja: tárgyi és személyi megalapozott gyanú megállapítása, vmint a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása

vizsgálat során (szükség esetén bizonyítási eszköz beszerzése és megvizsgálása útján) az ügyészség dönt a nyomozás befejezésének a kérdésében

Question 97

mi alapján és ki indíthat meg nyomozást?

Answer 97

ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el

• hivatali hatáskörben tudomására jutott adatok
• feljelentés
• titkos infogyűjtés alapján

nyomozás elrendeléséről értesíteni kell a sértettet is.

KÉSEDELMET NEM TŰRŐ esetben bármely nyomozó hatóság végezhet eljárási cselekményt, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságot haladéktalanul tájékoztatni.

Question 98

Szükséges-e minden esetben feljelentés a büntetőeljárás megindításához?

Answer 98

nem szükséges!

alapelv: Az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.

A nyomozás az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a hivatali hatáskörében, valamint az ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján, (illetve feljelentésre) indul meg.

Question 99

mit jelent az általános feljelentési jogosultság?

Answer 99

közvádra üldözendő bcs miatt
BÁRKI
tehet feljelentést

DE:

• MAGÁNVÁDAS ügyekben csak a magánindítványra jogosult
• MINŐSÍTETT ADATTAL VISSZAÉLÉS miatt büntetőelj csak a minősítésre jogosult szerv feljelentése alapján van helye
• HAMIS TANÚZÁS miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható.

Question 100

Van-e feljelentési kötelezettség?

Answer 100

általában NINCS

de :
- A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekményt feljelenteni.

jogerő után:

• Ha valamely hatóság vagy hivatalos személy a hivatali hatáskörében olyan körülményről szerez tudomást, amelynek alapján perújítást lehet indítványozni, köteles erről a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntő bíróság mellett működő ügyészséget tájékoztatni.
• Ha valamely hatóság vagy hivatalos személy a hivatali hatáskörében azt észleli, hogy a terhelt sérelmére felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló törvénysértés történt, köteles erről a legfőbb ügyészt tájékoztatni.

Question 101

Feljelentést hol kell megtenni?

Answer 101

Bármely hatóságnál meg lehet tenni.

• hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség vagy hatóság eljár
• ha nem rendelkezik, akkor nyilvántartásba vesz és áttesz
• nem ügyészségen vagy nyomozó hatóságnál teszik, akkor a feljelentést felvevő hatóság (bíróság, jegyző, stb.) megküldi a hatkörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnak (kizárólagos ügyészségi nyomozati hatkörbe tartozó bcs esetén az ügyészségnek).

Question 102

mely intézkedések tehetőek a feljelentés beérkezését követőe három napon belül (ha nincs szükség megküldésre vagy áttételre)?

Answer 102

• feljelentés elutasítása (büntetőelj lefolytatás akadálya van)
• feljelentés kiegészítése
• nyomozás elrendelése

Question 103

a feljelentés elutasítási okainak három fő csoportja?

Answer 103

• egyszerű feljelentés elutasítási okok (vele együtt nem kerül sor semmilyen további intézkedésre)
• kombinált feljelentés elutasítási okok (további intézkedésre kerül sor egyidejűleg)
• sajátos feljelentés elutasítási okok

Question 104

melyek az egyszerű feljelentés elutasítási okok?

Answer 104

• cselekmény nem bcs
• bcs gyanúja hiányzik
• kényszergyógykezelés szükségességét kivéve büntethetőséget kizáró ok áll fenn
• egyszerű megítélésű büntethetőséget megszüntető okok (halál, elévülés, kegyelem)
• ítélet dolog
• a ki nem küszöbölhető eljárási akadály (magánindítvány, feljelentés vagy legfőbb ügyészi rendelkezés hiánya)
• az ügy nem tartozik magyar joghatóság alá.

Question 105

melyek a kombinált feljelentés elutasítási okok?

Answer 105

• a feljelentett cselekmény nem közvádra üldözendő (a sértettnek megküldik az elutasító határozatot azzal, hogy 1 hónapon belül magánvádlóként felléphet.
• az értesítéses elutasítás (ha a feljelentett cselekmény csak szabálysértés, erről a szabsértési hatóságot értesítik az iratok megküldésével)

Question 106

egyéb sajátos feljelentés elutasítási okok?

Answer 106

• együttműködő személlyel szemben

- fedett nyomozóval szemben

Question 107

Res iudicata alapelvi szinten mit jelent?

Answer 107

(3) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, KIVÉVE a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét.
(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha az elkövető egy cselekménye TÖBB bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban - a vád szerinti minősítésnek megfelelően - nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét.
(5) * Azzal szemben, akinek a felelősségét SZABÁLYSÉRTÉSI eljárásban megállapították, azonos tényállás mellett büntetőeljárás - a szabálysértésekről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás, felülvizsgálat vagy perújítási eljárás lefolytatása előtt - nem indítható.

Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét az EU TAGÁLLAMÁBAN (a továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában - a határozatot hozó tagállam joga alapján - akadályát képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.

Question 108

MILYEN HATÁRIDŐVEL LEHET A MAGÁNINDÍTVÁNYT ELŐTERJESZTENI?

Answer 108

A magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről TUDOMÁST SZERZETT.

(4) * Ha a nyomozás megindítását KÖVETŐEN derül ki, hogy a cselekmény magánindítványra üldözendő, a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a FELHÍVÁSRÓL tudomást szerzett.

Question 109

MELY ESETBEN RENDELI EL AZ ÜGYÉSZSÉG VAGY A NYOMOZÓ HATÓSÁG A FELJELENTÉS KIEGÉSZÍTÉSÉT?

Answer 109

ha a rendelkezésre álló adatok alapján a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról nem lehet dönteni.

1 HÓNAPON BELÜL AZ ALÁBBIAK KÉRHETŐEK: A feljelentés kiegészítése során az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a 267. § szerinti adatgyűjtést végezhet, a feljelentőtől felvilágosítás adását, iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, valamint a kár, vagyoni hátrány, adóbevétel-csökkenés, vámbevétel-csökkenés vagy a bűncselekmény elkövetési értékének közlését kérheti. Ennek során az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság - ha azt korábban nem tette meg - figyelmezteti a feljelentőt a hamis vád és a hatóság félrevezetésének következményeire.

(3) * Ha a büntetőeljárás megindítását a 4. § (9) bekezdése vagy a Btk. 3. § (3) bekezdése alapján a legfőbb ügyész jogosult elrendelni, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során gondoskodik a legfőbb ügyész döntésének beszerzéséről.

Question 110

MELY ESETBEN RENDELI EL AZ ÜGYÉSZSÉG VAGY A NYOMOZÓ HATÓSÁG A FELJELENTÉS KIEGÉSZÍTÉSÉT?

Answer 110

ha a rendelkezésre álló adatok alapján a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról nem lehet dönteni.

1 HÓNAPON BELÜL AZ ALÁBBIAK KÉRHETŐEK: A feljelentés kiegészítése során az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a 267. § szerinti adatgyűjtést végezhet, a feljelentőtől felvilágosítás adását, iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, valamint a kár, vagyoni hátrány, adóbevétel-csökkenés, vámbevétel-csökkenés vagy a bűncselekmény elkövetési értékének közlését kérheti. Ennek során az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság - ha azt korábban nem tette meg - figyelmezteti a feljelentőt a hamis vád és a hatóság félrevezetésének következményeire.

(3) * Ha a büntetőeljárás megindítását a 4. § (9) bekezdése vagy a Btk. 3. § (3) bekezdése alapján a legfőbb ügyész jogosult elrendelni, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során gondoskodik a legfőbb ügyész döntésének beszerzéséről.

Question 111

Meddig tarthat a nyomozás?

Answer 111

a gyanúsított kihallgatásától számított két évig tarthat. Fiatalkorú esetén ez 1 év, ha 5 évnél nem súlyosabb szabvesztéssel büntetendő bcs miatt van folyamatban eljárás ellene.

Question 112

hogy történik a titkos információgyűjtés adatai alapján elrendelt büntetőeljárás?

Answer 112

ilyenkor a titkos információgyűjtést más törvény alapján rendelik el, de annak eredményét a büntetőeljárásban kívánják felhasználni.

a bírói, külső engedélyhez kötött infogyűjtés eredménye bizonyítékként a büntetőeljáársban akkor használható fel, ha a megindításra jogosult szerv a hozzá való ÉRKEZÉSTŐL számított 3 MUNKANAPON belül dönt az ez alapján történő megindításáról vagy annak a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról. Ebben az esetben a leplezett eszközök alkalmazását ismételten engedélyezni kell, de csatolni kell a titkos infogyűjtés elrendelésének és lefolytatásának a törvényességét igazoló iratokat is. Az elrendelés tényét a törvényszék elnöke igazolja.

Question 113

Az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett, bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha

Answer 113

a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt a Be. törvény szerint bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának helye lehet,
b) a titkos információgyűjtést folytató szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően 8 napon belül (nemzetbizt szolgálat, terrorizmus elhárító szerv: 30 napon belül, kivételesen 1 éven belül is) kezdeményezte a büntetőeljárás megindítását.

Question 114

Melyik a nyomozás első fő szakasza?

Answer 114

a felderítés

Question 115

milyen feladat van a nyomozó hatóságnak, ha a felderítés során a nyomozás elrendelésétől számított 6 hónap eltelt (és ezt követően 6 havonta)?

Answer 115

bemutatja az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, beszámol a nyomozás állásáról.

Question 116

Milyen írásbeli anyag készül a felderítés során?

Answer 116

az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről írásbeli jk-et készít, esetenként folyamatos hangfelvételt, vagy kép- és hangfelvételt, az intézkedéséről pedig feljegyzést készíthet.

Question 117

melyek azok a nyomozási cselekmények, melyekről az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak határozatot kell hoznia?

Answer 117

1. az eljáró ügyészség, illetve nyomozó hatóság kijelöléséről,
2. az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagjának kizárásáról,
3. az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről és áttételéről,
4. a feljelentés elutasításáról,
5. az eljárás felfüggesztéséről és a felfüggesztett eljárás folytatásáról,
6. az eljárás megszüntetéséről és a megszüntetett eljárás folytatásáról,
7. a büntethetőséget megszüntető egyéb okkal összefüggő feltételes ügyészi felfüggesztés iránti indítvány elutasításáról,
8. a közvetítői eljárás megtagadásáról,
9. a védő kirendeléséről, a védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő díjának megállapításáról,
10. a kényszerintézkedésekről,
11. az előállítás és az elővezetés elrendeléséről,
12. a körözés elrendeléséről, visszavonásáról és módosításáról, az elfogatóparancs kibocsátásáról, visszavonásáról és módosításáról,
13. a panasz elbírálásáról,
14. a határozat kijavításáról,
15. az igazolási kérelem elbírálásáról, az igazolási kérelemnek helyt adást követően a megismételt eljárási cselekmény eredményéhez képest a határozat hatályban tartásáról, illetve teljes vagy részleges hatályon kívül helyezéséről,
16. a bűnügyi költség megállapításáról és viseléséről, továbbá az okozott bűnügyi költség viselésére kötelezésről,
17. a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról,
18. a szakértő kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről és díjának megállapításáról,
19. a pártfogó felügyelői vélemény beszerzéséről,
20. a szakértői vizsgálat során, a szemlén, a bizonyítási kísérleten és a felismerésre bemutatáson közreműködésre kötelezésről,
21. a támogató, illetve a törvényes képviselő kizárásáról,
22. a különleges bánásmód megállapítása iránt a sértett által előterjesztett indítvány elutasításáról, és a sértett vonatkozásában a különleges bánásmód megszüntetéséről,
23. a személyi védelem kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról,
24. az ügyiratok megismerésének korlátozásáról, valamint valamely megismerési mód biztosítására irányuló indítvány elutasításáról,
25. • a kézbesítési és az eljárás elhúzódása miatti kifogás elutasításáról,
26. az eljárási cselekmény, vagy a határozat teljesítésének, illetve végrehajtásának felfüggesztéséről,
27. a határozat hatályon kívül helyezéséről vagy megváltoztatásáról,
28. a papíralapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezése iránti indítvány elutasításáról,
29. a rendbírság tárgyában hozott döntésről,
30. • az ügygondnok kirendeléséről, a kirendelt ügygondnok felmentéséről, kizárásáról, valamint díjának megállapításáról.

(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság más döntését vagy intézkedését is határozatba foglalhatja.

Question 118

mit jelent, hogy a felderítés során a KORLÁTOZOTT NYILVÁNOSSÁG elve érvényesül?

Answer 118

az eljárási cselekményeken csak a törvény által felsorolt személyek vehetnek részt:

• ügyész, nyomozó hatóság tagja és a jkvezető mindig
• sértett (és egy általa megjelölt nagykorú személy) a sérelmére elkövetett bcs-nyel összefüggésben jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál.
• külföldi áp terhelt, sértett vagy tanú konzuli tisztviselője az adott személy kihallgatásán és a részvételével tartott más eljárási cselekményen.

Question 119

mikor legkorábban jelentheti be a sértett a polgári jogi igényét?

Answer 119

MÁR a felderítés során bejelentheti.
Vádemelés előtt bármikor bejelentheti azt is, h az érvényesítés szándékától ELÁLL.

+

Ha a zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény elkövetési tárgya olyan, a terhelt által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan, amelyben a bűncselekmény elkövetését MEGELŐZŐEN A SÉRTETT lakott, és a polgári jogi igény az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési jogot vagy az ingatlan birtoklásának jogát is érinti, a magánfél indítványában IDEIGLENES INTÉZKEDÉSKÉNT kérheti az ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába bocsátását.

Question 120

A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot és biztosítani kell a szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogot. Melyek az alapvető jogok korlátozásának négy feltétele?

Answer 120

• csak a Be-ben meghatározott ELJÁRÁSBAN
• csak a Be-ben meghatározott OKBÓL
• csak a Be-ben meghatározott MÓDON
• csak Be-ben meghatározott MÉRTÉKBEN lehet azokat korlátozni.

Question 121

A kényszerintézkedés elrendelésekor, illetve végrehajtása során MIRE KELL TÖREKEDNI az alapvető jogok korlátozása tekintetében?

Answer 121

(1) A kényszerintézkedés elrendelésekor, illetve végrehajtása során arra kell törekedni, hogy annak alkalmazása az érintett alapvető jogainak a korlátozását csak a LEGSZÜKSÉGESEBB MÉRTÉKBEN és IDEIG eredményezze.
(2) Súlyosabb korlátozással járó kényszerintézkedés akkor rendelhető el, ha a kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó kényszerintézkedéssel vagy egyéb eljárási cselekménnyel NEM ÉRHETŐ EL.
(3) A kényszerintézkedést az érintett KÍMÉLETÉVEL, a korlátozással nem érintett alapvető jogait tiszteletben tartva kell végrehajtani. A kényszerintézkedés végrehajtása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az az érintetten kívüli személyt csak a legszükségesebb mértékben érintsen.
(4) A magánéletet, illetve a tulajdonjogot korlátozó kényszerintézkedéseket lehetőleg a napnak a 6. és 22. órája között kell végrehajtani.
(5) Biztosítani kell, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása során ne kerüljenek nyilvánosságra az érintett magánéletének a büntetőeljárással össze nem függő körülményei, illetve a személyes adatai.
(6) A kényszerintézkedés végrehajtása során kerülni kell a SZÜKSÉGTELEN károkozást.
(7) A bíróság és az ügyészség az általa elrendelt kényszerintézkedés végrehajtásához igénybe veheti a nyomozó hatóságot.

Question 122

Csoportosítsa a kényszerintézkedéseket!

Answer 122

• eljárásjogi célok szerint
• az intézkedés által korlátozott emberi jog szerint
• alanyok szerint
• határozathoz kötöttség szerint

Question 123

eljárásjogi célok szerint a kényszerintézkedések mire irányulhatnak?

Answer 123

• a büntetőelj résztvevői vagy más személyek jelenlétének biztosítására (elővezetés, őrizet)
• büntetőelj résztvevői vagy más személy távollétének biztosítására ( távoltartás tárgyalásról kivezettetés, kiutasítás)
• bizonyítási eszközök megszerzésére (kutatás, motozás, lefoglalás)
• bizonyítási cselekmények zavartalan végrehajtásának biztosítására ( testi kényszer)
• eljárás rendjének fenntartására (rendbírság)
• eljárás elhúzódásának megakadályozására (pl okozott költségekben marasztalás)
• büntető határozatok végrehajt biztosítása ( előzetes kényszergyógykezelés, zár alá vétel)

Question 124

a kényszerintézkedéseket csoportosítsa a szerint, hogy mely emberi jogokat korlátoznak (példákkal)!

Answer 124

Személyi szabadságot korlátozó

Személyi szabadságot nem korlátozó:

• tulajdonjogot (lefoglalás, zár alá vétel)
• emberi méltóságot (motozás)
• magánlakás sérthetetlenségét (kutatás)
• levéltitok sérthetetlensége (lefoglalás)

Question 125

kényszerintézkedéseket csoportosítsa alanyok szerint (példákkal)!

Answer 125

aktív alanyok (kényszerint alkalmazó személyek)

• bármely hatóság (kutatás)
• csak meghatározott hatóság (pl letartóztatást csak bíróság)
• bárki alkalmazhatja (tettenért személy elfogása)

passzív alanyok (kényszerint-sel érintettek)

• csak terhelttel szemben (legsúlyosabb személyi szabadságot korlátozó kényszerint)
• más résztvevővel is (kutatás, rendbírság)

Question 126

Mikor kerülhet sor a terhelttel szemben kényszerintézkedések elrendelésére?

Answer 126

a megalapozott gyanú közlését (gyanúsított kihallgatását) követően, hiszen ezt követően nyílik meg a terhelti jogállás.

Question 127

Felderítés során mely kényszerintézkedések rendelhetőek el?

Answer 127

azok, melyeket nem csak a terhelttel szemben lehet elrendelni.

Felderítés során is elrendelhető legfontosabb kényszerint:

• személyi szab korlátozó: tetten ért elkövető elfogása, elővezetés, őrizet, testi kényszer alkalmazása
• vagyont érintő: kutatás, motozás, lefoglalás, zár alá vétel, elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele, rendbírság

Question 128

Melyek azok személyi szabadságot korlátozó legfontosabb kényszerintézkedések, melyeket a felderítés során nem, sk a vizsgálati szakban lehet elrendelni?

Answer 128

• előállítás
• távoltartás
• bűnügyi felügyelet
• terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz
• óvadék
• letartóztatás
• előzetes kényszergyógykez

Question 129

az esetek többségében mely két határozat meghozatala előzi meg a kényszerintézkedést?

Answer 129

• a nyomozást elrendelő határozat

- adott kényszerint alk elrendelő határozat

Question 130

melyek azok a kényszerintézkedések, melyekre sor kerülhet a nyomozás elrendelése előtt is?

Answer 130

Pl:

• kutatás
• őrizet
• motozás

Question 131

Mit köteles tenni a tetten ért személyt elfogó civil?

Answer 131

A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, vagy ha erre nincs módja, a rendőrséget tájékoztatni.

Tettenérésnek minősül nemcsak a bcs elkövetése közbeni elfogás, de az is, ha vkit megzavarnak a bcs elkövetésében, elkezd menekülni a helyszínről és a folyamatos üldözés eredményeképp fogják el.

Question 132

Mi az elővezetés?

Answer 132

Az elővezetés az idézéssel szemben mulasztó személy személyi szabadságának átmeneti elvonása annak érdekében, hogy

• az érintettet a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elé kísérjék, vagy
• biztosítsák az eljárási cselekményen való jelenlétét.

Külön határozattal kell elrendelni és ált a rendőrség hajtja végre.
A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezhet úgy, hogy az elővezetést az érintett személy ÚTBA IGAZÍTÁSSAL hajtsák végre, ha megalapozottan feltehető, hogy az elővezetés célja így is elérhető.

Ha feltehető, hogy az elővezetés a kitűzött határnapon észszerű időn belül eredményre vezet, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság úgy is rendelkezhet, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent terheltet AZONNAL vezessék elő.

Katona elővezetése az elöljárója útján is végrehajtható.

Question 133

Mi az őrizet és mikor rendelhetik el?

Answer 133

(1) Az őrizet a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságának átmeneti elvonása.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság SZABADSÁGVESZTÉSSEL büntetendő bűncselekmény MEGALAPOZOTT gyanúja esetén a terhelt, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetét rendelheti el

a) TETTENÉRÉS esetén, ha a személyazonossága nem állapítható meg,
b) ha vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése valószínűsíthető, vagy
c) ha a tárgyaláson rendzavarást követ el.

D) Ha a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték és a BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁS feltételei fennállnak, az őrizet bíróság elé állítás céljából is elrendelhető.
E) Ha a tárgyalás a vádlott távollétében is megtartható, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről való döntés céljából a bíróság a vádlott őrizetét rendelheti el.

Question 134

Meddig tarthat az őrizet?

Answer 134

Az őrizet a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában hozott DÖNTÉSIG, de legfeljebb 72 óráig tarthat.

Ha a körülmények nem változtak, a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizete ismételten NEM rendelhető el.

Az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogva tartást az őrizet tartamába be kell számítani.

Question 135

Őrizet foganatosításának helye általában?

Answer 135

rendőrségi fogda

Question 136

őrizet elrendelését követően mely intézkedéseket kell megtennie az elrendelő hatóságnak?

Answer 136

Ha az őrizetet a nyomozó hatóság rendelte el, erről az ügyészséget 24 órán belül tájékoztatja.

Az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről legkésőbb 8 órán belül tájékoztatni kell a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy által megjelölt NAGYKORÚ személyt.

Az őrizetet elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megtagadhatja az (1) bekezdés szerinti személy tájékoztatását a büntetőeljárás eredményessége, vagy más személy életének, testi épségének biztosítása érdekében.

A tájékoztatás megtagadása esetén biztosítani kell, hogy a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy más nagykorú személyt jelölhessen meg, akit az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell tájékoztatni.

Ha a tájékoztatás nyolc órán belül a (3) bekezdés alkalmazásával sem biztosítható, a tájékoztatás megtagadása ellen a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a védő jogorvoslattal élhet.

(5) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy FELÜGYELET NÉLKÜL MARADÓ kiskorú gyermeke, illetve az ÁLTALA GONDOZOTT más személy elhelyezéséről, valamint a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről az őrizetet elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság gondoskodik.

A katona őrizetének elrendeléséről az ELÖLJÁRÓJÁT is tájékoztatni kell.

Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmény miatt a katona őrizetét nem katonai nyomozó hatóság rendelte el, a terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt huszonnégy órán belül át kell adni az illetékes ügyészségnek.

Question 137

HATÁRZÁR-ral kapcsolatos bcs esetén az őrizet foganatosítása során egyes szabályok sajátosan érvényesülnek. Hogyan?

Answer 137

• a terhelttel együtt érkező tizennyolc év alatti személy érdekei ne sérüljenek, és a fiatalkorút a hozzátartozóitól szükségtelenül ne különítsék el.
• az őrizet a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló létesítményben a büntetőeljárás hatálya alatt nem álló más személyektől való elkülönítés mellett is foganatosítható.

Question 138

Mely célokból alkalmazható testi kényszer? Kik rendelkezhetnek róla?

Answer 138

Ha megalapozottan feltehető, hogy ELJÁRÁSI CSELEKMÉNY BIZTOSÍTÁSA vagy ELVÉGZÉSE céljából testi kényszer alkalmazása szükséges, erről az eljárási cselekményt ELRENDELŐ bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság rendelkezhet.

A testi kényszer alkalmazásáról rendelkezhet az eljárási cselekményt vagy a bizonyítási cselekményt VÉGZŐ bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság is.

Question 139

Hány napon belül indítványozható a testi kényszerről való rendelkezés határozatba foglalása?

Answer 139

Ha az, akivel szemben testi kényszert alkalmaztak, a testi kényszer alkalmazásának napjától számított HÁROM NAPON BELÜL indítványozza, a rendelkezést utólag határozatba kell foglalni, és azt közölni kell az indítvány előterjesztőjével.

Question 140

Kikkel szemben alkalmazható testi kényszer?

Answer 140

Testi kényszer

• a terhelttel,
• a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel,
• a sértettel,
• a tanúval, valamint
• az eljárási cselekményt akadályozó személlyel szemben alkalmazható.

Question 141

Ki “foganatosítja” a testi kényszert?

Answer 141

A testi kényszer alkalmazására a bíróság és az ügyészség, a rendőrség hivatásos állományú tagját vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottját veszi igénybe.

Kivételesen az eljárási cselekményen jelen lévő büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagja is igénybe vehető testi kényszer alkalmazására, ez azonban nem terjedhet ki a bizonyítás érdekében alkalmazott testi kényszerre.

Question 142

Kutatás elrendelésének feltételei

Answer 142

Kutatást akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan feltehető, hogy az

a) bűncselekmény elkövetőjének elfogására,
b) bűncselekmény nyomainak felderítésére,
c) bizonyítási eszköz megtalálására,
d) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vagy
e) információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására

vezet.

Question 143

Kutatás tárgya mi lehet?

Answer 143

• a lakás,
• az egyéb helyiség,
• a bekerített hely vagy
• a jármű
• információs rendszer (adathordozó)

Question 144

ki rendelhet el kutatást kivel szemben?

Answer 144

bíróság, ügyészség vagy a nyomozó hatóság (közjegyzői, ügyvédi irodában csak bíróság), bárkivel szemben

Question 145

Szükséges-e a tulajdonos jelenléte a kutatás lefolytatásához?

Answer 145

305. § (1) A kutatást - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az érintett ingatlan vagy jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának a jelenlétében kell végrehajtani.
     (2) A kutatás az érintett ingatlan, illetve jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának védője, képviselője vagy az általa megbízott nagykorú személy jelenlétében is végrehajtható. Ha ilyen személy nincs jelen, akkor az érintett érdekeinek védelmére az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy jelenlétében kell a kutatást végrehajtani.
     (3) A kutatás megkezdése előtt ismertetni kell a kutatást elrendelő határozat tartalmát, és ha ez lehetséges, a határozatot a helyszínen kézbesíteni kell.
     (4) Ha a kutatás meghatározott személy, bizonyítási eszköz, dolog, információs rendszer vagy adathordozó megtalálására irányul, akkor fel kell szólítani az érintett ingatlan, illetve jármű tulajdonosát, birtokosát vagy használóját, illetve az általa megbízott személyt, hogy a keresett tárgyi bizonyítási eszköz vagy személy HOLLÉTÉT FEDJE FEL, illetve a keresett elektronikus adatot tegye hozzáférhetővé. A felszólítás teljesítése esetén a kutatás csak akkor folytatható, ha megalapozottan feltehető, hogy a kutatás során más bizonyítási eszköz, dolog, információs rendszer vagy adathordozó is fellelhető.
     (5) A terhelt kivételével a kutatást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.

Question 146

KI RENDELHET EL MOTOZÁST?

Answer 146

A motozást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.

Question 147

MI A MOTOZÁS ÉS KIVEL SZEMBEN LEHET ELRENDELNI?

Answer 147

A motozás a bizonyítási eszköz, az elkobozható, illetve a vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása céljából a motozás alá vont személy ruházatának és testének az átvizsgálása. A motozás során a motozás alá vont személynél található bármely dolog is átvizsgálható.

(2) * Motozást a terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel vagy az olyan személlyel szemben lehet elrendelni, akiről MEGALAPOZOTTAN FELTEHETŐ, hogy bizonyítási eszközt, elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolgot tart magánál.

Question 148

A motozás személyes sérthetetlenség és az emberi méltóság alkotmányos jogát korlátozza. Mely rendelkezések védik ezen jogokat a motozással kapcsolatosan?

Answer 148

(1) Ha a motozás meghatározott dolog megtalálására irányul, akkor a motozás alá vont személyt fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. A felszólítás teljesítése esetén a motozást nem lehet folytatni.
(2) A motozás nem történhet szeméremsértő módon.
(3) A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti, és a vizsgálat során egészségügyi dolgozó is jelen lehet.
(4) A motozásnál jelen lehet a motozás helyszínén tartózkodó, a motozás alá vont személy által megjelölt nagykorú személy, feltéve, hogy jelenléte az eljárás érdekeit nem sérti.
(5) A késedelmet nem tűrő eset kivételével a motozást a motozás alá vont személlyel azonos nemű személy végezheti, és a motozás során csak azonos nemű személy lehet jelen. A testüregek átvizsgálását végző orvos, a vizsgálat során közreműködő egészségügyi dolgozó és a motozás alá vont személy által megjelölt nagykorú személy a motozás alá vont személytől különböző nemű személy is lehet.

Question 149

Mi a lefoglalás célja?

Answer 149

308. § (1) A lefoglalás célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében. A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza.
     (2) El kell rendelni a lefoglalást, ha annak tárgya

a) bizonyítási eszköz, vagy
b) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik.

Question 150

mit lehet lefoglalni?

Answer 150

(3) Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus adatot lehet.

Question 151

ki rendeli el a lefoglalást?

Answer 151

309. § (1) A lefoglalást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.
     (2) A bíróság rendeli el a közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartott, a közjegyzői vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggő védett adatot tartalmazó bizonyítási eszköz lefoglalását.
     (3) A vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság rendeli el
     a) a címzettnek még nem kézbesített postai küldemény vagy egyéb zárt küldemény,
     b) a címzettnek még nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során továbbítandó közlés vagy küldemény, illetve
     c) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel összefüggő bizonyítási eszköz

lefoglalását.

(4) Ha a lefoglalás elrendeléséhez szükséges bírósági vagy ügyészségi határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a lefoglalással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalás elrendelésére jogosult döntéséig végrehajthatja a lefoglalást, illetve megtilthatja a közlés vagy küldemény elküldését. Ilyen esetben a lefoglalás elrendelésére jogosult határozatát haladéktalanul be kell szerezni. Ha a lefoglalás elrendelésére jogosult a lefoglalást nem rendeli el, a lefoglalt bizonyítási eszközt vagy küldeményt az érintettnek vissza kell adni, illetve az elküldésre vonatkozó tilalmat fel kell oldani.

Question 152

Törvény mely dolgokat zár ki a lefoglalás alól?

Answer 152

310. § (1) Nem lehet lefoglalni

a) * a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a védő közötti közlést vagy küldeményt, illetve
b) a védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzését.

(2) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nem lehet lefoglalni

a) * a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy közötti közlést vagy küldeményt, illetve
b) azt a bizonyítási eszközt, amelynek tartalmára a tanúvallomás megtagadható, ha azt a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi.

(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nem lehet lefoglalni a tanúvallomás megtagadására a 173. § alapján jogosult személynek a foglalkozása gyakorlása vagy közmegbízatása érdekében használt helyiségében őrzött, e tevékenységével összefüggő iratot vagy elektronikus adatot.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a lefoglalást el lehet rendelni, ha

a) a bűncselekményt a lefoglalandó bizonyítási eszközre követték el,
b) a lefoglalás tárgya a bűncselekmény eszköze,
c) a lefoglalandó bizonyítási eszköz az elkövető nyomait hordozza,
d) a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban megalapozottan gyanúsítható tettességgel, részességgel, bűnpártolással vagy pénzmosással,

e) a tanúvallomás megtagadására jogosult személy a lefoglalandó bizonyítási eszközt - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésre való figyelmeztetést követően - önként átadja vagy hozzáférhetővé teszi, illetve
f) a tanúvallomás megtagadásra a 174. § alapján jogosult személyt a számára információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte a bíróság.

Question 153

lefoglalás foganatosításának 4 fő módja

Answer 153

• birtokba vétel
• más módon való megőrzés
• az érintett őrizetében hagyás
• elektronikus adat lefoglalása

Question 154

A lefoglalást akkor lehet az érintett őrizetében hagyással vagy a megőrzés más módon történő biztosításával végrehajtani, ha

Answer 154

a) a dolog birtokba vételre nem alkalmas,
b) a dolog vagy elektronikus adat birtokosának, kezelőjének azok használatához fűződő érdeke ezt indokolja, vagy
c) más fontos ok ezt szükségessé teszi.

ilyenkor a dolog az elrendelő hatóság hozzájárulásával adható más birtokába.

Question 155

Ha az eredeti iratra az eljárás során nincs szükség, mi a teendő a lefoglalt irattal?

Answer 155

Ha az eredeti iratra az eljárás során nincs szükség, arról a lefoglalást elrendelő technikai lehetőségeire, illetve a lefoglalt irat mennyiségére tekintettel a legrövidebb időn belül másolatot kell készíteni. Ilyen esetben az eredeti irat lefoglalása csak a másolat elkészítéséig, de legfeljebb két hónapig tarthat.

Question 156

Az elektronikus adat lefoglalását hogy lehet végrehajtan?

Answer 156

a) az elektronikus adatról másolat készítésével,
b) az elektronikus adat áthelyezésével,
c) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó teljes tartalmáról történő másolat készítésével,
d) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó lefoglalásával (KIVÉTELESEN), vagy
e) jogszabályban meghatározott más módon

lehet végrehajtani.

Question 157

MIT JELENT az elektronikus adat megőrzésére kötelezés? Meddig tarthat maximum?

Answer 157

A bűncselekmény felderítése, illetve a bizonyítás érdekében elektronikus adat megőrzésére kötelezést lehet elrendelni. Az elektronikus adat megőrzésére kötelezés az elektronikus adat birtokosának, feldolgozójának, illetve kezelőjének (a továbbiakban együtt: megőrzésre kötelezett) az elektronikus adat feletti rendelkezési jogát korlátozza.

A megőrzésre kötelezés legfeljebb három hónapig tart.

Question 158

Ha az eljárás során a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség, mit kell tenni?

Answer 158

Ha az eljárás során a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség, hivatalból haladéktalanul meg kell vizsgálni, hogy

• A) a lefoglalás megszüntetésének van-e helye vagy
• B) a lefoglalt dolog értékesíthető-e.

A) Ha a lefoglalásra a továbbiakban az eljárás érdekében nincs szükség, haladéktalanul intézkedni kell

• a lefoglalás megszüntetése és a lefoglalt dolog kiadása iránt,
• vagy a lefoglalt dolog elkobzását kell indítványozni.
• ha a dolog lefoglalására kizárólag vagyonelkobzás biztosítása érdekében került sor a nyomozás során az ügyészség, ezt követően a bíróság engedélyezheti a lefoglalt dolog megváltását.

B) Ha a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében nincs már szükség és a lefoglalás megszüntetésének nincs helye, a lefoglalt dolog értékesíthető bizonyos feltételek fennállása esetén.

Question 159

A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha (3)

Answer 159

a) a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség,
b) a lefoglalás megszüntetésének nincs helye, és
c) a lefoglalt dologgal kapcsolatban senki nem jelentett be megalapozott igényt.

+

a) gyors romlásnak van kitéve,
b) huzamos tárolásra alkalmatlan,
c) kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna, illetve
d) * értéke a lefoglalás várható ideje miatt lényegesen csökkenne vagy ennek veszélye megalapozottan feltehető.

AKKOR IS HA
ha a lefoglalt dologgal kapcsolatban bejelentettek megalapozott igényt, és az értékesítéshez a megalapozott igényt bejelentő személy hozzájárult.

Answer 160

A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép, amelyre a lefoglalás külön határozat nélkül kiterjed, és a lefoglalás az eredetileg lefoglalt dolog tekintetében az értékesítéssel megszűnik. Ilyen esetben az elkobzást vagy a vagyonelkobzást a dolog helyébe lépő összegre kell elrendelni.

Question 161

Ha a lefoglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, mi vele a teendő a lefoglalás megszüntetése után?

Answer 161

Ha a lefoglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, azt - a gerinces élő állat kivételével - a lefoglalás megszüntetése után MEG KELL SEMMISÍTENI.

Question 162

A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki

Answer 162

1. a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény elkövetésekor annak tulajdonosa volt és tulajdonjogával kapcsolatban észszerű kétség nem merül fel.
2. aki a kiadása iránt megalapozott igényt jelentett be.
3. annak kell kiadni, akitől lefoglalták.

DE!
Ha az eljárást azért szüntették meg, mert a cselekmény nem bűncselekmény, a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták.

Question 163

Vissza lehet-e tartani a kiadandó dolgot, amennyiben a terhelttől került lefoglalásra?

Answer 163

A terheltnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzbüntetés, vagyonelkobzás vagy bűnügyi költség biztosítására vissza lehet tartani, erről az ügydöntő határozatban kell rendelkezni.

A lefoglalás megszüntetése esetén a terheltnek kiadandó dolgot a POLGÁRI JOGI IGÉNY biztosítására a MAGÁNFÉL INDÍTVÁNYÁRA vissza lehet tartani, erről az ügydöntő határozatban kell rendelkezni.

DE!
A polgári jogi igény biztosítását szolgáló visszatartást meg kell szüntetni, ha a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított 2 hónapon belül nem kért végrehajtást, illetve a polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása esetén két hónapon belül a polgári perben biztosítási intézkedés iránti kérelmet nem nyújtott be.

Question 164

Kizárólag a bíróság rendelheti el a zár alá vételt a következő esetekben (más esetkben bmely hatóság):

Answer 164

• célja a polgári jogi igény biztosítása
• zár alá vétel alá egyébként nem eső vagyontárgyat kell az elkülönítésig ideiglenesen (legfeljebb 3 hónapra) zár alá venni
• zár alá vétel tárgyának értéke a 100 millió forintot meghaladja

Question 165

mi a zár alá vétel?

Answer 165

A zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.

Zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha

a) az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, vagy
b) annak célja polgári jogi igény biztosítása,
és megalapozottan lehet tartani attól, hogy a vagyonelkobzás végrehajtását, illetve a polgári jogi igény kielégítését meghiúsítják.

Ha ingatlan elkobzásának van helye, a zár alá vételt el kell rendelni.

Question 166

mi lehet zár alá vétel tárgya?

Answer 166

a) a dologra,
b) a számlapénzre és az elektronikus pénzre,
c) a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszközre,
d) bármely más vagyoni értékű jogra, vagy
e) bármely más vagyoni jellegű követelésre [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: vagyon].

Question 167

hogy történik a zár alá vétel végrehajtása?

Answer 167

Ha van olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben a zár alá vett vagyont nyilván kell tartani, a zár alá vételt a zár alá vétel tényének közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzésével kell végrehajtani. Ha nincs olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben a zár alá vett vagyont nyilván kell tartani, a zár alá vétel végrehajtására a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezetet kell kijelölni.

A zár alá vétel végrehajtása iránt haladéktalanul intézkedni kell.

Question 168

Engedélyezhető-e a zár alá vétel megváltása?

Answer 168

A zár alá vett vagyon megváltásának az elfogadásáról a vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság határoz.

Ha a zár alá vételt a polgári jogi igény biztosítására rendelték el, a megváltás csak a magánfél hozzájárulásával és a bejelentett polgári jogi igény mértékéig terjedhet.

Question 169

Hogy történik a zár alá vétel megszüntetése?

Answer 169

feloldással

Question 170

A zár alá vételt fel kell oldani, ha (69

Answer 170

a) elrendelésének oka megszűnt,
b) a büntetőeljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt,
c) az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetve a polgári jogi igényt elutasították,
d) a bíróság a polgári jogi igénnyel érvényesített jog fennállását és a követelés összegszerűségét is érdemben elbírálta,
e) azt polgári jogi igény biztosítására rendelték el és a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, vagy
f) a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékától eláll, illetve a magánfél a polgári jogi igényét visszavonta.

Question 171

KI OLDJA FEL A ZÁR ALÁ VÉTELT?

Answer 171

A zár alá vételt a vádemelés előtt az elrendelő, azt követően a bíróság oldhatja fel. A nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vételt a vádemelés előtt az ügyészség vagy a bíróság is feloldhatja. A bíróság által elrendelt zár alá vételt a vádemelés előtt az ügyészség is feloldhatja.

Question 172

Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét akkor lehet elrendelni, ha

Answer 172

az eljárás olyan KÖZVÁDRA üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elektronikus adat VÉGLEGES hozzáférhetetlenné tételének van helye, ÉS az a bűncselekmény MEGSZAKÍTÁSA érdekében szükséges.

Question 173

Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének KÉT FORMÁJA

Answer 173

a) az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával (tárhelyszolg 1 mnapon belül el kell távolítania az adatot), vagy
b) az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával (kiemelkedő kábszer összefüggő, állam elleni, terrorizmussal összefüggő bcs esetén rendelhető el, ha pl nem távolítják el az adatot).

Question 174

mikor szabható ki rendbírság?

Answer 174

Az eljárás rendjének fenntartása érdekében, valamint az eljárási kötelezettségek megszegése miatt a Be törvényben meghatározott esetekben rendbírság szabható ki.

Question 175

Mekkora lehet a rendbírság összege?

Answer 175

A rendbírság összege

a) nem természetes személlyel szemben kiszabott rendbírság esetén 20e forinttól 1M500e forintig,
b) védővel, jogi képviselővel, tolmáccsal vagy szakértővel, szakértői szervvel vagy testülettel szemben kiszabott rendbírság esetén 20e forinttól 1M forintig,
c) egyéb esetben 5e forinttól 1M forintig

terjedhet.

Question 176

rendbírság kötelező kiszabása?

Answer 176

Ha a rendbírság kiszabására okot adó magatartás a büntetőeljárás egy hónapnál hosszabb ideig tartó elhúzódását okozta, a rendbírságot ki kell szabni.

Question 177

A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak van-e halasztó hatálya?

Answer 177

igen

A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van.

Question 178

Mely esetben kerülhet sor a rendbírság elzárásra való átváltoztatására?

Answer 178

a természetes személlyel szemben kiszabott rendbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság elzárásra változtatja át.

A rendbírság elzárásra történő átváltoztatása esetén 5e forint helyett egy napi elzárást kell számítani. A rendbírság helyébe lépő elzárás 100 napnál hosszabb nem lehet. Erre a rendbírságot kiszabó határozatban az érintettet figyelmeztetni kell.

Question 179

Mit értünk LEPLEZETT ESZKÖZÖK alkalmazása alatt?

Answer 179

214. § (1) A leplezett eszközök alkalmazása olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a büntetőeljárásban végzett különleges tevékenység, amelyet az erre feljogosított szervek az érintett tudta nélkül végeznek.
     (2) Leplezett eszközöket az erre feljogosított szervek a rájuk vonatkozó jogszabályokban meghatározott bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából kizárólag az e törvényben meghatározott szabályok alapján alkalmazhatnak.
     (3) A (2) bekezdés nem érinti a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség terrorizmust elhárító szerve által a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából folytatott titkos információgyűjtést.

Question 180

Leplezett eszköz alkalmazásának általában melyik a három feltétele?

Answer 180

(5) Leplezett eszköz akkor alkalmazható, ha
a) megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ, illetve bizonyíték a büntetőeljárás céljának eléréséhez ELENGEDHETETLENÜL SZÜKSÉGES és MÁS MÓDON NEM szerezhető meg,
b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő bűnüldözési célhoz képest ARÁNYTALAN korlátozásával, és
c) annak alkalmazásával bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték megszerzése VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ.

Question 181

Alkalmazható leplezett eszközöknek sorolja fel a három csoportját!

Answer 181

A büntetőeljárásban

a) bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött,
b) ügyészi engedélyhez kötött, valamint
c) bírói engedélyhez kötött

leplezett eszközök alkalmazhatók.

Question 182

A nyomozás során ki alkalmazhat leplezett eszközt?

Answer 182

A nyomozás során leplezett eszközt az ügyészség és a nyomozó hatóság alkalmazhat.

Question 183

A nyomozás során leplezett eszközt mely célokból lehet alkalmazni (4)?

Answer 183

(2) A nyomozás során leplezett eszközt
a) a bűncselekmény felderítése, bizonyítása,
b) folyamatban lévő bűncselekmény megszakítása,
c) az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása és elfogása, illetve
d) a bűncselekményből származó vagyon felderítése, illetve visszaszerzése

érdekében lehet alkalmazni.

Question 184

Bírói vagy ügyészi engedélyhez NEM KÖTÖTT eszközök alkalmazásának mi a fő célja általában? Soroljon fel ilyen eszközöket!

Answer 184

• bcs megszakítása
• bcs elkövetőjének azonosítása
• bizonyítás

PL: rejtett figyelés, csapda alkalmazása, valótlan vagy megtévesztő adatok közlése, titkos infogyűjtés, e-adatok titokban, technikai eszközzel való megszerzése.

Question 185

Alkalmazható-e a valótlan vagy megtévesztő információ közlése (leplezett eszköz- bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött) terhelt vagy tanú kihallgatása, illetve bizonyítási cselekmény során?

Answer 185

nem

Question 186

A valótlan vagy megtévesztő információ (leplezett eszköz- bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött) tartalmazhat-e törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet?

Answer 186

nem

Question 187

A valótlan vagy megtévesztő információ (leplezett eszköz- bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött) megvalósíthat-e fenyegetést vagy felbujtást? Terelheti-e az érintett személyt súlyosabb bcs elkövetése felé, mint amilyet eredetileg elkövetni tervezett?

Answer 187

nem!

Question 188

Az elektronikus adatok titokban, technikai eszközzel való megszerzésének a célja mi lehet?

Answer 188

a kommunikáció tényének a megállapítása, az elektronikus rendszer azonosítása vagy hollétének megállapítása.

Question 189

Az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazását ki indítványozza? ügyészség mennyi időn belül dönt?

Answer 189

alkalmazásra feljogosított szerv vezetőjének az indítványa alapján

ügyészséghez érkezéstől 72 órán belül dönt az ügyészség

Question 190

Mit lehet tenni, ha a leplezett eszköz alkalmazásához az engedély beszerzésének késedelme veszéllyel járna?

Answer 190

az ügyészség döntése előtt is megkezdhető a leplezett eszköz alkalmazása. 72 órán belül ki kell kérni az utólagos engedélyezést, amire az ügyészségnek 120 órája van.
! Különben a leplezett eszközzel beszerzett adat nem használható fel bizonyítékként. !

Question 191

Melyek az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök?

Answer 191

• fizetési műveletek megfigyelése
• büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése
• hozzájárulással alkalmazott megfigyelés
• álvásárlás
• fedett nyomozó alkalmazása
• leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja és titkosan együttműködő személy alkalmazása álvásárlás érdekében
• fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása

Question 192

Az egyes ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök lényege

Answer 192

• FIZETÉSI MŰV MEGFIGYELÉSE: a pénzügyi szolgáltató legfeljebb 3 hónapig egy meghatározott időszakban fizetési műveletekkel kapcs adatokat rögzít, megőriz, továbbít, bizonyos esetekben fizetési műveletek teljesítését felfüggeszti,
• BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS ELKERÜLÉSÉNEK KILÁTÁSBA HELYEZÉSE: a feltételezett elkövetővel szemben büntetőelj-t nem indítanak, ha az ügy/más büntetőügy felderítésével, bizonyításával összefüggő információkat és bizonyítékokat bocsát rendelkezésre, és a megállapodással elérhető nemzbizt-i vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a terhelt büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek
• HOZZÁJÁRULÁSSAL ALK MEGFIGYELÉS: a lakás vagy jármű legfeljebb 45 napig történő technikai eszközzel való megfigyelése és annak rögzítése uzsora bcs, kapcsolati erőszak, zaklatás és egyéb, fenyegetéssel megvalósuló bcsnél a sértettnek az írásbeli hozzájárulásával,
• ÁLVÁSÁRLÁS: bcs feltehetően összefüggésbe hozható dolog megszerzése és szolgáltatás igénybevétele, álvásárlás az is, ha ezt az eladó bizalmának erősítése, bcs elkövetőjének elfogása vagy tárgyi bizonyításieszköz biztosítása céljából végzik.
• FEDETT NYOMOZÓ ALK: a feljogosított szerv a szerhez tartozását tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében foglakoztatott tagját alkalmazza (hathavonta meghosszabbíthatóan) bűnszervezetbe vagy terrorista csoportba való beépülés, álvásárlás, rejtett figyelés, bcs-nyel összefüggő információk, bizonyítékok megszerzése stb érdekében. a fedett nyomozó áll nem büntethető az alkalmazása során elkövetett bcs miatt, kivéve élet elleni, vagy a leplezni kívántnál súlyosabb bcs miatt.
• LEPLEZETT ESZK ALKALMAZÁSÁRA FELJOGOSÍTOTT SZERV TAGJÁNAK és TITKOSAN EGYÜTTMŰK SZEMÉLY ALKALMAZÁSA ÁLVÁSÁRLÁS ÉRDEKÉBEN: ha a cél fedett nyomozó vagy a szerv tagja közreműködésével nem érhető el,
• FEDŐOKIRAT, INTÉZMÉNY VAGY ADAT FELHASZNÁLÁSA: bcs felderítése érdekében valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot tartalmazó okirat készítenek, felhasználnak, fedőintézményt hoznak létre és ezek védelme érdekében a közhiteles nyilvtartásokban valótlan adatot jegyeztetnek be.

Question 193

Melyek a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök?

Answer 193

• információs rendszer titkos megfigyelése
• titkos kutatás
• hely titkos megfigyelése
• küldemény titkos megismerése
• lehallgatás

Question 194

a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök mely bcs-ek esetében alkalmazhatóak?

Answer 194

5 évig terjedő vagy ennél súlyosabb bcs esetén alkalmazhatóak (kivételesen 3 évig terjedőnél is, pl üzletszerűen vagy bűnszöv-ben elkövetett, egyes szexuális és korrupciós bcs-ek, de néhol még büntethetőségi határt sem állapít meg a törvény, pl hivatali visszaélés), és ezek előkészületekor is elrendelhető.

Question 195

Ki indítványozza a bíró engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazását es a bírság mennyi időn belül határoz?

Answer 195

ügyészség indítványa alapján
nyomozási bíró 72 órán belül határoz

késedelem veszélye setén lehetőség van 120 órán belül utólagos engedélyeztetésre.

Az engedélyezés 90 napra szól.

a bíróság felhívására a feljogosított szerv köteles a megszerzett adatokat 8 napon belül bemutatni!

Question 196

A leplezett eszközök alkalmazását mikor kell megszüntetni?

Answer 196

245. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv vezetője vagy az ügyészség a leplezett eszközök vagy egyes eszközök alkalmazását megszünteti, ha
     a) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény, ideértve azt is, ha az alkalmazás kiterjesztésének lenne helye, azonban az ehhez szükséges adatok nem állnak rendelkezésre,
     b) nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a leplezett eszköz alkalmazása nem végezhető tovább,
     c) az engedélyben meghatározott célját elérte,
     d) az engedélyben megállapított vagy meghosszabbított tartam lejárt,
     e) az utólagos engedélyezés iránti indítványt a bíróság vagy az ügyészség elutasította,
     f) a bíróság a 242. § alapján az engedélyt visszavonta vagy egyes leplezett eszközök alkalmazását megtiltotta,
     g) az előkészítő eljárásban elrendelt alkalmazás alatt az előkészítő eljárás határideje lejárt és a nyomozást nem rendelték el, vagy
     h) az eljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt.
     (2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának megszüntetéséről rendelkező határozatot meg kell küldeni a bíróságnak.

Question 197

Mit jelent a kettős célhoz kötöttség a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye felhasználása kapcsán?

Answer 197

az ilyen eszköz alkalmazásának eredménye annak a bcs-nek a bizonyítására és azzal az érintett személlyel szemben használható fel, amely miatt és akivel szemben az alkalmazást a bíróság engedélyezte.

Question 198

Mit lehet tenni mégis abból a célból, hogy a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz ne csak azzal szemben legyen felhasználható, akivel szemben a bíróság engedélyezte annak alkalmazását?

Answer 198

Akivel szemben a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását a bíróság engedélyezte, annak eredménye OLYAN BCS bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy az eszköz alkalmazásának a Be-ben MEGHATÁROZOTT FELTÉTELEI ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak.

Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását a bíróság engedélyezte, az alkalmazás eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható.

A korábbi két bekezdésben meghatározott esetben a leplezett eszköz alkalmazásának eredménye akkor használható fel, ha a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követően 30 napon belül az engedélyben meg nem jelölt személy, illetve bűncselekmény vonatkozásában az előkészítő eljárás vagy a nyomozás megindításáról, illetve a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról rendelkezik, illetve azt kezdeményezi. Erről a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a leplezett eszközt engedélyező bíróságot az ügyészség útján tájékoztatja.

Question 199

A nyomozás során adatszerző tevékenység végezhető. Ennek mi a négy fő formája?

Answer 199

• adatkérés
• feltételes adatkérés
• adatgyűjtés
• egyéb adatszerző tevékenység

Question 200

Adatkérés formájában kitől és milyen adat gyűjthető?

Answer 200

A nyomozás során bmely szervtől vagy jogi személytől adatszolgáltatás kérhető.
Egyes szervektől csak az ügyészség engedélyével kérhető adat (posta szolgáltató, bank, egügyi int)
A kérelmet haladéktalanul (legfeljebb 30 napos határidőre) teljesíteni kell.

A nyomozás során be kell szerezni a gyanúsított hazai és külföldi bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat.

Question 201

Mit jelent a nyomozás során a feltételes adatkérés?

Answer 201

Meghatározott feltétel bekövetkezése esetére állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati szervtől, költségvetési szervtől vagy köztestülettől 3 hónapra (3 hónapokkal meghosszabbítható legfeljebb 1 évig) adatszolgáltatást kérhet

a) az ügyészség, illetve
b) az ügyészség engedélyével a nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.

Question 202

Ki végzi az adatgyűjtést?

Answer 202

Az ügyészség és általában a nyomozó hatóság adatgyűjtést végezhet a bcs gyanújának megállapítása céljából, illetve annak tisztázása érdekében, hog vannak-e bizonyítási eszközök és hol találhatóak A vádemelés után az ügyészség adatgyűjtést végezhet az elkobozható vay a vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítése, biztosítása érdekében. Ennek során nyilvántartásokból, nyilvános adatállományból adatok gyűjthetőek, bárkitől felvilágosítás, személy vagy tárgy kiválasztása (azonosítása) kérhető és a bcs helyszínét meg lehet vizsgálni. Az adatgyűjtésről készült feljegyzésbe foglalt közlés vallomásként akkor használható fel, ha azt az érintett terheltként vagy tanúként történő kihallgatása során fenntartja.

Question 203

Milyen egyéb adatszerző tevékenységet ismer?

Answer 203

Dologkörözés rendelhető el a bizonyítási eszközre (elkobzás, vagyonelkobzás alá eső tárgyra), személykörözés rendelhető el ismeretlen személyazonosságú vagy hollétű tanú vagy gyanúsítható személyre, holttestre.
Biometrikus adatok nyilvántartásából való adattovábbítás kérése, arcképelemző tevékenység igénybevétele, szaktanácsadó igénybevétele.

Question 204

Mely bizonyítási eszköz és bizonyítási cselekmény folytatható le a felderítés során?

Answer 204

nincs lényegi korlátozás, az összes lefolytatható.

A gyanúsított kihallgatása a felderítés utolsó része, ezt követően kerül át az ügy a vizsgálati szakba.

Question 205

Mit jelent a bizonyítási teher (bizonyítási kötelezettség)?

Answer 205

a vád bizonyítására a vádló köteles. A felderítés során is az ügyészséget, illetve a nyomozó hatóságot terhelheti a bizonyítékok beszerzésének kötelezettsége.

• Ennek megfelelően a terhelt (feljelentett személy) nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására,
• önvád tilalma érvényesül, azaz senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson,
• kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a terhelt javára kell értékelni (in dubio pro reo)

Question 206

Be szerinti bizonyítékok két fő csoportja?

Answer 206

• bizonyítási eszközök

- bizonyítási cselekmények

Question 207

Melyek a bizonyítási eszközök a Be. szerint?

Answer 207

• tanúvallomás
• terhelt vallomása
• szakvélemény
• pártfogó felügyelői vélemény
• tárgyi bizonyítási eszköz (irat, okirat)
• elektronikus adat

Question 208

Melyek a bizonyítási cselekmények?

Answer 208

• szemle
• helyszíni kihallgatás
• bizonyítási kísérlet
• felismerésre bemutatás
• szembesítés
• műszeres vallomásellenőrzés

Question 209

ki hallgatható ki tanúként?

Answer 209

akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet

Question 210

Mi lehet a következménye, ha valaki a büntetőeljárásban nem tesz eleget tanúzási kötelezettségének (szabályszerű idézésre megjelenni és vallomást tenni)?

Answer 210

• rendbírsággal sújtható
• okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni
• büntetőelj is indulhat ellene (hamis tanúzás, ha bizonyítani lehet, hgy tuodmása volt a tényről és mégsem tett vallomást, ha azt lehet megállapítani, hogy a bíróság előtt jogosulatlanul tagadta meg a vallomástételt, akkor tanúvallomás jogosulatlan megtagadása)

Question 211

A tanú kihallgatásának menete mi?

Answer 211

1. tanú személyazonosságának megállapítása
2. tisztázni kell a tanúzási akadályokat és az elfogultságára vonatkozó körülményeket.
3. tanúval közölni kell a figyelmeztetéseket és a kihallgatással kapcsolatos jogait.
4. érdemi vallomástétel
5. jk-et elkészítik és azt a tanúval aláíratják

Question 212

Melyek a tanúzási akadályok?

Answer 212

Tanúzási tilalmak:

• védői titok
• vallási titok
• testi vagy szellemi állapot
• minősített adattal kapcsolatos titoktart kötelezettség

Tanúzási mentességek:

• terhelt hozzátartozó
• önvád tilalma: magát vagy hozzátartozóját bcs elkövetésével vádolná (az ezzel kapcsolatos kérdésben)
• foglalkozási titok
• közmegbízatási titok
• médiatart szolgáltató az informátor személyének felfedése kérdésében

Question 213

Minek minősül az ügyvédi titok?

Answer 213

mentesség, amiről az ügyvéd nem védőként tud, elmondhatja, de nem köteles.

Question 214

A védői titok tilalom alá esik. Ez mit jelent?

Answer 214

A védő arról, amiről védőként szerzett tudomást, akkor sem tehet vallomást, ha később szeretne.

Question 215

Titoktartási kötelezettségek tekintetében mely szabály érvényesül a köztitoknál és mely szabály a magántitoknál?

Answer 215

Köztitoknál mindaddig nem tehet vallomást a tanú, amíg nem oldották fel a titoktartás alól (minősített adatok vonatkozásában).

Magántitok esetében (foglalkozási/közmegbízatási titok) eldöntheti a tanú, hogy tesz-e vallomást, vagy nem.

DE ha feloldják a titoktartás alól, akkor köztitok és magántitok esetén is köteles vallomást tenni!

Question 216

Mondjon példát arra, amikor mégsem érvényesül az önvád tilalmára vonatkozó mentesség?

Answer 216

együttműködés
feltételes ügyészi felfüggesztés
egyezségkötés

ilyenkor az új vallomásra

Question 217

Mely esetben kötelezhető a médiatartalom szolgáltató mégis, hogy felfedje az informátor személyét?

Answer 217

• 3 évi vagy ennél súlyosabbszabvesztéssel fenyegetett bcs esetén
• ha az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható
• és a bcs felderítéséhez fűződő érdek kiemelkedő

Question 218

Négy tanú figyelmeztetés, amit a Be kiemel?

Answer 218

• tanúvallomás megtagadási jogára (ha tisztázták, hogy fennáll)
• hamis tanúzás és a tanúvallomás bíróság előtti jogosulatlan megtagadásának következményei
• igazmondási kötelezettség
• ha vallomást tesz, vallomása bizonyítási eszközként felhasználható (akkor is, ha a vallomástételt a későbbiekben megtagadja.

Question 219

Az érdemi vallomástétel hogy zajlik?

Answer 219

• a tanú a vallomását összefüggően előadja (a hatóság engedélyével a szóbeli kihallgatást követően vagy helyette írásban tehet vallomást)
• a hozzá intézett kérdésekre válaszol (de nem tehető fel választ magában foglaló, a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmazó vagy valótlan tény állítását magában foglaló kérdés)
• tisztázni kell, hogy a tanú az általa elmondottakról miként szerzett tudomást
• ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek okát.

Question 220

Mikor kell szakértőt alkalmazni?

Answer 220

Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges

Question 221

Ki járhat el szakértőként?

Answer 221

• igazságügyi szakértő
• gazdasági társaság és szolgáltató
• igazságügyi szakértői intézmény és igazságügyi szakértői intézet
• igazságügyi szakértői testület
• külön jsz-ban feljogosított állami sszerv, intézmény, intézet vagy szervezet
• külön tv szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
• tolmács

Question 222

A szakvélemény előterjesztésének a határideje nem haladhatja meg

Answer 222

a két hónapot

egy alkalommal, a szakértő kérelmére max 1 hónappal meghosszabbítható

Question 223

Ki indítványozhatja a szakértő kirendelését a hatóságon kívül?

Answer 223

terhelt vagy védő

Question 224

Mire adhat megbízást a védelem, ha a hatóság az indítványára nem, vagy nem azt a szakértőt rendeli ki?

Answer 224

Magánszakértői vélemény elkészítésére adhat megbízást.

Question 225

Mit jelent az, hogy a szakértő jogállására kettősség jellemző?

Answer 225

Vannak a szakértőnek
- hatósági jellegű jogai
és
- tanúhoz közelítő jogai

Question 226

Melyek a szakértő hatósági jellegű jogai?

Answer 226

• a törvényben felsorolt kizárási okok egy része megegyezik a hatóság tagjainak kizárására vonatkozó rendelkezésekkel
• szakértői vizsgálat során iratokba betekinthet, eljárási csel-nél jelen lehet
• terhelt, sértett, tanú köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak alávetni magát.

Question 227

Melyek a szakértő tanúhoz közelítő jogai?

Answer 227

• a tanú tanúvallomástételének akadályára vonatkozó rendelkezések a szakértőre is értelemszerűen irányadóak
• szakértő nemcsak munkadíjra, hanem költségeinek megtérítésére is igényt tarthat.

Question 228

Hogy lehet kiküszöbölni a hiányosságot, ha a szakvélemény valamely fogyatékossága miatt aggálytalanul nem fogadható el?

Answer 228

Ha a szakvélemény valamely fogyatékossága miatt aggálytalanul nem fogadható el, így különösen, ha

a) nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit,
b) nem egyértelmű,
c) önmagával, illetve a szakértő rendelkezésére bocsátott adatokkal ellentétes, vagy
d) a helyességéhez nyomatékos kétség fér,

a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság felhívására (1) a szakértő felvilágosítást ad, vagy (2) a szakvéleményt kiegészíti.

Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett eredményre, (3) más szakértőt kell kirendelni. A szakértő kirendelésére irányuló indítványban, illetve a kirendelő határozatban meg kell jelölni a korábbi szakvélemény elfogadhatóságával kapcsolatos aggályokat.

(4) Ha a szakértők véleménye eltér, az eltérést a szakértők egymás jelenlétében való meghallgatásával lehet tisztázni.

Ezeket követően (5) újabb szakértő abban az esetben rendelhető ki, ha az ugyanazon bizonyítandó tényre ugyanazon vizsgálati anyag alapulvételével készített szakvélemények között az ügy eldöntése szempontjából lényeges szakkérdésben továbbra is FELOLDHATATLAN ELTÉRÉS mutatkozik. Az így kirendelt szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik szakvélemény kiegészítése, illetve hogy az ügyben újabb szakvélemény beszerzése szükséges-e.

Question 229

A szakértő rendbírsággal sújtható és őt az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni, ha (3)

Answer 229

a) a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja,
b) a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt elmulasztja, vagy
c) egyéb kötelezettségét megszegi és ez az eljárás elhúzódását eredményezi.

Question 230

Mi lehet tárgyi bizonyítási eszköz?

Answer 230

204. § (1) Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy - ideértve az iratot és az okiratot is -, amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az,
     a) amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozza,
     b) amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
     c) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy
     d) amelyre a bűncselekményt elkövették.

Question 231

Irat fogalma

Answer 231

Irat minden olyan tárgyi bizonyítási eszköz, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít, így különösen a papíralapú vagy elektronikus adatként létező szöveg, rajz, ábra.

Question 232

Okirat fogalma

Answer 232

Okirat az az irat, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas. Az okiratra vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra is.

Question 233

Mit értünk elektronikus adat alatt?

Answer 233

205. § (1) Elektronikus adat a tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon PROGRAMOT is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja.
     (2) Ahol e törvény tárgyi bizonyítási eszközt említ, azon e törvény eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus adatot is érteni kell.

Question 234

Mikor lehet szükséges szemlét elrendelni?

Answer 234

a Szemlét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el és tart, ha a bizonyítandó tény megismeréséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín megtekintése, illetve tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges.

Question 235

Mely tevékenységeket végzik a szemle során?

Answer 235

A szemlén
- fel kell kutatni és össze kell GYŰJTENI a TÁRGYI BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖKET, és gondoskodni kell a megfelelő módon történő MEGŐRZÉSÜKRŐL. A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából JELENTŐS KÖRÜLMÉNYEKET részletesen RÖGZÍTENI kell, így különösen a szemletárgy felkutatásának, összegyűjtésének menetét, módját, helyét és állapotát. A tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, rögzítése és biztosítása során úgy kell eljárni, hogy az eljárási szabályok megtartása utólag is ellenőrizhető legyen.

Ha a szemle tárgyát a nyomozás során egyáltalán nem, vagy csak jelentős nehézség, illetve költség árán lehet a helyszínen megtekinteni, a szemlét az elrendelő szerv előtt kell megtartani.

A szemle során szakértőt lehet alkalmazni.

Ha a büntetőeljárás során az elkövető azonosítása érdekében biometrikus minta rögzítése indokolt, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az érintett személlyel, tárggyal, helyszínnel vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kapcsolatba került személyektől biometrikus mintát rögzíthet más biometrikus minta vétlen szennyeződésének kiszűrése érdekében.

Question 236

a HELYSZÍNI KIHALLGATÁSON KIT HALLGATNAK KI?

Answer 236

a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a helyszínen hallgatja ki a TERHELTET és a TANÚT, ha szükséges, hogy a bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekménnyel összefüggő más helyszínen tegyen vallomást, mutassa meg az elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási eszközt, illetve a cselekmény lefolyását.

A helyszíni kihallgatás előtt a terheltet, illetve a tanút ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt milyen körülmények között észlelte, és miről ismerné fel.

Question 237

Mit vizsgál a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a bizonyítási kísérlettel?

Answer 237

A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság bizonyítási kísérletet rendel el és tart, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetve körülmények között megtörténhetett-e.

A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni, mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént, illetve megtörténhetett.

Question 238

A felismerésre bemutatás mely célból lehet szükséges?

Answer 238

A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság felismerésre bemutatást rendel el és tart, ha az SZEMÉLY VAGY TÁRGY FELISMERÉSE céljából szükséges.

Question 239

A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, részletesen ki kell hallgatni arról, hogy

Answer 239

a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjegyeiről tud.

Question 240

A terheltnek vagy a tanúnak felismerésre legalább HÁNY személyt vagy tárgyat kell FELISMERÉSRE bemutatni?

Answer 240

legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni.

személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem ismert, továbbá a kérdéses személlyel a felismerést végző által megjelölt fő ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú - így különösen vele azonos nemű, hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű - személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő.

Question 241

a felderítés során végzett utolsó érdemi eljárási cselekmény a gyanúsított kihallgatása. Mikor történhet ez meg?

Answer 241

Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, őt a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség gyanúsítottként kihallgatja.

DE
Az őrizetbe vett személyt a fogva tartása kezdetétől számított huszonnégy órán belül ki kell hallgatni.

Question 242

Mennyi időre halasztja el a nyomozó hatóság/ügyészség a gyanúsított kihallgatását, ha az védőt kíván meghatalmazni vagy védőt rendeltek ki számára?

Answer 242

Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy védőt kíván meghatalmazni, vagy a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség védőt rendel ki, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a védőt nyomban értesíti és a gyanúsítotti kihallgatást a védő megérkezéséig, de legalább két órára elhalasztja.

DE!
Ha a megállapított határidőn belül
a) a védő nem jelenik meg, illetve
b) * a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a védővel lefolytatott tanácskozás alapján a kihallgatás megkezdéséhez hozzájárul,
a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást megkezdi.

Question 243

Mi a gyanúsított kihallgatásának a menete?

Answer 243

1. terhelt személyazonosságának megállapítása (kötelező nyilatkozni róla)
2. terhelti (Miranda) figyelmeztetés
3. megalapozott gyanú közlése
4. vallomástétel

Question 244

Mire kell a terheltet a kihallgatása előtt minden eljárási szakban (nyomozás, elsőfokú eljárás, másodfokú eljárás) az első kihallgatásakor részletesen figyelmeztetni?

Answer 244

• A terheltet megilleti a hallgatás joga
• vallomás nélkül is folytatódik az eljárás
• hamis vád tilalma

Question 245

Mit jelent a hallgatás joga (Miranda-figyelmeztetés)?

Answer 245

• nem köteles vallomást tenni
• vallomástételt (egyes kérdésekre való válaszadást) a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja
• bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban megtagadta
• ha vallomást tesz, amit mond, az bizonyítékként felhasználható.

Question 246

Mit jelent az, hgoy a terhelt vallomása nélkül is folytatódik az eljárás?

Answer 246

a vallomás megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza

nem érinti a terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát

Question 247

Hamis vád tilalma mit jelent?

Answer 247

• a terhelt a vallomásában mást bcs elkövetésével hamisan nem vádolhat
• kegyeleti jogot hamis tényállítással nem sérthet

Question 248

Milyen következményekkel jár, ha a terhelti figylemeztetést, vmint a terheltnek a figyelmeztetésekre adott válaszát nem vették jegyzőkönyvbe?

Answer 248

nem vehető figyelembe a terhelt vallomása bizonyítási eszközként
kivéve, ha egy későbbi figyelmeztetést követően a korábbi közlést fenntartja

Question 249

Folytatólagos kihallgatásnál kell-e jegyzőkönyvezni a figyelmeztetést és választ

Answer 249

nem, ha a terhelt védővel rendelkezik

Question 250

Miből áll a megalapozott gyanú közlése

Answer 250

közölni kell a gyanúsítás tárgyává tett cselekmény tényállását és annak Btk. szerinti minősítését.

A gyanúsítás közlését követően a nyomozó hatóság vagy az ügyészség figyelmezteti a gyanúsítottat és a védőt arra, hogy a gyanúsítás ellen PANASZAK van helye.

Question 251

Mi a terhelti kihallgatás három fő szakasza?

Answer 251

1. meg kell kérdezni a terhelttől az egyéb személyi adatait
2. összefüggően előadhatja vallomását
3. kérdések intézhetőek hozzá

Question 252

Terhelti vallomásként csak az adott ügyben terheltként tett vllomás értékelhető?

Answer 252

Nem, hanem tanúként vagy más ügyben akár terheltként tett vallomása is, ha a megfelelő figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen jegyzőkönyvezésre került.

Question 253

Mit tesz az ügyészség, ha a terheltet bíróság elé kívánja állítani?

Answer 253

Az ügyészség (vagy az ügyészség a nyomozó hatóság útján) közli a gyanúsítottal, ha őt bíróság elé kívánja állítani.

Az ügyészség haladéktalanul védőt rendel ki, ha a gyanúsított nem kíván védőt meghatalmazni.

Question 254

Akadálya-e a nyomozásnak, ha a terhelt távol van?

Answer 254

A büntetőeljárás lefolytatásának nem akadálya az, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt elérhetetlenné vált.

A távollétes eljárásnak az sem feltétele, hogy megtörténjen a gyanúsítás.

Question 255

A távollévő terhelttel szemben eljárás lefolytatásának három együttes feltétele?

Answer 255

A távollévő terhelttel szemben vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye, ha

a) a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált,
b) a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy felkutatása érdekében tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek eredményre (bizonyítás felvételére, adatszerző tev-re, leplezett eszközök alkalmazására került sor, a hatóság körözést, elfogadóparancsot bocsátott ki, ez 15 napon belül nem vezetett eredményre), és
c) azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja.

Question 256

Mit tesz az ügyészség, ha a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak?

Answer 256

• bcs elköv megalapozottan gyanúsítható személyt vagy a gyanúsítottat TÁVOLLÉVŐ TERHELT-té nyilvánítja.
• nyomozás vizsgálati szakkal folyik tovább (ha szükséges)
• határozatot a terheltnek is kézbesítik (távollévő terheltté nyilv, eljárást felfüggesztő, megszüntető határozat, vádemelésről szóló tájékoztatás), minden más határozatot a védőnek (kinek részvétele kötelező!)

Question 257

A nyomozó hatóság mit tesz a gyanúsított kihallgatásától számított 8 napon belül?

Answer 257

• megküldi az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait,
• egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról,
• javaslatot tesz a vizsgálat során szükségesnek tartott eljárási cselekményekre vagy a nyomozás befejezésére.

+ Ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte, ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését, illetve egyezség megkötését kezdeményezte, a nyomozó hatóság erről haladéktalanul beszámol az ügyészségnek.

Question 258

Melyik a nyomozásnak a felderítést követő szakasza és mikor kerül rá sor?

Answer 258

A vizsgálat és a gyanúsított kihallgatása után kerül rá sor. Éppen ezért a gyanúsított kihallgatása a felderítés utolsó érdemi szakasza.

Question 259

Mikor maradhat el a felderítés szakasz a nyomozásból?

Answer 259

Tettenérés esetén, hacsak a tettenérést nem előzte meg egy alapos felderítés, ez a szakasz lényegében el is maradhat. Hiszen ha a terheltet őrizetbe veszik, 24 órán belül ki kell hallgatni és ezt követően 8 napon belül meg kell küldeni az iratokat.

Question 260

A vizsgálat során mely eljárási cselekményekre kerülhet sor?

Answer 260

minden olyan eljárási cselekményre, amely a felderítés során elvégezhető. Mégis vannak olyan kényszerintézkedések, és bizonyítékok, melyek kizárólag vagy elsősorban a vizsgálatra jellemzőek.

Kényszerint közül a személyi szabadságot korlátozó kényszerint többsége a vizsgálat során rendelhető csak el (terhelti jogállás szükséges hozzá)

Előállítás, távoltartás, bűnügyi felügyelet, terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz, óvadék, letartóztatás, kényszergyógykezelés

Question 261

Mely módon rendelkezhet az ügyészség a gyanúsított kihallgatása és az ügyiratok megvizsgálása után?

Answer 261

• elkülönítésnek, egyesítésnek, áttételnek lehet helye (nem érdemi hat)
• vizsgálat keretén belül eljárási cselekm végzése
• elterelésre van lehetőség, azaz az eljárást nem a hagyományos büntetőelj szerinti mederben folytatják (ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezése, egyezség kezdeményezése, közvetítői eljárás lefolyt célból eljárás felfügg, feltételes ügyészi felfüggesztés)
• eljárást meg kell szüntetni
• vádat kell emelni

Question 262

Mi a nyomozás határideje?

Answer 262

a gyanúsított kihallgatásától számított 2 év
ügyészség legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthat

Magánvádas eljárásban max 2 hónap
2xmax 2 hónappal meghosszabbítható

Question 263

A védelem részére a nyomozás vége előtt mennyivel kell biztosítani az ügy iratainak megismerését?

Answer 263

legalább 1 hónappal

Question 264

Megnyílnak-e a védelem jelenléti jogai vizsgálati szakban?

Answer 264

igen

• a gyanúsított és védője jelen lehet a szakértő meghallgatásán, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál is,
• a védő pedig jelen lehet az általa indítványozott tanú kihallgatásán és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen.

Question 265

Vizsgálat során előfordulhat-e, hogy eljárási cselekmény lefolytatásáról mégsem kell a védelmet értesíteni?

Answer 265

sürgősség vagy
más fontos érdek (pl tanú védelme) indokolhatja

8 napon belül tájékoztatni kell a védelmet az így lefolytatott eljárási cselekményről

Question 266

Mely esetben bocsáthat ki a hatóság elfogatóparancsot?

Answer 266

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság

• a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
• őrizetének elrendelése érdekében határozatával

elfogatóparancsot bocsáthat ki, ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

• tényleges tartózkodási HELYE akár ISMERETLEN akár ISMERT, ha a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében ELFOGÁSA ÉS ŐRIZETE INDOKOLT,
• külföldön van fogva tartásban, a NKI elfogatóparancs, illetve európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei fennállnak, és Magyarországra történő átadása, illetve KIADATÁSA indokolt.

Question 267

Mit a teendő, ha vkit elfogatóparanccsal elfognak?

Answer 267

Aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, annak az elfogása esetén az ŐRIZETÉT kell elrendelni, és

a) 24 órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más ügyészség, illetve nyomozó hatóság,
b) 72 órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más bíróság

elé kell kísérni.

Question 268

Mit tesz a hatóság, ha valakivel szemben elfogatóparancsot bocsátottak ki és önként megjelenik?

Answer 268

vissza kell vonni az elfogatóparancsot és csak akkor rendelhető el az őrizete, ha
- arra bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében szükség van.

Question 269

MI az előállítás?

Answer 269

Az előállítás a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságának átmeneti elvonása annak érdekében, hogy az érintettet eljárási cselekmény elvégzése céljából a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság elé kísérjék és biztosítsák a jelenlétét az eljárási cselekményen.

Az ügyészség és a nyomozó hatóság eljárási cselekmény elvégzése érdekében elrendelheti a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy előállítását, ha idézésének feltételei fennállnak, azonban a megjelenés idézés útján történő biztosítása az eljárás érdekeire figyelemmel NEM CÉLSZERŰ.

Question 270

Ki foganatosítja az előállítást?

Answer 270

általában a rendőrség, katonáknál az elöljáró

Question 271

Melyek a bírói engedélyes kényszerintézkedések közös szabályai?

Answer 271

• csak megalapozott gyanú közlését (illetőleg vádemelést) követően rendelhetőek el és csak akkor
• ha a cél eléréséhez feltétlenül szükséges.

Különös feltételeik:
terhelt jelenlétének biztosítása: bűnügyi felügyelet, óvadék, letartóztatás
kollúzió és annak veszélye: távoltartás, bűnügyi felügyelet, óvadék, letartóztatás
bűnismétlés megakadályozása: távoltartás sértett vonatkozásábn, bügyi felügyelet, óvadék, letartóztatás, előzetes kényszergyógykez (ha kényszergyógykez várható)

Question 272

Mi a kollúzió a kényszerintézkedések különös feltételei esetében?

Answer 272

Kollúzió általában a bizonyítás megnehezítése vagy meghiúsítása:

• személy megfélemlítése
• tárgy megsemmisítése
• más bizonyítást veszélyeztető magatartás

Question 273

Ki rendelkezik a bírói engedélyes kényszerint elrendeléséről a vizsgálat során?

Answer 273

a nyomozási bíró az ügyész indítványára (távoltartást a sértett is indítványozhat).

Indítványozottnál súlyosabb kényszerintézkedést nem rendelhet el, enyhébbet mindig!

Question 274

Meddig tartanak a vádemelés előtt elrendelt vagy fenntartott legsúlyosabb kényszerintézkedések?

Answer 274

az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig.

kiv: bíróság elé állítás előtt elrendelt személyi szab érintő bírói engedélyes kényszerint, ami a bíróság elé állítás napján tartott tárgyalás befejezéséig tart.

Question 275

Az egyes kényszerintézkedések a vizsgálat során mely időtartamokra rendelhetőek el?

Answer 275

• távoltartás és bűnügyi felügyelet max 4 hónap (4 hónap bíró hosszabbít)
• letartóztatás max 1 hó (3 havonta hosszabbít 1 év elteltéig, utána két havonta hosszabbít). Végső tartam a szabveszt fenyegetettségéhez igazodik (akár 4 év is lehet).
• előzetes kényszergyógykezelés max 6 hónap, (6 hó hosszabbít).

Question 276

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerint megszűnésének (megszüntetésének) módjai?

Answer 276

• megszűnés: tartama lejárt, nyomozás tartama lejárt és nem emeltek vádat, eljárást megszüntették, felfüggesztették, jogerősen befejezték.
• megszüntetés: kötelező esetek (elrendelés oka megszűnt, helyette más kényszerint rendeltek el, más ügyben a terheltet letartóztatták, előzetes kényszergyógykez rendeltek el), lehetséges esetek (terhelt szabvesztést, elzárást v javítóint nevelést tölt, távoltatás, bűnügyi felügyelet: ha más ügyben is elrendelték és az a cél eléréséhez elegendő)

Question 277

Ki jogosult a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerint megszüntetni?

Answer 277

a vizsgálat során nemcsak a bíróság, de az ügyészség is.

kiv: sértett indítványára elrendelt távoltatás.

Question 278

Mely jogokat korlátoz a távoltartás?

Answer 278

A távoltartás a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.

Question 279

Távoltartást elrendelő végzégben mely magatartási szabályok rendelhetőek el?

Answer 279

(2) Távoltartás elrendelése esetén a BÍRÓSÁG magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel - közvetlenül vagy közvetve - ne lépjen kapcsolatba, illetve ettől a személytől tartsa távol magát (a továbbiakban: távoltartással érintett személy).
(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott cél biztosítása érdekében magatartási szabályként előírhatja, hogy a terhelt

a) meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve
b) a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől, munkahelyétől, az e személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-oktatási- vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát.

Question 280

Mely jogokat korlátoz a bűnügyi felügyelet?

Answer 280

A bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.

Question 281

Bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a BÍRÓSÁG előírja, hogy a terhelt

Answer 281

a) a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyja el,
b) meghatározott jellegű nyilvános helyeket, nyilvános rendezvényeket vagy meghatározott közterületeket ne látogasson, illetve
c) meghatározott időközönként és módon a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervénél jelentkezzen.

+ a bűnügyi felügyelettel elérni kívánt célt biztosító további magatartási szabályokat is előírhat.

Question 282

Ha a terhelt a távoltartás vagy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait megszegi, mit tehet a Bíróság?

Answer 282

(1) a terheltet a bíróság RENDBÍRSÁGGAL sújthatja.
(2) A magatartási szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén a terhelt ŐRIZETE rendelhető el, és
a) a távoltartás magatartási szabályainak megszegése esetén a TÁVOLTARTÁS mellett vagy helyett a terhelt BŰNÜGYI FELÜGYELETE rendelhető el,
b) a terhelt mozgását NYOMON KÖVETŐ technikai eszköz alkalmazása rendelhető el,
c) hátrányosabb vagy más magatartási szabályok megállapításának van helye, vagy
d) a terhelt LETARTÓZTATÁSA rendelhető el.

Question 283

Mikor kötelező a távoltartás (bűnügyi fü) magatartási szabályainak megtartását a rendőrség által nyomkövető eszközzel ellenőrizni?

Answer 283

ha a bűnügyi felügyeletet a letartóztatás tartama felső határának eltelte miatt rendelték el.

Question 284

Mi az óvadék?

Answer 284

Az óvadék a bíróság által meghatározott pénzösszeg, amelynek célja a bíróság által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet magatartási szabályai megtartásának, valamint a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétének elősegítése. Az óvadék megállapításának e törvény eltérő rendelkezése hiányában valamennyi, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés 276. § (2) bekezdésében meghatározott oka esetén helye van.

Egyidejűleg enyhébb kényszerintézkedés(ek) is elrendelhető(ek).
legalább 500e

Question 285

Mely esetekben nem jár vissza az óvadék összege?

Answer 285

• a terhelt letartóztatását a magtartási szabályok megszegése miatt elrendelik
• nem rendelik el a letartóztatást, mert a terhelt elérhetetlenné vált.

Question 286

Mit jelent a letartóztatás?

Answer 286

A letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.

Question 287

Fiatalkorú letartóztatására mely feltétellel kerülhet sor?

Answer 287

A fiatalkorú letartóztatásának a törvényben megállapított okok esetében is csak akkor van helye, ha az a bűncselekmény KÜLÖNÖS TÁRGYI SÚLYA folytán szükséges.

Question 288

Katonák esetén mivel bővül ki a letartóztatási okok köre?

Answer 288

Katonával szemben letartóztatást akkor is el lehet rendelni, ha ellene katonai bűncselekmény vagy a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő más bűncselekmény miatt folyik az eljárás, és a terhelt szolgálati vagy fegyelmi okból nem hagyható szabadlábon.

Question 289

mi a letartóztatás foganatosítási helye?

Answer 289

általában bv intézet
ügyészség rendelkezése alapján legfeljebb 60 napra rendőrségi fogda
fiatalkorúaknál az ügyészség indítványára a bíróság dönt

Question 290

Mire szolgál az elmeállapot megfigyelése?

Answer 290

tartalmilag kényszerintézkedés, az előzetes kényszergyógykezeés feltételeinek kényszer alatti megvizsgálása (Be. a bizonyítékok közé teszi).
nyomozási bíró az ügyészség indítványára akkor rendeli el, ha szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának hosszabb szakértői megfigyelése szükséges. Ilyenkor a fogv lévő terheltet igazságügyi megfigyelő és elmegyógyint-be,szabadlábon lévő terheltet a jsz-ban meghatározott pszichiátriai fekvőbeteg-intézetbe kell beutalni. 1 hónapig tarthat, bíróság 1 hónappal meghosszabbíthatja.

Question 291

Mi az előzetes kényszergyógykezelés?

Answer 291

Az előzetes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.

• kóros elmeállapot
• személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bcs
• bűnmegelőzéshez szükséges
• büntethetőség esetén 1 évi szabvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.

Question 292

az előzetes kényszergyógykezelésre a letartóztatás szabályait kell megfelelően alkalmazni. De ki jogosult fellebbezésre a határozatok ellen és ki jogosult indítványozni a megszüntetést?

Answer 292

a terhelt házastársa és élettársa is jogosult pluszban.

Question 293

Ki az előzetes kényszergyógykezelést foganatosító intézet?

Answer 293

Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet

Question 294

Melyek a kifejezetten a vizsgálatra jellemző bizonyítási eszközök, cselekmények?

Answer 294

• pártfogó felügyelői vélemény
• szembesítés (különösen, ha a terhelt részvételével tartják)
• műszeres vallomásellenőrzés

Question 295

Ki rendelheti el a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését?

Answer 295

csak a bíróság vagy az ügyészség

Question 296

Mely céljai lehetnek a pártfogó felügyelői vélemény beszerzésének?

Answer 296

• büntetés kiszabása, intézkedés alkalmazása
• feltételes ügyészi felfüggesztés alk
• közvetítői eljárásra utalás

Question 297

Mit tartalmaz a pártfogó felügyelői vélemény?

Answer 297

a terhelt személyiségét és életviszonyait jellemző tényeket és körülményeket tartalmazza.

Question 298

Mire való a szembesítés?

Answer 298

a hatóság az egyes vallomások közötti ellentétet szükség esetén szembesítéssel tisztázza.

Ellentét fennállhat a terheltek vallomása
terhelt és tanú vallomása
tanúk vallomása között

Question 299

Hogy zajlik egy szembesítés?

Answer 299

először a szembesítettek a vallomásukat egymással élő szóban közlik
ezután megengedhető, hogy egymásnak kérdéseket tegyenek fel

Question 300

mikor kell mellőzni a szembesítést?

Answer 300

a tanú vagy a terhelt kímélete vagy védelme ezt szükségessé teszi

Question 301

Műszeres vallomásellenőrzést mikor vetik be?

Answer 301

212. § (1) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nyomozás során a tanú és a gyanúsított vallomását műszeres vallomásellenőrzéssel vizsgálhatja. A vizsgálathoz a tanú, illetve a gyanúsított hozzájárulása szükséges.
     (2) A műszeres vallomásellenőrzés során szaktanácsadó igénybevétele kötelező, aki eljárásáról és megállapításairól a továbbiakban tanúként hallgatható ki.

DE! a felderítési szakban csak a tanú esetében képzelhető el ilyen ellenőrzés.

Question 302

Melyek a bizonyítás sajátos szabályai a fiatalkorú elleni büntetőeljárásbn?

Answer 302

fiatalkorú egyéni értékelése: A bizonyítás a fiatalkorú sajátos szükségleteinek, környezetének megismerése szempontjából lényeges körülmények vizsgálatára is kiterjed.

• környezettanulmány
• pártfogó felügyelői vélemény
• szakvélemény (belátási képesség vizsgálata)
• pártfogó felügyelő tanúvallomása
• tv-es képviselő tanúvallomása

Question 303

Kötelező felfüggesztési okok

Answer 303

Csak az ügyész
- közvetítői eljár lefolytatása céljából
- mentelmi jog felfüggesztése iránti indítvány benyújtásakor
A nyomozó hatóság is
- elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható
- terhelt tartós súlyos betegsége agy a bcs elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége

Question 304

Lehetséges felfüggesztési okok

Answer 304

Csak az ügyész függesztheti fel

• közvetítői elj-ban létrejött megállapodás teljesítése
• feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye
• eu konzultációs eljárás
• nki elfogatóparancs alapján átadást elhalaszttták
• nki büntetőbíróság a m hatóságot a büntetőelj átadása érdekében megkereste
• külföldi ítélet elismerését kezdeményezték és az eljárás anélkül nem folytatható
• létrejött egyezségben a terhelt által vállalt kötelezettség teljesítése érdekében

nyomozó hatóság is

• elkövető ismeretlen helyen v külföldön tartózkodik
• jogsegély iránt megkeresés szüks
• előzetes kérdésben hozott döntést kell hozni
• gyanúsítottal szemben a bcs miatt bírósági eljárás van folyamatban

Question 305

Felfüggesztett büntetőeljárás esetében az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás folytatását rendeli el, ha

Answer 305

• felfüggesztés oka megszűnt
• nki büntető bírósággal kapcs törvény az eljárás folytatását előírja
• felfüggesztett eljárás folytatását szükségesnek tartja

Question 306

Bele számít-e a nyomozás határidejébe a felfüggesztés tartama?

Answer 306

nem számít bele

Question 307

Végleges akadály fennállása esetén az eljárást meg kell szüntetni. Mely esetekben szüntetheti kizárólag az ügyészség meg az eljárást?

Answer 307

• nem állapítható meg, hoy a bcs-t a gyanúsított követte el
• büntetőelj átadása, konzultációs eljárás miatt a büntetőeljt más állam hatósága folytatja le
• büntethetőség egyéb okból megszűnt (pl tevékeny megbánás, feltételes ügyészi felfüggesztés)
• megrovásos megszüntetés
• jelentéktelen bcs
• együttműködő személlyel szemben
• az indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította

Question 308

Az ügyészség és a nyomozó hatóság is megszünteti az eljárást, ha

Answer 308

• cselekmény nem bcs
• nem a gyanúsított követte el a bcs-t
• nemállapítható meg bcs elkövetése
• elkövető büntethetőségét/ a cselekmény büntethetőségét kizáró ok
• egyes büntethetőséget megszüntető okok (halál, elévülés, kegyelem)
• csel-t már jogerősen elbírálták
• feljelentés/legfőbb ügyészi rendelkezés hiánya
• magánindítvány (nem pótolható) hiány
• cselekmény nem közvádra üldözendő bcs
• ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá

Question 309

A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése mit takar?

Answer 309

A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthet, amelyben számára kilátásba helyezi, hogy vele szemben büntetőeljárást nem indítanak, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntetik, ha az ügy, illetve más büntetőügy felderítésével, bizonyításával összefüggő információkat és bizonyítékokat bocsát rendelkezésre, és a megállapodással elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek. A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése során feltételként szabható, hogy az elkövető az állam közvetítésével, részben vagy egészben térítse meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a polgári jog szabályai szerint köteles.

Nem köthető megállapodás, ha az elkövetővel szemben olyan bűncselekmény miatt kell büntetőeljárást folytatni, amellyel más életét szándékosan kioltotta vagy amellyel szándékosan maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozott. A megállapodást fel kell bontani, ha a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv arról szerez tudomást, hogy az információt szolgáltató személy ilyen bűncselekményt követett el.

Question 310

Az eljárás folytatását az eljárás megszüntetését követően az ügyészség rendelheti el. Bizonyos esetekben csak a bíróság jogosult ezt megtenni. Mely esetekben?

Answer 310

(5) Az eljárás folytatását az ügyészség indítványára a bíróság rendelheti el, ha

a) a terhelttel szemben az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)-f) pontja vagy a 398. § (2) bekezdés a), c), d) vagy e) pontja alapján az ügyészség szüntette meg, és
b) hivatalból vagy panasz alapján az eljárás megszüntetésétől számított 6 hónapon belül az eljárás folytatására nem került sor.

(6) Az eljárás folytatását a bíróság abban az esetben rendelheti el, ha az ügyben
a) új bizonyíték vagy körülmény merül fel,
b) hamis vagy hamisított bizonyítási eszközt használtak fel, vagy
c) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja kötelességét büntető törvénybe ütköző módon megszegte.

Question 311

A katonai büntetőeljárásban ki irányítja és felügyeli a nyomozást?

Answer 311

707. § (1) A nyomozást a parancsnok irányítja és felügyeli.

(2) A nyomozótiszt a nyomozás során a parancsnok utasítása szerint jár el.

Question 312

Katonai eljárásban elterelés sajátos módja?

Answer 312

bcs elbírálása fegyelmi eljárásban (ha büntetés célja fegyelmi fenyítéssel is elérhető

Question 313

Melyek a bcs-nyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárás feltételei a jogerő előtt?

Answer 313

• elkobzás, vagyonelkobzás, elektr adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele

+

• nyomozás nem indult (kivéve ha azért, mert a csel nem bcs)
• büntetőelj megszüntették (kivéve ha csel nem bcs)
• büntetőeljárást bizonyos okokból felfüggesztették

Question 314

Melyek a bcs-nyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárás feltételei a jogerő után?

Answer 314

• bcs elkövetéséből eredő vagyon visszaszerzése érdekében ( a jogerőre emelkedést követő 5 évig)
• elkobzás, vagyonelkobzás, elektr adat végleges hozzáférhetetlenné tételének utólagos elrendelése szükséges

Question 315

Mi a vagyonkutatás a jogerő előtt?

Answer 315

A jogerő előtt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat felkutatását vagy a lefoglalt dologra vonatkozó tulajdonjog tisztázását (a továbbiakban együtt: vagyonkutatás) rendeli el, ha feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető és

a) nem indult nyomozás, vagy
b) az eljárás adatai alapján
ba) az elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele, vagy
bb) a lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele tárgyában nem lehet érdemben állást foglalni.

Question 316

Mi a vagyonkutatás a jogerő után?

Answer 316

a bíróság jogerős ügydöntő határozatát követően az ÜGYÉSZSÉG vagyonkutatást rendel el

a) * a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon visszaszerzése érdekében, ha a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt, pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás esetén
aa) * a vagyonelkobzás végrehajtása az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján nem vezetett eredményre, vagy

ab) a jogerős ügydöntő határozatot megelőzően a terhelt vagyonelkobzás alá eső vagyona nem volt biztosítható,
b) ha az elkobzás, a vagyonelkobzás vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele utólagos alkalmazásának lehet helye,

és feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető.

Question 317

A vagyonkutatást ki folytatja le?

Answer 317

jogerő előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség

jogerő után a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve folytatja le

Question 318

Meddig tarthat a vagyonkutatás maximum?

Answer 318

maximum az elrendeléstől számított 2 évig tarthat

Question 319

Mely sajátos rendelkezés vonatkozik a perújítás során elrendelt nyomozásra?

Answer 319

• perújítási nyomozás során letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés, bűnügyi felügyelet nem rendelhető el,
• a leplezett eszközök a perújítási nyomozás során is alkalmazhatóak, de ha az alapügyben a nyomozás során már alkalmaztak bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt az érintett személlyel szemben a leplezett eszközök alkalmazásának idejét össze kell adni.

egyebekben a perújítási nyomozás szabályai attól függnek, hogy azt az ügyészség vagy a bíróság rendeli-e el:

• ha az ügyészség rendeli el, nyomozásra vonatkozó ált rendelkezések megfelelően irányadóak,
• bíróság rendeli el, eltérések vannak.

Question 320

Mely jogorvoslati lehetőségek vannak a nyomozás során?

Answer 320

• panasz
• felülbírálati indítvány
• fellebbezés a nyomozási bíró határozatával szemben
• nyomozó hatóság vezetőjének az előterjesztése
• szabadlábra helyezési indítvány
• igazolási kérelem
• kifogás

Question 321

ki terjeszthet elő az ügyészség (nyomozó hatóság) határozata ellen a közléstől számított 8 napon belül panaszt?

Answer 321

teljes körben

• gyanúsított
• védő
• sértett

részlegesen

• feljelentő (feljelentés elutasítása miatt)
• vagyoni érdekelt, egyéb érdekelt (közvetlen rá vonatkozó rendelkezéssel kapcs)

Question 322

Ki bírálja el a panaszt?

Answer 322

ügyészség határozata - felettes ügyészség

nyomozó hatóság határozata - ügyészség

Question 323

Gyanúsítás, gyanúsítás változása ellen ki élhet panasszal?

Answer 323

csak a gyanúsított és a védő, méghozzá annak közlésekor (ha a védő nincs jelen, a kihallgatástól számított 8 napon belül).

Question 324

Mely határozat ellen NINCS HELYE panasznak?

Answer 324

• panaszt elbíráló határozat ellen
• ügyészt kizáró határozat ellen
• eljáró ügyészség és a nyomozó hatóság kijelölése ellen
• ügy áttételéről rendelkező határozat ellen
• szakértő kirendelése, kirendelés alóli felmentése és a védelem által indítványozott szakértővel kapcsolatos indítvány elbírálása ellen
• gyanúsított rendőrségi fogdában történő elhelyezése tárgyában hozott határozat ellen
• általában a kijavítás tárgyában hozott határozat ellen
• a gyanúsított elleni nyomozás 2 éves időtartamát meghosszabbító határozat ellen
• megszüntetést követően az eljárás folytatását elrendelő határozat ellen
• megszüntetést követően az eljárás folytatását elrendelő határozat ellen
• halasztás iránti kérelemről szóló határozat ellen
• a gyanúsítottat távollévő terheltté nyilvánító határozat ellen
• vádemelés ellen
• vagyonelvonásra irányul eljárás megszüntetése ellen

Question 325

Mit tesz a határozatot hozó ügyészség (nyomozó hatóság) a panasz érkezését követő 8 napon belül?

Answer 325

Megvizsgálja, és ha azt

• alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi
• nem tartja alaposnak, az ügyiratokat a panaszra vonatkozó NYILATKOZATÁVAL együtt felterjeszti a panaszt elbíráló ügyészséghez.

Question 326

A panaszt elbíráló ügyészség mely három féle határozatot hozhat?

Answer 326

• ha a panaszt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi v megváltoztatja
• ha a panaszt nem tartja alaposnak, elutasítja (de a határozatot ilyenkor is hatályon kívül helyezheti v megváltoztathatja
• panasszal sérelmezett helyzet a panasz előterjesztésétől független megszűnt, az elbírálást mellőzheti.

Question 327

Melyek lehetnek a felülbírálati indítvány okai?

Answer 327

KÉNYSZERINT RENDELK ELLEN
- távoltartás/bűnügyi fü magatartási szab részleges feloldására
- elkobzás/vagyonelkobz biztosítása érd alkalmazott lefoglalás elrendelés
- ügyészség/nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vétel/lefoglalt dolog értékesítése
PANASZT ELUTASÍTÓ HATÁROZAT ELLEN
- kutatás
- motozás
címzettnek még nem kézbesített postai/ még nem továbbított elektr küldemény lefoglalása
- médiatart szolgáltató szerkesztőségében lefoglalás
- ügyiratok megismerésének korlátozása
- tevékeny megbánás (felt ügyészi felfügg, megrovás) esetén a bűnügyi költséggel kapcsolatos panasz elutasítása

Question 328

Mit tesz az ügyészség a PANASZT elbíráló határozatában, ha azt állapítja meg, hogy a gyanúsítás közlésekor a bcs megalapozott gyanúja a gyanúsítottal szemben nem volt megállapítható?

Answer 328

Megállapítja, hogy a gyanúsítás törvényi feltételei nem álltak fenn, és a gyanúsított ezen MINŐSÉGE a panaszt elbíráló határozat hozatalával MEGSZŰNIK.

Question 329

Mikor kell a nyomozó hatóság által közölt gyanúsítás ellen előterjesztett panasz elbírálását MELLŐZNI?

Answer 329

ha az ügyészség a gyanúsítással egyező tényállás és Btk. szerinti minősítés alapján az őrizetbe vett terhelt személyi szabadságát érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésére indítványt tesz a bíróságnak.

Question 330

Hol kell és milyen határidővel előterjeszteni a felülbírálati indítványt?

Answer 330

• határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül
• nyomozási bírónál
• két példányban

tartalma:
mely határozat ellen+ oka+ célja

Question 331

Helyt adhat-e az ügyészség is a felülbírálati indítványnak?

Answer 331

igen, ilyenkor nem kell a bíróságnak továbbítani

kiv: panaszt elutasító felülbírálati indítvány

Question 332

Ki jelenthet be a nyomozási bíró határozata ellen fellebbezést?

Answer 332

• ügyészség
• indítványozó
• az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz
• gyanúsítottal közölt határozat ellen a védő

Question 333

Mi a határideje a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés bejelentésének?

Answer 333

1. Fellebbezésre jogosult jelen van + ülésen közlik a határozatot: nyomban
2. Fellebbezésre jogosult jelen van vagy nincs jelen + ügyiratok alapján hozott határozat: kézbesítéstől számított 3 napon belül
3. Fellebbezésre jogosult nincs jelen + ülésen közölt határozat: az üléstől számított 3 napon belül.

Question 334

Mikor lesz a fellebbezésnek (nymozási bíró határozata ellen) kivételesen halasztó hatálya?

Answer 334

• személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszüntetése miatt bejelentett ügyészi fellebb (ha a megszüntetést nem az ügyészség indítványozta)
• informátor személyének felfedésére kötelező határozat elleni fellebb

Question 335

Ki fogja elbírálni a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezést?

Answer 335

törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen, illetve ha szükségesnek tartja, ülésen.

Question 336

Mikor kötelező ÜLÉSEN elbírálni a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezést?

Answer 336

A letartóztatás elrendelésére irányuló indítvány elutasítása esetén - ideértve azt is, ha a bíróság a letartóztatás helyett bűnügyi felügyeletet, illetve távoltartást rendel el - az ügyészség, a terhelt, illetve a védő a jogorvoslati nyilatkozatával egyidejűleg indítványozhatja, hogy a fellebbezést ülésen bírálják el. Erre a terheltet a jogorvoslati nyilatkozatok megtételekor figyelmeztetni kell.

Question 337

Nincs helye nyomozási bíró határozata elleni fellebbezésnek, ha

Answer 337

• közjegyzői, ügyvédi irodában, tanúvallomás megtagadására jogosultnál tartandó kutatással és lefoglalással kapcs
• bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával kapcs
• rendbírság átváltoztatásáról rendelkező
• tanú különösen védetté nyilvánításáról hozott
• megszüntetett eljárás folytatásáról rendelkező
• felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozat ellen.

Question 338

Nyomozó hatóság vezetőjének az előterjesztése jogorvoslat?

Answer 338

ha a nyomozó hatóság vezetője számára az ügyészségi utasítás jogellenessége felismerhető, haladéktalanul köteles az ügyészség vezetőjének figyelmét felhívni. Ez nem kifejezetten jogorvoslat, de joghatását tekintve annak tekinthető, ugyanis azt követően az ügyészség vezetője nyilatkozik, hogy fenntartja-e az utasítást.

Question 339

Tehet-e a nyomozó hatóság vezetője előterjesztést a felettes ügyészséghez is?

Answer 339

igen, felettes szerve útján

Ha a felettes ügyészség az előterjesztés alapján az ügyiratokat megvizsgálja és jogi álláspontjáról az előterjesztőt az előterjesztés hozzá érk számított 15 napon belül írásban tájékoztatja.

Question 340

Jogorvoslat-e a szabadlábra helyezési indítvány?

Answer 340

nem kifejezett jogorvoslat, Be-ben a letartóztatás megszüntetése iránti indítvány.

Letartóztatás megszüntetése, enyhébb, személyi szab érintő bírói engedélyes kényszerint elrendelése iránt az ügyészség, terhelt és védője terjeszthet elő indítványt.

Question 341

Mikor lehet letartóztatás megszüntetése iránti indítványt érdemi indoklás nélkül elutasítani?

Answer 341

ha ismételten, azonos tartalommal terjesztették elő

és

a letartóztatás elrendelése (meghosszabbítása, fenntartása) óta 3 hónap nem telt el.

Question 342

ki terjeszthet elő az eljárás elhúzódása miatt kifogást?

Answer 342

• terhelt
• védő
• sértett
• vagyoni érdekelt
• egyéb érdekelt

Question 343

Mikor lehet az eljárás elhúzódása miatt kifogást előterjeszteni?

Answer 343

a) a TÖRVÉNY a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság részére az eljárás lefolytatására, az eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára HATÁRIDŐT állapított meg, azonban az EREDMÉNYTELENÜL telt el, vagy
b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül telt el, és a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a mulasztóval szemben NEM ALKALMAZTA a TÖRVÉNY által lehetővé tett INTÉZKEDÉSEKET.

Question 344

Hol lehet az eljárás elhúzódása miatt kifogást előterjeszteni?

Answer 344

a feltételezett mulasztást elkövető hatóságnál írásban

Answer 345

Az ügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a kifogást annak érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a vádemelés előtt nyolc napon belül, a vádemelés után egy hónapon belül megteszi a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést, egyidejűleg a kifogás elintézéséről a kifogás előterjesztőjét tájékoztatja.

Question 346

A védő kizárása

43. § (1) Nem lehet védő

Answer 346

a) a sértett, a sértett segítője, valamint ezek hozzátartozója,
b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként jár vagy járt el, valamint ezek hozzátartozója,
c) * aki a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyével ellentétes,
d) aki az ügyben szakértőként vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
e) * aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt, kivéve, ha a 170. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem volt kihallgatható, illetve ha a 173. § alapján a tanúvallomást megtagadta,
f) aki az ügyben tanúként részt vett, vagy részt vevő - a terhelttől különböző - személy segítőjeként vesz vagy vett részt,
g) aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el,
h) aki az ügyben vagy az üggyel összefüggő más ügyben terheltként vesz vagy vett részt.
(2) * Több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek érdekei nem ellentétesek. A több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében eljáró védőt az eljárásból ki kell zárni, ha a terheltek, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között érdekellentét áll fenn.
(3) A védő kizárásáról - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a bíróság határoz.
(4) Ha a védő a kizárási okot maga jelenti be, a kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyben nem járhat el.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kivéve a védő a kizárás elbírálásáig az ügyben eljárhat.

Question 347

A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy fogalma *

Answer 347

38. § (1) A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak.
    (2) A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a vádemelés után vádlott, a büntetés, a megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés jogerős ügydöntő határozattal történő kiszabása, illetve alkalmazása után elítélt.
    (3) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a nyomozás során - a gyanúsítás közléséig - az, akit bűncselekmény elkövetése miatt elfogtak, gyanúsítotti kihallgatása érdekében idéztek, akinek előállítását vagy bűncselekmény elkövetése miatt körözését rendelték el, vagy akivel szemben elfogatóparancsot bocsátottak ki.

Question 348

67. § (1) A büntetőeljárásban a támogató nem vehet részt, ha

Answer 348

a) a büntetőeljárás olyan résztvevője, valamint ennek olyan segítője, akinek érdekei a támogatott személlyel ellentétesek,
b) az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt vagy jár el, valamint ezek hozzátartozója,
c) az ügyben védőként, tanúként vagy szakértőként vesz vagy vett részt,
d) ez az eljárás érdekeit egyébként sérti.
(2) A támogató kizárásáról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyik. E határozat ellen a támogató és a támogatott személy jogorvoslattal élhet.
(3) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a támogatót a büntetőeljárásból kizárta, vagy a támogató és a támogatott személy között az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül érdekellentétet észlel, erről a támogatott tájékoztatásával egyidejűleg haladéktalanul tájékoztatja a gyámhatóságot.

Question 349

A szakértő kizárása

191. § (1) Szakértőként nem járhat el,

Answer 349

a) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, továbbá sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy ezek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója,
b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság nyomozási tevékenységet ellátó állományának tagjaként járt vagy jár el, valamint ezek hozzátartozója,
c) aki az ügyben tanúként, vagy tanú segítőjeként vesz vagy vett részt,
d) a halál oka és körülményei vizsgálatánál, továbbá a kihantolásnál az az orvos, aki a meghalt személyt közvetlenül a halála előtt gyógykezelte, illetve a halál beálltát megállapította,
e) a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői testület tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértői intézmény, a szervezet vagy a szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn,
f) a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt,
g) akit az ügyben szaktanácsadóként vettek igénybe,
h) akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható.
(2) * Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem minősül a nyomozó hatóság nyomozási tevékenységet ellátó állománya tagjának az, aki a rá vonatkozó jogszabályok alapján nem a nyomozó hatóság állományában teljesít szolgálatot.
(3) A szakértő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a kirendelőnek haladéktalanul bejelenteni. Gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, illetve szakértői testület kirendelése esetén a bejelentést a kirendelt társaság vagy szerv vezetője útján kell megtenni.
(4) A szakértő kizárásáról az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság határoz.
(5) A tanú vallomástételének akadályára vonatkozó rendelkezések a szakértőre is értelemszerűen irányadók.

Question 350

A bíró kizárásának okai

14. § (1) Bíróként nem járhat el,

Answer 350

a) aki az ügyben ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója,
b) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek hozzátartozója,
c) aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
d) aki az üggyel összefüggésben titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött, tekintet nélkül arra, hogy az így szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e,
e) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag az ügyben eljáró bíróval szemben jelenthető be.
(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül
a) a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt,
b) a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy elsőfokú, a harmadfokú eljárásból pedig az, aki az ügy elsőfokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett,
c) a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett,
d) a perújítás elrendelése folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a perújítást elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában részt vett,
e) az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást kivéve, a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat meghozatalában részt vett.
(4) A (3) bekezdés esetén az ügy elbírálásából ki van zárva az a bíró is, akinek hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában.
(5) A (3) bekezdés c) pontja esetén a megismételt eljárás alapján hozott határozat felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában részt vett.
(6) A (3) bekezdés d) pontja esetén a 637. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott okból a 637. § (5) bekezdése alapján elrendelt perújítás folytán megismételt elsőfokú vagy másodfokú eljárásból nincs kizárva az a bíró, aki a perújítást elrendelő határozat meghozatalában részt vett.
(7) Az (1) bekezdés e) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha a bíró a sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.
(8) A (3) bekezdés e) pontja esetén nem kizárási ok, ha az alapügyben a bíró olyan határozat meghozatalában vett részt, amelyet a rendkívüli jogorvoslati indítvány nem érint.

Question 351

Az ügyész kizárása

27. § (1) Ügyészként nem járhat el,

Answer 351

a) aki az ügyben bíróként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója,
b) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek hozzátartozója,
c) aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag az ügyben eljáró ügyésszel szemben jelenthető be.
(3) A perújítási eljárásból ki van zárva az az ügyész, aki az alapügyben a nyomozást teljesítette, egyes eljárási cselekményeket végzett, vádat emelt, illetve a vádat képviselte.
(4) Nem kizárási ok, ha az ügyész a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekmény miatt feljelentést tett.
(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha az ügyész a sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.
(6) Nem járhat el az ügyben - a Legfőbb Ügyészség kivételével - az az ügyészség, amelynek a vezetőjével vagy vezetőhelyettesével szemben az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szabályozott kizárási ok merült fel.
(7) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szabályozott kizárási ok a főügyésszel vagy a főügyészhelyettessel szemben merült fel, a főügyészség területén lévő járási ügyészség az ügyben nem járhat el.

Question 352

A nyomozó hatóság tagjának kizárása

32. § (1) A nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el,

Answer 352

a) aki az ügyben bíróként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója,
b) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek hozzátartozója,
c) aki az ügyben tanúként vagy szakértőként vesz vagy vett részt,
d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag a nyomozó hatóság ügyben eljáró tagjával szemben jelenthető be.
(3) A nyomozó hatóságnak az alapügyben eljárt tagja is ki van zárva
a) a perújítás során elrendelt nyomozásból,
b) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozásából.
(4) Nem kizárási ok, ha a nyomozó hatóság tagja a szolgálati feladata teljesítése során tudomására jutott bűncselekmény miatt tett feljelentést.
(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha a nyomozó hatóság eljáró tagja a sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.
(6) Nem járhat el az ügyben az a nyomozó hatóság, amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdésben szabályozott kizárási ok merül fel. Ha a kizárási ok az országos illetékességű nyomozó hatóság vezetőjével szemben merül fel, a nyomozást az ügyészség végzi.
33. § (1) Ha a nyomozó hatóság tagja a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben korlátozás nélkül eljárhat.
(2) A nyomozó hatóság tagjának kizárásáról a nyomozó hatóság vezetője, az utóbbi kizárásáról a felettes nyomozó hatóság vezetője határoz. Az országos illetékességű nyomozó hatóság vezetőjének kizárásáról az eljáró ügyészség határoz.
(3) A nyomozó hatóság tagjának kizárására egyebekben a 28. § (1)-(5) és (7)-(8) bekezdését kell alkalmazni.
(4) A nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a jegyzőkönyvvezető kizárására is.

Question 353

Kötelező védői részvétel az eljárásban

44. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha (TIPP)

Answer 353

a) a bűncselekményre a törvény 5 évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés HATÁLYA ALATT ÁLL, más ügyben letartóztatás, előzetes KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
c) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból KOMMUNIKÁCIÓKÉPTELEN, vagy abban súlyos fokban KORLÁTOZOTT, továbbá - a beszámítási képességére tekintet nélkül - KÓRÓS ELMEÁLLAPOTÚ,
d) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a MAGYAR NYELVET NEM ISMERI,
e) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy egyéb okból NEM KÉPES SZEMÉLYESEN VÉDEKEZNI,
f) * a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, VÉDŐT RENDELT KI,
g) BE TÖRVÉNY erről külön rendelkezik.

Question 354

A kizárólagos ügyészségi nyomozás TÖRTÉNIK MELY BCS-EK MIATT?

Answer 354

30. § Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:
    a) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú TAGJA ÁLTAL ELKÖVETETT, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény,
    b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal PÉNZÜGYŐRI MUNKAKÖRT betöltő foglalkoztatottja által elkövetett bűncselekmény,
    c) BÍRÓ, az ÜGYÉSZ , a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja és a külföldi hivatalos személy ELLEN ELKÖVETETT, a Btk. 160. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberölés, a Btk. 190. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, a Btk. 365. § (3) bekezdés f) pontja, illetve (4) bekezdés c) pontja szerinti rablás,
    d) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott ÁLTAL ELKÖVETETT bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,
    e) a MENTELMI joggal rendelkező és a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy

ea) által elkövetett bűncselekmény,
eb) sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, illetve nemzetközileg védett személy elleni erőszak, és
ec) működésével kapcsolatban ellene elkövetett más bűncselekmény,

f) * a hivatali vesztegetés, a hivatali vesztegetés elfogadása, a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, a Btk. 298. § (1), (1a) és (3) bekezdése szerinti hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy vonatkozásában elkövetett befolyás vásárlása, a Btk. 299. § (1), (2) és (5) bekezdése szerinti hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy vonatkozásában elkövetett befolyással üzérkedés és a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása,
g) a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény,
h) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.

Question 355

A nyomozó hatóság feladatai?

Answer 355

31. § (1) A nyomozó hatóság a bűncselekmények felderítése érdekében ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁST és NYOMOZÁST végez.
    (2) A nyomozó hatóság az előkészítő eljárás és a FELDERÍTÉS során ÖNÁLLÓAN, a vizsgálat során az ügyészség IRÁNYÍTÁSÁVAL jár el.
    (3) A nyomozó hatóság jogosult MINDAZON ELJÁRÁSI CSELEKMÉNY elvégzésére és HATÁROZAT MEGHOZATALÁRA, amelyet TÖRVÉNY NEM UTAL a bíróság vagy az ügyészség hatáskörébe.
    (4) Ha a nyomozó hatóság észleli, hogy olyan eljárási cselekmény elvégzése, illetve határozat meghozatala szükséges, amelyről a döntés a bíróság, illetve az ügyészség hatáskörébe tartozik, erről az ügyészségnek haladéktalanul beszámol.
    (5) A nyomozó hatóság az ügyészség utasításait határidőre teljesíti.
    (6) Az ügyészségi utasítások teljesítéséért a nyomozó hatóság vezetője felel.

Question 356

MIT TEHET A NYOMOZÓ HATÓSÁG, HA AZ ÜGYÉSZSÉGI UTASÍTÁS JOGELLENESSÉGÉT ISMERI FEL?

Answer 356

(7) Ha a nyomozó hatóság vezetője számára az ügyészségi utasítás jogellenessége felismerhető, arra haladéktalanul köteles az ügyészség vezetőjének FIGYELMÉT FELHÍVNI. Ha az ügyészség vezetője az utasítást ennek ellenére fenntartja, ezt a nyomozó hatóság vezetőjének - az ügyészségi utasítás jogellenességével összefüggő indokolt álláspontját tartalmazó - írásbeli kérésére írásba foglalja.
(8) A nyomozó hatóság vezetője az ügyészségi utasítás ellen felettes szerve útján ELŐTERJESZTÉST tehet a FELETTES ÜGYÉSZSÉGHEZ . A felettes szerv az előterjesztést az arra vonatkozó ténybeli és szakmai álláspontjának kifejtésével továbbítja a felettes ügyészséghez. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya.
(9) A felettes ügyészség az előterjesztés alapján az ügyiratokat megvizsgálja és a vizsgálata eredményéről, jogi álláspontjáról az előterjesztőt az előterjesztés hozzá érkezésétől számított 15 napon belül írásban TÁJÉKOZTATJA.

Question 357

A NYOMOZÁS SORÁN MELY ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEKET TEHET MEG A NYOMOZÓ HATÓSÁG, MELY HATÁROZATOKAT HOZHAT?

Answer 357

A nyomozó hatóság jogosult MINDAZON ELJÁRÁSI CSELEKMÉNY elvégzésére és HATÁROZAT MEGHOZATALÁRA, amelyet TÖRVÉNY NEM UTAL a bíróság vagy az ügyészség hatáskörébe.

Question 358

A nyomozó hatóság tagjának kizárása

Answer 358

32. § (1) A nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el,
    a) aki az ügyben BÍRÓKÉNT járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója,
    b) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek hozzátartozója,
    c) aki az ügyben tanúként vagy szakértőként vesz vagy vett részt,
    d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag a nyomozó hatóság ügyben eljáró tagjával szemben jelenthető be.
    (3) A nyomozó hatóságnak az alapügyben eljárt tagja is ki van zárva
    a) a PERÚJÍTÁS SORÁN elrendelt nyomozásból,
    b) az IGSZOLG ELLENI bűncselekmények nyomozásából.
    (4) Nem kizárási ok, ha a nyomozó hatóság tagja a szolgálati feladata teljesítése során tudomására jutott bűncselekmény miatt tett feljelentést.
    (5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha a nyomozó hatóság eljáró tagja a sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.
    (6) Nem járhat el az ügyben az a nyomozó hatóság, amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdésben szabályozott kizárási ok merül fel. Ha a kizárási ok az ORSZÁGOS ILLETÉKESSÉGŰ nyomozó hatóság VEZETŐJÉVEL szemben merül fel, a nyomozást az ÜGYÉSZSÉG VÉGZI.
33. § (1) Ha a nyomozó hatóság tagja a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben korlátozás nélkül eljárhat.
    (2) A nyomozó hatóság tagjának kizárásáról a nyomozó hatóság VEZETŐJE, az utóbbi kizárásáról a felettes nyomozó hatóság vezetője határoz. Az országos illetékességű nyomozó hatóság vezetőjének kizárásáról az ELJÁRÓ ÜGYÉSZSÉG határoz.
    (3) A nyomozó hatóság tagjának kizárására egyebekben a 28. § (1)-(5) és (7)-(8) bekezdését kell alkalmazni.
    (4) A nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a jegyzőkönyvvezető kizárására is.

Question 359

NYOMOZÓ HATÓSÁGOK FAJTÁI

Answer 359

A nyomozó hatóságok
34. § (1) ÁLTALÁNOS NYOMOZÓ hatóságként a RENDŐRSÉG általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének nyomozó hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei járnak el.

(2) A NAV végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:
a) nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés,
c) bitorlás, szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása, jogkezelési adat meghamisítása és iparjogvédelmi jogok megsértése,
d) társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés, költségvetési csalás, költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, jövedékkel visszaélés elősegítése,
e) számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység,
f) versenytárs utánzása,
g) az a)-f) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás, hamis magánokirat felhasználása, egyedi azonosító jellel visszaélés, bélyeghamisítás, pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása.
(3) A KÜLFÖLDÖN LÉVŐ magyar felségjelű kereskedelmi úszó létesítményen vagy polgári légi járművön a magyar büntető JOGHATÓSÁG alá tartozó bűncselekmény miatt az úszó létesítmény, illetve a légi jármű PARANCSNOKA jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására.

Question 360

A nyomozó hatóság hatásköre és illetékessége

Answer 360

35. § (1) A nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét jogszabály határozza meg.
    (2) * Az általános nyomozó hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal között felmerült hatásköri összeütközés esetén, valamint ha az általános nyomozó hatóság vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel halmazatban olyan bűncselekmény is megvalósult, amelynek nyomozására e nyomozó hatóság hatásköre nem terjed ki, és az eljárás elkülönítése nem célszerű, az eljáró nyomozó hatóságot az ELJÁRÓ ÜGYÉSZSÉG JELÖLI KI. Az ügyészség eljáró nyomozó hatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt akkor is kijelölheti, ha annak hatásköre a bűncselekmény nyomozására egyébként nem terjed ki. A kijelölés tárgyában hozott határozat ellen NINCS HELYE PANASZNAK.
    (3) A nyomozó hatóságok a vezetőik megállapodása alapján az ügyészség jóváhagyásával egy ügyben vagy ügyek meghatározott csoportjában közösen is végezhetik a nyomozást.

Question 361

BÜNTETŐELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK

Answer 361

A büntetőeljárásban

• a terhelt,
• a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy,
• a védő,
• a sértett,
• a magánvádló,
• a pótmagánvádló,
• a magánfél,
• a vagyoni érdekelt,
• az egyéb érdekelt és
• törvényben meghatározottak szerint az eljárás alá vont jogi személy vesz részt.

Question 362

A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogai

Answer 362

39. § (1) A TERHELT JOGOSULT arra, hogy
    a) MEGISMERJE a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá ezek VÁLTOZÁSÁT,
    b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megfelelő időt és körülményeket biztosítson számára a VÉDEKEZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ,
    c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól FELVILÁGOSÍTÁST KAPJON,
    d) védelmének ellátására VÉDŐT hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,
    e) a védőjével ELLENŐRZÉS NÉLKÜL tanácskozzon,
    f) VALLOMÁST tegyen vagy a vallomástételt megtagadja,
    g) bizonyítékot TERJESSZEN ELŐ, indítványt és észrevételt tegyen, az UTOLSÓ SZÓ jogán felszólaljon,
    h) a TÁRGYALÁSON és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában tartandó ÜLÉSEN jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint KÉRDÉSEKET tegyen fel,
    i) JOGORVOSLATTAL éljen,
    j) az eljárás ÜGYIRATAIT - az e törvényben meghatározott kivételekkel - teljes terjedelmében MEGISMERJE,
    k) EGYEZSÉG megkötését, illetve ügyészi INTÉZKEDÉS vagy HATÁROZAT kilátásba helyezését KEZDEMÉNYEZZE.
    (2) A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy
    a) megismerje a fogva tartásának OKÁT és ennek változását,
    b) a fogva tartásáról egy ÁLTALA VÁLASZTOTT személyt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság TÁJÉKOZTASSON,
    c) a VÉDŐJÉVEL, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele személyesen, postai vagy elektronikus úton ellenőrzés nélkül érintkezzen,
    d) az általa választott személlyel a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság rendelkezése szerint SZEMÉLYESEN felügyelet mellett, továbbá postai vagy elektronikus úton ellenőrzés mellett ÉRINTKEZZEN ,
    e) törvénnyel kihirdetett NKI SZERZ-BEN meghatározott személlyel, hatósággal a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint érintkezzen.
    (4) * A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a terheltet a büntetőeljárásban történő részvételének kezdetekor a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire figyelmezteti. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy költségkedvezmény iránti kérelmet nyújthat be, annak feltételeire, valamint az anyanyelv használatához való jogra is.
    (5) Ha a terhelt fogva van, az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a terheltet a jogairól írásban is tájékoztatja. A tájékoztatás kiterjed a fogva tartásnak az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a törvényben meghatározott lehetséges végső tartamára, a fogva tartás meghosszabbításának, fenntartásának és felülvizsgálatának szabályaira, valamint az e határozatokkal szembeni jogorvoslathoz, illetve a fogva tartás megszüntetése iránti indítvány benyújtásához való jogra is.
    (6) Az (1) bekezdés b) és e) pontja szerinti jog gyakorlása érdekében a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény megkezdését vagy elvégzését legalább egy órára elhalasztja, ha a terheltnek a védekezésre való felkészülésre, vagy a védővel való tanácskozásra az eljárási cselekmény megkezdése előtt - a terhelt és a védő önhibáján kívüli okból - nem volt lehetősége.
    (7) A (2) bekezdés d) pontja szerinti jog biztosítása során a bíróság vagy az ügyészség a hozzátartozóval való érintkezést kizárólag a büntetőeljárás eredményessége, vagy más személy életének, testi épségének védelme érdekében korlátozhatja vagy tilthatja meg. Az erről szóló határozat ellen a terhelt és a védő élhet jogorvoslattal.
    (8) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaira és kötelezettségeire - az (1) bekezdés a), f)-h), j) és k) pontja, valamint a (3) bekezdés b) pontja kivételével - a terhelt jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Question 363

A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy KÖTELESSÉGEI

Answer 363

(3) A terhelt köteles
a) az eljárási cselekményeken a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint JELEN LENNI,
b) a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, valamint ezek megváltozását - a változást követő 3MN-ON belül - az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.

Question 364

A VÉDŐ JOGAI

Answer 364

42. § (1) A védő - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - teljeskörűen gyakorolhatja a TERHELT mindazon jogát, amely JELLEGÉNÉL FOGVA nem csak a terhelt személyéhez fűződik. A védő e jogokat ÖNÁLLÓAN, védői jogokként gyakorolhatja.
    (2) A védő az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül jogosult arra, hogy
    a) jelen legyen az olyan eljárási cselekményen, amelyen a TERHELT JELEN LEHET vagy a terhelt jelenléte KÖTELEZŐ,
    b) a TV-BEN MEGHATÁROZOTT esetekben jelen legyen az olyan eljárási cselekményeken is, ahol a terhelt NEM LEHET JELEN vagy a terhelt jelenléte korlátozható,
    c) a védelem érdekében a jogszabályban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között ADATOKAT SZEREZZEN BE és gyűjtsön, és e célból a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény alapján MAGÁNNYOMOZÓT vegyen igénybe.
    (3) A terhelttel közölt határozatot minden esetben KÖZÖLNI KELL a védőjével is.

Question 365

A VÉDŐ KÖTELEZETTSÉGEI

Answer 365

(4) A védő köteles
a) a terhelttel a kapcsolatot KÉSEDELEM NÉLKÜL felvenni,
b) a terhelt érdekében minden TÖRVÉNYES VÉDEKEZÉSI ESZKÖZT és módot KELLŐ IDŐBEN felhasználni,
c) a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről FELVILÁGOSÍTANI, a jogairól tájékoztatni, a kötelezettségeire figyelmeztetni,
d) a terheltet mentő, illetve a felelősségét enyhítő tények FELDERÍTÉSÉT SZORGALMAZNI,
e) akadályoztatása esetén - előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülését kivéve - HELYETTESÍTÉSÉRŐL GONDOSKODNI, egyidejűleg az akadályoztatás tényéről az eljáró bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot tájékoztatni,
f) jogait úgy gyakorolni és kötelezettségeit úgy teljesíteni, hogy azzal a büntetőeljárás időszerű lefolytatását NE AKADÁLYOZZA.
(5) Ha a terhelt fogva van, az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a védő személyéről és elérhetőségéről, valamint ezek megváltozásáról haladéktalanul, de legkésőbb a terhelt befogadásakor, illetve a változásról való tudomásszerzést követő 48 órán belül tájékoztatja a fogva tartást végrehajtó intézetet.

Question 366

NEM LEHET VÉDŐ, AKI?

Answer 366

43. § (1) Nem lehet védő
    a) a sértett, a sértett SEGÍTŐJE, valamint ezek HTARTOZÓJA,
    b) aki az ügyben BÍRÓKÉNT, ÜGYÉSZKÉNT vagy a NYOMOZÓ HATÓSÁG tagjaként jár vagy járt el, valamint ezek hozzátartozója,
    c) * aki a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy ÉRDEKÉVEL ELLENTÉTES magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyével ellentétes,
    d) aki az ügyben szakértőként vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
    e) * aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt, kivéve, ha a 170. § (1) bekezdés a) pontja alapján NEM VOLT KIHALLGATHATÓ, illetve ha a 173. § alapján a tanúvallomást MEGTAGADTA,
    f) aki az ügyben tanúként részt vett, vagy részt vevő - a terhelttől különböző - személy segítőjeként vesz vagy vett részt,
    g) aki az ügyben KÖZVETÍTŐKÉNT jár vagy járt el,
    h) aki az ügyben vagy az üggyel összefüggő MÁS ügyben TERHELTKÉNT vesz vagy vett részt.
    (2) * Több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek ÉRDEKEI NEM ELLENTÉTESEK. A több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében eljáró védőt az eljárásból ki kell zárni, ha a terheltek, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között érdekellentét áll fenn.
    (3) A védő kizárásáról - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a BÍRÓSÁG határoz.
    (4) Ha a védő a kizárási okot maga jelenti be, a kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyben nem járhat el.
    (5) A (4) bekezdésben foglaltakat kivéve a védő a kizárás elbírálásáig az ügyben eljárhat.

Question 367

A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha

Answer 367

44. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha
    a) a bűncselekményre a törvény 5évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
    b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
    c) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú,
    d) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a MAGYAR NYELVET NEM ISMERI,
    e) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy EGYÉB OKBÓL nem képes SZEMÉLYESEN VÉDEKEZNI,
    f) * a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt RENDELT KI,
    g) BE TÖRVÉNY erről külön rendelkezik.

Question 368

MIKOR RENDELNEK KI VÉDŐT A TERHELT MELLÉ?

Answer 368

• A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság védő kirendeléséről határoz, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs meghatalmazott védője.
• A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a büntetőeljárásban védő részvétele nem kötelező, de a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy HATÉKONY VÉDELMÉNEK biztosítása végett azt szükségesnek tartja.
• Az ügyészség és a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a terhelt jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni és védő kirendelését indítványozza. A bíróság a vádemelés után a terhelt indítványára védőt rendel ki.

Question 369

HELYETTES VÉDŐT MIKOR RENDELNEK KI?

Answer 369

49. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a védő helyettesítésére helyettes védőt rendel ki, ha
    a) a védő az eljárási cselekményen SZABÁLYSZERŰ IDÉZÉS ellenére nem jelenik meg,
    b) távolmaradását alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy helyettesítéséről nem gondoskodik,
    c) az eljárási cselekmény elvégzésének egyéb feltételei fennállnak, és
    d) az eljárási cselekmény elvégzése nem mellőzhető.
    (2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság akkor is helyettes védőt rendel ki, ha
    a) a védő a távolmaradását előzetesen kimentette, azonban helyettesítéséről nem gondoskodott, és
    b) az eljárási cselekmény elhalasztása az eljárási cselekmény eredményes elvégzését veszélyeztetné, vagy a büntetőeljárás lefolytatását jelentősen késleltetné.

Question 370

a védelemhez való jog lényeges tartalmába mi tartozik bele egy AB HATÁROZAT szerint a terhelt vallomása - kirendelt védő témakörben?

Answer 370

a terhelt érdekében kirendelt védőt a terhelti kihallgatás helyéről és időpontjáról igazolható módon, olyan időben értesítsék, hogy a kirendelt védőnek lehetősége legyen az eljárási törvényben foglalt jogait gyakorolni és a terhelti kihallgatáson részt venni. Ilyen értesítés elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítékként nem értékelhető.

Question 371

a sértett jogai?

Answer 371

51. § (1) A sértett jogosult arra, hogy
    a) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,
    b) a perbeszédek során FELSZÓLALJON,
    c) a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél JELEN LEGYEN és az e törvényben meghatározottak szerint KÉRDÉSEKET tegyen fel,
    d) az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ÜGYIRATOKAT - az e törvényben meghatározott kivételekkel - megismerje,
    e) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól FELVILÁGOSÍTÁST KAPJON,
    f) az e törvényben meghatározottak szerint JOGORVOSLATTAL éljen,
    g) SEGÍTŐ közreműködését vegye igénybe,
    h) a bírósági eljárásban magánfélként POLGÁRI JOGI IGÉNYT érvényesítsen, a nyomozás során erre vonatkozó szándékát bejelentse,
    i) magánvádlóként, pótmagánvádlóként FELLÉPJEN.
    (2) A sértett bármikor jogosult NYILATKOZNI ARRÓL, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.
    (3) A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a továbbiakban az eljárásban sértetti jogait nem kívánja gyakorolni. A nyilatkozat nem zárja ki, hogy az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a sértettet tanúként kihallgassa, és nem mentesít a (6) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségek alól. A sértett a nyilatkozatot bármikor visszavonhatja. Ha a sértett a nyilatkozatot visszavonta, sértetti jogait a büntetőeljárásban a továbbiakban a visszavonástól gyakorolhatja.
    (4) Ha a sértett a (3) bekezdés szerint nyilatkozatot tett, a bejelentett polgári jogi igényét vagy az erre vonatkozó szándéknyilatkozatát visszavontnak kell tekinteni.
    (5) A sértett jogosult arra, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben
    a) a letartóztatott terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről,
    b) a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról,
    c) az elzárásra ítélt terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás végrehajtásának félbeszakításáról,
    d) az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről,
    e) a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint
    f) javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés félbeszakításáról.

Question 372

A SÉRTETT KÖTELEZETTSÉGEI?

Answer 372

(6) A sértett köteles
a) az eljárási cselekményeken - a szakértői vizsgálatot is ideértve - a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint RÉSZT VENNI,
b) a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, és - a változást követő 3 MN-ON belül - ennek megváltozását az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.

Question 373

Sértetti jogutódlás

Answer 373

52. § (1) * Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azután meghal, helyébe HOZZÁTARTOZÓJA, TVES KÉPVISELŐJE vagy a sértett által jogszabály, illetve szerződés alapján ELTARTOTT személy léphet, és
    a) a POLGÁRI JOGI IGÉNY érvényesítését kivéve gyakorolhatja a sértettet megillető jogokat, ideértve a magánvádlóként, vagy pótmagánvádlóként történő fellépést, és
    b) vonatkozik rá az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség.
    (2) Több fellépésre jogosult személy esetén az érintettek kijelölhetik maguk közül a sértetti jogokat gyakorló személyt. Megegyezés hiányában az a személy gyakorolhatja a sértett jogait, aki az eljárásban elsőként fellépett.
    (3) Nem természetes személy sértett megszűnése esetén helyébe 1 hónapon belül a jogutódja léphet.

Question 374

KI A magánvádló?

Answer 374

53. § (1) A magánvádló az a sértett,
    a) * AKI könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala vagy
    b) * AMELY magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala

esetén a VÁDAT KÉPVISELI, feltéve, hogy az elkövető MAGÁNINDÍTVÁNYRA büntethető.

(2) Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az egyik sértett feljelentésére megindított eljárásban - a cselekmények személyi és szoros tárgyi összefüggése esetén - e törvény rendelkezései szerint magánindítványt előterjesztő másik sértett VISZONVÁDLÓKÉNT jár el. Ahol e törvény a magánvádlóról rendelkezik, ezen a viszonvádlót is érteni kell.
(3) A becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha bíró, ügyész vagy rendvédelmi szerv tagjának sérelmére, annak hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el.
(4) * Ha a magánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője léphet.
(5) * Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben nem lép képviselő a magánvádló helyébe, és a magánvádló idézés ellenére személyes megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy kell tekintetni, hogy a feljelentést visszavonta, a vádat ejtette vagy a fellebbezést visszavonta.

Question 375

MI A KÖVETKEZMÉNYE, HA a magánvádló idézés ellenére személyes megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget?

Answer 375

AZT úgy kell tekintetni, hogy a feljelentést visszavonta, a vádat ejtette vagy a fellebbezést visszavonta.

Question 376

KI A PÓTMAGÁNVÁDLÓ?

Answer 376

54. § * (1) A pótmagánvádló az a sértett, aki vagy amely az e törvényben meghatározott esetekben közvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat képviseli.
    (2) Ha a pótmagánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője léphet.
    (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben nem lép képviselő a pótmagánvádló helyébe, és a pótmagánvádló idézés ellenére személyes megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy kell tekintetni, hogy a feljelentést visszavonta, a vádat ejtette vagy a fellebbezést visszavonta.

Question 377

KI A MAGÁNFÉL?

Answer 377

A magánfél
55. § (1) Magánfél az a sértett, aki vagy amely a bírósági eljárásban polgári jogi igényt érvényesít, akkor is, ha az erre vonatkozó szándékát a vádemelés előtt jelentette be.

(2) A sértett JOGUTÓDJA magánfélként felléphet, ha a jogutódlás a sértett halála vagy megszűnése miatt, illetve jogszabályi rendelkezés alapján következett be.
(3) A polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére - a büntetőeljárás jellegéből adódó eltérésekkel - a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az e törvényben meghatározott rendelkezéseit is alkalmazni kell.

Question 378

A büntetőeljárásban polgári jogi igény MELY KÖVETELÉSRE ÉRVÉNYESÍTHETŐ?

Answer 378

az a

a) kártérítésre, vagy
b) dolog kiadására vagy pénz fizetésére

irányuló követelés érvényesíthető, amely a vád tárgyává tett cselekmény KÖZVETLEN KÖVETKEZTÉBEN keletkezett.

A büntetőeljárásban nem érvényesíthető polgári jogi igényként az az igény, amely bírósági úton nem érvényesíthető.

A költségvetést károsító bűncselekmények, valamint az állam sérelmére elkövetett más bűncselekmény esetén polgári jogi igényként nem érvényesíthető az az igény, amelynek érvényesítésére a polgári peres bírósági eljáráson kívüli egyéb eljárás - különösen közigazgatási hatósági, adó-, valamint vámigazgatási eljárás - áll rendelkezésre.

Question 379

A polgári jogi igény egyéb törvényes úton való érvényesítését KIZÁRJA-E, hogy a sértett magánfélként nem lépett fel?

Answer 379

NEM

Question 380

AZ ÜGYÉSZSÉG MELY FELTÉTELEK FENNÁLLÁSA ESETÉN ÉRVÉNYESÍTHET POLGÁRI JOGI IGÉNYT?

Answer 380

Az ügyészség a Pp. törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén érvényesíthet polgári jogi igényt.

Question 381

A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK JOGGYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Answer 381

• hatóság a büntetőeljárásban részt vevő személyt az őt érintő eljárási cselekményt megelőzően a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire figyelmezteti.
• kapcsolattartás során törekszik arra, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a vele közölteket megértse és magát megértesse.
• A terhelt, valamint a természetes személy sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségkedvezményben részesíthető, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt a bűnügyi költséget vagy annak egy részét nem képes viselni.
• tolmácsot kell igénybe venni.
• kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell kihallgatni, vagy a kihallgatás helyett írásbeli vallomást is tehet.
• kézbesítendő ügyirat lefordításáról az a bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság gondoskodik,

Question 382

79. § (1) A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni

Answer 382

a) ha a terhelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés HATÁLYA ALATT áll,
b) ha abban 18 életévét be nem töltött sértett vagy terhelt vesz részt,
c) megismételt eljárásban (A bíróság határozatának hatályon kívül helyezése vagy az Alkotmánybíróság általi megsemmisítése esetén) és
d) a TÖMEGES BEVÁNDORLÁS okozta válsághelyzet idején, az annak területén elkövetett, a 827. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban.

Question 383

MIKOR JOGOSULT A BÍRÓSÁG indítványt vagy joghatás kiváltását célzó nyilatkozatot érdemi indokolás nélkül ELUTASÍTANI?

Answer 383

80. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság

a) az elkésett,
b) a törvényben kizárt,
c) a nem jogosulttól származó, illetve
d) a korábbival azonos tartalmú, alaptalan

indítványt vagy joghatás kiváltását célzó nyilatkozatot érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

Question 384

Ha e törvény az indítvány vagy joghatás kiváltását célzó nyilatkozat érdemi indokolás nélkül történő elutasítását lehetővé teszi, a határozat indokolása KIZÁRÓLAG MIT TARTALMAZ?

Answer 384

• elutasítás okát,
• az alkalmazott jogszabály megjelölését,
• meghatározott következményekre történő figyelmeztetést ( követően ismételten előterjesztett indítvány elbírálása mellőzhető, és annak előterjesztője - feltéve, hogy az indítvány vagy a nyilatkozat előterjesztése az eljárás elhúzására alkalmas - rendbírsággal sújtható.)

Question 385

A természetes személy SÉRTETT és a TANÚ különleges bánásmódot igénylő személynek minősül, ha

Answer 385

81. § (1) A természetes személy sértett és a tanú különleges bánásmódot igénylő személynek minősül, ha a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jellege és körülményei alapján

a) a megértésben, a megértetésben,
b) az e törvényben meghatározott jogok gyakorlásában vagy kötelezettségek teljesítésében, vagy
c) a büntetőeljárásban való hatékony részvételében
akadályozott.

(2) A különleges bánásmódot megalapozó körülmény különösen

a) az érintett személy életkora,
b) az érintett személy szellemi, fizikai, egészségi állapota,
c) az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege, illetve
d) az érintett személynek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya.

Question 386

KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐVEL KAPCSOLATOSAN A HATÓSÁG HOGY JÁR EL?

Answer 386

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete, illetve védelme érdekében a különleges bánásmódot megalapozó körülményeknek megfelelő, azokkal arányban álló INTÉZKEDÉST ALKALMAZ. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazása nem járhat a büntetőeljárásban részt vevő más személy eljárási jogainak sérelmével.

Question 387

Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül (3)

Answer 387

82. § Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül
    a) a 18. életévét be nem töltött személy,
    b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott FOGYATÉKOS SZEMÉLY, és az is, aki ilyennek minősülhet, valamint
    c) a nemi élet szabadsága és a NEM ERKÖLCS elleni bűncselekmény SÉRTETTJE.

Question 388

a különleges bánásmódot igénylő személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítését és kíméletét az eljárás érdekeire figyelemmel, lehetőség szerint az alábbi intézkedésekkel segíti elő:

Answer 388

85. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítését és kíméletét az eljárás érdekeire figyelemmel, lehetőség szerint az alábbi intézkedésekkel segíti elő:
    a) biztosítja, hogy az érintett személy a különleges bánásmódot megalapozó körülményekből fakadó akadályok ellenére MEGFELELŐEN GYAKOROLHASSA az e törvényben meghatározott jogait, illetve teljesíthesse kötelezettségeit,
    b) FOKOZOTT KÖRÜLTEKINTÉSSEL jár el a kapcsolattartás során,
    c) a büntetőeljárás lefolytatása során fokozott körültekintéssel jár el az érintett személy magánéletének kímélete érdekében,
    d) FOKOZOTT VÉDELEMBEN részesíti az érintett személy különleges bánásmódot megalapozó körülményekkel összefüggő személyes adatait, így különösen az egészségügyi adatait
    e) elősegíti, hogy az érintett személy SEGÍTŐ közreműködését vehesse igénybe,
    f) az eljárási cselekmények tervezése és elvégzése során az érintett személy személyes igényeinek figyelembevételével jár el, és az érintett személy részvételét igénylő egyes eljárási cselekményeket haladéktalanul folytatja le,
    g) az érintett személy részvételét igénylő eljárási cselekményt úgy készíti elő, hogy az MEGISMÉTLÉS NÉLKÜL elvégezhető legyen,
    h) biztosítja, hogy az érintett személy az eljárási cselekmény során, valamint az eljárási cselekmény helyszínén a büntetőeljárásban részt vevő más személlyel SZÜKSÉGTELENÜL NE találkozzon, különösen, ha a különleges bánásmódot e személyhez fűződő viszonya alapozza meg,
    i) az eljárási cselekményt az erre szolgáló, vagy arra alkalmassá tett helyiségben végzi el, feltéve, hogy az érintett személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete más módon vagy más intézkedéssel nem biztosítható,
    j) kép- és hangfelvételt készíthet az érintett személy részvételét igénylő eljárási cselekményről,
    k) telekommunikációs eszköz útján biztosíthatja az érintett személy jelenlétét az eljárási cselekményen.

+ a tárgyalásról vagy annak meghatározott részéről a nyilvánosságot kizárhatja.

Question 389

hatóság a különleges bánásmódot igénylő személyt VÉDELEMBEN részesíti, HA

Answer 389

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő személyt védelemben részesíti,

a) ha a büntetőeljárásban történő részvételével összefüggésben élete, testi épsége, személyes szabadsága VESZÉLYEZTETT, illetve
b) hogy az e törvény szerinti jogait és kötelezettségeit MEGFÉLEMLÍTÉS és BEFOLYÁSOLÁS NÉLKÜL gyakorolhassa, illetve teljesíthesse.

Question 390

VÉDELEMBEN RÉSZESÍTETT ÉRDEKÉBEN EZEN PLUSZ INTÉZKEDÉSEK TEHETŐEK

Answer 390

a) telekommunikációs eszköz használata esetén elrendelheti az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzítását,
b) eljárási cselekményről hang-, vagy kép- és hangfelvétel készítése esetén elrendelheti az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságait technikai úton torzító másolat készítését,
c) az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja a terhelt, illetve a védő jelenléti jogát az eljárási cselekményen,
d) korlátozhatja az érintett személy részvételével zajló eljárási cselekményen jelen lévő személyek kérdésfeltevési jogát azzal, hogy kérdés feltevésének indítványozását teszi lehetővé,
e) mellőzheti a különleges bánásmódot igénylő tanú szembesítését,
f) hivatalból is elrendelheti az érintett személy személyes adatainak zárt kezelését,
g) kezdeményezheti az érintett személy vonatkozásában személyi védelem elrendelését,
h) az érintett személyt különösen védett tanúvá nyilváníthatja, illetve azt kezdeményezheti,
i) kezdeményezheti az érintett személy Védelmi Programban részvételére irányuló megállapodás megkötését.

Question 391

18. életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény esetén

Answer 391

• kép- és hangfelvételt készít,
• igazságügyi pszichológus szakértő is jelen legyen
• gyermeket megillető jogok hatékony érvényesülését BIZTOSÍTJA
• tanú vallomása műszeres vallomásellenőrzéssel nem vizsgálható
• tanú szembesítése csak a hozzájárulásával rendelhető el.
• az eljárási cselekmény elvégzésére csak akkor kerülhet sor, ha az attól várható bizonyíték mással nem pótolható
• az eljárási cselekményt minden alkalommal ugyanazon személy végezze,
• Tizennegyedik életévét be nem töltött tanú szembesítése NEM rendelhető el.
• Tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvételével cselekmény helyszínén a terhelt és a védő személyesen nem lehet jelen.

Question 392

Különösen védett tanú

Answer 392

90. § (1) A bíróság az ügyészség indítványára különösen védett tanúvá nyilváníthatja a különleges bánásmódot igénylő tanút, ha
    a) vallomása KIEMELKEDŐ SÚLYÚ ügy LÉNYEGES KÖRÜLMÉNYEIRE vonatkozik,
    b) a vallomásától várható bizonyíték MÁSSAL NEM PÓTOLHATÓ, és
    c) személyének, illetve tanúként történt kihallgatásának felfedése esetén, a TANÚ vagy HOZZÁTARTOZÓJA élete, testi épsége vagy személyes szabadsága SÚLYOS FENYEGETÉSNEK lenne kitéve.

A különösen védett tanú kihallgatása során fel kell tárni és ellenőrizni kell a tanú szavahihetőségét, tudomásának megbízható voltát, és azokat a körülményeket, amelyek vallomása hitelt érdemlőségét befolyásolhatják. Az így szerzett adatokat a kihallgatásról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

Question 393

különösen védett tanúvá nyilvánítás megszüntetését INDÍTVÁNYOZHATJA-E A TERHELT VAGY A VÉDŐJE?

Answer 393

IGEN, DE CSAK HA a különösen védett tanú olyan magatartást tanúsít, amely a különösen védett tanú intézményével nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen.

Question 394

Személyi védelem

Answer 394

94. § (1) Az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság hivatalból vagy a különleges bánásmódot igénylő személy indítványára kezdeményezheti, hogy a különleges bánásmódot igénylő személy, illetve RÁ TEKINTETTEL MÁS SZEMÉLY jogszabályban meghatározott személyi védelemben részesüljön.
    (2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztésétől számított 8 napon belül dönt a kezdeményezés tárgyában. A személyi védelem kezdeményezése ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az indítvány elutasítása ellen az indítvány előterjesztője élhet jogorvoslattal.
    (3) A személyi védelemre vonatkozó ügyiratokat, az indítvány, az azt elutasító határozat, valamint a személyi védelem elrendelése és megszüntetése tárgyában hozott döntés kivételével zártan kell kezelni.

Question 395

A Védelmi Programban való részvétel

Answer 395

95. § (1) A jogszabályban meghatározott Védelmi Programban történő részvételre irányuló megállapodás megkötését az eljáró bíróság, az ügyészség és az ügyészség egyetértésével a nyomozó hatóság - a különleges bánásmódot igénylő személy hozzájárulásával - hivatalból vagy a különleges bánásmódot igénylő személy indítványára kezdeményezheti.
    (2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztésétől számított 3 napon belül dönt a kezdeményezés tárgyában. A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
    (3) A Védelmi Programban részt vevő személyek büntetőeljárási jogait és kötelezettségeit a Védelmi Programban való részvétel nem érinti. A Védelmi Programban részt vevő személy esetén e törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
    a) a Védelmi Programban történő részvétellel kapcsolatos minden ügyiratot zártan kell kezelni,
    b) a Védelmi Programban részt vevő személyt a VÉDELMET ELLÁTÓ SZERV ÚTJÁN kell idézni, illetve értesíteni, az ilyen személy részére kézbesítendő ügyiratot csak a védelmet ellátó szerv útján lehet kézbesíteni,
    c) a Védelmi Programban részt vevő személy a büntetőeljárásban az EREDETI természetes személyazonosító adatait közli, a lakcímének, értesítési címének, illetve a tényleges tartózkodási helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg,
    d) a Védelmi Programban részt vevő személy személyes ADATAIT ZÁRTAN kell kezelni,
    e) a Védelmi Programban részt vevő személy zártan kezelt személyes adatait és az ilyen adatait tartalmazó ügyiratokat csak az ismerheti meg, illetve arról csak annak adható felvilágosítás, akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte,
    f) a Védelmi Programban részt vevő személy megjelenésével, illetve közreműködésével felmerült költség nem bűnügyi költség,
    g) a Védelmi Programban részt vevő személy védelmét ellátó személy minden eljárási cselekményen JELEN LEHET, ahol a védett személy jelen van,
    h) a Védelmi Programban részt vevő személy MEGTAGADHATJA a vallomást olyan adatra nézve, amelynek ismeretében az új személyazonosságára, az új lakcímére, értesítési címére, illetve tényleges tartózkodási helyére lehet következtetni.

Question 396

A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedéseket MI ALAPJÁN KELL MEGHATÁROZNI?

Answer 396

10. § (1) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedéseket
    a) az EGYÉNI ÉRTÉKELÉS alapján,
    b) a különleges bánásmódot igénylő személy ÁLLÁSPONTJÁNAK megismerését követően, indokolt esetben a vele történt EGYEZTETÉS alapján, és
    c) a különleges bánásmódot megalapozó körülményeknek megfelelő, azokkal ARÁNYBAN ÁLLÓ MÓDON

kell meghatározni.

Question 397

A SZAKÉRTŐ vagy SZAKTANÁCSADÓ közreműködése a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény lefolytatása során

Answer 397

14/A. § * (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény elvégzéséhez igazságügyi pszichológus szakértő vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 61. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatást végző szaktanácsadó (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: szakértő) közreműködését abban az esetben veheti igénybe, ha

a) a gyermektől várható bizonyítási eszköz megszerzéséhez, illetve a részvételét igénylő bizonyítási cselekmény lefolytatásához különleges szakértelem szükséges, vagy
b) a gyermek jogszabályban meghatározott jogainak és mindenek felett álló érdekének érvényesítése, illetve a gyermek védelme miatt szükséges.
(2) A szakértő eljárási cselekményen való közreműködését megalapozó körülmény különösen
a) az eljárási cselekményen tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvétele,
b) az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege,
c) a gyermeknek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya,
d) a gyermek az eljárás tárgyát képező cselekmény, különösen a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje.

Question 398

ADATKEZELÉS JOGALAPJA

Answer 398

97. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatása céljából megismerheti és kezelheti mindazon személyes adatot, amely az e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges.
    (2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatása céljából - jogszabály által meghatározott módon és körben - megismerheti és kezelheti az olyan, törvény alapján védett titkot és hivatás gyakorlásához kötött titkot (a továbbiakban együtt: védett adat), amely e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges.

A büntetőeljárásban az ELJÁRÓ BÍRÓ ÉS ÜGYÉSZ személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül használhatja fel a büntetőeljárásban vagy a büntetőeljárással összefüggésben keletkezett, továbbá a rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

Question 399

A személyes adatok zárt kezelése

Answer 399

99. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság INDÍTVÁNYRA ELRENDELI, hogy a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt vagy ezek segítőjének a nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának számát, lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, illetve elektronikus elérhetőségét zártan kezeljék (a továbbiakban: zárt adatkezelés).
    (2) Az indítványt a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt vagy ezek segítője terjesztheti elő.
    (3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekében a zárt adatkezelést HIVATALBÓL IS elrendelheti.
    (4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt beleegyezésével mellőzheti egyes személyes adatok zárt kezelésének elrendelését.
    (5) A zártan kezelt személyes adatot csak az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság kezelheti, és azokat az érintett hozzájárulása nélkül csak
    a) az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság részére,
    b) az ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT részére az áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatok ellátása, és a PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI szolgálat részére a közvetítői eljárás lefolytatása céljából, az e feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges mértékben

lehet továbbítani.

(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy a zártan kezelt személyes adat az eljárás egyéb adataiból se váljon megismerhetővé.
(7) A zárt adatkezelés elrendelését követően az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság
a) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt zártan kezelt személyes adatait tartalmazó ügyiratot, illetve bizonyítási eszközt zártan kezeli,
b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg, illetve
c) a zárt adatkezelést - egyes személyes adatok vonatkozásában is - csak a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt beleegyezésével szüntetheti meg.
(8) A (7) bekezdés a) pontja alapján zártan kezelt ügyirat zárt adatkezeléssel nem érintett részének megismerését az általános szabályok szerint kell biztosítani, így különösen az ügyiratról készült olyan kivonattal, amely a zártan kezelt személyes adatokat nem tartalmazza.
(9) A zárt adatkezelés nem akadálya annak, hogy a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság, ha az a büntetőeljárási feladatainak teljesítéséhez elengedhetetlen, a zártan kezelt egyes személyes adatokat a büntetőeljárási feladattal közvetlenül érintett ügyiraton feltüntesse és a zárt adatkezeléssel érintett személy hozzájárulása nélkül továbbítsa.
(10) * A (9) bekezdés alkalmazása esetén a büntetőeljárási feladat teljesítését követően a vádirat, az eljárást felfüggesztő vagy megszüntető határozat, az ügydöntő határozat és az 560. § (3b) bekezdése szerinti ügyirat kivételével az ilyen ügyiratot a (7) bekezdés a) pontja alapján zártan kell kezelni.

Question 400

AZ ELJÁRÁS ÜGYIRATAIT KI MELY KÖRBEN ISMERHETI MEG?

Answer 400

100. § (1) Az eljárás ügyiratait
     a) a terhelt és védője a terhelt gyanúsítotti KIHALLGATÁSÁT KÖVETŐEN,
     b) a sértett az ŐT ÉRINTŐ bcs-nyel öf és
     c) az egyéb érdekelt és a vagyoni érdekelt az ŐT ÉRINTŐ KÖRBEN

erre irányuló INDÍTVÁNYRA ismerheti meg.

Question 401

Nem képezi az eljárás ügyiratainak részét

Answer 401

• az ügyészség és a nyomozó hatóság között a felügyelet és irányítás gyakorlásával összefüggésben keletkezett ügyirat, különösen az ügyészségi utasítás, nyomozási terv, határozat tervezet és az előterjesztés.

Question 402

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratainak megismerését HOGY KÖTELES BIZTOSÍTANI?

Answer 402

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratainak megismerését
a) a MEGVIZSGÁLÁS lehetővé tételével,
b) erre irányuló külön indítvány vagy hozzájárulás esetén az ügyirat tartalmáról FELVILÁGOSÍTÁS ADÁSÁVAL, tájékoztatás nyújtásával,
c) saját részre történő MÁSOLAT vagy felvétel készítésének lehetővé tételével,
d) az ügyirat, valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az ügyiratról készített KIVONAT vagy másolat KÉZBESÍTÉSÉVEl, illetve
e) jogszabályban meghatározott EGYÉB MÓDON

biztosítja.

Question 403

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megtagadja a tájékoztatást, illetve a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó engedély megadását, ha

Answer 403

a) annak következtében a büntetőeljárásban részt vevő - különösen a különleges bánásmódot igénylő - személy élete, testi épsége, egészsége, magánélethez fűződő joga KÖZVETLEN VESZÉLYNEK lenne kitéve,
b) az a büntetőeljárásban részt vevő - különösen a különleges bánásmódot igénylő - személy SZEMÉLYES ADATAINAK VÉDELMÉHEZ elengedhetetlenül szükséges,
c) az elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a büntetőeljárásban részt vevő - különösen a különleges bánásmódot igénylő - személy BEFOLYÁS ÉS MEGFÉLEMLÍTÉS nélkül gyakorolja e törvény szerinti jogait és teljesítse e törvény szerinti kötelezettségeit,
d) az a MINŐSÍTETT ADAT, továbbá ZÁRT TÁRGYALÁS esetén a nyilvánosság kizárására okot adó érdekek védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges,
e) annak megadása sértené a büntetőeljárás vagy az egyes eljárási cselekmény EREDMÉNYESSÉGÉT, valamint az eljárási cselekmény folyamatosságát vagy ZAVARTALANSÁGÁT.

Question 404

MI A KÜLÖNBSÉG AZ IDÉZÉS ÉS AZ ÉRTESÍTÉS KÖZÖTT?

Answer 404

112. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi.
     (2) Akit idéznek, köteles az őt idéző bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság előtt megjelenni.

Question 405

LEGKÉSŐBB MIKOR KELL AZ IDÉZÉST KÉZBESÍTENI?

Answer 405

Az idézést és az értesítést oly módon kell kézbesíteni, hogy azt a címzett legkésőbb az eljárási cselekmény időpontja előtt 5 nappal megkapja. A nyomozás során, ha az eljárási cselekmény sürgőssége indokolja, az idézés és az értesítés oly módon is kibocsátható, hogy a címzett azt az eljárási cselekmény időpontja előtt 24 órával korábban kapja meg.

Ha az eljárási cselekmény sürgőssége indokolja, a TERHELTET ÉRINTŐ eljárási cselekmény esetén a védő idézése, illetve értesítése oly módon is kibocsátható, hogy a védő azt az eljárási cselekmény időpontja előtt 2 órával kapja meg.

Az idézett hozzájárulása esetén ezen időközön belüli időpontra is kibocsátható idézés, illetve az értesített hozzájárulásával az eljárási cselekmény ezen időközön belül is megkezdhető.

Question 406

Az idézés és az értesítés tartalma

Answer 406

114. § (1) Az idézés, illetve az értesítés tartalmazza

a) az idézést, illetve értesítést kibocsátó bíróság, ügyészség vagy a nyomozó hatóság megjelölését, az ügy számát,
b) azt, hogy az idézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,
c) azt, hogy az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,
d) a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést.

(2) Az idézett felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.
115. § (1) Ha a címzett fogva van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézéssel és az értesítéssel egyidejűleg intézkedik a címzett átkísérése iránt.
(2) A kiskorú idézéséről a gondozását ellátó nagykorú személyt azzal a felhívással kell értesíteni, hogy gondoskodjon a kiskorú megjelenéséről. Ha a kiskorú a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a gondozását ellátó nagykorú személy útján kell idézni, illetve értesíteni. A kiskorú idézését és értesítését a törvényes képviselőjével is közölni kell.
(3) * A kiskorú kivételével a 69. § (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyt a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni. A polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező személy idézését és értesítését a törvényes képviselővel is közölni kell.

Question 407

Az idézéssel és az értesítéssel szembeni mulasztás következményei

Answer 407

116. § (1) Ha az idézett az idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul nem menti ki, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja,
     a) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy ELŐVEZETÉSE vagy a NYOMOZÁS SORÁN a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy ELŐÁLLÍTÁSA rendelhető el,
     b) a tanú ELŐVEZETÉSE rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható,
     c) a szakértő és a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy rendbírsággal sújtható,

és a felsoroltakat az okozott BŰNÜGYI KÖLTSÉG megtérítésére kell kötelezni.

(2) * Ha a 115. § (2) vagy (3) bekezdése szerint idézett nem jelenik meg, és a kiskorú gondozását ellátó nagykorú személy, illetve a 115. § (3) bekezdése szerint idézett személy törvényes képviselője nem igazolja, hogy az idézett meg nem jelenésében VÉTLEN, a kiskorú gondozását ellátó nagykorú személy, illetve a 115. § (3) bekezdése szerint idézett személy törvényes képviselője rendbírsággal sújtható, és a meg nem jelenéssel okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.
(2a) * Az (1) bekezdés b), illetve c) pontja nem alkalmazható, ha a tanú, a szakértő vagy - a sértett kivételével - a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy részére az idézés kézbesítésére a 132. § (2) bekezdés c) pontja alapján került sor.
(3) Ha a védő az idézés ellenére nem jelenik meg és a helyettesítéséről nem gondoskodik, rendbírsággal sújtható, valamint az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.
(4) A (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha a védő mihelyt az akadály a tudomására jut, HALADÉKTALANUL KIMENTI MAGÁT, vagy ha ez nem lehetséges, a mulasztását az akadály megszűnése után nyomban, ALAPOS OKKAL igazolja.
(5) Ha az idézett ÖNHIBÁJÁBÓL olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, illetve az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, eljárási kötelezettségének teljesítése érdekében
a) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy ELŐVEZETÉSE, vagy a nyomozás során a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy ELŐÁLLÍTÁSA rendelhető el,
b) a tanú rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető el,
c) a védő, a szakértő és a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy rendbírsággal sújtható,

és a felsoroltakat az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.

(6) Kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történt idézés esetén az (1)-(4) bekezdés rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha az idézést a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság - a felvétel hitelességét utólagosan bizonyítható formában - rögzítette.
(7) Ha az ÜGYÉSZ a bíróság értesítésére nem jelenik meg, vagy olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, illetve az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, erről a bíróság az ügyészség VEZETŐJÉT TÁJÉKOZTATJA.

Question 408

Előállítás

Answer 408

117. § (1) * Az előállítás a TERHELT vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy SZEMÉLYI SZABADSÁGÁNAK ÁTMENETI ELVONÁSA annak érdekében, hogy az érintettet eljárási cselekmény ELVÉGZÉSE CÉLJÁBÓL a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ELÉ KÍSÉRJÉK és biztosítsák a JELENLÉTÉT az eljárási cselekményen.
     (2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság eljárási cselekmény elvégzése érdekében elrendelheti a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy előállítását, ha idézésének feltételei fennállnak, azonban a megjelenés idézés útján történő biztosítása az eljárás érdekeire figyelemmel NEM CÉLSZERŰ. Előállítás esetén a 116. § (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
     (3) Az előállítást a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve, illetve az általa folytatott nyomozás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényben meghatározottak szerint hajtja végre. Az előállítás érdekében az előállítást végrehajtó szerv törvényben meghatározott intézkedést és kényszerítő eszközt alkalmazhat.
     (4) Katona előállítása az ELÖLJÁRÓJA útján is végrehajtható.
     (5) Az előállítás költsége nem bűnügyi költség, azt az ÁLLAM viseli.

Question 409

Elővezetés

Answer 409

118. § (1) Az elővezetés az idézéssel szemben MULASZTÓ SZEMÉLY személyi szabadságának átmeneti elvonása annak érdekében, hogy az érintettet a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elé kísérjék, VAGY biztosítsák az eljárási cselekményen való jelenlétét.
     (2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézéssel szembeni mulasztást követően, az e törvényben meghatározott esetekben határozatával rendelheti el az elővezetést. Az elővezetést elrendelő határozatot az abban megjelölt személynek a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elővezetést végrehajtó szerv útján kézbesíti.
     (3) Az elővezetést a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve hajtja végre. Az elővezetést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is végrehajthatja az általa folytatott nyomozás során. A rendőr és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljáró tagja az elővezetés érdekében törvényben meghatározott intézkedést és kényszerítő eszközt alkalmazhat.
     (4) Az elővezetést lehetőleg a napnak a 6. és 22. órája között kell végrehajtani.
     (5) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezhet úgy, hogy az elővezetést az érintett személy ÚTBA INDÍTÁSÁVAL hajtsák végre, ha megalapozottan feltehető, hogy az elővezetés célja így is elérhető.
     (6) Ha feltehető, hogy az elővezetés a kitűzött határnapon észszerű időn belül eredményre vezet, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság úgy is rendelkezhet, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent TERHELTET AZONNAL VEZESSÉK ELŐ. Ebben az esetben a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elővezetés elrendelését a kitűzött határnapon utólag is írásba foglalhatja.
     (7) Ha az elővezetés nem vezetett eredményre, az elővezetést elrendelő határozatot nem kell kézbesíteni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetés elrendelése az elővezetés költségének megtérítésére kötelező határozat elleni jogorvoslatban sérelmezhető.
     (8) Katona elővezetése az elöljárója útján is végrehajtható.
     (9) Az elővezetés költsége nem bűnügyi költség. Az elővezetés költségének megtérítésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. E határozat elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van.
     (10) Eredményes elővezetés esetén az elővezetés költségének megtérítésére kötelező határozat elleni jogorvoslatban kizárólag az elővezetés költsége sérelmezhető.
     (11) Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság a kötelezettet indítványára, különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költségének megtérítése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli.

Question 410

ELFOGATÓPARANCS

Answer 410

119. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a szabadságvesztéssel BÜNTETENDŐ BCS esetén a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy ŐRIZETÉNEK ELRENDELÉSE ÉRDEKÉBEN határozatával elfogatóparancsot bocsáthat ki, ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
     a) tényleges tartózkodási helye ISMERETLEN/ISMERT, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt CÉLOK BIZTOSÍTÁSA érdekében elfogása és őrizete indokolt,
     c) külföldön van fogva tartásban, a nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai elfogatóparancs kibocsátásának FELTÉTELEI FENNÁLLNAK, és a terhelt, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy Magyarországra történő ÁTADÁSA/KIADÁSA INDOKOLT.

Question 411

Aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, annak az elfogása, illetve a Magyarországra történő kiadatása vagy átadása esetén az őrizetét kell elrendelni, és

Answer 411

a) 24 órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más ügyészség, illetve nyomozó hatóság,
b) 72 órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más bíróság

elé kell kísérni.

Question 412

MI A TEENDŐ, HA a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság előtt önként megjelenik?

Answer 412

• az elfogatóparancsot vissza kell vonni,
• és az őrizetének az elrendelésére AKKOR KERÜLHET SOR HA
  (1) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében elfogása és őrizete indokolt
  (2) ha a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének más oka is megállapítható.

Question 413

TELEKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ HASZNÁLATA

Answer 413

A telekommunikációs eszköz használatának fogalma
120. § (1) Az eljárási cselekményen történő jelenlétre e törvény alapján kötelezett vagy jogosult számára a jelenlét telekommunikációs eszköz útján is biztosítható (a továbbiakban együtt: telekommunikációs eszköz használata).

(2) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekmény kitűzött, illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne és az ettől eltérő helyszín (a továbbiakban: elkülönített helyszín) között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét

a) kép- és hangfelvétel, vagy
b) folyamatos hangfelvétel
továbbítása biztosítja.

(3) A (2) bekezdés b) pontja kizárólag

a) a tanú kihallgatása,
b) a tolmács jelenlétének biztosítása, illetve
c) a nyomozás során a szakértő meghallgatása és a terhelt kihallgatása
céljából alkalmazható.

A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése
121. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hivatalból vagy az eljárási cselekményen jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy által előterjesztett INDÍTVÁNYÁRA rendelheti el a telekommunikációs eszköz használatát.

(2) Nincs helye jogorvoslatnak a telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása, valamint ha e törvény kivételt nem tesz, használatának elrendelése ellen.
(3) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az indítványra történő elrendelés esetén haladéktalanul, egyébként az idézéssel, az értesítéssel egyidejűleg közli a telekommunikációs eszköz használatát elrendelő döntését.
122. § (1) Ha a telekommunikációs eszköz használatának technikai feltételei fennállnak, az ügyészség és a nyomozó hatóság a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel NEM MELLŐZHETI a telekommunikációs eszköz használatát

a) a különleges bánásmódot igénylő sértett jelenlétét igénylő eljárási cselekmény esetén,
b) a fogva lévő, személyi védelem alatt álló vagy Védelmi Programban részt vevő TANÚ vagy TERHELT jelenlétét igénylő eljárási cselekmény esetén.

(2) A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése mellőzhető, ha

a) a telekommunikációs eszköz használatával elérni kívánt cél más módon is biztosítható,
b) a sértett, a tanú, vagy a terhelt személyes megjelenése az eljárási cselekmény jellege, vagy annak eredményes elvégzése érdekében nélkülözhetetlen.

(3) Ha a telekommunikációs eszköz használatának technikai feltételei fennállnak, a bíróság csak különösen indokolt esetben mellőzheti a telekommunikációs eszköz használatát

a) a különleges bánásmódot igénylő sértett jelenlétét igénylő eljárási cselekmény esetén,
b) a fogva lévő, a személyi védelem alatt álló vagy a Védelmi Programban részt vevő tanú vagy terhelt jelenlétét igénylő eljárási cselekmény esetén, valamint
c) a letartóztatás meghosszabbítása vagy fenntartása tárgyában tartott ülésen.

(4) A különleges bánásmódot igénylő sértett vagy tanú védelme esetén a bíróság a telekommunikációs eszköz használatát akkor mellőzheti, ha más módon biztosítja a sértett vagy a tanú védelmét.
(5) A telekommunikációs eszköz használata csak a terhelt hozzájárulásával rendelhető el

a) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése tárgyában tartott ülésen,
b) az előkészítő ülésen
történő terhelti jelenlét biztosítására.

(6) * A vádlott és a védő a döntés közlésétől számított három napon belül indítványozhatja, hogy a bíróság a vádlott személyes jelenlétét a tárgyalás kitűzött helyszínén biztosítsa. A bíróság az indítványt akkor utasíthatja el, ha

a) a vádlott személyes jelenlétének biztosítását e törvény kizárja,
b) a vádlott vagy más személy védelme csak telekommunikációs eszköz használatával biztosítható.

A telekommunikációs eszköz használata során jelenlévő személyek
123. § (1) Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen kizárólag a következő személyek lehetnek jelen:

a) az a személy, akinek a jelenlétét a telekommunikációs eszköz útján biztosítják,
b) az a) pontban meghatározott személy védője vagy segítője,
c) * a nyomozó hatóság tagja, az ügyész, az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a bíró, a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó, a bírósági ügyintéző,
d) fogva tartott személy esetében a fogva tartást végrehajtó intézetnek a fogva tartott személy személyazonosságának megállapítására feljogosított dolgozója,
e) * fogva tartott személy esetében az őrzését ellátó személy,
f) * a szakértő, a szaktanácsadó
g) a telekommunikációs eszköz működését biztosító személyzet.

(2) * Az elkülönített helyszínen legalább egy, az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott személynek vagy jogszabályban meghatározott más személynek jelen kell lennie.

Eljárási szabályok telekommunikációs eszköz használata során
124. § (1) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság

a) a 123. § (2) bekezdésében meghatározott személy közreműködésével állapítja meg az elkülönített helyszín címét, az ott jelen lévő személyek személyazonosságát és személyes adatait,
b) a 120. § (2) bekezdés a) pontja esetén a technikai eszköz megfelelő alkalmazásával, egyéb esetben a 123. § (2) bekezdésében meghatározott személy közreműködésével ellenőrzi, hogy az elkülönített helyszínen jogosulatlan személy nem tartózkodik.
(2) A telekommunikációs eszköz használata a büntetőeljárásban részt vevő személyeket megillető kérdezési, észrevételezési, indítványtételi és egyéb eljárási jogok e törvény szerinti gyakorlását nem érinti.
(3) * Ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják és a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a védőjével nem egy helyszínen tartózkodik, a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és védője közötti tanácskozást legalább hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton kell lehetővé tenni.
(4) Telekommunikációs eszköz használata esetén biztosítani kell, hogy az eljárási cselekményen jelen lévő személyek a 120. § (2) bekezdés a) pontja esetén lássák és hallják, a 120. § (2) bekezdés b) pontja esetén hallják az elkülönített helyszínen jelen lévő személyeket. Az elkülönített helyszínen tartózkodó személyek részére biztosítani kell, hogy az eljárási cselekmény menetét érdemben követhessék.
(5) Telekommunikációs eszköz használata során az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő személy jogai érvényesítésének vagy kötelezettségei teljesítésének biztosítása, illetve kímélete vagy védelme érdekében elrendelheti, hogy az érintett az eltérő helyen jelen lévő terheltet ne láthassa, illetve hallhassa.

Jegyzőkönyv telekommunikációs eszköz használata esetén
125. § (1) Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben - a jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával - rögzíteni kell

a) a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját,
b) annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják,
c) az elkülönített helyszín címét,
d) az elkülönített helyszínen tartózkodó egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási cselekményen milyen minőségben vannak jelen.
(2) * Telekommunikációs eszköz használata esetén - ha jogszabály kivételt nem tesz - a felvételt rögzíteni kell.

A személyazonosság védelme telekommunikációs eszköz használata során
126. § A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság telekommunikációs eszköz használata esetén a különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekében elrendelheti a személyazonosság megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzítását.

Question 414

A telekommunikációs eszköz használata csak a terhelt hozzájárulásával rendelhető el MELY ESETEKBEN?

Answer 414

A telekommunikációs eszköz használata csak a terhelt hozzájárulásával rendelhető el

a) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése tárgyában tartott ÜLÉSEN,
b) az előkészítő ülésen
történő TERHELTI jelenlét biztosítására.

Question 415

A rendbírság

Answer 415

127. § (1)
     - Az eljárás rendjének fenntartása érdekében, valamint
     - az eljárási kötelezettségek megszegése miatt az e törvényben meghatározott esetekben rendbírság szabható ki.

(2) A rendbírság összege
a) nem természetes személlyel szemben kiszabott rendbírság esetén 20.000,- forinttól 1m500E forintig,
b) védővel, jogi képviselővel, tolmáccsal vagy szakértővel, szakértői szervvel vagy testülettel szemben kiszabott rendbírság esetén 20.000,- forinttól 1M forintig,
c) egyéb esetben 5e forinttól 1M forintig

terjedhet.

(3) A rendbírság összegének megállapításakor a kiszabásra okot adó magatartás súlyát és következményeit, így különösen a büntetőeljárás elhúzódásában való közrehatását, valamint annak ismétlődő jellegét kell figyelembe venni.
(4) Ha a rendbírság kiszabására okot adó magatartás a büntetőeljárás 1hónapnál hosszabb ideig tartó elhúzódását okozta, a rendbírságot ki kell szabni.
(5) Rendbírságot a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szabhat ki.
(6) A rendbírság végrehajthatósága elévül, ha 1 év eltelt attól a naptól számítva, amikor a rendbírság kiszabásáról rendelkező,
a) nem ügydöntő végzés véglegessé vált, illetve
b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által hozott határozat elleni panasz előterjesztésének határideje - panasz előterjesztése nélkül - eltelt, vagy a határidőben előterjesztett panaszt az ügyészség - a rendbírságot kiszabó rendelkezés hatályon kívül helyezése nélkül - elbírálta.
(7) Az elévülési időbe nem számít bele a rendbírság megfizetésére adott halasztás vagy részletfizetés ideje.
(8) Az elévülést félbeszakítja a meg nem fizetett rendbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.
(9) Nincs helye a rendbírság végrehajtásának, ha a (6) bekezdésben meghatározott naptól számítva 2 év eltelt.
(10) * Kérelemre a rendbírság megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés engedélyezhető a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között. A halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya. A kérelemről a rendbírságot kiszabó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz. A halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
128. § (1) A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van.
(2) A 18. § (2) bekezdése és a 28. § (5) bekezdése alapján kiszabott rendbírság kivételével a természetes személlyel szemben kiszabott rendbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság elzárásra változtatja át.
(3) A rendbírság elzárásra történő átváltoztatása esetén ötezer forint helyett egy napi elzárást kell számítani. A rendbírság helyébe lépő elzárás száz napnál hosszabb nem lehet. Erre a rendbírságot kiszabó határozatban az érintettet figyelmeztetni kell.
(4) A rendbírságot ELZÁRÁSRA átváltoztató határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(5) Az ügyészség és a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírság átváltoztatásáról a vádemelés előtt a nyomozási bíró, azután a bíróság dönt.
(6) A rendbírság és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtása érdekében az a bíróság intézkedik, amelynek eljárásában az VÉGLEGESSÉ válik. Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírság végrehajtása érdekében az az ügyészség, illetve az a nyomozó hatóság intézkedik, amelyik a rendbírságot kiszabta.

Question 416

Testi kényszer alkalmazása

Answer 416

129. § (1) Ha megalapozottan feltehető, hogy ELJÁRÁSI CSEL biztosítása vagy elvégzése céljából testi kényszer alkalmazása szükséges, erről az eljárási CSELEKMÉNYT ELRENDELŐ bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság rendelkezhet. A testi kényszer alkalmazásáról rendelkezhet az eljárási cselekményt vagy a bizonyítási cselekményt VÉGZŐ bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság is. Ha az, akivel szemben testi kényszert alkalmaztak, a testi kényszer alkalmazásának napjától számított 3 napon belül indítványozza, a rendelkezést utólag határozatba kell foglalni, és azt közölni kell az indítvány előterjesztőjével.

(2) * Testi kényszer
- a terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel,
- a sértettel,
- a tanúval, valamint
- az eljárási cselekményt akadályozó személlyel szemben alkalmazható.

(3) * A testi kényszer alkalmazására a bíróság és az ügyészség, a rendőrség hivatásos állományú tagját vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottját veszi igénybe.
(4) Kivételesen az eljárási cselekményen jelen lévő büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagja is igénybe vehető testi kényszer alkalmazására, ez azonban nem terjedhet ki a bizonyítás érdekében alkalmazott testi kényszerre.

Question 417

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát MELY MÓDOKON KÉZBESÍTHETI ?

Answer 417

130. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát
     a) postai úton,
     b) * elektronikus úton az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőségre, illetve biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre,
     c) személyesen,
     d) * hirdetményi úton,
     e) * a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság kézbesítője útján, vagy
     f) * egyszerűsített elektronikus úton

kézbesíti a címzett részére.

+
A címzett a neki szóló ügyiratot - személyazonosságának igazolása mellett - az azt küldőnél is átveheti.

Ha a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek és az egyéb érdekeltnek meghatalmazott képviselője van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát - a meghatalmazás eltérő rendelkezése hiányában - a meghatalmazott képviselő útján kézbesíti.
Ha a büntetőeljárásban részt vevő személynek kézbesítési megbízottja van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát kézbesítési megbízott útján kézbesíti a részére.

Ha a nem természetes személy sértettnek, vagyoni érdekeltnek és egyéb érdekeltnek nincs meghatalmazott képviselője, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát a sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt székhelyére, székhely hiányában a törvényes képviselőjének kézbesíti. Ha a nem természetes személy sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt székhelyére a kézbesítés sikertelen, a kézbesítést a törvényes képviselő részére is meg kell kísérelni.

Ha a címzett fogva van, részére az ügyiratot a fogva tartást végrehajtó intézet PARANCSNOKA útján kell kézbesíteni.

Ha a címzett katona, részére az ügyiratot az ELÖLJÁRÓJA útján is lehet kézbesíteni.

Question 418

Kézbesítés postai úton, egyszerűsített elektronikus úton, kézbesítési fikció *

Answer 418

132. § (1) * A kézbesítés szabályszerű, ha a POSTAI úton kézbesítendő ügyiratot a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette.
     (1a) * A kézbesítés nem szabályszerű, ha a postai úton kézbesítendő ügyiratot a címzett helyett a jogszabály szerint átvételre jogosult más olyan személy vette át,
     a) akinek az érdekei a címzettel nyilvánvalóan ELLENTÉTESEK, vagy
     b) akit a címzett ellentétes érdekű személyként a kézbesítést megelőzően megjelölt.
     (2) A postai úton kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni *
     a) a kézbesítés MEGKÍSÉRLÉS NAPJÁN, ha a címzett vagy a postai küldemények átvételére jogszabály szerint meghatalmazott személy az ügyirat átvételét MEGTAGADJA,
     b) * a kézbesítés 2. megkísérlésének napját követő 5. munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy az ügyiratot nem vette át, ezért az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, vagy
     c) * a kézbesítés megkísérlésének napját követő 5. munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert az ügyirat a címzett értesítési címéről, tényleges tartózkodási helyéről, és lakcíméről „a cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött” vagy „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezett vissza.
     (3) * A (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a TERHELTNEK kézbesítendő ügyirat esetén.

(4) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság
- az ügydöntő határozat,
- a vádirat, vagy
- az eljárást megszüntető határozat kézbesítése esetén a (2) bekezdés szerint a kézbesítési fikció beálltát megállapította, erről 8 napon belül - egyszerű postai küldeményben - tájékoztatja a címzettet, egyben ismerteti a kézbesítési kifogásra vonatkozó rendelkezéseket, és mellékeli azt az ügyiratot, amelyre vonatkozóan a kézbesítési fikció beálltát megállapította.

(5) * Ha a címzett a bíróságnak, az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak az elektronikus levelezési címét bejelentette, a postai úton történő kézbesítés alapján beállt kézbesítési fikció beálltáról a tájékoztatást a címzett ezen elérhetőségére is meg kell küldeni.
(6) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratot papíralapú kapcsolattartás esetén egyszerűsített elektronikus úton a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére kézbesítheti. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítéskor közli azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen a címzett az ügyirat hitelességét ellenőrizni tudja.
(7) * Az egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítés szabályszerű, ha az ügyirat címzett részére történő kézbesítéséről a címzett igazolható módon - ideértve a kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történő rögzített szóbeli nyilatkozattételt is - nyilatkozik. Az ügyiratot a nyilatkozattétel napján kézbesítettnek kell tekinteni.
(8) * Az egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítés nem minősül elektronikus kapcsolattartásnak.

Question 419

A kézbesítési kifogás

Answer 419

133. § (1) A címzett és a címzett képviselője vagy védője a (3) bekezdésben meghatározott okból kifogást terjeszthet elő annál a bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt

a) kézbesítési fikció alapján kézbesítettnek tekintett ügyirat esetében a kézbesítési fikció beálltáról,
b) kézbesítési fikció alkalmazása nélkül kézbesítettnek tekintett ügyirat esetében a kézbesítésről

való TUDOMÁSSZERZ számított 15 napon belül.

DE: A kifogás benyújtásának a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés napjától számított 3 hónap elteltével nincs helye. E határidő elmulasztása miatt nem lehet igazolással élni!

(3) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság akkor ad helyt a kifogásnak, ha a címzett az ügyiratot azért nem vehette át, mert
a) a kézbesítés a postai küldemények kézbesítéséről szóló jogszabály megsértésével történt, vagy más okból NEM VOLT SZABÁLYSZERű, vagy
b) az ügyiratot más, az a) pontban nem említett, ÖNHIBÁJÁN KÍVÜLI OKBÓL nem volt módja átvenni.
(4) A jogi képviselő és a védő részére történt kézbesítés kapcsán a kézbesítéssel szemben kifogásnak a (3) bekezdés a) pontja alapján van helye.
(5) A kézbesítéssel szemben a (3) bekezdés b) pontjában foglalt okból csak természetes személy terjeszthet elő kifogást.
134. § (1) A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy a 133. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a címzett részéről a hivatkozott okot valószínűsítik. A kifogás előterjesztésével egyidejűleg - ha az lehetséges - el kell végezni a korábban elmulasztottnak tekintett cselekményt is.
(2) A kifogás tárgyában az a bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság határoz, amelynek eljárásában a kézbesítés történt. Ha a kifogást elkésetten terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(3) A 133. § (3) bekezdés b) pontjára alapított kifogást méltányosan kell elbírálni.
(4) A kifogásnak az eljárás folytatására, továbbá a határozat teljesítésére, illetve végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha azonban a kifogásban foglalt tények fennállása valószínűnek mutatkozik, a bíróság, az ügyészség, továbbá a nyomozó hatóság az eljárásnak vagy a határozat teljesítésének, illetve végrehajtásának felfüggesztését hivatalból is elrendelheti.
(5) A kifogásnak helyt adó, valamint az eljárás, illetve a határozat teljesítésének, illetve végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(6) Ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a kifogásnak helyt ad, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, a megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket - a szükséges mértékben - MEG KELL ISMÉTELNI.

Question 420

Kézbesítés hirdetményi úton

Answer 420

135. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hirdetmény útján kézbesíti
     a) * az ügyiratát az ISMERETLEN HELYEN TARTÓZKODÓ terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy részére,
     c) az értesítést, ha ezt az ÉRDEKELTEK JELENTŐS SZÁMA indokolttá teszi.
     (2) Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza, hogy a címzett az ügyiratot melyik bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál veheti át.
     (3) A hirdetményt 15 napra közzé kell tenni
     a) * a kézbesítést elrendelő bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, illetve hirdetőtábláján és
     b) a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen.
     (4) Az ügyiratot a hirdetmény (3) bekezdés a) pontja szerinti közzétételétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
     (5) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a hirdetményt tizenöt napra a terhelt utolsó ismert magyarországi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.

Question 421

Kézbesítési megbízott járhat el

Answer 421

136. § (1) Kézbesítési megbízott járhat el
     a) az e törvényben meghatározott esetekben a TERHELT érdekében,
     b) a magyarországi lakcímmel, értesítési címmel, kézbesítési CÍMMEL NEM RENDELKEZŐ sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt érdekében, ha NINCS magyarországi lakcímmel, értesítési címmel, kézbesítési címmel vagy székhellyel rendelkező KÉPVISELŐJE.
     (2) Kézbesítési megbízottként

a) a terhelt érdekében a VÉDŐJE,
b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt érdekében magyarországi lakcímmel, értesítési címmel, illetve székhellyel rendelkező ÜGYVÉD vagy ügyvédi iroda, továbbá más NAGYKORÚ TERMÉSZETES személy vagy JOGI SZEMÉLY

járhat el.

A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt részére szóló, a kézbesítési megbízottnak szabályszerűen kézbesített ügyiratot a kézbesítést követő 15. napon a terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt, illetve az egyéb érdekelt részére kézbesítettnek kell tekinteni.

Question 422

A határidő és a határnap megállapítása

Answer 422

137. § (1) A határidőt a törvény által meghatározott keretek között a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság állapítja meg.
     (2) A határidőt órákban, napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években kell megállapítani.
     (3) Az órákban megállapított határidőt egész órákban kell számítani, és az azon percben végződik, amelynek száma a kezdőpercnek megfelel. A napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (a továbbiakban: kezdőnap). A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon végződik, amelynek száma a kezdőnapnak megfelel, ha pedig a hónapban nincs ilyen nap, a hónap UTOLSÓ NAPJÁN.
     (4) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az eljáró bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál a MUNKA SZÜNETEL, a határidő a KÖVETKEZŐ MUNKANAPON jár le.
     (5) A bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak CÍMZETT beadvány benyújtásának és az előttük teljesíthető eljárási cselekménynek a határideje a HIVATALI MUNKAIDŐ VÉGÉVEL jár le.
     (6) A határnapot a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság állapítja meg.

Question 423

A mulasztás és következményei

Answer 423

138. § (1) A büntetőeljárásban részt vevő személy és a bírósági eljárásban az ügyészség az ELMULASZTOTT ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYT - ha e törvény másként nem rendelkezik - többé hatályosan nem teljesítheti, az elkésetten teljesített eljárási CSELEKMÉNY HATÁLYTALAN. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elkésetten teljesített eljárási cselekmény hatálytalanságának tényéről az érintettet tájékoztatja, kivéve, ha e törvény az elkésett eljárási cselekmény elutasítását vagy tájékoztatás nélküli mellőzését írja elő.
     (2) A mulasztás következményei - az e törvényben meghatározott eseteket kivéve - előzetes figyelmeztetés nélkül, MAGUKTÓL ÁLLNAK BE. Ha a mulasztás következményei csak ELŐZETES FIGYELMEZTETÉS esetén állnak be, az elmulasztott eljárási cselekményt a figyelmeztetésben MEGJELÖLT IDŐ alatt pótolni lehet.
     (3) Nem tekinthető mulasztásnak, ha a büntetőeljárásban részt vevő személyt, illetve a bírósági eljárásban az ügyészséget az eljárási cselekmény teljesítésében ELHÁRÍTHATATLAN AKADÁLY gátolta.
     (4) A napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bíróságnak, az ügyészségnek, vagy a nyomozó hatóságnak címzett beadványt legkésőbb a HATÁRIDŐ UTOLSÓ NAPJÁN az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság címére AJÁNLOTT KÜLDEMÉNYKÉNT postára adták.

Question 424

Az igazolási kérelem előterjesztése

Answer 424

139. § (1) * Ha a terhelt, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt, valamint a bírósági eljárásban az ügyészség HATÁRIDŐT V HATÁRNAPOT ÖNHIBÁJÁN KÍVÜL mulasztott - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - igazolásnak van helye.
     (2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetve az elmulasztott határnaptól számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jutott a mulasztó tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével kezdődik. 3 hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
     (3) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás VÉTLENSÉGÉT valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell.

Question 425

Az igazolás joghatásai

Answer 425

141. § (1) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad,
     a) az igazolást kérő által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna,
     b) az elmulasztott határnapon végzett eljárási cselekményt a SZÜKSÉGES KÖRBEN meg kell ismételni.
     (2) A megismétlés eredményéhez képest a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a korábbi eljárási cselekmény, illetve határozat hatályban tartásáról, vagy teljes, illetve részleges hatályon kívül helyezéséről is határoz.

Question 426

Általános intézkedési határidő

Answer 426

142. § A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság - törvény eltérő rendelkezése hiányában -
     a) a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak címzett beadvány érkezésétől,
     b) az ilyen beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától vagy
     c) az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől

számított legkésőbb 1 hónapon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.

Question 427

KIFOGÁS AZ ELJÁRÁS ELHÚZÓDÁSA MIATT

Answer 427

143. § (1) A terhelt, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt, valamint a bírósági eljárásban az ügyészség az eljárás elhúzódása miatt kifogást terjeszthet elő, ha
     a) a TÖRVÉNY a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság részére az eljárás lefolytatására, az eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára HATÁRIDŐT állapított meg, azonban az EREDMÉNYTELENÜL telt el, vagy
     b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül telt el, és a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a mulasztóval szemben NEM ALKALMAZTA a törvény által lehetővé tett intézkedéseket.
     (2) A kifogást az ÜGYBEN ELJÁRÓ bíróságnál, ügyészségnél, vagy nyomozó hatóságnál írásban lehet előterjeszteni, kérve a mulasztás tényének MEGÁLLAPÍTÁSÁT, valamint a mulasztó bíróságnak, ügyészségnek, vagy nyomozó hatóságnak
     a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára,
     b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására

történő utasítását.

(3) A kifogást annak előterjesztője mindaddig visszavonhatja, amíg azt érdemben el nem bírálták. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.
144. § (1) Az ügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a kifogást annak érkezését követő 8 napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a vádemelés előtt 8 napon belül, a vádemelés után 1 hónapon belül megteszi a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést, egyidejűleg a kifogás elintézéséről a kifogás előterjesztőjét tájékoztatja.
(2) Ha az ügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a kifogást nem tartja alaposnak, az ügyiratokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a kifogást elbíráló bírósághoz, vagy ügyészséghez.
(3) A járásbíróság mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsa, a törvényszék mulasztásával szemben előterjesztett kifogást az ítélőtábla három hivatásos bíróból álló tanácsa, az ítélőtábla mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa, a Kúria mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a Kúria másik tanácsa az ügyiratok felterjesztésétől számított 15 napon belül tanácsülésen bírálja el.
(4) Az ügyészség mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a felettes ügyészség, a Legfőbb Ügyészség mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a legfőbb ügyész, a nyomozó hatóság mulasztásával szemben előterjesztett kifogást az ügyészség az ügyiratok felterjesztésétől számított 15 napon belül bírálja el.
(5) Ha a kifogást elbíráló bíróság, vagy ügyészség a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó bíróságot, ügyészséget, vagy nyomozó hatóságot határidő tűzésével a 143. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 143. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A kifogást elbíráló bíróság a felhívásban - a 143. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetet kivéve - az eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény elvégzésére nem utasíthatja.
(6) A kifogást elbíráló bíróság vagy ügyészség a kifogást, annak alaptalansága esetén határozattal elutasítja. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(7) Ha a kifogás előterjesztője a büntetőeljárás ugyanazon szakaszában ismételten alaptalan kifogást terjeszt elő, őt a kifogást elbíráló bíróság vagy ügyészség elutasító határozatában rendbírsággal sújthatja.
(8) A kifogás elbírálására egyebekben
a) a bíróság mulasztásával szemben előterjesztett kifogás esetén a végzés elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó,
b) az ügyészség és a nyomozó hatóság mulasztásával szemben előterjesztett kifogás esetén a panasz elbírálására vonatkozó

rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

Question 428

AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS

Answer 428

148. § (1) E törvény rendelkezéseit az elektronikus kapcsolattartás során az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
     (2) A büntetőeljárásban az elektronikus kapcsolattartás során kizárólag az E-ügyintézési törvény 17. § (1) bekezdésének megfelelő nyilatkozat tehető.

Választható elektronikus kapcsolattartás
149. § (1) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője - feltéve, hogy az elektronikus ügyintézéshez való joga nem szünetel - az eljárás bármely szakaszában VÁLLALHATJA az elektronikus kapcsolattartást.

(2) Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó nyilatkozatot a büntetőeljárásban részt vevő személy vagy képviselője az eljáró bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál a 148. § (2) bekezdése szerint teheti meg.
(3) * Az elektronikus kapcsolattartás vállalása esetében az eljárás folyamán a büntetőeljárásban részt vevő személy, illetve jogi képviselőnek nem minősülő képviselője köteles a bírósággal, az ügyészséggel és a nyomozó hatósággal a kapcsolatot a 148. § (2) bekezdése szerint, elektronikus úton tartani és a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság is valamennyi ügyiratot elektronikus úton kézbesít a részére.
(4) * Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője az eljárásban még nem vállalta az elektronikus kapcsolattartást, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a részére papíralapon történő első kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy a továbbiakban e törvény rendelkezései szerint vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást.
(5) * Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője a beadványát a 148. § (2) bekezdése szerint, azonban az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó nyilatkozat hiányában nyújtotta be, az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság elektronikus úton figyelmezteti őt arra, hogy a továbbiakban a kapcsolatot elektronikus úton az erre vonatkozó nyilatkozat 148. § (2) bekezdés szerinti megtételével tarthatja.

Kötelező elektronikus kapcsolattartás
150. § (1) * Az elektronikus kapcsolattartásra köteles büntetőeljárásban részt vevő személy - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - minden beadványt kizárólag a 148. § (2) bekezdése szerint, elektronikus úton nyújthat be a bírósághoz, az ügyészséghez és a nyomozó hatósághoz, és a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság is elektronikus úton kézbesít a részére.

(2) * Mentesül a kötelező elektronikus kapcsolattartás alól a büntetőeljárásban részt vevő személy, ha elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel.

Elektronikus kapcsolattartás a szakértővel
151. § * (1) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejelentéssel, az igazságügyi szakértői névjegyzékben nem szereplő, szakértői tevékenységre jogszabályban feljogosított szakértő a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság részére történő nyilatkozattal vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást.

(2) Ha a szakértő elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt az (1) bekezdés szerint vállalja, a szakvéleményét és egyéb beadványát elektronikus úton nyújtja be a bírósághoz, az ügyészséghez és a nyomozó hatósághoz és a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság is valamennyi ügyiratot elektronikus úton kézbesít a részére.
(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság felhívhatja a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó szakértőt, hogy a szakvéleményt adathordozón is nyújtsa be, ha azt elektronikus úton kell kézbesítenie vagy továbbítania. A szakértő felel azért, hogy a papíralapú szakvélemény tartalma megegyezzen az adathordozón benyújtott szakvélemény tartalmával.

Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek egymás közötti és más szervekkel történő elektronikus kapcsolattartása *
152. § * A büntetőeljárás során az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, továbbá a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek elektronikus úton tartják a kapcsolatot egymással.

A meghatalmazott védőre és jogi képviselőre vonatkozó rendelkezések elektronikus kapcsolattartás során *
153. § * (1) A meghatalmazás alapján eljáró védő és jogi képviselő a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak benyújtott első beadványa mellékleteként csatolja az elektronikus okiratként rendelkezésre álló vagy az általa digitalizált meghatalmazást, ha a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét még nem jelentették be. A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság - ha e tekintetben alapos kétsége merül fel - digitalizált meghatalmazás esetén az eredeti meghatalmazás bemutatására hívja fel a védőt és a jogi képviselőt az egyezőség megállapítása érdekében.

(2) A meghatalmazott védővel vagy jogi képviselővel eljáró, de saját személyében elektronikus útra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonására irányuló nyilatkozatát papíralapon is benyújthatja. A meghatalmazás visszavonásával egyidejűleg a büntetőeljárásban részt vevő személy nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat benyújtását követően jogi képviselővel, illetve meghatalmazott védővel vagy anélkül kíván-e eljárni.
(3) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonását követően meghatalmazott védővel, illetve jogi képviselővel jár el, a meghatalmazás visszavonásával egyidejűleg csatolja az eljáró új védő, illetve jogi képviselő meghatalmazását.

A határidőre vonatkozó rendelkezések elektronikus kapcsolattartás esetén
154. § (1) Ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz, az ügyészséghez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton szabályszerűen benyújtották.

(2) Elektronikus kapcsolattartás esetén a törvény által meghatározott, illetve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, hónapokban és években meghatározott, illetve megállapított határidő esetén az a lejárati nap, amely során legalább négy órán át jogszabályban meghatározottak szerinti üzemzavar vagy üzemszünet állt fenn.

Papíralapú okiratok elektronikus kapcsolattartás esetén
155. § * (1) Ha a beadvány melléklete nem elektronikus okiratként áll rendelkezésre, az elektronikus kapcsolattartást vállaló és az elektronikus kapcsolattartásra köteles büntetőeljárásban részt vevő személy (a továbbiakban: az elektronikus úton kapcsolatot tartó) köteles gondoskodni a papíralapú melléklet digitalizálásáról és a papíralapú irat megőrzéséről.

(2) Ha a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak eredetileg papíralapú ügyiratot elektronikus úton kell kézbesítenie vagy továbbítania, tíz munkanap áll rendelkezésére, hogy azt digitalizálja. Az ügyirat digitalizálásához szükséges időt - legfeljebb azonban öt munkanapot - a határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(3) * Elektronikus kapcsolattartás esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalból vagy indítványra elrendelheti a beadvány vagy az ügyirat papíralapú vagy adathordozón történő benyújtását, továbbítását illetve kézbesítését. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a beadvány vagy az ügyirat
a) nagy mennyisége, sajátos alakja vagy jellege miatt a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen,
b) valódisága vitás, vagy
c) elektronikus úton történő kézbesítése vagy továbbítása olyan késedelemmel járna, amely az eljárási cselekmény határidőben történő lefolytatását veszélyeztetné, vagy az eljárás aránytalan elhúzódását okozná.
(4) * Nem kell alkalmazni az elektronikus kapcsolattartás szabályait a személyes jelenléttel járó eljárási cselekmény során benyújtott beadvány esetén, ideértve a védő és a jogi képviselő részére az eljárási cselekmény helyszínén, valamint az eljárási cselekmény során adott eredeti meghatalmazás azonnali benyújtását is.

Kézbesítés elektronikus kapcsolattartás esetén *
156. § * (1) A nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy papíralapú beadványát - feltéve, hogy azt elektronikusan kell kézbesíteni - a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a 155. § (2) bekezdésének megfelelően digitalizálja és azt elektronikus úton kézbesíti a büntetőeljárásban részt vevő, az ügyirat megismerésére jogosult másik személy számára.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy részére papíralapon kézbesíti az ügyiratot, ha az eljárásban jogi képviselője vagy elektronikus kapcsolattartást vállaló egyéb képviselője útján jár el, de az ügyiratot nem a képviselő, hanem a büntetőeljárásban részt vevő személy részére kell kézbesíteni, vagy a képviselő részére nem lehet kézbesíteni.

Adatkezelés *
157. § * A büntetőeljárás során az Országos Bírósági Hivatal és az egyéb elektronikus ügyintézést biztosító szervek jogosultak az elektronikus úton kapcsolatot tartóknak az elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából hozzájuk érkezett adatainak kezelésére.

Elektronikus ügyirat *
158. § * (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elektronikus úton kézbesített ügyiratot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látja el.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott ügyirat közokirat.
(3) * E törvény alkalmazásában aláírás alatt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy elektronikus bélyegzőjét is érteni kell.

Az elektronikus formátumban rendelkezésre álló ügyirat továbbítása *
159. § * (1) A büntetőeljárásban részt vevő személy, valamint a bírósági eljárásban az ügyészség indítványozhatja, hogy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az általa megismerhető ügyirat másolatát elektronikus formában adathordozón vagy az általa megjelölt elektronikus levelezési címre továbbítsa, ha az ügyirat

a) elektronikus formában,
b) elektronikus okiratként, vagy
c) a papíralapú okirat elektronikus másolataként

az eljáró bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál rendelkezésre áll.

(2) Az ügyirat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a papíralapú ügyiratot információs rendszer alkalmazásával szerkesztette meg. Az elektronikus formában rendelkezésre álló, az (1) bekezdés szerint továbbított ügyirat nem hiteles másolat.
(3) Ha az ügyirat másolatának (1) bekezdés szerinti továbbítása nem teljesíthető, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a másolatot adathordozón adja ki vagy az indítványozót tájékoztatja arról, hogy az ügyiratot a 100. § szerint ismerheti meg.

Az ügyiratok megismerése elektronikus hozzáférés biztosítása útján
160. § * Az ügyiratok megismerésére vonatkozó jogosultságok gyakorlása érdekében a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyirat megismerésére jogosultak számára az ügyiratokhoz való elektronikus hozzáférés lehetőségét jogszabályban meghatározottak szerint biztosítja.

Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének következményei
161. § (1) Az elektronikus úton tett nyilatkozat hatálytalan, ha az a 148. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg. *

(2) Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát *
a) nem elektronikus úton, vagy
b) elektronikus úton, de nem e törvényben, illetve az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon

nyújtotta be, - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a panaszt, a felülbírálati indítványt, a kifogást, a fellebbezést, a felülvizsgálati indítványt és a perújítási indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja, a beadványban foglalt egyéb nyilatkozat pedig hatálytalan.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a 148. § (2) bekezdése szerint, elektronikus úton benyújtott beadvány elintézését mellőzheti, ha azt az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője *
a) a 149. § (5) bekezdése szerinti figyelmeztetés után és
b) az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó, a 149. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában

nyújtotta be.

(4) * Ha az ügyirat azért nem kézbesíthető, mert az elektronikus úton kapcsolatot tartó az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges szolgáltatásokkal nem rendelkezik, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratot papíralapon kézbesíti.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az elektronikus úton kapcsolatot tartó rendbírsággal sújtható.

Áttérés papíralapú kapcsolattartásra
162. § (1) * Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselője vállalta, hogy a kapcsolatot elektronikus úton tartja, utóbb, beadványának papíralapú benyújtásával egyidejűleg indítványozhatja az eljáró bíróságnál, ügyészségnél, vagy nyomozó hatóságnál a papíralapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezését. Az indítványban valószínűsíteni kell, hogy az indítványozó körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő kapcsolattartás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a papíralapú kapcsolattartásra való áttérést határozat meghozatala nélkül is engedélyezheti, az áttérés iránti indítvány elutasításáról rendelkező határozatát az indítványozónak papíralapon kézbesíti. E határozat elleni jogorvoslat papíralapon is előterjeszthető. A papíralapon benyújtott, az (1) bekezdés szerinti beadványt az áttérés iránti indítvány elutasítása esetén is szabályszerűen benyújtottnak kell tekinteni, azt - az ismételten alaptalan áttérés iránti indítvány előterjesztésének esetét kivéve - elektronikus úton nem kell benyújtani.
(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság papíralapon tartja a kapcsolatot a büntetőeljárásban részt vevő személlyel, illetve papíralapú kapcsolattartásra tér át, ha a büntetőeljárásban részt vevő személy elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel.

Question 429

A bizonyítás tárgya

Answer 429

163. § (1) A bizonyítás azokra a TÉNYEKRE terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok ALKALMAZÁSÁBAN JELENTŐSEK. A bizonyítás a büntetőeljárás járulékos kérdéseinek elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet.
     (2) A büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a döntését VALÓSÁGHŰ TÉNYÁLLÁSRA alapozza.
     (3) A bíróság az ítélkezés során a tényállást a VÁD KERETEIN BELÜL tisztázza.

Question 430

Nem kell bizonyítani azokat a tényeket,

Answer 430

a) amelyek KÖZTUDOMÁSÚAK,
b) amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak HIVATALOS TUDOMÁSA van, vagy
c) amelyek valóságát a vádló, a terhelt és a védő az adott ügyben, EGYÜTTESEN ELFOGADJA.

Question 431

KINEK A KÖTELEZETTSÉGE A VÁD BIZONYÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TÉNYEK FELTÁRÁSA, ALÁTÁMASZTÁSUKRA BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA?

Answer 431

164. § (1) A vád bizonyításához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátása, illetve beszerzésének indítványozása a VÁDLÓT terheli.
     (2) A bíróság a tényállás tisztázása során bizonyítékot INDÍTVÁNY ALAPJÁN szerez be.
     (3) Indítvány hiányában a bíróság bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására NEM KÖTELES.

Question 432

A bizonyítás eszközei (6)

Answer 432

165. § A bizonyítás eszközei:
     a) a tanúvallomás,
     b) a terhelt vallomása,
     c) a szakvélemény,
     d) a pártfogó felügyelői vélemény,
     e) a tárgyi bizonyítási eszköz, ideértve az iratot és az okiratot is, és
     f) az elektronikus adat.

Question 433

mi rendelheti el a bizonyítási cselekmények teljesítésének és lefolytatásának, a bizonyítási eszközök megvizsgálásának és rögzítésének meghatározott módját.

Answer 433

A bizonyítás törvényessége
166. § (1) A bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása során a BE törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

JOGSZABÁLY elrendelheti a bizonyítási cselekmények teljesítésének és lefolytatásának, a bizonyítási eszközök megvizsgálásának és rögzítésének meghatározott módját.

Question 434

HOGY KELL A BIZONYÍTÉKOKAT ÉRTÉKELNI?

Answer 434

A bizonyítékok értékelése
167. § (1) A büntetőeljárásban SZABADON FELHASZNÁLHATÓ a TÖRVÉNYBEN meghatározott minden bizonyítási ESZKÖZ, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási CSELEKMÉNY. A törvény azonban elrendelheti egyes bizonyítási eszközök igénybevételét.

(2) A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat a tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket valamely hatóság - jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása során - a büntetőeljárás megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg készített, illetve beszerzett.
(3) A bizonyítékoknak NINCS törvényben ELŐRE MEGHATÁROZOTT bizonyító erejük.
(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben SZABADON ÉRTÉKELI, a bizonyítás eredményét az így kialakult MEGGYŐZŐDÉSE SZERINT állapítja meg.

Question 435

nem értékelhető bizonyítékként mely tény? (3)

Answer 435

(5) Nem értékelhető bizonyítékként:
- az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a (2) bekezdésben meghatározott hatóság
- bűncselekmény útján,
- más tiltott módon
- vagy a résztvevők BÜNTETŐELJÁRÁSI jogainak LÉNYEGES SÉRELMÉVEL szerzett meg.

Question 436

PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY BESZERZÉSÉT KI RENDELHETI EL ÉS MIKOR?

Answer 436

202. § (1) * A bíróság és az ügyészség
     a) büntetés vagy intézkedés alkalmazása,
     b) feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása vagy
     c) közvetítői eljárásra utalás

ELŐTT pártfogó felügyelői vélemény beszerzését RENDELHETI el.

(2) Pártfogó felügyelői vélemény beszerzését TÖRVÉNY KÖTELEZŐVÉ teheti.

Question 437

KI KÉSZÍTI EL A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNYT, HOGY FÉR HOZZÁ AZ EHHEZ SZÜKSÉGES ADATOKHOZ?

MIBŐL ÁLL A PÁRFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY?

Answer 437

(3) A pártfogó felügyelői véleményt a pártfogó felügyelő készíti el.
(4) A pártfogó felügyelő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez szükségesek, e célból az eljárás ügyiratait MEGISMERHETI, a terhelttől, a sértettől, a tanúktól és az eljárásba bevont más személyektől FELVILÁGOSÍTÁST KÉRHET. Ha ez feladatának teljesítéséhez szükséges, az ügyészségtől vagy a bíróságtól újabb adatokat, ügyiratokat és felvilágosítást kérhet.
(5) A SZAKÉRTŐRE vonatkozó rendelkezéseket a pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőre is alkalmazni kell azzal, hogy a 194. §, a 195. §, a 197. § (2)-(5) bekezdése és a 198-200. § a pártfogó felügyelőre nem alkalmazható.
203. § (1) A pártfogó felügyelői vélemény a terhelt SZEMÉLYISÉGÉT TÉS ÉLETVISZONYAIT jellemző tényeket és körülményeket írja le, továbbá bemutatja a feltárt tények, körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot, a bűnismétlés kockázatait, valamint a terhelt szükségleteit.
(2) A pártfogó felügyelő a véleményben tájékoztatást ad a terhelt adottságainak megfelelő munkalehetőségről, egészségügyi, illetve szociális intézményi ellátási lehetőségről, javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére, és a bűnismétlési kockázatok hatását enyhítő beavatkozások alkalmazására.
(3) A bíróság vagy az ügyészség rendelkezése alapján a pártfogó felügyelői véleményben ki kell térni arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez.

Question 438

A tárgyi bizonyítási eszköz MIT TAKAR?

Answer 438

204. § (1) Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan TÁRGY - ideértve az iratot és az okiratot is -, amely a bizonyítandó tény bizonyítására ALKALMAS, így különösen az,
     a) amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető NYOMATI HORDOZZA,
     b) amely a bűncselekmény elkövetése ÚTJÁN JÖTT LÉTRE,
     c) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez ESZKÖZÜL használtak, vagy
     d) AMELYRE a bűncselekményt elkövették.
     (2) IRAT minden olyan tárgyi bizonyítási eszköz, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással ADATOKAT RÖGZÍT, így különösen a papíralapú vagy elektronikus adatként létező szöveg, rajz, ábra.
     (3) Okirat az az irat, amely valamilyen tény, adat VALÓSÁGÁNAK, esemény MEGTÖRTÉNTÉNEK vagy nyilatkozat MEGTÉTELÉNEK bizonyítására készül, és arra ALKALMAS. Az okiratra vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra is.

Question 439

Az elektronikus adat

Answer 439

205. § (1) Elektronikus adat a tények, információk vagy fogalmak minden olyan FORMÁBAN való megjelenése, amely INFORMÁCIÓS RENDSZER általi feldolgozásra ALKALMAS, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja.
     (2) Ahol e törvény tárgyi bizonyítási eszközt említ, azon e törvény eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus adatot is érteni kell.

Question 440

HIVATALBÓL HATÁROZHAT-E A BÍRÓSÁG BIZONYÍTÉK BESZERZÉSÉRŐL, BIZONYÍTÁSI INDÍTVÁNY HIÁNYÁBAN IS?

Answer 440

valósághű tényállás megállapítása érdekében, és az eljárási alapelvek érvényesítése mellett a bíróság indítvány hiányában is intézkedhet bizonyíték beszerzése iránt. A bíróság indítvány hiányában is határozhat bizonyíték beszerzéséről és megvizsgálásáról, a hivatalbóli bizonyítás lehetőségével azonban csak a valósághű tényállás megállapítása érdekében és a büntetőeljárás alapelveiből, továbbá az Alaptörvény rendelkezéseiből fakadó követelményekkel összhangban élhet, az eljárási feladatok megoszlásának tiszteletben tartása és a pártatlanság fenntartása mellett.

Question 441

Ki hallgatható ki tanúként?

Answer 441

A TANÚVALLOMÁS
168. § (1) Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről TUDOMÁSA LEHET.

(2) Ha e törvény kivételt nem tesz, a tanú köteles vallomást tenni.
(3) A tanú indítványára a megjelenésével felmerült költséget a jogszabályban meghatározott mértékben az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megállapítja és megtéríti. Erről a tanút az idézésben, valamint a kihallgatásának befejezésekor tájékoztatni kell.
(4) A tanú érdekében meghatalmazott ÜGYVÉD járhat el, ha a tanú a jogairól való felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja. A tanút erről az idézésében tájékoztatni kell.

Question 442

VALLOMÁSTÉTEL AKADÁLYA

Answer 442

169. § (1) A tanú vallomástételének akadálya
     a) a vallomástétel TILALMA és
     b) a vallomástétel MEGTAGADÁSA.
     (2) A tanú vallomástételének akadályát figyelembe kell venni akkor is, ha az a bűncselekmény ELKÖVETÉSEKOR, illetve akkor is, ha a KIHALLGATÁSAKOR áll fenn.
     (3) A vallomástétel akadályaira vonatkozó rendelkezések megsértésével kihallgatott tanú vallomása - az e törvényben meghatározott kivétellel - bizonyítási eszközként NEM VEHETŐ FIGYELEMBE.

Question 443

VALLOMÁSTÉTEL TILALMA

Answer 443

A vallomástétel tilalma
170. § (1) Nem hallgatható ki tanúként

a) a VÉDŐ arról, amiről védőként szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt,
b) * az EGYHÁZI SZEMÉLY és a vallási egyesület vallásos szertartást HIVATÁSSZERŰEN végző tagja arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,
c) akitől a testi vagy szellemi állapota miatt NYILVÁNVALÓAN NEM VÁRHATÓ helyes vallomás,
d) a MINŐSÍTETT adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést.
(2) A tanú kihallgatásának az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tilalma az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad. Ebben az esetben a tanú a titoktartási kötelezettségének körébe tartozó bizonyítandó tényre nem hallgatható ki.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság megkeresésére dönt a felmentés megadásáról vagy a titoktartási kötelezettség fenntartásáról. A felmentésre irányuló megkeresésben azonosításra alkalmas módon meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik.

Question 444

A tanúvallomást megtagadhatja:

Answer 444

171. § A tanúvallomást megtagadhatja a TERHELT HOZZÁTARTOZÓJA.
172. § (1) Aki MAGÁT VAGY HOZZÁTARTOZÓJÁT bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben - a (2) bekezdés esetét kivéve - a tanúvallomást megtagadhatja, akkor is, ha

a) a tanúvallomást a terhelt hozzátartozójaként nem tagadta meg, vagy
b) a kérdéses bűncselekmény miatt
ba) az eljárást vele szemben megszüntették,
bb) vele szemben feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmaztak, vagy
bc) büntetőjogi felelősségét már jogerősen elbírálták.

(2) A tanúvallomást az (1) bekezdés alapján nem tagadhatja meg az, aki a kérdésre adott válasszal önmagát olyan bűncselekmény elkövetésével vádolná, amely miatt

a) az ellene tett feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján elutasították,
b) vele szemben az eljárást a 398. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 399. § (1) bekezdése alapján szüntették meg,
c) a Btk. Különös Része alapján a hatósággal történő együttműködése folytán nem büntethető,
d) a 411. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettség vállalásával egyezséget kötött, vagy
e) * vele szemben az ügyészség a 404. § (3) bekezdés a) pontja alapján hozott határozatot, vagy intézkedett.

(3) * A (2) bekezdés alapján tett tanúvallomásban közölt bűncselekmény miatt a megszüntetett eljárás folytatása nem rendelhető el, és a tanúvallomás nem tekinthető a perújítás szempontjából új bizonyítéknak. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni arra a tanúvallomás során feltárt bűncselekményre is, amely nem képezte a tanú ellen korábban folyamatban volt büntetőeljárás tárgyát, de a feljelentés elutasításának, illetve az eljárás megszüntetésének a tanúvallomással feltárt bűncselekmény esetén is bármely okból helye lenne.
173. § (1) Aki FOGLALKOZÁSÁNÁL V KÖZMEGBÍZATÁSÁNÁL fogva - a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve - titoktartásra köteles, a tanúvallomást megtagadhatja, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha jogszabályban meghatározottak szerint

a) ez alól az arra jogosult felmentette, vagy
b) a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság kérése alapján a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása az adatkérés keretében megkeresett szervezet számára kötelező.

(2) A titoktartási kötelezettség a jogszabályban meghatározott ideig áll fenn, ha a tanú az alól nem kapott felmentést.
174. § (1) Ha a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben INFORMÁTOR kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben a tanúvallomást megtagadhatja, kivéve, ha a BÍRÓSÁG az információt átadó személy kilétének felfedésére KÖTELEZTE.
(2) A bíróság akkor kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének felfedésére, ha
a) három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen,
b) az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, és
c) a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek - különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel - olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja.
(3) A tanú vallomástételének az (1) bekezdésben meghatározott akadálya az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.

Question 445

A tanúvallomás megtagadásának jogszerűségéről KI HATÁROZ?

Answer 445

175. § (1) A tanúvallomás megtagadásának jogszerűségéről az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság határoz.
     (2) Ha a tanú a vallomástétel akadályára hivatkozással megtagadja a vallomástételt, az ezt elutasító határozat elleni jogorvoslatnak HALASZTÓ HATÁLYA van.
     (3) Ha a TANÚ a vallomástételt jogszerűen megtagadta, további kérdés hozzá nem intézhető, és a tanú NEM SZEMBESÍTHETŐ, kivéve, ha úgy dönt, hogy vallomást kíván tenni.

Question 446

A tanúzási figyelmeztetés (4 FIGYELMEZTETÉS!)

Answer 446

176. § (1) A tanút a nyomozás, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárás során az ELSŐ KIHALLGATÁSAKOR figyelmeztetni kell arra, hogy
     a) a tanúvallomást MEGTAGADHATJA, ha az azt megalapozó körülmények a kihallgatás vagy a bűncselekmény elkövetésének idején fennállnak,
     b) ha vallomást tesz, köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az IGAZAT vallani,
     c) a HAMIS TANÚZÁST és a tanúvallomás bíróság előtti JOGOSULATLAN MEGTAGADÁSÁT a Btk. büntetni rendeli, és
     d) ha vallomást tesz, vallomása az ADOTT V MÁS ÜGYBEN bizonyítási eszközként AKKOR IS felhasználható, ha a vallomástételt a későbbiekben megtagadja [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: tanúzási figyelmeztetés].
     (2) A tanút folytatólagos kihallgatása esetén az (1) bekezdés a) pontja szerint akkor kell figyelmeztetni, ha a mentességére vonatkozó körülményekben bekövetkezett változás miatt a tanúvallomást megtagadhatja.
177. § (1) A tanúzási figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát JK-BE kell venni.
     (2) A tanúzási figyelmeztetés vagy a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - bizonyítási eszközként NEM VEHETŐ FIGYELEMBE!
     (3) A tanúzási figyelmeztetés vagy a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú közlése vallomásként figyelembe vehető, ha a tanú a tanúzási figyelmeztetés után a közlését FENNTARTJA. A tanú e nyilatkozatát nem vonhatja vissza.
     (4) A tanúnak az ügyben KORÁBBAN V MÁS ÜGYBEN TETT tanúvallomása bizonyítási eszközként akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben megtagadja. Ennek feltétele, hogy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a tanúzási figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnjön.
     (5) * Ha a tanút az ügyben korábban vagy más ügyben terheltként hallgatták ki, a terheltként tett vallomása bizonyítási eszközként akkor használható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a TERHELTI FIGYELMEZTETÉS és az erre adott válasz EGYÉRTELMŰEN KITŰNIK. Ebben az esetben a tanú korábban terheltként tett vallomása akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben megtagadja.

Question 447

A tanú kihallgatása

Answer 447

178. § (1) A tanúkat egyenként kell kihallgatni.
     (2) A kihallgatás megkezdésekor meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. Ennek során a tanúnak nyilatkoznia kell a következő adatokról:

a) neve, születési neve,
b) születési helye és ideje,
c) anyja neve,
d) állampolgársága,
e) személyazonosító okmányának száma,
f) lakcíme, értesítési címe, tényleges tartózkodási helye,
g) kézbesítési címe, telefonos elérhetősége,
h) foglalkozása.

(3) Az eljárás azonos szakaszában a tanú folytatólagos kihallgatásánál a személyes adatokat - ha azok nem változtak - nem kell rögzíteni.
179. § (1) A tanú személyazonosságának megállapítása után TISZTÁZNI KELL a vallomástétel lehetséges AKADÁLYAIT, a tanú ELFOGULTSÁGÁRA, illetve az ügyben való ÉRDEKELTSÉGÉRE utaló körülményeket. Az ennek során feltett kérdésekre a tanú akkor is KÖTELES válaszolni, ha a vallomástételnek akadálya van, vagy a tanú arra hivatkozik.
(2) A tanúval közölni kell a tanúzási FIGYELMEZTETÉST és a kihallgatással kapcsolatos JOGAIT.
(3) A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.
180. § (1) A tanú a kihallgatása során a vallomását ÖSSZEFÜGGŐEN ELŐADJA, ezután a hozzá intézett kérdésekre válaszol. A tanú kihallgatása során - a tanú védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - tisztázni kell azt is, hogy a tanú az általa elmondottakról MIKÉNT SZERZETT TUDOMÁST.
(2) Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek OKÁT tisztázni kell.
(3) * A tanú indítványára a vallomásának egyes részeit szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.

Question 448

A tanúnak nem tehető fel olyan kérdés, amely (3)

Answer 448

a) a VÁLASZt magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz,
b) a törvénnyel össze nem egyeztethető ÍGÉRETET tartalmaz, vagy
c) VALÓTLAN TÉNY állítását foglalja magában.

Question 449

Írásbeli tanúvallomás

Answer 449

181. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ENGEDÉLYEZHETI, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást.
     (2) Az írásbeli vallomástétel engedélyezése esetén a tanú a vallomását
     a) saját kezűleg leírja és aláírja,
     b) minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával látja el,
     c) elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg, vagy
     d) bíróval, közjegyzővel vagy a törvényben meghatározott más személlyel hitelesítteti.
     (3) Ha a tanú írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel AKADÁLYAINAK és a tanúzási FIGYELMEZTETÉS ISMERETÉBEN tette meg.
     (4) Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság idézze.

Question 450

Ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést, illetve a vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, MIT TEHET A HATÓSÁG?

Answer 450

182. § Ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést, illetve a vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, RENDBÍRSÁGGAL sújtható és az okozott BŰNÜGYI KÖLTSÉG megtérítésére kell kötelezni.

Question 451

Az a vallomástétel MEGTAGADÁSÁRA jogosult tanú, aki a korábbi Be. szabályai alapján a vallomástételt nem tagadta meg, majd a Be. hatálybalépését követően az újabb kihallgatása során e jogosultságával élni kíván, és nem tesz vallomást, a korábban tett vallomása a Be. hatálybalépését KÖVETŐEN FELHASZNÁLHATÓ?

Answer 451

A Be. hatálybalépését követően történő tanúkihallgatás során a tanúzási figyelmeztetést a Be. szerint kell közölni, ezért nincs helye a korábbi Be. szerinti figyelmeztetésnek.

Ha a tanút a korábbi Be. szabályai szerint korábban tanúként már kihallgatták, a Be. hatálybalépését követő ismételt kihallgatásakor a tanúzási figyelmeztetést az új törvény szerint kell közölni.

Az a vallomástétel MEGTAGADÁSÁRA jogosult tanú, aki a korábbi Be. szabályai alapján a vallomástételt nem tagadta meg, majd a Be. hatálybalépését követően az újabb kihallgatása során e jogosultságával élni kíván, és nem tesz vallomást, a korábban tett vallomása a Be. hatálybalépését KÖVETŐEN SEM használható fel.

Question 452

MI MINŐSÜL A TERHELT VALLOMÁSÁNAK?

Answer 452

183. § (1) A terhelt vallomásának minősül a TERHELT minden olyan, a büntetőeljárásban a TERHELTI FIGYELMEZTETÉS utáni, bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság ELŐTT TETT, illetve EZEKNEK CÍMZETT szóbeli vagy írásbeli közlése, amelyben a BIZONYÍTÁS TÁRGYÁRA VONATKOZÓ TÉNYT ÁLLÍT.
     (2) Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a vallomástétel lehetőségét biztosítani kell.
     (3) A terhelteket egyenként kell kihallgatni.
     (4) A terhelt BEISMERÉSE ESETÉN - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - be kell szerezni az egyéb bizonyítékokat is.

Question 453

A terhelt személyazonosságának megállapítása

Answer 453

184. § (1) A terhelt kihallgatása személyazonosságának és elérhetőségének megállapításával és ELLENŐRZÉSÉVEL kezdődik.
     (2) A személyazonosság megállapítása során a terheltnek nyilatkoznia kell a személyét azonosító és a vele való kapcsolattartást biztosító következő adatokról:

a) neve, születési neve,
b) születési helye és ideje,
c) anyja neve,
d) állampolgársága,
e) személyazonosító okmányának száma,
f) lakcíme, értesítési címe, tényleges tartózkodási helye,
g) kézbesítési címe, telefonos elérhetősége.

Question 454

A terhelti figyelmeztetés (4)

Answer 454

185. § (1) Személyazonossága ellenőrzése után a terhelttel ismertetni kell a JOGAIT és figyelmeztetni kell arra, hogy
     a) nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán BÁRMIKOR MEGTAGADHATJA, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta,
     b) a vallomás megtagadása az eljárás FOLYTATÁSÁT NEM AKADÁLYOZZA, és NEM ÉRINTI a terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát,
     c) ha vallomást tesz, bizonyítékként felhasználható, amit mond, illetve rendelkezésre bocsát,
     d) mást bűncselekmény elkövetésével HAMISAN NEM VÁDOLHAT, kegyeleti jogot hamis tényállítással NEM SÉRTHET (a továbbiakban együtt: terhelti figyelmeztetés).
     (2) A terhelti figyelmeztetést a terheltnek a nyomozás, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárás során történő első kihallgatásakor kell közölni.
     (3) A terhelti figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A terhelti figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - bizonyítási eszközként NEM VEHETŐ figyelembe.

Question 455

A terhelti figyelmeztetés vagy a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt KÖZLÉSE VALLOMÁSKÉNT akkor vehető figyelembe, ha a terhelt (2)

Answer 455

a) * az ELJÁRÁS SORÁN korábban TERHELTI FIGYELMEZTETÉSBEN már részesült és a FOLYTATÓLAGOS kihallgatása során a VÉDŐJE jelen volt, vagy
b) a terhelti figyelmeztetés után a közlését FENNTARTJA.

Question 456

TERHELTI Vallomástétel

Answer 456

186. § (1) Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a terhelti figyelmeztetés közlését követően a terhelttől meg kell kérdezni

a) a foglalkozását,
b) a munkahelyét,
c) az iskolai végzettségét,
d) a családi körülményeit,
e) az egészségi állapotát,
f) a jövedelmi viszonyait,
g) a vagyoni körülményeit,
h) a katonai rendfokozatát, a címzetes rendfokozatát és a kitüntetéseit.

(2) A terheltnek módot kell adni arra, hogy a vallomását összefüggően ELŐADHASSA, ezután KÉRDÉSEK intézhetők hozzá. Ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eltér, ennek OKÁT tisztázni kell.
(3) A terheltnek nem tehető fel olyan kérdés, amely

a) a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz,
b) a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy
c) valótlan tény állítását foglalja magában.

(4) Ha a terhelt a vallomástétel megtagadását követően vallomást tesz, hozzá kérdés intézhető.

Question 457

KORÁBBI VALLOMÁS FELHASZNÁLÁSA

Answer 457

187. § (1) A terheltnek az ügyben korábban, vagy más ügyben TANÚKÉNT tett vallomása BIZONYÍTÁSI ESZKÖZKÉNT felhasználható, ha a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a tanúzási figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnik.
     (2) A terheltnek más ügyben tett vallomása bizonyítási eszközként akkor használható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a TERHELTI FIGYELMEZTETÉS és az arra adott válasz egyértelműen kitűnik.

Question 458

A szakértő alkalmazása

Answer 458

188. § (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.
     (2) * A büntetőeljárásban szakvéleményt az igazságügyi szakértőkről szóló törvényben meghatározottak szerint szakértő vagy eseti szakértő (a továbbiakban együtt: szakértő) adhat.
     (3) Jogszabály meghatározhatja azokat a szakkérdéseket, amelyekben meghatározott szakértő jogosult véleményt adni.

A szakértő
189. § (1) * A törvény eltérő rendelkezése hiányában a szakértő alkalmazása kirendeléssel történik. A szakértő kirendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(2) Ha a szakvélemény elkészítéséhez sürgős részvizsgálatra van szükség, e vizsgálat kirendelő határozat nélkül, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szóbeli rendelkezése alapján is elvégezhető. Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság e rendelkezését tizenöt napon belül, írásba foglalva megküldi a szakértőnek.
(3) Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértői intézmény, szakértői intézet vagy gazdasági társaság vezetője, illetve a szakértői testület elnöke a kirendelő határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a kirendelőt az eljáró szakértő személyéről, illetve az eseti bizottság tagjairól.
(4) A kirendelő az eljáró szakértő személyéről, illetve az eseti bizottság tagjairól a kirendelő határozat keltétől, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a tájékoztatás érkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a terheltet, a védőt, a sértettet, a vagyoni érdekeltet és az egyéb érdekeltet - és ha a szakértőt a bíróság rendelte ki - az ügyészséget.
(5) * Az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a szakértőt a kirendelés alól fontos okból határozattal felmentheti. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(6) A szakvélemény - ide nem értve a magánszakértői véleményt - előterjesztésének határideje a két hónapot nem haladhatja meg. Ez a határidő a szakértőnek a határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmére egy alkalommal, legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható.
190. § (1) * A terhelt és a védő szakértő kirendelését indítványozhatja, az indítványban megjelölheti a szakértő személyét. Az indítványról a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határoz. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(2) A terhelt és a védő szakértőnek magánszakértői vélemény elkészítésére adhat megbízást, ha
a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a szakértő kirendelésére vonatkozó indítványukat elutasította, vagy
b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság nem az indítványukban megjelölt szakértő kirendeléséről határozott.
(3) * Ha a terhelt vagy a védő indítványa olyan tény szakértő általi megállapítására vagy megítélésére irányul, amelyet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által kirendelt szakértő által készített korábbi szakvélemény már vizsgált, magánszakértői vélemény elkészítésére akkor adható megbízás, ha a terheltnek vagy a védőnek a 197. § (1) bekezdés szerinti felvilágosítás adásra, illetve szakvélemény kiegészítésére, vagy a 197. § (2) bekezdés szerinti újabb szakértő kirendelésére irányuló indítványát elutasították. Ha a korábbi szakvéleményt a terhelt vagy a védő indítványában megnevezett szakértő készítette, magánszakértői vélemény elkészítésére megbízás nem adható.
(4) Ugyanazon szakkérdésre vonatkozóan a terhelt és a védő egy magánszakértői vélemény elkészítésére adhat megbízást.
(5) A terhelt, illetve a védő köteles nyolc napon belül tájékoztatni az ügyben eljáró bíróságot, ügyészséget, illetve nyomozó hatóságot a magánszakértői vélemény elkészítésére adott megbízásról, a megbízás megszűnéséről, a megbízott szakértő személyéről, valamint a szakvélemény elkészítésének határidejéről. A tájékoztatásra előírt határidőt a megbízás, illetve a megbízás megszűnésének napjától kell számítani.

Question 459

A szakértő kizárása

Answer 459

191. § (1) Szakértőként nem járhat el,
     a) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, továbbá sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy ezek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója,
     b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság nyomozási tevékenységet ellátó állományának tagjaként járt vagy jár el, valamint ezek hozzátartozója,
     c) aki az ügyben tanúként, vagy tanú segítőjeként vesz vagy vett részt,
     d) a halál oka és körülményei vizsgálatánál, továbbá a kihantolásnál az az orvos, aki a meghalt személyt közvetlenül a halála előtt gyógykezelte, illetve a halál beálltát megállapította,
     e) a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői testület tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértői intézmény, a szervezet vagy a szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn,
     f) a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt,
     g) akit az ügyben szaktanácsadóként vettek igénybe,
     h) akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható.
     (2) * Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem minősül a nyomozó hatóság nyomozási tevékenységet ellátó állománya tagjának az, aki a rá vonatkozó jogszabályok alapján nem a nyomozó hatóság állományában teljesít szolgálatot.
     (3) A szakértő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a kirendelőnek haladéktalanul bejelenteni. Gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, illetve szakértői testület kirendelése esetén a bejelentést a kirendelt társaság vagy szerv vezetője útján kell megtenni.
     (4) A szakértő kizárásáról az ELJÁRÓ bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság határoz.
     (5) A tanú vallomástételének akadályára vonatkozó rendelkezések a szakértőre is értelemszerűen irányadók.

Question 460

Szakértői vizsgálat

Answer 460

192. § (1) A szakértő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból
     a) az eljárás ügyiratait - a törvényben meghatározott kivételekkel - megismerheti,
     b) az eljárási cselekményeknél jelen lehet,
     c) a terhelttől, a sértettől, a tanútól, a vagyoni érdekelttől, az egyéb érdekelttől és az eljárásban kirendelt szakértőtől felvilágosítást kérhet,
     d) a kirendelőtől újabb adatokat, ügyiratokat és felvilágosítást kérhet,
     e) a kirendelő felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet.
     (2) A szakértő a vizsgálat során személyt és tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot tekinthet és vizsgálhat meg, a személyhez kérdéseket intézhet.
     (3) Ha a szakértő olyan tárgyi bizonyítási eszközt vagy elektronikus adatot vizsgál meg, amely a vizsgálat folytán megváltozik vagy megsemmisül, annak egy részét lehetőleg az eredeti állapotban úgy kell megőriznie, hogy az azonosság, illetve a származás megállapítható legyen.
     (4) A kirendelő meghatározhatja azokat a vizsgálatokat, amelyeket a szakértőnek a kirendelő jelenlétében kell elvégezni.
     (5) Ha a büntetőeljárásban több szakértő végez vizsgálatot, a szakértők az általuk elvégezni kívánt szakértői vizsgálatról kölcsönösen értesítik egymást, az értesített szakértő a másik szakértő által végzett vizsgálaton jelen lehet.
193. § (1) A magánszakértői vélemény elkészítése során a szakértő a megbízó által rendelkezésére bocsátott adatok, ügyiratok és tárgyak vizsgálata alapján ad szakvéleményt, továbbá személyt csak az érintett hozzájárulása alapján vizsgálhat meg.
     (2) A magánszakértői vélemény elkészítésére megbízott szakértő eljárása nem eredményezheti a kirendelt szakértő vizsgálatának késedelmét vagy aránytalan elhúzódását.

Question 461

Közreműködési kötelezettség a szakértő eljárása során

Answer 461

194. § (1) A megvizsgálandó személy testének SÉRTHETETLENSÉGÉT ÉRINTŐ szakértői vizsgálat csak a kirendelő külön rendelkezése alapján végezhető.
     (2) A TERHELT, SÉRTETT ÉS A TANÚ köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a MŰTÉTET és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást.
     (3) A SÉRTETT ÉS A TANÚ köteles a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon is elősegíteni.
     (4) A kirendelő külön rendelkezése alapján a terhelt, a sértett, a tanú, valamint a SZEMLETÁRGY BIRTOKOSA tűrni köteles, hogy a birtokában lévő dolgot a szakértő - akár az állag sérelmével vagy a dolog megsemmisülésével járó - vizsgálatnak vesse alá.
     (5) A szakértői vizsgálattal okozott kárért - jogszabályban meghatározottak szerint - kártalanításnak van helye.
     (6) Ha a közreműködési kötelezettségét nem teljesíti,
     a) a terhelt ELŐVEZETHETŐ és vele szemben TESTI KÉNYSZER alkalmazható,
     b) a sértett és a tanú ELŐVEZETHETŐ és rendbírsággal sújtható,
     c) a terheltet, a sértettet és a tanút az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.

Question 462

Az elmeállapot megfigyelése

Answer 462

195. § (1) Ha a szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának HOSSZABB SZAKÉRTŐI megfigyelése szükséges, a BÍRÓSÁG - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a terhelt elmeállapotának megfigyelését rendelheti el. Az elmeállapot megfigyelésének elrendelése esetén a fogva lévő terheltet igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetbe, a szabadlábon lévő terheltet a jogszabályban meghatározott pszichiátriai fekvőbeteg-intézetbe kell beutalni. A megfigyelés 1 hónapig tarthat, ezt a határidőt a bíróság a megfigyelést végző intézet véleménye alapján 1 hónappal meghosszabbíthatja.
     (2) Az elmeállapot megfigyelésének elrendelése miatt bejelentett jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a terhelt szabadlábon van.
     (3) A szabadlábon lévő terhelt elmeállapotának megfigyelése során a terhelt személyes szabadsága az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint korlátozható.
     (4) Ha a terhelt az elmeállapot megfigyelése alól kivonja magát, a pszichiátriai intézet erről haladéktalanul tájékoztatja az elmeállapot megfigyelését elrendelő bíróságot.

Question 463

A szakvélemény előterjesztése *

Answer 463

196. § (1) Ha a vizsgálatban több szakértő működött közre, a szakvéleményben fel kell tüntetni, hogy melyik szakértő milyen vizsgálatot végzett.
     (2) * A szakvélemény szóbeli előterjesztése előtt meg kell állapítani a szakértő SZEMÉLYAZONOSSÁGÁt, és tisztázni kell, hogy nincs-e vele szemben KIZÁRÓ OK. A szakértőt FIGYELMEZTETNI kell a hamis szakvélemény adásának következményeire. A figyelmeztetést, valamint a szakértőnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A szakvélemény előterjesztése után a szakértőhöz kérdéseket lehet intézni.
     (3) Bizonyítékként NEM HASZNÁLHATÓ FEL a terheltnek, a tanúnak és a sértettnek a szakértő előtt tett azon közlése, amely a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, illetve a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokkal kapcsolatos, illetve az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozik.
     (4) * A magánszakértői vélemény előterjesztéséről a terhelt, illetve a védő dönt.

Question 464

A szakvélemény értékelése és más szakértő alkalmazása

Answer 464

197. § (1) Ha a szakvélemény valamely FOGYATÉKOSSÁGA miatt AGGÁLYTALANUL nem fogadható el, így különösen, ha

a) nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt KÖTELEZŐ TARTALMI elemeit,
b) nem EGYÉRTELMŰ,
c) önmagával, illetve a szakértő rendelkezésére bocsátott adatokkal ellentétes, vagy
d) a helyességéhez nyomatékos KÉTSÉG fér,

a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság felhívására a szakértő FELVILÁGOSÍTÁST ad, vagy a szakvéleményt KIEGÉSZÍTI.

(2) Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett eredményre, MÁS SZAKÉRTŐT kell kirendelni. A szakértő kirendelésére irányuló indítványban, illetve a kirendelő határozatban meg kell jelölni a korábbi szakvélemény elfogadhatóságával kapcsolatos aggályokat.
(3) Ha a szakértők véleménye ELTÉR, az eltérést a szakértők egymás jelenlétében való MEGHALLGATÁSÁVAL lehet tisztázni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket követően újabb szakértő abban az esetben rendelhető ki, ha az ugyanazon bizonyítandó tényre ugyanazon vizsgálati anyag alapulvételével készített szakvélemények között az ügy eldöntése szempontjából LÉNYEGES SZAKKÉRDÉSBEN továbbra is FELOLDHATATLAN ELTÉRÉS mutatkozik. Az így kirendelt szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik szakvélemény kiegészítése, illetve hogy az ügyben újabb szakvélemény beszerzése szükséges-e.
(5) MÁS ELJÁRÁSBAN kirendelt szakértőnek a szakkérdés tárgyában készített szakvéleménye a büntetőeljárásban szakvéleményként figyelembe vehető. A szakvélemény értékelésére az (1)-(4) bekezdés értelemszerűen irányadó azzal, hogy a felvilágosítás kérésére, a szakvélemény kiegészítésére vagy a szakértők párhuzamos meghallgatására a szakértő kirendelését követően kerülhet sor.

Question 465

MAGÁNSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY FELHASZNÁLÁSA

Answer 465

198. § (1) Az előterjesztett, illetve előadott magánszakértői vélemény akkor minősül szakvéleménynek, ha a terhelt, illetve a védő a 190. § (2)-(4) bekezdésének megfelelően járt el. Egyéb esetben a magánszakértői vélemény a terhelt, illetve a védő ÉSZREVÉTELÉNEK minősül, a szakértő pedig a SZAKKÉRTÉSRE VONATKOZÓAN TANÚKÉNT nem hallgatható ki.
     (2) A szakvéleménynek minősülő magánszakértői vélemény értékelésére a 197. § (1)-(4) bekezdés irányadó azzal, hogy a szakvélemény kiegészítésére vagy a szakértők párhuzamos meghallgatására a szakértő erre irányuló megbízása vagy kirendelése alapján kerülhet sor.
     (3) A szakvéleménynek minősülő magánszakértői vélemény szóbeli előterjesztése esetén, továbbá ha a felvilágosítás, a szakvélemény szóbeli kiegészítése vagy a szakértők párhuzamos meghallgatása megbízás alapján történik, a szakértő köteles válaszolni a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság kérdésére is.
199. § (2) A terhelt és a védő szakértőnek magánszakértői vélemény elkészítésére adhat megbízást, ha
     a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a szakértő kirendelésére vonatkozó indítványukat ELUTASÍTOTTA, vagy
     b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság NEM az indítványukban MEGJELÖLT szakértő kirendeléséről határozott.
     (3) * Ha a terhelt vagy a védő indítványa olyan tény szakértő általi megállapítására vagy megítélésére irányul, amelyet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által kirendelt szakértő által készített korábbi szakvélemény már vizsgált, magánszakértői vélemény elkészítésére akkor adható megbízás, ha a terheltnek vagy a védőnek a 197. § (1) bekezdés szerinti felvilágosítás adásra, illetve szakvélemény kiegészítésére, vagy a 197. § (2) bekezdés szerinti újabb szakértő kirendelésére irányuló indítványát elutasították. Ha a korábbi szakvéleményt a terhelt vagy a védő indítványában megnevezett szakértő készítette, magánszakértői vélemény elkészítésére megbízás nem adható.
     (4) Ugyanazon szakkérdésre vonatkozóan a terhelt és a védő egy magánszakértői vélemény elkészítésére adhat megbízást.

Question 466

A szakértői kötelezettség megszegésének következményei

Answer 466

200. § (1) A szakértő RENDBÍRSÁGGAL sújtható és őt az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni, ha
     a) a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire történt figyelmeztetés után JOGOSULATLANUL MEGTAGADJA,
     b) a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló HATÁRIDŐT ELMULASZTJA, vagy
     c) egyéb kötelezettségét megszegi és ez az eljárás ELHÚZÓDÁSÁT eredményezi.
     (2) Ha a szakvélemény előterjesztését a kirendelt gazdasági társaság vagy szervezet vezetője által kijelölt szakértő mulasztja el, a rendbírság kiszabásának, illetve az okozott bűnügyi költség megtérítésére kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal, szakértői intézménnyel, szervezettel vagy szakértői testülettel szemben van helye.
     (3) Ha a szakértő a tanú vallomástételének valamely akadályára hivatkozva tagadja meg a véleményadást, az ezt elutasító határozat elleni jogorvoslat elbírálásáig nem kötelezhető közreműködésre.

Question 467

A tolmács

Answer 467

201. § * (1) A SZAKÉRTŐRE vonatkozó rendelkezések a tolmácsra is értelemszerűen irányadóak azzal, hogy a

a) magánszakértőre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók,
b) tolmács által lefordított ügyirat, az eredeti ügyiratra vonatkozó szabályok szerint ismerhető meg,
c) tolmács kirendeléséről és felmentéséről szóló határozatot csak a tolmács részére kell kézbesíteni,
d) tolmács díját megállapító határozatot a tolmáccsal, valamint a bíróság határozatát az ügyészséggel is közölni kell.

(2) Tolmácsként a JOGSZABÁLYBAN meghatározott feltételeknek megfelelő személy vehető igénybe. Ha ez nem lehetséges, eseti tolmácsként kellő nyelvismerettel rendelkező más személy is kirendelhető. Tolmácson a szakfordítót is érteni kell.
(3) A tolmácsot a kirendelésével egyidejűleg figyelmeztetni kell a HAMIS TOLMÁCSOLÁS következményeire.
(4) A tolmács közreműködésével folytatott eljárási cselekményen jelenlévők a tolmácsolás nem megfelelő minősége miatt más tolmács kirendelését indítványozhatják.

Question 468

Bizonyítási cselekmény különösen ÉS KÖZÖS SZABÁLYOK

Answer 468

• a szemle,
• a helyszíni kihallgatás,
• a bizonyítási kísérlet,
• a felismerésre bemutatás,
• a szembesítés és
• a műszeres vallomásellenőrzés.

Közös szabályok
213. § (1) A bizonyítási kísérletre és a felismerésre bemutatásra a szemle szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A bíróság és az ügyészség a szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás lefolytatásához a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.
(3) A terhelt, a tanú, a sértett és más személy - így különösen, aki a szemle tárgya felett rendelkezik, vagy azt birtokolja - a szemlének, a bizonyítási kísérletnek és a felismerésre bemutatásnak KÖTELES MAGÁT ALÁVETNI, a birtokában lévő tárgyat a szemle, a bizonyítási kísérlet, illetve a felismerésre bemutatás céljából köteles rendelkezésre bocsátani. E kötelezettségek teljesítésére a terhelt KÉNYSZERÍTHETŐ, a sértett, a tanú és más személy kényszeríthető, illetve rendbírsággal sújtható.
(4) A szemléről, a bizonyítási kísérletről és a felismerésre bemutatásról - lehetőség szerint - kép- és hangfelvételt kell készíteni.

Question 469

A szemle

Answer 469

207. § (1) Szemlét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el és tart, ha a bizonyítandó tény megismeréséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín MEGTEKINTÉSE, illetve tárgy vagy helyszín MEGFIGYELÉSE szükséges.
     (2) A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a TÁRGYI BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖKET, és gondoskodni kell a megfelelő módon történő megőrzésükről. A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából JELENTŐS KÖRÜLMÉNYEKET részletesen rögzíteni kell, így különösen a szemletárgy felkutatásának, összegyűjtésének menetét, módját, helyét és állapotát. A tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, rögzítése és biztosítása során úgy kell eljárni, hogy az eljárási szabályok megtartása utólag is ELLENŐRIZHETŐ LEGYEN. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép-, hang-, illetve kép- és hangfelvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
     (3) Ha a szemle tárgyát a nyomozás során egyáltalán nem, vagy csak jelentős nehézség, illetve költség árán lehet a helyszínen megtekinteni, a szemlét az elrendelő SZERV ELŐTT kell megtartani.
     (4) A szemle során SZAKÉRTŐT lehet alkalmazni.
     (5) * Ha a büntetőeljárás során az elkövető azonosítása érdekében biometrikus minta rögzítése indokolt, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az érintett személlyel, tárggyal, helyszínnel vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kapcsolatba került személyektől BIOMETRIKUS MINTÁT rögzíthet más biometrikus minta vétlen szennyeződésének kiszűrése érdekében.

Question 470

A helyszíni kihallgatás

Answer 470

208. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a helyszínen hallgatja ki a TERHELTET és a TANÚT, ha szükséges, hogy a bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekménnyel összefüggő más helyszínen tegyen vallomást, mutassa meg az elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási eszközt, illetve a cselekmény lefolyását.
     (2) A helyszíni kihallgatás előtt a terheltet, illetve a tanút ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt milyen körülmények között ÉSZLELTE, és MIRŐL ismerné fel.

Question 471

A bizonyítási kísérlet

Answer 471

209. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság bizonyítási kísérletet rendel el és tart, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely ESEMÉNY V JELENSÉG meghatározott helyen, időben, módon, illetve körülmények között MEGTÖRTÉNHETETT-E.
     (2) A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni, mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént, illetve megtörténhetett.

Question 472

A felismerésre bemutatás

Answer 472

210. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság felismerésre bemutatást rendel el és tart, ha az SZEMÉLY V TÁRGY felismerése céljából szükséges. A TERHELTNK vagy a TANÚNAK felismerésre legalább 3 személyt vagy tárgyat kell bemutatni. A terheltnek vagy a tanúnak - ha más lehetőség nem áll rendelkezésre - felismerésre személy vagy tárgy kép-, hang, vagy kép- és hangfelvételen is bemutatható.
     (2) A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, részletesen ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjegyeiről tud.
     (3) Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem ismert, továbbá a kérdéses személlyel a felismerést végző által megjelölt fő ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú - így különösen vele azonos nemű, hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű - személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő.
     (4) A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás távollétében kell végezni.
     (5) Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetve ne észlelhesse. Ha a tanú személyes adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is gondoskodni kell.

Question 473

A szembesítés

Answer 473

211. § (1) Ha a terheltek, a tanúk, illetve a terhelt és a tanú VALLOMÁSAI EGYMÁSSAL ELLENTÉTELESEK, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az ellentétet szükség esetén szembesítéssel tisztázza. A szembesítettek a vallomásukat egymással élőszóban közlik, ezután megengedhető, hogy a szembesítettek egymásnak KÉRDÉSEKET tegyenek fel.
     (2) Ha a tanú vagy a terhelt KÍMÉLETE, vagy VÉDELME ezt szükségessé teszi, a tanú, illetve a terhelt szembesítését mellőzni kell.

Question 474

Műszeres vallomásellenőrzés

Answer 474

212. § (1) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nyomozás során a TANÚ és a GYANÚSÍTOTT vallomását műszeres vallomásellenőrzéssel vizsgálhatja. A vizsgálathoz a tanú, illetve a gyanúsított HOZZÁJÁRULÁSA szükséges.
     (2) A műszeres vallomásellenőrzés során SZAKTANÁCSADÓ igénybevétele KÖTELEZŐ, aki eljárásáról és megállapításairól a továbbiakban TANÚKÉNT HALLGATHATÓ KI!

Question 475

A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Answer 475

214. § (1) A leplezett eszközök alkalmazása olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a büntetőeljárásban végzett különleges tevékenység, amelyet az erre feljogosított szervek az érintett tudta nélkül végeznek.
     (2) Leplezett eszközöket az erre feljogosított szervek a rájuk vonatkozó jogszabályokban meghatározott bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából kizárólag az e törvényben meghatározott szabályok alapján alkalmazhatnak.
     (3) A (2) bekezdés nem érinti a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség terrorizmust elhárító szerve által a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából folytatott titkos információgyűjtést.
     (4) A büntetőeljárásban
     a) bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött,
     b) ügyészi engedélyhez kötött, valamint
     c) bírói engedélyhez kötött

leplezett eszközök alkalmazhatók.

Question 476

Leplezett eszköz akkor alkalmazható, ha (3 FELTÉTEL)

Answer 476

a) megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ, illetve bizonyíték a büntetőeljárás céljának eléréséhez ELENGEDHETETLENÜL szükséges és MÁS MÓDON NEM szerezhető meg,
b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő BŰNÜLDÖZÉSI CÉLHOZ képest ARÁNYTALAN KORLÁTOZÁSÁVAL, és
c) annak alkalmazásával bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték MEGSZERZÉSE VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ.

Question 477

A büntetőeljárásban MILYEN ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT leplezett eszközök alkalmazhatók (3)?

Answer 477

(4) A büntetőeljárásban
a) bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött,
b) ügyészi engedélyhez kötött, valamint
c) bírói engedélyhez kötött

leplezett eszközök alkalmazhatók.

Question 478

BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK

Answer 478

215. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekményre vonatkozó információk megszerzése érdekében TITKOSAN EGYÜTTMŰKÖDŐ személyt vehet igénybe.
     (2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja az eljárás valódi céljának titokban tartásával a bűncselekményre vonatkozó INFORMÁCIÓT GYŰJTHET, ellenőrizhet.
     (3) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás érdekében sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó CSAPDÁT alkalmazhat.
     (4) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja a bűncselekmény megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás érdekében a sértettet vagy más személyt az életének és testi épségének megóvása céljából HELYETTESÍTHETI.
     (5) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható
     a) személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet, vagy
     b) tárgyi bizonyítási eszközt képező dolgot

titokban megfigyelhet, a történtekről információt gyűjthet, valamint az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti (a továbbiakban: REJTETT FIGYELÉS).

(6) A rejtett figyelés érdekében a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv titkosan együttműködő személyt is igénybe vehet.
(7) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás érdekében az információ forrásának leplezésével a leplezett eszköz alkalmazásával érintett személlyel VALÓTLAN V MEGTÉVESZTŐ INFORMÁCIÓT közölhet. Az információ továbbításához a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv titkosan együttműködő személyt is igénybe vehet.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott leplezett eszköz

a) terhelt vagy tanú kihallgatása, illetve bizonyítási cselekmény során nem alkalmazható,
b) nem tartalmazhat a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet, és
c) nem valósíthat meg fenyegetést vagy felbujtást, továbbá nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett.

(9) * A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás érdekében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének megállapításához szükséges adatokat TITOKBAN TECHNIKAI ESZKÖZZEL MEGSZEREZHETI.

Question 479

ÜGYÉSZI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK

Answer 479

Fizetési műveletek megfigyelése
A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése
Hozzájárulással alkalmazott megfigyelés
Álvásárlás
Fedett nyomozó alkalmazása
A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja és titkosan együttműködő személy alkalmazása álvásárlás érdekében
Fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása

Question 480

Az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának közös eljárási szabályai

Answer 480

228. § (1) Az ügyészség a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv erre felhatalmazott vezetőjének az indítványa alapján, az indítvány ügyészséghez érkezésétől számított hetvenkét órán belül dönt a leplezett eszköz alkalmazásának engedélyezéséről.
     (2) Az indítványozás során meg kell jelölni, illetve meg kell küldeni
     a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv megnevezését, az előkészítő eljárás, illetve a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát,
     b) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint tényállásának rövid leírását, és a bűncselekmény gyanúját megalapozó vagy az annak lehetőségére utaló adatokat,
     c) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó valamennyi adatot,
     d) az alkalmazni kívánt leplezett eszköz megnevezését, illetve az alkalmazás engedélyezéséhez szükséges adatokat, és
     e) az ügyészi engedély alapjául szolgáló döntést.
229. § (1) Ha az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely a leplezett eszköz alkalmazásával elérendő célt jelentősen veszélyeztetné, a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv erre felhatalmazott vezetője az ügyészség döntéséig megkezdheti a leplezett eszköz alkalmazását.
     (2) A leplezett eszköz (1) bekezdés alapján megkezdett alkalmazása esetén a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv erre felhatalmazott vezetője az alkalmazás megkezdéséről hozott döntést követő hetvenkét órán belül indítványt tesz az ügyészségnek az alkalmazás utólagos engedélyezése érdekében. Az ügyészség az indítványról az alkalmazás megkezdéséről hozott döntéstől számított százhúsz órán belül dönt.
     (3) Az utólagos engedélyezés iránti indítványozás során meg kell jelölni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is, továbbá az alkalmazás megkezdéséről hozott döntés időpontját órában meghatározva.
     (4) Az ügyészség az indítványt akkor is elutasítja, ha
     a) az indítvány elkésett, vagy
     b) az engedély az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának (1) bekezdés szerinti megkezdése előtt is beszerezhető lett volna.
     (5) Ha az ügyészség az utólagos engedélyezés iránti indítványt elutasítja, a leplezett eszköz alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel, és az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.
230. § Az ügyészség által folytatott előkészítő eljárás, illetve ügyészségi nyomozás során az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezésével kapcsolatos feladatokat a felettes ügyészség látja el.

Question 481

A büntetőeljárásban a következő bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazhatók:

Answer 481

a) információs rendszer titkos megfigyelése,
b) titkos kutatás,
c) hely titkos megfigyelése,
d) küldemény titkos megismerése,
e) lehallgatás.

Question 482

A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv vezetője vagy az ügyészség a leplezett eszközök vagy egyes eszközök alkalmazását megszünteti, ha

Answer 482

245. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv vezetője vagy az ügyészség a leplezett eszközök vagy egyes eszközök alkalmazását megszünteti, ha
     a) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény, ideértve azt is, ha az alkalmazás kiterjesztésének lenne helye, azonban az ehhez szükséges adatok nem állnak rendelkezésre,
     b) nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a leplezett eszköz alkalmazása nem végezhető tovább,
     c) az engedélyben meghatározott célját elérte,
     d) az engedélyben megállapított vagy meghosszabbított tartam lejárt,
     e) az utólagos engedélyezés iránti indítványt a bíróság vagy az ügyészség elutasította,
     f) a bíróság a 242. § alapján az engedélyt visszavonta vagy egyes leplezett eszközök alkalmazását megtiltotta,
     g) az előkészítő eljárásban elrendelt alkalmazás alatt az előkészítő eljárás határideje lejárt és a nyomozást nem rendelték el, vagy
     h) az eljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt.
     (2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának megszüntetéséről rendelkező határozatot meg kell küldeni a bíróságnak.

Question 483

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye KIVEL SZEMBEN HASZNÁLHATÓ FEL?

Answer 483

252. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel annak a bűncselekménynek a bizonyítására és azzal az érintett személlyel szemben használható fel, amely miatt és akivel szemben az alkalmazást a bíróság engedélyezte.
     (2) Akivel szemben a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását a bíróság engedélyezte, annak eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy az eszköz alkalmazásának e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak.
     (3) Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását a bíróság engedélyezte, az alkalmazás eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható.
     (4) * A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a leplezett eszköz alkalmazásának eredménye akkor használható fel, ha a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követően 30napon belül az engedélyben meg nem jelölt személy, illetve bűncselekmény vonatkozásában az előkészítő eljárás vagy a nyomozás megindításáról, illetve a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról rendelkezik, illetve azt kezdeményezi. Erről a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a leplezett eszközt engedélyező bíróságot az ügyészség útján tájékoztatja.
     (5) Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, a (4) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követően a leplezett eszközök alkalmazásának az eredményét tartalmazó összes adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.
253. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye az engedélyben MEG NEM JELÖLT személynek az engedélyben MEG NEM JELÖLT bűncselekménye vonatkozásában kizárólag a más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmények; az emberrablás; az öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, a Btk. XXIV. Fejezete szerinti állam elleni bűncselekmény; a terrorcselekmény; a terrorizmus finanszírozása; vagy a szándékosan elkövetett közveszély okozása bizonyítására használható fel, ha

a) az eszköz alkalmazásának e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak,
b) * a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően 8 napon belül az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában az előkészítő eljárás vagy a nyomozás megindításáról, illetve a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról rendelkezik, illetve azt kezdeményezi, és
c) a bíróság a (4) bekezdés alapján engedélyezi az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a leplezett eszköz alkalmazása eredményének a felhasználását.

(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az (1) bekezdés b) pontja szerinti előkészítő eljárás vagy nyomozás megindítását vagy a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználását követő három munkanapon belül kezdeményezi az ügyészségnél a leplezett eszköz alkalmazása eredménye felhasználásának az engedélyezését. Az ügyészség a kezdeményezéstől számított hetvenkét órán belül indítványozza a bíróságnál a leplezett eszköz alkalmazása eredménye felhasználásának az engedélyezését.
(3) A bíróság az indítvány benyújtásától számított 72 órán belül dönt.
(4) A bíróság akkor engedélyezi az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a leplezett eszköz alkalmazása eredményének a felhasználását, ha
a) a leplezett eszköz alkalmazása, illetve annak eredménye az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek és
b) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, valamint az ügyészség eljárása a (2) bekezdésben foglaltaknak

megfelel.

(5) * Ha az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt előkészítő eljárás vagy nyomozás során vagy a korábban már folyamatban lévő büntetőeljárásban az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény miatt bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz további alkalmazására van szükség, a korábbi bírói engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását a XXXVIII. Fejezet alapján indítványozni és engedélyezni kell. Ha a bíróság a (4) bekezdés szerint engedélyezi az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a leplezett eszköz alkalmazása eredményének a felhasználását, a 239. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot a felhasználni kívánt adat (1) bekezdés szerinti megszerzésének időpontjától kell számítani.
(6) Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a leplezett eszköz alkalmazásának az (1) bekezdésben meghatározottak szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.

Question 484

Bizonyítékként nem lehet felhasználni a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredményét, ha

Answer 484

254. § (1) Bizonyítékként nem lehet felhasználni a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredményét, ha
     a) az érintett olyan védőként eljáró személy, akivel szemben a 357. § alapján, vagy
     b) az érintett olyan hozzátartozó, akivel szemben a 343. § és a 357. § alapján

bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz nem lett volna alkalmazható.

(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredményét bizonyítékként nem lehet felhasználni olyan adatra nézve, amelyre az engedélyben megjelölt személy a 170. § (1) bekezdés b) és d) pontja alapján tanúként nem hallgatható ki, kivéve, ha a 170. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tanúzási akadály esetén az érintett a titoktartási kötelezettség alól felmentést kapott.
(3) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredményét bizonyítékként nem lehet felhasználni olyan adatra nézve, amelyre az engedélyben megjelölt személy a 173. § illetve a 174. § alapján a tanúvallomást megtagadhatja, kivéve, ha
a) az érintettet tanúként kihallgatták, és a titoktartás körébe tartozó adatra tanúvallomást tett,
b) a 173. § esetén az érintettet az arra jogosult felmentette, vagy a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása az adatkérés keretében megkeresett szervezet számára kötelező, vagy
c) a bíróság a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem akadálya annak, hogy a leplezett eszköz alkalmazásának eredményét az engedélyben megjelölt személy által elkövetett bűncselekmény bizonyítására használják fel.

Question 485

Fizetési műveletek megfigyelése

Answer 485

216. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével elrendelheti, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet (a továbbiakban: szolgáltató) meghatározott időszakban, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési műveletekkel kapcsolatos adatokat rögzítsen és őrizzen meg, illetve azokat az elrendelőnek továbbítsa.
     (2) A fizetési műveletek megfigyelése különösen
     a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számlával kapcsolatos valamennyi fizetési műveletre,
     b) meghatározott feltételeknek megfelelő fizetési műveletekre

vonatkozó adatok rögzítésére, illetve továbbítására irányulhat.

(3) Az elrendelő a meghatározott adatok továbbítását haladéktalanul vagy meghatározott határidő előírásával rendelheti el.
(4) A fizetési műveletek megfigyelésének az alkalmazása legfeljebb három hónapra rendelhető el, amely egy alkalommal az ügyészség engedélyével legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(5) A fizetési műveletek megfigyelését elrendelő határozatban meg kell jelölni
a) az érintett fizetési számla azonosítására alkalmas adatokat,
b) a fizetési műveletek megfigyelésének a kezdő és befejező időpontját napban meghatározva,
c) a továbbítandó adatok pontos körét,
d) a feltétel meghatározását, ha az elrendelő meghatározott feltételhez köti az adatok rögzítését, illetve továbbítását, és
e) az adatok továbbításának módját és határidejét.
(6) A szolgáltató a fizetési műveletek megfigyelése során az elrendelésről szóló határozatban megjelölt adatokat az abban meghatározott módon és határidőben köteles rögzíteni, illetve továbbítani.
217. § (1) A fizetési műveletek megfigyelése keretében az elrendelő előírhatja, hogy a szolgáltató meghatározott fizetési számlák vagy személyek közötti fizetési művelet vagy meghatározott feltételnek megfelelő fizetési művelet teljesítését függessze fel.
(2) * A fizetési művelet teljesítésének a felfüggesztése az elrendelő tájékoztatásának napját követően legfeljebb négy munkanapig tarthat, amelyet az elrendelő az ügyészség engedélyével egy alkalommal legfeljebb három munkanappal meghosszabbíthat.
(3) Az elrendelő a fizetési művelet felfüggesztése alatt megvizsgálja, hogy a felfüggesztett fizetési művelet bűncselekménnyel összefüggésbe hozható-e. Ha a fizetési művelet felfüggesztésére nincs szükség, közli a szolgáltatóval, hogy a fizetési művelet teljesíthető. Ha a felfüggesztett fizetési művelet további nyomon követése szükséges, az elrendelő az ügyészség engedélyével más szolgáltató tekintetében is elrendeli a fizetési műveletek megfigyelését és ezután közli a szolgáltatóval, hogy a felfüggesztett fizetési művelet teljesíthető.
(4) * Ha az elrendelő megállapítja, hogy a fizetési művelettel érintett számlapénz vagy elektronikus pénz tekintetében a lefoglalás vagy zár alá vétel elrendelésének a feltételei fennállnak, elrendeli a lefoglalást vagy a zár alá vételt.
(5) A szolgáltató akkor teljesítheti a felfüggesztett fizetési műveletet, ha
a) az elrendelő ezt engedélyezi, vagy
b) * a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lefoglalás vagy a zár alá vétel elrendelése nélkül eltelt.
218. § (1) A szolgáltató a fizetési műveletek megfigyelésének tényéről, az elrendelő határozatban foglaltakról, a teljesített adattovábbítás tartalmáról, valamint a fizetési művelet teljesítésének felfüggesztéséről másnak nem adhat tájékoztatást és köteles biztosítani, hogy mindezek titokban maradjanak. A fizetési műveletek megfigyelésével érintett személynek a saját személyes adatai kezelésére vonatkozó tájékoztatás iránti kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből nem derül ki, hogy a személyes adatainak továbbítására a fizetési műveletek megfigyelésének céljából került sor. Erre a fizetési műveletek megfigyelésének elrendelésekor a szolgáltatót figyelmeztetni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás az előkészítő eljárás befejezéséig, illetve a nyomozás befejezéséig tarthat, kivéve, ha a korlátozás megszüntetése az érintettel szemben folytatott más büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné. A korlátozás megszüntetését a szolgáltatóval közölni kell.

Question 486

A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése

Answer 486

219. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthet, amelyben számára kilátásba helyezi, hogy vele szemben büntetőeljárást nem indítanak, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntetik, ha az ügy, illetve más büntetőügy felderítésével, bizonyításával összefüggő információkat és bizonyítékokat bocsát rendelkezésre, és a megállapodással elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek. A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése során feltételként szabható, hogy az elkövető az állam közvetítésével, részben vagy egészben térítse meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a polgári jog szabályai szerint köteles.
     (2) Nem köthető megállapodás, ha az elkövetővel szemben olyan bűncselekmény miatt kell büntetőeljárást folytatni, amellyel más életét szándékosan kioltotta vagy amellyel szándékosan maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozott. A megállapodást fel kell bontani, ha a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv arról szerez tudomást, hogy az információt szolgáltató személy ilyen bűncselekményt követett el.
     (3) A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezéséről szóló megállapodásban meg kell jelölni
     a) a bűncselekmény elkövetőjének azonosítására alkalmas adatait,
     b) annak a bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését és tényállásának rövid leírását, amely tekintetében a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülését kilátásába helyezik,
     c) annak a bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését és tényállásának rövid leírását, amely tekintetében az elkövető az információk és bizonyítékok rendelkezésre bocsátását vállalja, és
     d) az információk és a bizonyítékok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségvállalást, valamint ennek módját, illetve
     e) ha ez a megállapodásnak részét képezi, a kár vagy a sérelemdíj megtérítésével kapcsolatos adatokat.
     (4) Ha a bűncselekmény elkövetője a megállapodásban foglaltakat teljesíti, vele szemben büntetőeljárás nem indítható, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást meg kell szüntetni.
     (5) Ha a megállapodás teljesítésére tekintettel az elkövetővel szemben nem indul büntetőeljárás vagy azt megszüntetik, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére az elkövető a polgári jog szerint köteles, amennyiben azt az elkövető nem térítette meg. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a sértettel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészítheti.
     (6) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján az elkövető személyére, illetve a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezésére vonatkozó indokokra lehet következtetni.

Question 487

Hozzájárulással alkalmazott megfigyelés

Answer 487

220. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével, a sértett írásbeli hozzájárulásával megfigyelést alkalmazhat
     a) uzsora-bűncselekmény, kapcsolati erőszak, illetve zaklatás bűncselekménye miatt, vagy
     b) olyan bűncselekmény miatt, amely fenyegetéssel valósul meg.
     (2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével, a felhívás, vagy a rábírni törekvés címzettjének írásbeli hozzájárulásával megfigyelést alkalmazhat
     a) bűncselekmény elkövetésére való felhívás esetén, ha a Btk. a bűncselekmény előkészületét büntetni rendeli, vagy valamely cselekmény elkövetésére való felhívás bűncselekménynek minősül, illetve
     b) ha a cselekményre való rábírni törekvés bűncselekménynek minősül.
     (3) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy hozzájárulásával - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével - az általa használt lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - az általa használt járművön történteket technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, az ehhez szükséges technikai eszközt ezeken a helyeken elhelyezheti.
     (4) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy által használt elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, elektronikus hírközlő hálózaton vagy eszközön, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációt megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, továbbá a kommunikációt lebonyolítók személyes adatait megismerheti.
     (5) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés alkalmazása legfeljebb negyvenöt napra engedélyezhető.
     (6) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés alkalmazásáról szóló döntésben meg kell jelölni
     a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy azonosítására alkalmas adatokat,
     b) az alkalmazás kezdő és befejező időpontját napban meghatározva,
     c) az ügy tárgyát képező bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint tényállásának rövid leírását, és
     d) a leplezett eszköz alkalmazása helyének, illetve a megfigyelni kívánt eszköz vagy szolgáltatás egyértelmű azonosítására alkalmas adatokat.
     (7) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés eredményének a felhasználására a 252-254. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Question 488

Álvásárlás

Answer 488

221. § Az ügyészség engedélyével
     a) a bűncselekménnyel feltehetően összefüggésbe hozható dolog vagy annak mintája megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére,
     b) az eladó bizalmának erősítése céljából a bűncselekményre vonatkozó tárgyi bizonyítási eszközt eredményező dolog megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére,
     c) a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, illetve tárgyi bizonyítási eszköz biztosítása érdekében dolog megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére

irányuló színlelt megállapodás köthető és teljesíthető.

Question 489

Fedett nyomozó alkalmazása

Answer 489

222. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a szervhez tartozását, illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében foglalkoztatott tagját (a továbbiakban: fedett nyomozó) a büntetőeljárásban az ügyészség engedélyével alkalmazhatja.
     (2) Fedett nyomozó
     a) bűnszervezetbe történő beépülés,
     b) terrorista csoportba vagy terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltató vagy gyűjtő, továbbá terrorcselekmény elkövetését vagy terrorista csoport tevékenységét anyagi eszközök nyújtásával vagy egyéb módon támogató szervezetbe történő beépülés,
     c) álvásárlás,
     d) rejtett figyelés végrehajtása,
     e) a 215. § (7) bekezdése alapján az információ továbbítása, vagy
     f) a bűncselekménnyel összefüggő információk és bizonyítékok megszerzése

érdekében alkalmazható.

(3) A fedett nyomozó az igénybevétel céljának eléréséhez szükséges időtartamra, legfeljebb hat hónapra alkalmazható. Ha az elrendelés feltételei továbbra is fennállnak, a fedett nyomozó alkalmazása az ügyészség engedélyével, alkalmanként legfeljebb hat hónappal ismételten meghosszabbítható.
(4) A fedett nyomozó alkalmazásáról szóló döntésben meg kell jelölni
a) a fedett nyomozó alkalmazásának a (2) bekezdésben meghatározott célját,
b) az alkalmazás kezdő és befejező időpontját napban meghatározva,
c) az ügy tárgyát képező bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint tényállásának rövid leírását, és
d) a 224. § (2) bekezdése szerinti bűncselekmény pontos megjelölését, ha a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességéhez előreláthatóan szükséges.
223. § (1) Fedett nyomozó a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazására vonatkozó rendelkezések alapján más,
a) bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközzel együtt, vagy
b) bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának biztosítása érdekében

is alkalmazható.

(2) Ha a fedett nyomozó alkalmazása során felmerül, hogy az alkalmazásának eredményessége érdekében olyan tevékenység végzése szükséges, amely bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköznek minősül, és az engedély a leplezett eszköz alkalmazása előtt a 229. § vagy a 238. § alapján sem szerezhető be, a fedett nyomozó a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz engedély nélküli alkalmazását megkezdheti.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság vagy az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha a bíróság vagy az ügyészség az utólagos engedélyezés iránti indítványt elutasítja, az engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel és az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.
(4) A bíróság vagy az ügyészség az indítványt akkor is elutasítja, ha az engedély a fedett nyomozó alkalmazása eredményességének veszélyeztetése nélkül, az engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása előtt is beszerezhető lett volna.
224. § (1) Nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha annak elkövetése
a) a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességéhez, az alkalmazással elérni kívánt bűnüldözési célhoz szükséges, és az alkalmazással elérni kívánt bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek,
b) a fedett nyomozó biztonságának biztosítása, lelepleződésének megakadályozása érdekében szükséges, és a fedett nyomozó biztonságával, lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve
c) más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek.
(2) Ha előrelátható, hogy a fedett nyomozó alkalmazásának eredményessége érdekében valamely bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés elkövetése szükséges, azt a fedett nyomozó alkalmazásáról szóló döntésben meg kell jelölni.
(3) A fedett nyomozó nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekményt.
(4) A fedett nyomozó mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá, és nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett. Az ál vásárlás önmagában nem minősül rábírásnak.
(5) Ha a fedett nyomozó az általa elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt az (1) bekezdés alapján nem büntethető, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a fedett nyomozó a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a sértettel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészítheti.
(6) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján a fedett nyomozó személyére lehet következtetni.
225. § (1) A fedett nyomozó alkalmazása során a foglalkoztató szerv a fedett nyomozó személyének védelme, illetve nyomon követésének biztosítása, továbbá az eljárás leplezett jellegének biztosítása érdekében a rá irányadó törvény alapján folytathat titkos információgyűjtést.
(2) Az (1) bekezdés alapján folytatott titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban a rendőrségről szóló törvény, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés felhasználására vonatkozó rendelkezések szerint használható fel.

Question 490

A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja és titkosan együttműködő személy alkalmazása álvásárlás érdekében

Answer 490

226. § (1) Az álvásárlás érdekében
     a) a leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv tagja is alkalmazható, illetve
     b) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv titkosan együttműködő személyt is igénybe vehet.
     (2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv titkosan együttműködő személyt akkor alkalmazhat álvásárlás érdekében, ha az álvásárlással elérni kívánt cél fedett nyomozó vagy a leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv tagja közreműködésével nem, vagy csak jelentős késedelemmel érhető el.
     (3) A leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv tagja és a titkosan együttműködő személy álvásárlás érdekében történő alkalmazása esetén a fedett nyomozóra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Question 491

Fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása

Answer 491

227. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével más leplezett eszköz alkalmazása során
     a) a bűncselekmény felderítése, illetve bizonyítása érdekében valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot tartalmazó okiratot vagy közokiratot (a továbbiakban: fedőokirat) készíthet vagy használhat fel,
     b) a bűncselekmény felderítése, illetve bizonyítása érdekében a rá irányadó törvények szerinti fedőintézményre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával szervezetet hozhat létre és tarthat fenn, illetve
     c) a bűncselekmény felderítése, illetve bizonyítása, továbbá a fedőokirat és a b) pont szerinti szervezet védelme érdekében a közhiteles nyilvántartásokban valótlan adatot (a továbbiakban: fedőadat) jegyeztethet be.
     (2) A fedőokiratot meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból a fedőadatot törölni kell, ha arra a büntetőeljárás érdekében már nincs szükség.

Question 492

BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK

Answer 492

232. § (1) Információs rendszer TITKOS MEGFIGYELÉSE e során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói engedéllyel információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti. Ennek érdekében az ehhez szükséges elektronikus adat az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszköz - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével - lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezhető.
     (2) Titkos kutatás során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói engedéllyel - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével - lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathat, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti.
     (3) Hely titkos megfigyelése során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói engedéllyel - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével - a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti. Ennek érdekében az ehhez szükséges technikai eszköz az alkalmazás helyén elhelyezhető.
     (4) Küldemény titkos megismerése során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói engedéllyel postai küldeményt vagy egyéb zárt küldeményt titokban felbonthat, annak tartalmát megismerheti, ellenőrizheti és rögzítheti.
     (5) Lehallgatás során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói engedéllyel elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerheti és rögzítheti.
233. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása során igénybe vett technikai eszközt vagy információs rendszerben elhelyezett elektronikus adatot a leplezett eszköz alkalmazásának befejezését követően haladéktalanul el kell távolítani. Ha az eltávolítás akadályba ütközik, a technikai eszközt vagy az elektronikus adatot az akadály megszűnését követően kell haladéktalanul eltávolítani.
     (2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében
     a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói engedélyhez nem kötött leplezett eszközt alkalmazhat, illetve
     b) a leplezett eszközök alkalmazását végrehajtó szerv a rá irányadó törvény alapján titkos információgyűjtést végezhet.

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezése
235. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a bíróság engedélye alapján, az abban meghatározott keretek között alkalmazhatók.

(2) A bíróság engedélye meghatározza, hogy az érintett személlyel szemben mely bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazható.
(3) A bíróság
a) az engedélyét meghosszabbíthatja,
b) az engedélyét visszavonhatja,
c) az engedélyét további leplezett eszközre kiterjesztheti, illetve
d) a már engedélyezett leplezett eszköz további alkalmazását megtilthatja.
236. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezéséről a bíróság az ügyészség indítványa alapján határoz.
(2) Az indítványnak tartalmaznia kell
a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv megnevezését, az előkészítő eljárás, illetve a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát,
b) a rendelkezésre álló, az alkalmazással érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,
c) az érintett személlyel szemben a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának tervezett kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,
d) a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása feltételeinek fennállását megalapozó részletes indokolást, így
da) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint a tényállás rövid leírását, és a bűncselekmény gyanúját megalapozó vagy az annak lehetőségére utaló adatokat,
db) a 214. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését megalapozó adatokat, és
dc) a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának célját,
e) az alkalmazni kívánt leplezett eszköz megnevezését,
f) információs rendszer titkos megfigyelése esetén az információs rendszer; titkos kutatás esetén a helyiség, jármű vagy tárgy; hely titkos megfigyelése esetén a helyiség vagy jármű; küldemény titkos megismerése esetén a feladás vagy az átvétel helyének, illetve a feladó vagy a címzett; lehallgatás esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy az eszköz, illetve az információs rendszer egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat.
(3) Az indítványhoz csatolni kell az indítványban foglaltakat megalapozó iratokat.
237. § (1) A bíróság az indítvány benyújtásától számított hetvenkét órán belül dönt. A bíróság az indítvány alapján az engedélyt megadja, részben adja meg vagy az indítványt elutasítja.
(2) A bíróság az engedélyt részben adja meg, ha engedélyezi a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazását, azonban határozatában egyes leplezett eszközök vonatkozásában az alkalmazásra irányuló indítványt elutasítja.
(3) Ha a bíróság a leplezett eszközök alkalmazását engedélyezi vagy részben engedélyezi, az erről szóló határozatban meg kell jelölni
a) a rendelkezésre álló, az érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,
b) a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,
c) a bűncselekmény Btk. szerinti minősítésének megjelölésével, valamint a tényállás rövid leírásával azt, hogy az alkalmazást milyen bűncselekmény miatt és milyen célból engedélyezi,
d) azt, hogy mely bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazható, és
e) a 236. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat.

Utólagos engedélyezés
238. § (1) Ha a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezése vagy az alkalmazás kiterjesztésének az engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely a leplezett eszköz alkalmazásával elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség elrendelheti a titkos kutatást, illetve a bíróság döntéséig, de legfeljebb százhúsz órára elrendelheti a leplezett eszköz alkalmazását.

(2) A leplezett eszköz (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazása esetén az ügyészség az elrendelést követő hetvenkét órán belül indítványt tesz a bíróságnak az utólagos engedélyezés érdekében. A bíróság az ügyészség indítványáról az elrendeléstől számított százhúsz órán belül dönt.
(3) Az utólagos engedélyezés iránti indítvány tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is, továbbá az elrendelés időpontját órában meghatározva.
(4) A bíróság az indítványt akkor is elutasítja, ha
a) az indítvány elkésett vagy
b) az engedély az alkalmazás (1) bekezdés alapján történő elrendelése előtt is beszerezhető lett volna.
(5) Ha a bíróság a leplezett eszközök vagy az indítványban megjelölt egyes eszközök alkalmazásának utólagos engedélyezése iránti indítványt elutasítja, a nem engedélyezett leplezett eszköz alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel, és az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.
(6) Ha a bíróság az utólagos engedélyezés iránti indítványt elutasítja, ugyanabból a célból, változatlan indok vagy tényállás alapján bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása az (1) bekezdés alapján ismételten nem rendelhető el.
(7) A leplezett eszközök alkalmazásának utólagos engedélyezése esetén az alkalmazás kezdő időpontját az (1) bekezdés szerinti elrendelés időpontjától kell számítani.

Az alkalmazás tartama és az alkalmazás meghosszabbítása
239. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása legfeljebb kilencven napra engedélyezhető, amely alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.

(2) A büntetőeljárásban az érintett személlyel szemben bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása összesen háromszázhatvan napig engedélyezhető.
(3) Ha a büntetőeljárásban az érintett személlyel szemben a leplezett eszközök alkalmazását megszüntetik, és ezt követően a leplezett eszközök alkalmazását ismételten engedélyezik, a leplezett eszközök alkalmazásának idejét össze kell adni és a (2) bekezdésben meghatározott tartamot ennek megfelelően kell számítani.
240. § (1) A leplezett eszközök alkalmazásának meghosszabbítására az ügyészség az alkalmazás engedélyezett tartamának lejárta előtt legkésőbb öt nappal tesz indítványt, az indítványról a bíróság a benyújtástól számított hetvenkét órán belül dönt.
(2) A bíróság az alkalmazás tartamát meghosszabbítja vagy az indítványt elutasítja.
(3) A bíróság az alkalmazás meghosszabbítása esetén megtiltja annak a leplezett eszköznek az alkalmazását, amely vonatkozásában az alkalmazás törvényi feltételei nem állnak fenn.
(4) A leplezett eszközök alkalmazásának meghosszabbítása esetén a befejezés napját az előző engedélyben meghatározott befejező naptól kell számítani.
(5) Az indítvány előterjesztésével egyidejűleg a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat is csatolni kell.

Az alkalmazás kiterjesztése
241. § (1) Az alkalmazás kiterjesztésének lehet helye, ha a leplezett eszközök alkalmazásának az engedélyben meghatározott befejező időpontjáig az érintett személlyel szemben

a) az engedélyben nem szereplő más leplezett eszköz alkalmazása, illetve
b) az engedélyben már megjelölt leplezett eszköz alkalmazásának folytatása információs rendszer titkos megfigyelése esetén más információs rendszer; titkos kutatás esetén más helyiség, jármű vagy tárgy; hely titkos megfigyelése esetén más helyiség vagy jármű; küldemény titkos megismerése esetén más hely, illetve más feladó vagy címzett; lehallgatás esetén más elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy eszköz, illetve más információs rendszer vonatkozásában

szükséges.

(2) Az alkalmazás kiterjesztéséről a bíróság az ügyészség indítványa alapján, a 236. § és a 237. § szerint dönt és ennek megfelelően módosítja a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó engedélyét.
(3) Az alkalmazás kiterjesztésére irányuló indítvány tartalmazza a kiterjesztéssel összefüggő, a 236. § (2) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott adatokat és a kiterjesztést megalapozó körülményeket, továbbá ahhoz csatolni kell a kiterjesztést alátámasztó, a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat.
(4) Az alkalmazás kiterjesztése nem érinti a leplezett eszközöknek az érintett személlyel szembeni alkalmazásának a korábban engedélyezett vagy meghosszabbított befejező időpontját.
(5) Az alkalmazás kiterjesztése és az alkalmazás meghosszabbítása egyidejűleg is indítványozható.

Az engedély visszavonása és a leplezett eszköz alkalmazásának a megtiltása
242. § (1) A bíróság felhívására a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv köteles a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása során megszerzett, a felhívás időpontjáig a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv rendelkezésére álló adatokat nyolc napon belül bemutatni.

(2) A bíróság az alkalmazás meghosszabbítására vagy az alkalmazás kiterjesztésére irányuló indítványról hozott döntése során is vizsgálja a leplezett eszközök alkalmazásának törvényességét.
(3) A bíróság a leplezett eszközök alkalmazásának engedélyét visszavonja, ha
a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem mutatja be,
b) az engedély kereteit túllépték, vagy
c) a leplezett eszközöket az alkalmazásra vonatkozó, az e törvényben meghatározott rendelkezés megsértésével alkalmazták.
(4) A bíróság megtiltja annak a leplezett eszköznek az alkalmazását, amely vonatkozásában az alkalmazás törvényi feltételei nem állnak fenn.
(5) Ha a bíróság
a) a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó engedélyét visszavonja, az alkalmazás során,
b) valamely leplezett eszköz alkalmazását megtiltja, a megtiltott leplezett eszközzel

megszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.

Question 493

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök MELY BCS-EK ESETÉN ALKALMAZHATÓAK?

Answer 493

234. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök az 5 évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény esetén alkalmazhatók.
     (2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett következő bűncselekmények esetén is alkalmazhatók:
     a) az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény,
     b) * a kábítószer-prekurzorral visszaélés, a gyógyszerhamisítás, a teljesítményfokozó szerrel visszaélés, az egészségügyi termék hamisítása,
     c) a szexuális visszaélés, a kerítés, a prostitúció elősegítése, a kitartottság, a gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekpornográfia,
     d) a környezetkárosítás, a természetkárosítás, az orvvadászat, a tiltott állatviadal szervezése, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése,
     e) a zártörés kivételével az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények,
     f) a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása kivételével a korrupciós bűncselekmények,
     g) a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény, a harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása, a tiltott szerencsejáték szervezése,
     h) a bennfentes kereskedelem és a tiltott piacbefolyásolás.
     (3) Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a szándékosan elkövetett minősített adattal visszaélés, a hivatali visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, a jogosulatlan pénzügyi tevékenység és a piramisjáték szervezése esetén is alkalmazhatók.
     (4) Ha a Btk. a bűncselekmény előkészületét büntetni rendeli, a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmények előkészülete miatt indult büntetőeljárásban is alkalmazhatók.

Question 494

Az előkészítő eljárás során bírói engedélyhez kötött leplezett eszközöket a bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében, azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni, AKI

Answer 494

a) aki a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet, illetve
b) akiről megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján nem alkalmazható bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz
a) a titoktartás körébe tartozó adatok megismerése céljából, azzal a hivatásánál, foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles személlyel szemben, aki a 170. § (1) bekezdés b) pontja alapján tanúként nem hallgatható ki, vagy a 173. § alapján a tanúvallomást megtagadhatná,
b) * a minősített adat megismerése céljából azzal a minősített adatot kezelő személlyel szemben, aki a 170. § (1) bekezdés d) pontja alapján tanúként nem lenne kihallgatható,
c) a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének megismerése céljából, azzal szemben, aki a tanúvallomást a 174. § alapján megtagadhatná.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy hozzátartozójával szemben leplezett eszközt kizárólag az elkövetőként szóba jöhető személy hollétének, elérhetőségének megismerése céljából lehet alkalmazni.
(4) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának nem akadálya, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.

Question 495

A nyomozás során leplezett eszközt MELY hatóság alkalmazhat?

Answer 495

356. § (1) A nyomozás során leplezett eszközt az ügyészség és a nyomozó hatóság alkalmazhat.
     (2) A nyomozás során leplezett eszközt
     a) a bűncselekmény felderítése, bizonyítása,
     b) folyamatban lévő bűncselekmény megszakítása,
     c) az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása és elfogása, illetve
     d) a bűncselekményből származó vagyon felderítése, illetve visszaszerzése

érdekében lehet alkalmazni.

(3) A nyomozás során a Hatodik Részben meghatározott valamennyi leplezett eszköz alkalmazható.

Question 496

FEDETT NYOMOZÓ ALKALMAZÁSA - RÉSZLETSZABÁLYOK

Answer 496

255. § (1) Fedett nyomozó alkalmazása esetén a végrehajtásról készített feljegyzést és a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó ügyészi engedélyt kell az eljárás ügyirataihoz csatolni.
     (2) A fedett nyomozót tanúként kizárólag a fedett nyomozót foglalkoztató szerv álláspontjának megismerését követően lehet kihallgatni. Fedett nyomozó tanúkénti kihallgatására, vagy a személyes jelenlétét igénylő más bizonyítási cselekmény lefolytatására a vádemelés után kizárólag az ügyészség indítványára és akkor kerülhet sor, ha vallomása más módon nem pótolható.
     (2a) * A (2) bekezdés esetén a fedett nyomozót az őt foglalkoztató szerv útján kell idézni, illetve értesíteni, részére a kézbesítendő ügyiratot csak a fedett nyomozót foglalkoztató szerv útján lehet kézbesíteni. A fedett nyomozó személyazonosságát a fedett nyomozót foglalkoztató szerv azon tagja igazolja, aki a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására történő felkészítéséért, a fedett nyomozóval és az alkalmazó szervvel való folyamatos kapcsolattartásért, valamint a fedett nyomozó védelméért felelős. Akadályoztatása esetén ezen személy helyett a felettese jár el.
     (3) A fedett nyomozó a bíróság döntése nélkül különösen védett tanúnak minősül, ha tanúkénti kihallgatása, vagy a személyes jelenlétét igénylő más bizonyítási cselekmény lefolytatása szükséges. A fedett nyomozó különösen védett tanú minőségét a bíróság csak a fedett nyomozót foglalkoztató szerv hozzájárulásával szüntetheti meg.
     (3a) * A fedett nyomozó eljárási cselekményen történő jelenléte telekommunikációs eszköz útján a fedett nyomozót foglalkoztató szerv hozzájárulása esetén biztosítható. Ebben az esetben a fedett nyomozót foglalkoztató szerv határozza meg, hogy a fedett nyomozó jelenlétét
     a) a 92. § (3) bekezdése szerint az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzításának az elrendelésével,
     b) az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzításának mellőzésével,
     c) mely elkülönített helyszínen, illetve
     d) az a) pontban meghatározott esetben az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzításának mely módszerével

biztosítsák.

(3b) * Az elkülönített helyszínen a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a) bekezdésben meghatározott tagja jelen lehet. Ha ez a fedett nyomozó kilétének titokban maradása és biztonsága érdekében szükséges, a fedett nyomozót foglalkoztató szerv döntése alapján a 123. §-ban meghatározottaktól eltérően az elkülönített helyszínen kizárólag a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a) bekezdésben meghatározott tagja lehet jelen, aki ebben az esetben ellátja a 123. § (2) bekezdésében meghatározott személy feladatait.
(4) * Ha a fedett nyomozó részére írásbeli tanúvallomás tételét engedélyezik, a fedett nyomozó más módon leírt vallomását a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a) bekezdésben meghatározott tagja hitelesíti.
(5) A fedett nyomozó alkalmazása eredményének bizonyítékként történő felhasználása során minden szükséges intézkedést meg kell tenni a fedett nyomozó kilétének titokban maradása és biztonsága érdekében.
(6) * Fedett nyomozónak a 222. § (2) bekezdés a), b), d) és f) pontjában meghatározott célból történő alkalmazása esetén az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazásával kapcsolatos ügyiratok zárt kezelését rendelheti el, ha
a) az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazásának eredményét bizonyítékként nem kívánja felhasználni, és
b) a fedett nyomozó alkalmazása tényének ismertté válása a fedett nyomozó életét, testi épségét, személyes szabadságát közvetlenül veszélyeztetné.
(7) A (6) bekezdés esetén a fedett nyomozó alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel, és az ügyiratok zárt kezelése az ügyészség engedélye nélkül nem szüntethető meg.
(8) * Az (1)-(7) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a titkosan együttműködő személyre is azzal, hogy a fedett nyomozót foglalkoztató szerven a titkosan együttműködő személyt alkalmazó leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervet kell érteni.

Question 497

A TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS ÉS A BÜNTETŐELJÁRÁS KAPCSOLATA

Answer 497

256. § (1) Ha a büntetőeljárást az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés adatai alapján indították meg, a büntetőeljárás megindítását követően a leplezett eszközöket e törvény szerint kell alkalmazni.
     (2) A büntetőeljárás megindításakor a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazását e törvény szerint akkor is engedélyezni kell, ha előtte bírói, külső vagy ügyészi engedélyhez kötött titkos információgyűjtést végeztek.
257. § (1) * A titkos információgyűjtés eredményéhez csatolni kell a titkos információgyűjtés során alkalmazott bírói engedélyhez kötött eszköz, illetve a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés elrendelésének és lefolytatásának a törvényességét igazoló iratokat.
     (2) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényét a törvényszék elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megjelölését, az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit.
258. § A bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye bizonyítékként a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha a büntetőeljárás megindítására jogosult szerv a hozzá való érkezéstől számított 3 munkanapon belül dönt a titkos információgyűjtés alapján a büntetőeljárás megindításáról vagy annak a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról.

A bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés EREDMÉNYÉNEK A FELHASZNÁLÁSA

259. § (1) Az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett, bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha
     a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt e törvény szerint bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának helye lehet,
     b) a titkos információgyűjtést folytató szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően 8 napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás megindítását.
     (2) Ha a titkos információgyűjtést nem maga a titkos információgyűjtést végző szerv hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) bekezdés szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.
     (3) Ha az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés adatai alapján a büntetőeljárás megindítását az (1) bekezdés b) pontja alapján, megfelelő időben kezdeményezték, bizonyítékként a kezdeményezés és a büntetőeljárás megindítása között végzett, bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye is felhasználható.
260. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha
     a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt e törvény szerint bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának helye lehet, és
     b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően a titkos információgyűjtést végző nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve legkésőbb a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követő 30 napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás megindítását.
     (2) * Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve legkésőbb a felhasználni kívánt adat megszerzését követő 1 éven belül kezdeményezheti a büntetőeljárás megindítását, ha
     a) a büntetőeljárás korábbi kezdeményezésével a törvényben meghatározott feladatának az eredményességét veszélyeztetné, és
     b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján az érintett szerv feladatkörébe tartozó bűncselekményre vonatkozik.
     (3) Ha a titkos információgyűjtést nem maga a titkos információgyűjtést végző szerv hajtotta végre, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) és (2) bekezdés szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.
     (4) Ha az (1) bekezdés alapján kezdeményezik a büntetőeljárást, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye kizárólag az engedélyben megjelölt személy bűncselekményének bizonyítására használható fel. Ha az engedély nem jelölte meg az érintett személyt, akkor a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye bármely személlyel szemben felhasználható.

Question 498

Adatkérés

Answer 498

261. § (1) A büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság, illetve - törvényben meghatározott esetben - az előkészítő eljárást folytató szerv bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől adatszolgáltatást kérhet.
     (2) A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása érdekében adatszolgáltatást kérhet.
     (3) Az adatkérés keretében a büntetőeljárással összefüggésbe hozható,
     a) a szervezet birtokában lévő adat továbbítása,
     b) a szervezet birtokában lévő elektronikus adat vagy irat továbbítása, vagy
     c) a szervezet által teljesíthető tájékoztatás adása

kérhető.

(4) Az adatkérés állami vagy helyi önkormányzati nyilvántartásban kezelt adat továbbítására, illetve átvételére is irányulhat.
(5) Az adatkérésre vonatkozó kérelemben meg kell jelölni
a) az adatkérés e törvény szerinti feltételeit, célját,
b) az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges, az adatszolgáltatás tárgyának azonosítására szolgáló adatokat, így különösen az érintett személy, tárgy vagy szolgáltatás adatait,
c) a szolgáltatandó adatok körét és
d) az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét.
262. § (1) A nyomozó hatóság és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve kizárólag az ügyészség engedélyével kérhet adatszolgáltatást
a) *
b) *
c) az elektronikus hírközlési szolgáltatótól,
d) a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző személytől vagy szervezettől,
e) a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan,
f) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott egészségügyi és személyes adatot kezelő szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan.
(2) Az adatkéréshez szükséges engedély iránti indítványhoz csatolni kell az adatkérés indokoltságát alátámasztó ügyiratokat.
(3) Ha az adatkérés engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adatkéréssel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, engedély nélkül is kérhető az adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg az ügyészi engedély hiánya miatt. Ilyen esetben az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha az adatkérést az ügyészség nem engedélyezi, az így beszerzett adatok bizonyítékként nem használhatók fel és azokat haladéktalanul törölni kell.
263. § (1) * Ha törvény ezt lehetővé teszi, az adatszolgáltatást kérő szerv a nyilvántartásból vagy az adatállományból közvetlen hozzáféréssel veszi át a szükséges adatokat, illetve az adatkéréshez a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat közreműködését is igénybe veheti.
(2) Az adatkérés keretében teljesítendő adatszolgáltatásra
a) elektronikus úton teljesítendő kérelem esetén legalább egy, legfeljebb harmincnapos,
b) egyéb úton teljesítendő kérelem esetén legalább nyolc, legfeljebb harmincnapos

határidő állapítható meg.

264. § (1) Az adatkérés keretében megkeresett szervezet - ha törvény másképp nem rendelkezik - köteles a kérelemben foglaltakat a megállapított határidő alatt teljesíteni vagy annak észlelését követően a teljesítés akadályát haladéktalanul közölni. Az adatszolgáltatást hiányos vagy töredékadatok esetén is teljesíteni kell.
     (2) Az adatkérés keretében megkeresett szervezet köteles a kérelemben foglaltakat - ideértve különösen az adat feldolgozását, írásban vagy elektronikus úton való rögzítését és továbbítását - térítésmentesen teljesíteni.
     (3) A rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adatot az adatkérés keretében megkeresett szervezet köteles az átadás vagy a közlés előtt eredeti állapotába visszaállítani, illetve az adatszolgáltatást kérő szerv számára az adat tartalmát megismerhetővé tenni.
     (4) Az adatkérés keretében csak annyi és olyan személyes adat szolgáltatása kérhető, amely az adatkérés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.
     (5) Ha az adatkérés eredményeként olyan személyes adat jut az adatszolgáltatást kérő szerv tudomására, amely az adatkérés céljával nem függ össze, az adatot haladéktalanul törölni kell. Ha a törlendő személyes adat eredeti iratban szerepel, az adatkérés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni és ezzel egyidejűleg az eredeti iratot az adatkérés keretében megkeresett szervezetnek vissza kell küldeni.
     (6) Az adatkérés keretében az adatszolgáltatást kérő szerv birtokába került eredeti iratot legkésőbb az eljárás befejezésekor az adatkérés keretében megkeresett szervezetnek vissza kell küldeni.
     (7) Ha az adatkérésről történő tájékoztatás a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné, az adatszolgáltatást kérő szerv erre vonatkozó kifejezett rendelkezése alapján az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelem tényéről és a kérelemben foglaltakról, valamint az annak során teljesített adattovábbítás tartalmáról másnak nem adhat tájékoztatást és köteles biztosítani, hogy mindezek titokban maradjanak. A kérelemmel érintett személynek a saját személyes adatai kezelésére vonatkozó tájékoztatás iránti kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből nem derül ki, hogy a személyes adatainak továbbítására az adatkérés céljából sor került. Erre az adatkérés keretében megkeresett szervezetet az adatkérésre vonatkozó kérelemben figyelmeztetni kell.
     (8) A (7) bekezdés szerinti korlátozás az előkészítő eljárás befejezéséig, illetve a nyomozás befejezéséig tarthat, kivéve, ha a korlátozás megszüntetése az érintettel szemben folytatott más büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné. A korlátozás megszüntetéséről az adatkérés keretében megkeresett szervezetet tájékoztatni kell.
265. § (1) Ha az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelemben foglaltakat a megállapított határidőn belül nem teljesíti, annak teljesítését alaptalanul megtagadja, vagy a 264. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, rendbírsággal sújtható. Ha annak feltételei fennállnak, a rendbírság kiszabása mellett az e törvényben meghatározott kényszerintézkedés is elrendelhető.
     (2) Ha az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelemben foglaltakat azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett szervezet birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresett szervezetet érintő további eljárási cselekmény nem végezhető.

Question 499

Feltételes adatkérés

Answer 499

266. § (1) Meghatározott feltétel bekövetkezése esetére állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati szervtől, költségvetési szervtől vagy köztestülettől adatszolgáltatást kérhet
     a) az ügyészség, illetve
     b) az ügyészség engedélyével a nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.
     (2) A feltételes adatkérést legfeljebb három hónap időtartamra lehet kérni, amely alkalmanként legfeljebb három hónappal ismételten meghosszabbítható. A feltételes adatkérés legfeljebb egy évig tarthat.
     (3) Ha az (1) bekezdés alapján meghatározott feltétel a feltételes adatkérés időtartama alatt bekövetkezik, a feltételes adatkérés keretében megkeresett szervezet megküldi a kérelemben meghatározott adatokat az adatszolgáltatást kérő szervnek.
     (4) Ha a feltételes adatkérés időtartama a feltétel bekövetkezése nélkül eltelik, a feltételes adatkérés keretében megkeresett szervezet törli az adatszolgáltatást kérő szerv kérelmében szereplő adatokat.
     (5) A feltételes adatkérésre vonatkozó kérelemben meg kell jelölni
     a) az adatkérés e törvény szerinti feltételeit, célját,
     b) az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges, az adatszolgáltatás tárgyának azonosítására szolgáló adatokat, így különösen az érintett személy, tárgy vagy szolgáltatás adatait,
     c) a szolgáltatandó adatok körét,
     d) a feltételes adatkérés időtartamát,
     e) az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét, valamint
     f) azt a feltételt, amelynek bekövetkezése esetén az adatszolgáltatást teljesíteni kell.
     (6) A feltételes adatkérésre egyebekben az adatkérés végrehajtásának szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a feltételes adatkérés során a megjelölt feltétel bekövetkezése esetén az adatszolgáltatás haladéktalan teljesítését is lehet kérni.

Question 500

Adatgyűjtés

Answer 500

267. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve adatgyűjtést végezhet a bűncselekmény gyanújának megállapítása céljából, illetve annak tisztázása érdekében, hogy vannak-e bizonyítási eszközök, és ezek hol találhatók.
     (2) * A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása, továbbá az elkobozható vagy a vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében adatgyűjtést végezhet, ehhez a nyomozó hatóságot és a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervét is igénybe veheti.
     (3) Az adatgyűjtés során
     a) az ügyészségről szóló törvényben, a rendőrségről szóló törvényben, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott nyilvántartásokból adatok gyűjthetők,
     b) a nyilvánosságra hozatal céljából készített vagy jogszerűen nyilvánosságra hozott adatállományból, illetve forrásból adatok gyűjthetők,
     c) bárkitől felvilágosítás kérhető,
     d) kép-, hang- vagy kép- és hangfelvétel bemutatásával személy vagy tárgy kiválasztatása, illetve azonosítása kérhető, illetve
     e) a bűncselekmény helyszínét meg lehet vizsgálni.
     (4) Az adatgyűjtést végző hatóság tagja az adatgyűjtésről feljegyzést készít.
     (5) Az adatgyűjtésről készült feljegyzésbe foglalt közlés vallomásként akkor használható fel, ha azt az érintett terheltként vagy tanúként történő kihallgatása során fenntartja.

Question 501

Egyéb adatszerző tevékenység

Answer 501

268. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság határozatával elrendelheti
     a) az ismeretlen helyen lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen eredetű dolog azonosítása céljából annak a dolognak a körözését, amely bizonyítási eszköz,
     b) az ismeretlen helyen lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen eredetű dolog azonosítása céljából annak a dolognak a körözését, amely elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el,
     c) * a tanú vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy körözését, ha a személyazonossága ismeretlen,
     d) * az ismeretlen helyen tartózkodó tanú vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve terhelt körözését elérhetőségének megállapítása érdekében,
     e) holttest, holttestrész azonosítása érdekében annak a holttestnek, holttestrésznek a körözését, amely bizonyítási eszköz.
     (2) A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelés oka megszűnt. Az (1) bekezdés a), c) és d) pontja alapján elrendelt körözést vissza kell vonni az eljárás megszüntetését, illetve jogerős befejezését követően.
     (3) * A körözés visszavonásáról vagy módosításáról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyamatban van. A vádemelés előtt a nyomozó hatóság által elrendelt körözést az ügyészség is visszavonhatja vagy módosíthatja.
     (4) Ha az eljárás nem a körözést elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság előtt van folyamatban vagy az eljárás során változik az ügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, és a körözés feltételei továbbra is fennállnak, a körözés visszavonása helyett az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság indokolt esetben e körülmény körözési nyilvántartási rendszerben történő rögzítése érdekében intézkedik.
     (5) A körözés elrendelése, visszavonása vagy módosítása ellen nincs helye jogorvoslatnak.
269. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve
     a) törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából adattovábbítást kérhet,
     b) törvényben meghatározottak szerint az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért és az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős szerv arcképelemző tevékenységét veheti igénybe, illetve
     c) * törvényben meghatározottak szerint a Schengeni Információs Rendszerben az érintett személy vagy tárgy ellenőrzésére irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el.
     (2) A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása érdekében végezheti az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott egyéb adatszerző tevékenységet.
270. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve szaktanácsadó közreműködését veheti igénybe, ha a bizonyítási eszközök felderítéséhez, felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez különleges szakismeret szükséges. A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása érdekében vehet igénybe szaktanácsadót.
     (1a) * A bíróság a vádemelés után szaktanácsadó közreműködését veszi igénybe, ha az eljárási cselekményt a 87. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontban meghatározott módon rendeli végrehajtani.
     (2) Ha a szaktanácsadó eljárása során a személy testének sérthetetlenségét érintő cselekmény elvégzése szükséges, erről az ügyészség vagy a nyomozó hatóság külön rendelkezik.
     (3) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket a szaktanácsadóra megfelelően alkalmazni kell.
     (4) A szaktanácsadó közreműködésének a tényét, a közreműködés módját és tartalmát az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben fel kell tüntetni.
     (5) A szaktanácsadó a közreműködésével végzett eljárási cselekményre vonatkozóan tanúként hallgatható ki.

Question 502

ADATSZERZŐ TEVÉKENYSÉG LEHET MI?

Answer 502

ADATKÉRÉS
FELTÉTELES ADATKÉRÉS
ADATGYŰJTÉS
EGYÉB ADATSZERZŐ TEVÉKENYSÉG

Question 503

Súlyosabb korlátozással járó kényszerintézkedés MIKOR rendelhető el?

Answer 503

271. § (1) A kényszerintézkedés elrendelésekor, illetve végrehajtása során arra kell törekedni, hogy annak alkalmazása az érintett ALAPVETŐ JOGAINAK a korlátozását csak a LEGSZÜKSÉGESEBB mértékben és ideig eredményezze.
     (2) Súlyosabb korlátozással járó kényszerintézkedés akkor rendelhető el, ha a kényszerintézkedéssel ELÉRNI KÍVÁNT CÉL kisebb korlátozással járó kényszerintézkedéssel vagy egyéb eljárási cselekménnyel NEM ÉRHETŐ EL.
     (3) A kényszerintézkedést az érintett kíméletével, a korlátozással nem érintett alapvető jogait tiszteletben tartva kell végrehajtani. A kényszerintézkedés végrehajtása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az az érintetten kívüli személyt csak a legszükségesebb mértékben érintsen.
     (4) A magánéletet, illetve a tulajdonjogot korlátozó kényszerintézkedéseket lehetőleg a napnak a 6. és 22. órája között kell végrehajtani.
     (5) Biztosítani kell, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása során ne kerüljenek nyilvánosságra az érintett magánéletének a büntetőeljárással össze nem függő körülményei, illetve a személyes adatai.
     (6) A kényszerintézkedés végrehajtása során kerülni kell a szükségtelen károkozást.
     (7) A bíróság és az ügyészség az általa elrendelt kényszerintézkedés végrehajtásához igénybe veheti a nyomozó hatóságot.

Question 504

MELY KÉT KÉNYSZERINTÉZKEDÉSI FORMA VAN?

Answer 504

272. § (1) Kényszerintézkedés
     a) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés és
     b) a vagyont érintő kényszerintézkedés.

Question 505

Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés TÍPUSAI?

Answer 505

Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés

a) az őrizet,
b) a távoltartás,
c) a bűnügyi felügyelet,
d) a letartóztatás és
e) az előzetes kényszergyógykezelés

Question 506

Vagyont érintő kényszerintézkedés TÍPUSOK?

Answer 506

a) a kutatás,
b) a motozás,
c) a lefoglalás,
d) a zár alá vétel és
e) az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele.

Question 507

MI AZ ŐRIZET? MEDDIG TARTHAT? KI RENDELHETI EL?

Answer 507

274. § (1) Az őrizet a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságának ÁTMENETI elvonása.
     (2) A BÍRÓSÁG, ÜGYÉSZSÉG ÉS A NYOMOZÓ HATÓSÁG szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény MEGALAPOZOTT GYANÚJA esetén a terhelt, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetét RENDELHETI EL:
     a) tettenérés esetén, ha a személyazonossága nem állapítható meg,
     b) ha vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ, vagy
     c) ha a tárgyaláson RENDZAVARÁST követ el.
     (3) * Az őrizet a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában hozott DÖNTÉSIG, de LEGFELJEBB 72 óráig tarthat.
     (4) * Ha a körülmények nem változtak, a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizete ismételten nem rendelhető el.
     (5) Az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogva tartást az őrizet tartamába be kell számítani.
     (6) Ha az őrizetet a nyomozó hatóság rendelte el, erről az ügyészséget 24 órán belül tájékoztatja. A (2) bekezdés c) pontja esetén a bíróság haladéktalanul tájékoztatja a rendzavarás alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséget.

Question 508

Intézkedés az őrizet elrendelése után

Answer 508

275. § (1) * Az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről legkésőbb 8 órán belül tájékoztatni kell a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy által MEGJELÖLT NAGYKORÚ SZEMÉLYT.
     (2) Az őrizetet elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megtagadhatja az (1) bekezdés szerinti személy tájékoztatását a büntetőeljárás eredményessége, vagy más személy életének, testi épségének biztosítása érdekében.
     (3) * A tájékoztatás megtagadása esetén biztosítani kell, hogy a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy más nagykorú személyt jelölhessen meg, akit az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell tájékoztatni.
     (4) * Ha a tájékoztatás 8 órán belül a (3) bekezdés alkalmazásával sem biztosítható, a tájékoztatás megtagadása ellen a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a védő JOGORVOSLATTAL élhet.
     (5) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke, illetve az általa gondozott más személy elhelyezéséről, valamint a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről az őrizetet elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság gondoskodik.
     (6) A katona őrizetének elrendeléséről az elöljáróját is tájékoztatni kell.

Question 509

TETTENÉRÉSNEK SZÁMÍT-E, HA A TETTENÉRT ELKÖVETŐT SZEM ELŐL TÉVESZTETTÉK ÉS UTÁNA TÖRTÉNT AZ ELFOGÁSA?

Answer 509

A tettenérés kapcsán a jogszabály olyan feltételt nem fogalmaz meg, hogy az elfogásnak anélkül kell megtörténnie, hogy az elkövetőt szem elől tévesztették volna

Question 510

Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban a terhelttel szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés ELRENDELÉSÉNEK, meghosszabbításának és fenntartásának akkor van helye, ha

Answer 510

a) a terhelt bűncselekmény elkövetésével MEGALAPOZOTTAN GYANÚSÍTHATÓ vagy vele szemben VÁDAT EMELTEK, és
b) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés CÉLJÁNAK ELÉRÉSÉHEZ EZ SZÜKSÉGES szükséges, és az elérni kívánt cél MÁS MÓDON NEM BIZTOSÍTHATÓ.

Question 511

a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés CÉLJÁ LEHET:

Answer 511

(2) Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés rendelhető el
a) a terhelt JELENLÉTÉNEK BIZTOSÍTÁSA érdekében, ha

aa) megszökött, SZÖKÉST kísérelt meg, vagy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, illetve
ab) megalapozottan FELTEHETŐ, hogy a büntetőeljárásban ELÉRHETETLENNÉ VÁLNA, így különösen megszökne, elrejtőzne,

b) a bizonyítás MEGNEHEZÍTÉSÉNEK vagy meghiúsításának MEGAKADÁLYOZÁSA érdekében, ha

ba) a terhelt a bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt, vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett, illetve
bb) megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlítene, jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene,

c) a BŰNISMÉTLÉS lehetőségének megakadályozása érdekében, ha

ca) * a terhelt a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatta, vagy a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, illetve
cb) * megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatná vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Question 512

TÁVOLTARTÁS MELY CÉLOKBÓL RENDELHETŐ EL?

Answer 512

Távoltartás

• a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának,
• illetve - ha ez a sértett vonatkozásában állapítható meg - a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el.

Question 513

BŰNÜGYI FELÜGYELET MELY CÉLOKBÓL RENDELHETŐ EL?

Answer 513

Bűnügyi felügyelet

• a terhelt jelenlétének biztosítása,
• a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása,
• illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el.

(3) Bűnügyi felügyelet mellett TÁVOLTARTÁS IS elrendelhető.

Question 514

LETARTÓZTATÁS MELY CÉLOKBÓL RENDELHETŐ EL, KÜLÖNÖSEN MIRE TEKINTETTEL?

Answer 514

Letartóztatás

• a terhelt jelenlétének biztosítása,
• a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve
• a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el, ha különösen

a) a bűncselekmény jellegére,
b) a nyomozás állására és érdekeire,
c) a terhelt személyi és családi körülményeire,
d) a terhelt és a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személy viszonyára,
e) a terhelt büntetőeljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására

tekintettel a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél távoltartással, illetve bűnügyi felügyelettel nem biztosítható.

Question 515

ELŐZETES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS MELY CÉLBÓL RENDELHETŐ EL?

Answer 515

(5) Előzetes kényszergyógykezelés a BŰNISMÉTLÉS megakadályozása érdekében rendelhető el, ha MEGALAPOZOTTAN FELTEHETŐ, hogy a terhelt kényszergyógykezelésének van helye.

Question 516

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések elrendelése: KI RENDELHETI EL ÉS KINEK AZ INDÍTVÁNYÁRA?

Answer 516

278. § (1) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a BÍRÓSÁG határoz.
     (2) Távoltartás elrendelését a SÉRTETT IS INDÍTVÁNYOZHATJA. A sértett a távoltartás elrendelésére irányuló indítványát a vádemelés előtt az ügyben eljáró ügyészségnél terjesztheti elő. Az ügyészség a sértett indítványát az ügyiratokkal együtt haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
     (3) A bíróság a vádemelés előtt
     a) letartóztatás helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, vagy távoltartást és bűnügyi felügyeletet rendelhet el,
     b) az ügyészség által indítványozott távoltartás helyett enyhébb magatartási szabályok előírásával bűnügyi felügyeletet rendelhet el,
     c) bűnügyi felügyelet mellett távoltartást is, vagy bűnügyi felügyelet helyett távoltartást rendelhet el,
     d) előzetes kényszergyógykezelés helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, bűnügyi felügyeletet és távoltartást vagy letartóztatást rendelhet el,
     e) az indítványozott magatartási szabálynál enyhébb vagy attól eltérő magatartási szabályt is előírhat.

Question 517

A bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak arra kell törekednie, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a lehető legrövidebb ideig tartson.

A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszűnik, ha:

Answer 517

a) a TARTAMA meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül LEJÁRT,
b) a nyomozás határideje lejárt és VÁDEMELÉSRE NEM KERÜLT SOR,
c) az eljárást MEGSZÜNTETTÉK vagy FELFÜGGESZTETTÉK,
d) az eljárást JOGERŐSEN BEFEJEZTÉK.

Question 518

A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meg kell szüntetni, ha

Answer 518

a) az elrendelésének OKA MEGSZŰNT,
b) HELYETTE más személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést rendeltek el, vagy
c) MÁS ÜGYBEN a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését rendelték el.
(4) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meg LEHET szüntetni, ha a terhelt szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést ÖLT.
(5) A távoltartást, illetve a bűnügyi felügyeletet a más ügyben elrendelt távoltartásra, illetve bűnügyi felügyeletre tekintettel meg lehet szüntetni, ha a távoltartással érintett személyre vagy az előírt magatartási szabályra figyelemmel a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet célja a más ügyben elrendelt távoltartással, illetve bűnügyi felügyelettel biztosított.
(6) A terhelt őrizete ismételten elrendelhető, ha szabadlábra kerülésekor a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének feltételei továbbra is fennállnak, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést
a) azért szüntették meg, mert a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését más ügyben rendelték el, vagy
b) a (4) bekezdés alapján szüntették meg.

Question 519

A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést KI SZÜNTETI MEG?

Answer 519

(7) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést a BÍRÓSÁG szünteti meg, és azt a sértett indítványára elrendelt távoltartás KIVÉTELÉVEL a VÁDEMELÉS ELŐTT AZ ÜGYÉSZSÉG IS megszüntetheti.

Question 520

Távoltartás

Answer 520

280. § (1) A távoltartás a terhelt SZABAD KAPCSOLATTARTÁSÁT és ennek érdekében a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.

Question 521

TÁVOLTARTÁS SZABÁLYAI

Answer 521

(2) Távoltartás elrendelése esetén a bíróság magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel - közvetlenül vagy közvetve - NE LÉPJEN kapcsolatba, illetve ettől a személytől TARTSA TÁVOL MAGÁT (a továbbiakban: távoltartással érintett személy).
(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott cél biztosítása érdekében magatartási szabályként előírhatja, hogy a terhelt
a) meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve
b) a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől, munkahelyétől, az e személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-oktatási- vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát.
(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén, a magatartási szabályokat oly módon kell előírni, hogy azok ne tegyék lehetetlenné a terhelt azon jogainak gyakorlását, amely jogokat a távoltartással érintett személy vonatkozásában e magatartási szabályok érintenek.
(5) Távoltartás elrendelése esetén a bíróság az elrendeléséről szóló véglegessé vált határozatot kézbesíti
a) az indítvány előterjesztője,
b) a távoltartással érintett személy, és
c) ha a távoltartás elrendelését a sértett indítványozta, az ügyészség

részére.

(6) A távoltartás megszűnéséről, illetve megszüntetéséről a távoltartással érintett személyt is tájékoztatni kell.

Question 522

Bűnügyi felügyelet

Answer 522

281. § (1) A bűnügyi felügyelet a terhelt SZABAD MOZGÁSHOZ és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.
     (2) Bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt
     a) a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet ENGEDÉLY NÉLKÜL NE HAGYJA EL,
     b) meghatározott jellegű nyilvános helyeket, nyilvános rendezvényeket vagy meghatározott közterületeket NE LÁTOGASSON, illetve
     c) meghatározott időközönként és módon a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervénél JELENTKEZZEN.
     (3) A bíróság a bűnügyi felügyelettel elérni kívánt célt biztosító további magatartási szabályokat is előírhat.
     (4) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a bíróság magatartási szabályként meghatározza, hogy a terhelt a kijelölt területet, helyet milyen célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés vagy gyógykezelés céljából, milyen feltételek szerint hagyhatja el.

Question 523

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását biztosító intézkedések

Answer 523

282. § A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását biztosító intézkedés
     a) a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz, illetve
     b) az óvadék.

Question 524

a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI

Answer 524

283. § (1) A BÍRÓSÁG elrendelheti, hogy a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze.
     (2) * A bíróság ELRENDELI, hogy a bűnügyi felügyelet megtartását a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze, ha a bűnügyi felügyeletet kizárólag a letartóztatás tartama FELSŐ HATÁRÁNAK ELTELTE miatt rendelte el.
     (3) Ha a terhelt a technikai eszköz működtetésében nem működik közre, az a magatartási szabályok megsértésének minősül. Erre a terheltet a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásának elrendelésekor figyelmeztetni kell.
     (4) A bíróság a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítésének feltételeit annak elrendelésekor tisztázza.

.

Question 525

ÓVADÉK SZABÁLYAI

Answer 525

284. § * Az óvadék a bíróság által meghatározott pénzösszeg, amelynek célja a bíróság által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet magatartási szabályai megtartásának, valamint a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétének elősegítése. Az óvadék megállapításának e törvény eltérő rendelkezése hiányában valamennyi, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés 276. § (2) bekezdésében meghatározott oka esetén helye van.
285. § (1) A terhelt vagy védője indítványozhatja, hogy a bíróság állapítsa meg az óvadék összegét, és az óvadék letétele esetére
     a) letartóztatás helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, vagy távoltartást és bűnügyi felügyeletet rendeljen el,
     b) bűnügyi felügyelet helyett távoltartást rendeljen el,
     c) bűnügyi felügyelet és távoltartás esetén a bűnügyi felügyeletet szüntesse meg, vagy
     d) bűnügyi felügyelet, vagy bűnügyi felügyelet és távoltartás esetén enyhébb magatartási szabályokat írjon elő.
     (2) Az óvadék megállapítására irányuló indítványban meg kell jelölni a letenni kívánt óvadék összegét.
     (3) Az indítvány alapján a bíróság
     a) az óvadék megállapítására és enyhébb kényszerintézkedés elrendelésére, vagy enyhébb magatartási szabályok előírására irányuló indítványt elutasítja, vagy
     b) megállapítja az óvadék összegét és az óvadék letétele esetére
     ba) enyhébb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést rendel el,
     bb) az (1) bekezdés c) pontja esetén a bűnügyi felügyeletet megszünteti, vagy
     bc) enyhébb magatartási szabályokat ír elő.
     (4) A bíróság az óvadék megállapításáról a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésével, meghosszabbításával vagy fenntartásával, illetve a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszüntetésére irányuló indítvány elbírálásával együtt is rendelkezhet.
     (5) Ha a bíróság az indítványt elutasítja, a terhelt vagy védője az óvadék megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha új körülményre hivatkozik.
286. § (1) Az óvadék tárgya pénz lehet, az óvadékot a TERHELT V VÉDŐJE teheti le.
     (2) * Az óvadék összege nem lehet kevesebb, mint 500E forint, annak összegét a bíróság a jelenlét biztosításával, a bizonyítás megnehezítésével vagy meghiúsításával, illetve a bűnismétléssel kapcsolatos fenyegetettség mértékéhez igazodóan, a bűncselekmény tárgyi súlya alapján, a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg.
     (3) Fellebbezésnek az óvadék összegének megállapítása ellen is helye van.
287. § (1) Az óvadékot az óvadékot megállapító határozat véglegessé válását követően, a véglegessé válástól számított 3 hónapon belül lehet letenni. A letett óvadék nem vonható vissza.
     (2) Az óvadék letételének igazolását követően a bíróság rendelkezése alapján
     a) a letartóztatásban lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani, és a bíróság határozatában meghatározott enyhébb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést az előírt magatartási szabályok szerint kell végrehajtani,
     b) távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet esetén a bíróság határozatában meghatározott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést, a meghatározott magatartási szabályok alkalmazásával kell végrehajtani.
     (3) Ha a terhelt vagy a védője az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem tette le az óvadékot, óvadék megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha új körülményre hivatkozik.
288. § (1) Az óvadék letevője elveszti a jogát a letett óvadék összegére, ha a bíróság a terhelt letartóztatását
     a) * a 293. § (3) vagy (4) bekezdése alapján, vagy
     b) az óvadék letételét követően tanúsított magatartása következtében

elrendeli.

(2) Az óvadék letevője elveszti a jogát a letett óvadék összegére akkor is, ha a terhelt letartóztatását azért nem lehet elrendelni, mert a terhelt elérhetetlenné vált.
(3) Az óvadék elvesztését követően óvadék ismételten nem állapítható meg.
(4) Az óvadék összegét az óvadék letevőjének vissza kell adni, ha a terhelttel szemben alkalmazott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés - az (1) és (2) bekezdés kivételével - megszűnt vagy azt megszüntették

Question 526

Óvadék nem állapítható meg

Answer 526

a) előzetes kényszergyógykezelés elrendelése esetén, illetve

b) a távoltartás esetén enyhébb magatartási szabályok előírása érdekében.

Question 527

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet tartama

Answer 527

289. § (1) A VÁDEMELÉS ELŐTT elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet az elsőfokú bíróság tárgyalás ELŐKÉSZÍTÉSE SORÁN HOZOTT HATÁROZATÁIG, de legfeljebb 4 hónapig tart.
     (2) A távoltartást, illetve a bűnügyi felügyeletet a bíróság alkalmanként legfeljebb 4 hónappal meghosszabbíthatja.
     (3) A vádemelés előtt a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet meghosszabbítása iránt

a) az ügyészség,
b) a sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a sértett vagy az ügyészség

a kényszerintézkedés tartamának lejárta előtt legalább 5 nappal tesz indítványt a bíróságnak.

290. § (1) A VÁDEMELÉS UTÁN az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának KIHIRDETÉSÉIG tart.
     (2) * Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, valamint a másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet a másodfokú eljárás befejezéséig tart.
     (3) * A másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, továbbá a harmadfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet a harmadfokú eljárás befejezéséig tart.
     (4) Az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának hatályon kívül helyezése és új eljárásra utasítása esetén a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, vagy fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság 630. § (5) bekezdése szerinti döntéséig tart.
     (5) A másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása után elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet, a lefolytatásra, vagy a megismételt eljárásra utasított bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart.

Question 528

MENNYI IDŐ MÚLVA VIZSGÁLJA A BÍRÓSÁG FELÜL A TÁVOLTARTÁS INDOKOLTSÁGÁT?

Answer 528

291. § (1) * Ha a vádemelés után, a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG általi fenntartásától vagy elrendelésétől számítva
     a) 6 hónap eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az elsőfokú bíróság,
     b) 1 év eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, a másodfokú bíróság,
     c) a b) pontban meghatározott határidőt követően az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig a másodfokú bíróság legalább 6havonta

a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet indokoltságát felülvizsgálja.

(2) * Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát KÖVETŐEN elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát a másodfokú bíróság, a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát a harmadfokú bíróság hathavonta felülvizsgálja.
(3) Ha az eljáró bíróság a bűnügyi felügyeletet, illetve a távoltartást a 290. § (2)-(4) bekezdése alapján elrendelte, vagy fenntartotta, a (2) bekezdésben meghatározott hat hónapos határidőt ettől az időponttól kell számítani.

Question 529

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet részleges feloldása és módosítása

Answer 529

292. § (1) Ha a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet tartama alatt a terhelt vagy a távoltartással érintett személy ÉLETKÖRLMÉNYEIBEN OLYAN LÉNYEGES VÁLTOZÁS következik be, amely miatt
     a) az előírt magatartási szabályoktól történő IDEIGLENES eltérés, vagy azok ideiglenes felfüggesztése szükséges, a VÁDEMELÉS ELŐTT AZ ÜGYÉSZSÉG (!) , azt követően, illetve a sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a BÍRÓSÁG a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait hivatalból vagy a terhelt, a védő és a távoltartással érintett személy indítványára RÉSZLEGESEN FELOLDHATJA,
     b) az előírt magatartási szabályok tartós vagy végleges módosítása szükséges, a BÍRÓSÁG a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait az ügyészség, a terhelt, a védő vagy a távoltartással érintett személy indítványára MÓDOSÍTJA.
     (2) A magatartási szabályok részleges feloldására vagy módosítására irányuló indítvány esetén az annak elbírálására az (1) bekezdés alapján jogosult bíróság, vagy ügyészség
     a) az indítványt elutasítja,
     b) az indítványnak részben helyt ad, és a magatartási szabályokat részlegesen feloldja vagy módosítja, egyebekben az indítványt elutasítja, vagy
     c) az indítványnak helyt ad, és a magatartási szabályokat részlegesen feloldja, módosítja.
     (3) A távoltartás magatartási szabályainak részleges feloldásáról és módosításáról rendelkező határozatot közölni kell
     a) a távoltartással érintett személlyel is,
     b) az ügyészséggel is, ha a részleges feloldást vagy a módosítást a távoltartással érintett személy indítványozta.
     (4) A bűnügyi felügyelet, illetve távoltartás magatartási szabályainak indítvánnyal egyező részleges feloldása, módosítása ellen - az (5) bekezdés kivételével - nincs helye jogorvoslatnak. Az indítvány elutasítása, vagy az indítványt elbíráló határozat elutasító rendelkezése ellen az indítványozó terjeszthet előjogorvoslatot.
     (5) Ha távoltartás magatartási szabályainak részleges feloldását, vagy módosítását a távoltartással érintett személy indítványozta, az indítványnak helyt adó határozat ellen a terhelt és a védő, a részben helyt adó határozat ellen a terhelt és a védő is jogorvoslatot terjeszthet elő.
     (6) Ha a bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésekor ezt nem zárja ki, a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet alatt álló terhelt bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más hatóság vagy szakértő idézésével kapcsolatos megjelenési kötelezettségének teljesítése, illetve ilyen értesítéssel kapcsolatos megjelenési jogának gyakorlása érdekében az ahhoz szükséges időtartamra és mértékben a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályaitól külön engedély nélkül is eltérhet. Ebben az esetben a terhelt köteles
     a) az idézésről vagy az értesítésről legkésőbb annak kézhezvételételét követő munkanapon az idézés vagy értesítés megismerésének biztosításával együtt a magatartási szabályok megtartását ellenőrző hatóságot tájékoztatni,
     b) az idézést vagy értesítést kibocsátó hatóság előtt történt megjelenését és annak időtartamát, a megjelenését követő három munkanapon belül igazolni.
     (7) A (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatási és igazolási kötelezettség elmulasztása a magatartási szabályok megszegésének minősül.

Question 530

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet végrehajtása és magatartási szabályainak megszegése

Answer 530

293. § (1) Ha a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás elrendelése után állapítható meg, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés végrehajtásának feltételei nem állnak fenn, így különösen, ha a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz nem telepíthető, a terhelt ŐRIZETÉT kell elrendelni, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában a bíróság ÚJ HATÁROZATOT hoz.
     (2) * Ha a terhelt a távoltartás vagy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait MEGSZEGI, a terheltet a bíróság rendbírsággal sújthatja.
     (3) A magatartási szabályok ISMÉTELT V SÚLYOS megszegése esetén a terhelt ŐRIZETE rendelhető el, és
     a) a távoltartás magatartási szabályainak megszegése esetén a távoltartás mellett vagy helyett a terhelt bűnügyi felügyelete rendelhető el,
     b) a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazása rendelhető el,
     c) hátrányosabb vagy más magatartási szabályok megállapításának van helye, vagy
     d) a terhelt letartóztatása rendelhető el.
     (4) Ha a terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, rendbírsággal sújtható, vagy a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések alkalmazása érdekében őrizete rendelhető el.

Question 531

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet megszüntetésÉT KI INDÍTVÁNYOZHATJA?

Answer 531

294. § (1) A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet megszüntetését, valamint enyhébb magatartási szabályok megállapítását

a) az ÜGYÉSZSÉG, a terhelt, vagy a védő, illetve
b) a sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a terhelt, a védő vagy a sértett

indítványozhatja.

Question 532

A bíróság A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet megszüntetése vagy az enyhébb magatartási szabályok megállapítása iránti indítványtindítvány elbírálását MELLŐZI V MELLŐZHETI, HA?

Answer 532

(2) A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet megszüntetése vagy az enyhébb magatartási szabályok megállapítása iránti indítványt a BÍRÓSÁG érdemben megvizsgálja, és erről határozatot hoz. Ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette elő, a bíróság beszerzi az ügyészség észrevételét vagy indítványát.

A bíróság az indítvány elbírálását

a) mellőzi, ha a terhelt az elbíráláskor MÁR NEM ÁLL személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy MÁS személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll,
b) a terhelt egyidejű tájékoztatása mellett mellőzheti, ha az indítvány előterjesztése és az indítvány elbírálása között a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést MEGHOSSZABBÍTOTTA vagy fenntartotta.
295. § (1) A bíróság a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet meghosszabbítása vagy fenntartása esetén HIVATALBÓL ENYHÉBB magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt CÉL ÍGY IS ELÉRHETŐ.
(2) * A bíróság - a vádemelés előtt az ÜGYÉSZSÉG INDÍTVÁNYÁRA - a terhelt számára hátrányosabb magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél eléréséhez ez szükséges.

Question 533

A vádirat benyújtásáig - a terhelt lakóhelyének (tartózkodási helyének) megváltoztatása kivételével - KINEK A hatáskörébe tartozik a BŰNÜGYI FELÜGYELET részleges feloldása?

Answer 533

A vádirat benyújtásáig - a terhelt lakóhelyének (tartózkodási helyének) megváltoztatása kivételével - AZ ÜGYÉSZ hatáskörébe tartozik a BŰNÜGYI FELÜGYELET részleges feloldása.

Question 534

LETARTÓZTATÁS FOGALMA

Answer 534

296. § A letartóztatás a terhelt személyi szabadságának BÍRÓI ELVONÁSA a jogerős ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT MEGHOZATALA ELŐTT.

Question 535

A letartóztatás tartama

Answer 535

297. § (1) A VÁDEMELÉS ELŐTT elrendelt letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE során hozott HATÁROZATÁIG, de legfeljebb 1 hónapig tart.
     (2) A letartóztatást a bíróság a letartóztatás elrendelésétől számított 1 év elteltéig alkalmanként legfeljebb 3 hónappal, ezt követően alkalmanként legfeljebb 2 hónappal meghosszabbíthatja.
     (3) A vádemelés előtt a letartóztatás meghosszabbítása iránt az ügyészség a letartóztatás tartamának lejárta előtt legalább öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.
     (4) A VÁDEMELÉST KÖVETŐEN a letartóztatás tartamára a bűnügyi felügyelet tartamára vonatkozó rendelkezéseket a 298. §-ban meghatározott eltéréssel kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás LEGFELJEBB a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

Question 536

LETARTÓZTATÁS TARTAMÁNAK FELSŐ HATÁRA?

Answer 536

298. § (1) A letartóztatás legfeljebb *
     a) 1 évig tart, ha a terhelttel szemben 3 évnél nem súlyosabb,
     b) 2 évig tart, ha a terhelttel szemben 5 évnél nem súlyosabb,
     c) 3 évig tart, ha a terhelttel szemben 10évnél nem súlyosabb,
     d) 4 évig tart, ha a terhelttel szemben 10 évnél súlyosabb,
     e) 5 évig tart, ha a terhelttel szemben életfogytig tartó

szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható,
a) *
b) az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás esetén,
c) ha a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása iránti eljárás van folyamatban, vagy
d) ha hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.
(3) Ha a terhelt a letartóztatás (1) bekezdés szerinti megszűnése után elrendelt bűnügyi felügyelet magatartási szabályait megszegi, letartóztatása ismét elrendelhető. Ebben az esetben a letartóztatás (1) bekezdés szerinti tartamát a letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani.
(4) * Az (1) bekezdés e) pontja szerinti letartóztatás tartamának felső határa további egy évvel meghosszabbodik, ha
a) a vádemelésre bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt került sor,
b) a vádemelést követően az Európai Unió tagállamán kívüli országot érintő bűnügyi jogsegélykérelem előterjesztése volt szükséges,
c) a vádemelésre terrorcselekmény bűntette miatt került sor,
d) a vádemelésre előre kitervelten, nyereségvágyból, több ember sérelmére elkövetett vagy a Btk. 160. § (7) bekezdés a) pontjára figyelemmel a (2) bekezdés l) pontjában meghatározott emberölés bűntette miatt került sor,
e) a bíróság megállapítja, hogy a letartóztatásban lévő terhelt a vádemelést követően megszökött, szökést kísérelt meg, illetve bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett.
(5) * Ha a bíróság a bűnügyi felügyeletet kizárólag az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott letartóztatás tartama felső határának eltelte miatt rendeli el, akkor a bíróság
a) a terhelt számára előírja, hogy meghatározott lakást, egyéb helyiséget vagy ahhoz tartozó bekerített helyet nem hagyhat el engedély nélkül,
b) a bűnügyi felügyelet végrehajtására alkalmas lakóhellyel nem rendelkező terhelt számára előírja, hogy a bűnügyi felügyeletet az állam által biztosított szálláshelyen töltse,
c) nem engedélyezheti, hogy a terhelt a számára kijelölt helyet munkavégzés céljából elhagyja.

Question 537

a letartóztatás tartamának felső határa további egy évvel meghosszabbodik, ha

Answer 537

a) a vádemelésre bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt került sor,
b) a vádemelést követően az Európai Unió tagállamán kívüli országot érintő bűnügyi jogsegélykérelem előterjesztése volt szükséges,
c) a vádemelésre terrorcselekmény bűntette miatt került sor,
d) a vádemelésre előre kitervelten, nyereségvágyból, több ember sérelmére elkövetett vagy a Btk. 160. § (7) bekezdés a) pontjára figyelemmel a (2) bekezdés l) pontjában meghatározott emberölés bűntette miatt került sor,
e) a bíróság megállapítja, hogy a letartóztatásban lévő terhelt a vádemelést követően megszökött, szökést kísérelt meg, illetve bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett.

Question 538

A letartóztatás végrehajtása

Answer 538

299. § (1) A vádemelés ELŐTT a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a vádemelés UTÁN a bíróság a terhelt letartóztatásának elrendelése esetén haladéktalanul megteszi aZ ŐRIZET ELRENDELÉSÉRE VONATKOZÓ intézkedéseket.
     (2) Az ügyészség rendelkezése alapján a letartóztatást rendőrségi fogdában kell végrehajtani, ha az eljárási cselekmények elvégzése ezt indokolttá teszi, ennek tartama legfeljebb összesen 60 nap lehet.
     (3) A gyanúsított rendőrségi fogdában történő elhelyezése tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye.
     (4) * A bíróság a terhelt vagy a védő indítványára a terhelt és gyermeke együttes elhelyezést biztosító részlegen történő elhelyezéséről rendelkezik, ha a terhelt egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő és nem áll fenn törvényben meghatározott kizáró ok.

Question 539

A letartóztatás megszüntetése iránti indítvány elbírálása

Answer 539

300. § (1) A letartóztatás megszüntetése, illetve enyhébb, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése iránt az ÜGYÉSZSÉG, a TERHELT, illetve a VÉDŐJE terjeszthet elő indítványt.
     (2) A letartóztatás megszüntetése, illetve az enyhébb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése iránti indítványt a bíróság érdemben megvizsgálja, és erről határozatot hoz. Ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette elő, a bíróság beszerzi az ügyészség észrevételét vagy indítványát.
     (3) A letartóztatás megszüntetése iránt, ismételten azonos tartalommal előterjesztett indítvány érdemi indokolás nélkül nem utasítható el, ha a letartóztatás elrendelése, meghosszabbítása vagy fenntartása óta 3 hónap eltelt.

Question 540

A letartóztatás megszüntetése iránt, ismételten azonos tartalommal előterjesztett indítvány érdemi indokolás nélkül nem utasítható el, ha a letartóztatás elrendelése, meghosszabbítása vagy fenntartása óta MENNYI IDŐ TELT EL?

Answer 540

3 HÓNAP

Question 541

A bíróság a LETARTÓZTATÁS MEGSZÜNTETÉSE IRÁNTI indítvány elbírálását MELLŐZI V MELLŐZHETI HA?

Answer 541

(4) A bíróság az indítvány elbírálását
a) mellőzi, ha a terhelt MÁR NEM ÁLL személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy MÁS személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll,
b) * a terhelt és a védő egyidejű értesítése mellett mellőzheti, ha az indítvány előterjesztése és az indítvány elbírálása között a letartóztatást MEGHOSSZABBÍTOTTA vagy fenntartotta.

Question 542

AZ ELŐZETES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS

Answer 542

301. § (1) Az előzetes kényszergyógykezelés a KÓROS ELMEÁLLAPOTÚ terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.

a letartóztatás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az előzetes kényszergyógykezelés elrendelése, meghosszabbítása, illetve fenntartása ellen a terhelt HÁZASTÁRSA ÉS ÉLETTÁRSa is jogosult fellebbezésre.
(4) Az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetése iránt a terhelt házastársa és élettársa is indítványt terjeszthet elő.
(5) A vádemelés előtt elrendelt előzetes kényszergyógykezelés az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 6 hónapig tart.
(6) * Az előzetes kényszergyógykezelést a vádemelés előtt a bíróság alkalmanként legfeljebb 6 hónappal hosszabbíthatja meg.
(7) Az előzetes kényszergyógykezelést végrehajtó intézet a vádemelés előtt az ügyészséget, a vádemelés után a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetése indokolt.

Question 543

A kutatás

Answer 543

302. § (1) A kutatás a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a lakás, az egyéb helyiség, a bekerített hely vagy a jármű átkutatása. A kutatás információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására is kiterjedhet.
     (2) Kutatást akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan feltehető, hogy az
     a) bűncselekmény elkövetőjének elfogására,
     b) bűncselekmény nyomainak felderítésére,
     c) bizonyítási eszköz megtalálására,
     d) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vagy
     e) információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására

vezet.

303. § (1) A kutatást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.
     (2) * Ha a közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartandó kutatás közjegyzői vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggő VÉDETT ADAT megismerésére irányul, a kutatást a BÍRÓSÁG rendeli el. A közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartott kutatáson ÜGYÉSZ JELENLÉTE KÖTELEZŐ.
     (3) Ha a kutatás elrendeléséhez szükséges bírósági határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a kutatással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, a kutatás a bíróság határozata nélkül is végrehajtható. Ilyen esetben a bíróság határozatát utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha a kutatást a bíróság nem rendeli el, annak eredménye bizonyítékként nem használható fel.
304. § (1) A kutatást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a kutatás CÉLJÁT és az elrendelését MEGALAPOZÓ TÉNYEKET.
     (2) Ha ez lehetséges, a kutatást elrendelő határozatban meg kell jelölni azt a személyt, bizonyítási eszközt, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot, információs rendszert vagy adathordozót, aki vagy amely megtalálására a kutatás irányul.
305. § (1) A kutatást - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az érintett ingatlan vagy jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának a jelenlétében kell végrehajtani.
     (2) A kutatás az érintett ingatlan, illetve jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának védője, képviselője vagy az általa megbízott nagykorú személy jelenlétében is végrehajtható. Ha ilyen személy nincs jelen, akkor az érintett érdekeinek védelmére az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy jelenlétében kell a kutatást végrehajtani.
     (3) A kutatás megkezdése előtt ismertetni kell a kutatást elrendelő határozat tartalmát, és ha ez lehetséges, a határozatot a helyszínen kézbesíteni kell.
     (4) Ha a kutatás meghatározott személy, bizonyítási eszköz, dolog, információs rendszer vagy adathordozó megtalálására irányul, akkor fel kell szólítani az érintett ingatlan, illetve jármű tulajdonosát, birtokosát vagy használóját, illetve az általa megbízott személyt, hogy a keresett tárgyi bizonyítási eszköz vagy személy hollétét fedje fel, illetve a keresett elektronikus adatot tegye hozzáférhetővé. A felszólítás teljesítése esetén a kutatás CSAK AKKOR folytatható, ha megalapozottan feltehető, hogy a kutatás során más bizonyítási eszköz, dolog, információs rendszer vagy adathordozó is fellelhető.
     (5) A terhelt kivételével a kutatást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.

Question 544

A motozás

Answer 544

306. § (1) A motozás a bizonyítási eszköz, az elkobozható, illetve a vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása céljából a motozás alá vont személy RUHÁZATÁNAK ÉS A TESTÉNEK az átvizsgálása. A motozás során a motozás alá vont személynél található bármely dolog is átvizsgálható.
     (2) * Motozást a terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel vagy az olyan személlyel szemben lehet elrendelni, akiről megalapozottan feltehető, hogy bizonyítási eszközt, elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolgot tart magánál.
     (3) A motozást az ÜGYÉSZSÉG V NYOMOZÓ hatóság rendeli el.
307. § (1) Ha a motozás meghatározott dolog megtalálására irányul, akkor a motozás alá vont személyt fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. A felszólítás teljesítése esetén a motozást nem lehet folytatni.
     (2) A motozás nem történhet szeméremsértő módon.
     (3) A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti, és a vizsgálat során egészségügyi dolgozó is jelen lehet.
     (4) A motozásnál jelen lehet a motozás helyszínén tartózkodó, a motozás alá vont személy által megjelölt nagykorú személy, feltéve, hogy jelenléte az eljárás érdekeit nem sérti.
     (5) A késedelmet nem tűrő eset kivételével a motozást a motozás alá vont személlyel azonos nemű személy végezheti, és a motozás során csak azonos nemű személy lehet jelen. A testüregek átvizsgálását végző orvos, a vizsgálat során közreműködő egészségügyi dolgozó és a motozás alá vont személy által megjelölt nagykorú személy a motozás alá vont személytől különböző nemű személy is lehet.
     (6) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kivételével a motozást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.

Question 545

LEFOGLALÁS

Answer 545

ALAPESET: A lefoglalást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.

308. § (1) A lefoglalás célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében. A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza.
     (2) El kell rendelni a lefoglalást, ha annak tárgya
     a) bizonyítási eszköz, vagy
     b) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik.
     (3) Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus adatot lehet.

Question 546

KI RENDELHETI EL A LEFOGLALÁST, SPECIÁLIS ESETEK?

Answer 546

309. § (1) A lefoglalást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.
     (2) A bíróság rendeli el a közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartott, a közjegyzői vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggő védett adatot tartalmazó bizonyítási eszköz lefoglalását.
     (3) A vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság rendeli el
     a) a címzettnek még nem kézbesített postai küldemény vagy egyéb zárt küldemény,
     b) a címzettnek még nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során továbbítandó közlés vagy küldemény, illetve
     c) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel összefüggő bizonyítási eszköz

lefoglalását.

(4) Ha a lefoglalás elrendeléséhez szükséges bírósági vagy ügyészségi határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a lefoglalással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalás elrendelésére jogosult döntéséig végrehajthatja a lefoglalást, illetve megtilthatja a közlés vagy küldemény elküldését. Ilyen esetben a lefoglalás elrendelésére jogosult határozatát haladéktalanul be kell szerezni. Ha a lefoglalás elrendelésére jogosult a lefoglalást nem rendeli el, a lefoglalt bizonyítási eszközt vagy küldeményt az érintettnek vissza kell adni, illetve az elküldésre vonatkozó tilalmat fel kell oldani.

Question 547

NEM LEHET LEFOGLALNI

Answer 547

310. § (1) Nem lehet lefoglalni
     a) * a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a védő közötti közlést vagy küldeményt, illetve
     b) a védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzését.
     (2) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nem lehet lefoglalni
     a) * a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy közötti közlést vagy küldeményt, illetve
     b) azt a bizonyítási eszközt, amelynek tartalmára a tanúvallomás megtagadható,

ha azt a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi.

(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nem lehet lefoglalni a tanúvallomás megtagadására a 173. § alapján jogosult személynek a foglalkozása gyakorlása vagy közmegbízatása érdekében használt helyiségében őrzött, e tevékenységével összefüggő iratot vagy elektronikus adatot.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a lefoglalást el lehet rendelni, ha
a) a bűncselekményt a lefoglalandó bizonyítási eszközre követték el,
b) a lefoglalás tárgya a bűncselekmény eszköze,
c) a lefoglalandó bizonyítási eszköz az elkövető nyomait hordozza,
d) * a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban megalapozottan gyanúsítható tettességgel, részességgel, bűnpártolással vagy pénzmosással,
e) a tanúvallomás megtagadására jogosult személy a lefoglalandó bizonyítási eszközt - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésre való figyelmeztetést követően - önként átadja vagy hozzáférhetővé teszi, illetve
f) a tanúvallomás megtagadásra a 174. § alapján jogosult személyt a számára információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte a bíróság.

Question 548

LEFOGLALÁS VÉGREHAJTÁSA

Answer 548

311. § (1) A lefoglalást
     a) birtokba vétellel,
     b) a megőrzés más módon történő biztosításával,
     c) az érintett őrizetében hagyással, vagy
     d) az elektronikus adat esetében a 315. § (1) bekezdésében meghatározott módon

lehet végrehajtani.

(2) A lefoglalást akkor lehet az érintett őrizetében hagyással vagy a megőrzés más módon történő biztosításával végrehajtani, ha
a) a dolog birtokba vételre nem alkalmas,
b) a dolog vagy elektronikus adat birtokosának, kezelőjének azok használatához fűződő érdeke ezt indokolja, vagy
c) más fontos ok ezt szükségessé teszi.

Question 549

RENDBÍRSÁGGAL SÚJTHATÓ-E A TERHELT, HA A LEFOGLALÁST AKADÁLYOZZA?

Answer 549

NEM
A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kivételével a lefoglalást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.

Question 550

Az elektronikus adat lefoglalását HOGY KELL VÉGREHAJTANI?

Answer 550

315. § (1) Az elektronikus adat lefoglalását
     a) az elektronikus adatról másolat készítésével,
     b) az elektronikus adat áthelyezésével,
     c) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó teljes tartalmáról történő másolat készítésével,
     d) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó lefoglalásával, vagy
     e) jogszabályban meghatározott más módon

lehet végrehajtani.

Question 551

Az eredeti iratot akkor kell lefoglalni, ha

Answer 551

313. § (1) Az eredeti iratot akkor kell lefoglalni, ha
     a) az elkobozható,
     b) az a vagyonelkobzás alá eső vagyonnal kapcsolatos jogcímet vagy az azzal való rendelkezési jogot igazoló okirat,
     c) az a bűncselekmény nyomait hordozza,
     d) előre meg nem határozható vagy jelentős mennyiségű iratot kell átvizsgálni, vagy
     e) a bizonyítás sikeressége érdekében ez feltétlenül szükséges.

Question 552

Az elektronikus adat megőrzésére kötelezést akkor lehet elrendelni, ha az

Answer 552

a) bizonyítási eszköz felderítéséhez,
b) bizonyítási eszköz biztosításához, illetve
c) a gyanúsított kilétének vagy tényleges tartózkodási helyének a megállapításához

szükséges.

Question 553

LEFOGLALT DOLOG MEGVÁLTÁSA MIKOR TÖRTÉNHET?

Answer 553

Ha a dolog lefoglalására kizárólag vagyonelkobzás biztosítása érdekében került sor, és annak kiadása iránt megalapozott igényt nem jelentettek be, az, akitől a dolgot lefoglalták, indítványozhatja a dolog megváltásának elfogadását.

(2) A lefoglalt dolog megváltásának elfogadásáról a vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság határoz.

Question 554

A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha

Answer 554

319. § (1) Ha az eljárás során a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség, hivatalból haladéktalanul meg kell vizsgálni, hogy a lefoglalás megszüntetésének van-e helye vagy a lefoglalt dolog értékesíthető-e.
     (2) A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha
     a) a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség,
     b) a lefoglalás megszüntetésének nincs helye, és
     c) a lefoglalt dologgal kapcsolatban senki nem jelentett be megalapozott igényt.

Question 555

A lefoglalást meg kell szüntetni, ha

Answer 555

320. § (1) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha
     a) arra az eljárás érdekében már nincs szükség,
     b) a lefoglalt dolgot megváltották, az eredetileg lefoglalt dolog tekintetében,
     c) az eljárást megszüntették, vagy
     d) a nyomozás határideje lejárt.

Question 556

zár alá vétel FOGALMA ÉS MIRE RENDELHETŐ EL?

Answer 556

324. § (1) A zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.
     (2) Zár alá vétel rendelhető el

a) a dologra,
b) a számlapénzre és az elektronikus pénzre,
c) a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszközre,
d) bármely más vagyoni értékű jogra, vagy
e) bármely más vagyoni jellegű követelésre [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: vagyon].

Question 557

Zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha

Answer 557

(3) Zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha

a) az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, vagy
b) annak célja polgári jogi igény biztosítása,

ÉS megalapozottan lehet tartani attól, hogy a vagyonelkobzás végrehajtását, illetve a polgári jogi igény kielégítését MEGHIÚSÍTJÁK.

Question 558

ZÁR ALÁ VETT VAGYON MEGVÁLTÁSA

Answer 558

Ha a zár alá vételt vagyonelkobzás biztosítása érdekében rendelték el és a zár alá vett vagyon rendelkezésre bocsátása iránt megalapozott igényt nem jelentettek be, a zár alá vett vagyon megváltásának elfogadását indítványozhatja az, aki a zár alá vétel elrendelésekor jogosult volt a vagyon felett rendelkezni.

(2) A zár alá vett vagyon megváltásának az elfogadásáról a vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság határoz.

Question 559

A zár alá vételt fel kell oldani, ha

Answer 559

331. § (1) * A zár alá vételt fel kell oldani, ha
     a) elrendelésének oka megszűnt,
     b) a büntetőeljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt,
     c) az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetve a polgári jogi igényt elutasították,
     d) a bíróság a polgári jogi igénnyel érvényesített jog fennállását és a követelés összegszerűségét is érdemben elbírálta,
     e) azt polgári jogi igény biztosítására rendelték el és a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, vagy
     f) a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékától eláll, illetve a magánfél a polgári jogi igényét visszavonta.

Question 560

ELEKTRONIKUS ADAT IDEIGLENES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE

Answer 560

335. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.
     (2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét akkor lehet elrendelni, ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és az a bűncselekmény megszakítása érdekében szükséges.
     (3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság rendeli el.
     (4) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele elrendelhető
     a) az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával, vagy
     b) az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával.
     (5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére kötelezett tájékoztatja a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról. A tájékoztatás tartalmát külön jogszabály határozza meg.
     (6) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása és az elektronikus adat megőrzésére kötelezés együttesen is elrendelhető.

Question 561

Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása

Answer 561

336. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására az érintett elektronikus adatot kezelő, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott tárhelyszolgáltatót, illetve tárhelyszolgáltatást is végző közvetítő szolgáltatót (a továbbiakban együtt: eltávolításra kötelezett) kell kötelezni. Az eltávolításra kötelezett a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására.
     (2) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítását a bíróság megszünteti és az elektronikus adat visszaállítását rendeli el, ha
     a) az elrendelésének oka megszűnt, vagy
     b) az eljárást megszüntették, kivéve, ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.
     (3) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása a büntetőeljárás jogerős befejezésével megszűnik.
     (4) Ha a bíróság a (2) bekezdés b) pontjában vagy a (3) bekezdésben meghatározott esetben az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét nem rendelte el, az elektronikus adat visszaállítására kötelezi az eltávolításra kötelezettet.
     (5) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolításáról és az elektronikus adat visszaállításáról szóló határozatot az eltávolításra kötelezettel haladéktalanul közölni kell, amely a határozat vele történő közlésétől számított egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat visszaállítására.
     (6) Az (5) bekezdésben meghatározott határozatot az elektronikus adat felett rendelkezésre jogosultnak akkor kell kézbesíteni, ha az eljárás addigi adatai alapján személye és elérhetősége ismert.
     (7) A bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára az eltávolításra kötelezettet az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vagy visszaállítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt rendbírsággal sújthatja.

Question 562

Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása

Answer 562

337. § (1) * A kábítószer-kereskedelem, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása vagy háborús uszítás miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban a bíróság elrendeli a felsorolt bűncselekménnyel összefüggő elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását, ha
     a) az eltávolításra kötelezett az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettséget nem teljesítette,
     b) az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés bíróság általi kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre,
     c) az eltávolításra kötelezett azonosítása lehetetlen vagy aránytalan nehézséggel járna, vagy
     d) az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresésétől eredmény nem várható vagy a megkeresés aránytalan nehézséggel járna.
     (2) A bíróság a határozatával az elektronikus hírközlési szolgáltatókat kötelezi az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. A határozatot az elektronikus adat felett rendelkezésre jogosultnak akkor kell kézbesíteni, ha az eljárás addigi adatai alapján személye és elérhetősége ismert.
     (3) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának elrendelését haladéktalanul közli a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (a továbbiakban: NMHH), amely a kényszerintézkedés végrehajtását szervezi és ellenőrzi.
     (4) Az NMHH az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget bevezeti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisába, ezzel egyidejűleg a bíróság határozatáról elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek a tájékoztatástól számított egy munkanapon belül kötelesek az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. Ha valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot.
     (5) Az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozattal szemben a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezést jelenthet be.
     (6) * Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását a bíróság megszünteti, ha
     a) a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét,
     b) az elrendelésének oka egyébként megszűnt, vagy
     c) az eljárást megszüntették, kivéve, ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.
     (7) Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása a büntetőeljárás jogerős befejezésével megszűnik.
     (8) Ha a bíróság a (6) bekezdés c) pontjában vagy a (7) bekezdésben meghatározott esetben nem rendelte el az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának megszüntetését vagy megszűnését elektronikus úton haladéktalanul közli az NMHH-val, amely az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget törli a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisából, és ezzel egyidejűleg a kötelezettség megszűnéséről elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek a tájékoztatástól számított egy munkanapon belül kötelesek biztosítani az elektronikus adathoz a hozzáférést.
     (9) A bíróságnak az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló határozatát akkor kell kézbesíteni az elektronikus adat felett rendelkezésre jogosultnak, ha az eljárás addigi adatai alapján személye és elérhetősége ismert. A bíróság e határozata ellen kizárólag az ügyészség élhet fellebbezéssel.
     (10) Ha valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot.
     (11) A bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára az elektronikus hírközlési szolgáltatót az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt rendbírsággal sújthatja.

Question 563

Felhívás az elektronikus adat önkéntes eltávolítása érdekében

Answer 563

Felhívás az elektronikus adat önkéntes eltávolítása érdekében
338. § Ha a büntetőeljárás érdekeit nem sérti, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelését megelőzően felhívhatja az elektronikus adat önkéntes eltávolítása érdekében a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti azon médiatartalom-szolgáltatót, illetve azon tárhelyszolgáltatót vagy tárhelyszolgáltatást is végző közvetítő szolgáltatót, amelyik képes megakadályozni az elektronikus adathoz való hozzáférést. A felhívás teljesítése nem kötelező, annak célja az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásának a gyorsabbá tétele.

Question 564

előkészítő eljárást ki végezhet? Mire végződik?

Answer 564

339. § (1) A büntetőeljárás az e Részben meghatározott feltételek esetén előkészítő eljárással kezdődik.
     (2) Előkészítő eljárást a büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ügyészség vagy nyomozó hatóság folytathat.
     (3) A rendőrségről szóló törvény alapján a hatáskörébe tartozó cselekmény miatt a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve is folytathat előkészítő eljárást.
     (4) Az előkészítő eljárást
     a) az előkészítő eljárás megszüntetése vagy
     b) a nyomozás elrendelése

fejezi be.

Question 565

előkészítő eljárás célja?

Answer 565

340. § (1) Az előkészítő eljárás célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény GYANÚJA FENNÁLL-E.
     (2) Előkészítő eljárás akkor folytatható, ha a rendelkezésre álló adatok a bűncselekmény gyanújának megállapítására NEM ELEGENDŐEk és MEGALAPOZOTTAN FELTEHETŐ, hogy az előkészítő eljárás lefolytatása alapján el lehet dönteni, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e.
     (3) Előkészítő eljárást

a) a szerv hivatalból tudomására jutott,
b) a feljelentés elutasítását követően a feljelentésben foglalt, vagy
c) titkos információgyűjtés alapján.

(4) * A (3) bekezdés c) pontja esetében a 339. §-ban meghatározott szerv a titkos információgyűjtést folytató szerv kezdeményezésének a hozzá való megérkezését követő 3 munkanapon belül dönt az előkészítő eljárás elrendeléséről.

Question 566

előkészítő eljárás keretében mi alkalmazható?

Answer 566

341. § * Az előkészítő eljárás során az előkészítő eljárást folytató szerv a bűncselekmény gyanújának megállapítása céljából

a) titkosan együttműk személy, titkos infogyűjtés
b) rejtett figyelést,

c) info rendszer azonosítása titkos techniai eszközzel leplezett eszközt,
d) a fiz műv megfigyelése leplezett eszközt,
e) álvásárlást,
f) a 222-225. § alapján fedett nyomozót, valamint
g) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt

alkalmazhat.

Az előkészítő eljárás során körözés nem rendelhető el.

Az előkészítő eljárás során adatkérés keretében adatszolgáltatás kizárólag meghatározott szervezetektől rendelhető el.

Question 567

Előkészítő eljárás során bírói engedélyhez kötött leplezett eszközöket a bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében, azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni, aki

Answer 567

343. § (1) Az előkészítő eljárás során bírói engedélyhez kötött leplezett eszközöket a bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében, azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni,
     a) aki a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet, illetve
     b) akiről megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart.
     (2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján nem alkalmazható bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz
     a) a titoktartás körébe tartozó adatok megismerése céljából, azzal a hivatásánál, foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles személlyel szemben, aki a 170. § (1) bekezdés b) pontja alapján tanúként nem hallgatható ki, vagy a 173. § alapján a tanúvallomást megtagadhatná,
     b) * a minősített adat megismerése céljából azzal a minősített adatot kezelő személlyel szemben, aki a 170. § (1) bekezdés d) pontja alapján tanúként nem lenne kihallgatható,
     c) a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének megismerése céljából, azzal szemben, aki a tanúvallomást a 174. § alapján megtagadhatná.
     (3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy hozzátartozójával szemben leplezett eszközt kizárólag az elkövetőként szóba jöhető személy hollétének, elérhetőségének megismerése céljából lehet alkalmazni.

Question 568

az előkészítő eljárás meddig folytatható?

Answer 568

Az előkészítő eljárás lefolytatása
344. § (1) Ha az előkészítő eljárás (öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos) bűncselekmény gyanújának megállapítása miatt van folyamatban, az előkészítő eljárás legfeljebb 9 hónapig, egyéb esetben legfeljebb 6 hónapig tarthat.

Question 569

HOGY ZAJLIK AZ ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS?

Answer 569

(2) Az előkészítő eljárást folytató szerv az előkészítő eljárást önállóan végzi.
(3) * A nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az általa elrendelt előkészítő eljárás elrendelését követő három munkanapon belül tájékoztatja az ügyészséget az előkészítő eljárás szükségességét megalapozó adatokról, az alkalmazni kívánt leplezett eszközökről és a tervezett eljárási cselekményekről.
(4) A nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az előkészítő eljárás során beszerzett adatokról kéthavonta tájékoztatja az ügyészséget, illetve az ügyészség kérésére az előkészítő eljárás során keletkezett ügyiratokat bemutatja.
(5) Ha az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján megállapítható a bűncselekmény gyanúja, a nyomozást el KELl rendelni. A nyomozást az ügyészség is elrendelheti.
(6) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény miatt folytatott előkészítő eljárás során alkalmaznak bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközt, e tényről tájékoztatni kell azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az érintett személy tartozik.
(7) Az előkészítő eljárásra a nyomozásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
345. § (1) Ha az ügyben a nyomozást elrendelik, az addig keletkezett ügyiratokat és adatokat szükség esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnak vagy ügyészségnek haladéktalanul át kell adni.
(2) Ha az ügyben a nyomozást elrendelik, az előkészítő eljárásban alkalmazott bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása újabb engedély indítványozása nélkül folytatható. Ebben az esetben az előkészítő eljárásban elrendelt ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz, illetve a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának tartamát az előkészítő eljárásban alkalmazott leplezett eszközök elrendelésének időpontját alapul véve kell megállapítani.
(3) Ha az ügyben a nyomozást elrendelik, szükség esetén a leplezett eszközök alkalmazását végrehajtó szervet tájékoztatni kell a nyomozás elrendelésének tényéről és időpontjáról, továbbá arról, hogy a leplezett eszköz alkalmazását a nyomozás során mely erre feljogosított szerv folytatja.

Question 570

ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁST MELY ESETBEN SZÜNTETI MEG AZ ELJÁRÓ HATÓSÁG?

Answer 570

346. § (1) Az előkészítő eljárást az ügyészség vagy az előkészítő eljárást folytató szerv megszünteti, ha
     a) az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján a bűncselekmény gyanúja nem áll fenn,
     b) az előkészítő eljárás folytatásától NEM VÁRHATÓ EREDMÉNY, vagy
     c) az előkészítő ELJÁRÁS HATÁRIDEJE LEJÁRT.
     (2) Az előkészítő eljárás megszüntetése esetén az annak során beszerzett adatok büntetőeljárásban BIZONYÍTÉKKÉNT NEM HASZNÁLHATÓK FEL!

Question 571

ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS FELÜGYELETÉRE HATÁSKÖRREL ÉS ILLETÉKESSÉGGEL RENDELKEZŐ ÜGYÉSZSÉG MELYIK LESZ?

Answer 571

347. § (1) Az előkészítő eljárás során az az ügyészség rendelkezik hatáskörrel az engedélyezéssel kapcsolatos és az e Fejezetben meghatározott ügyészségi feladatok (a továbbiakban: előkészítő eljárás felügyelete) ellátására, amely nyomozás elrendelése esetén a bűncselekmény nyomozásának felügyeletére vagy irányítására hatáskörrel rendelkezne.
     (2) Az előkészítő eljárás felügyeletére
     a) a nyomozó hatóság által folytatott előkészítő eljárás esetén a nyomozó hatóság eljáró szervének a székhelye szerinti ügyészség,
     b) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve által folytatott előkészítő eljárás esetén e szervnek vagy területi kirendeltségének a székhelye szerinti ügyészség,
     c) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve által folytatott előkészítő eljárás esetén e szervnek vagy területi kirendeltségének a székhelye szerinti ügyészség

rendelkezik illetékességgel.

(3) Ha az előkészítő eljárást az ügyészség folytatja,
a) az ügyészség bármely nyomozó hatóságot annak illetékességi területén eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatja, illetve a nyomozó hatóság tagja a legfőbb ügyész kezdeményezésére a nyomozó hatóság országos parancsnoka egyetértésével az előkészítő eljárás során határozott időtartamra igénybe vehető,
b) felkérésére az eljárási cselekmény elvégzésében közreműködik
ba) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, illetve
bb) a rendőrségről szóló törvény szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folytatott eljárásban a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.

Question 572

ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS RÉSZLETSZABÁLYAI

Answer 572

AZ ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS
XII. FEJEZET
AZ ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS MEGINDULÁSA ÉS LEFOLYTATÁSA
94. § Ha az előkészítő eljárást a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szerve folytatja, eljárásukra a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

55. Az előkészítő eljárás megindításának alapja
56. § (1) Az előkészítő eljárást folytató szerv HIVATALBÓL rendel el előkészítő eljárást különösen az általa vagy más hatóság által folytatott büntetőeljárás során felmerült információkról vagy más eljárásban felmerült adatokról kapott tájékoztatás elemzése, értékelése alapján. Az előkészítő eljárást folytató szerv a hivatalos tudomás alapjául szolgáló tájékoztatást követő 5 munkanapon belül dönt az előkészítő eljárás megindításáról.

(2) A feljelentés elutasítása esetén a feljelentést elutasító szerv nyomban dönt az előkészítő eljárás feljelentésben foglalt információ alapján történő elrendeléséről, ha az előkészítő eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, vagy a 129. § (2) bekezdése alapján jár el. Az előkészítő eljárás megindításának és folytatásának nem akadálya, ha a feljelentés elutasítása ellen panasszal éltek.
(3) Előkészítő eljárás nem folytatható a feljelentés kiegészítés vagy a nyomozás tárgyát képező cselekményre.
(4) Ha az előkészítő eljárás elrendelésére tett kezdeményezésben foglalt információk alapján a bűncselekmény gyanúja megállapítható, az előkészítő eljárást folytató szerv a nyomozást elrendeli, vagy a nyomozás elrendelése érdekében intézkedik.

56. Az előkészítő eljárás elrendelése
57. § (1) Az előkészítő eljárás elrendeléséről az előkészítő eljárást folytató szerv arra felhatalmazott VEZETŐJE dönt, és arról FELJEGYZÉST készít. Ha az előkészítő eljárás késedelmet nem tűrő eljárási cselekmény elvégzésével indul meg, az előkészítő eljárás megindulásáról az előkészítő eljárást folytató szerv arra felhatalmazott vezetője 24 órán belül feljegyzést készít.

(2) A feljegyzés tartalmazza az előkészítő eljárást folytató szerv megnevezését, az ügy számát, az előkészítő eljárás elrendelésének idejét és az előkészítő eljárás határidejét, továbbá az előkészítő eljárás tárgyát képező bűncselekmény megjelölését.
(3) Ha az előkészítő eljárás a Be. 340. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott titkos információgyűjtést folytató szerv kezdeményezése alapján indul, az előkészítő eljárást folytató szerv vizsgálja, hogy a kezdeményezés a Be. 259-260. §-ában meghatározott határidőn belül történt-e. A határidő megsértése esetén erről az előkészítő eljárást folytató szerv feljegyzést készít.
(4) A Be. 340. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott titkos információgyűjtést folytató szervet az előkészítő eljárás elrendeléséről vagy annak mellőzéséről - szükség esetén a mellőzés indokainak megjelölésével - tájékoztatni kell.

57. Az előkészítő eljárás lefolytatása
58. § (1) Az előkészítő eljárást folytató szerv az előkészítő eljárás ügyiratai között kezeli az előkészítő eljárás alapjául szolgáló ügyiratokat, különösen

a) a feljelentés elutasítása alapján indult előkészítő eljárás esetén a feljelentést és a feljelentést elutasító határozatot, illetve
b) a hivatalos tudomás alapjául szolgáló tájékoztatás ügyiratait.
(2) Ha a titkos információgyűjtést folytató szerv a titkos információgyűjtés eredményének felhasználását az előkészítő eljárás során kezdeményezi, az előkészítő eljárást folytató szerv megvizsgálja, hogy a kezdeményezés a Be. 259-260. §-ában meghatározott határidőn belül történt-e. A határidő megsértése esetén erről az előkészítő eljárást folytató szerv feljegyzést készít.
(3) Bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés esetén az előkészítő eljárást folytató szerv a (2) bekezdés szerinti vizsgálatról, illetve a titkos információgyűjtés büntetőeljárásban történő felhasználásáról a feljegyzést az érkezéstől számított három munkanapon belül készíti el.
98. § (1) Ha az előkészítő eljárást folytató szervnek az előkészítő eljárás elrendelésének alapjául szolgáló információk alapján az előkészítő eljárás lefolytatására nincs hatásköre vagy illetékessége, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező előkészítő eljárást folytató szervnél az előkészítő eljárás lefolytatását kezdeményezi, vagy a kezdeményezést e szervhez továbbítja.
(2) Ha az előkészítő eljárást folytató szerv az előkészítő eljárás elrendelését követően megállapítja, hogy másik előkészítő eljárást folytató szerv jogosult eljárni, az ügyet az eljárás lefolytatására jogosult szervhez átteszi.
(3) Ha a hatásköri vagy illetékességi összeütközés
a) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve,
b) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve,
c) az általános nyomozó hatóság vagy
d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

között merül fel, a KORÁBBAN INTÉZKEDŐ szerv székhelye szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ÜGYÉSZSÉGHEZ kell előterjesztést tenni az előkészítő eljárást folytató szerv kijelölésére.

(4) Ha az előkészítő eljárást folytató szerv azt állapítja meg, hogy az előkészítő eljárás lefolytatására azonos előkészítő eljárást folytató szerv más szerve vagy szervezeti eleme jogosult eljárni, a hatáskört és illetékességet megalapozó körülményekről, valamint az eljárni jogosult szervről, illetve szervezeti elemről egyeztetést kezdeményez.
(5) Ha az előkészítő eljárást a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve olyan ügyben folytatja, amelynek tárgya a Be. 30. §-ában meghatározott bűncselekmény, az ügyiratokat a további eljárás lefolytatása érdekében az ügyészségnek akkor küldi meg, ha az ügyészség az eljárás lefolytatását magához vonja. Ezzel összefüggésben egyeztetés kezdeményezhető.
99. § (1) Az előkészítő eljárást folytató szerv feljegyzést készít, ha az előkészítő eljárás adatai alapján megállapítható, hogy
a) az előkészítő eljárás lefolytatásának feltételei más bűncselekményre is fennállnak, vagy
b) az előkészítő eljárás tárgyát képező bűncselekmény helyett az előkészítő eljárás lefolytatásának feltételei más bűncselekmény tekintetében állnak fenn.
(2) Az előkészítő eljárást folytató szerv az (1) bekezdés a) pontja esetén indokolt esetben az ügyek elkülönítéséről határoz.
100. § (1) Az előkészítő eljárás 99. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kiterjesztése, az előkészítő eljárás tárgyát képező bűncselekmény minősítésének megváltozása és az ügyek elkülönítése az előkészítő eljárás határidejét nem érinti.
(2) Az ügyek egyesítése esetén a határidőt az egyesített ügyek közül a legkorábban megindított előkészítő eljárás elrendelését alapul véve kell megállapítani.
(3) Az előkészítő eljárás felfüggesztése az előkészítő eljárás határidejét nem érinti.

XIII. FEJEZET
AZ ÜGYÉSZSÉGI FELÜGYELET ÉS AZ ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS BEFEJEZÉSE
58. Az ügyészségi felügyelet
101. § Ha az előkészítő eljárást a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve folytatja, a szerv szervezeti elemének székhelye szerint illetékességgel rendelkező ügyészséghez tesz előterjesztést, illetve küld tájékoztatást.

102. § A Be. 344. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást az előkészítő eljárást folytató szerv az előkészítő eljárás szükségességét megalapozó adatokat, az előkészítő eljárás során beszerzett adatokat, valamint a tervezett eljárási cselekményeket és az alkalmazni kívánt leplezett eszközöket tartalmazó feljegyzés megküldésével teljesíti.
103. Az előkészítő eljárás befejezése
104. § (1) Ha az előkészítő eljárás adatai alapján bűncselekmény gyanúja nem állapítható meg, az előkészítő eljárást folytató szerv az eljárás megszüntetéséről feljegyzést készít, és azt megküldi az ügyészségnek.

(2) Ha az előkészítő eljárás adatai alapján bűncselekmény gyanúja megállapítható, az előkészítő eljárást folytató szerv
a) a nyomozást ELRENDELI, vagy
b) a nyomozás elrendelésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál, illetve ügyészségnél a nyomozás elrendelését KEZDEMÉNYEZI.
(3) Az előkészítő eljárást folytató szerv a (2) bekezdés szerinti intézkedéséről az előkészítő eljárás felügyeletét ellátó ügyészséget tájékoztatja.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés esetén az előkészítő eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidő alatt az előkészítő eljárás a nyomozás elrendeléséig FOLYTATHATÓ.

Question 573

MIBŐL ÁLL A NYOMOZÁS? MI FEJEZI BE?

Answer 573

348. § (1) A büntetőeljárás - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nyomozással kezdődik.
     (2) A nyomozás FELDERÍTÉSBŐL ÉS VIZSGÁLATBÓL áll.
     (3) A felderítés során a MEGALAPOZOTT GYANÚ MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES mértékben fel kell deríteni a BCS-T és az ELKÖVETŐ SZEMÉLYÉT, valamint fel kell kutatni és biztosítani kell a BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖKET.
     (4) A vizsgálat során - szükség esetén bizonyítási eszköz beszerzése és megvizsgálása útján - az ügyészség dönt a gyanúsítottal szemben folyamatban lévő nyomozás befejezésének kérdésében.
     (5) A nyomozást

a) az eljárás megszüntetése vagy
b) a vádemelés

fejezi be.

Question 574

Az ügyészségi nyomozás

Answer 574

Az ügyészségi nyomozás
349. § (1) Az ügyészségi nyomozás során az ügyészség eljárására a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha az ügyészség nyomoz,
a) az ügyészség bármely nyomozó hatóságot ANNAK ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN eljárási cselekmény ELVÉGZÉSÉRE UTASÍTHATJA, illetve a nyomozó hatóság tagja a legfőbb ügyész kezdeményezésére a nyomozó hatóság országos parancsnokának egyetértésével a nyomozás során határozott időtartamra igénybe vehető,
b) felkérésére az eljárási cselekmény elvégzésében KÖZREMŰKÖDIK
ba) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, illetve
bb) a rendőrségről szóló törvény szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folytatott eljárásban a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.
(3) Az ügyészségi nyomozás során az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködését a LEGFŐBB ÜGYÉSZ és a nemzetbiztonsági szolgálatok FŐIGAZGATÓI megállapodásban határozzák meg.

Question 575

MI TÖRTÉNIK, HA a az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak az ügy elintézésére nincs hatásköre vagy illetékessége?

Answer 575

AZ ügyet átteszi a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz.

(2) * Az ügy áttételéről rendelkező határozatot az ügyészség és a nyomozó hatóság egyidejűleg kézbesíti a gyanúsítottnak, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, a védőnek, a sértettnek, a feljelentőnek, a magánindítvány előterjesztőjének és a vagyoni érdekeltnek. A határozat ellen NINCS HELYE PANASZNAK.

Question 576

A NYOMOZÁST MENNYI IDŐN BELÜL KELL LEFOLYTATNI?

Answer 576

A nyomozás tartama
351. § (1) A nyomozást a LEHETŐ LEGRÖVIDEBB IDŐN BELÜL belül le kell folytatni.

(2) Ha a felderítés során a NYOMOZÁS ELRENDELÉSÉTŐL számított 6 hónap eltelt, a nyomozó hatóság bemutatja az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról. A nyomozó hatóság ezután a beszámolóját a felderítés során 6havonta küldi meg az ügyészségnek.
(3) A nyomozás határideje a GYANÚSÍTOTT KIHALLGATÁSÁTÓL számított 2 év.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyészség 1 alkalommal, legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthatja. E határozat ellen NINCS HELYE PANASZNAK(!) .

Question 577

Az ügyiratok megismerése

Answer 577

352. § (1) A nyomozás során a 100. § rendelkezéseit folyamatosan és oly módon kell alkalmazni, hogy a GYANÚSÍTOTT ÉS A VÉDŐ az eljárás valamennyi ügyiratát a VÁDEMELÉS ELŐTT LEGALÁBB 1 hónappal, teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait, észrevételeit megtehesse.
     (2) Az (1) bekezdésben meghatározott időköz a terhelt és a védő hozzájárulásával rövidíthető vagy mellőzhető.

Question 578

MIT LEHET TENNI A NYOMOZÁS ALATT A BCS-BŐL EREDŐ VAGYON VISSZASZERZÉSE ÉRDEKÉBEN ?

Answer 578

A bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése
353. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás során minden szükséges intézkedést köteles megtenni az elkobozható vagy a vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében.

Ha VAGYONELKOBZÁS PÉNZÖSSZEGBEN KIFEJEZVE ELRENDELÉSÉNEK lehet helye, a zár alá vételt elsősorban a terhelt rendelkezése alatt álló vagyonra kell elrendelni.

Question 579

BEJELENTHETI-E A SÉRTETT POLGÁRI JOGI IGÉNYÉT MÁR A NYOMOZÁS SORÁN?

Answer 579

355. § (1) * A sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát jogszabályban meghatározottak szerint a VÁDEMELÉS ELŐTT IS bejelentheti. Ha az ügyészség vádat emel, a sértett e bejelentését a vádirattal egyidejűleg továbbítja a bíróságnak.
     (2) Az (1) bekezdés szerint továbbított bejelentést úgy kell tekinteni, mintha a polgári jogi igényt az eljáró bíróságnál terjesztették volna elő.
     (3) A sértett a vádemelés előtt bármikor bejelentheti, hogy a polgári jogi igény érvényesítésének szándékától eláll.
     (4) * A vádemelés előtt a sértett is indítványozhatja az 557. §-ban meghatározott ideiglenes intézkedést, ha a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát bejelentette, és a bejelentés az 556. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazza. Az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság - hiányos indítvány esetén - a sértettet erről az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti indítvány előterjesztésekor tájékoztatja.

Question 580

A nyomozás során a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni, AKI?

Answer 580

357. § (1) A NYOMOZÁS SORÁN a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni,

a) aki a bűncselekmény elkövetésével a büntetőeljárás ADATAI ALAPJÁN GYANÚSÍTHATÓ, vagy
b) aki az ügyben GYANÚSÍTOTT.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól ELTÉRŐ SZEMÉLLYEL szemben bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz akkor alkalmazható, ha megalapozottan feltehető, hogy e személy az (1) bekezdésben meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve BŰNÖS KAPCSOLATOT TART.
(3) A (2) bekezdés alapján nem alkalmazható bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz
a) a védővel szemben,
b) a titoktartás körébe tartozó adatok megismerése céljából, azzal a hivatásánál, foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles személlyel szemben, aki a 170. § (1) bekezdés b) pontja alapján tanúként nem hallgatható ki, vagy a 173. § alapján a tanúvallomást megtagadhatná,
c) a minősített adat megismerése céljából azzal a minősített adatot kezelő személlyel szemben, aki a 170. § (1) bekezdés d) pontja alapján tanúkét nem lenne kihallgatható,
d) a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének megismerése céljából, azzal szemben, aki a tanúvallomást a 174. § alapján megtagadhatná.
(4) A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdésben meghatározott személy hozzátartozójával szemben leplezett eszköz kizárólag a 356. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott célból van helye.
(5) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának nem akadálya, ha az KÍVÜLÁLLÓ SZEMÉLYT ELKERÜLHETETLENÜL ÉRINT.
(6) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során alkalmaznak bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközt, e tényről - feltéve, hogy ez az eljárás érdekét nem sérti - tájékoztatni kell azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az érintett személy tartozik.

Question 581

A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített felvétel

Answer 581

358. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről ÍRÁSBELI JK-ET készít.
     (2) * JSZ elrendelheti az eljárási cselekményről - a 360/A. §-ban meghatározott kivétellel - egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett

a) folyamatos hangfelvétel vagy
b) kép- és hangfelvétel
készítését.

(3) * Az ügyészség és a nyomozó hatóság a jogszabályban meghatározott eseteken kívül indítványra vagy hivatalból is elrendelheti az eljárási cselekményről - a 360/A. §-ban meghatározott kivétellel - egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítését.
(4) * Az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvételt vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni az adott eljárási cselekménnyel - a 360/A. §-ban meghatározott kivétellel - egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett, ha a gyanúsított, a védő vagy a sértett ezt a költségek egyidejű előlegezésével indítványozza.
(5) A folyamatos hangfelvétel, valamint a kép- és hangfelvétel az adott eljárási cselekmény során történteket - a (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével - megszakítás nélkül rögzíti.
(6) Ha az ügyészség és a nyomozó hatóság FONTOS OKBÓL az eljárási cselekményt rövid időre megszakítja, ennek tartamára a folyamatos hangfelvétel, illetve a kép- és hangfelvétel is megszakítható.

Question 582

NYOMOZATI JK MIT KELL H TARTALMAZZON?

Answer 582

359. § (1) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell
     a) az eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot és az ügy számát,
     b) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését és a gyanúsított nevét, illetve a gyanúsított - azonosításra alkalmas - megjelölését,
     c) az eljárási cselekmény helyét és idejét,
     d) az ügyész, a nyomozó hatóság tagja, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét,
     e) a kihallgatott gyanúsított nevét, illetve - azonosításra alkalmas - megjelölését,
     f) a kihallgatott tanú és a meghallgatott szakértő nevét,
     g) az e törvényben meghatározott más személyes adatokat,
     h) az eljárási cselekményen jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási cselekményen milyen minőségben vannak jelen.
     (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
     a) az eljárási cselekmény menetét, az annak során történteket, valamint az egyéb, a bizonyítás szempontjából lényeges körülményeket úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, az eljárási szabályokat megtartották-e,
     b) a gyanúsított és a tanú vallomását, valamint a szakértő véleményét,
     c) a bizonyítási eszköz bemutatásának megtörténtét, valamint azoknak az eljárás szempontjából lényeges tartalmát,
     d) az eljárási cselekmény során tett indítványokat és észrevételeket,
     e) az eljárás rendjének fenntartása körében tett intézkedéseket, valamint az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által az eljárási cselekmény folyamán hozott határozatokat.
     (3) A jegyzőkönyvben a (2) bekezdésben foglaltakat röviden, a szükséges részletességgel kell leírni. Ha valamely kérdés, kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.
     (4) Bizonyítási eszköz ismertetése, valamint tárgyi bizonyítási eszköz csatolása esetében a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni.
     (5) Ha az eljárási cselekményen jelenlévők bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét indítványozza, ezt csak abban az esetben lehet MELLŐZNI, ha az ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről NINCS TUDOMÁSA.

Question 583

MIKOR LEHET ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYRŐL JK HELYETT FELJEGYZÉST KÉSZÍTENI?

Answer 583

Az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja jegyzőkönyv készítése helyett az eljárási cselekményről feljegyzést készíthet, ha az eljárási cselekményen terhelt, védő, tanú vagy vagyoni érdekelt NEM VOLT JELEN.

361. § (1) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja AZ INTÉZKEDÉSÉRŐL feljegyzést készíthet.
     (2) A feljegyzés tartalmazza az

a) eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot és az ügy számát,
b) intézkedés során jelen lévő ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja nevét,
c) intézkedés helyét és idejét,
d) intézkedéssel érintettek nevét,
e) intézkedés során jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy milyen minőségben voltak jelen,
f) intézkedés menetének rövid leírását úgy, hogy a feljegyzés alapján azt is meg lehessen állapítani, az eljárási szabályokat megtartották-e,
g) utalást arra, hogy a feljegyzést az intézkedéssel egyidejűleg készítették-e, illetve az egyidejűség elmaradása esetén a feljegyezés készítésének időpontját és körülményeit.

(3) Az intézkedésről folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készíthető, ebben az esetben a feljegyzést elegendő a (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott tartalommal elkészíteni.
(4) A feljegyzést annak készítője írja alá.
(5) A feljegyzést az azt készítő ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja szükség esetén kijavítja vagy kiegészíti. A kijavítást vagy kiegészítést a feljegyzésen kell feltüntetni, vagy arról új feljegyzést kell készíteni.

Question 584

HATÁROZAT A NYOMOZÁS SORÁN

SOROLJON FEL PÁR HATÁROZATOT, MI LEHET A TÁRGYA?

Answer 584

A határozat tárgya
362. § (1) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozatot hoz

1. az eljáró ügyészség, illetve nyomozó hatóság kijelöléséről,
2. az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagjának kizárásáról,
3. az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről és áttételéről,
4. a feljelentés elutasításáról,
5. az eljárás felfüggesztéséről és a felfüggesztett eljárás folytatásáról,
6. az eljárás megszüntetéséről és a megszüntetett eljárás folytatásáról,
7. a büntethetőséget megszüntető egyéb okkal összefüggő feltételes ügyészi felfüggesztés iránti indítvány elutasításáról,
8. a közvetítői eljárás megtagadásáról,
9. a védő kirendeléséről, a védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő díjának megállapításáról,
10. a kényszerintézkedésekről,
11. az előállítás és az elővezetés elrendeléséről,
12. a körözés elrendeléséről, visszavonásáról és módosításáról, az elfogatóparancs kibocsátásáról, visszavonásáról és módosításáról,
13. a panasz elbírálásáról,
14. a határozat kijavításáról,
15. az igazolási kérelem elbírálásáról, az igazolási kérelemnek helyt adást követően a megismételt eljárási cselekmény eredményéhez képest a határozat hatályban tartásáról, illetve teljes vagy részleges hatályon kívül helyezéséről,
16. a bűnügyi költség megállapításáról és viseléséről, továbbá az okozott bűnügyi költség viselésére kötelezésről,
17. a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról,
18. a szakértő kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről és díjának megállapításáról,
19. a pártfogó felügyelői vélemény beszerzéséről,
20. a szakértői vizsgálat során, a szemlén, a bizonyítási kísérleten és a felismerésre bemutatáson közreműködésre kötelezésről,
21. a támogató, illetve a törvényes képviselő kizárásáról,
22. a különleges bánásmód megállapítása iránt a sértett által előterjesztett indítvány elutasításáról, és a sértett vonatkozásában a különleges bánásmód megszüntetéséről,
23. a személyi védelem kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról,
24. az ügyiratok megismerésének korlátozásáról, valamint valamely megismerési mód biztosítására irányuló indítvány elutasításáról,
25. • a kézbesítési és az eljárás elhúzódása miatti kifogás elutasításáról,
26. az eljárási cselekmény, vagy a határozat teljesítésének, illetve végrehajtásának felfüggesztéséről,
27. a határozat hatályon kívül helyezéséről vagy megváltoztatásáról,
28. a papíralapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezése iránti indítvány elutasításáról,
29. a rendbírság tárgyában hozott döntésről,
30. • az ügygondnok kirendeléséről, a kirendelt ügygondnok felmentéséről, kizárásáról, valamint díjának megállapításáról.
      (2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság más döntését vagy intézkedését is határozatba foglalhatja.

Question 585

A határozat tartalma, NÉGY RÉSZE, MIT TARTALMAZ? MIT TARTALMAZ A JK-BE FOGLALT HATÁROZAT?

Answer 585

363. § (1) A határozat bevezető részre, rendelkező részre, indokolásra és záró részre tagolódik.
     (2) A bevezető rész tartalmazza
     a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megnevezését,
     b) az ügy számát,
     c) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését,
     d) az azonosításhoz szükséges adatokkal együtt annak megjelölését, akire a rendelkezés vonatkozik.
     (3) A rendelkező rész tartalmazza az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság döntését, valamint azt, hogy a határozat ellen van-e helye PANASZnak, illetve FELÜLBÍRÁLATI INDÍTVÁNYnak, és azt az eljárás mely résztvevője, hol és milyen határidőn belül terjesztheti elő.
     (4) Az indokolás az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által megállapított jelentős tényeket, a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, továbbá ezekkel összefüggésben az érdemi rendelkezés magyarázatát tartalmazza.
     (5) * A záró rész tartalmazza a határozathozatal helyének és idejének megfelelő keltezést, továbbá az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagjának nevét és aláírását.
     (6) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatot írásba foglalja.
     (7) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatát JEGYZŐKÖNYVbe is foglalhatja, kivéve a SZEMÉLYI SZAB ÉRINTŐ kényszerintézkedés elrendeléséről vagy megszüntetéséről szóló határozatot. A jegyzőkönyvbe foglalt határozat csak a RENDELKEZŐ RÉSZT ÉS AZ INDOKLÁST tartalmazza.

Question 586

KIVEL KELL KÖZÖLNI A NYOMOZÓ HATÓSÁG HATÁROZATÁT ÉS HOGY LEHET KÖZÖLNI?

Answer 586

A határozat közlése
364. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a határozatot azzal kell közölni, akit a határozat valamely RENDELKEZÉSE KÖZVETLENÜL ÉRINT.

(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatát - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - kézbesítés útján közli.
(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a jegyzőkönyvbe foglalt határozatát a jelenlévőkkel KIHIRDETÉS ÚTJÁN közli.

Question 587

VAN-E HELYE PANASZNAK KIJAVÍTÁS TÁRGYÁBAN HOZOTT HATÁROZAT ELLEN?

Answer 587

A határozat kijavítása
365. § (1) Ha a határozat ELÍRÁST V SZÁMÍTÁSI HIBÁT tartalmaz, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a határozatát indítványra vagy hivatalból bármikor kijavíthatja.

(2) A kijavítás nem változtathat a kijavított határozat érdemén. NINCS HELYE kijavításnak az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság TÉNYBELI TÉVEDÉSE MIATT.
(3) * A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni vagy arról új határozatot kell készíteni. A kijavító határozattal egyidejűleg a kijavított határozatot is kézbesíteni kell.
(4) A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen PANASZNAK NINCS HELYE, kivéve, ha az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság
a) panasszal sérelmezhető határozat RENDELKEZŐ RÉSZÉt javítja ki vagy
b) a határozat rendelkező részének kijavítása iránti indítványt UTASÍTJA EL.
(5) A kijavítás iránti indítványnak nincs halasztó hatálya a határozat elleni panasz vagy felülbírálati indítvány előterjesztésére, továbbá a határozat teljesítésére, illetve végrehajtására.

Question 588

A határozat megváltoztatása és hatályon kívül helyezése
MIKOR LEHET SZÓ HIVATALBÓLI FELÜLVIZSÁLATRÓL? MELY FELTÉTELLEL LEHET HATÁLYON KÍVÜL HELYEZNI V MEGVÁLTOZTATNI EGY HATÁROZATOT EGY ILYEN FELÜLVIZSGÁLAT ALKALMÁVAL?

Answer 588

366. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatát annak meghozatala után HIVATALBÓL IS FELÜLVIZSGÁLHATJA, feltéve, hogy
     a) a határozat ellen NEM JELENTETTEK BE PANASZT, illetve nem terjesztettek elő FELÜLBÍRÁLATI INDÍTVÁNYT, vagy
     b) a határozat ellen bejelentett panaszt, illetve előterjesztett felülbírálati indítványt ELBÍRÁLTÁK.
     (2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a HIVTALBÓLI FELÜLVIZSGÁLAT során megváltoztathatja a határozatát, ha annak meghozatala során JOGSZABÁLYT HELYTELENÜL ALKALMAZOTT
     (3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a hivatalbóli felülvizsgálat során hatályon kívül helyezheti a határozatát, ha azt a BE TÖRVÉNYBEN meghatározott KIZÁRÓ OK ELLENÉRE hozta meg.
     (4) A megváltoztatásról vagy a hatályon kívül helyezésről rendelkező határozatot közölni kell azzal, akivel a megváltoztatott vagy hatályon hívül helyezett határozatot közölték, továbbá azzal is, akit a határozat megváltoztatott rendelkezése KÖZVETLENÜL ÉRINT.

Question 589

MELY ESETBEN HAJTHAT VÉGRE A NYOMOZÓ HATÓSÁG A KÉNYSZERINTÉZKEDÉST VAGY VÉGEZHET EL BIZONYÍTÁSI CSELEKMÉNYT HATÁROZAT HOZATALA NÉLKÜL?

Answer 589

Eljárási cselekmény elvégzése határozat nélkül
368. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság HALASZTÁST NEM TŰRŐ ESETBEN határozat hozatala nélkül,

a) nyomban végrehajthatja az olyan KÉNYSZERINT és elvégezheti az olyan BIZONYÍTÁSI CSELEKMÉNYT, amelynek elrendelésére EGYÉBKÉNT JOGOSULT, illetve
b) * nyomban elrendelheti a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy ELŐÁLLÍTÁSÁT vagy a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és más személy ELŐVEZETÉSÉt, valamint ELFOGATÓPARANCSOT bocsáthat ki.
(2) Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a kényszerintézkedés, az előállítás és az elővezetés elrendelését, valamint az elfogatóparancsot utólag, legkésőbb 3 MUNKANAPON belül határozatba foglalja.

Question 590

35. A felvétel készítésének elrendelése a nyomozás során

Answer 590

61. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a gyanúsított, a védő vagy a sértett INDÍTVÁNYÁRA az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt készít, ha
    a) az indítványozó a felvétel készítésének előreláthatóan felmerülő költségét az eljárási cselekmény előtt legalább öt nappal MEGELŐLEGEZI, vagy
    b) a felvétel készítésének előreláthatóan felmerülő költségének megelőlegezésére az eljárási cselekményt megelőző öt napon belül kerül sor, és a kép- és hangfelvétel készítéséhez szükséges TECHNIKAI ESZKÖZÖK egyébként RENDELKEZÉSRE ÁLLNAK.
    (2) Ha az (1) bekezdés alapján az eljárási cselekményről kép- és hangfelvétel készítésének NINCS HELYE, az ügyészség és a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztőjét tájékoztatja, hogy az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvétel a (3) bekezdésben foglaltak szerint készíthető.
    (3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, a gyanúsítottnak, a védőnek vagy a sértettnek az eljárási cselekményt megelőzően előterjesztett indítványára az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvételt készít, ha az indítványozó a felvétel készítésének költségét az eljárási cselekmény előtt megelőlegezi.
62. § (1) A 61. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti indítvány előterjesztése esetén az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztatja az indítványozót az előreláthatóan felmerülő költségről, a költség megelőlegezésének módjáról és határidejéről, valamint arról, hogy a felvétel készítésének költsége nem bűnügyi költség.
    (2) A kép- és hangfelvétel készítésének költségeként - az eljárási cselekmény időtartamához igazodóan - megkezdett óránként 5000 forint, de legalább 10 000 forint költségátalányt kell megállapítani.
    (3) A folyamatos hangfelvétel készítésének költségeként egyszeri 2000 forint költségátalányt kell megállapítani.
    (4) A kép- és hangfelvétel, valamint a folyamatos hangfelvétel készítésével kapcsolatban megjelölt összeget az ügyészség vagy a nyomozó hatóság számlájára kell befizetni.
    (5) Ha a megelőlegezett költség meghaladja a kép- és hangfelvétel készítésének költségét, a különbözetet az előleget megfizető személy részére vissza kell téríteni. Ha a kép- és hangfelvétel készítésének költsége a megelőlegezett költséget meghaladja, az indítványozó a különbözet megfizetésére nem kötelezhető.
    (6) A megfizetett költség összege a kép- és hangfelvételt, illetve folyamatos hangfelvételt készítő ügyészség vagy nyomozó hatóság bevétele.

Question 591

JOGORVOSLAT A NYOMOZÁS SORÁN

Answer 591

• A határozat elleni panasz
• A közvetítői eljárás során előterjesztett panasz
• A gyanúsítás elleni panasz
• A felülbírálat

Question 592

A határozat elleni panasz.

KI TEHET PANASZT ÉS KI BÍRÁLJA EL?

Answer 592

369. § (1) *
     - A GYANÚSÍTOTT, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy,
     - a védő,
     - a sértett,
     - a vagyoni érdekelt és
     - az egyéb érdekelt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság A VELE KÖZÖLT határozata ellen - ha e törvény kivételt nem tesz - a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál panaszt terjeszthet elő.

(2) A feljelentő kizárólag a FELJELENTÉS ELUTASÍTÁSA MIATt, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a határozat KÖZVETLENÜL RÁ VONATKOZó rendelkezésével kapcsolatban terjeszthet elő panaszt.

(3) A panaszt annak előterjesztője mindaddig visszavonhatja, amíg azt érdemben el nem bírálták. A visszavont panaszt ÚJBÓL ELŐTERJESZTENI NEM LEHET.
(4) A Legfőbb Ügyészség határozata ellen NINCS HELYe panasznak.

370. § (1) A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt annak érkezését követő 8 napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja.
     (2) Ha a határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt nem tartja alaposnak, az ügyiratokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a panaszra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a PANASZT ELBÍRÁLÓ ÜGYÉSZSÉGHEZ.
     (3) Az ügyészség határozata elleni panaszt a felettes ügyészség, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt az ügyészség az ügyiratok érkezésétől számított 15napon, az eljárást megszüntető határozat esetén 1 hónapon belül bírálja el.
     (4) * Ha a panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. A panaszt elbíráló ügyészség a határozat TÖRVÉNYSÉRTŐ RENDELKEZÉSÉt a PANASZ ELUTASÍTÁSA ESETÉN IS hivatalból megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti.
     (5) A panaszt elbíráló ügyészség a 80. § (1) bekezdés a)-d) pontja esetén az előterjesztett panaszt érdemi indokolás nélkül elutasítja.
     (6) A panaszt elbíráló határozatot a panasz előterjesztőjével - a határozat hatályon kívül helyezése, illetve a megváltoztatása esetén azokkal is, akikkel a határozatot közölték - közölni kell.
     (7) A panaszt elbíráló határozat ellen további panasznak nincs helye.
     (8) A nyomozó hatóság őrizetet elrendelő határozata elleni panasz elbírálását mellőzni kell, ha az ügyészség a terhelt személyi szabadságát érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésére indítványt tesz a bíróságnak.
     (9) Az ügyészség a panasz elbírálását mellőzheti, ha a panasszal sérelmezett helyzet a panasz előterjesztésétől függetlenül megszűnt. Az ügyészség erről a panasz előterjesztőjét tájékoztatja. Ha a panasz előterjesztője a tájékoztatás közlését követő nyolc napon belül ezt indítványozza, az ügyészség a panaszt elbírálja.
371. § (1) Ha a panaszt elbíráló ügyészség a sértettnek a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése miatt előterjesztett panaszát elutasítja, a határozatában tájékoztatja a sértettet a PÓTMAGÁNVÁDLÓKÉNT történő fellépés lehetőségéről, feltételeiről, valamint a pótmagánvádló jogairól és kötelezettségeiről.
     (2) Ha az eljárást a 398. § (2) bekezdés e) pontja alapján szüntették meg, a tájékoztatás arra is kiterjed, hogy a pótmagánvádlóként történő fellépés annak a bűncselekménynek a tekintetében lehetséges, amely miatt az ügyészség az eljárást megszüntette.
     (3) Ha a feljelentést azért utasították el, vagy az eljárást azért szüntették meg, mert a cselekmény NEM KÖZVÁDRA ÜLDÖZENDő bűncselekmény, a határozatában az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ügyészség arról is tájékoztatja a sértettet, hogy a pótmagánvádlóként történő fellépés helyett a magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat MAGÁNVÁDLÓKÉNT képviselheti.
     (4) A sértett a panaszát elutasító határozat kézbesítését követő 1 hónapon belül léphet fel magánvádlóként, és ha a magánindítvány hiányzik, a nyilatkozatát e határidőn belül pótolhatja. Ha a sértett magánvádlóként lép fel, pótmagánvádlóként nem léphet fel.
     (5) Ha a sértett magánvádlóként lép fel, és az ügyészség a vád képviseletét nem veszi át, az ügyészség a feljelentést a sértett nyilatkozatával és az ügyiratokkal együtt nyolc napon belül megküldi a bíróságnak.

Question 593

A gyanúsítás elleni panasz

Answer 593

372. § (1) A GYANÚSÍTOTT ÉS A VÉDŐ a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás változása ellen annak közlésekor a gyanúsított kihallgatását végző ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál panaszt terjeszthet elő. Ha a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás változásának közlésekor nincs jelen, a panaszt a gyanúsított kihallgatásától számított 8 NAPON BELÜL terjesztheti elő.
     (2) Ha a gyanúsított kihallgatását végző ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve a panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, megteszi a panaszban sérelmezett helyzet megszüntetése - különösen a gyanúsítás módosítása - érdekében szükséges intézkedést.
     (3) Ha a GYANÚSÍTÁS KÖZLÉSEKOR a bűncselekmény MEGALAPOZOTT GYANÚJA a gyanúsítottal szemben nem volt megállapítható, a panaszt elbíráló határozatban az ügyészség megállapítja, hogy a GYANÚSÍTÁS TÖRVÉNYI FELTÉTELEI NEM ÁLLTAK FENN.
     (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a gyanúsított ezen minősége a panaszt elbíráló határozat hozatalával megszűnik.
     (5) A nyomozó hatóság által közölt gyanúsítás ellen előterjesztett panasz elbírálását mellőzni kell, ha az ügyészség a gyanúsítással egyező tényállás és Btk. szerinti minősítés alapján az őrizetbe vett terhelt SZEMÉLYI SZABADSÁGÁT érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésére INDÍTVÁNYT TESZ a bíróságnak.
     (6) A gyanúsítás ellen előterjesztett panasz elintézésére egyebekben a határozat elleni panaszra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
     (7) * Az ügyészség határozatában HIVATALBÓL IS MEGÁLLAPÍTHATJA, hogy a gyanúsítás törvényi feltételei nem állnak fenn. A gyanúsított ezen minősége a határozat hozatalával megszűnik.

Question 594

FELÜLBÍRÁLAT MELY OKBÓL TERJESZTHETŐ ELŐ?

Answer 594

A felülbírálat
374. § (1) Felülbírálati indítvány terjeszthető elő

a) a TÁVOLTARTÁS, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak RÉSZLEGES FELOLDÁSÁRA irányuló indítvány ELUTASÍTÁSA ellen,
b) az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás biztosítása érdekében alkalmazott LEFOGLALÁS ELRENDELÉSE ellen,
c) a ZÁR ALÁ VÉTEL ellen, ha azt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendelte el,
d) a LEFOGLALT DOLOG ÉRTÉKESÍTÉSE elrendelése ellen, ha azt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendelte el,
e) ha az ügyészség, illetve a felettes ügyészség ELUTASÍTOTTA AZT A PANASZT, amely

ea) * a kutatás,
eb) a motozás,
ec) a címzettnek még nem kézbesített postai küldemény lefoglalásának,
ed) a címzettnek még nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során továbbítandó közlés vagy küldemény lefoglalásának, illetve
ee) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel összefüggő bizonyítási eszköz lefoglalásának
elrendelését sérelmezte,

f) * ha az ügyészség, illetve a felettes ügyészség elutasította a gyanúsított vagy a védő AZON PANASZÁT, amely az ügyiratok MEGISMERÉSÉNEK KORLÁTOZÁSÁRÓL, vagy valamely megismerési mód biztosítására irányuló indítvány elutasításáról szóló határozatot SÉRELMEZTe,
g) eljárást megszüntető határozatnak TERHELT BŰNÜGYI KÖLTSÉG MEGFIZETÉSÉRE KÖTELEZÉS rendelkezése ellen.

Question 595

FELÜLBÍRÁLATI INDÍTVÁNYT HOL KELL ELŐTERJESZTENI, HÁNY NAPON BELÜL?

Answer 595

(2) * A felülbírálati indítványt az (1) bekezdés szerinti HATÁROZAT KÉZBESÍTÉSÉTŐL számított 8 napon belül, a BÍRÓSÁGNÁL kell előterjeszteni. A felülbírálati indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülbírálati indítvány irányul, továbbá az indítvány előterjesztésének OKÁT CÉLJÁT.
(2a) * Ha az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti határozat elleni felülbírálati indítványt az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál terjesztik elő, és az indítvány alapos, a nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja. Ha az ügyészség vagy a felettes ügyészség a felülbírálati indítványt nem tartja alaposnak, az indítványt és az ügyiratokat megküldi a bíróságnak.
(3) A LEFOGLALT DOLOG ÉRTÉKESÍTÉSE ELRENDELÉS szerinti határozat ellen előterjesztett felülbírálati indítványnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
(4) A bíróság a felülbírálati indítványt az ügyiratok és az ügyészség észrevételének beszerzése nélkül is elbírálhatja, ha ez a felülbírálati indítvány tartalma alapján lehetséges.
(5) * Ha a felülbírálati indítványról a (4) bekezdés alapján nem lehet dönteni, a bíróság a felülbírálati indítvány kézbesítésével együtt az ügyészségtől beszerzi az ügyiratokat.
(6) * Az ügyészség az ügyiratokat a bíróságnak öt munkanapon belül megküldi és e határidőn belül a felülbírálati indítványra észrevételt vagy azzal összefüggő indítványt tehet. Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja és erről a bíróságot tájékoztatja.

Question 596

A nyomozás megindításának alapja

Answer 596

375. § (1) A nyomozás az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a HIVATALI HATÁSKÖRÉBEN valamint az ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a HIVATALI MINŐSÉGÉBEN tudomására jutott adatok alapján, illetve FELJELENTÉSRE indul meg.
     (2) Nyomozást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el.
     (3) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tájékoztatja a SÉRETTET a nyomozás elrendeléséről, ha a sértett személye és elérhetősége ismert. A nyomozó hatóság az általa elrendelt nyomozásról 24 órán belül tájékoztatja az ügyészséget.
     (4) KÉSEDELMET NEM TŰRŐ ESETBEn bármely nyomozó hatóság végezhet eljárási cselekményt, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságot HALADÉKTALANUL TÁJÉKOZTATNI.

Question 597

VAN-E FELJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG?

Answer 597

A feljelentés
376. § (1) KÖZVÁDR üldözendő bűncselekmény miatt bárki TEHET feljelentést.

(2) A hatóság tagja és a HIVTALOS SZEMÉLY, továbbá, ha törvény előírja, a köztestület köteles a HATÁSKÖRÉBEN TUDOMÁSÁRA jutott, közvádra üldözendő bűncselekményt feljelenteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti feljelentésben meg kell jelölni a bizonyítási eszközöket, egyidejűleg gondoskodni kell a bűncselekmény nyomainak, a bizonyítási eszközök, valamint az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolgok és vagyon megőrzéséről.
377. § (1) Feljelentést az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál lehet tenni. A feljelentést más hatóság és a bíróság is köteles fogadni, és azt a nyomozó hatóságnak, illetve a 30. § esetén az ügyészségnek megküldeni.
(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság NYOMBAn nyilvántartásba veszi a feljelentést, akkor is, ha hatáskörrel vagy illetékességgel NEM RENDELKEZIk.
(3) Ha személyesen tesznek feljelentést, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság FIGYELMEZTETI a feljelentőt a hamis vád és a hatóság félrevezetésének következményeire. A személyesen tett feljelentés során jelen lehet a feljelentő által megjelölt nagykorú személy, kivéve, ha ez az eljárás érdekeit sérti.

Question 598

MI TEKINTHETŐ MAGÁNINDÍTVÁNYNAK?

Answer 598

A magánindítvány
378. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén CSAK A JOGOSULT indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás.

(2) Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető BŰNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁSÁT KÍVÁNJA.
(3) A magánindítványt attól a naptól számított 1 HÓNAPON BELÜL kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a BŰNCSELEKMÉNYRŐL TUDOMÁST SZERZETT.
(4) * Ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény magánindítványra üldözendő, a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a FELHÍVÁSRÓL TUDOMÁST SZERZETT.
(5) Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.
(6) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt IGAZOLÁSNAK AKKOR VAN HELYe, ha a bűncselekmény KÖZVÁDRA üldözendő.

Question 599

A feljelentés elintézése

Answer 599

379. § (1) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés megérkezésétől számított 3 MUNKANAPON BELÜL megvizsgálja, hogy az ügyben a nyomozást el kell-e rendelni, vagy a feljelentés kiegészítésének, a feljelentés elutasításának, illetve az ügy áttételének van-e helye.
     (2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentés elintézése során figyelembe veheti azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak vagy amelyekről hivatalos tudomása van.
     (3) * Ha a magánvádló a magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést a nyomozó hatóságnál tette meg, a nyomozó hatóság a feljelentést haladéktalanul továbbítja az ügyészséghez.
     (4) * A (3) bekezdésben meghatározott esetben, illetve, ha a magánvádló a magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést az ügyészségen tette meg, az ügyészség a feljelentést az érkezésétől számított 3 MUNKANAPON BELÜL megvizsgálja és dönt arról, hogy a magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vád képviseletét átveszi-e. Ha az ügyészség a vád képviseletét átveszi, erről a sértettet tájékoztatja. Ha az ügyészség a vád képviseletét nem veszi át, a feljelentést haladéktalanul megküldi a bíróságnak és erről a feljelentőt tájékoztatja.

Question 600

MI A FELJELENTÉS KIEGÉSZÍTÉSÉNEK HATÁRIDEJE ÉS MIKOR RENDELI EL A HATÓSÁG?

Answer 600

A feljelentés kiegészítése
380. § (1) * Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítését RENDELI EL, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról NEM LEHET DÖNTENI

(2) * A feljelentés kiegészítése során az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a 267. § szerinti adatgyűjtést végezhet, a feljelentőtől felvilágosítás adását, iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, valamint a kár, vagyoni hátrány, adóbevétel-csökkenés, vámbevétel-csökkenés vagy a bűncselekmény elkövetési értékének közlését kérheti. Ennek során az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság - ha azt korábban nem tette meg - figyelmezteti a feljelentőt a hamis vád és a hatóság félrevezetésének következményeire.
(3) * Ha a büntetőeljárás megindítását a 4. § (9) bekezdése vagy a Btk. 3. § (3) bekezdése alapján a legfőbb ügyész jogosult elrendelni, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során gondoskodik a legfőbb ügyész döntésének beszerzéséről.
(4) A feljelentés kiegészítésének határideje 1 HÓNAP.

Question 601

Az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja, ha a rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy? (8)

Answer 601

381. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja, ha a rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy
     a) a feljelentett cselekmény NEM BCS,
     b) a bűncselekmény GYANÚJA HIÁNYZIK,
     c) az elkövető büntethetőségét, illetve a feljelentett cselekmény büntetendőségét KIZÁRÓ OK állapítható meg,
     d) halál, elévülés vagy kegyelem folytán a BÜNTETHETŐSÉG MEGSZŰNT,
     e) a feljelentett cselekményt már JOGERŐSEN ELBÍRÁLTÁK,
     f) * a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,
     g) a feljelentett cselekmény NEM KÖZVÁDRA ÜLDÖZENDŐ bűncselekmény,
     h) az ügy nem tartozik MAGYAR BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG alá.

Question 602

KINEK KÉZBESÍTI A HATÓSÁG A FELJELENTÉST ELUTASÍTÓ HATÁROZATOT?

Answer 602

2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentést elutasító határozatot kézbesíti a FELJELENTŐNEK. A nyomozó hatóság a feljelentést elutasító határozatot 24 órán belül az ÜGYÉSZSÉGNEK is megküldi.
(3) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentést az (1) bekezdés g) pontja alapján utasította el, a határozatában tájékoztatja a SÉRTETTET, hogy a magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat magánvádlóként képviselheti. A tájékoztatás kiterjed a magánvádlóként történő fellépés feltételeire, a magánvádló jogaira és kötelezettségeire, valamint arra, hogy ha a magánindítvány hiányzik, e nyilatkozatot pótolni kell.
(4) A sértett a feljelentést elutasító határozat kézbesítését követő 1 hónapon belül léphet fel magánvádlóként, és ha a magánindítvány hiányzik, a nyilatkozatát e határidőn belül pótolhatja.
(5) Ha a sértett magánvádlóként lép fel, és az ügyészség a vád képviseletét nem veszi át, a feljelentést a sértett nyilatkozatával és az ügyiratokkal együtt 8 napon belül meg kell küldeni a bíróságnak.

Question 603

KI UTASÍTHATJA EL A FELJELENTÉST ARRA TEKINTETTEL, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetve más büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva együttműködik? ENNEK KIZÁRÓ OKAI?

Answer 603

382. § (1) Az ÜGYÉSZSÉg a feljelentést ELUTASÍTHATJA, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetve más büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek.
     (2) Az (1) bekezdés alapján a feljelentés nem utasítható el, ha az együttműködő személy MÁS ÉLETÉNEK SZÁNDÉKOS KIOLTÁSÁVAL járó, illetve MARADANDÓ FOGYATÉKOSSÁG vagy súlyos EGÉSZSÉGROMLÁST SZÁNDÉKOSAN okozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható.
     (3) Ha az ügyészség a feljelentést az együttműködő személlyel szemben az (1) bekezdés alapján utasítja el, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére az elkövető a polgári jog szerint köteles, feltéve, hogy az más módon nem térült meg. Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell.
     (4) A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a feljelentés elutasításáról határozatot hozott ügyészség nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. Az ügyészség nyilatkozata nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján az elkövető személyére, illetve a feljelentés elutasításának indokaira lehet következtetni.

Question 604

NYOMOZÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

Answer 604

A NYOMOZÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

70. A nyomozás megindításának feltétele
71. § A nyomozó hatóság BŰNCSEL GYANÚJA alapján indít nyomozást, ha a büntetőeljárás lefolytatásának TÖRVÉNYI AKADÁLYA NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG.
72. A nyomozás megindítása a nyomozó hatóság hivatalos tudomása alapján
73. § (1) Ha a nyomozó hatóságnak a hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának a hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján nyomozás megindítása szükséges, a nyomozó hatóság a tudomására jutott adatokról és az adatok megismerésének módjáról FELJEGYZÉST KÉSZÍT.

(2) A titkos információgyűjtést folytató szerv és az előkészítő eljárást folytató szerv kezdeményezése esetén a nyomozó hatóság a hivatalos tudomásszerzéséről nem köteles feljegyzést készíteni.
(3) Ha a nyomozás titkos információgyűjtést folytató szerv kezdeményezése alapján indul, a nyomozó hatóság vizsgálja, hogy a kezdeményezés a Be. 259-260. §-ában meghatározott HATÁRIDŐN BELÜL történt-e. A határidő megsértése esetén erről a nyomozó hatóság feljegyzést készít.
(4) A titkos információgyűjtést folytató szerv és az előkészítő eljárást folytató szerv kezdeményezése esetén a kezdeményező szervet a nyomozás elrendeléséről vagy annak mellőzéséről - szükség esetén a mellőzés indokainak megjelölésével - tájékoztatni kell.
(5) Ha a nyomozó hatóságnak a hivatalos tudomásszerzéssel érintett cselekmény vonatkozásában a nyomozás megindítására nincs hatásköre vagy illetékessége, a nyomozás megindítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál a nyomozás megindítása érdekében a feljegyzés vagy KEZDEMÉNYEZÉS TOVÁBBÍTÁSÁVAL intézkedik.
(6) A nyomozó hatóság késedelmet nem tűrő esetben az (5) bekezdés szerinti intézkedést megelőzően haladéktalanul elvégzi azt a szükséges eljárási cselekményt, amelynek elmulasztása vagy későbbi elvégzése az eljárás eredményességét veszélyeztetné. A nyomozó hatóság szükség esetén intézkedik a személy-, illetve tárgykörözés elrendelése, szemle tartása, illetve ittas vagy bódult állapot megállapításához szükséges minta vétele érdekében.
(7) A nyomozó hatóság a hozzá megküldött feljegyzés vagy kezdeményezés továbbításáról tájékoztatja a feljegyzést vagy kezdeményezést küldő nyomozó hatóságot, titkos információgyűjtést folytató szervet vagy előkészítő eljárást folytató szervet.

72. A feljelentés
73. § (1) A feljelentés olyan ÍRÁSBAN, a hatóságnak vagy HIVATALOS SZEMÉLYNEK címzett beadvány, illetve a hatóság vagy hivatalos személy előtt SZÓBAN, SZEMÉLYESEN tett nyilatkozat, amely

a) büntetőeljárás lefolytatására jogosult szerv előtt MEGHATÁROZOTT V ISMERETLEN SZEMÉLY által elkövetett bűncselekmény gyanújára UTALÓ TÉNYÁLLÍTÁST, vagy erre utaló ADATOt, illetve
b) büntetőeljárás lefolytatására jogosult szerv, hatóság vagy hivatalos személy előtt a BÜNTETŐELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA irányuló indítványt

tartalmaz.

(2) Ha a feljelentés magánindítványra büntetendő bűncselekmény gyanújára utal, a nyomozó hatóság megvizsgálja, hogy a feljelentő a magánindítvány előterjesztésére jogosult-e, és a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát beszerzi.
125. § (1) A nyomozó hatóság a szóban tett feljelentés során és annak JEGYZŐKÖNYVBE vételekor törekszik a gyanú fennállásának megítéléséhez szükséges tények minél részletesebb tisztázására. Ennek érdekében a nyomozó hatóság a feljelentőt a szükséges részletességgel nyilatkoztatja különösen a bűncselekmény tényállási elemeire, az elkövetés körülményeire, az elkövető személyére, az általa ismert bizonyítási eszközökre és azok helyére.
(2) A nyomozó hatóság a feljelentőt felszólítja, hogy a birtokában levő bizonyítási eszközöket a nyomozó hatóságnak adja át. A feljelentő által átadott bizonyítási eszközöket a nyomozó hatóság az ügyiratok között kezeli, vagy ha a büntetőeljárás megindításának feltételei fennállnak, szükség esetén lefoglalja azokat.
126. § (1) A nyomozó hatóság a feljelentéssel összefüggésben megvizsgálja, hogy
a) a feljelentés tárgyát képező bűncselekmény miatt van-e büntetőeljárás folyamatban,
b) a feljelentés elbírálása a nyomozó hatóság hatáskörébe és illetékességébe tartozik-e,
c) a feljelentés bűncselekmény gyanújának megállapítására alkalmas-e,
d) a feljelentés alapján a büntetőeljárás megindításának van-e törvényi akadálya, és
e) ha a büntetőeljárás megindításának feltételei fennállnak, késedelmet nem tűrő eljárási cselekmény elvégzése szükséges-e.
(2) Ha a nyomozó hatóság megállapítja, hogy a feljelentés tárgyát képező bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, a feljelentést a folyamatban levő büntetőeljárásban tett beadványként kezeli, és erről a feljelentőt tájékoztatja. E tájékoztatást a nyomozó hatóság a beadvánnyal összefüggésben tett intézkedésről történt tájékoztatással együtt is teljesítheti.
127. § Ha a nyomozó hatóság több bűncselekmény gyanújára utaló feljelentés alapján valamely bűncselekmény miatt feljelentéskiegészítést rendel el, e bűncselekmény gyanúját csak a feljelentéskiegészítés szabályai szerint vizsgálja.

73. A feljelentés kiegészítése
74. § (1) A feljelentés kiegészítését a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője feljegyzéssel rendeli el.

(2) A nyomozó hatóság a feljelentőtől a Be. 380. § (2) bekezdése szerinti felvilágosítást írásban kéri, szükség esetén a feljelentőt meghallgatja. A nyomozó hatóság a meghallgatás időpontjáról a feljelentőt azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy távolléte esetén a feljelentést a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
(3) Ha a nyomozó hatóság a feljelentéskiegészítés során a feljelentővel rövid úton egyeztet, erről feljegyzést készít.
(4) Ha az ügyészség a feljelentés kiegészítését a nyomozó hatóság önálló eljárására utalja, a nyomozó hatóság a feljelentéskiegészítés lefolytatását követően önállóan dönt a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról.

74. A feljelentés elutasítása és az előkészítő eljárás
75. § (1) A nyomozó hatóság a feljelentés elutasítása esetén megvizsgálja az ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK FELTÉTELEIT.

(2) Ha a nyomozó hatóság a feljelentés tárgyát képező cselekmény miatt előkészítő eljárás elrendelésére nem rendelkezik hatáskörrel, illetve illetékességgel, a feljelentés másolatát, valamint a feljelentést elutasító határozatot - álláspontjának kifejtése mellett - tájékoztatásul megküldi az előkészítő eljárás elrendelésére jogosult szervnek.

75. A nyomozás elrendelése
76. § (1) A nyomozás elrendeléséről a nyomozó hatóság arra FELHATALMAZOTT VEZETŐ FELJEGYZÉSSEL dönt.

(2) Ha a nyomozás megindítására késedelmet nem tűrő eljárási cselekmény elvégzésével kerül sor, - a 32. §-ban meghatározott eset kivételével - az eljárási cselekményt elrendelő nyomozó hatóság a nyomozás elrendeléséről szóló feljegyzést utólag készíti el.
(3) A nyomozás elrendeléséről szóló feljegyzés tartalmazza az eljáró nyomozó hatóságot, az ügy számát, a nyomozás megindításának időpontját és a nyomozás tárgyát képező bűncselekmény megjelölését.
131. § Ha a nyomozás megindításakor rendészeti vagy más hatósági intézkedés van folyamatban, annak korlátozása vagy megszakítása érdekében a nyomozó hatóság abban az esetben intézkedhet, ha az intézkedés a nyomozás érdekeit sérti.
132. § A nyomozó hatóság a nyomozás során késedelem nélkül intézkedik minden olyan eljárási cselekmény elvégzése érdekében, amelynek elmulasztása vagy későbbi elvégzése az eljárás eredményességét veszélyeztetné.

Question 605

A FELDERÍTÉS

Jelenlét az eljárási cselekményeken a felderítés során

Answer 605

383. § (1) A felderítés során az ügyészen, a nyomozó hatóság tagján és a jegyzőkönyvvezetőn kívül csak az lehet jelen az eljárási cselekményen, akinek a jelenlétét TV V KORMREND lehetővé teszi.
     (2) A SÉRTETT a sérelmére elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál. A sértett értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt az eljárási cselekmény SÜRGŐSSÉGE indokolja. A sértett értesítése kivételesen mellőzhető, valamint az eljárási cselekményről kivételesen eltávolítható, ha a különleges bánásmódot igénylő személy VÉDELME más módon nem biztosítható.
     (3) A sértett mellett egy általa megjelölt nagykorú személy is jelen lehet azokon az eljárási cselekményeken, amelyeken a sértett jelenléte kötelező, vagy amelyeken jelen lehet, ha ez az eljárás érdekeit nem sérti.
     (4) * A KÜLFÖLDI ÁP TERHELt, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, ezek védője, illetve külföldi állampolgár sértett vagy tanú indítványára a kihallgatásán, valamint a részvételével tartott más eljárási cselekményen jelen lehet államának konzuli tisztviselője.
     (5) A támogatót és a konzuli tisztviselőt kivéve akinek a jelenlétét az eljárási cselekményen e törvény lehetővé teszi, a gyanúsítotthoz, a szakértőhöz és a tanúhoz kérdéseket intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet. A kérdésfeltevés tilalmára, illetve a válaszadás megtiltására a tanú és a terhelt kihallgatására, valamint a szakértő kirendelésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
384. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény helyszínéről eltávolíthatja azt, akinek a jelenléte az eljárást akadályozza és azt is, aki az eljárási cselekményen nem lehet jelen, illetve a nyomozás elősegítése érdekében a büntetőeljárásban részt vevő személyt az eljárási cselekmény helyszínén való tartózkodásra kötelezhet.
     (2) Az (1) bekezdésben meghatározottak érdekében testi kényszer alkalmazható, valamint rendbírság szabható ki.
     (3) Rendbírsággal sújtható az is, aki az eljárás rendjét zavarja.

Question 606

A gyanúsított kihallgatása

Answer 606

385. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján meghatározott személy MEGALAPOZOTTAN GYANÚSÍTHATÓ bűncselekmény elkövetésével, őt a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség a XXX. Fejezet szerint gyanúsítottként kihallgatja.
     (2) * Az őrizetbe vett személyt a fogva tartása kezdetétől számított 24 órán belül ki kell hallgatni.
386. § (1) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy - elfogása, idézése, előállítása, körözésének elrendelése, vagy vele szemben elfogatóparancs kibocsátása esetén - a gyanúsítás közléséig arra jogosult, hogy
     a) a gyanúsítotti KIHALLGATÁSSAL kapcsolatos BE jogairól felvilágosítást kapjon,
     b) VÉDŐt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,
     c) védőjével ELLENŐRZÉS NÉLKÜl tanácskozzon.
     (2) * A védő a gyanúsítás közléséig arra jogosult, hogy az általa védett személlyel a kapcsolatot felvegye és vele ellenőrzés nélkül tanácskozzon.
387. § (1) * Ha nincs védője, a gyanúsítottat vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt a KIHALLGATÁSÁT MEGELŐZŐEN - előállítása, őrizete esetén haladéktalanul - FIGYELMEZTETNI kell arra, hogy védőt hatalmazhat meg vagy védő kirendelését indítványozhatja. Ezen indítványt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomban elbírálja.
     (2) * Ha az eljárásban VÉDŐ RÉSZVÉTELE KÖTELEZŐ, a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy figyelmét arra is fel kell hívni, hogy ha nem hatalmaz meg védőt, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség RENDEL KI védőt. Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kijelenti, hogy nem kíván védőt meghatalmazni, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomban védőt rendel ki.
     (3) * Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy védőt kíván meghatalmazni, vagy a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség védőt rendel ki, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a védőt nyomban értesíti és a gyanúsítotti kihallgatást a védő megérkezéséig, de legalább 2 órára elhalasztja. Ha a megállapított határidőn belül

a) a védő NEM JELENIK meg, illetve
b) * a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a védővel lefolytatott tanácskozás alapján a kihallgatás megkezdéséhez HOZZÁJÁRUL,

a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást megkezdi.

(4) * A nyomozó hatóság vagy az ügyészség az (1)-(3) bekezdés alapján tett intézkedéseit, a 47. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a területi kamara által kijelölt védővel való kapcsolatfelvétel érdekében tett intézkedéseit, és ha ismert, a védő távolmaradásának okát a gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvébe foglalja.
(5) * A nyomozó hatóság vagy az ügyészség biztosítja, hogy a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a kihallgatása előtt, illetve annak zavarása nélkül a kihallgatása alatt a védőjével tanácskozhasson.
388. § (1) A gyanúsítottal a kihallgatása során a TERHELTI FIGYELMEZTETÉST követően közölni kell a gyanúsítás TÁRGYÁVÁ TETT cselekmény TÉNYÁLLÁSÁt és annak Btk. szerinti MINŐSÍTÉSÉT.
(2) A gyanúsítás közlését követően a nyomozó hatóság vagy az ügyészség figyelmezteti a gyanúsítottat és a védőt arra, hogy a gyanúsítás ellen PANASZNAK van helye.
389. § * A nyomozás során
a) be kell szerezni a gyanúsított bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat, illetve
b) gondoskodni kell a gyanúsítottra vonatkozó, az eljárásban figyelembe vehető külföldi ítélet érvényének az elismeréséről vagy tagállami ítélet megfeleltetéséről.

A nyomozás ügyiratainak megküldése
390. § (1) A nyomozó hatóság a gyanúsított kihallgatásától számított 8 napon belül megküldi az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról, javaslatot tesz a vizsgálat során szükségesnek tartott eljárási cselekményekre vagy a nyomozás befejezésére.

(2) Ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte, ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését, illetve egyezség megkötését kezdeményezte, a nyomozó hatóság erről haladéktalanul beszámol az ügyészségnek.

Question 607

Az ügyészség eljárása a vizsgálat során (8)

Answer 607

391. § (1) Az ügyészség a gyanúsított kihallgatása után a nyomozás ügyiratai alapján megvizsgálja, hogy az ügyben van-e helye
     a) ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezésének,
     b) egyezség kezdeményezésének,
     c) közvetítői eljárás lefolytatása céljából az eljárás felfüggesztésének,
     d) feltételes ügyészi felfüggesztésnek,
     e) az eljárás egyéb okból történő megszüntetésének,
     f) vádemelésnek,
     g) a vizsgálat keretén belül eljárási cselekmény elvégzésének,
     h) elkülönítésnek, egyesítésnek, áttételnek.
     (2) Az ügyészség a vizsgálat során az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben a nyomozás határidején belül dönt

Question 608

Az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolata a vizsgálat során

Answer 608

392. § (1) A nyomozó hatóság a vizsgálatot az ügyészség irányítási jogkörében tett intézkedésének megfelelően végzi.
     (2) A nyomozó hatóság a gyanúsított kihallgatása után - ha az ügyészség másképp nem rendelkezik - önállóan elvégzi a 390. § (1) bekezdése szerinti javaslatában szükségesnek tartott eljárási cselekményt.
     (3) A nyomozó hatóság a vizsgálat során önállóan elvégzi a gyanúsítás tárgyát érintő eljárási cselekményt, ha
     a) azt késedelmet nem tűrő ok indokolja, vagy
     b) az az ügyészség által elrendelt eljárási cselekményhez szükségszerűen kapcsolódik.
     (4) A nyomozó hatóság a vizsgálat során önállóan elvégzi az eljárási cselekményt, ha az
     a) a gyanúsítás tárgyát nem érinti vagy
     b) a gyanúsítás tárgyává tett bűncselekmény más elkövetőjének felderítésére irányul.
     (5) A nyomozó hatóság a vizsgálat során önállóan elvégzett eljárási cselekményről a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben legkésőbb nyolc napon belül, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ügyészség rendelkezése szerint, de legkésőbb három hónapon belül beszámol az ügyészségnek.

Question 609

Jelenlét az eljárási cselekményeken a vizsgálat során

Answer 609

393. § (1) A gyanúsított és védője a vizsgálat során a szakértő meghallgatásán, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál jelen lehet, ha az eljárási cselekmény a gyanúsítás tárgyát érinti.
     (2) A védő jelen lehet az általa, illetve az általa védett gyanúsított által indítványozott tanú kihallgatásán és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen is.
     (3) A gyanúsított és a védő értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt az eljárási cselekmény sürgőssége indokolja.
     (4) A gyanúsított és a védő értesítése kivételesen mellőzhető, valamint a gyanúsított és a védő az eljárási cselekményről kivételesen eltávolítható, ha ezt a nyomozás érdekei szükségessé teszik, vagy a különleges bánásmódot igénylő személy védelme más módon nem biztosítható.
     (5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a gyanúsítottat és védőjét az eljárási cselekményről - ha e törvény a terhelt és a védő értesítését nem zárja ki - utólag, legkésőbb nyolc napon belül tájékoztatja. Ha a gyanúsított vagy a védő a tájékoztatás kézhezvételétől számított három napon belül indítványozza, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az értesítés mellőzését utólag határozatba foglalja, és azt közli az indítvány előterjesztőjével.
     (6) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság biztosítja, hogy a gyanúsított az eljárási cselekmény előtt, illetve annak zavarása nélkül az eljárási cselekmény alatt a védőjével tanácskozhasson.
     (7) A vizsgálat során az eljárási cselekményeken való jelenlétre egyebekben a felderítésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Question 610

FELDERÍTÉS RÉSZLETSZABÁLYAI

Answer 610

76. A felderítés
77. § A nyomozó hatóság a felderítés során különösen a bűncselekmény tárgyi és alanyi oldalához tartozó tényeket, az elkövető kilétének és tartózkodási helyének megállapításához szükséges tényeket, valamint a joghátrány alkalmazása szempontjából különös jelentőséggel bíró tényeket vizsgálja.
78. § (1) A nyomozó hatóság nyomozási tervet készít
    a) bonyolult ténybeli és jogi megítélésű ügyben,
    b) közös nyomozócsoport létrehozása esetén, illetve
    c) a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetőjének döntése alapján.
    (2) A nyomozási terv tartalmazza
    a) a nyomozás tárgyát képező bűncselekmény történeti tényállásának - a bűncselekmény törvényi tényállási elemeihez igazodó - rövid leírását és a bűncselekmény Btk. szerinti minősítését,
    b) annak leírását, hogy milyen körben, összefüggésben és részletességgel kell tisztázni a bizonyítandó tényeket,
    c) a tényállás felderítése szempontjából szükséges eljárási cselekményeket,
    d) az eljárási cselekménnyel elérni kívánt célt,
    e) az eljárási cselekmények végrehajtásáért felelős személyt,
    f) az eljárási cselekmények elvégzésének határidejét,
    g) a vagyonvisszaszerzés érdekében tervezett intézkedéseket, eljárási cselekményeket és
    h) az alkalmazni tervezett leplezett eszközöket.
    (3) A nyomozó hatóság a nyomozási tervet az eljárás állásának megfelelően felülvizsgálja, indokolt esetben módosítja, illetve kiegészíti.
79. § (1) Ha a nyomozó hatóság nyomozási tervet készít, a Be. 351. § (2) bekezdésében meghatározott beszámolási kötelezettségét a nyomozási terv megküldésével teljesíti.
    (2) Nyomozási terv hiányában a nyomozó hatóság a Be. 351. § (2) bekezdésében meghatározott beszámolója tartalmazza
    a) a nyomozás tárgyát képező bűncselekmény történeti tényállásának - a bűncselekmény törvényi tényállási elemeihez igazodó - rövid leírását és a bűncselekmény Btk. szerinti minősítését,
    b) annak leírását, hogy milyen körben, összefüggésben és részletességgel kell tisztázni a bizonyítandó tényeket,
    c) a tényállás felderítése szempontjából szükséges eljárási cselekményeket, valamint
    d) a már elvégzett eljárási cselekmények felsorolását és eredményük rövid ismertetését.
80. § (1) Ha a titkos információgyűjtést folytató szerv a titkos információgyűjtés eredményének felhasználását a nyomozás során kezdeményezi, a nyomozó hatóság megvizsgálja, hogy a kezdeményezés a Be. 259-260. §-ában meghatározott határidőn belül történt-e. A határidő megsértése esetén erről a nyomozó hatóság feljegyzést készít.
    (2) Bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés esetén a nyomozó hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálatról, illetve a titkos információgyűjtés büntetőeljárásban történő felhasználásáról a feljegyzést az érkezéstől számított három munkanapon belül készíti el.

Question 611

VIZSGÁLAT RÉSZLETSZABÁLYAI

Answer 611

78. A vizsgálat
79. § (1) A nyomozó hatóság a vizsgálat során megvizsgálja különösen a bűncselekmény elkövetési magatartását megvalósító gyanúsítotti cselekményt, a gyanúsított elkövetéskori tudattartalmát, a társadalomra veszélyességet jellemző tényeket, a gyanúsítottat terhelő és mentő, valamint a súlyosító és enyhítő körülményeket.

(2) A nyomozó hatóság a gyanúsított védekezésében foglalt bizonyítási indítványok teljesítését a bizonyítás szempontjából jelentős azon bizonyítékok tekintetében mellőzheti, amelyek már rendelkezésére állnak.
(3) Az ügyészség hozzájárulásával mellőzhető a további bizonyítási eszköz beszerzése a gyanúsítás tárgyát képező olyan tényekre nézve, amelyek valóságát a gyanúsított a vallomásában, és - ha az eljárásban védő vesz részt - a védő együttesen elfogadja.
(4) A nyomozó hatóság a bizonyítási eszközöket olyan időben szerzi be, és az eljárási cselekményeket úgy végzi el, hogy az ügyészségnek a nyomozás befejezése vagy az eljárás felfüggesztése kérdésében való döntésre legalább három hónap rendelkezésre álljon. Ha a nyomozó hatóság ebben az időben az eljárását nem tudja befejezni, az ügyészség eltérő rendelkezésének hiányában a nyomozási terv megküldésével együtt előterjesztést tesz a nyomozás határidejének meghosszabbítására.
151. § A nyomozó hatóság a vizsgálat során önállóan elvégzett eljárási cselekményről az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a nyomozási terv megküldésével tájékoztatja az ügyészséget.
152. § (1) A nyomozó hatóság az ügyiratok megismerhetőségét a gyanúsítottnak és a védőnek a gyanúsítás közlésétől a Be. 100. §-ában meghatározottak szerint folyamatosan biztosítja.
(2) Az eljárás érdekeire tekintettel a nyomozó hatóság az ügyiratok megismerhetőségét a gyanúsított és a védő indítványa nélkül, hivatalból is biztosíthatja.
(3) A nyomozó hatóság tájékoztatja a terheltet és a védőt arról, ha az (1)-(2) bekezdés alkalmazásával az eljárás addig rendelkezésre álló valamennyi ügyiratának a megismerhetőségét biztosította.
153. § (1) Ha a nyomozó hatóság az eljárás valamennyi ügyiratának a megismerhetőségét a 152. § alapján az eljárás során biztosította, a Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott időközt a 152. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás időpontjától kell számítani.
(2) Ha a nyomozó hatóság a 152. § alapján az ügyiratok megismerhetőségét nem másolat kézbesítésével teljesítette, a gyanúsítottat és a védőt értesíteni kell, hogy az ügyiratok másolatának kézbesítését indítványozhatja. Ebben az esetben a nyomozó hatóság az ügyiratok másolatát az indítványt követő tíz napon belül kézbesíti, és a Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott időközt az értesítés időpontjától kell számítani.
154. § (1) Ha a nyomozó hatóság az eljárás valamennyi ügyiratának a megismerhetőségét a 152. § alapján nem biztosította, a Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében a gyanúsítottat és a védőt értesíti arról, hogy mely időpontban és milyen módon biztosítja az eljárás valamennyi ügyiratának a megismerését.
(2) A nyomozó hatóság a Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében a gyanúsítottal és a védővel előzetesen egyeztethet arról, hogy mely megismerési mód révén kívánja az eljárás valamennyi ügyiratát megismerni.
(3) Ha a nyomozó hatóság a Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét az ügyiratok másolatának kézbesítésével biztosítja, az (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzhető.
(4) A Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott időközt az (1) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt időponttól vagy a (3) bekezdés szerinti esetben az ügyiratok másolatának a kézbesítésétől kell számítani.
(5) Ha a nyomozó hatóság az (1) bekezdés alapján az ügyiratok megismerhetőségét nem másolat kézbesítésével teljesíti, de az értesítés alapján, az abban megjelölt időpontig a gyanúsított vagy a védő az ügyiratok másolatának kézbesítését indítványozza, a nyomozó hatóság az ügyiratok másolatát tíz napon belül kézbesíti. A Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott időközt ebben az esetben a kézbesítés időpontjától kell számítani.
155. § (1) A Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettsége teljesítését megelőzően a nyomozó hatóság a gyanúsítottat és a védőt bármikor nyilatkozat tételére kérheti arról, hogy a Be. 352. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint hozzájárul-e az időköz rövidítéséhez vagy mellőzéséhez.
(2) Ha a gyanúsított és a védő az időköz rövidítéséhez vagy mellőzéséhez hozzájárult, a hozzájárulást követően keletkezett ügyiratok tekintetében a megismerési jogot ebben az esetben is a Be. 352. § (1) bekezdése szerint kell biztosítani, kivéve, ha a gyanúsított és a védő ezen ügyiratok tekintetében is hozzájárul az időköz rövidítéséhez vagy mellőzéséhez.
(3) Ha a gyanúsított vagy a védő az (1) és (2) bekezdés szerinti hozzájárulást követően az ügyiratok megismerése érdekében indítványt terjeszt elő, a nyomozó hatóság azt a Be. 100. §-ában meghatározottak szerint teljesíti.

Question 612

Az eljárás felfüggesztésének okai

Answer 612

394. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság felfüggeszti az eljárást, ha
     a) az elkövető KILÉTE a nyomozásban nem volt megállapítható, vagy
     b) az elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban NEM VEHET RÉSZT.
     (2) Az ügyészség felfüggeszti az eljárást a KÖZVETÍTŐI ELJ lefolytatása céljából, ha annak feltételei fennállnak.
     (3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság felfüggesztHETI az eljárást, ha
     a) az elkövető ISMERETLEN HELYEN V KÜLFÖLDÖn tartózkodik,
     b) jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges,
     c) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni, vagy
     d) * az elkövetővel szemben a gyanúsítás tárgyát képező cselekmény miatt bíróság előtt büntetőeljárás van folyamatban.
     (4) Az ügyészség felfüggesztheti az eljárást, ha
     a) az a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítése érdekében szükséges,
     b) feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye,
     c) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás kezdődik,
     d) * nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai elfogatóparancs alapján más állam hatósága az elkövető átadását vagy kiadatását elhalasztotta,
     e) nemzetközi büntetőbíróság a joghatósága alá tartozó ügyben a magyar hatóságot a büntetőeljárás átadása érdekében megkeresi,
     f) * a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható, vagy
     g) * az a létrejött egyezségben a terhelt által vállalt kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.
     (5) * Az eljárás felfüggesztésének a (2) bekezdés, valamint a (4) bekezdés a), b) és g) pontja alapján a nyomozás során egy alkalommal van helye.
     (6) * Az eljárás nem függeszthető fel
     a) a (2) bekezdés alapján, ha az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott,
     b) a (4) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyben közvetítői eljárás volt folyamatban, illetve
     c) a (2) bekezdés vagy a (4) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyészség az eljárást a (4) bekezdés g) pontja alapján felfüggesztette.
     (7) Az eljárás felfüggesztése után - a (3) bekezdés a) pontját kivéve - a gyanúsított személyét közvetlenül érintő eljárási cselekmény nem végezhető.
     (8) Ha az eljárás felfüggesztésének tartama alatt a felfüggesztés oka megváltozott, az ügyészség és a nyomozó hatóság - az eljárás folytatásának elrendelése nélkül - új határozatot hoz az eljárás felfüggesztéséről.
     (9) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság azért függeszti fel az eljárást, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, a határozat közlésével egyidejűleg arról is tájékoztatja a feljelentőt, a sértettet és a magánindítvány előterjesztőjét, hogy ha az eljárás folytatásának elrendelése nélkül az eljárást elévülés miatt megszünteti, az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozatot részére akkor kézbesíti, ha ezt az eljárást felfüggesztő határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül indítványozza.

Question 613

A felfüggesztés tartama

Answer 613

395. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárást, ha *
     a) * a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy külföldön tartózkodik, legfeljebb 6 hónapra,
     b) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni és az előzetes kérdés eldöntése tárgyában az eljárás még nem indult meg, legfeljebb 2 hónapra,
     c) * jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges, legfeljebb 12 hónapra, vagy
     d) * az a létrejött egyezségben a terhelt által vállalt kötelezettség teljesítése érdekében szükséges, legfeljebb 6 hónapra

függesztheti fel.

(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás felfüggesztésével egyidejűleg
a) * a külföldön tartózkodó gyanúsítottnak vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek a visszatérésre,
b) az érdekeltnek az előzetes kérdés eldöntése tárgyában az eljárás megindítására

a felfüggesztés tartamával egyező határidőt állapít meg.

(3) Az ügyészség a felfüggesztés tartamát és a (2) bekezdésben meghatározott határidőt kivételesen, egy alkalommal, *
a) az (1) bekezdés a) pontja esetén legfeljebb 2 hónappal,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén legfeljebb 1 hónappal,
c) az (1) bekezdés c) pontja esetén legfeljebb 6 hónappal

meghosszabbíthatja.

(4) Ha a felfüggesztés tartama alatt az előzetes kérdés eldöntése tárgyában az eljárás megindult, a 394. § (8) bekezdését megfelelően kell alkalmazni.

Answer 614

396. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság - ha e törvény kivételt nem tesz - az eljárás folytatását rendeli el, ha
     a) a felfüggesztés OKA MEGSZŰNT,
     b) a 394. § (4) bekezdés e) pontja esetén a nemzetközi büntető bíróság alapokmányát kihirdető, illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény az eljárás folytatását előírja, vagy
     c) a 394. § (3) bekezdésében, valamint a (4) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott okból felfüggesztett eljárás folytatását szükségesnek tartja.
     (2) Ha az eljárást az ügyészség függesztette fel, kizárólag az ÜGYÉSZSÉG RENDELHETI EL az eljárás folytatását.
     (3) Az eljárás folytatását elrendelő határozat ellen NINCS HELYE PANASZNAk.
     (4) Az eljárás határozat hozatala nélkül folytatódik azon a napon, amelyen a felfüggesztés - ügyészség vagy nyomozó hatóság által megállapított vagy az ügyészség által meghosszabbított - tartama eltelt.

Question 615

BELESZÁMÍT-E A FELFÜGGESZTÉS TARTAMA A NYOMOZÁS HATÁRIDEJÉBE?

Answer 615

397. § (1) A felfüggesztés tartama nem számít be a nyomozás határidejébe.

Question 616

KIVEL KELL KÖZÖLNI AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSÉT, FOLYTATÁSÁT?

Answer 616

(2) * Az eljárás felfüggesztéséről vagy folytatásáról szóló határozatot egyidejűleg kell kézbesíteni a gyanúsított, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a védő, a feljelentő, a sértett és a magánindítvány előterjesztője részére.
(3) Ha a nyomozó hatóság függeszti fel az eljárást, vagy rendeli el annak folytatását, határozatát a (2) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyészséggel is közli.

Question 617

Az ügyészség és a nyomozó hatóság megszünteti az eljárást, hA?

Answer 617

398. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság megszünteti az eljárást, ha
     a) a cselekmény nem bűncselekmény,
     b) nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,
     c) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése,
     d) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg,
     e) halál, elévülés vagy kegyelem folytán a büntethetőség megszűnt,
     f) a cselekményt már jogerősen elbírálták,
     g) * a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,
     h) a magánindítvány hiányzik, és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem pótolható,
     i) a cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, vagy
     j) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.
     (2) Az ügyészség megszünteti az eljárást, ha
     a) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,
     b) a büntetőeljárás átadása, vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le,
     c) tevékeny megbánás, a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartás tanúsítása vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamának eredményes eltelte folytán, illetve a törvényben meghatározott egyéb okból a büntethetőség megszűnt,
     d) megrovást alkalmaz, vagy
     e) olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek az elkövetett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett az elkövető felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége.
     (3) * Ha a terhelt vagy − a terhelt hozzájárulásával − a védő az eljárást megszüntető határozat ellen benyújtott panaszában a megrovás alkalmazását sérelmezi, és az eljárás megszüntetésének más oka nincs, az eljárást folytatni kell.
     (4) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást az (1) bekezdés i) pontja alapján szüntette meg, a 381. § (3)-(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
     (5) Az eljárást megszüntető határozat indokolása kizárólag az eljárás megszüntetésének okát és az alkalmazott jogszabály megjelölését tartalmazza, ha
     a) az eljárást azért függesztették fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, és
     b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a felfüggesztett eljárást elévülés miatt szünteti meg.
     (6) Az (5) bekezdésben meghatározott határozat az eljárást felfüggesztő határozatra is rávezethető, ha a feljelentő, a sértett és a magánindítvány előterjesztője nem indítványozta az eljárást megszüntető határozat kézbesítését.
399. § (1) Az ügyészség az eljárást megszüntetheti, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a gyanúsított az ügy, illetve más büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a gyanúsított büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek.
     (2) Az (1) bekezdés alapján az eljárás nem szüntethető meg, ha az együttműködő személy más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható.
     (3) Ha az ügyészség az eljárást az (1) bekezdés alapján szünteti meg, a 382. § (3) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

Question 618

A megszüntetett eljárás folytatása

Answer 618

400. § * (1) Az eljárás megszüntetése - ha e törvény kivételt nem tesz - nem akadálya annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák.
     (2) A nyomozó hatóság által megszüntetett eljárás folytatását az ügyészség rendeli el, azzal, hogy a felderítés során az eljárás folytatását a nyomozó hatóság is elrendelheti.
     (3) Az ügyészség által megszüntetett eljárás folytatását - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyészség vagy a felettes ügyészség hivatalból vagy panasz alapján rendelheti el.
     (4) Az eljárás folytatásáról szóló határozat ellen nincs helye panasznak.
     (5) Az eljárás folytatását az ügyészség indítványára a bíróság rendelheti el, ha
     a) a terhelttel szemben az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)-f) pontja vagy a 398. § (2) bekezdés a), c), d) vagy e) pontja alapján az ügyészség szüntette meg, és
     b) hivatalból vagy panasz alapján az eljárás megszüntetésétől számított hat hónapon belül az eljárás folytatására nem került sor.
     (6) Az eljárás folytatását a bíróság abban az esetben rendelheti el, ha az ügyben
     a) új bizonyíték vagy körülmény merül fel,
     b) hamis vagy hamisított bizonyítási eszközt használtak fel, vagy
     c) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja kötelességét büntető törvénybe ütköző módon megszegte.
     (7) A (6) bekezdés b) vagy c) pontja alapján az eljárás folytatásának akkor van helye, ha bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen ügydöntő határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki, és ez az eljárás megszüntetését érdemben befolyásolta.
     (8) Az ügyészség a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott esetek tisztázása érdekében az eljárás folytatásának elrendelése előtt adatgyűjtést végezhet.
     (9) Ha a bíróság az eljárás folytatásának elrendelése iránti indítványt elutasította, változatlan alapon az eljárás folytatásának elrendelése iránti ismételt indítvány előterjesztésének nincs helye.

Question 619

A büntetőeljárás alapja és akadályai

Answer 619

4. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.
   (2) A bíróság - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - indítványra jár el.
   (3) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét.
   (4) A (3) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban - a vád szerinti minősítésnek megfelelően - nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét.
   (5) * Azzal szemben, akinek a felelősségét szabálysértési eljárásban megállapították, azonos tényállás mellett büntetőeljárás - a szabálysértésekről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás, felülvizsgálat vagy perújítási eljárás lefolytatása előtt - nem indítható.
   (6) Törvény határozza meg azokat a további okokat, amelyek fennállása esetén büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni vagy felmentő ítéletet kell hozni.
   (7) * Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét az Európai Unió tagállamában (a továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában - a határozatot hozó tagállam joga alapján - akadályát képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.
   (7a) * Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, a (7) bekezdés nem akadálya az olyan cselekmény miatt a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, amelyet a (7) bekezdésben meghatározott tagállami határozatban szereplő tényállás nem tartalmaz.
   (8) * A (7) bekezdés nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, ha
   a) a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem vehető figyelembe, vagy
   b) a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha az elkövető elítélése esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.
   (9) * A (8) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön végrehajtott büntetést, intézkedést vagy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe vagy intézkedésbe be kell számítani.

Question 620

A törvény hatálya

Answer 620

9. § * (1) A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben a büntetőeljárást e törvény szerint kell lefolytatni.
   (2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság eljárási cselekménye kiterjedhet a belföldön levő információs rendszer útján hozzáférhető adatokra, függetlenül az adatok elhelyezkedésétől. Az eljárási cselekmény az információs rendszer olyan részét érintheti, amelyhez a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság jogszabály felhatalmazása alapján az információs rendszer védelmét szolgáló eszköz vagy informatikai megoldás megkerülése vagy kijátszása nélkül hozzáférhet.
   (3) A (2) bekezdés alapján végzett eljárási cselekmény nem érinti Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit.

Question 621

Átmeneti rendelkezések

Answer 621

868. § (1) E törvény rendelkezéseit - a 868-876. §-ban meghatározott eltérésekkel - a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
     (2) Az eljárást - a (3) bekezdésben szabályozott kivétellel - a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező és a korábbi jogszabályban meghatározott összetételű bíróság folytatja le, ha az ügy e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkezett.
     (3) Ha a bíróság a korábbi jogszabály alapján a törvény erejénél fogva járt el egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban, és e törvény alapján egyesbíró jár el, e törvény hatálybalépése után a továbbiakban egyesbíróként jár el.
     (4) Az e törvény hatálybalépése előtt történt hatályon kívül helyezés esetén a megismételt eljárást - az (5) bekezdésben szabályozott kivétellel - az e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le.
     (5) Az e törvény hatálybalépése előtt történt hatályon kívül helyezés esetén a megismételt eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le, ha az ügy a megismételt eljárás lefolytatására e törvény hatálybalépése előtt érkezett a bírósághoz.
     (6) * E törvénynek a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvénnyel megállapított 20. § (1) bekezdés 20. pontját a 2021. január 1. napját követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.
869. § (1) A 14. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a 2016. november 30. után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak.
     (2) A 14. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során kizártnak minősül
     a) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2017. június 30-ig hatályban volt 207. § (6) bekezdésében meghatározott ügyekben, illetve a házi őrizet egy éven túli meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyes bírájaként eljáró bíró, ha a büntetőeljárás 2013. november 22. után indult,
     b) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2017. június 30-ig hatályban volt 131. § (3) bekezdése, 138. § (3) bekezdése, 142. § (4) bekezdése, illetve 486. §-a alapján az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bíró, ha a büntetőeljárás 2016. november 30. után indult.
870. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt e törvény másként szabályozza.
     (2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő határidőket a korábbi jogszabály szerint kell számolni.
     (3) * A korábbi jogszabály alapján előterjesztett panasz, felülbírálati indítvány vagy egyéb indítvány elbírálását e törvény hatálybalépése után a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve a bíróság mellőzi, és erről az előterjesztőt tájékoztatja, ha e törvény alapján nincs helye panasz, felülbírálati indítvány vagy egyéb indítvány előterjesztésének, vagy annak címzettje e törvény alapján nem jogosult a döntésre.
     (4) E törvénynek az igazolási kérelem előterjesztésének határidejére vonatkozó szabályát e törvény hatálybalépését követően történt mulasztás esetében kell alkalmazni.
     (5) A korábbi jogszabály alapján felfüggesztett eljárást e törvény hatálybalépését követően e törvény szerint kell lefolytatni.
     (6) * E törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 2018. január 1-jét követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni.
     (7) * Az összbüntetési eljárás iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását az elítélt védője a 2018. január 1-je előtt indult büntetőeljárások esetében is benyújthatja elektronikus úton a bírósághoz.
871. § * Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban e törvénynek a tanúvallomás felhasználására vonatkozó szabályait azon tanúvallomások vonatkozásában lehet alkalmazni, amelyeknél a tanúzási figyelmeztetésre e törvény rendelkezései szerint is sor került.
872. § (1) A leplezett eszköz alkalmazásának törvényességét az engedélyezés időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell megítélni.
     (2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés esetén a titkos információgyűjtést végző szerv e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül döntést hoz arról, hogy előkészítő eljárást kezdeményez-e vagy feljelentést tesz- e.
     (3) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazására e törvény által meghatározott időtartamba be kell számítani a (2) bekezdés alapján kezdeményezett büntetőeljárásban végzett bírói, vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés időtartamát.
873. § (1) * A bűnügyi felügyelet elrendelésének, tartamának számítására vonatkozó szabályokat a korábbi jogszabály alapján elrendelt, fenntartott, vagy meghosszabbított házi őrizet, távoltartás vagy lakhelyelhagyási tilalom tárgyában hozott első esedékes döntéssel kezdődően kell alkalmazni.
     (2) A bíróság a korábbi jogszabály alapján elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási tilalom fenntartásának szükségességét e törvény hatálybalépését követő négy hónapon belül felülvizsgálja. A bűnügyi felügyelet tartamának számítására vonatkozó szabályokat e döntést követően kell alkalmazni.
     (3) Ha a korábbi jogszabály alapján letett óvadék mellett a bíróság nem rendelt el házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat, a bíróság e törvény hatálybalépését követő négy hónapon belül rendelkezik a bűnügyi felügyelet elrendeléséről vagy az óvadék visszaadásáról.
874. § (1) E törvénynek a kizárólagos ügyészségi nyomozásra vonatkozó szabályait e törvény hatálybalépését követően indult nyomozásokban kell alkalmazni.
     (2) Ha a korábbi jogszabály alapján sor került a gyanúsított kihallgatására, a nyomozás korábbi jogszabály szerint meghatározott vagy meghosszabbított határidejének lejártakor kell a nyomozás ügyiratainak ügyészség részére történő bemutatásáról intézkedni.
     (3) E törvénynek a magánindítvány előterjesztésének határidejére vonatkozó szabályát e törvény hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmények esetében kell alkalmazni.
     (4) Ha e törvény hatálybalépésének időpontjában az ügyben a korábbi jogszabály alapján elrendelt feljelentés kiegészítése során a nyomozó hatóság eljárási cselekményeket végez, a nyomozó hatóság a hatálybalépéstől számított három napon belül feljegyzést készít, és e törvény rendelkezései szerint a feljelentést átteszi, elutasítja, vagy a nyomozást elrendeli.
     (5) Az ügyészség megszünteti az eljárást, ha a korábbi jogszabály alapján elrendelt vádemelés elhalasztásának tartama e törvény hatálybalépését követően eredményesen eltelt. Ebben az esetben az ügyészség a bűnügyi költségnek vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat.
     (6) A korábbi jogszabály alapján elrendelt vádemelés elhalasztása esetén az eljárást e törvény szabályai szerint folytatni kell, ha
     a) a gyanúsítottnak a vádemelés elhalasztása ellen bejelentett panaszát e törvény hatálybalépése után bírálják el,
     b) a gyanúsítottat a vádemelés elhalasztása tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt a vádemelés elhalasztása tartama alatt gyanúsítottként hallgatják ki, ideértve azt is, ha a megalapozott gyanú közlése a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges, vagy
     c) a gyanúsított a pártfogó felügyelet szabályait vagy a vádemelés elhalasztásáról szóló határozattal előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi, illetve a kötelezettségét nem teljesíti, és az nem is várható.
     (7) Ha a vádemelés elhalasztására a Btk. 180. §-ában vagy 212. § (3) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel került sor, az eljárást e törvény szabályai szerint folytatni kell, ha
     a) a gyanúsított a büntethetőség megszűnését eredményező magatartást nem tanúsítja, és az nem is várható, vagy
     b) * a gyanúsítottat a vádemelés elhalasztásának tartama alatt elkövetett ugyanolyan bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatják ki, vagy ez a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges.
     (8) * A bíróság nem szüntetheti meg az eljárást,
     a) amiatt, hogy a korábbi jogszabály alapján benyújtott vádirat nem tartalmazza az ügyészségnek a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására, illetve ezek nemére vonatkozó indítványát, vagy
     b) ha a korábbi jogszabály alapján benyújtott vádirat korábbi jogszabály szerinti hiányosságainak pótlása nem történt meg, de a vádirat e törvényben foglaltaknak megfelel.
875. § (1) Ha az ügyiratok e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkeztek, a bíróság e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül előkészítő ülést tart, kivéve, ha a bíróság e törvény hatálybalépését megelőzően kitűzte a tárgyalást.
     (2) Ha a bíróság a korábbi jogszabály alapján közvetítői eljárás lefolytatása érdekében függesztette fel az eljárást, a közvetítői eljárás befejezését követően megszünteti az eljárást, ha a Btk. 29. § (1) bekezdése alkalmazható.
     (3) Ha bíróság a korábbi jogszabály alapján a Btk. 180. §-ában vagy a 212. § (3) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel függesztette fel az eljárást, és e büntethetőséget megszüntető ok alapján megszünteti az eljárást, a bűnügyi költségnek vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a vádlottat.
     (4) Jogegységi eljárást az e törvény hatálybalépése előtt befejezett vagy a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyben is lehet indítványozni.
876. § (1) Ha a bíróság e törvény hatálybalépését megelőzően a bíróság elé állítás során az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, e törvény hatálybalépését követően a további eljárást e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.
     (2) Ha a bíróság a végzését tárgyalás mellőzésével e törvény hatálybalépése előtt hozta meg, és tárgyalás tartását kérték, az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni.
     (3) Ha a tárgyalás mellőzését a pótmagánvádló vagy a magánvádló indítványozta, a bíróság a korábbi jogszabály alapján dönt, ha az indítvány a bíróságra e törvény hatálybalépése előtt érkezett.
     (4) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a pótmagánvádló vádejtés esetén is vádindítvány alapján jár el, ha a vádindítványt e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz benyújtották.
     (5) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a pótmagánvádló eljárhat jogi képviselő nélkül is, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik, vagy a nem természetes személy pótmagánvádló képviseletének ellátására a sértett ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, illetve a sértettel alkalmazotti jogviszonyban lévő személy jogi szakvizsgával rendelkezik.
     (6) Ahol a határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt elrendelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés végrehajtását e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdték, ott végrehajtható e törvény hatálybalépését követően is.
     (7) Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett különleges eljárást a bíróság a korábbi jogszabály rendelkezései szerint fejezi be.

Question 622

EBH2019. B.16.

Question 623

Az alapvető jogok védelme

Answer 623

2. § (1) A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani mindenkinek az emberi méltóságát.
   (2) A büntetőeljárásban mindenki számára biztosítani kell a szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogot.
   (3) A büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak az e törvény szerinti eljárásban, az e törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó más eljárási cselekmény vagy intézkedés útján nem biztosítható.

Question 624

Az eljárási feladatok megoszlása

Answer 624

Az eljárási feladatok megoszlása

5. § A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés elkülönül.

Question 625

Az ítélkezés alapja, vádhoz kötöttsége és a jogorvoslat *

Answer 625

6. § (1) A bíróság vád alapján ítélkezik.
   (2) A bíróságnak a vádról döntenie kell, a vádon túl nem terjeszkedhet.
   (3) A bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet és csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz.
   (4) * A Kúria határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.

Question 626

alapvető jogok az Alaptörvényben

Answer 626

I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.

(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

Question 627

Az ártatlanság vélelme

Answer 627

1. § Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja.

Question 628

A védelem joga

Answer 628

3. § (1) A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez.
   (2) A terheltnek joga van ahhoz, hogy személyesen védekezzen, és ahhoz is, hogy a védelem ellátására védő közreműködését vegye igénybe.
   (3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e törvényben meghatározottak szerint védőt biztosít a terhelt számára.
   (4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles megfelelő időt és körülményeket biztosítani a védelemre való felkészüléshez.
   (5) A terheltnek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen.
   (6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles a terheltet mentő és a büntetőjogi felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból figyelembe venni.

Question 629

A büntetőeljárás nyelve és a nyelvhasználat joga

Answer 629

8. § (1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. A Magyarországon élő, törvényben elismert nemzetiségek tagjai a büntetőeljárásban a nemzetiségi anyanyelvüket használhatják.
   (2) Senkit nem érhet hátrány amiatt, hogy a magyar nyelvet nem ismeri.
   (3) A büntetőeljárásban mindenki jogosult az anyanyelvét használni.
   (4) A büntetőeljárásban a hallássérült, illetve a siketvak személy jogosult jelnyelvet használni.

Question 630

A bizonyítás alapvetései

Answer 630

7. § (1) A vád bizonyítására a vádló köteles.
   (2) A terhelt nem kötelezhető az ártatlanságának bizonyítására.
   (3) A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.
   (4) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.
   (5) Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészséget és a nyomozó hatóságot nem köti a polgári, a közigazgatási, a szabálysértési, a fegyelmi vagy más eljárásban hozott határozat, illetve az abban megállapított tényállás.

Question 631

XXVIII. cikk

Answer 631

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
(3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.
(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt.
(6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.
(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Question 632

terhelt érdekében kirendelt védőt a terhelti kihallgatás helyéről és időpontjáról igazolható módon, olyan időben értesítsék, hogy

Answer 632

Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 48. § (1) bekezdésének alkalmazásakor a terhelt érdekében kirendelt védőt a terhelti kihallgatás helyéről és időpontjáról igazolható módon, olyan időben értesítsék, hogy a kirendelt védőnek lehetősége legyen az eljárási törvényben foglalt jogait gyakorolni és a terhelti kihallgatáson részt venni. Ilyen értesítés elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítékként nem értékelhető.

Question 633

Tisztességes tárgyaláshoz való jog - EJEE

Answer 633

Tisztességes tárgyaláshoz való jog
1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által
létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen
nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot
polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene
felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ítéletet
nyilvánosan kell kihirdetni, a tárgyalóterembe történő belépést
azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás
teljes időtartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy
demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend, illetőleg a
nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak
10 11
érdekei, vagy az eljárásban résztvevő felek magánéletének védelme
szempontjából szükséges, illetőleg annyiban, amennyiben ezt a
bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy
az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn,
melyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit
veszélyeztetné.
2. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig
ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek
megfelelően meg nem állapították.
3. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van –
legalább – arra, hogy
a) a legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven,
amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene
felhozott vád természetéről és indokairól;
b) rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szükséges
idővel és eszközökkel;
c) személyesen, vagy az általa választott védő segítségével
védekezhessék, és ha nem állnak rendelkezésére eszközök
védő díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei
ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki
számára ügyvédet;
d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz
és kieszközölhesse a mentő tanúk megidézését és
kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a
vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják;
e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti, vagy
nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.