Brainscape's Knowledge GenomeTM

Browse over 1 million classes created by top students, professors, publishers, and experts.


See full index

BE > KÖZBENSŐ ELJÁRÁS > Flashcards

KÖZBENSŐ ELJÁRÁS Flashcards

1
Q

Az ügyészség a nyomozás során bármikor közölheti a gyanúsítottal és a védővel, hogy milyen meghatározott intézkedés alkalmazására vagy határozat meghozatalára lát lehetőséget abban az esetben, ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismeri. Melyek ezek a lehetőségek?

A
  • közvetítői eljárás céljából az eljárás felfüggesztése, annak eredményéhez képest az eljárás megszüntetése,
  • feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása és annak eredményéhez képest az eljárás megszüntetése,
  • a gyanúsított együttműködésére tekintettel az eljárás megszüntetése, ill. a feljelentés elutasítása,
  • vádalku megkötése (egyezség a bűnösség beismeréséről)
  • ha egyikre sincs lehetőség, akkor az ügyész vádat emel, de ilyenkor is sor kerülhet a bíróság elé állításhoz vagy a büntetővégzéshez szüks intézkedések megtételére, bizonyos esetekben nem is az ügyészség emel vádat (magánvád, pótmagánvád):
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Ki kezdeményezhet intézkedéseket, határozatokat az ügyészségen kívül (mint vádalku, felt ügyészi felfügg, stb.)?

A
  • gyanúsított
  • védő

nyomozás során bármikor

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Közvetítői eljárás lényege?

A

A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett MEGEGYEZÉSÉT, a bűncselekmény következményeinek JÓVÁTÉTELÉT és a gyanúsított jövőbeni JOGKÖVETŐ magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes HOZZÁJÁRULÁSUKKAL alkalmazható eljárás.

független, harmadik személy (közvetítő bevonásával) írásbeli megállapodás jön létre, sértett és terhelt közötti fkonfliktust kezelő.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Közvetítői eljárás feltételei

A

Pozitív feltételek
- hat bcs csoport (élet, testi épség, emberi szabadság, emberi méltóság és alapjogok, közlekedési, vagyon elleni, szellemi tul elleni)
- 5 évi szabvesztésnél nem súlyosabban büntetetedő
- gyanúsított v sértett indítványozza, ehhez hozzájárul
- következmények jóvátétele várható
Negatív feltételek
- többszörös vagy különös visszaesés
- bűnszerv-ben elköv
- bcs halált okozott
- próbaidő, próbára bocsátás, feltételes ügyészi felfüggesztés alatti szándékos elköv
- két éven belül közvetítői elj
- katonai büntetőelj a katona szervének sérelmére elköv bcs

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Közvetítői eljárás lefolytatása céljából az ügyészség az eljárást hány alkalommal és mennyi időre függesztheti fel?

A

egy alkalommal, hat hónapra

+
ha a megállapodásban foglalt kötelezettség az eljárás felfügg tartama alatt nem teljesíthető, az ügyészség a felfügg tartamát max 18 hónappal meghosszabbíthatja.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Felhasználható-e bizonyítékként a gyanúsítottnak vagy a sértettnek a közvetítői eljárás során tett nyilatkozata az ügyben bizonyítékként?

A

nem használható fel! + az eljárás eredményét nem lehet a gyanúsított terhére értékelni.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Feltételes ügyész felfüggesztés mit jelent?

A

Az ügyészség határozattal felfüggesztheti az eljárást, ha a gyanúsított jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetése várható.

ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztéssel egyidejűleg magatartási szabályt vagy kötelezettséget írhat elő. + pártfogó felügyeletet rendelhet el.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Feltételes ügyész felfüggesztés feltételei?

A

különös okai
- max 3 évi (különös mélt érdeml eset 5 évi), fiatalkorúnál max 8 évi szabveszt fenyegetettség
-bcs jellegére, elköv módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a magatartás kedvező változása várható.
kizáró okok
- többszörös visszaeső
- bűnszerv
- próbaidő, próbára bocsátás, feltételes ügyészi felfüggesztés alatti szándékos elköv

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Mekkora lehet a feltételes ügyészi felfügg tartama?

A
  • min 1 év
  • max bcs szabvesztés fenyegetettsége (fiatalk max 3 év)
  • terhelt magatartása büntethetőséget megszüntető ok - 1 év
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Feltételes ügyészi felfüggesztésnél a magatartási szabályok célja és tartalma?

A

cél

a) a gyanúsított képes-e teljesíteni a tervezett magatartási szabályt vagy kötelezettséget,
b) a gyanúsított a tervezett pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezeléshez hozzájárul- e, és
c) ha a jóvátétel lehetősége fennáll, a sértett a jóvátételhez hozzájárul-e.

tartalma

a) a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, az adóbevétel-csökkenés, a vámbevétel-csökkenés összegét vagy a bűncselekmény elkövetési értékét térítse meg,
b) más módon gondoskodjon a sértettnek adandó jóvátételről,
c) meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen vagy a köz számára munkát végezzen,
d) előzetes hozzájárulása esetén pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben vegyen részt.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

a feltételes ügyészi felfüggesztésre tekintettel a terhelt nem büntethető az alapját képező bcs miatt, ha

A
  • az előírt magatartás tanúsította
  • felfüggesztés tartama eredményesen eltelt

(az ügyészség ekkor megszünteti az eljárást)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

GYANÚSÍTOTT EGYÜTTMŰKÖDÉSE

Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetve más büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek, akkor az ügyészség az eljárási szaktól függően:

A
  • a feljelentést elutasíthatja

- eljárást megszüntetheti

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

az együttműködést kizárja, ha olyan bcs a gyanúsítás tárgya, amely

A
  • más életének szándékos kioltásával jár
  • maradandó fogyatékosságot
  • súlyos egészségromlást szándékosan okozó.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

a terhelti együttműködés esetén ki fizeti meg a kárt (sérelemdíjat), amelynek megtérítésére a polgári jog szerint a terhelt köteles?

A

az állam

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Vádalku mit jelent?

A

Az ügyészség és a terhelt a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről (a továbbiakban: egyezség). Az egyezségkötésnek nem akadálya, ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte.
DE: A magánvádló a vádlottal nem köthet egyezséget.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

ki kezdeményezheti a vádalkut?

A

az egyezség megkötését a terhelt, a védő és az ügyészség egyaránt kezdeményezheti.

Védő részvétele kötelező az egyezség megkötésére irányuló eljárásban.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Ha az ügyészség és a terhelt nem kötött egyezséget, a kezdeményezés, valamint az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként felhasználhatóak-e?

A

nem használhatók fel, azok nem képezik az eljárás ügyiratainak részét. Ebben az esetben az ügyészség az egyezség megkötésére irányuló kezdeményezésről sem tájékoztathatja a bíróságot.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

A vádalku (egyezség) kötelező tartalmi elemei?

A

a) * bűncselekmény tényállásának leírását és Btk. szerinti minősítését,
b) bűncselekmény vonatkozásában a terhelt nyilatkozatát arról, hogy a bűnösségét beismeri, és ennek érdekében vallomást tesz,
c) büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Egyezség (vádalku) tárgya nem lehet?

A
  • a kényszergyógykezelés,
  • az elkobzás,
  • a vagyonelkobzás és
  • az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, valamint
  • a bűnügyi költség viselése kivételével - más, az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdés
  • a polgári jogi igény vagy
  • a szülői felügyeleti jog megszüntetése.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

vád fogalma?

A

a vád az állam büntető igénye, amelyet az arra jogosult (vádló) meghatározott személlyel szemben (vádlott) a bíróság előtt azért érvényesít, mert megalapozott a gyanú, hogy ennek a meghatározott személynek meghatározott magatartása bcs törvényi tényállását valósította meg.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

a vád két fő fajtája?

A
  • közvád: közvádlót illeti meg a vádképviselettel járó jogok. Formája: vádirat vagy feljegyzés
  • magánvád: magánszemélyt illetik meg. Formája: vádindítvány (pótmagánvádnál), feljelentés (magánvádnál)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Magánvád négy formája?

A
  • főmagánvád
  • mellékmagánvád
  • pótmagánvád
  • viszonvád
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Mi az a főmagánvád?

A

ahol az ügyész hozzájárulása nélkül jogosult a sértett a vádképviseletre (Be. szerinti magánvád)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Mi az a mellékmagánvád:

A

az ügyésszel egyidejűleg, csak kisegítő jelleggel vagy viszonylag önállóan kifejtett sértetti, károsulti vádképviselet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Q

Mi az a pótmagánvád?

A

ügyész helyett végzett sértetti vádképviselet, ha az ügyész mellőzi a vádemelelést, elejti a vádat, nem fellebbez a felmentő ítélet ellen (nálunk korlátozottan érvényesül, fellebbezés hiánya esetén pl nem!)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
26
Q

Mi az a viszonvád?

A

kölcsönösen elkövetett egyes magánvádas bcs-ek esetén a terhelt is vádat emelhet a magánvádlóval szemben.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
27
Q

Mivel emel vádat az ügyészség?

A
  • vádiratnak a

- bírósághoz való benyújtásával

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
28
Q

Ki jogosult a vádemelésre?

A

általában az ügy elsőfokú elbírálására jogosult bíróság mellett működő ügyészség

különböző ügyészségek illetékességébe tartozó bcs esetén az az ügyészség, mely megelőzés szerint korábban intézkedett.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
29
Q

Vádirat törvényes elemei

A

a) a vádlott azonosításra alkalmas megjelölése,
b) a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírása,
c) a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése,
d) az ügyészségnek a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására, vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető terhelt felmentésére vonatkozó indítványa.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
30
Q

Vádirat egyéb elemei

A

a) a vád tárgyává tett cselekményekkel, illetve részcselekményekkel összefüggő, rendelkezésre álló bizonyítási eszközök megjelölését,
b) az ügyészségnek az egyes cselekmények, illetve részcselekmények és a büntetéskiszabási körülmények bizonyításával összefüggő bizonyítási indítványait,
c) a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését, továbbá a vádiratot benyújtó ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó rendelkezésekre való utalást,
d) az ügyészség közlendőit,

e) az ügyészség további indítványait.
f) személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartására vonatkozó indítvány
g) vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetésének indítványozása (vádlott gyereke és másik szülő kezdeményezheti)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
31
Q

Hogy történik a vádemelés egyezség (vádalku) esetén?

A
  1. § (1) Ha az ügyészség és a terhelt egyezséget kötött, az ügyészség a jegyzőkönyvbe foglalt egyezséggel azonos tényállás és minősítés miatt emel vádat.
    (2) Az ügyészség a vádiratban indítványt tesz arra, hogy a bíróság
    a) az egyezséget hagyja jóvá,
    b) az egyezség tartalmával egyező milyen büntetést szabjon ki, illetve intézkedést alkalmazzon,
    c) az egyezség tartalmával egyező milyen egyéb rendelkezést tegyen.
    (3) Az egyezséget tartalmazó jegyzőkönyvet az ügyészség a vádirattal együtt nyújtja be a bírósághoz.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
32
Q

Ha a vádemelésre a terhelt távollétében kerül sor, akkor adott esetben a gyanúsítás is elmaradhat a vádemelés előtt. Ugyanakkor a vádiratnak mit kell tartalmaznia?

A

a terhelt távollétében való ELJÁRÁS FELTÉTELEIVEL kapcsolatos KÖRÜLMÉNYEK felsorolását!

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
33
Q

Mely eljárásban nyújtható be feljegyzés közvádemelésként?

A

a bíróság elé állításos külön eljárásban

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
34
Q

A bíróság elé állításos eljárás feltételei

A

vagylatos feltétel:

  • a terheltet bcs elkövetésén tetten érték
  • vagy a bcs elkövetését beismerte

objektív feltételek:

  • bcs elköv-től számított 2 hónapon belül
  • bcsre a tv 10évi szabvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel el

szubj feltételek:

  • ügy megítélése egyszerű
  • bizonyítékok rendelkezésre állnak
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
35
Q

A feljegyzés tartalma

A
  • gyanúsított azonosítására lkalmas személyes adatai
  • bíróság elé állítás tárgyát képező cselekmény leírása
  • cselekmény Btk szerinti minősítése
  • bizonyítási eszközök felsorolása
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
36
Q

Mely eljárásban indul meg az eljárás feljelentésre?

A

magánvádas (viszonvádas)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
37
Q

a feljelentés mit tartalmaz?

A

a sértettt

  • ki ellen
  • milyen cselekmény miatt
  • milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
38
Q

magánvádas eljárásban ki képviseli a vádat?

A

sértett

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
39
Q

hol kell a feljelentést megtenni?

A

bíróságon kell megtenni, de ilyenkor a vádemelés nem alapozható a sértett lakcímére (tartózkodási helyére)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
40
Q

ha a feljelentést azért utasították el (eljárást azért szüntették meg), mert a cselekmény nem közvádra üldözendő bcs, határozatában az ügyészség tájékoztatja a sértettet, hogy a magánvádra üldözendő bcs miatt a vádat magánvádlóként képviselheti. A sértett a kézbesítést követő mennyi időn belül léphet fel magánvádlóként?

A

1 hónapon belül léphet fel, és ha a magánindítvány hiányzik, a nyilatkozatát e határidőn belül pótolhatja.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
41
Q

Mit tesz a bróság a feljelentéssel?

A

megvizsgálja, és han nincs helye áttételnek, elj felfügg v megszüntetésnek,

  • feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha a cselekmény közvádra büntetendő, vagy megfontolandónak tartja, hogy az ügyészség vegye át a vád képviseletét (annak 8napon belül nyilatkoznia kell),
  • felhívhatja a sértettet, hogy írásban pontosítsa a feljelentést,
  • nyomozást rendelhet el, ha a feljelentésből a feljelentett kiléte v a bcs nem állapítható meg (ha ismeretlen elkövető kiléte a nyomozás adatai alapján sem volt megállapítható, a bíróság az eljárást megszünteti), vagy ha bizonyítási eszközök felkutatása szükséges.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
42
Q

Hány alkalommal veheti át a magánvádlótól a vád képviseletét az ügyészség?

A

1x

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
43
Q

Mely jogok illetik meg a sértettet, ha ha tőle mint magánvádlótól az ügyészség átveszi a vád képviseletét?

A

sértett jogai és kötelezettségei

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
44
Q

Ha az ügyészség ELÁLL a vád képviseletétől, mi történik a váddal?

A

a magánvádló vádképviseleti joga FELÉLED

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
45
Q

Mikor ejtheti a vádat a magánvádló?

A

bármikor

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
46
Q

Pótmagánvádlóként való fellépés feltételei

A

feljelentés elutasítása esetén

  • elutasítás oka bcs nem bcs
  • bcs gyanúja hiányzik
  • büntethetőséget vagy büntetendőséget kizáró ok áll fenn
  • a sértett az ügyész által elutasított panasszal élt a feljelentés elutasítása ellen (2 hónapon belül)
  • nem áll fenn pótmagánvádas eljárást kizáró ok

eljárás megszüntetése esetén

  • megszüntetés oka csel nem bcs
  • nem a gyanúsított követte el
  • nem állapítható meg bcs elköv
  • büntethetőséget v büntetendőséget kizáró ok
  • a sértett az ügyész által elutasított panasszal élt az eljárás megszüntetése ellen (2 hónapon belül)
  • nem áll fenn a pótmagánvádas eljárást kizáró ok

vád elejtése esetén

  • a sértett a vádelejtéstől való bírósági értesítést követő 15 napon belül léphet fel
  • nem áll fenn a pótmagánvádas elj kizáró ok (kivéve: fedett nyomozó, együttműk terhelt, egyezség)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
47
Q

Mi a vádemelés formája a pótmagánvádas eljárásban?

A
  • vádindítvány

- vádelejtés esetén a sértett írásbeli bejelentése, hogy pótmagánvádlóként kíván fellépni

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
48
Q

Pótmagánvádas eljárást kizáró okok?

A
  • feljelentett fiatalkorú
  • a büntethetőséget kizáró ok a gyermekkor v kóros elmeáll
  • bcs a sértett jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem sértette v veszélyeztette
  • a sértett az állam v közhatalmat gyakorló szerv
  • a fedett nyomozó, a leplezett eszközök alkalmazásár feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműk személy elleni feljelentés elutasítás (eljárás megszünt)
  • terhelttel való egyezség miatti feljelentés elutasítás
  • jelentéktelen bcs miatt, egyezségkötés keretében történt eljárás megszüntetés.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
49
Q

Pótmagánvádas eljárásban mi kötelező?

A
  • sértett jogi képviselete

- védelem is

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
50
Q

Pótmagánvádas eljárásban a sértett polgári jogi igényét meddig terjesztheti elő?

A

legkésőbb a vádindítványban terjesztheti elő

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
51
Q

Van-e helye közvetítői eljárásnakk pótmagánvádas eljárásban?

A

ha az ügyészség a vád képviseletét átvette (egy alkalommal veheti át)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
52
Q

Miben különbözik a vádindítvány a vádirattól?

A
  • kevesebb tartalmi eleme van
  • nem kell tatalmaznia indítványt a szankciókra, nem kell bizonyítási indítványokat tenni, hatáskörre és illetékességre utalni, stb.
  • polgári jogi igény megjelölése
  • felolvasandó tanúvallomások körének a megjelölése
  • tartalmaznia kell a sértettnek és a jogi képviselőnek az aláírását
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
53
Q

A bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha?

A

vádindítvány elutasításának okai

  • tvben meghatározott határidő letelte
  • sértettnek nincs jogi képviselője (15 napon belül nem pótolja)
  • pótmagánvádlóként való fellépésnek nincs helye
  • vádindítvány nem tartalmazza a törvényes kellékeket (pótolható 15 napon belül)

+ mentesség felfüggesztésére jogosult a mentesség felfüggesztését elutasította.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
54
Q

Miről dönt a bíróság a tárgyalás előkészítése során?

A

a vád alá helyezésről dönt, arról ,hogy a benyújtott vád alapján van-e ténybeli vagy jogi akadálya a bírósági eljárásnak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
55
Q

Mely három lépcsőfokban történik az eljárásra jogosult bíróság meghatározása?

A
  • joghatóság: magyar bíróságok a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben járhatnak el (Btk. 3. §)
  • hatáskör: milyen szervezeti felállású bíróság jár el (járásbíróság, tvszék, ítélőtábla, Kúria)
  • illetékesség: azonos szervezeti felállású bíróság közül melyik járjon el.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
56
Q

Melyik bíróság jár el elsőfokon?

A

általános elsőfokú hatáskörrel a helyi bíróság rendelkezik

kiemelt ügyekben a tvszék jár el elsőfokon

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
57
Q

Mit jelent a hatáskörelvonás tilalma?

A

az elsőfokú bíróság meghatározása egyben kijelöli a másod (esetlegesen harmadfokon) eljáró bíróságot is, ettől eltérni nem lehet.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
58
Q

Törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó bcs-ek csoportjai?

A
  • legsúlyosabb bcs, amelyekre tv a 15 évig terjedő vagy annál súlyosabb szabveszt büntetés kiszabását is lehetővé teszi,
  • kiemelt bcs: emberiesség elleni háborús, állam elleni, emberkere, emberiesség elleni,
    -életveszélyt v halált okozó egyes bcs
  • korrupciós bcs
  • vagyon elleni bcs egyes erőszakos vagy legsúlyosabban minősülő nem erőszakos esetei
  • nki elemet tartalmazó bcs
    -közig-sal összes egyes bs
  • katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bcs-ek, ilyenkor az 5 kijelölt tvszék katonai tanácsának egyike jár el
  • egyéb esetek: egyes egügyi bcs-ek, szerzői joghoz kapcs, gazdálkodással összefüggő
    +
  • terhelt különböző bíróságok hatkörébe tartozó bcs-eket követett el.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
59
Q

Melyik elsőfokú bíróság lesz illetékes?

A
  • általános (bsc elköv, megelőzés, tényleges lakóhely, több terhelt)
  • kizárólagos (székhelyi bíróságok, PKKB megyére kiterjedő illetékesség)
  • különös (bcs elköv helye Mo határain kívül)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
60
Q

Általános illetékesség szabályai részletesen

A
  • főszabály szerint az eljárásra az az elsőfokú bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a bcs-t elkövették
  • további diszpozitív illetékességi szabályok
    1. megelőzés: ha a bcs-t több bíróság területén követték el, v az elkövetés helye nem állapítható meg az jár el, aki az ügyben korábban intézkedett. Kiv. a tárgyalás kitűzése előtt ismeretessé válik az elköv helye, és az ügyész (terhelt, védő, pótmagánvádló, magánvádló) indítványozza az elkövetés helye szerinti eljárást.
    2. tényleges lakóhely: eljárhat az a bíróság is, amelyek területén a terhelt vagy a sértett lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található, ha az ügyészség ott emel vádat (erre nincs mód magánvádas, katonai eljárásban)
    3. több terhelt: terheltek egyikére illetékes bíróság eljárhat, ha ez a hatkörét nem haladja meg.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
61
Q

Kizárólagos illetékesség részletszabályai

A

ún székhelyi bíróságok járnak el a megyére kiterjedő illetékességgel az alábbi bcs-ek esetén:

  • egyes veszélyeztetési vagy veszélyokozó bcs-ek
  • atomenergia felhasználásával összefüggő egyes bcs-ek
  • gazdasági jell bcs
  • költségvetést károsító egyes bcs
  • pénz- és bélyeghamisítás egyes esetei
  • határzárral kapcs eljárás
  • egyéb bcs
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
62
Q

különös illetékességi ok

A

magyar büntető joghatóság alá tartozó bcs-ek azon eseteinél áll fenn, amikor a bcs-t terhelt Mo. határain kívül követte el. az a bíróság illletékes, amelynek a területén a terhelt lakcíme vagy tényleges tart helye található (távollétes elj utolsó lakcím). Katonai büntetőelj -ban a külföldön elköv bcs Fővárosi Tvszék katonai tanácsa az illetékes.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
63
Q

Ki illetékes, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg?

A

járásbíróság hatkörébe tartozó ügyben a PKKB
törvényszék hatkörébe tartozó ügyben Fővárosi Tvszék

Vagyonelvonásra irányuló eljárásban, ha bíróság illetékessége nem állapítható meg, az a bíróság jár el, amely bíróság illetékességi területén a vagyonelvonásra irányuló eljárás megindítására okot adó körülményt a hatóság észlelte.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
64
Q

Bíróság hogy vizsgálja hatáskörét és illetékességét?

A

tárgyalás megkezdéséig hivatalból
azt követően: ha az ügy elbírálása a bíróság hatkörét meghaladja, katonai büntetőeljárás vagy más bíróság kizárólagos illetékessége alá tartozik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
65
Q

Eljáró bíróság összetétele

A

ügy érdemében elsőfokon egyesbíró vagy tanács (három hivatásos bíró, ha az egyesbíró az ügyet tanács elé utalta), speciális tanács (gazdálkodási, fiatalkorú, katonai elj)

perorvoslati eljárásban tanács (kistanács 3 hiv bíró, nagytanács 5 hivatásos bíró)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
66
Q

Másodfokon mely bíróság illetékes?

A

melynek területén működő alacsonyabb szintű bíróság hozta az elsőfokú határozatot.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
67
Q

Mely esetekben jár el az elsőfokú bíróság speciális összetételű tanácsban?

A
  • gazdálkodással összefüggő kiemelt bcs esetén a 3 hiv bíróból az egyik a tvszék gazdasági ügyszakánakk kijelölt bírája
  • fiatalkorú elleni büntetőelj-bana tanács 1 hivatásos bíróból áll, 2 ülnök
  • törvényszék katonai tanácsa: 1 hiv bíró és két katonai ülnök
68
Q

Mikor utalhatja a másodfokú és harmadfokú bíróság gazdálkodással összefüggő kiemelt bcs miatt az ügyet nagytanács elé (5 hiv bíró)?

A
  • ügy bonyolultsága
  • eljárás ügyiratainak terjedelme
  • büntelj-ban részt vevő személyek száma
  • egyéb okból szükségesnek tartja
69
Q

Eljárhat-e elsőfokú bíróság hatkörébe tartozó ügyekben egyesbíró (tanácselnök) helyett bírósági titkár?

A

igen, pl védő vagy szakértő kirendelésével kapcsolatosan, saját határozatának kijavítása, kiegészítése, bűnügyi költség

70
Q

Eljárhat-e bírósági ügyintéző a bíróság hatkörébe tartozó ügyben?

A

igen

  • jszban meghat esetekben
  • tárgyaláson kívül
  • bíró irányítása és felügyelete mellett
71
Q

Mely kérdéseket vizsgál meg az ügyben hatkörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az ügyiratok bírósághoz érkezését követő 1 hónapon belül?

A
  • áttétel (tanácselnök, titkár is)
  • egyesítés, elkülönítés (tanácselnök, titkár is)
  • eljárás felfügg (tanácselnök, egyes esetekben titkár is)
  • eljárás megszüntetése (tanács)
  • ügyészség megkeresése a vádirat hiányosságainak pótlására (tanácselnök, titkár is)
  • kényszerint való döntés (tanács)
  • vádtól eltérő minősítés megállapítása (tanácselnök)
  • bíróság tanácsa elé utalás (tanácselnök)
  • vádirat közlése (tanácselnök, titkár is)
  • intézkedés eljárási csel iránt (tanácselnök, titkár is)
72
Q

Kötelező felfüggesztési okok a tárgyalás előkészítési szakban

A
  • vádlott tartós, súlyos betegsége
  • vádlott bcs elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége
  • AB eljárásának a kezdeményezése (alaptörvény ellenesség)
  • Kúria eljárásának a kezdeményezése (önk rendelet fv)
  • EUB előzetes döntéshoz eljárás kezdeményezése
73
Q

Lehetséges felfüggesztési okok (korlátlan időre) a tárgyalás előkészítő szakban

A
  • vádlott ismeretlen helyen v külföldön
  • vádirat hiányosságainak pótlása célból
  • bíróság eljárási csel elvégzése iránt intézkedett
  • jogsegély iránti megkeresés
  • előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni
  • EU konzultációs eljárás kezdődik
  • nki elfogatóparancs alapján az átadást elhalasztották
  • nki büntetőbíróság kereste meg a magyar hatóságot
  • külföldi ítélet elismerését kezdeményezték
  • külföldi igazságügyi hatóság a kiadatás végrehajtását elhalasztotta
74
Q

Lehetséges felfüggesztési okok (max 1 évre) a tárgyalás előkészítő szakban

A
  • btk különös része alapján a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartása miatt a büntethetőség megszüntetése várható.
75
Q

Mi a jelentősége annak, hogy az eljárás megszüntetésére a tárgyalás előkészítése során ügydöntő vagy nem ügydöntő végzésben kerül sor?

A

az ügydöntő végzésben való megszüntetés jogerő hatással jár, azaz az ügyben új eljárást általában nem lehet indítani.

76
Q

Mely esetekben kerül sor az eljárás megszüntetésére ügydöntő végzéssel?

A
  • vád tárgyává tett cselekm nem bcs
  • gyermekkor mint büntethetőséget kizáró ok
  • halál, elévülés, kegyelem v törvényben meghatározott egyéb ok mint büntethetőséget megszüntető ok
  • res iudicata
  • vádelejtés (és nincs helye (pót)magánvádnak
  • jelentéktelen bcs
  • magánindítvány nem pótolható hiánya
77
Q

eljárás megszüntetése nem ügydöntő végzéssel

A
  • feljelentés/legfőbb ügyészi rendelkezés hiánya
  • vádat nem az arra jogosult emelte
  • vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a törvényes vagy lehetséges elemeket,
  • büntetőeljárás átadása/konzultációs eljárás eredménye
  • az ügy nem tartozik m büntető joghatóság alá
  • határzárral kapcs legfeljebb 5évi szabvesztéssel fenyegetett bcs-nél elsőfokú döntés előtt: Mo-on lakcímmel nem rendelkező nem magyar áp terhelt ismeretlen helyen tartózkodik.
78
Q

Mit tesz a bíróság, ha vádirat nem (vagy csak hiányosan ) tartalmazza a törvényes elemeket?

A

hivatalból v indítványra, hiányok megjelölése mellett végzésben felhívja (ha a lehetséges elemeket nem tartalmazza, felhívhatja) az ügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására, amire az ügyészségnek 2 hónap áll rendelkezésére (különben eljárás megszüntetés).

79
Q

Mely esetekben fogja a bíróság az ügyet 3 hivatásos bíróból álló tanács elé utalni az előkészítő ülés befejezéséig?

A
  • az ügy bonyolultsága
  • eljárás ügyiratainak terjedelme
  • résztvevő személyek száma
    v egyéb okból szükségesnek tartja.
80
Q

Mennyi időn belül kézbesíti a bíróság a vádiratot a vádlottnak és a védőnek?

A

Ügyiratok bírósághoz érkezésétől számított 1 hónap leteltekor legkésőbb. Egyben felhívja őket, hogy a bizonyítás lefolytatására vagy a bizonyíték kirekesztésére irányuló indítványát legkésőbb az előkészítő ülésen tegye meg.

81
Q

Mely intézkedéseket tesz meg a bíróság eljárási cselekmények iránt?

A
  1. § (1) A bíróság hivatalból vagy az erre jogosultak indítványára intézkedik aziránt, hogy a bizonyítási indítványban megjelölt bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.
    (2) A bíróság az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében legfeljebb két hónapos határidő megállapításával megkeresheti az ügyészséget. Az ügyészség megkeresése az erre jogosult más személy bizonyítási indítványában megjelölt bizonyítási eszköz felkutatására és biztosítására is irányulhat.
    (3) * A bíróság beszerzi a vádlott bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat és a szabálysértési nyilvántartási rendszer vádlottra vonatkozó adatait, valamint hivatalból beszerezheti a jogszabállyal rendszeresített egyéb közhiteles nyilvántartásnak a vádlottra, illetve a vád tárgyára vonatkozó adatait. A bíróság gondoskodik a vádlottra vonatkozó, az eljárásban figyelembe vehető tagállami ítélet megfeleltetéséről vagy külföldi ítélet érvényének az elismeréséről.
82
Q

Mi az a büntető végzés?

A

ügydöntő határozat, amelyben a bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból tárgyalás tartása nélkül az ügy iratai alapján dönt az ügy érdemében. Magánvádló nem indítványozhatja.

83
Q

Melyek a büntetővégzés objektív és szubjektív feltételei?

A

objektív feltételek:

  • 3 évi (beismerés esetén 5 évi) szabvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bcs
  • vádlott szabadlábon van, vgy más ügyben tartják fogva
  • az ügy érkezését követő 1 hónapon belül

szubj feltételek:

  • ügy megítélése egyszerű
  • a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető
84
Q

Mely rendelkezések alkalmazhatóak a büntetővégzésben?

A
  • büntetések: végrehajtásában felfügg szabveszt, közérdekű munka, pénzbüntetés, fogl eltilt, járművez eltilt, kitilt, sportrend kitilt, kiutasítás
  • intézkedések: jóvátételi munka, próbára bocsátás ,megrovás
  • egyéb rendelkezések: pártfogó felügyelet, elkobzás, polgári jogi igény
  • katonával szemben sajátos szankciók: lefokozás, rendfokozatban visszavetés, várakozási idő meghosszabbítása.
85
Q

Eljáró bíróságok hatásköre?

A

Kisebb ügyek:

  • járásbíróság, kerületi bíróság elsőfok
  • Tvszék másodfok
  • Ítélőtábla harmadfok

Kiemelt ügyek

  • Tvszék elsőfok
  • Ítélőtábla másodfok
  • Kúria harmadfok
86
Q

Van-e helye fellebbezésnek büntetővégzés ellen?

A

nincs helye, hanem a büntetővégzés kézbesítésétől számított 8 napon belül tárgyalás tartását kérhetik az alábbiak:

  • minden kérdésben: ügyész, magánvádló, vádlott, védő, fiatalkorú tves képviselője
  • járulékos kérdésekben: magánfél polgári jogi igény elbíráló rendelk, vagyoni érdekelt, egyéb érdekelt a rá vonatkozó rendelk kapcs.
87
Q

Lesz-e halasztó hatálya büntetővégzés kapcsán megküldött tárgyalás tartása iránti indítványnak?

A

igen, kivéve ha kizárólag a polgári jogi igény vonatkozásában terjesztették elő.

88
Q

Hogy kell tekinteni azt a helyzetet, ha a büntetővégzést nem lehet szabályszerűen kézbesíteni?

A

úgy kell tekinteni, mintha a vádlott tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett volna elő.

89
Q

Mi az az előkészítő ülés? Menny időn belül tartják a vádirat kézbesítésétől számítva?

A

a vádirat kézbesítésétől számított 3 hónapon belül
tárgyalás előkészítése érdekében tartott
nyilvános ülés
amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti a váddal kapcs álláspontját és
közreműködhet a büntetőelj további menetének alakulásában.

90
Q

Beleszólhat-e a vádlott az előkészítő ülés határnapjának az alakulásába?

A

ha a védő a vádirat kézbesítésétől számított 3 munkanapon belül indítványozza, a bíróság az előkészítő ülés határnapját a vádirat kézbesítésétől számított 1 hónapon túli időpontra tűzi ki, feltéve, hogy

  • a védő a nyomozásban nem vett részt vagy
  • a nyomozás ügyiratait önhibáját kívül nem ismerhette meg.
91
Q

Kik jelenléte kötelező az előkészítő ülésen?

A
  • ügyész
  • vádlott
  • védő (ha van)

+ sértettet arról értesítik.

92
Q

Mikor nincs helye előkészítő ülésnek?

A
  • távollévő terhelt esetén

- vagyonelvonásra irányuló eljárásban

93
Q

Mire figyelmeztet a bíróság az előkészítő ülésre való idézésben? (4)

A
  • az ülésen a vádlott beismerheti a bűnösségét abban a bcs-ben, amely miatt ellene vádat emeltek, és a beismerésel érintett körben lemondhat a tárgyaláshoz való jogáról,
  • ha abíróság a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatot elfogadja, akkor a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálja,
  • ha nem ismeri be a bűnösségét a váddal megegyezően, akkor előadhatja a védekezése alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékaiit az ülésen, vmint bizonyítás lefolytatását, bizonyítékok kirekesztését indítványozhatja,
  • az előkészítő ülést követően a bíróság a tényállás tisztázásához nem szükséges indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja, illetve a tényállás tisztázásához NEM szüks indítvány eljárás elhúzására alkalmas előterjesztése miatt rendbírságot szabhat ki.
94
Q

ha az előkészítő ülést megtartásának nincs akadálya, az előkészítő ülés MEGKEZDÉSE után a bíróság felhívására az ügyész mit tesz?

A
  • ismerteti a vád lényegét (vádlotti indítványra illetve hozzájárulásra mellőzhető)
  • megjelöli a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit és
  • indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére (tartamára) is arra az esetre, ha a terhelt az ülésen a bcs elkövetését beismeri.
95
Q

Az előkészítő ülésen az ügyész vádismertetése után mi következik?

A
  • a bíróság ezután a vádlottat kihallgatja. Figyelmeztetéseket követően a bíróság kérdést intéz a vádlotthoz, hogy beismeri-e a bűnösségét a vád tárgyává tett bcs-ben.
  • ezt követően kérdéseket lehet feltenni: 1. bíróság tagjai az ügyészhez, vádlotthoz, polgári jogi igény tekintetében a magánfélhez, 2. vádlotthoz az ügyész, védő, polgári jogi igény tekintetében magánfél is, 3. ügyészhez intézendő kérdésre a vádlott és a védő indítványt tehet.
96
Q

Mely esetben kerülhet sor az előkészítő ülésen ügyek elkülönítésére?

A

Ha a vádlott a bűnösségét nem ismerte be az előkészítő ülésen valamennyi olyan bcs-ben, amelyet a vád tartalmaz, akkor a bíróság a vádról egységesen, tárgyalás alapján határoz, de az ítélet kihirdetése érdekében azon ügyet elkülönítheti, amelyben a vádlott a bűnösségét beismerte.

97
Q

Mit kell ismertetni az előkészítő ülésen fiatalkorú terhelt esetében, ha az ilyen ülésen ügydöntő határozat meghozatalára kerülhet sor?

A
  • környezettanulmányt
  • pártfogó felügyelői véleményt
  • összefoglaló pártfogó felügyelői véleményt
98
Q

Mi az eljárás akkor, ha a terhelt az előkészítő ülésen beismeri bűnösségét?

A

a a vádlott a bűnösségét beismeri, és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a vádlott kihallgatása alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja-e. A vádlott kihallgatása - az előkészítő ülés jellegére figyelemmel csak a nyilatkozat elfogadása feltételeinek vizsgálatára irányul.

99
Q

Mely feltételekkel fogadhatja el a bíróság a vádlott beismerését az előkészítő ülésen?

A
  1. vádlott e nyilatkozatának természetét és jóváhagyásának következményeit megértette
  2. beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt ésszerű kétely nem mutatkozik
  3. bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják.
99
Q

Mely feltételekkel fogadhatja el a bíróság a vádlott beismerését az előkészítő ülésen?

A
  1. vádlott e nyilatkozatának természetét és jóváhagyásának következményeit megértette
  2. beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt ésszerű kétely nem mutatkozik
  3. bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják.
100
Q

Mely két lehetőség van a beismerő nyilatkozat elfogadását követően az előkészítő ülésen a bíróság számára?

A
  • bíróság nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének: vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre meghallgatja, ezt követően az ügyész , majd a védő felszólalhat, a bíróság meghozhatja az ítéletet (nem szabhat ki az indítványozottnál hátrányosabb szankciót),
  • ha az ügy az előkészítő ülésen nem intézhető el: vádlott és a védő a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem érintő bizonyítás lefolytatására és egyéb eljárási csel-ekre, vmint bizonyítékok kirekesztésére vonatkozó indítványt terjeszthet elő az ok és cél megjelölésével, amire az ügyész észrevételt tehet (és ugyanilyen indítványt terjeszthet elő). Ilyenkor a bíróság akár rögtön meg is tarthatja a tárgyalást.
101
Q

Ha a vádlott a bűnösségét az előkészítő ülésen nem ismerte be, később beismerheti-e?

A

bármikor beismerheti

102
Q

A bűnösség be nem ismeréséhez fűződő jogkövetkezmények mely négy esetben állnak be?

A
  • vádlott nem ismeri be a bűnösségét
  • bíróság a vádlott bűnösségének beismerő nyilatkozatának elfogadását megtagadja
  • vádlott megtagadja a válaszadást a bűnösség beismerésének kérdésében
  • vádlott a bűnösséget beismerte, de a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról nem mondott le.
103
Q

ha a vádlott a bűnösségét nem ismerte be, mely nyilatkozatokat teheti?

A
  • megjelölheti a vádiratban szereplő azon tényeket, amelyek valóságát elfogadja
  • vádlott és védő előadhatja a védekezés alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait
  • vádlott és védő előadhatja a bizonyítás lefolytatására és egyéb eljárási csel-ekre vonatk indítványt,
  • vádlott és védő a bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványt terheszthet elő (ok és cél megjelölésével)
104
Q

a vádlott nem ismerte be a bűnösségét és különböző indítványokat tesz. az ügyész erre mit tehet?

A
  • ezekre az indítványokra észrevételt tehet
  • ő maga is indítványokat terjeszthet elő
  • 15 npon belül megjelöli a vádlott és védő által előadott azon tényeket, amelyek valódiságát elfogadja.
105
Q

mely bizonyítékokat fogja a bíróság kirekeszteni?

A

amelyekről egyértelműen megállapítható az ügyiratok alapján, hogy a bizonyíték felhasználása a Be-be ütközik. Ezeket a bizonyítékokat az ügyiratok között zártan kell kezelni.

106
Q

mely esetben mellőzheti a bíróság a bizonyítást?

A
  • ügyész, vádlott és védő által valósnak elfogadott tények

- jelentéktelen bcs-ek tekintetében

107
Q

Mit tehet a bíróság a vádlott nyilatkozata alapján, az ügyész észrevételeinek meghallgatása után?

A
  • a tárgyalást nyomban kitűzheti és meg is tarthatja
  • megállapítja a bizonyítás keretét és terjedelmét, bizonyítás felvételének sorrendjét
  • mellőzheti a bizonyítást
108
Q

előkészítő ülés szabályai hogy alakulnak a büntetővégzés elleni jogorvoslat esetén (vagy ha a vádlott részére a büntetővégzést szabályszerűen nem lehetett kézbesíteni)?

A
  • a tárgyalás tartására irányuló indítványt az indítványozó az előkészítő ülés megkezdéséig visszavonhatja
  • indítványozó jelenléte az előkészítő ülésen kötelező (ha kimentés nélkül nem jelenik meg, akkor úgy kell tekinteni, hogy visszavonta)
  • előkészítő ülés megkezdése előtt a bíróság nyilatkoztatja az indítványozót, hogy indítványát fenntartja-e.
  • Ha fenntartja, a bíróság az ülésen a büntetővégzést hatályon kívül helyezi, (nincs helye fellebb). Előkészítő lsen hozott döntés során sajátos súlyosítási tilalom érvényesül.
109
Q

Sajátos súlyosítási tilalom lényege azon az előkészítő ülésen, amely büntetővégzés elleni jogorvoslat miatt kerül megtartásra.

A

A bíróság a vádlott terhére szóló indítvány hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.

110
Q

Hogy zajlik az előkészítő ülés EGYEZSÉG esetén?

A
  • védő részvétele KÖTELEZŐ
  • ügyész ismerteti a vádat, büntetésre, egyéb rendelkezésre vonatk indítványt.
  • bíróság tájékoztatja a vádlottat az egyezség jóváhagyásának következményeiről
  • bíróság felhívja a vádlottat, hogy nyilatkozzon, beismeri-e az egyezséggel megegyezően a bűnösségét és lemond-e a tárgyaláshoz való jogáról?
  • jóváhagyás előtt ügyész és védő is felszólalhat
  • bíróság jóváhagyja v megtagadja
111
Q

az egyezség jóváhagyásának mely következményeiről tájékoztatja a bíróság a vádlottat?

A

Különösen arra, hogy nincs helye fellebbezésnek az egyezséget jóváhagyó végzés, bűnösség megállapítása, váddal egyező tényállás és minősítés, egyezségben szereplővel megegyező büntetés neme és mértéke, egyezségben szereplővel megegyező egyéb rendelkezés ellen.

112
Q

Egyezség jóváhagyásának feltételei (5)

A
  • egyezség megkötése előírásoknak megfelelt
  • tartalmazza a törvényes kellékeket
  • vádlott az egyezség természetét és jóváhagyásának következményeit megértette
  • beszámítási képesség és önkéntesség iránt ésszerű kétely nem mutatkozik
  • bűnösséget beismerő nyilatkozat egyértelmű és azt az ügyiratok alátámasztják.
113
Q

egyezség jóváhagyása megtagadásának esetei

A
  • vád vagy a vádlói indítványok az egyezségtől eltérnek
  • vádlott az előkészítő ülésen nem ismerte be a bűnösségét az egyezséggel megegyezően v nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról
  • egyezség jóváhagyásának feltételei nem állnak fenn
  • terhelt a vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget
  • vádtól eltérő minősítés látszik megállapíthatónak
114
Q

a bíróság egyezség jóváhagyását megtagadó végzése ellen van-e helye fellebbezésnek?

A

nincs

115
Q

Ha a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadta, hogy folytatja az előkészítő ülést?

A

a bűnösség be nem ismerése esetén irányadó szabályok szerint

116
Q

ha az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak és megtagadásának nincs helye, mit tesz a bíróság?

A
  • meg nem fellebbezhető végzésében az egyezséget jóváhagyja
  • ítéletében nem térhet el a vád szerinti tényállástól, minősítéstől és egyéb indítványoktól
  • polgári jogi igényt nem utasíthatja el
    vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, az egyezség jóváhagyására és az ügyiratokra alapítja
  • ítélet indoklásában elegendő az egyezségen alapuló vádra, egyezség jóváhagyására és az alk jogszabályokra utalni.
117
Q

az előkészítő ülés berekesztésétől mennyi időn belül tűzi ki a bíróság a tárgyalást? Miről gondoskodik még?

A
  • 1 hónapon belül kitűzi a tárgyalás határnapját
  • megvizsgálja a bizonyítási indítványokat
  • gondoskodik a tárgyalás megtartásának feltételeiről, idézésekről, értesítésekről.
118
Q

Mikor bocsátja ki a bíróság az idézéseket és értesítéseket?

A

tárgyalás előkészítésének a végén

legalább 8 nappal a tárgyalás előtt kibocsátja

119
Q

Kit idéz a tárgyalásra és kit értesít a tárgyalás tartásáról a bíróság?

A

idéz: akinek a jelenléte kötelező

értesít: ügyészség, szakértő, akiknek a jelenlétét a Be. lehetővé teszi, gyámhatóság és a másik szülő

120
Q

idézéssel együtt miről tájékoztatja a bíróság az ügyészséget, a vádlottat és a védőt?

A

hogy a kitűzött határnapon milyen bizonyítás felvételét tervezi

121
Q

Hogy történik a magánvádas tárgyalás előkészítése?

A

személyes meghallgatás keretében

122
Q

Magánvádas eljárásban az ügy mely három módon kerülhet személyes meghallgatásra?

A
  • magánvádló feljelentése alapján közvetlenül
  • feljelentés alapján a bíróság nyomozást rendel el, és azt követően
  • közvádas bcs-nek indult ügyben a feltárt bizonyítékok alapján, mivel kiderül, hogy az ügy csak magánvádra büntetendő.
123
Q

személyes meghallgatás esetén kinek a jelenléte kötelező?

A
  • vmennyi sértett
  • a feljelentett
  • ügyész, ha az ügyészség a vád képviseletét átvette.

Jelen lehet: sértett képviselője, védő, külföldi feljelentett államának konzuli tisztviselője

124
Q

Mi a hallgatólagos vádelejtés a MAGÁNVÁDAS tárgyalás előkészítés során?

A
  • h a sértett a személyes meghallgatáson nem jelenik meg, magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált
  • megjelenik ugyan a meghallgatáson, de önhibájából olyan állapotban, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni,
  • eljárási cselekményről engedély nélkül távozik
  • rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a személyes meghallgatás jelenlétében való folytatását
    AKKOR
    úgy kell tekintetni, mint aki a feljelentést visszavonta.
125
Q

Mely esetben léphet a vádlott helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője a magánvádas eljárásban személyes meghallgatás során.

A

magánvádló TARTÓS, SÚLYOS betegsége miatt nem képes

személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni

126
Q

Személyes meghallgatás két fő szakasza

A

BÉKÍTÉS
- bíróság megállapítja a sértett és feljelentett szem azonosságát
- ismerteti a feljelentés lényegét
- figyelmezteti a feljelentettet a viszonvád lehetőségére (ha annak felt fennállnak)
- megkísérli a sértett és a feljelentett kibékítését
- ha a békítés eredményes, az eljárást megszünteti.
TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE
- viszonvád esetén a magánvádlót vádlottként is meghallgatja
- akár 15 napos hatidővel felhívja a vádlót (vádlókat), a vádlottat és a védőt, hogy jelölje meg a bizonyítási eszközöket és h mely tények bizonyítására szolgálnak,
- elvégzi a tárgyalás előkészítéséhez kapcs egyéb feladatokat.

ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉS TARTÁSÁNAK NINCS HELYE MAGÁNVÁDAS ELJÁRÁSBAN

127
Q

Tárgyalás előkészítése pótmagánvádas eljárásban, specialitások?

A
  • pótmagánvádló, és jogi képviselője jelenlét kötelező
  • hallgatólagos vádelejtésre vonatkozó rendelkezések irányadóak
  • pótmagánvádlóhoz is kérdések intézhetőek
128
Q

mi a következménye, ha a pótmagánvádas eljárásban az előkészítő ülésen a pótmagánvádló igen, de a jogi képviselő (kimentés nélkül) nem jelenik meg?

A
  • bíróság jogi képviselő költségére az ülést elhalasztja

- rendbírsággal sújthatja

129
Q

Mi a következménye, ha sem a pótmagánvádló, sem pedig a jogi képviselő nem jelenik meg az előkészítő ülésen?

A

úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette

130
Q

Tárgyalás előkészítése BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁS esetén?

A
  • ügyészség tájékoztatja a bíróságot, hogy a gyanúsítottat bíróság elé kívánja állítani
  • bíróság a nyomozás ügyiratok érk-től számított 3 munkanapon belül megvizsgálja, hogy fennállnak-e a feltételek. Ha igen, kitűzi a tárgyalás határnapját nyomban (ügyészség végzi a tárgyalás előkészítési feladatokat).
  • magánvádló, pótmagánvádló nem állíthatja a vádlottat bíróság elé.
131
Q

Bíróság elé állítás esetén hogyan végzi el az ügyészség a tárgyalás előkészítési feladatokat?

A
  • idézi és értesíti azokat, akiknek a tárgyaláson jelen kell lennie illetve jelen lehetnek
  • biztosítja, hogy a bízonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak
  • gondoskodik arról, hogy a védő a fogva tartott gyanúsítottal a tárgyalás előtt tanácskozhasson.
132
Q

ÜGYÉSZSÉGI INTÉZKEDÉS VAGY HATÁROZAT KILÁTÁSBA HELYEZÉSE

A
  1. § (1) * Az ügyészség a nyomozás során bármikor közölheti a gyanúsítottal és a védővel, hogy milyen, a (2) bekezdésben meghatározott intézkedés alkalmazására vagy határozat meghozatalára lát lehetőséget abban az esetben, ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismeri.
    (2) Az ügyészség
    a) közvetítői eljárás céljából az eljárás felfüggesztését, illetve a közvetítői eljárás eredményéhez képest az eljárás megszüntetését,
    b) feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazását és annak eredményéhez képest az eljárás megszüntetését,
    c) a gyanúsított együttműködésére tekintettel - a 399. § (1) bekezdésében meghatározott okból - az eljárás megszüntetését, illetve - a 382. § (1) bekezdésében meghatározott okból - a feljelentés elutasítását, illetve
    d) vádemelés esetén a XCVIII. és C. Fejezetben meghatározott külön eljárás érdekében szükséges intézkedések megtételét

helyezheti kilátásba, ha a felsorolt intézkedések vagy határozatok e törvényben meghatározott - a bűncselekmény elkövetésének beismerésén, illetve az együttműködésen kívüli - feltételei fennállnak.

(3) Az ügyészség az intézkedés megtételét vagy a határozat meghozatalát
a) a (2) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott esetben az ügy, illetve más büntetőügy felderítésében, bizonyításában történő együttműködéshez,
b) a (2) bekezdés c) és d) pontja esetén a sértett bejelentése szerint érvényesíteni kívánt polgári jogi igény kielégítéséhez, illetve
c) a (2) bekezdés b) pontja kivételével a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírható egyéb kötelezettség teljesítéséhez

is kötheti.

  1. § (1) A 404. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmazza az intézkedés vagy a határozat ügyészség által tervezett ÉRDEMI TARTALMÁT - a bűncselekmény elkövetésének beismerésén kívül - ANNAK FELTÉTELEIT IS.
    (2) * Az ügyészség a tájékoztatást írásban közli a gyanúsítottal és a védővel. A tájékoztatás a gyanúsított kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvbe is foglalható.
    (3) Az ügyészség az (1)-(2) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.
  2. § (1) A gyanúsítottat a kihallgatása során nyilatkoztatni kell arra, hogy az ügyészség által kilátásba helyezett intézkedést vagy határozatot, továbbá annak feltételeit elfogadja-e. Ha a gyanúsított A NYILATKOZAT MEGTÉTELE ELŐTT ezt indítványozza, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság számára VÉDŐT RENDEL KI. A gyanúsítottat e jogára figyelmeztetni kell.
    (2) A gyanúsítottnak az (1) bekezdésben foglaltakra TEKINTETTEL TETT VALLOMÁSA és az annak alapján beszerzett bizonyítási eszköz BIZONYÍTÉKKÉNT NEM HASZNÁLHATÓ FEL, ha
    a) a gyanúsított a vállalt feltételeket maradéktalanul teljesíti, azonban az ügyészség intézkedése vagy határozata a kilátásba helyezett intézkedéstől vagy határozattól ELTÉR, vagy
    b) az ügyészség intézkedésének vagy határozatának KILÁTÁSBA HELYEZÉSE TÖRVÉNYSÉRTŐ VOLT.
    (3) Az ügyészség nem köteles a kilátásba helyezett és a gyanúsított által elfogadott intézkedést megtenni, vagy határozatot meghozni, ha a gyanúsított a vállalt feltételeket NEM TELJESÍTI vagy VALÓTLAN VALLOMÁST tesz. Ebben az esetben a gyanúsítottnak az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel tett vallomása bizonyítási eszközként felhasználható.
    (4) A gyanúsított és a védő a nyomozás során bármikor közölheti az ügyészséggel, vagy a nyomozó hatósággal, hogy a 404. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedés alkalmazása vagy határozat meghozatala érdekében a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismeri. Ha az ügyészség a kezdeményezéssel nem ért egyet, erről a gyanúsítottat és a védőt tájékoztatja, ellenkező esetben az ügyészség eljárására a 404-405. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
    (5) A gyanúsított és a védő (4) bekezdésben meghatározott kezdeményezése bizonyítékként nem használható fel. Ha az ügyészség a (4) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel nem ért egyet, arról nem tájékoztathatja a bíróságot és az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratokat sem nyújthatja be a bírósághoz.
133
Q

EGYEZSÉG A BŰNÖSSÉG BEISMERÉSÉRŐL

A

Az egyezség megkötése
407. § (1) * Az ügyészség és a terhelt a XCIX. Fejezet szerinti, egyezség esetén lefolytatandó eljárás érdekében a VÁDEMELÉS ELŐTT egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről (a továbbiakban: egyezség). Az egyezségkötésnek nem akadálya, ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte.

(2) Az egyezség megkötését a terhelt, a védő és az ügyészség egyaránt kezdeményezheti. Az ügyészség a kezdeményezését a terhelt 385. § szerinti kihallgatása során is közölheti.
(3) Ha az ügyészség nem ért egyet a terhelt vagy a védő kezdeményezésével, erről a terheltet és a védőt tájékoztatja.
(4) Ha a terhelt kezdeményezése alapján az ügyészség, vagy az ügyészség kezdeményezése alapján a terhelt az egyezség lehetőségét nem zárja ki, az egyezség megkötésére irányuló eljárásban a VÉDŐ RÉSZVÉTELE KÖTELEZő. Ha a terhelt nem kíván védőt meghatalmazni, az ügyészség haladéktalanul védőt rendel ki, valamint gondoskodik arról, hogy a védő a nyomozás ügyiratait megismerhesse.
(5) Ha az egyezség nem jön létre, a (4) bekezdésben meghatározott védői kirendelés hatálya az egyeztetés befejezéséig tart.
(6) Az ügyészség a (2)-(4) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.
408. § (1) Az egyezség megkötése érdekében az ügyészség, a terhelt és a védő a bűnösség beismeréséről és - az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását és Btk. szerinti minősítését kivéve - az egyezség tartalmi elemeiről egyeztetést folytathat. Az ügyészség a védővel e kérdésekben a terhelt hozzájárulásával külön is egyeztethet.
(2) Az ügyészség az egyeztetés megkezdésekor tájékoztatja a terheltet, illetve a védőt az egyezség lehetséges tartalmi elemeiről és következményeiről.
409. § (1) Ha az ügyészség és a terhelt az egyezség tartalmában megegyezett, az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatása során FIGYELMEZTETI a terheltet a tervezett egyezség KÖVETKEZMÉNYEIRE.
(2) * Az ügyészség az egyeztetés eredményeként létrejött egyezséget a gyanúsítotti kihallgatás JK-ÉBE FOGLALJA, amely az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetést és a terhelt erre adott nyilatkozatát is tartalmazza. A jegyzőkönyvet a 360. §-ban meghatározott rendelkezések alkalmazásával az ügyész, a terhelt és a védő együttesen hitelesíti.
(3) A jegyzőkönyvbe foglalt egyezség az annak alapján folytatott eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.
(4) * Ha az ügyészség és a terhelt nem kötött egyezséget, a KEZDEMÉNYEZÉS, valamint az ezzel összefüggésben KELETKEZETT ÜGYIRATOK bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként nem használhatók fel, azok nem képezik az eljárás ügyiratainak részét. Ebben az esetben az ügyészség az egyezség megkötésére irányuló kezdeményezésről sem tájékoztathatja a bíróságot.

134
Q

Az egyezség tartalma

A
  1. § (1) A terhelt az egyezségben a büntetőeljárás alapjául szolgáló valamennyi vagy akár csak egyes bűncselekmények vonatkozásában is beismerheti a bűnösségét.
    (2) Az egyezség tartalmazza az egyezség tárgyát képező
    a) * bűncselekmény tényállásának leírását és Btk. szerinti minősítését,
    b) bűncselekmény vonatkozásában a terhelt nyilatkozatát arról, hogy a bűnösségét beismeri, és ennek érdekében vallomást tesz,
    c) büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.
    (3) Az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását és Btk. szerinti minősítését az ügyészség állapítja meg.
    (4) * Ha az egyezség büntetés kiszabására irányul, az egyezség a Btk. 83. §-a figyelembevételével tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy tartamú büntetést vesz tudomásul. Ha a Btk. lehetővé teszi, az egyezségben a büntetés enyhítésére vagy a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések is figyelembe vehetőek.
    (5) A Btk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén az egyezség önállóan alkalmazható intézkedés alkalmazására is irányulhat, ebben az esetben az egyezség tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy tartamú intézkedést vesz tudomásul.
  2. § (1) Az egyezség tartalmazhatja
    a) * a mellékbüntetést, illetve a büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható intézkedést,
    b) * a Btk. alapján a büntetés kiszabása során meghozható egyéb rendelkezést,
    c) az eljárás megszüntetését, illetve a feljelentés elutasítását egyes bűncselekmények vonatkozásában,
    d) a bűnügyi költség viselését, illetve
    e) a terhelt által vállalt egyéb kötelezettségeket.
    (2) A Btk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén az egyezség mellékbüntetés, valamint büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható intézkedés kiszabására, illetve alkalmazására is irányulhat, ebben az esetben az egyezség tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy tartamú mellékbüntetést, illetve intézkedést vesz tudomásul.
    (3) Az ügyészség megegyezhet a terhelttel abban, hogy
    a) az eljárást megszünteti az olyan bűncselekmény miatt, amelynek az elkövetett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a terhelt felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége, illetve
    b) a gyanúsított együttműködésére tekintettel egyes bűncselekmények vonatkozásában - a 399. § (1) bekezdésében meghatározott okból - az eljárást megszünteti, illetve - a 382. § (1) bekezdésében meghatározott okból - a feljelentést elutasítja.
    (4) Az egyezség kiterjedhet arra is, hogy a terhelt a bűnügyi költség egészének vagy egy részének viselése alól mentesül, amely esetben az egyezség szerinti bűnügyi költséget az állam viseli.
    (5) Az egyezségben a terhelt vállalhatja, hogy
    a) az ügy, illetve MÁS ÜGY BIZONYÍTÁSÁHOz hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal JELENTŐS MÉRTÉKBEN EGYÜTTMŰK,
    b) a magánfél polgári jogi igényét, illetve a sértett előzetes bejelentése szerint érvényesíteni kívánt polgári jogi igényt az egyezség jóváhagyásáról döntő előkészítő ülésig KIELÉGÍTI,
    c) közvetítői eljáráson VESZ RÉSZT, illetve
    d) az ügyészség által megállapított határidőn belül olyan egyéb KÖTELEZETTSÉGET TELJESÍT, amely a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírható.
    (6) * Nem képezheti az egyezség tárgyát a kényszergyógykezelés, az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, valamint - a bűnügyi költség viselése kivételével - más, az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdés, továbbá a polgári jogi igény vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetése.
135
Q

Nem képezheti az egyezség tárgyát MI?

A
  • a kényszergyógykezelés,
  • az elkobzás,
  • a vagyonelkobzás és
  • az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
  • valamint - a bűnügyi költség viselése kivételével - más, az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdés, továbbá
  • a polgári jogi igény vagy
  • a szülői felügyeleti jog megszüntetése.
136
Q

A közvetítői eljárás feltételei

A
  1. § (1) * A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. A gyanúsított a közvetítői eljárás alapjául szolgáló hozzájárulását és indítványát védője útján is megteheti.
    (2) Az ügyészség közvetítői eljárás lefolytatása céljából felfüggeszti az eljárást, ha
    a) a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul,
    b) * a gyanúsított a vádemelésig bűncselekmény elkövetését beismerte, és
    c) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel
    ca) a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és
    cb) a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes.
    (3) Az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésnek nem akadálya, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, vagy a bűncselekmény elkövetési értékét részben vagy egészben már önként megtérítette, illetve a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.
137
Q

Eljárás a közvetítői eljárást megelőzően

A
  1. § (1) Ha a gyanúsított vagy a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul, de a közvetítői eljárás e törvényben foglalt feltételei nem állnak fenn, az ügyészség az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztését határozat hozatalával megtagadja.
    (2) Ha a gyanúsított vagy a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, az ügyészség gondoskodik a gyanúsított vagy a sértett hozzájárulásával kapcsolatos nyilatkozat beszerzéséről. Az ügyészség a nyilatkozat beszerzését követően határoz az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről vagy annak megtagadásáról.
    (3) Ha a sértett a gyanúsított kihallgatását megelőzően indítványozza a közvetítői eljárás lefolytatását, az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást követően gondoskodik a hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozat beszerzéséről és

a) a közvetítői eljárás céljából az eljárás felfüggesztéséről, vagy
b) a közvetítői eljárás megtagadásáról.

(4) Az ügyészség az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről vagy annak megtagadásáról rendelkező határozatát a közvetítői eljárást indítványozó, vagy ahhoz hozzájáruló gyanúsítottal és sértettel közli.
414. § (1) Közvetítői eljárás lefolytatása céljából az ügyészség az eljárást egy alkalommal, 6 hónapra függeszti fel.
(2) Az ügyészség az eljárást felfüggesztő határozatot a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező pártfogó felügyelői szolgálattal is közli.
(3) A gyanúsítottnak és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett nyilatkozata az ügyben bizonyítékként nem használható fel. A közvetítői eljárás eredményét nem lehet a gyanúsított terhére értékelni.
(4) A közvetítői eljárás részletes szabályait törvény állapítja meg.

138
Q

Eljárás a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást követően

A
  1. § (1) Ha a közvetítői eljárás során a sértett és a gyanúsított között a közvetítői eljárásról szóló törvény szerinti megállapodás létrejött, a közvetítő a megállapodást megküldi az ügyészségnek.
    (2) Az ügyészség a megállapodást hatályon kívül helyezi, ha a megállapodás a közvetítői eljárásról szóló törvénybe ütközik. Az ügyészség a határozatot közli mindazokkal, akik a hatályon kívül helyezett megállapodást kötötték, valamint a közvetítővel.
    (3) Ha az ügyészség a megállapodás érkezésétől számított 5 munkanapon belül nem rendelkezik a hatályon kívül helyezésről, úgy kell tekinteni, hogy a megállapodást törvényességi szempontból nem kifogásolta.
    (4) Ha a megállapodásban foglalt kötelezettség az eljárás felfüggesztésének tartama alatt nem teljesíthető, az ügyészség a felfüggesztés tartamát legfeljebb 18 hónappal meghosszabbíthatja.
    (5) Ha az ügyészség a felfüggesztés 414. § (1) bekezdésében meghatározott tartamának elteltét követően megállapítja, hogy a (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a közvetítői eljárásban kötött megállapodás teljesítése céljából az eljárást egy alkalommal, legfeljebb a felfüggesztés kezdő időpontjától számított 2 évig ismét felfüggesztheti.
    (6) Ha az eljárás felfüggesztésének tartama alatt a közvetítői eljárás befejeződött, és az eljárás megszüntetésének vagy más okból történő felfüggesztésének nincs helye, az ügyészség elrendeli az eljárás folytatását.
139
Q

A feltételes ügyészi felfüggesztés feltételei

A
  1. § (1) Az ügyészség határozattal felfüggesztheti az eljárást, ha a gyanúsított JÖVŐBENI MAGATARTÁSÁRA tekintettel az eljárás megszüntetése várható.
    (2) Feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye, ha
    a) az eljárás olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelyre a törvény 3évi, különös méltánylást érdemlő esetben 5évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli és
    b) a bűncselekmény JELLEGÉRE, az elkövetés MÓDJÁRA és a gyanúsított SZEMÉLYÉRE tekintettel a feltételes ügyészi felfüggesztéstől a gyanúsított magatartásának KEDVEZŐ VÁLTOZÁSA várható.
    (3) A feltételes ügyészi felfüggesztésnek a (2) bekezdés alapján nincs helye, ha a gyanúsított

a) többszörös visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) bűncselekménye halált okozott, vagy
d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára bocsátás vagy feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt követte el.

(4) Ha feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye, az ügyészség az eljárást egy alkalommal - években vagy években és hónapokban meghatározva - a Btk. Különös Része által meghatározott büntetési tétel KERETEI KÖZÖTT, de legalább 1 évre függeszti fel.

140
Q

A büntethetőséget megszüntető egyéb okkal összefüggő feltételes ügyészi felfüggesztés

A
  1. § (1) * Az ügyészség hivatalból vagy a terhelt, illetve a védő indítványára az eljárást a törvényben meghatározott feltétel teljesítése érdekében 1 évre felfüggeszti, ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását KÖVETŐ MAGATARTÁSÁT büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható.
    (2) Az (1) bekezdés alapján az eljárás nem függeszthető fel azzal szemben, aki a bűncselekményt a korábban ugyanolyan bűncselekmény miatt alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztés vagy az eljárás 488. § (2) bekezdése alapján történő felfüggesztése alatt követte el.
    (3) Ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, feltételes ügyészi felfüggesztésnek a 416. § (2) bekezdése alapján nincs helye.
141
Q

Magatartási szabályok megállapítása feltételes ügyészi felfüggesztés esetén

A
  1. § (1) Ha az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztéssel egyidejűleg magatartási szabály vagy kötelezettség előírását tervezi, gondoskodik annak tisztázásáról, hogy
    a) a gyanúsított KÉPES-E teljesíteni a tervezett magatartási szabályt vagy kötelezettséget,
    b) a gyanúsított a tervezett pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezeléshez HOZZÁJÁRUL-E, és
    c) ha a jóvátétel lehetősége fennáll, a sértett a jóvátételhez HOZZÁJÁRUL-E.
    (2) Az ügyészség az (1) bekezdésben meghatározott körülmények tisztázása érdekében pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el.
  2. § (1) Az ügyészség a 416. § (2) bekezdésében meghatározott esetben kötelezheti a gyanúsítottat magatartási szabályok megtartására vagy kötelezettségek teljesítésére.
    (2) Az ügyészség a gyanúsított részére magatartási szabályként, illetve kötelezettségként előírhatja, hogy
    a) a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, az adóbevétel-csökkenés, a vámbevétel-csökkenés összegét vagy a bűncselekmény elkövetési értékét térítse meg,
    b) más módon gondoskodjon a sértettnek adandó jóvátételről,
    c) meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen vagy a köz számára munkát végezzen,
    d) előzetes hozzájárulása esetén pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben vegyen részt.
    (3) Az ügyészség a (2) bekezdésben meghatározottak közül több, illetve azokon kívül más magatartási szabályt is megállapíthat vagy más kötelezettséget is előírhat.
    (4) Az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztéssel egyidejűleg elrendelheti a gyanúsított pártfogó felügyeletét.
    (5) Ha a bűncselekmény összegszerűen megállapítható kárt, vagyoni hátrányt, adóbevétel-csökkenést vagy vámbevétel-csökkenést okozott, vagy elkövetési értéke összegszerűen megállapítható, és az az eljárás során nem térült meg, feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség annak a megtérítésére vagy az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a gyanúsítottat, feltéve, hogy erre a gyanúsított KÉPES és ehhez a sértett hozzájárul.
    (6) Az ügyészség az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéstől csak különös méltánylást érdemlő esetben térhet el.
142
Q

Eljárás a feltételes ügyészi felfüggesztést követően

A
  1. § (1) A terhelt nem büntethető a feltételes ügyészi felfüggesztés alapját képező bűncselekmény miatt, ha a 416. § alapján történt feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartást tanúsította vagy annak tartama eredményesen eltelt, kivéve, ha
    a) a feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelése TÖRVÉNYSÉRTŐ volt, vagy
    b) a (2) bekezdés alapján az eljárás folytatását kell elrendelni.
    (2) Ha az eljárás megszüntetésének vagy más okból történő felfüggesztésének nincs helye, az ügyészség az eljárás folytatását rendeli el, ha
    a) * a gyanúsított vagy − a gyanúsított hozzájárulásával − a védő a feltételes ügyészi felfüggesztés ellen PANASSZAL Él,
    b) a gyanúsítottat a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt gyanúsítottként hallgatják ki, ideértve azt is, ha a megalapozott gyanú közlése a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges,
    c) a gyanúsított a pártfogó felügyelet szabályait vagy a feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló határozattal előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi, illetve a kötelezettségét nem teljesíti és az nem is várható.
    (3) Az eljárás folytatásának a (2) bekezdés c) pontja alapján történt elrendelése ellen panasznak van helye.
    (4) A 417. § alapján alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség az eljárás folytatását akkor rendeli el, ha
    a) a gyanúsított a büntethetőség megszűnését eredményező magatartást nem tanúsítja, és az nem is várható, vagy
    b) a gyanúsítottat a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt elkövetett ugyanolyan bűncselekmény, vagy ha az ügyészség a gyanúsítottal szemben a büntetőeljárást a Btk. 180. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel, kábítószer-kereskedelem miatt gyanúsítottként hallgatják ki, vagy ez a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges.
143
Q

AZ ÜGYÉSZSÉG HOGY EMEL VÁDAT? VAN-E HELYE ELLENE JOGORVOSLATNAK?

A

A VÁDEMELÉS
421. § (1) Az ügyészség a vádiratnak a bírósághoz való benyújtásával emel vádat.

(2) A vádemelés miatt nincs helye jogorvoslatnak.

144
Q

VÁDIRAT TARTALMA

A
  1. § (1) A vádirat törvényes elemei:

a) a vádlott azonosításra alkalmas megjelölése,
b) a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírása,
c) a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése,
d) az ügyészségnek a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására, vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető terhelt felmentésére vonatkozó indítványa.

(2) A vádirat az (1) bekezdésben meghatározott törvényes elemeken túl tartalmazza:
a) a vád tárgyává tett cselekményekkel, illetve részcselekményekkel összefüggő, rendelkezésre álló bizonyítási eszközök megjelölését,
b) az ügyészségnek az egyes cselekmények, illetve részcselekmények és a büntetéskiszabási körülmények bizonyításával összefüggő bizonyítási indítványait,
c) a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését, továbbá a vádiratot benyújtó ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó rendelkezésekre való utalást,
d) az ügyészség közlendőit,
e) az ügyészség további indítványait.
(3) Az ügyészség a vádiratban indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére vagy tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉSEN a bűncselekmény elkövetését beismeri.
(4) Ha a gyanúsított személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll, és az ügyészség ennek FENNTARTÁSÁT INDOKOLTNAK TARTJa, az erre vonatkozó indítványát is tartalmazó vádiratot a kényszerintézkedés lejárta előtt 15 nappal nyújtja be a bíróságnak.

145
Q

Az ügyészség teendői a vádirat benyújtásakor

A
  1. § (1) Az ügyészség a vádemeléssel egyidejűleg gondoskodik arról, hogy a nyomozás ügyiratai és a bizonyítási eszközök a bíróság rendelkezésére álljanak.
    (2) Ha a vádlott az eljárás során nem magyar anyanyelvét, nemzetiségi anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvét használja, a vádirat e vádlottra vonatkozó részét az általa az eljárásban használt nyelvre kell lefordítani, és azt így kell a bírósághoz benyújtani.
    (3) Az ügyészség tájékoztatja a vádemelésről a terheltet, a védőt, a sértettet, a feljelentőt és a magánindítvány előterjesztőjét.
146
Q

Vádemelés egyezség esetén

A
  1. § (1) Ha az ügyészség és a terhelt egyezséget kötött, az ügyészség a jegyzőkönyvbe foglalt egyezséggel azonos tényállás és minősítés miatt emel vádat.
    (2) Az ügyészség a vádiratban indítványt tesz arra, hogy a bíróság

a) az egyezséget hagyja jóvá,
b) az egyezség tartalmával egyező milyen büntetést szabjon ki, illetve intézkedést alkalmazzon,
c) az egyezség tartalmával egyező milyen egyéb rendelkezést tegyen.

(3) Az egyezséget tartalmazó JK-ET az ügyészség a vádirattal együtt nyújtja be a bírósághoz.

147
Q

AZ ÜGYÉSZSÉG VÁDEMELÉS UTÁN HOZOTT HATÁROZATAIRA MELY RENDELKEZÉSEKET KELL ALKALMAZNI?

A

Az ügyészség vádemelés után hozott határozatai *
462/A. § * Az ügyészségnek a vádemelés után meghozott határozataira a (HATÁROZAT A NYOMOZÁS SORÁN) Fejezetet, a határozat elleni jogorvoslatra a HATÁROZAT ELLENI PANASZ rendelkezéseket kell alkalmazni.

148
Q

vád törvényessége - vádirattal szemben támasztott tartalmi követelmények

A

I. A vád törvényessége a vádirattal szemben támasztott azoknak a tartalmi követelményeknek a minimuma, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a büntetőeljárás bírósági szakasza meginduljon, s a bíróság az eljárást lefolytathassa [Be. 2. § (2) bek., 6. § (1) bek., 217. § (3) bek., 267. § (1) bek. j), k) pont].

II. A vád tárgyává tett történeti események leírásának nem a különös részi törvényi tényállás jogi fogalmait kell felsorolnia, hanem konkrétan azokat az eseményeket, amelyek alkalmasak az indítványozott (vagy akár eltérő), ám mindenképpen büntetőtörvénybe ütköző cselekmény bíróság által történő megállapítására. Ez a feltétel teljesül, ha a vádirati tényállás a bűncselekmény tárgyi oldali ismérveit olyan részletességgel tartalmazza, amelyből az alanyi oldal szükséges elemére alapos következtetést lehet vonni [Be. 2. § (2) bek.].

III. A vád törvényessége szempontjából azonban annak megalapozottsága - bizonyíthatósága - közömbös, az a büntetőper érdemi kérdése, amelyre a bíróság ügydöntő határozata ad választ [Be. 257. § (1) bek.].

149
Q

ELJÁRÁS EGYEZSÉG ESETÉN

A
  1. § (1) A LXV. Fejezetben meghatározott egyezség alapján folytatott bírósági eljárásra e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Az egyezség alapján folytatott bírósági eljárásban a védő részvétele kötelező.

Előkészítő ülés
732. § (1) Az előkészítő ülésen az ügyész ismerteti a vád és a 424. § (2) bekezdése szerinti indítványok lényegét.

(2) A vád és az indítványok ismertetését követően a bíróság tájékoztatja a vádlottat az egyezség jóváhagyásának következményeiről, különösen a 735. § (2) bekezdésében és a 738. § (1) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekről.
(3) A bíróság ezután felhívja a vádlottat arra, hogy nyilatkozzon, beismeri-e az egyezséggel egyezően a bűnösségét és lemond-e a tárgyaláshoz való jogáról.
(4) A nyilatkozat megtétele előtt a bíróság lehetővé teszi, hogy a vádlott a védővel tanácskozzon.
(5) * Ha a vádlott az egyezséggel egyezően beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság e tény, az ügyiratok, valamint a vádlott kihallgatása és − szükség esetén − a védőhöz intézett kérdésekre adott válaszok alapján megvizsgálja, hogy az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak-e.
(6) Az egyezség jóváhagyásának kérdésében történő határozathozatal előtt az ügyész és a védő felszólalhat.

Az egyezség jóváhagyásának feltételei
733. § A bíróság az egyezséget jóváhagyja, ha

a) az egyezség megkötése a 407-409. §-ban foglaltaknak megfelelt,
b) az egyezség tartalma a 410-411. §-ban foglaltaknak megfelel,
c) a vádlott az egyezség természetét és jóváhagyásának következményeit megértette,
d) a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik,
e) a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az ügyiratok alátámasztják.

Az egyezség jóváhagyásának megtagadása
734. § (1) A bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, ha

a) a vád és a 424. § (2) bekezdése szerinti indítványok a jegyzőkönyvbe foglalt egyezségtől eltérnek,
b) a vádlott az előkészítő ülésen nem ismerte be a bűnösségét az egyezséggel egyezően, vagy nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról,
c) az egyezség jóváhagyásának feltételei nem állnak fenn,
d) a terhelt a 411. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelően vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget,
e) a vádtól eltérő minősítés látszik megállapíthatónak.
(2) A bíróság egyezség jóváhagyását megtagadó végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.
(3) Ha a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadta, az eljárást az 506-508. §-nak megfelelően folytatja. Ebben az esetben az egyezség az ügyészséget és a terheltet sem köti.

Eljárás az egyezség jóváhagyása esetén
735. § (1) Ha az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak és a jóváhagyás megtagadásának nincs helye, a bíróság az egyezséget az előkészítő ülésen jóváhagyja.

(2) A bíróság egyezséget jóváhagyó végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.
736. § (1) Ha a bíróság az egyezséget jóváhagyta, az eljárást - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - az 504-505. §-nak megfelelően folytatja.
(2) A bíróság a vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, az egyezség jóváhagyására és az ügyiratokra alapítja.
(3) * A bíróság az ítéletben a vád szerinti tényállástól, minősítéstől és a 424. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott indítványoktól - a (3a) bekezdés kivételével - nem térhet el.
(3a) * A bíróság az ítéletben az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésben a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, ha azt az egyezség nem vagy nem a törvénynek megfelelően tartalmazza.
(4) A bíróság a polgári jogi igényt nem utasíthatja el.
(5) Az ítélet indokolásában az 561. § (3) bekezdés b)-c) és f) pontjában foglaltakon túl elegendő az egyezségen alapuló vádra, az egyezség jóváhagyására és az alkalmazott jogszabályokra utalni.
(6) Ha az ügyben valamennyi vádlott nem kötött egyezséget az ügyészséggel, illetve ha a bíróság nem hagyta jóvá valamennyi, az ügyészség és a vádlottak közt létrejött egyezséget, a bíróság a vádról - a jóváhagyott egyezségek vonatkozásában a (2)-(5) bekezdés korlátai között - egységesen, tárgyalás alapján határoz.
(7) * Ha az eljárás több vádlott ellen folyik és az elkülönítés egyéb feltételei fennállnak, a bíróság az ítélet kihirdetése érdekében az előtte folyamatban lévő ügyeket a jóváhagyott egyezséggel érintett vádlott tekintetében elkülönítheti.
737. § (1) Ha az egyezség jóváhagyása után tárgyalás tartása szükséges, a bíróság a tárgyalás megkezdése után az egyezség lényegét ismerteti.
(2) * A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzést az ügyészség és a vádlott nyilatkozatának beszerzése után hatályon kívül helyezheti, ha a bizonyítás eredményéhez képest úgy látja, hogy a tényállás, illetve a minősítés változása folytán az egyezség megtagadásának lett volna helye.
(3) Ha a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezi,
a) az egyezség az ügyészséget és a terheltet sem köti,
b) a bíróság az ügyészség, a vádlott vagy a védő indítványára határoz a vádlott távollétében lefolytatott bizonyítás megismétléséről, és
c) az ügyészség, a vádlott és a védő tizenöt napon belül az 520. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott korlátok nélkül terjesztheti elő indítványait.

A másodfokú bírósági eljárás
738. § (1) Nincs helye fellebbezésnek

a) a bűnösség megállapítása,
b) a 736. § (2)-(3) bekezdése szerint megállapított, a váddal egyező tényállás és minősítés,
c) a 736. § (3) bekezdése szerint megállapított büntetés, illetve intézkedés neme, valamint mértéke, vagy tartama és
d) az ítéletnek a 736. § (3) bekezdése szerint megállapított egyéb rendelkezése

miatt.

(2) A fellebbezésben az (1) bekezdés korlátai között lehet új tényt állítani és új bizonyítékra hivatkozni.
(3) A másodfokú eljárásban bizonyítás az (1)-(2) bekezdésben meghatározott keretek között vehető fel.
(4) A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezését csak akkor változtathatja meg, ha tárgyalás tartása nélkül megállapítható, hogy a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye.
(5) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja, ha
a) az elsőfokú bíróság a 734. § (1) bekezdésében meghatározott valamely ok fennállása ellenére jóváhagyta az egyezséget,
b) az elsőfokú bíróság nem a 732. § (1)-(4) bekezdése szerint járt el,
c) a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének lenne helye és a (4) bekezdés nem alkalmazható.
(6) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha az ügyészség az LXV. Fejezetben meghatározott törvényi előfeltételek hiányában indítványozta az eljárást.
(7) * A másodfokú bíróság (6) bekezdésben meghatározott végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.
(8) A megismételt eljárás során e Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók.

150
Q

köthet-e a magánvádló a vádlottal egyezséget?

A

A magánvádló a vádlottal nem köthet egyezséget.

151
Q

A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSA A VÁDEMELÉS ELŐTT

Általános eljárási szabályok

A
  1. § A vádemelés előtt a bíróság feladatait elsőfokon a járásbíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája NYOMOZÁSI BÍRÓKÉNT látja el.
  2. § (1) A bíróság a vádemelés előtt dönt

a) a bíróság hatáskörébe tartozó kényszerintézkedésekkel kapcsolatos indítványokról és
b) az elmeállapot megfigyelésével kapcsolatos indítványról.

(2) A bíróság a vádemelés előtt dönt

a) a védő kizárásáról,
b) a tanú különösen védetté nyilvánításáról,
c) az ügyészség indítványára a 174. § alapján a tanúvallomást megtagadó személynek a számára információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezéséről,
d) az európai és a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásáról és visszavonásáról,
e) a felülbírálati indítványról,
f) a rendbírság elzárásra történő átváltoztatásáról,
g) * a megszüntetett eljárás folytatásának a 400. § (5) bekezdése szerinti elrendeléséről,
h) * az eljárás folytatásának elrendeléséről azzal szemben, akivel szemben a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasították el vagy az eljárást a 399. § alapján szüntették meg, és az ügyészség az indítványt az együttműködés megszegésére alapozza, és
i) * törvény által meghatározott egyéb esetben.

(3) A bíróság ellátja a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával kapcsolatban a XXXVIII. Fejezetben meghatározott feladatokat.
(4) A bíróság a vádemelés előtt a 355. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a polgári jogi igény érvényesítésére irányuló bejelentést és az ideiglenes intézkedés iránti indítványt a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg.
465. § (1) A bíróság vádemelés előtti eljárására a bírósági eljárás szabályait az e Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A nyomozási bíró a törvényszék illetékességi területén lévő ügyészségek által folytatott eljárás során jár el. Ha a törvényszék elnöke több járásbíróságon jelöl ki nyomozási bírót, akkor meghatározza a nyomozási bírók illetékességét.
(3) A bíróság vádemelés előtti eljárásában az ügyek egyesítésének vagy elkülönítésének nincs helye, de a bíróság az azonos tárgykörben előterjesztett indítványokat együttesen is elbírálhatja, illetve több döntésre irányuló indítványról több határozattal is dönthet.
(4) A bíróság a vádemelés előtt az ELJÁRÁST NEM SZÜNTETHETI MEG és nem függesztheti fel.

152
Q

A bíróság eljárásának formái

A
  1. § (1) A bíróság ülést tart, ha az indítvány tárgya

a) személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése,
b) letartóztatás meghosszabbítása, és az indítványban a meghosszabbítás okaként a korábbi határozathoz képest új körülményre hivatkoztak,
c) a letartóztatásnak az elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó meghosszabbítása,
d) elmeállapot megfigyelésének elrendelése, vagy
e) az eljárás folytatásának elrendelése, és az ügyészség az indítványát az együttműködés megszegésére alapozza azzal szemben, akivel szemben a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasították el, vagy az eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntették meg.

(2) A bíróság az ülést mellőzheti és az ügyiratok alapján dönt, ha

a) a távoltartás elrendelésére irányuló indítványt a sértett nyújtotta be és megállapítható, hogy a távoltartás elrendelésének a feltételei nem állnak fenn,
b) az indítvány tárgya az eljárás folytatásának az (1) bekezdés e) pontja szerinti elrendelése, és az együttműködő személy ismeretlen helyen tartózkodik,
c) az indítvány tárgya az indítványtételkor alkalmazottnál a személyi szabadságot enyhébb fokban korlátozó kényszerintézkedés elrendelése,
d) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés meghosszabbítására irányuló indítvány elbírálása során a személyi szabadságot enyhébb fokban korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről dönt, feltéve, hogy az ülés tartása más okból nem kötelező, vagy
e) az indítvány a törvényben kizárt, elkésett vagy nem az arra jogosulttól származik.

(3) A bíróság a (2) bekezdés b) pontja alapján az ülést az ügyészség indítványára mellőzheti.
467. § A bíróság az ügyiratok alapján dönt a 466. § (1) bekezdésében fel nem sorolt ügyben, azonban ilyen ügyben is tarthat ülést, ha ezt szükségesnek tartja.

153
Q

A bíróság ülésének az előkészítése

A
  1. § (1) Ha a bíróság ülést tart, meghatározza az ülés időpontját.
    (2) Ha a terhelt őrizetben van, és az ügyészség által előterjesztett indítvány tárgya személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése, a bíróság az ülés időpontját úgy határozza meg, hogy az ülés az őrizet határidejének lejártát megelőzően megtartható legyen.
    (3) Ha az indítvány tárgya letartóztatás meghosszabbítása, a bíróság az ülés időpontját úgy határozza meg, hogy az ülés legalább a letartóztatás határidejét megelőző egy nappal megtartható legyen.
    (4) Ha a távoltartás elrendelésére irányuló indítványt a sértett nyújtotta be, a bíróság az ülés időpontját úgy határozza meg, hogy az ülés az indítvány bíróságra érkezését követő öt napon belül megtartható legyen.
    (5) Ha az indítvány tárgya elmeállapot megfigyelésének elrendelése vagy az eljárás folytatásának a 464. § (2) bekezdés h) pontja szerinti elrendelése, a bíróság az ülés időpontját úgy határozza meg, hogy az ülés az indítvány bíróságra érkezését követő tizenöt napon belül megtartható legyen.
    (6) Ha a bíróság a 467. § alapján tart ülést, a bíróság az ülés időpontját az ügyiratok alapján történő döntésre rendelkezésre álló határidőn belül határozza meg.
    (7) Ha az indítvány tárgya személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés és a bíróság a 467. § alapján tart ülést, a bíróság az ülés határnapját a (6) bekezdés alkalmazásával a kényszerintézkedés határidejének figyelembevételével állapítja meg.
  2. § (1) Ha a 466. § (1) bekezdésében meghatározott indítványt az ügyészség terjesztette elő, az ügyészség az indítvány előterjesztésével egyidejűleg a bíróságnak átadja a nyomozás ügyiratait. Ha az ügyiratok terjedelme ezt indokolttá teszi, a bíróságnak az ügyiratokat az indítvány előterjesztését megelőzően is át lehet adni.
    (2) Az ügyészség az indítvány előterjesztésével egyidejűleg indítványát megküldi a gyanúsítottnak és a védőnek.
  3. § (1) Ha az indítvány tárgya letartóztatás vagy előzetes kényszergyógykezelés elrendelése, az indítvány megküldését követően a gyanúsított és a védő számára biztosítani kell azoknak az ügyiratoknak a megismerését, amelyekre az indítványban hivatkoznak.
    (2) Ha az indítvány tárgya a letartóztatás meghosszabbítása, az indítvány megküldését követően a gyanúsított és a védő számára biztosítani kell azoknak az ügyiratoknak a megismerését is, amelyekre az indítványban hivatkoznak és amelyek a letartóztatás tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek.
    (3) Az ügyészség az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyiratok megismerését a védekezésre való felkészüléshez szükséges időben és módon - legkésőbb az ülés megkezdését megelőző egy órával - köteles a terhelt és a védő számára biztosítani. Az ügyészség az (1) és (2) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.
  4. § (1) Ha az indítványt az ügyészség terjesztette elő, gondoskodik a gyanúsítottnak az ülésen történő megjelenéséről.
    (2) Az ügyészség
    a) a védőt az ülés időpontjáról és helyéről értesíti, vagy
    b) a védőt idézi, ha az ülésen a jelenléte kötelező.
    (3) Ha az ülésen tolmács vagy más személy jelenléte szükséges, megjelenéséről az ügyészség gondoskodik.
  5. § (1) Ha a távoltartás elrendelésére irányuló indítványt a sértett terjesztette elő, a bíróság az ülés időpontjáról értesíti az ügyészséget, a sértettet és a védőt, egyúttal felhívja az ügyészséget, hogy a terhelt megjelenéséről gondoskodjon. A távoltartás iránti indítványt a bíróság megküldi a terheltnek és a védőnek.
    (2) Ha az ülésen tolmács vagy más személy jelenléte szükséges, a megjelenéséről a bíróság gondoskodik.
  6. § (1) Ha a bíróság a 467. § alapján tart ülést, akkor az ülés időpontjáról értesíti az ügyészséget, az indítványozót, illetve idézi azt, akinek a jelenlétét szükségesnek tartja.
    (2) Ha a bíróság a 467. § alapján tart ülést, akkor az indítványt megküldi
    a) az ügyészségnek, ha nem az ügyészség volt az indítványozó, illetve
    b) annak a személynek, akinek a jelenlétét szükségesnek tartja.
    (3) Az indítvány megküldésével egyidejűleg a bíróság határidőt állapít meg az indítványra vonatkozó észrevételek előterjesztésére, illetve a (2) bekezdés a) pontja esetén az ügyészség részére a nyomozás ügyiratainak megküldésére.
    (4) Ha az ülésen tolmács vagy más személy jelenléte szükséges, megjelenéséről a bíróság gondoskodik.
154
Q

Az ülés

A
  1. § (1) Az ülésen az ügyész jelenléte kötelező. Az ülésen ügyész helyett alügyész is eljárhat.
    (2) Az ülésen a terhelt jelenléte kötelező, ha az ülést a bíróság a 466. § (1) bekezdése alapján tartja. A 466. § (1) bekezdés e) pontja esetén, ha a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik, az ülés a terhelt távollétében megtartható.
    (3) A védő jelenléte az ülésen kötelező, ha
    a) az indítvány tárgya elmeállapot megfigyelésének elrendelése,
    b) az indítvány tárgya előzetes kényszergyógykezelés elrendelése vagy
    c) a 466. § (1) bekezdés e) pontja esetén az ülést a terhelt távollétében tartják meg.
    (4) A védő az ülésen a (3) bekezdésben meghatározott eseteken kívül is jelen lehet.
  2. § (1) Ha az ülésen az indítványozó nem jelenik meg, azt úgy kell tekinteni, hogy az indítványt visszavonta.
    (2) Az ülésen az indítványozó az indítványt szóban ismerteti és megjelöli az azt megalapozó bizonyítékokat. A jelenlévőknek módot kell adni arra, hogy az indítványozó bizonyítékait - a XVI. Fejezetben meghatározott rendelkezések alapján - megismerjék. Ha az értesített nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, ezt a bíróság ismerteti.
    (3) A bíróság megvizsgálja, hogy az indítvány és az ülés megtartásának törvényi előfeltételei fennállnak-e, nincs-e akadálya a büntetőeljárásnak, és az indítvány megalapozottsága iránt nem támaszthatók-e észszerű kételyek. A 466. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja esetén a vizsgálat kiterjed a gyanúsított személyi körülményeire is.
155
Q

A bíróság eljárása az ügyiratok alapján

A
  1. § (1) * Ha az indítványt az ügyészség terjesztette elő, az indítvány megküldésével egyidejűleg átadja a bíróságnak a nyomozás ügyiratait. Ha az indítvány tárgya a letartóztatás meghosszabbítása, az indítvány megküldését követően a gyanúsított és a védő számára biztosítani kell azoknak az ügyiratoknak a megismerését is, amelyekre az indítványban hivatkoznak és amelyek a letartóztatás tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek.
    (2) Ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette elő és e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság az indítványt megküldi az ügyészségnek és az ügyészség részére indítványának vagy észrevételeinek előterjesztésére, illetve a nyomozás ügyiratainak átadására határidőt állapít meg.
    (3) A bíróság megvizsgálja, hogy az indítvány törvényi előfeltételei fennállnak-e, nincs-e akadálya a büntetőeljárásnak és az indítvány megalapozottsága iránt nem támaszthatók-e észszerű kételyek.
    (4) A bíróság az ügyiratok alapján - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az indítvány bíróságra érkezését követő nyolc napon belül dönt.
    (5) Ha az indítvány tárgya zár alá vétel elrendelése vagy a zár alá vétel miatti felülbírálati indítvány elbírálása, és a csatolt ügyiratok mennyisége jelentős, a bíróság az indítványról soron kívül, de legkésőbb az indítvány bíróságra érkezésétől számított egy hónapon belül dönt.
    (6) Ha a bíróság a 466. § (2) bekezdése alapján az ülés tartását mellőzi és az ügyiratok alapján dönt, határozatát az ülés megtartására rendelkezésre álló határidő alatt hozza meg.
156
Q

A bíróság döntései

A
  1. § (1) Ha a 466. § (1) bekezdésében meghatározott indítványt az ügyészség terjesztette elő és a bíróság az ülés megkezdését megelőzően megállapítja, hogy az ülés megtartásának a feltételei hiányoznak, a bíróság az ügyiratokat határozat hozatala nélkül visszaadja az ügyészségnek.
    (2) Ha a vádemeléskor a vádemelés előtt benyújtott indítványt a bíróság feladatait a vádemelés előtt ellátó bíróság még nem bírálta el, a bíróság az ügyiratokat átteszi ahhoz a bírósághoz, amelynél az ügyészség vádat emelt. Az elsőfokon eljáró bíróság az áttett indítványt új indítványként, tartalma szerint bírálja el.
    (3) A bíróság feladatait a vádemelés előtt ellátó bíróság határozata ellen bejelentett fellebbezést akkor is e Rész rendelkezései szerint kell elbírálni, ha az ügyben vádat emeltek. A fellebbezés elbírálását a fellebbező és - ha nem az ügyészség fellebbezett - az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett mellőzni kell, ha az elsőfokú bíróság a tárgyalás előkészítése során a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartása tárgyában már határozott.
  2. § (1) * Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, a bíróság NEM ÜGYDÖNTŐ VÉGZÉSSEL határoz, amelyben
    a) az indítványnak helyt ad, részben ad helyt és a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, bírósági felülbírálat esetén a határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, vagy
    b) az indítványt elutasítja.
    (2) A határozat indokolása tartalmazza az indítvány lényegét, az eljárás alapjául szolgáló cselekmény tényállásának rövid leírását és Btk. szerinti minősítését, az indítvány törvényi feltételeinek fennállását vagy azok hiányára való utalást.
    (3) Ha a bíróság az indítványt végleges nem ügydöntő végzésével elutasította, változatlan alapon újabb indítvány előterjesztésének nincs helye. Az ilyen indítványról való döntést a bíróság mellőzheti, ez azonban nem akadálya annak, hogy a kérdésben újabb nem ügydöntő végzést hozzon.
    (4) Ha a távoltartás elrendelésére vonatkozó indítványt a sértett nyújtotta be, és a távoltartás elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, a bíróság tájékoztatja az indítványozót arról, hogy a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti IDEIGLENES MEGELŐZŐ TÁVOLTARTÁS elrendelését kezdeményezheti. Ha az indítványozó hozzájárul, a bíróság a távoltartás elrendelésére vonatkozó indítványt az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére irányuló indítványként a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének megküldi.
  3. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a határozatot az ügyészséggel, az indítványozóval és azzal kell közölni, akire az rendelkezést tartalmaz.
    (2) Kizárólag az ügyészséggel kell közölni a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával kapcsolatban a XXXVIII. Fejezet alapján hozott határozatot.
    (3) A határozatot az ülésen kihirdetés útján kell közölni. Ha a bíróság az ügyiratok alapján döntött, a határozatot az írásba foglalást követően haladéktalanul kézbesíteni kell. A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a határozatot kézbesítő útján kell kézbesíteni.
    (4) A bíróság az ügyészség útján kézbesíti
    a) a különösen védett tanúvá nyilvánítás tárgyában hozott határozatot a tanú részére, illetve
    b) az ügyvédi, vagy közjegyzői irodában tartandó kutatás elrendelése tárgyában hozott határozatot a kutatással érintett személy részére.
    (5) A letartóztatást elrendelő határozat közlésével egyidejűleg az 51. § (5) bekezdésben foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell.
157
Q

Jogorvoslat

A
  1. § (1) A bíróság határozata ellen fellebbezést jelenthet be

a) az ügyészség,
b) az indítványozó,
c) az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, illetve
d) a gyanúsítottal közölt határozat ellen a védő is.

(2) Az ülésen közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az a fellebbezésre jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem volt jelen, a fellebbezését az üléstől számított 3 napon belül jelentheti be. Az ügyiratok alapján hozott határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított 3 napon belül jelentheti be.
(3) A letartóztatás elrendelésére irányuló indítvány elutasítása esetén - ideértve azt is, ha a bíróság a letartóztatás helyett bűnügyi felügyeletet, illetve távoltartást rendel el - az ügyészség, a terhelt, illetve a védő a jogorvoslati nyilatkozatával egyidejűleg indítványozhatja, hogy a fellebbezést ÜLÉSEN BÍRÁLJÁK EL. Erre a terheltet a jogorvoslati nyilatkozatok megtételekor figyelmeztetni kell.
481. § (1) A bíróság a határozat elleni fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését, illetve a fellebbezési határidő lejártát követően haladéktalanul, közvetlenül a fellebbezés elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszéknek küldi meg.
(2) A nyomozási bíró határozata elleni fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el.
(3) A fellebbezést a bíróság a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel tanácsülésen bírálja el.
(4) A 480. § (3) bekezdése esetén a törvényszék másodfokú tanácsa ülést tart. A törvényszék erre irányuló indítvány hiányában is ülést tarthat. Az ülés tartására a 474-475. §-t kell alkalmazni. A fellebbezés elbírálásának nem akadálya, ha a terhelt az ülésen nem jelenik meg. Az ülésen a letartóztatás elrendelését indítványozó ügyészségen működő ügyész vesz részt.
482. § Nincs helye fellebbezésnek
a) a bíróság hatáskörébe tartozó kényszerintézkedések közül a 303. § (2) és (3) bekezdésével, a 309. § (2) és (4) bekezdésével és a 314. § (2) bekezdésével kapcsolatos indítványokról hozott határozat,
b) a 253. § (4) bekezdése alapján hozott határozat kivételével a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával kapcsolatban a XXXVIII. Fejezet alapján hozott határozat,
c) a rendbírság átváltoztatásáról rendelkező határozat,
d) a tanú különösen védetté nyilvánításáról hozott határozat,
e) a megszüntetett eljárás folytatásának a 400. § (5) bekezdése szerinti elrendeléséről rendelkező határozat, és
f) a felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozat

ellen.

  1. § (1) Az e Rész alapján hozott határozatot a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell, illetve végre kell hajtani.
    (2) Halasztó hatályú
    a) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszüntetése miatt bejelentett ügyészi fellebbezés, ha a megszüntetést nem az ügyészség indítványozta, és
    b) a tanúvallomást a 174. § alapján megtagadó személynek a számára információt átadó személy kilétének felfedésére történt kötelezése ellen bejelentett fellebbezés.
    (3) A bíróság mellőzheti a végleges nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó határozat hozatalát, ez azonban nem akadálya annak, hogy a kérdésben újabb nem ügydöntő végzést hozzon.
    (4) * Ha a törvény a bíróság nem ügydöntő végzése ellen a fellebbezést lehetővé teszi, az elsőfokon döntést hozó bíróság a véglegessé válásig kötve van a megtámadott nem ügydöntő végzéséhez.
    (5) * Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről vagy meghosszabbításáról szóló határozata ellen bejelentett fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi és a bíróságot új eljárásra utasítja, a másodfokú bíróság a kényszerintézkedést a hatályon kívül helyezett határozat meghozatalának időpontjától kezdődően elrendelheti vagy annak határidejét meghosszabbíthatja. Az ilyen módon elrendelt vagy meghosszabbított kényszerintézkedés határideje a másodfokú bíróság döntésétől számított 72 óráig tarthat.
    (6) * Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszüntetéséről szóló határozata ellen bejelentett fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi és a bíróságot új eljárásra utasítja, a fellebbezés (2) bekezdés a) pontja szerinti halasztó hatálya a megismételt eljárásban hozott döntésig tart.
158
Q

INTÉZKEDÉSEK A VÁDIRAT ALAPJÁN

A 
Az ügyiratok megvizsgálása
Áttétel
Egyesítés és elkülönítés
Az eljárás felfüggesztése
Az eljárás megszüntetése
A vádirat hiányosságainak pótlása
Határozat a kényszerintézkedésekről
A vádtól eltérő minősítés lehetősége
A bíróság tanácsa elé utalás
A vádirat közlése
Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt
159
Q

INTÉZKEDÉSEK A VÁDIRAT ALAPJÁN

A

Az ügyiratok megvizsgálása
484. § (1) A bíróság az ügyiratok bírósághoz érkezését követő egy hónapon belül megvizsgálja, hogy szükséges, illetve lehetséges-e

a) az ügy áttétele,
b) az ügyek egyesítése vagy elkülönítése,
c) az eljárás felfüggesztése,
d) az eljárás megszüntetése,
e) a vádirat hiányosságainak pótlása iránt az ügyészséget megkeresni,
f) kényszerintézkedésről rendelkezni,
g) a vádtól eltérő minősítés megállapítása,
h) a bíróság tanácsa elé utalás, illetve
i) büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatása.
(2) Ha az e Fejezetben vizsgált kérdésekben a határozat meghozatalához az ügyész, a vádlott, a védő, illetve a sértett meghallgatása látszik szükségesnek, a 494. §-ban meghatározott döntéseket kivéve a bíróság a határozatát az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelte után is meghozhatja.
(3) * A bíróság az ügyész, a vádlott, a védő, illetve a sértett meghallgatása érdekében ülést tart.

Áttétel
485. § Ha a bíróságnak az ügy elbírálására nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet átteszi a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező bírósághoz.

Egyesítés és elkülönítés
486. § (1) * Ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátott ellen újabb eljárás indul, vagy ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő előtt vagy alatt indult eljárás, az ügyeket egyesíteni kell, és az újabb ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

(2) Ha az újabb eljárásban a vádlott bűnösségét a bíróság nem állapítja meg, illetve ha a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény esetén a próbaidő az ügyek együttes elbírálása előtt eltelt, a bíróság az egyesített ügyeket elkülöníti.
(3) A bíróság az (1)-(2) bekezdésnek megfelelően jár el, ha a vádlottal szemben korábban indult büntetőeljárást a 488. § (2) bekezdése alapján felfüggesztette, azonban az ügyészség a vádlott ellen ugyanolyan bűncselekmény miatt újabb vádat emelt. Ha a bíróság a vádlottal szemben korábban indult büntetőeljárást a Btk. 180. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel, ugyanolyan bűncselekménynek minősül a kábítószer-kereskedelem is.

Az eljárás felfüggesztése
487. § A bíróság felfüggeszti az eljárást, ha a vádlott tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt nem képes az e törvényben meghatározott jogait gyakorolni és kötelezettségeit teljesíteni.

  1. § (1) A bíróság felfüggesztheti az eljárást, ha
    a) a vádlott ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik,
    b) a vádirat hiányosságainak pótlása vagy eljárási cselekmény elvégzése iránt intézkedett,
    c) jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges,
    d) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni,
    e) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás kezdődik,
    f) * nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai elfogatóparancs alapján más állam hatósága a vádlott átadását vagy kiadatását elhalasztotta,
    g) nemzetközi büntetőbíróság a joghatósága alá tartozó ügyben a magyar hatóságot a büntetőeljárás átadása érdekében megkeresi,
    h) * ha a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, vagy
    i) * a külföldi igazságügyi hatóság a vádlott kiadatásának vagy átadásának a végrehajtását a külföldön folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatására vagy a külföldön kiszabott szabadságvesztés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására tekintettel elhalasztotta.
    (2) A bíróság egy évre felfüggesztheti az eljárást, ha
    a) a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és
    b) a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható.
    (3) Az eljárás a (2) bekezdés alapján nem függeszthető fel, ha
    a) az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott, vagy
    b) * a 417. § (2) bekezdésében meghatározott ok áll fenn.
  2. § (1) A bíróság az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy indítványra kezdeményezheti.
    (2) A bíróság a Kúriának az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy indítványra kezdeményezheti.
    (3) Az Alkotmánybíróság és a Kúria eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg az eljárást felfüggeszti.
  3. § (1) A bíróság az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását az Európai Unió alapját képező szerződésekbe foglalt szabályok szerint hivatalból vagy indítványra kezdeményezheti.
    (2) Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A bíróság a végzésben meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Unió Bíróságának előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállás és az érintett magyar jogszabályok lényegét. A bíróság a végzését az Európai Unió Bírósága számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul kézbesíti az igazságügyért felelős miniszter részére is.
    (3) A bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról végzéssel határoz.
  4. § (1) A bíróság az eljárást folytatja, ha
    a) az eljárás felfüggesztésének oka megszűnt,
    b) a 488. § (1) bekezdés g) pontja alapján történt felfüggesztés esetén azt a nemzetközi büntető bíróság alapokmányát kihirdető, illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény előírja,
    c) a 488. § (2) bekezdése alapján történt felfüggesztés esetén
    ca) egy év eltelt,
    cb) a vádlott a büntethetőség megszűnését eredményező magatartást nem tanúsítja, és az nem is várható, vagy
    cc) a vádlottal szemben az eljárás felfüggesztésének tartama alatt elkövetett ugyanolyan bűncselekmény, vagy ha a bíróság a vádlottal szemben a büntetőeljárást a Btk. 180. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel, kábítószer-kereskedelem miatt vádat emeltek.
    (2) Ha az eljárás felfüggesztésének tartama alatt a felfüggesztés oka megváltozott, a bíróság - az eljárás folytatásának elrendelése nélkül - új határozatot hoz az eljárás felfüggesztéséről.
    (3) A felfüggesztés tartamára és a felfüggesztett eljárás folytatására egyebekben az LXII. Fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

Az eljárás megszüntetése
492. § (1) A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha

a) a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény,
b) a vádlott gyermekkor miatt nem büntethető,
c) halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott büntethetősége megszűnt,
d) a vád tárgyává tett cselekményt már jogerősen elbírálták,
e) az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy pótmagánvádnak nincs helye, illetve a sértett magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel,
f) *
g) *
h) olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége,
i) * a magánindítvány hiányzik és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem pótolható.
(2) A bíróság az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha
a) * a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,
b) *
c) * a vádat nem az arra jogosult emelte,
d) a vádirat - a hiányosságainak pótlására irányuló felhívás ellenére - nem, vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében előírt törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan,
e) a vádirat - a hiányosságainak pótlására irányuló felhívás ellenére - nem, vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat,
f) * a büntetőeljárás átadása, vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le, vagy
g) * az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.
(3) Az eljárás megszüntetéséről a bíróság azzal a figyelmeztetéssel tájékoztatja a magánfelet, hogy a polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.

A vádirat hiányosságainak pótlása
493. § (1) Ha a vádirat nem, vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében előírt törvényes elemeket, a bíróság hivatalból vagy indítványra, a hiányok megjelölése mellett végzésben felhívja az ügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására.

(2) Az ügyészség a vádirat hiányosságait az (1) bekezdésben meghatározott végzés kézhezvételétől számított két hónapon belül pótolhatja.
(3) Ha az ügyészség a vádirat hiányosságait a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem pótolja, a bíróság a 492. § (2) bekezdés d) pontjában írt esetben megszünteti az eljárást.
(4) A bíróság az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával az előkészítő ülés megkezdése előtt felhívhatja az ügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására, ha a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (2) bekezdés a) pontjában előírt tartalmi elemeket. Ha az ügyészség a vádirat e hiányosságait a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem pótolja, a bíróság az eljárást a 492. § (2) bekezdés e) pontja alapján megszünteti.

Határozat a kényszerintézkedésekről
494. § (1) A bíróság hivatalból vagy indítványra határoz a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartásáról, elrendeléséről vagy megszüntetéséről.

(2) A bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről, illetve ha az indítványban a korábbi határozathoz képest a fenntartás okaként új körülményre hivatkoztak, a fenntartásról ülésen határoz.
(3) * A (2) bekezdés szerinti ülésre a 468. §, a 470. § (1) és (2) bekezdés, valamint a 472-475. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ülés megtartható az ügyész és a védő távollétében, ha annak tárgya
a) a távoltartás vagy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak ismételt vagy súlyos megszegése miatt a 293. § (3) bekezdése szerint őrizetbe vett, vagy
b) az elfogatóparancs eredményeként a bíróság elé állított

vádlottal szembeni személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése.

(4) A (2)-(3) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha a határozat előkészítő ülésen is meghozható.
(5) Az ügy áttételét elrendelő bíróság által fenntartott vagy elrendelt kényszerintézkedés annak a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart, amelyhez az ügyet áttették.

A vádtól eltérő minősítés lehetősége
495. § (1) Ha megalapozottan feltehető, hogy

a) a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéshez képest más bűncselekmény vagy további bűncselekmény megállapítására lehet alkalmas, illetve
b) a vádirati minősítés szerinti bűncselekmény súlyosabban vagy enyhébben minősülhet,

a bíróság végzésével megállapítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádtól eltérően hogyan minősülhet.

(2) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény magánvádra üldözendő bűncselekmény, az ügyészségnek a vád átvételére vonatkozó nyilatkozatát nem kell beszerezni.

A bíróság tanácsa elé utalás
496. § A bíróság az ügyet az előkészítő ülés befejezéséig a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa elé utalja, ha ezt az ügy bonyolultságára, az eljárás ügyiratainak terjedelmére, a büntetőeljárásban részt vevő személyek számára tekintettel vagy egyéb okból szükségesnek tartja.

A vádirat közlése
497. § A bíróság legkésőbb az ügyiratok bírósághoz érkezésétől számított egy hónap leteltekor kézbesíti a vádiratot a vádlottnak és a védőnek. A bíróság felhívja a vádlottat és a védőt arra, hogy a bizonyítás lefolytatására vagy a bizonyíték kirekesztésére irányuló indítványát legkésőbb az előkészítő ülésen tegye meg.

Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt
498. § (1) A bíróság hivatalból vagy az erre jogosultak indítványára intézkedik aziránt, hogy a bizonyítási indítványban megjelölt bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.

(2) A bíróság az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében legfeljebb két hónapos határidő megállapításával megkeresheti az ügyészséget. Az ügyészség megkeresése az erre jogosult más személy bizonyítási indítványában megjelölt bizonyítási eszköz felkutatására és biztosítására is irányulhat.
(3) * A bíróság beszerzi a vádlott bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat és a szabálysértési nyilvántartási rendszer vádlottra vonatkozó adatait, valamint hivatalból beszerezheti a jogszabállyal rendszeresített egyéb közhiteles nyilvántartásnak a vádlottra, illetve a vád tárgyára vonatkozó adatait. A bíróság gondoskodik a vádlottra vonatkozó, az eljárásban figyelembe vehető tagállami ítélet megfeleltetéséről vagy külföldi ítélet érvényének az elismeréséről.

160
Q

Az előkészítő ülés fogalma, időpontja és az azon jelen lévő személyek

A
  1. § (1) Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti a váddal kapcsolatos álláspontját és közreműködhet a büntetőeljárás további menetének alakításában.
    (2) A bíróság a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül előkészítő ülést tart.
    (3) Ha a védő a vádirat kézhezvételétől számított három munkanapon belül ezt indítványozza, a bíróság az előkészítő ülés határnapját a vádirat kézbesítésétől számított egy hónapon túli időpontra tűzi ki, feltéve, hogy a védő
    a) a nyomozásban nem vett részt vagy
    b) igazolja, hogy a nyomozás ügyiratait a 352. § szerint önhibáján kívül nem ismerhette meg.
    (4) Az előkészítő ülés időpontjára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a vádlott részére az előkészítő ülésre szóló idézést külföldre kell kézbesíteni és a kézbesítéshez szükséges idő az előkészítő ülés határidőn belül való megtartását nem teszi lehetővé.
    (5) Az előkészítő ülésen az ügyész és a vádlott jelenléte kötelező. Ha az eljárásban védő vesz részt, az előkészítő ülés a védő távollétében nem tartható meg.
    (6) * Ha az ügyben több vádlott van, a vádlott-társak és védőik jelenléte az előkészítő ülésen nem kötelező, egyébként a vádlott-társak jelenlétére az 522. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.
    (7) * Ha az ügyben több vádlott van, az előkészítő ülés vádlottanként külön-külön, az ügyek elkülönítése nélkül is megtartható.
  2. § (1) * A bíróság az előkészítő ülésre a vádlottat és a védőt idézi, és az előkészítő ülés határnapjáról az ügyészséget értesíti. Ha az ügyben több vádlott van, a bíróság a vádlott-társakat és védőiket az előkészítő ülés határnapjáról értesíti.
    (2) Az idézésben a bíróság figyelmezteti a vádlottat arra is, hogy
    a) az előkészítő ülésen beismerheti a bűnösségét abban a bűncselekményben, amely miatt ellene vádat emeltek, és a beismeréssel érintett körben lemondhat a tárgyaláshoz való jogáról,
    b) ha a bíróság a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatot elfogadja, akkor a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálja,
    c) ha nem ismeri be a bűnösségét a váddal egyezően, akkor az előkészítő ülésen előadhatja a védekezése alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, valamint bizonyítás lefolytatását, illetve bizonyíték kirekesztését indítványozhatja,
    d) az előkészítő ülést követően a bizonyítás lefolytatására, illetve bizonyíték kirekesztésére az 520. § (1)-(3) bekezdéssel ellentétesen előterjesztett indítvány esetén a bíróság a tényállás tisztázásához nem szükséges indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja, illetve a tényállás tisztázásához szükséges indítvány eljárás elhúzására alkalmas előterjesztése miatt rendbírságot szabhat ki.
    (3) A bíróság értesíti a sértettet az előkészítő ülés határnapjáról és figyelmezteti arra, hogy polgári jogi igényét előterjesztheti.
    (4) Az idézést és az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítésük legalább tizenöt nappal az előkészítő ülés előtt megtörténjen.
  3. § (1) Ha a vádlott az előkészítő ülésen nem jelenik meg, a bíróság az e törvényben meghatározottak szerint intézkedik a vádlott megjelenésének biztosítása iránt.
    (2) Ha a meg nem jelent vádlott, védő, illetve ügyész megjelenése az előkészítő ülés határnapján észszerű időn belül nem biztosítható, a bíróság az előkészítő ülést elhalasztja és az előkészítő ülés új határnapját két hónapon belülre kitűzi.
161
Q

Az előkészítő ülés menete

A
  1. § (1) Ha az előkészítő ülés megtartásának nincs akadálya, az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság felhívására az ügyész ismerteti a vád lényegét, megjelöli a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit és indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri.
    (2) A vádlott vagy - a vádlott hozzájárulásával - a védő indítványára a vád lényegének ismertetése mellőzhető.
    (3) * A bíróság ezután a vádlottat - az előkészítő ülés jellegére figyelemmel − kihallgatja. A bíróság a kihallgatás megkezdésekor a terhelti figyelmeztetésen kívül figyelmezteti a vádlottat az 500. § (2) bekezdésében foglaltakra.
    (4) A bíróság védőt rendel ki és az előkészítő ülést elnapolja, ha a vádlottnak nincs meghatalmazott védője és
    a) a bíróságnak kétsége merül fel azzal kapcsolatban, hogy a vádlott a vádat, illetve az 500. § (2) bekezdésben foglaltakat és azok következményeit megértette, vagy
    b) a vádlott védő kirendelését indítványozza.
    (4a) * Ha a vádiratot kézbesítési fikció alapján kell kézbesítettnek tekinteni, a bíróság a vádlott vagy − a vádlott hozzájárulásával − a védő indítványára az előkészítő ülést elnapolja, kivéve, ha a vádirat átvételét a vádlott megtagadta.
    (5) A (3) bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket követően a bíróság kérdést intéz a vádlotthoz, hogy beismeri-e a bűnösségét a vád tárgyává tett bűncselekményben.
    (6) A bíróság tagjai az ügyészhez, a vádlotthoz, és a polgári jogi igény tekintetében a magánfélhez kérdést intézhetnek. A vádlotthoz az ügyész, a védő, és a polgári jogi igény tekintetében a magánfél is intézhet kérdést, az ügyészhez intézendő kérdésre a vádlott és a védő indítványt tehet.
  2. § (1) Ha a vádlott a bűnösségét nem ismerte be valamennyi olyan bűncselekményben, amelyet a vád tartalmaz, akkor a bíróság - az elfogadott bűnösséget beismerő nyilatkozat vonatkozásában az 521. § korlátai között - a vádról egységesen, tárgyalás alapján határoz.
    (2) * Ha az eljárás több vádlott ellen folyik és az elkülönítés egyéb feltételei fennállnak, a bíróság az ítélet kihirdetése érdekében az előtte folyamatban lévő ügyeket a bűnösségét beismerő vádlott tekintetében elkülönítheti.
162
Q

Eljárás a bűnösség beismerése esetén

A
  1. § (1) * Ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a vádlott kihallgatása alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja-e. A vádlott kihallgatása - az előkészítő ülés jellegére figyelemmel - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek vizsgálatára irányul.
    (2) A bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának a feltételei a következők:
    a) * a vádlott e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette,
    b) a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik,
    c) a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják.
    (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzésével elfogadja. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
    (4) Ha a bíróság nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja.
    (5) A vádlott kihallgatását követően az ügyész, ezután a védő felszólalhat.
    (6) A bíróság az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja.
  2. § (1) Ha az ügy az előkészítő ülésen nem intézhető el, a vádlott és a védő a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem érintő
    a) bizonyítás lefolytatására és egyéb eljárási cselekményekre vonatkozó indítványt,
    b) bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványt

terjeszthet elő.

(2) A vádlott és a védő az (1) bekezdésben meghatározott indítványában köteles egyedileg megjelölni az indítvány előterjesztésének okát és célját. Ennek megfelelően a bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell, hogy a más által előterjesztett bizonyíték milyen okból nem fogadható el, míg a bizonyítás felvételére vonatkozó indítványban meg kell jelölni, hogy az indítványozott bizonyítás mely tény igazolására irányul.
(3) A vádlott, illetve a védő indítványára az ügyész észrevételt tehet és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint indítványt terjeszthet elő.
(4) Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a tárgyalást nyomban megtarthatja.

163
Q

Eljárás a bűnösség be nem ismerése esetén

A
  1. § (1) Ha a vádlott a bűnösségét az előkészítő ülésen nem ismerte be, az eljárás folyamán a későbbiekben a bűnösségét bármikor beismerheti.
    (2) Ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatának elfogadását megtagadja, vagy a vádlott megtagadja a válaszadást a bűnösség beismerésének kérdésében, azt úgy kell tekinteni, hogy a vádlott a bűnösségét nem ismerte be. Ugyanígy kell eljárni, ha a vádlott a bűnösségét beismerte, de a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról nem mondott le.
    (3) * Ha a vádlott a bűnösségét nem ismerte be, a kihallgatása során megjelölheti a vádiratban szereplő azon tényeket, amelyek valóságát elfogadja.
    (4) A vádlott és a védő előadhatja a védekezés alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, valamint bizonyítás lefolytatására és egyéb eljárási cselekményekre vonatkozó indítványt, továbbá a bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványt terjeszthet elő.
    (5) * A vádlottnak és a védőnek a (4) bekezdésben meghatározott indítványában egyedileg meg kell jelölnie az indítvány előterjesztésének okát és célját. Ennek megfelelően a bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell, hogy a más által előterjesztett bizonyíték milyen okból nem fogadható el, míg a bizonyítás felvételére vonatkozó indítványban meg kell jelölnie, hogy az indítványozott bizonyítás mely tény igazolására irányul.
    (6) A vádlott, illetve a védő indítványára az ügyész észrevételt tehet és az (5) bekezdésben meghatározottak szerint indítványt terjeszthet elő, valamint tizenöt napon belül megjelöli a vádlott és a védő által előadott azon tényeket, amelyek valódiságát elfogadja.
  2. § (1) A bíróság a bizonyítékot hivatalból vagy indítványra kirekeszti, ha az ügyiratokból egyértelműen megállapítható, hogy a bizonyíték felhasználása e törvénybe ütközik.
    (2) Ha a bizonyíték kirekesztésének kérdésében az ügy bonyolultsága miatt vagy az ügyiratok tartalma alapján nem lehetséges határozni, a bíróság a határozathozatal előtt a kirekeszteni indítványozott bizonyítékot megvizsgálhatja.
    (3) A kirekesztett bizonyítékot, illetve az azt tartalmazó iratot az ügyiratok közt zártan kell kezelni.
  3. § A bíróság a vádlott nyilatkozata alapján és az ügyész észrevételének meghallgatása után
    a) az 510. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával a tárgyalást nyomban kitűzheti, és ha megtartásának nincs akadálya, azt nyomban megtarthatja,
    b) megállapíthatja a bizonyítás keretét és terjedelmét, valamint a bizonyítás felvételének sorrendjét,
    c) mellőzheti a bizonyítást
    ca) az ügyész, a vádlott és a védő által valósnak elfogadott tények tekintetében,
    cb) az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.
164
Q

A tárgyalás kitűzése

A
  1. § (1) A bíróság legkésőbb az előkészítő ülés berekesztésétől számított egy hónapon belül megvizsgálja a bizonyítási indítványokat, kitűzi a tárgyalás határnapját és gondoskodik a tárgyalás megtartásának feltételeiről, az idézésekről és értesítésekről.
    (2) A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségében kell tartani. Ha a bíróság indokoltnak tartja, ettől eltérően rendelkezhet és a tárgyalást az illetékességi területén kívüli helyre is kitűzheti.
    (3) Ha a lefolytatandó bizonyítási eljárás nagy terjedelme miatt nyilvánvaló, hogy az ügyet egy tárgyalási napon nem lehet befejezni, a bíróság több vagy folytatólagos tárgyalási határnapot tűzhet ki.
165
Q

Idézés és értesítés a tárgyalásra

A
  1. § (1) A bíróság a kitűzött határnapra idézi azt, akinek a jelenléte a tárgyaláson kötelező.
    (2) A bíróság értesíti az ügyészséget, továbbá - ha e törvény kivételt nem tesz - a szakértőt, valamint azokat, akiknek a jelenlétét a tárgyaláson e törvény lehetővé teszi. Ha az ügyészség a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését indítványozza, a bíróság értesíti a gyámhatóságot és - feltéve, hogy szülői felügyeleti jogot gyakorol - a másik szülőt.
    (3) A bíróság az idézésben vagy az értesítésben a sértettet, illetve a vagyoni érdekeltet felhívja arra, hogy bizonyítási indítványaikat késedelem nélkül, a tárgyalás előtt tegyék meg.
    (4) A bíróság az értesítéssel, illetve az idézéssel egyidejűleg tájékoztatja az ügyészséget, a vádlottat és a védőt arról, hogy a bíróság a kitűzött határnapon milyen bizonyítás felvételét tervezi.
    (5) A vádlottnak és a védőnek az idézést legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni (a továbbiakban: tárgyalási időköz).
    (6) Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítése legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt megtörténjen.

BE (8 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2024 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions