KÜLÖNELJÁRÁSOK Flashcards

Question

Ha a büntetővégzés meghozatalát az ügyészség indítványozta, a büntetővégzést bírósági titkár is meghozhatja. Fiatalkorú esetén is?

Answer 1

Az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a büntetővégzés kézbesítésétől számított 8 napon belül tárgyalás tartását indítványozhatja. Ha a büntetővégzés meghozatalát az ügyészség indítványozta, az ügyészség nem indítványozhatja tárgyalás tartását azon az alapon, hogy a bíróság e Fejezet szerint járt el.

Answer 2

A büntetővégzés indokolása a megállapított tényállást, a vádra és a büntetővégzés feltételeinek fennállására való utalást, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazza.

Answer 3

- előkészítő ülés kötelező (ha kérték a tárgyalás megtartását v ha a büntetővégzést nem lehetett kézbesíteni a terhelt részére). Indítványozó jelenléte kötelező (különben visszavonás, büntetővégzés jogerősítése) - büntetővégzés és indítvány ismertetése, büntetővégzés hatályon kívül helyezése, tárgyalásra utalása az ügynek - tárgyalás tartása: eltérően érvényesülni fog a súlyosítási tilalom. (emiatt felülvizsgálatnak is helye lehet majd). Két kivétel ez alól: (1) ügyész súlyosítás érdekében kéri a tárgyalás tartását, (2) nem súlyosítás érdekében kérték a tárgyalás tartását, de új bizonyítékok alapján új tényeket állapít meg a bíróság.

Answer 4

- felróhatósági eljárás - terhelt kivonja magát tudatosan a büntetőeljárás alól - védő részvétele KÖTELEZŐ teljes nyomozás lefolytatható, vádemelés is lehet. Akkor is ha nem is tud a terhelt az eljárásról. terhelt megszökött, elrejtőzött, elérhetetlenné vált. Ésszerű intézkedéseket tettek a terhelt felkutatása érdekében, nem vezettek eredményre. ügyész a terheltet távollévővé nyilvánítja. különeljárást indítványoz az ügyész HIRDETMÉNYI ÚTON KERÜL SOR A KÉZBESÍTÉSRE

Answer 5

megkezdődött a tárgyalás, nincs még ügydöntő határozat ismertetni kell, szükség esetén bizonyítás felvétele jelenlétében folyik az eljárás meghozta az ügydöntő határozatát a bíróság terhelt tudomásul veszi v fellebbezést jelent be másodfokú eljárásban kerül elő másodfokú bíróság KÖTELES tárgyalást kitűzni köteles a terhelt kihallgatását elvégezni további bizonyítás szüks, érdemben elbírálható v hatályon kívül kell helyezni ha a terhelt a harmadfokú eljárásban kerül elő hatályon kívül kell helyezni elsőfok, másodfok új eljárásra kell utasítani a bíróságot

Answer 6

külön eljárás eltérő szabályai érvényesek nki bűnügyi jogsegélyről szóló tv. eu tagállamaival folytatott bűnügyi együttműk sz törvény 1. külföldön ismeretlen helyen van, nincs helye elfogatóparancs kibocsátásának, terheltet szabályszerűen megidézik. Nem jelenik meg. Külföldön fogva van és hozzájárul a távollétében való eljáráshoz. (tud róla a terhelt) 2. Elfogatóparancs ténylegesen kibocsátották, ez alapján terheltet elfogták de kiadatására 12 hónapig nem került sor. 3. elfogására került sor, de megtagadták a kiadatását. Büntetőelj átadására nem került sor 4. Kiadás, átadás, de halasztott átadás. Nem tudjuk, mikor fog megvalósulni.

Answer 7

óvadék meghatározott magatartás biztosítását teszi lehetővé. biztosíték: távollétében lefolyjon az eljárás. Magyar áp tartósan külföldön él.

Answer 8

- Az életvitelszerűen külföldön élő terhelt vagy védője indítványára a vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság biztosíték letétbe helyezését engedélyezheti - Az indítványban a terheltnek nyilatkoznia kell arról, hogy ha az a kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás végrehajtása érdekében szükséges, Magyarország területére visszatér. - Ha a bíróság vagy az ügyészség engedélyezi biztosíték letétbe helyezését, és a terhelt a biztosítékot letétbe helyezte, az eljárási cselekmények és a tárgyalás a terhelt távollétében is megtarthatók és a bíróság az eljárást a meg nem jelent vádlottal szemben befejezheti. - A büntetőeljárásban védő részvétele KÖTELEZŐ.

Answer 9

a) az adott bűncselekményre a törvény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel, b) a terhelttel szemben előreláthatóan pénzbüntetés kiszabására, illetve vagyonelkobzás elrendelésére kerül sor, c) a terheltnek a tárgyalástól és az eljárási cselekményektől való távolmaradása az eljárás érdekeit nem sérti, és d) a terhelt vagy védője megbízta a védőjét a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával.

Answer 10

1) A biztosítékot a terheltnek vissza kell adni, a) ha az ügyészség az eljárást megszüntette vagy a nyomozás határideje lejárt, b) ha a bíróság a terheltet felmentette vagy vele szemben az eljárást megszüntette, feltéve, hogy a bíróság vagyonelkobzást nem rendelt el. (2) Ha az eljárás megszüntetésének alapja a terhelt halála, a biztosítékot a terhelt örökösének kell visszaadni. (3) Ha a kiszabott pénzbüntetés, az alkalmazott vagyonelkobzás, illetve a megállapított bűnügyi költség összegét a biztosíték összege meghaladja, a különbözet összegét a terheltnek vissza kell adni, kivéve, ha a 760. § (6) bekezdése alapján a fennmaradó összeget a polgári jogi igény kielégítésére kell fordítani. (4) A polgári jogi igény kielégítése után fennmaradó biztosítékot a terheltnek vissza kell adni.

Answer 11

Ha e törvény másképp nem rendelkezik, könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető. - főszabály szerint az állam nem képviselheti a vádat - sértett lesz jogosult a vád érvényesítésére - kiv fiatalkorú, katonai elj - terhelt is megvádolhatja a magánvádlót (viszonvád, kölcsönös elkövetés esetén, 1 hónap letelte után is) - nehezen bizonyítható ügyek - tv feljogosítja az ügyészséget, h részt vegyen. Kötelező ha bíró, ügyész v rendvédelmi szerv sérelmére követnek el becsületsértést, rágalmazást + fiatalkorúak eljárása. - eljárás megindításának alapja a magánindítvány

Answer 12

- bcs elkövetése - tudomásszerzés (sajtóban jelenik meg egy rágalmazás megállapítására cikk, de sértett külföldön tartózkodik. tudomásszerzés valószínűsítése) - hatóság közlése (közvádas nyomozásban hatóság megállapítja, h magánindítványra üldözendő)

Answer 13

békéltető eljárás hátha elkerülhető a tárgyalás adatok rögzítése a tárgyaláshoz amelyen törvény eltérő rendelkezése hiányában a sértett és a feljelentett, valamint ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, az ügyész jelenléte kötelező. Ha az ügyben több sértett van, a személyes meghallgatáson valamennyi sértett jelenléte kötelező. A személyes meghallgatáson a sértett képviselője jelen lehet. 771. § (1) A bíróság az eljárást megszünteti, ha a) a sértett a feljelentést visszavonta, b) * a sértett mulasztását a feljelentés visszavonásának kell tekinteni, c) * a személyes meghallgatáson a sértett és a feljelentett békítése eredményes, vagy d) * az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg.

Answer 14

A büntetőjog egyik alapelve az úgynevezett hivatalbóli eljárás elve. E szerint ha bűncselekményt követnek el, akkor a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerveknek kötelességük eljárni a bűncselekmény felderítése és az elkövető felelősségre vonása érdekében. Ezt az elvet töri át a magánindítvány intézménye, mely a sértett akaratától teszi függővé az eljárás megindulását, tehát az elkövető felelősségre vonását. A jogalkotói szándék a magánvád intézményének vonatkozásában egyrészt a sértett kímélete, másrészt az adott bűncselekmények relatíve kisebb tárgyi súlya lehet. Fenti bűncselekmények esetén a magánindítvány hiánya büntethetőséget kizáró ok, ami azt jelenti, hogy a felsorolt bűncselekmények elkövetését követően nyomozás, illetve vádemelés csak akkor lehetséges, ha a sértett magánindítványt nyújt be. A sértett azonban ezen bűncselekmények vonatkozásában nem mindegyiknél képviselheti a vádat. Ez azt jelenti, hogy a sértett „döntheti el”, hogy induljon-e eljárás a felelősségre vonás érdekében, azonban ha indul, akkor csak a Be. 52. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben képviselheti a vádat, a többi bűncselekmény esetében a magánindítvány benyújtását követően az ügyész képviseli a vádat.

Answer 15

a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú, b) a bűncselekmény katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, vagy c) a feljelentett vagy a terhelt az általa elkövetett magánvádra üldözendő bűncselekménnyel egyidejűleg közvádra üldözendő bűncselekményt is elkövetett, és az elkülönítés nem lehetséges.

Answer 16

Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén a vádlott a magánvádló ellen vádat emelhet (a továbbiakban: viszonvád). A vádlott indítványozhatja azt is, hogy a bíróság viszonvád keretében bírálja el az e bűncselekményekkel kölcsönösen elkövetett becsületsértés szabálysértését. Viszonvádnak az ügydöntő határozat meghozataláig van helye, abban az esetben is, ha a magánindítvány előterjesztésének határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség nem évült el. (3) Viszonvád esetén a magánvádlót a vádlott jogai illetik meg, és a vádlott kötelezettségei terhelik. (4) A viszonvád tekintetében a magánvádló képviselőjét a védő jogállása, a vádlott védőjét a képviselő jogállása illeti meg, feltéve, hogy a meghatalmazásuk erre kiterjed. (5) Viszonvád emelését nem zárja ki, hogy az ügyészség a vád képviseletét átvette. (6) Viszonvád emelése esetén az ügyészség a viszonvád képviseletét akkor veheti át, ha a vád képviseletét nem vette át vagy a vád képviseletétől elállt.

Answer 17

- először magánvádló kihallgatása történik | - kötelező a tárgyaláson való jelenlét a magánvádlónak (hallgatólagos vádelejtés, ha nem mentette ki magát előzetesen)

Answer 18

- perújítást csak a vádlott terhére jelenthet be - felülvizsg-tal nem élhet a magánvádló, terhelt igen - egyszerűsített felülvizsg nem indítványozhat - kizárt a legtöbb különeljárásból, különleges eljárásokból - kizárt a büntetővégzést sem indítványozhat de azt magánvádas eljárásban a személyes meghallgatástól számított 1 hónapon belül hozhat, magánvádló is jogosult tárgyalás tartását kérni.

Answer 19

- sértetti képviselettel járó eljárás - közvádas ügyben képviseli a vádat ha az ügyész nem kíván vádat emelni v eláll a vádemeléstől. - ügyész nemleges nyilatkozata a feltétel (feljelentés elutasít, eljárás megszüntetés, ügyész ejti a vádat)

Answer 20

pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, ha a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú, b) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor vagy kóros elmeállapot zárja ki, c) a bűncselekmény a sértett jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem sértette vagy veszélyeztette (pl közokirathamisítás), d) a sértett az állam vagy közhatalmat gyakorló szerv (őt az ügyész képviseli), e) a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó, a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy gyanúsítható megalapozottan, és az ügyészség a 224. § (1) bekezdése alapján a feljelentést elutasította vagy az eljárást megszüntette, f) * az ügyészség a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasította el, vagy az eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntette meg, g) * az ügyészség a 398. § (2) bekezdés e) pontja alapján az eljárást azért szüntette meg, mert a terhelttel a 411. § (3) bekezdése szerint egyezséget kötött, vagy h) * az ügyészség a 764. § (7) bekezdése alapján szüntette meg az eljárást, vagy ejtette a vádat.

Answer 21

- a sértett jogi képviselete kötelező | - védő részvétele kötelező

Answer 22

Az ügyészség a vád képviseletét a pótmagánvádlótól az eljárásban egy alkalommal átveheti. Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, erről a sértettet tájékoztatja. Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a vádat nem ejtheti, de a vád képviseletétől elállhat. Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, de az ügyész a tárgyaláson nem jelent meg, úgy kell tekinteni, hogy a vád képviseletétől elállt.

Answer 23

VÁDEMELÉS ELŐTT megtagadják az eljárás tényleges lefolytatását, feljelentés elutasítása, a feljelentést elutasító határozat ellen a sértett panasszal élt (kimerítette jogorvoslati lehetőségeket), kizáró ok nem áll fenn. (2) Az eljárás megszüntetése esetén a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)-d)és i) pontja, illetve (2) bekezdés a) és e) pontja alapján, vagy a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt megszüntette, b) az eljárást megszüntető határozat ellen a sértett panasszal élt, amelyet az ügyészség elutasított, és c) a 787. § (3) bekezdésében foglalt kizáró ok nem áll fenn. Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, a panaszt elutasító ügyészségnél vádindítványt nyújt be. panaszt elutasító határozat közlésétől számított 2 hónapon belül léphet fel pótmagánvádlóként. VÁDEMELÉS UTÁN: Ügyész ejti a vádat: pótmagánvádas elj lehetősége és feltételei fennállnak, nyilatkoztatni kell a sértettet 15 napon belül, hogy továbbiakban a vádat képviselni fogja e (határozott nyilatkozat kell).

Answer 24

(2) A vádindítvány tartalmazza a) a 422. § (1) bekezdés a)-c) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában felsoroltakat, b) a sértett polgári jogi igényét, c) a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását, illetve d) azon tanúk vallomása felolvasásának az indítványozását, akiknek a vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenésük a tárgyaláson nem indokolt, illetve a tárgyaláson való megjelenésük aránytalan nehézséggel járna vagy nem lehetséges. 794. § (1) A bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha a) a sértett a vádindítványt a törvényben meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be, b) a sértettnek nincs jogi képviselője, c) a törvény alapján pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, d) a vádindítvány nem tartalmazza a 793. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat, e) a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése esetén a mentesség felfüggesztésére jogosult a mentesség felfüggesztését elutasította.

Answer 25

a) a sértett a vádindítványt a törvényben meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be, b) a sértettnek nincs jogi képviselője, c) a törvény alapján pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, d) a vádindítvány nem tartalmazza a 793. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat, e) a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése esetén a mentesség felfüggesztésére jogosult a mentesség felfüggesztését elutasította.

Answer 26

tárgyalás előkészítése során is, előkészítő ülésen, tárgyaláson mind pótmagánvádlónak mind jogi képviselőnek jelenléte kötelező. Előkészítő ülésen, tárgyaláson nincs jelen pótmagánvádló és jogi képviselője együttesen, ez hallgatólagos vádelejtés. Akkor is ha pótmagánvádló rendzavarása lehetetlenné teszi a tárgyalás folytatását, akkor ez vádelejtésnek minősül, eljárás megszüntetés. előkészítő ülésen vádlott és védője jelenléte kötelező, tárgyaláson vádlott védőjének elsődleges jelenléte kötelező.

Answer 27

- 2fokú eljáráson tárgyaláson pótmagánvádló, jogi képv részvétele kötelező - másodfellebbezésre akkor van joga, ha az elsőfokú ítélet ellen nem jelentett be fellebbezést, ha felmentésre vagy megszüntetésre került sor. - perújítás v felmentés v megszüntetés esetén a terhelt terhére. - felülvizsgálati indítványt pótmagánvádló nem

Answer 28

- jogerő után van lehetőség - valamely a jogerő után bekövetkezett tényre kell reagálni - nem rendkívüli jogorvoslat - nem a bűnösségről rendelkezik, nem érinti a jogerős ügydöntő határozat törvényességét - nem merült fel az alapeljárásban, utólagos egyszerűsített eljárás

Answer 29

a) a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén, (mert a terhelt újabb szabvesztéssel fenyegetett bcs miatt elítélésre került) b) az összbüntetési eljárás (legalább két jogerős szabveszt büntetés ítélet), c) eljárás a kiutasítás tartamának utólagos meghatározására, d) eljárás próbára bocsátás esetén, e) eljárás jóvátételi munka esetén, f) halasztás vagy részletfizetés engedélyezése az államot illető bűnügyi költség megfizetésére.

Answer 30

igen, hozzá kell járulnia ha hivatalból indul.

Answer 31

a) a jóvátételi munka végzését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról, ha az elítélt a jóvátételi munka elvégzését nem igazolta, vagy a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte; b) a jóvátételi munka igazolása határidejének meghosszabbításáról, ha az elítélt igazolja, hogy az előírt jóvátételi munkát egészségügyi okból nem tudta teljesíteni; . c) a jóvátételi munka végrehajthatósága megszűnésének megállapításáról, ha az elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a jóvátételi munka végrehajtását nem teszi lehetővé.

Answer 32

- tárgyaláson a magánvádló jelenléte kötelező, képviselőjét értesíteni kell. - a bíróság az idézéssel arról is értesíti a magánvádlót, hgoy a kitűzött határnapon milyen bizonyítás felvételét tervezi. - tárgyaláson a vád (viszonvád) lényegét a magánvádló képviselője, illetve a védő adja elő. Ha a magánvádlónak nincs védője, képviselője nincs jelen, a bíróság ismerteti a vádat. - Bizonyítás felvétele a bíróság kezében van: bíróság hallgatja ki a vádlottat és a tanút, hallgatja meg a szakértőt. - ha a magánvádló tanúkénti kihallgatása szükséges, a bizonyítási eljárás nem a vádlott, hanem a magánvádló kihallgatásával kezdődik. - magánvádló a vádat bármikor ejtheti, nem köteles indokolni. - hallgatólagos vádelejtés: személyes meghallgatáson és magánvádas tárgyaláson is (eljárás megszüntetés) - ügyész ha átvesz a magánvádas ügyben a vád képviseletét, majd a tárgyaláson a vád képviseletétől elállt és a sértett jelen van, a bíróság a tárgyalást folytatja. - Ellenkező esetben a tárgyalás ELNAPOLÁSÁVAL egyidejűleg új tárgyalást tűz ki, a sértettet tájékoztatja, hogy a vádat ismét ő képviseli. - magánvádas ügyben a határozatokat a magánvádlóval kell közölni (kivéve ha átvette a vád képviseletét).

Answer 33

pótmagánvádló a bírósági eljárásban a SÉRTETT jogain kívül az ÜGYÉSZSÉG jogait is gyakorolja és az ügyészség feladatait látja el: - személyi szab érintő kényszerint elrendelésének, elfogatóparancs kibocsátásának indítványozása - nem indítványozhatja a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését - vádat nem terjesztheti ki

Answer 34

- pótmagánvádló jelenléte kötelező a tárgyaláson - jogi képviselő jelenléte kötelező a tárgyaláson - ha a jogi képv alapos KIMENTÉS NÉLKÜL nem jelenik meg, jogi képviselő költségére tárgyalás elhalasztás, rendbírsággal sújthatja.

Answer 35

- hallgatólagos vádelejtés: 1. tárgyaláson sem a pótmagánvádló, sem jogi képviselője kimentés nélkül távol, elérhetetlen, 2. pótmagánvádló önhibából olyan állapotban jeleni meg, hogy eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, 3. pótmagánvádló az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, 4. pótmagánvádló rendzavarással nem hagy fel. - kiterjesztett vádelejtési jog: pótmagánvádló a vádat kifejezett nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül ejtheti. - képviselet megszűnése: jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság felhívását követő 15 napon belül nem gondoskodik jogi képviseletről.

Answer 36

nem lehet egyesíteni.

Answer 37

1. ha a sértett és jogi képviselője jelen van, a bíróság a tárgyalást folytatja 2. ha nincsenek jelen, tárgyalás elnapolásával egyidejűleg új tárgyalást tűz ki, a sértettet pedig tájékoztatja, hogy a vádat ő képviseli ismét.

Answer 38

a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú, b) a bűncselekmény katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, vagy c) a feljelentett vagy a terhelt az általa elkövetett magánvádra üldözendő bűncselekménnyel egyidejűleg közvádra üldözendő bűncselekményt is elkövetett, és az elkülönítés nem lehetséges.

Answer 39

(3) Az ügyészség a vádat akkor módosíthatja, ha a bíróság elé állítás feltételei a módosított vád szerinti bűncselekményre is fennállnak. Egyébként a bíróság az ügyiratokat visszaküldi az ügyészségnek. (4) Az ügyiratok ügyészségnek történő visszaküldése miatt nincs helye fellebbezésnek

Answer 40

- eljárás a távollévő terhelttel szemben: ügyészség erre irányuló indítványára, magánvádló és pótmagánvádló nem indítványozhatja. - eljárás a külföldön tartózkodó terhelttel szemben - biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás - vagyonelvonásra irányuló eljárás

Answer 41

750. § (1) Ha az ügyészség távollévő terhelttel szemben emelt vádat, és a vádlott elérhetősége a tárgyalás megkezdéséig ismertté válik, a bíróság tájékoztatja az ügyészséget. A bíróság további eljárására a Tizenharmadik-Tizennegyedik Rész rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha a vádlott a VÁDEMELÉS UTÁN válik elérhetetlenné, és a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak, erről a bíróság az ügyészséget tájékoztatja. (3) Ha az ügyészség a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz indítványt arra, hogy a tárgyalást a távollévő vádlottal szemben folytassák, az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárást FELFÜGGESZTI. Az eljárás felfüggesztése nem akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb előterjessze. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárásban is.

Answer 42

Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának MEGHOZATALA ELŐTT eredményre vezettek: - a bíróság a tárgyalást a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével folytatja, - szükség esetén a bizonyítási eljárást az 547. § alapján újra megnyitja. Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala után vezettek eredményre: - a vádlott a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül fellebbezést jelenthet be. Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a MÁSODFOKÚ bírósági eljárásban vezettek eredményre, - a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki, és - azon a vádlottat kihallgatja, - ismerteti a vádlott távollétében tartott tárgyalás anyagának lényegét, valamint - - ha szükséges - a vádlott vagy a védő által indítványozott további bizonyítást vesz fel. Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a HARMADFOKÚ bírósági eljárásban vezettek eredményre, - a harmadfokú bíróság - KIVÉVE HA ELJ SZABSÉRT MIATT ELSŐFOK ÚJ ELJÁRÁSA KELL - a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, - és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen bejelentett jogorvoslat elbírálása során vezettek eredményre: - a Kúria a harmadfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és - a harmadfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Ezt követően a harmadfokú bíróság eljárására a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell. Ha a terhelt tartózkodási helye a jogerős ügydöntő határozat meghozatala után válik ismertté: - a javára perújítási indítványt lehet előterjeszteni. DE! megismételt eljárás során ismételten ismeretlen helyre távozik, a bíróságnak a távollévő vádlottal szembeni eljárás alapján hozott határozata érdemi vizsgálat nélkül hatályában marad. Erre a bíróság a vádlottat figyelmezteti.

Answer 43

737. § (1) Ha az egyezség jóváhagyása után tárgyalás tartása szükséges, a bíróság a tárgyalás megkezdése után az egyezség lényegét ismerteti. (2) * A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzést az ügyészség és a vádlott nyilatkozatának beszerzése után hatályon kívül helyezheti, ha a bizonyítás eredményéhez képest úgy látja, hogy a tényállás, illetve a minősítés változása folytán az egyezség megtagadásának lett volna helye. (3) Ha a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezi, a) az egyezség az ügyészséget és a terheltet sem köti, b) a bíróság az ügyészség, a vádlott vagy a védő indítványára határoz a vádlott távollétében lefolytatott bizonyítás megismétléséről, és c) az ügyészség, a vádlott és a védő tizenöt napon belül az 520. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott korlátok nélkül terjesztheti elő indítványait.

Answer 44

a) európai vagy nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának NINCS HELYE, vagy arra azért nem kerül sor, mert a vádiratban az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására nem tesz indítványt, ÉS aa) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy szabályszerű idézés ellenére NEM JELENT MEG, v ab) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy KÜLFÖLDÖN FOGVA VAN, b) * európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot BOCSÁTOTTAK KI, de a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogását követően a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy átadására vagy kiadatására 12 hónapon belül nem került sor, és a büntetőeljárás ÁTADÁSÁRA sem került sor, c) * európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot BOCSÁTOTTAK KI, de a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy átadását vagy kiadatását megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor, d) * európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, és a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy HALASZTOTT átadását vagy kiadatását rendelték el. (2) * A külföldön tartózkodó terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy távollétében az eljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor van helye, ha a) azt a bűncselekmény TÁRGYI SÚLYA vagy az ÜGY MEGÍTÉLÉSE indokolja, és b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy részvétele az eljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményen nemzetközi bűnügyi jogsegélykérelem előterjesztésével, illetve telekommunikációs eszköz alkalmazása útján NEM BIZTOSÍTHATÓ, vagy ezek alkalmazását a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése nem indokolja.

Answer 45

csak a terhelt HOZZÁJÁRULÁSÁVAL van helye. Ha a terhelt az eljárás folytatásához nem járul hozzá, a bíróság az eljárást felfüggeszti.

Answer 46

a) az adott bűncselekményre a törvény 5évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel, b) a terhelttel szemben előreláthatóan pénzbüntetés kiszabására, illetve vagyonelkobzás elrendelésére kerül sor, c) a terheltnek a tárgyalástól és az eljárási cselekményektől való távolmaradása az eljárás érdekeit nem sérti, és d) a terhelt vagy védője megbízta a védőjét a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával. (3) Nem engedélyezhető biztosíték letétbe helyezése, ha a bűncselekmény HALÁLT OKOZOTT.

Answer 47

737. § (1) Ha az egyezség jóváhagyása után tárgyalás tartása szükséges, a bíróság a tárgyalás megkezdése után az egyezség lényegét ismerteti. (2) * A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzést az ügyészség és a vádlott nyilatkozatának beszerzése után hatályon kívül helyezheti, ha a bizonyítás eredményéhez képest úgy látja, hogy a tényállás, illetve a minősítés változása folytán az egyezség megtagadásának lett volna helye. (3) Ha a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezi, a) az egyezség az ügyészséget és a terheltet sem köti, b) a bíróság az ügyészség, a vádlott vagy a védő indítványára határoz a vádlott távollétében lefolytatott bizonyítás megismétléséről, és c) az ügyészség, a vádlott és a védő tizenöt napon belül az 520. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott korlátok nélkül terjesztheti elő indítványait.

Answer 48

632. § (1) A bíróság határozatának hatályon kívül helyezése vagy az Alkotmánybíróság általi megsemmisítése esetén az eljárást meg kell ismételni. (2) A megismételt eljárásban a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el. (3) A megismételt eljárásban hozott ítélet felülbírálata során a másodfokú, illetve a harmadfokú bíróságot változatlan tényállás mellett sem kötik a hatályon kívül helyező határozatban kifejtett okok és indokok. (4) * A vádlottat nem lehet kötelezni a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére, kivéve, ha az az ő mulasztása folytán merült fel. A megismételt eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye. A tárgyalás megkezdése után az egyesbíró vagy a tanács elnöke ismerteti a - másodfokú bíróság vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező határozatának, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatának, - az elsőfokú bíróság, illetve a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett vagy megsemmisített határozatának, ha másodfokon bizonyítást vettek fel, - a másodfokú bírósági tárgyalás jegyzőkönyvének, valamint - a vádiratnak a lényegét. - ha a vádlott nem tesz vallomást, korábbi tárgyaláson tett vallomásának lényegét - tanú kihallgatása helyett ismertethető, felolvasható a korábbi vallomás jk-ének lényege

Answer 49

Ha a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték és a 723. § a)-c) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, az őrizet bíróság elé állítás CÉLJÁBÓL is elrendelhető. 723. § * Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított két hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha a) a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel, b) az ügy megítélése egyszerű, c) a bizonyítékok rendelkezésre állnak és

Answer 50

(2) * Magánvádas eljárásnak nincs helye, ha a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú, b) a bűncselekmény katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, vagy c) a feljelentett vagy a terhelt az általa elkövetett magánvádra üldözendő bűncselekménnyel egyidejűleg közvádra üldözendő bűncselekményt is elkövetett, és az elkülönítés nem lehetséges.

Answer 51

(3) A magánvádlót a SÉRTETT jogain kívül a VÁD KÉPVISELETÉVEL járó jogok illetik meg. A magánvádlót a vád képviseletével járó jogok az ÁLTALA EMELT VÁD tekintetében illetik meg. A magánvádló viszonvád hiányában tanúként hallgatható meg. (4) A vádlott bűnösségének bizonyítása a magánvádlót terheli.

Answer 52

(5) A magánvádas eljárásban közvetítői eljárásnak nincs helye.

Answer 53

763. § (1) * Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén a vádlott a magánvádló ellen vádat emelhet (a továbbiakban: viszonvád). A vádlott indítványozhatja azt is, hogy a bíróság viszonvád keretében bírálja el az e bűncselekményekkel kölcsönösen elkövetett becsületsértés szabálysértését. (2) Viszonvádnak az ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT MEGHOZATALÁIG van helye, abban az esetben is, ha a magánindítvány előterjesztésének határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség NEM ÉVÜLT EL. (3) Viszonvád esetén a magánvádlót a VÁDLOTT jogai illetik meg, és a vádlott kötelezettségei terhelik. (4) A viszonvád tekintetében a magánvádló képviselőjét a védő jogállása, a vádlott védőjét a képviselő jogállása illeti meg, feltéve, hogy a meghatalmazásuk erre kiterjed.

Answer 54

(5) Viszonvád emelését nem zárja ki, hogy az ügyészség a vád képviseletét átvette. (6) Viszonvád emelése esetén az ügyészség a viszonvád képviseletét akkor veheti át, ha a vád képviseletét nem vette át vagy a vád képviseletétől elállt.

Answer 55

(2) Az ügyészség a vád képviseletét az eljárásban egy alkalommal átveheti. Ez a korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha az ügyészség a viszonvád képviseletét kívánja átvenni, és korábban a vád képviseletét átvette, majd a vád képviseletétől elállt. Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, erről a sértettet tájékoztatja. (3) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, az eljárásra a magánvádas eljárás szabályait kell alkalmazni, ideértve a személyes meghallgatás megtartását is. (4) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a magánvádlót a sértett jogai illetik, és a sértett kötelezettségei terhelik azzal, hogy a vádat bármikor ejtheti. (5) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a vádat nem ejtheti, de a vád képviseletétől ELÁLLHAT.

Answer 56

úgy kell tekinteni, hogy az ügyészség a vád képviseletétől elállt.

Answer 57

Az eljárás FELJELENTÉSRE indul meg. A feljelentésben elő kell adni, hogy - a sértett ki ellen, - milyen cselekmény miatt és - milyen bizonyítékok alapján indítványozza a büntetőeljárás lefolytatását. (2) A feljelentést a BÍRÓSÁGON kell megtenni.

Answer 58

766. § (1) A bíróság a) a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha azok alapján olyan BCS látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség képviseli, b) a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha szükségesnek tartja, hogy az ügyészség a vád képviseletének ÁTVÉTELÉT MEGFONTOLJA, c) * felhívhatja a sértettet, hogy írásban PONTOSÍTSA A FELJELENTÉST, ha a feljelentésből a feljelentett kiléte vagy a bűncselekmény nem állapítható meg, d) * a feljelentés alapján NYOMOZÁST rendelhet el.

Answer 59

767. § (1) A bíróság nyomozást rendelhet el, ha a feljelentett kiléte, személyes adatai, illetve elérhetősége ismeretlen, továbbá ha bizonyítási eszközök felkutatása szükséges. (2) A nyomozás határidejét a bíróság legfeljebb 2 hónapban állapítja meg, és azt 2X, egyenként legfeljebb 2 hónappal meghosszabbíthatja. A bíróság a nyomozást elrendelő végzést és az ügyiratokat megküldi a nyomozó hatóságnak. A nyomozást az ÁLTALÁNOS NYOMOZÓ hatóság végzi, de a nyomozást nem szüntetheti meg és nem függesztheti fel. (2a) * A nyomozás során a bíróság gyakorolja a 26. § (3) bekezdés a)-c), g) és h) pontjában meghatározott IRÁNYÍTÁSI Jogkört. (3) Az általános nyomozó hatóság a nyomozás elvégzése után az ügyiratokat a bíróságnak visszaküldi. Ha az ismeretlen elkövető kiléte a nyomozás adatai alapján sem volt megállapítható, erről az általános nyomozó hatóság tájékoztatja a bíróságot. Ebben az esetben a bíróság az eljárást MEGSZÜNTETI.

Answer 60

a bíróság az érintett személyek személyes meghallgatása érdekében ülést (a továbbiakban: személyes meghallgatás) tart, amelyen törvény eltérő rendelkezése hiányában a SÉRTETT és a FELJELENTETT, valamint ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, az ÜGYÉSZ jelenléte KÖTELEZŐ. Ha az ügyben több sértett van, a személyes meghallgatáson valamennyi sértett jelenléte kötelező. A személyes meghallgatáson a sértett képviselője jelen lehet. (1a) * A feljelentettre a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A személyes meghallgatáson a VÉDŐ jelenléte NEM kötelező. (2) Ha kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén mindkét érintett személy feljelentést tett, a személyes meghallgatáson mindkét érintett személy sértettként és feljelentettként is részt vesz. (3) * Ha a sértett a személyes meghallgatáson a) NEM JELENIK MEG, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve ELÉRHETETLENNÉ vált, vagy b) önhibájából olyan ÁLLAPOTBAN jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, úgy kell tekinteni, hogy a feljelentést VISSZAVONTA. A sértettet erre az idézésben FIGYELMEZTETNI KELL! (3a) * A sértett a személyes meghallgatásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a sértett a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a személyes meghallgatás jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a feljelentést visszavonta. (4) A feljelentettet a sértett nevére és a bűncselekmény lényegére utalással kell idézni. (5) Ha a feljelentett külföldi állampolgár, a személyes meghallgatáson államának konzuli tisztviselője is jelen lehet. 769. § (1) * A személyes meghallgatás megkezdésekor a bíróság megállapítja a sértett és a feljelentett személyazonosságát, ismerteti a feljelentés lényegét, és - ha annak feltételei fennállnak - figyelmezteti a feljelentettet a VISZONVÁD lehetőségére. Ezt követően - a 769/A. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - MEGKÍSÉRLI a sértett és a feljelentett KIBÉKÍTÉSÉT. (2) Ha a békítés eredménytelen, a továbbiakban a sértett magánvádlóként, a feljelentett vádlottként vesz részt az eljárásban. (4) * Ha a vádlott viszonvádat emel, a bíróság - a 769/A. § (8) bekezdésében foglalt kivétellel - a magánvádlót vádlottként is meghallgatja. A 768. § (2) bekezdésében foglalt esetben a vádlott által tett feljelentést viszonvádnak kell tekinteni. (5) A bíróság felhívja a magánvádlót, továbbá viszonvád esetében a vádlottat, hogy jelölje meg a bizonyítási eszközöket, valamint azt, hogy az egyes bizonyítási eszközök mely tények bizonyítására szolgálnak. A bíróság felhívására a vádlott és a védő is megjelölheti a védekezésének alátámasztására szolgáló bizonyítási eszközöket. A bíróság minderre 15 napos határidőt állapíthat meg. (6) Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el magánvádlóként. Megegyezés hiányában a magánvádlót a bíróság jelöli ki. 769/A. § * (1) Ha a sértett a feljelentésében vagy a személyes meghallgatás megkezdéséig úgy nyilatkozik, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, és a személyes meghallgatáson való jelenlétről lemond, a személyes meghallgatáson a feljelentő HELYÉBE JOGI KÉPVISELŐ léphet. A 768. § (2) bekezdésében foglalt esetben a sértett a (6) bekezdésben foglalt szabályok szerint mondhat le a személyes meghallgatáson való jelenlét jogáról. (2) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, a magánvádas eljárásban a nyilatkozattételt követően a sértett helyett a jogi képviselője jár el. (3) Ha a sértett a személyes meghallgatás megkezdéséig az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, és a személyes meghallgatáson jogi képviselő megjelenéséről nem gondoskodik, úgy kell tekinteni, hogy a feljelentését visszavonta. A sértettet erre az idézésben figyelmeztetni kell. (4) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, a személyes meghallgatáson a sértett jogi képviselőjének JELENLÉTE KÖTELEZŐ. Ebben az esetben a 768. § (3) és (3a) bekezdése a jogi képviselő tekintetében alkalmazandó. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti. (5) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, és a személyes meghallgatáson megjelenik, vagy úgy nyilatkozik, hogy a személyes meghallgatáson JELEN KÍVÁN LENNI, a továbbiakban a sértett jelenléte az eljárásban kötelező, és utóbb az eljárás során a jelenlétről ismételten nem mondhat le. (6) Ha a feljelentett a személyes meghallgatás megkezdéséig úgy nyilatkozik, hogy kibékítés megkísérlését nem kívánja, a 430-431. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával a személyes meghallgatáson való jelenlét jogáról lemondhat. (7) Ha a sértett, illetve a feljelentett úgy nyilatkozott, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, a bíróság a kibékítést annak megkísérlése nélkül eredménytelennek tekinti. Ha a sértett és a feljelentett is úgy nyilatkozott, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, és a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a tárgyalást nyomban megtarthatja. (8) Nem akadálya a viszonvád emelésének, ha a magánvádló a személyes meghallgatáson nincs jelen személyesen. Ebben az esetben a bíróság a magánvádló vádlottként történő meghallgatását mellőzi. 770. § (1) A bíróságnak a 766-769. §-ban meghatározott feladatait - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - bírósági titkár is elláthatja, és jogosult a 771. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalára is. (2) A bírósági titkár az eljárást a) az 512. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott okokon kívül más okból nem függesztheti fel, b) a 492. § (1) bekezdés a) és h) pontja alapján, továbbá törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt a 492. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem szüntetheti meg. 771. § (1) A bíróság az eljárást megszünteti, ha a) a sértett a feljelentést visszavonta, b) * a sértett mulasztását a feljelentés visszavonásának kell tekinteni, c) * a személyes meghallgatáson a sértett és a feljelentett békítése eredményes, vagy d) * az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg. (2) A bíróság a személyes meghallgatáson minden olyan kérdésben határozhat, amelyre a személyes meghallgatás előtt jogosult. (3) Az (1) bekezdés esetében a viszonvád alapján indult eljárást is meg kell szüntetni, feltéve, hogy a magánindítvány előterjesztésének határideje a személyes meghallgatás napjáig lejárt. 772. § (1) Nincs helye fellebbezésnek a) a nyomozás elrendelése ellen, b) a személyes meghallgatásra idézés, illetve az erről szóló értesítés ellen, c) a magánvádló kijelölése miatt és d) a 766. § (1) bekezdése szerinti intézkedés ellen. (2) Az ügyészség nem jogosult fellebbezésre az eljárás megszüntetése ellen a 771. § (1) bekezdés c) pontja esetén.

Answer 61

773. § (1) A magánvádas eljárásban előkészítő ülés tartásának NINCS HELYE4 (2) * A tárgyaláson a MAGÁNVÁDLÓ jelenléte - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - KÖTELEZŐ. (2a) * A magánvádló helyébe a tárgyaláson jogi képviselő léphet, ha a magánvádló úgy nyilatkozik, hogy a tárgyaláson személyesen nem kíván jelen lenni. Ha a magánvádló helyébe jogi képviselő lépett, a magánvádas eljárásban a nyilatkozattételt követően a magánvádló helyett a jogi képviselője jár el. (2b) * Viszonvád esetén a magánvádló, korábbi nyilatkozataitól függetlenül, a tárgyaláson való jelenlétről a 430-431. §-ban foglalt szabályok szerint mondhat le. (2c) * A bíróság a tárgyaláson való jelenlétről lemondott magánvádlót a tárgyaláson való jelenlétre kötelezheti, ha bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő meghallgatása érdekében szükséges. (2d) * Ha a magánvádló a tárgyaláson való jelenlétről lemondott, és a tárgyaláson jogi képviselő megjelenéséről nem gondoskodik, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette. A magánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell. (2e) * A (2a) bekezdés esetén a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének jelenléte kötelező, és az (5) és (6) bekezdés a jogi képviselő tekintetében alkalmazandó. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti. (2f) * Ha a tárgyaláson való jelenlétről lemondott magánvádló a tárgyaláson megjelenik vagy úgy nyilatkozik, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, a továbbiakban a magánvádló jelenléte a tárgyaláson kötelező, és utóbb tárgyaláson való jelenlétről ismételten nem mondhat le. (3) * Ha a magánvádlónak képviselője van, őt a bíróság a tárgyalásról - ha jelenléte a (2e) bekezdés értelmében nem kötelező - értesíti. (4) A bíróság az idézéssel, illetve az értesítéssel egyidejűleg arról is tájékoztatja a magánvádlót, illetve a képviselőjét, hogy a kitűzött határnapon milyen bizonyítás felvételét tervezi. (5) * Ha a magánvádló a tárgyaláson a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált, vagy b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette. A magánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell. (6) A magánvádló a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a magánvádló a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette. 774. § (1) A személyes meghallgatást követően a folyamatban lévő magánvádas ügyhöz más magánvádas ügyet NEM LEHET EGYESÍTENI. (2) Ha a vádlottat közvádas ügyben bocsátották próbára, és az újabb büntetőeljárás magánvádra indul ellene, az ügyeket akkor lehet egyesíteni, ha az ügyészség a vád képviseletét átvette. Ebben az esetben a bíróság az ügyiratokat a vádképviselet átvételének megfontolása végett megküldi az ügyészségnek. 775. § (1) A tárgyaláson a bíróság ismerteti a vád, illetve a viszonvád lényegét, ha a magánvádlónak nincs képviselője vagy ő nincs jelen, illetve a vádlottnak nincs védője. (2) A tárgyaláson a bíróság hallgatja ki a vádlottat és a tanút, illetve hallgatja meg a szakértőt. (3) Ha a magánvádló tanúkénti kihallgatása szükséges, a bizonyítási eljárás a magánvádló kihallgatásával kezdődik. (4) Ha a bíróság a perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán elhangzottakat követően állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérően minősülhet, a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében elnapolhatja, erre nézve a magánvádlót meghallgatja. 775/A. § * (1) A bíróság a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha a személyes meghallgatás vagy a tárgyalás során felmerült új tény, körülmény alapján a) olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség képviseli, vagy b) szükségesnek tartja, hogy az ügyészség a vád képviseletének átvételét megfontolja. (2) A bíróság az eljárást felfüggesztheti, ha az ügyiratokat az (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyészségnek megküldte. (3) Az ügyészség az (1) bekezdés a) pontja esetén a 766. § (4) bekezdése szerint, az (1) bekezdés b) pontja esetén a 766. § (5) bekezdése szerint jár el. (4) A bíróság az eljárást megszünteti, ha az ügyészség a (3) bekezdés szerint nyomozást rendelt el. A 771. § (3) bekezdése ebben az esetben is irányadó. 776. § (1) A magánvádló a vádat bármikor ejtheti. A vád ejtését NEM KÖTELES INDOKOLNI. (2) A bíróság az eljárást megszünteti, ha a magánvádló a vádat ejtette vagy a mulasztását a vád ejtésének kell tekinteni. A 771. § (3) bekezdése ezekben az esetekben is irányadó. (3) Ha az ügyészség a vád képviseletétől elállt, és a sértett jelen van, a bíróság a tárgyalást folytatja. Ellenkező esetben a bíróság a tárgyalás elnapolásával egyidejűleg új tárgyalást tűz ki, a sértettet pedig tájékoztatja, hogy a vádat ismét ő képviseli. 777. § (1) A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat kivételével a határozatot közölni kell a magánvádlóval. (2) Az ügyészség részére az ügydöntő határozatot akkor kell kézbesíteni, ha a vád képviseletét átvette.

Answer 62

- Ha az ügyészség a vád képviseletétől elállt, és a sértett jelen van, a bíróság a tárgyalást folytatja. - Ellenkező esetben a bíróság a tárgyalás elnapolásával egyidejűleg új tárgyalást tűz ki, a sértettet pedig tájékoztatja, hogy a vádat ismét ő képviseli.

Answer 63

NEM | A magánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.

Answer 64

91. A magánvádas eljárás 183. § (1) * Ha a sértett a nyomozó hatóságnál magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést kíván tenni, a nyomozó hatóság tájékoztatja a sértettet arról, hogy a feljelentést a bíróságon kell megtenni. Ha a sértett a tájékoztatás ellenére a nyomozó hatóság előtt kíván feljelentést tenni, vagy írásban tesz magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést, akkor a nyomozó hatóság a feljelentést továbbítja az ügyészségnek.

Answer 65

(2) A sértett az e törvényben meghatározottak szerint pótmagánvádlóként léphet fel, ha a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, (PANASZ + 2HÓ) b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást megszüntette, (PANASZ + 2 HÓ) c) az ügyészség a vádat ejtette. (nyilatkozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül) Ha a vád ejtése esetén a sértett pótmagánvádlóként történő fellépésének helye van, a bíróság a tárgyalást elnapolja, és 15 napon belül kézbesíti a sértettnek az ügyészség vád ejtését tartalmazó nyilatkozatát. (3) * Pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, ha a) a feljelentett vagy a terhelt FIATALKORÚ, b) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét GYERMEKKOR vagy KÓROS ELMEÁLLAPOT zárja ki, c) a bűncselekmény a sértett jogát vagy jogos érdekét KÖZVETLENÜL NEM sértette vagy veszélyeztette, d) a sértett az ÁLLAM vagy közhatalmat gyakorló szerv, e) a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó, a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy gyanúsítható megalapozottan, és az ügyészség a 224. § (1) bekezdése alapján a feljelentést elutasította vagy az eljárást megszüntette, f) * az ügyészség a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasította el, vagy az eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntette meg, g) * az ügyészség a 398. § (2) bekezdés e) pontja alapján az eljárást azért szüntette meg, mert a terhelttel a 411. § (3) bekezdése szerint egyezséget kötött, vagy h) * az ügyészség MAGÁNVÁDRA ÜLDÖZENDŐ BCS ESETÉN szüntette meg az eljárást, vagy ejtette a vádat.

Answer 66

788. § (1) A pótmagánvádas eljárásban a sértett JOGI KÉPVISELETE kötelező. (2) A pótmagánvádas eljárásban VÉDŐ részvétele kötelező. (3) A pótmagánvádas eljárásban a sértett a polgári jogi igényét legkésőbb a VÁDINDÍTVÁNYBAN terjesztheti elő. (4) A pótmagánvádas eljárásban közvetítői eljárásnak akkor van helye, ha az ügyészség a vád képviseletét átvette. (5) Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el pótmagánvádlóként. Megegyezés hiányában a pótmagánvádlót a bíróság jelöli ki. (6) Ahol e törvény vádiratot említ, ott a bíróság által elfogadott vádindítványt is érteni kell. 789. § (1) Az ügyészség a vád képviseletét a pótmagánvádlótól az eljárásban 1 alkalommal átveheti. Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, erről a sértettet tájékoztatja. (2) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a pótmagánvádlót a sértett jogai illetik, és a sértett kötelezettségei terhelik, azzal, hogy a vádat bármikor ejtheti. (3) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a vádat nem ejtheti, de a vád képviseletétől elállhat. (4) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, de az ügyész a tárgyaláson nem jelent meg, úgy kell tekinteni, hogy a vád képviseletétől elállt.

Answer 67

a panaszt elutasító ügyészségnél vádindítványt nyújt be A SÉRTETT.

Answer 68

794. § (1) A bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha a) a sértett a vádindítványt a törvényben meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be, b) a sértettnek nincs JOGI KÉPVISELŐJE, c) a törvény alapján pótmagánvádlóként történő fellépésnek NINCS HELYE, d) a vádindítvány nem tartalmazza a 793. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat, e) a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése esetén a mentesség felfüggesztésére jogosult a mentesség felfüggesztését elutasította.

Answer 69

801. § (1) Az előkészítő ülésen a pótmagánvádló és JOGI KÉPVISELŐJE jelenléte kötelező. (2) Ha a pótmagánvádló jogi képviselője az előkészítő ülésen nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, a bíróság az előkészítő ülést a jogi képviselő költségére elhalasztja, és a jogi képviselőt rendbírsággal sújthatja. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti. (3) * Ha az előkészítő ülésen a pótmagánvádló a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve a pótmagánvádlót azért nem lehetett idézni, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be, vagy b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, úgy kell tekinteni, hogy a pótmagánvádló a vádat ejtette. A pótmagánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell. (3a) * A pótmagánvádló az előkészítő ülésről ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a pótmagánvádló a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi az előkészítő ülés jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette. (4) Az előkészítő ülésen a bíróság tagjai, továbbá a vádlott és a védő a pótmagánvádlóhoz kérdést intézhetnek.

Answer 70

Az elsőfokú bírósági eljárás 802. § A pótmagánvádló a bírósági eljárásban - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a sértett jogain kívül az ÜGYÉSZSÉG jogait gyakorolja, és az ügyészség feladatait látja el, ideértve a vádlott személyi szabadságát érintő kényszerintézkedés elrendelésének, továbbá az elfogatóparancs kibocsátásának INDÍTVÁNYOZÁSÁT. A pótmagánvádló nem indítványozhatja a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését, és a vádat nem terjesztheti ki. 803. § (1) A tárgyaláson a pótmagánvádló és jogi képviselője jelenléte kötelező. (2) A bíróság az idézéssel egyidejűleg arról is tájékoztatja a pótmagánvádlót és jogi képviselőjét, hogy a kitűzött határnapon milyen bizonyítás felvételét tervezi. (3) Ha a pótmagánvádló jogi képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, a bíróság a tárgyalást a jogi képviselő költségére elhalasztja, és a jogi képviselőt rendbírsággal sújthatja. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti. (4) * Ha a tárgyaláson a pótmagánvádló a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve a pótmagánvádlót azért NEM LEHETETT IDÉZNI, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be, vagy b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, úgy kell tekinteni, hogy a pótmagánvádló a vádat ejtette. A pótmagánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell. (5) * Ha a pótmagánvádló jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság az erről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a pótmagánvádlót, hogy jogi képviseletéről 15 napon belül gondoskodjék. Ha a pótmagánvádló a kitűzött határidő alatt jogi képviseletéről nem gondoskodik, ezt úgy kell tekinteni, hogy a pótmagánvádló a vádat ejtette, egyúttal az eljárást meg kell szüntetni. A pótmagánvádlót erre figyelmeztetni kell. (6) A pótmagánvádló a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét a bíróság (5) bekezdésben meghatározott felhívásától számított nyolc napon belül terjesztheti elő. (7) Ha a pótmagánvádló a (6) bekezdés szerint kérelmet terjesztett elő, akkor az (5) bekezdésben meghatározott tizenöt napos határidőt a költségkedvezmény engedélyezése érdekében indult közigazgatási hatósági ügyben hozott végleges vagy jogerős határozat közlésétől kell számítani. (8) Ha a pótmagánvádló a (6) bekezdés szerint kérelmet terjesztett elő, erről a körülményről a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a bíróságot. A tájékoztatás elmulasztása esetén a (7) bekezdés szerinti határidő-számítás nem alkalmazható. 804. § (1) A pótmagánvádló a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a pótmagánvádló a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette. (2) A pótmagánvádló jogi képviselője a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a jogi képviselő a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, a bíróság a tárgyalást megszakítja. Ebben az esetben a pótmagánvádló más jogi képviselőt hatalmazhat meg, vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattól másik pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti. Ha ez nyomban nem lehetséges, a bíróság a tárgyalást a rendzavaró jogi képviselő költségére elnapolja. 805. § (1) A vádindítvány vagy a 798. § (1) bekezdése szerinti írásbeli bejelentés bíróság általi elfogadását követően a folyamatban lévő pótmagánvádas ügyhöz más pótmagánvádas ügyet NEM LEHET EGYESÍTENI. (2) Az ügyek egyesítésének nem akadálya, ha a vádlottat korábban akár magánvádas, akár közvádas ügyben bocsátották próbára, az újabb büntetőeljárásban azonban a vádat pótmagánvádló képviseli. 806. § (1) A pótmagánvádló a vádat bármikor ejtheti. A vád ejtését nem köteles indokolni. (2) A bíróság az eljárást megszünteti, ha a pótmagánvádló a vádat ejtette vagy a mulasztását a vád ejtésének kell tekinteni. (3) Ha az ügyészség a vád képviseletétől elállt, valamint a sértett és a jogi képviselő jelen van, a bíróság a tárgyalást folytatja. Ellenkező esetben a bíróság a tárgyalás elnapolásával egyidejűleg új tárgyalást tűz ki, a sértettet pedig tájékoztatja, hogy a vádat ismét ő képviseli. 807. § Ha a bíróság a perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán elhangzottakat követően állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérően minősülhet, a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében elnapolhatja, erre nézve a pótmagánvádlót meghallgatja. 808. § (1) A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat kivételével a határozatot közölni kell a pótmagánvádlóval. (2) Az ügyészség részére az ügydöntő határozatot akkor kell kézbesíteni, ha a vád képviseletét átvette.

Answer 71

560. § (1) * A bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, ha a) az eljárást megszünteti, b) a vádlottat felmenti és szabálysértési felelősségét sem állapítja meg, c) a polgári jogi igény érvényesítését e törvény kizárja, d) a magánfél a polgári jogi igényt elkésetten terjesztette elő, e) a polgári jogi igényt az 557. § szerint, ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel együtt terjesztették elő, f) a magánfél az eljáró bíróval vagy bírósággal szemben a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott és e törvényben nem nevesített kizárási okot jelentett be, illetve a más által bejelentett kizárás alapján a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott és e törvényben nem nevesített kizárási ok fennállását megállapította, g) a magánfél és a terhelt között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták, h) a magánfélnek vagy a terheltnek nincs polgári perbeli jogképessége, i) az igény - a polgári jog szerinti elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető, j) a polgári jogi igényt nem a sértett terjesztette elő, k) a magánfél és a terhelt a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott egyezség jóváhagyását kéri, l) a polgári jogi igény érdemi elbírálása jelentősen késleltetné az eljárás befejezését, m) a polgári jogi igénynek a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja, n) a polgári jogi igény nem tartalmazza az 556. § (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat, vagy o) a polgári jogi igény érdeméről azért nem lehet határozni, mert a bíróság a magánfél személyes adatainak zárt kezelését rendelte el, és a polgári jogi igény nem tartalmazza az 556. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat.

Answer 72

a NAV a költségvetési csalás bűncselekménye miatt indult eljárásban nem minősül sértettnek, így magánfélként polgári jogi igényt nem érvényesíthet és ennek biztosítására zár alá vétel elrendelésére vonatkozó indítványt sem terjeszthet elő,

Answer 73

676. § A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A fiatalkorú elleni büntetőeljárás célja 677. § A fiatalkorú elleni büntetőeljárást úgy kell lefolytatni, hogy az a fiatalkorú nevelésének, illetve testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődésének az ELŐMOZDÍTÁSÁVAL biztosítsa a fiatalkorú TÁRSI BEILLESZK, és azt, hogy a fiatalkorú NE KÖVESSEN EL újabb bűncselekményt. Az eljárás hatálya 678. § (1) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásnak azzal szemben van helye, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét betöltötte, de a 18.-AT MÉG nem. (2) Ha a fiatalkorúval szemben több bűncselekmény miatt folyik eljárás, és azok között a 14. életévének betöltése előtt és a 14. életévének betöltése után elkövetett bűncselekmény is szerepel, a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a 14. életévét betöltött fiatalkorúra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) * Nincs helye fiatalkorú elleni büntetőeljárásnak, ha a terhelttel vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel szemben több bűncselekmény miatt folyik eljárás, és azok közül legalább egyet a 18. életévének betöltése után követett el. Ez a rendelkezés irányadó akkor is, ha a fiatalkorút a 18. életévének betöltése után elkövetett bűncselekmény miatt próbára bocsátották, és a 486. § alapján a fiatalkorúként elkövetett bűncselekmény miatt folyó eljáráshoz kellett az ügyet egyesíteni. (4) Több terhelt esetén a bíróság a felnőtt korú terhelt ügyét a fiatalkorú ügyével együtt bírálja el, ha az a fiatalkorú ügyével összefügg. (5) Fiatalkorúval szemben büntetőeljárásnak CSAK KÖZVÁDRA VAN HELYE, a magánvádra üldözendő bűncselekmények esetében az ügyészség jár el. A fiatalkorú védelme 679. § A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás során folyamatosan köteles vizsgálni, hogy felmerül-e a fiatalkorúval kapcsolatban olyan körülmény, amely megalapozza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott JELZÉSI KÖTELEZETTSÉGET vagy HATÓSÁGI ELJÁRÁS kezdeményezésének a kötelezettségét. A bíróság 680. § (1) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság TANÁCSBAN jár el, ha a) a bűncselekményre a törvény 8 évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, vagy b) az egyesbíró az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta. (2) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság tanácsa egy hivatásos bíróból és KÉT ÜLNÖKBŐL áll. (3) Az egyesbíró és a tanács elnöke HIVATÁSOS BÍRÓ. (4) A fiatalkorú elleni bírósági eljárásban a a) vádemelés előtt elsőfokon a nyomozási bíró, másodfokon a tanács elnöke, b) vádemelés után elsőfokon az egyesbíró vagy a tanács elnöke, másodfokon és - a Kúria kivételével - harmadfokon a tanács egyik tagja az OBH elnöke által kijelölt bíró. (5) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ÜLNÖKKÉNT kizárólag a) pedagógus, b) pszichológus, vagy c) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, gyámügyi igazgatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, nevelését, gondozását vagy szociális segítését, a gyermek sorsának rendezését közvetlenül szolgáló, egyetemi vagy főiskolai végzettséghez kötött munkakörben dolgozó vagy korábban dolgozó személy vehet részt. (6) Az ítélkezés során a hivatásos bíró és az ülnök jogai és kötelességei azonosak. A bíró kizárására vonatkozó rendelkezések az ülnökre is irányadók. Az ügyész 681. § A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a FELETTES ÜGYÉSZSÉG által KIJELÖLT ÜGYÉSZ jár el. A védő 682. § (1) A fiatalkorú elleni eljárásban VÉDŐ RÉSZVÉTELE KÖTELEZŐ. (2) A védő JELENLÉTE KÖTELEZŐ a vádemelés előtt a fiatalkorú RÉSZVÉTELÉVEL tartott a) gyanúsítotti kihallgatáson, b) szembesítésen, c) felismerésre bemutatáson, d) helyszíni kihallgatáson, e) bizonyítási kísérleten, valamint f) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel kapcsolatos eljárásban tartott ülésen. (3) * A (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a fiatalkorú részvételével végzett eljárási cselekményről a VÉDŐT UTÓLAG TÁJÉKOZTATNI KELL, ha azon a védő nem volt jelen, és értesítésére sem került sor.

Answer 74

A bizonyítás 683. § (1) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a bizonyítás a fiatalkorú sajátos szükségleteinek, környezetének megismerése szempontjából lényeges körülmények vizsgálatára (a továbbiakban: fiatalkorú egyéni értékelése) is kiterjed. A fiatalkorú EGYÉNI ÉRTÉKELÉSÉNEK eszközei különösen a) a környezettanulmány, b) a pártfogó felügyelői vélemény vagy összefoglaló pártfogó felügyelő vélemény, c) a szakvélemény, d) a pártfogó felügyelő tanúvallomása, e) a fiatalkorú törvényes képviselőjének vagy a fiatalkorú gondozását ellátó más személynek a tanúvallomása. (2) A fiatalkorú törvényes képviselője vagy a fiatalkorú gondozását ellátó más személy a fiatalkorú egyéni értékelése során köteles együttműködni. (3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltött fiatalkorú érettségének vagy értelmi fejlettségének szakértői vizsgálatát is elrendelheti. (4) Legkésőbb az ügydöntő határozat meghozatala előtt intézkedni kell a fiatalkorú egyéni értékelésének ismételt elvégzése iránt, ha az eljárás során adat merül fel arra, hogy a fiatalkorú egyéni értékelésének alapjául szolgáló körülmények jelentős mértékben megváltoztak, illetve ha a fiatalkorú egyéni értékelése érdekében két évnél régebben került sor bizonyítási eszköz beszerzésére. 684. § (1) A fiatalkorú gyanúsítottként történő kihallgatását követően haladéktalanul be kell szerezni a KÖRNYEZETTANULMÁNYT, amely a jogszabályban meghatározott, és a 683. § (1) bekezdésében szereplő körülmények vizsgálatára vonatkozó adatokat tartalmazza. A környezettanulmány a fiatalkorú veszélyeztetettségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelését is tartalmazza. (2) A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el. (3) A pártfogó felügyelő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a környezettanulmány elkészítéséhez szükségesek. (4) A pártfogó felügyelő meghallgatja a fiatalkorút, valamint a fiatalkorú törvényes képviselőjét, vagy a fiatalkorú gondozását ellátó más személyt, pedagógiai véleményt szerez be és feltárja a gyermekvédelmi előzményeket. (5) A pártfogó felügyelő megismerheti az ügyiratokat, a terhelttől, a sértettől, a tanútól, segítőtől és az egyéb érdekelttől, a gyámhatóságtól, a gyermekjóléti szolgálattól és a megelőző pártfogó felügyelőtől felvilágosítást kérhet. (6) A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének a közreműködését igénybe veheti. (7) A szakértőre vonatkozó rendelkezéseket a környezettanulmányt készítő pártfogó felügyelőre is alkalmazni kell azzal, hogy a 194-195. §, a 197. § (2)-(5) bekezdése és a 199-200. § a pártfogó felügyelőre nem alkalmazható. ÖSSZEFOGLALÓ PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY 685. § (1) Ha a fiatalkorúval szemben a VÉDELEMBE VÉTELE körében MEGELŐZŐ PÁRTFOGÁS elrendelésére került sor, a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el. (2) Az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény a 203. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a fiatalkorúval szemben a gyámhatóság által elrendelt megelőző pártfogás végrehajtásának eredményére vonatkozó összefoglaló megállapításokat. (3) Az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményben a pártfogó felügyelő javaslatot tesz a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére és - a bíróság vagy az ügyészség rendelkezése hiányában is - ki kell térnie arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez. (4) Az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséből nincs kizárva az a pártfogó felügyelő, aki a fiatalkorú megelőző pártfogását végzi vagy végezte. (5) A 683. § (4) bekezdésében szereplő feltételek fennállása esetén a bíróság, illetve az ügyészség a megelőző pártfogó felügyelőt tanúként kihallgathatja. Ha az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményt a megelőző pártfogó készíti el, a 196. § (2) bekezdése szerinti meghallgatásra kerül sor. (6) Az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményre a pártfogó felügyelői véleményre vonatkozó rendelkezéseket - az (1)-(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni. BELÁTÁSI KÉPESSÉG VIZSGÁLATA 686. § A bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét betöltött, de a 14. életévét be nem töltött fiatalkorú beszámítási képességének és a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátási képességének vizsgálata érdekében - a megalapozott gyanú közlését követően - jogszabályban meghatározottak szerint haladéktalanul gondoskodni kell a szakértői kirendelésről. A szakértők egyesített szakvéleményt készítenek.

Answer 75

(2) * Magánvádas eljárásnak nincs helye, ha a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú, (3) * Pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, ha a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,

Answer 76

86. A bizonyítás 172. § (1) A környezettanulmány elkészítése érdekében a nyomozó hatóság a fiatalkorú lakcíme szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelőjét keresi meg. (2) A nyomozó hatóság a pártfogó felügyelőt tájékoztatja: a) a környezettanulmány elkészítéséhez szükséges személyes adatokról, elérhetőségről, így aa) a fiatalkorú nevéről, tényleges tartózkodási helyéről, ab) a fiatalkorú törvényes képviselőjének nevéről, lakcíméről, ac) a fiatalkorú, valamint törvényes képviselője telefonos vagy egyéb elérhetőségéről, ha az ismert, b) az eljárás alapjául szolgáló cselekmény Btk. szerinti minősítéséről és az elkövetés időpontjáról, c) az oktatási intézmény, illetve a munkahely megnevezéséről és elérhetőségéről, ahol a fiatalkorú tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, d) a környezettanulmány elkészítésének határidejéről, ha a bíróság elé állításra figyelemmel a nyomozó hatóság harminc napnál rövidebb határidőt állapított meg. 173. § A fiatalkorú életkorát elsősorban személyazonosításra szolgáló fényképes közokirattal kell megállapítani. 174. § Ha az eljárás során derül ki, hogy a gyanúsított gyermekkor miatt nem büntethető, vele szemben haladéktalanul intézkedni kell az ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSe iránt, és a továbbiakban a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító gyermekkorúra vonatkozó szabályok szerint lehet eljárni.

Answer 77

A nyomozás tartama 687. § (1) A nyomozást a fiatalkorú gyanúsítotti kihallgatásától számított 1 éven belül be kell fejezni, ha a fiatalkorúval szemben 5 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. (2) Ha a fiatalkorúval szemben 5 évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban nyomozás, annak határideje a gyanúsítotti kihallgatástól számított 2 éven túl nem hosszabbítható meg.

Answer 78

A letartóztatás 688. § (1) A fiatalkorú letartóztatásának a 276. § (2) bekezdésében megállapított okok esetében is csak akkor van helye, ha az a bűncselekmény KÜLÖNÖS TÁRGYI SÚLYA FOLYTÁN SZÜKSÉGES. (2) A letartóztatás megszűnik, ha annak tartama a) a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét be nem töltő fiatalkorúval szemben az 1 évet, b) a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét betöltött fiatalkorúval szemben a 2 évet eléri, kivéve az ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT KIHIRDETÉSE UTÁN elrendelt vagy fenntartott letartóztatás esetét, továbbá ha a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása iránti eljárás van folyamatban vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban. (3) A bíróság a fiatalkorú személyiségére és a terhére rótt bűncselekmény jellegére tekintettel törvényben meghatározottak szerint dönt a letartóztatás végrehajtási helyéről. (4) A fiatalkorú törvényben meghatározottak szerinti ideiglenes elhelyezéséről az ügyészség indítványára a bíróság dönt, e határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A 14. életévét be nem töltött fiatalkorú ideiglenesen nem helyezhető el. (5) A letartóztatás tartama alatt a bíróság a letartóztatás végrehajtásának helyét az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára, vádemelés után hivatalból is megváltoztathatja.

Answer 79

Kényszerintézkedés elrendelése a vádemelés előtt 689. § (1) A fiatalkorú GONDOZÁSÁT ELLÁTÓ nagykorú személyt, ha nem azonos a törvényes képviselővel, ÉRTESÍTENI KELL a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel kapcsolatos eljárásban tartott ÜLÉSről. (2) Az ülésen a törvényes képviselő, valamint a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú személy is FELSZÓLALHAT. (3) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről szóló határozatot a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú személlyel is KÖZÖLNI KELL.

Answer 80

690. § (1) Fiatalkorúval szemben a 416. § szerinti feltételes ügyészi felfüggesztés akkor alkalmazható, ha a) a nyomozás 8ÉVI szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban, ÉS b) * a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a feltételes ügyészi felfüggesztéstől a fiatalkorú HELYES IRÁNYÚ FEJLŐDÉSE várható. (2) Ha a fiatalkorúval szemben feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye, az ügyészség az eljárást a Btk. Különös része által meghatározott büntetési tétel keretei között, 1 évtől 3 évig terjedő időre függeszti fel. (3) * Az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztés előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, ha a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályt vagy kötelezettséget kíván előírni. (4) A pártfogó felügyelői véleményben a pártfogó felügyelő javaslatot tesz a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére és - az ügyészség rendelkezése hiányában is - kitér arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e, és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul- e a részére adandó jóvátételhez. (5) A 419. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség - az egyéb feltételek fennállása esetén is - csak a feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló döntés meghozatalakor 16. életévét betöltő fiatalkorú számára írható elő. (meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen vagy a köz számára munkát végezzen)

Answer 81

691. § (1) Az előkészítő ülésről és a tárgyalásról a nyilvánosságot a 436. § (4) bekezdésében meghatározott eseteken KÍVÜL IS KI KELL ZÁRNI, ha ez a fiatalkorú ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES. (2) A bíróság elrendelheti, hogy a tárgyalásnak azt a részét a fiatalkorú távollétében tartsák meg, amely a fiatalkorú helyes irányú fejlődését károsan befolyásolhatja. Az így lefolytatott tárgyalás LÉNYEGÉT - legkésőbb a bizonyítási eljárás befejezetté nyilvánítása előtt - a fiatalkorúval ISMERTETNI KELL 692. § (1) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ügyészségi fogalmazó és alügyész NEM KÉPVISELHETI a vádat. (2) A bíróság előtt a fiatalkorú védőjeként ügyvédjelölt nem járhat el ügyvéd helyetteseként. 693. § (1) A fiatalkorú JELENLÉTE az előkészítő ülésen és a tárgyaláson KÖTELEZŐ. (2) Ha az előkészítő ülésen ügydöntő határozat meghozatalára kerülhet sor, akkor az előkészítő ülésen ISMERTETNI KELL a környezettanulmányt, a pártfogó felügyelői véleményt és az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményt. (3) Az ügyész a tárgyaláson tartott perbeszédében a javítóintézeti nevelés intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt. (4) Ha a bíróság elsőfokon tanácsban jár el, a szavazást megelőzően a tanács elnöke felvilágosítást ad az ülnököknek arról, hogy milyen határozat hozható, tájékoztatást ad a döntéshez szükséges törvényhelyekről, a büntetési nemekről és azok mértékéről, valamint az intézkedésekről. (5) A bíróság JAVÍTÓINT-I nevelést BŰNÖSSÉGET MEGÁLLAPÍTÓ ítéletben rendel el. (6) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről szóló határozatot és az ügydöntő határozatot a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú személlyel is KÖZÖLNI KELL. 693/A. § * Ha a bíróság a fiatalkorú vádlottat szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja, akkor a bűnügyi költség viselésére a fiatalkorú vádlott gondozását a cselekmény elkövetésének idején ellátó nagykorú személyt is KÖTELEZHETI.

Answer 82

694. § (1) * A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a törvényes képviselő is indítványozhatja a tárgyalás tartását. (2) A távollévő fiatalkorú esetén a CI-CII. Fejezet rendelkezései alapján előkészítő ülés, illetve tárgyalás nem tartható. (3) Több javítóintézeti nevelés helyett egységes intézkedés kiszabására a 839-840. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (4) A bíróság a 841. § és 842. § szerinti különleges eljárás során fiatalkorúval szemben büntetés kiszabása helyett javítóintézeti nevelést is elrendelhet.

Answer 83

84. TÁJÉKOZTATÁS 170. § (1) A fiatalkorút a jogairól és a kötelességeiről az első kapcsolatba kerüléskor - így különösen az idézéssel együtt vagy az előállításakor - írásos tájékoztató átadásával kell tájékoztatni. A tájékoztató átadása csak különösen indokolt esetben mellőzhető. Ebben az esetben a nyomozó hatóság a lehető legrövidebb időn belül pótolja a tájékoztató átadását. (2) A nyomozó hatóság a tájékoztatóban foglaltak lényegét röviden szóban is ismerteti, meggyőződik róla, hogy azt a fiatalkorú megértette-e, és a fiatalkorú kérésére további felvilágosítást nyújt. 85. SZIGNALIZÁCIÓ 171. § (1) * A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 17. § (2) bekezdésében meghatározott JELZÉSI KÖTELEZETTSÉG vagy HATÓSÁGI ELJ kezdeményezésének alapjául szolgáló körülmény észlelése esetén a nyomozó hatóság haladéktalanul intézkedik a jelzés megtétele vagy a KEZDEMÉNYEZÉS iránt. (2) A nyomozó hatóság a fiatalkorú gyanúsítotti kihallgatásáról a GYERMEKJÓLÉTI SZOLG-OT, továbbá a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes GYÁMHATÓSÁGOT tájékoztatja, e tájékoztatással egyidejűleg kezdeményezi a VÉDELEMBE VÉTELT illetve intézkedik a MEGELŐZŐ PÁRTFOGÁS elrendeléséről szóló határozat beszerzése iránt. (3) A nyomozó hatóság a fiatalkorú ügyében a Gyvt. alapján tett intézkedéséről az azt igazoló ügyirat megküldésével haladéktalanul tájékoztatja az ÜGYÉSZSÉGET.

Answer 84

87. A kényszerintézkedések 175. § (1) A törvényes képviselő tájékoztatása a fiatalkorú őrizetének elrendeléséről akkor mellőzhető, ha a Be. 275. § (1) bekezdése alapján a fiatalkorú a törvényes képviselő tájékoztatását kérte, és az már megtörtént. (2) A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú ŐRIZETÉNEK ELRENDELÉSÉRŐL a szignalizációra vonatkozó rendelkezések szerint tájékoztatni kell a fiatalkorú PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐJÉT IS. (3) Fiatalkorú ŐRIZETÉNEK MEGSZÜNTETÉSE vagy a fiatalkorút érintő eljárási cselekmény BEFEJEZÉSE esetén a TV KÉPVISELŐT értesíteni kell, és vele együttműködve kell gondoskodni a fiatalkorú útba indításáról, átadásáról vagy otthonába kíséréséről. A javítóintézetben, gyermekotthonban, bentlakásos intézményben nevelt fiatalkorút a törvényes képviselő vagy az intézmény megbízottjának távolmaradása esetén - ideiglenes jelleggel - az illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak vagy az általa megjelölt gyermekotthonnak kell átadni. 176. § (1) Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés indítványozására tett előterjesztésben fel kell tüntetni a fiatalkorú gondozását ellátó személy nevét és elérhetőségét is. (2) Ha a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény alapján a fiatalkorú letartóztatása JAVÍTÓINTÉZETBEN vagy BV intézetben is végrehajtható, a letartóztatás indítványozására tett előterjesztés tartalmazza azokat a körülményeket is, amelyek indokolttá teszik, hogy a letartóztatás végrehajtására hol kerüljön sor. (3) A fiatalkorú letartóztatásának javítóintézetben történő végrehajtása esetén a nyomozó hatóság előterjesztést tesz az ügyészségnek, ha az elvégzendő eljárási cselekményekre figyelemmel a fiatalkorú RENDŐRSÉGI FOGDÁN vagy BV intézetben történő IDEIGLENES ELHELYEZÉSE indokolt.

Answer 85

722. § Bíróság elé állítás esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A bíróság elé állítás feltételei * 723. § * Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított 2hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha a) a bűncselekményre a törvény 10 szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel, b) az ügy megítélése egyszerű, c) a bizonyítékok rendelkezésre állnak és d) a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték vagy a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte. Kényszerintézkedések 725. § (1) * Ha a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték és a 723. § a)-c) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, az ŐRIZET bíróság elé állítás céljából is elrendelhető. (2) A bíróság elé állítás előtt elrendelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a bíróság elé állítás napján tartott TÁRGYALÁS BEFEJEZÉSÉIG tart. (3) Ha a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, az általános szabályok szerint indítványra határoz a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés meghosszabbításáról, elrendeléséről, illetve megszüntetéséről. (4) Ha a bíróság a tárgyalást elnapolja, az általános szabályok szerint határoz a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartásáról, elrendeléséről, illetve megszüntetéséről. Nyomozás és vádemelés 178. § Ha a nyomozó hatóság a bíróság elé állítás feltételeit látja megállapíthatónak, az ügyészséggel történő egyeztetést követően haladéktalanul előterjesztést tesz a nyomozás befejezésére. Az előterjesztés tartalmazza a bíróság elé állítás feltételeire vonatkozó adatokat is. 726. § (1) Az ÜGYÉSZSÉG KÖZLI a gyanúsítottal, ha őt bíróság elé kívánja állítani. (2) Az ügyészség haladéktalanul VÉDŐT RENDEL KI, ha a gyanúsított nem kíván védőt meghatalmazni. (3) Az ügyészség az (1)-(2) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot is igénybe veheti. (4) Az ügyészség a - gyanúsított azonosításra alkalmas személyes adatait, - a bíróság elé állítás tárgyát képező cselekmény leírását, - annak Btk. szerinti minősítését - és a bizonyítási eszközök felsorolását tartalmazó FELJEGYZÉST KÉSZÍT. (5) * Az ügyészség a tárgyalás határnapjának kitűzését követően, a védekezésre való felkészüléshez szükséges időben és módon - LEGKÉSŐBB a tárgyalás megkezdését megelőző 1 órával - biztosítja az ügyiratok megismerését a gyanúsított és a védő számára, egyúttal kézbesíti részükre a (4) bekezdés szerinti feljegyzést. A tárgyalás előkészítése 727. § (1) * Bíróság elé állítás esetén a LXXV-LXXVII. Fejezet (TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉS) rendelkezései nem alkalmazhatók. (2) * Ha az ügyészség bíróság elé kívánja állítani a gyanúsítottat, erről a 726. § (4) bekezdése szerinti FELJEGYZÉS és a nyomozás ÜGYIRATAINAK EGYIDEJŰ megküldésével tájékoztatja a bíróságot. (2a) * A bíróság a nyomozás ügyiratainak megérkezésétől számított 3 MUNKANAPON BELÜL megvizsgálja, hogy fennállnak-e a bíróság elé állítás 723. §-ban meghatározott FELTÉTELEI . Ha a bíróság megállapítja, hogy a bíróság elé állításnak nincs akadálya, nyomban kitűzi a tárgyalás határnapját. Ellenkező esetben a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi. Az ügyiratok ügyészségnek történő visszaküldése miatt nincs helye fellebbezésnek. (3) Az ügyészség a gyanúsítottat a bíróság elé állítja, IDÉZI A VÉDŐT és biztosítja, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson RENDELKEZÉSRE ÁLLJANAK. (4) Az ügyészség gondoskodik arról, hogy a védő a FOGVA TARTOTT gyanúsítottal a tárgyalás ELŐTT TANÁCSKOZHASSON. (5) Az ügyészség gondoskodik továbbá arról, hogy a tárgyaláson jelen legyenek, akiknek a JELENLÉTE KÖTELEZŐ és jelen lehessenek, akiknek a jelenlétét e törvény lehetővé teszi. (6) Az ügyészség a (3)-(5) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot is igénybe veheti. Az elsőfokú bírósági tárgyalás 728. § (1) Bíróság elé állítás esetén a bírósági eljárásban a VÉDŐ RÉSZVÉTELE KÖTELEZŐ. (2) * Az ügyészség a tárgyalás megkezdése előtt − ha ez korábban nem történt meg − az egyéb tárgyi bizonyítási eszközöket is átadja a bíróságnak. (3) Az ügyész a VÁDAT SZÓBAN terjeszti elő. (4) A vád előterjesztése után a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, ha a) * a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint két hónap telt el, c) a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, vagy d) a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre. 729. § (1) A bíróság a tárgyalást egy alkalommal, legfeljebb 15 napra elnapolhatja. (2) Ha a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményéhez képest további bizonyítási eszközök felkutatása szükséges, és ezért a tárgyalás tizenöt napon belül vagy újabb elnapolás nélkül nem folytatható, a bíróság az ügyiratokat visszaküldi az ügyészségnek. (3) Az ügyészség a vádat AKKOR MÓDOSÍTHATJA, ha a bíróság elé állítás feltételei a módosított vád SZERINTI BCS-RE IS fennállnak. Egyébként a bíróság az ügyiratokat visszaküldi az ügyészségnek. (4) Az ügyiratok ügyészségnek történő visszaküldése miatt NINCS HELYE FELLEBBEZÉSNEK. Ha a bíróság elé állítás során a bíróság a tárgyaláson az iratokat az ügyésznek visszaküldi [Be. 522. § (3) bek., 523. § (2) bek., 524. §], az ügy a vádemelést megelőző szakba kerül vissza. A másodfokú bírósági eljárás 730. § * Az elsőfokú bíróság ítélete és ügydöntő végzése elleni fellebbezést a másodfokú bíróság az ügy érkezését követő 3 HÓNAPON belül bírálja el.

Answer 86

A magánvádló a vádlottat nem állíthatja bíróság elé. | A pótmagánvádló a vádlottat nem állíthatja bíróság elé.

Answer 87

739. § (1) A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A büntetővégzés ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT. A büntetővégzésre - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A büntetővégzés meghozatalának feltételei 740. § (1) A bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból 3évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ÜGYIRATOK ALAPJÁN büntetővégzést hoz, ha a) az ügy megítélése egyszerű, b) a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva, és c) a büntetés CÉLJA TÁRGYALÁS NÉLKÜL IS elérhető. (2) A bíróság a büntetővégzésben a) végrehajtásában FELFÜGG szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást szabhat ki, b) katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is kiszabhat, illetve c) jóvátételi munkát, próbára bocsátást vagy megrovást alkalmazhat. (3) A bíróság az 5évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is büntetővégzést hoz, ha a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában írt feltételek fennállnak és b) a vádlott a bűncselekmény elkövetését BEISMERTE. A büntetővégzés meghozatala 741. § (1) A bíróság a büntetővégzést az ÜGY ÉRKEZÉSÉT KÖVETŐ hónapon belül hozza meg. (2) A bíróság a büntetővégzésben a 740. § (2) bekezdésében felsorolt büntetés kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása mellett a) PÁRTFOGÓ FELÜGYELETET IS alkalmazhat végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása, jóvátételi munka előírása vagy próbára bocsátás esetén, b) elrendelhet elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, c) a polgári jogi igénynek helyt adhat vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíthatja, d) a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezheti, e) az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről és az eljárás megszüntetéséről rendelkezhet. (3) A büntetővégzés rendelkező részének tartalmaznia kell a) az 561. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint b) a 742. § és a 744. §-ban foglaltakra való figyelmeztetést. (4) A büntetővégzés indokolása a megállapított tényállást, a vádra és a büntetővégzés feltételeinek fennállására való utalást, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazza. (5) Ha a büntetővégzés meghozatalát az ÜGYÉSZSÉG INDÍTVÁNYOZTA, a büntetővégzést bírósági TITKÁR IS meghozhatja. Tárgyalás tartása iránti indítvány 742. § (1) A büntetővégzés ellen NINCS HELYE FELLEBBEZÉSNEK. (2) * Az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a büntetővégzés kézbesítésétől számított 8 NAPON belül tárgyalás tartását indítványozhatja. FIATALKORÚ ESETÉN: A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a törvényes képviselő is indítványozhatja a tárgyalás tartását. (3) * Ha a büntetővégzés meghozatalát az ügyészség indítványozta, az ügyészség nem indítványozhatja tárgyalás tartását azon az alapon, hogy a bíróság e Fejezet szerint járt el. (4) * A magánfél a polgári jogi igényt elbíráló rendelkezéssel, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a büntetővégzés rá vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban indítványozhatja tárgyalás tartását. (5) * A tárgyalás tartása iránti indítványnak a büntetővégzésben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására, illetve az abban foglaltak teljesítésére - a 746. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel - halasztó hatálya van. Az előkészítő ülés és a tárgyalás 743. § * (1) Az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél és az egyéb érdekelt tárgyalás tartása iránti INDÍTVÁNYA ALAPJÁN a bíróság a LXXVI. Fejezet szerint előkészítő ülést tart és az eljárást a 744-746. §-ban meghatározott kivételekkel a továbbiakban az általános szabályok szerint folytatja. (2) Ha a büntetővégzést NEM LEHET SZABÁLYSZERŰEN KÉZBESÍTENI, azt úgy kell tekinteni, mintha a vádlott tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett volna elő. (3) A büntetővégzés kézbesítése esetén a 132. § (2) bekezdése és a 135. § (1) bekezdése nem alkalmazható. 744. § (1) A tárgyalás tartására irányuló indítványt az indítványozó az előkészítő ülés megkezdéséig visszavonhatja. (2) A vádlott javára más által bejelentett tárgyalás tartása iránti indítványt az indítványozó csak a VÁDLOTT HOZZÁJÁRULÁSÁVAL vonhatja vissza, e rendelkezés az ügyészség indítványára nem vonatkozik. (3) A tárgyalás tartását indítványozó személynek az előkészítő ülésen való JELENLÉTE KÖTELEZŐ. Ha az előkészítő ülésen nem jelenik meg és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki az indítványt visszavonta. 745. § (1) Az előkészítő ülés megkezdése előtt a bíróság nyilatkoztatja az indítványozót, hogy a tárgyalás tartása iránti indítványát fenntartja-e. (2) Ha az előkészítő ülésen jelen lévő vádlott a védő tárgyalás tartása iránti indítványát fenntartja, a 744. § (3) bekezdése a védő távolmaradása esetén nem alkalmazható. (3) A bíróság az indítványozót a tárgyalás tartása iránti indítvány kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy a büntetővégzést miért tartja sérelmesnek. (4) Nem tekinthető a tárgyalás tartása iránti indítványnak, ha a vádlott vagy a védő kizárólag halasztás vagy részletfizetés engedélyezését, illetve a büntetővégzés kijavítását indítványozza. 746. § (1) Az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság ismerteti a büntetővégzés és a tárgyalás tartása iránti indítvány lényegét. (3) Ha a tárgyalás tartása iránti indítvány kizárólag a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezést sérelmezte, a bíróság e rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja. (4) * A bíróság - a (3) bekezdés esetét kivéve - az előkészítő ülésen a büntetővégzést HKHELYEZI. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. (5) * A bíróság a vádlott TERHÉRE SZÓLÓ indítvány hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson ÚJ BIZONYÍTÉK merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.

Answer 88

A bíróság a vádlott TERHÉRE SZÓLÓ indítvány hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson ÚJ BIZONYÍTÉK merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.

Answer 89

(3) A magánvádló a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatását nem indítványozhatja. (4) A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a) a végzés meghozatalára meghatározott egy hónapos határidőt a SZEMÉLYES MEGHALLGATÁS napjától kell számítani, b) * a magánvádló a büntetővégzés kézbesítésétől számított 8 napon belül tárgyalás tartását indítványozhatja, c) * a magánvádló tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság az eljárást az e Fejezetben foglalt eltérésekkel a C. Fejezet szerint folytatja. (2) A pótmagánvádló a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatását nem indítványozhatja. (3) A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a) * a pótmagánvádló a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását indítványozhatja, b) * a pótmagánvádló tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság az eljárást az e Fejezetben foglalt eltérésekkel a C. Fejezet szerint folytatja.

Answer 90

747. § (1) A büntetőeljárás lefolytatásának nem akadálya az, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt elérhetetlenné vált. (2) A távollévő terhelttel szembeni eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A távollévő terhelttel szemben vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye, ha a) a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált, b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy felkutatása érdekében tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek eredményre, és c) azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja. (4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor állapítható meg, ha a) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy felkutatása érdekében bizonyítás felvételére, adatszerző tevékenység folytatására, vagy - ha annak feltételei fennállnak - leplezett eszközök alkalmazására került sor, b) a nyomozó hatóság, ügyészség vagy a bíróság körözést, vagy - ha annak feltételei fennállnak - elfogatóparancsot bocsátott ki, és c) a körözés vagy az elfogatóparancs a kibocsátásától számított tizenöt napon belül nem vezetett eredményre. (5) Ha a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételei nem állnak fenn, a bíróság vagy az ügyészség az eljárást felfüggeszti. (6) A távollévő terhelttel szembeni eljárásban a védő részvétele kötelező. Nyomozás és vádemelés 748. § (1) * Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a gyanúsított elérhetősége ismeretlen, és a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak, az ügyészség a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt vagy a gyanúsítottat távollévő terheltté nyilvánítja. A határozat ellen nincs helye panasznak. (1a) * Ha az ügyészség a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt távollévő terheltté nyilvánítja, de a nyomozást nem fejezi be, a nyomozást a vizsgálat szabályai szerint kell folytatni. (2) * Ha a távollévő terheltnek nincs védője, részére az ügyészség az (1) bekezdés szerinti határozatával egyidejűleg védőt rendel ki. (3) A távollévő terhelt részére az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság csak a) az (1) bekezdés szerinti határozatot, b) az eljárást felfüggesztő, megszüntető határozatot, c) a vádemelésről szóló tájékoztatást kézbesíti. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a gyanúsítás közlésének elmaradása a vádemelésnek nem akadálya. Ha az ügyészség az eljárás terhelt távollétében történő lefolytatását a vádiratban indítványozza, a vádiratnak a 422. §-ban meghatározottak mellett tartalmaznia kell a 747. § (3) és (4) bekezdésben felsorolt körülmények részletes leírását is. A bíróság eljárása a távollévő vádlottal szemben 749. § (1) A bíróság a távollévő terhelttel szemben az ügyészség erre irányuló indítványára jár el. (2) A távollévő terhelt tekintetében előkészítő ülés tartásának nincs helye. 750. § (1) Ha az ügyészség távollévő terhelttel szemben emelt vádat, és a vádlott elérhetősége a tárgyalás megkezdéséig ismertté válik, a bíróság tájékoztatja az ügyészséget. A bíróság további eljárására a Tizenharmadik-Tizennegyedik Rész rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha a vádlott a vádemelés után válik elérhetetlenné, és a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak, erről a bíróság az ügyészséget tájékoztatja. (3) Ha az ügyészség a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz indítványt arra, hogy a tárgyalást a távollévő vádlottal szemben folytassák, az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárást felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztése nem akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb előterjessze. (4) Ha a bíróság a távollévő vádlott részére védőt rendel ki, a tárgyalást a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével kell folytatni. (4a) * A távollevő terhelttel szemben folytatott eljárásban az 562. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók és a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárásban is. 751. § (1) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala előtt eredményre vezettek, a bíróság a tárgyalást a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével folytatja, szükség esetén a bizonyítási eljárást az 547. § alapján újra megnyitja. (2) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala után vezettek eredményre, a vádlott a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül fellebbezést jelenthet be. 752. § (1) * Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a másodfokú bírósági eljárásban vezettek eredményre, a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki, és azon a vádlottat kihallgatja, ismerteti a vádlott távollétében tartott tárgyalás anyagának lényegét, valamint - ha szükséges - a vádlott vagy a védő által indítványozott további bizonyítást vesz fel. (2) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bírósági eljárásban vezettek eredményre, a harmadfokú bíróság - feltéve, hogy a 625. § (3) bekezdés alkalmazásának nincs helye - a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja. (3) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen bejelentett jogorvoslat elbírálása során vezettek eredményre, a Kúria a harmadfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a harmadfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Ezt követően a harmadfokú bíróság eljárására a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell. (4) Ha a terhelt tartózkodási helye a jogerős ügydöntő határozat meghozatala után válik ismertté, a javára perújítási indítványt lehet előterjeszteni. 753. § (1) Az e Fejezet szerint megismételt eljárásra a Tizennyolcadik Rész rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) Ha a vádlott az e Fejezet szerint megismételt eljárás során ismételten ismeretlen helyre távozik, a bíróságnak a távollévő vádlottal szembeni eljárás alapján hozott határozata érdemi vizsgálat nélkül hatályában marad. Erre a bíróság a vádlottat figyelmezteti. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az eljárást az a bíróság folytatja, amelynek eljárásában a vádlott felkutatására tett intézkedések korábban eredményre vezettek. A távollévő fiatalkorú esetén a CI-CII. Fejezet rendelkezései alapján előkészítő ülés, illetve tárgyalás nem tartható. A magánvádló a távollévő terhelttel szembeni, illetve a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő bírósági eljárást nem indítványozhat. A pótmagánvádló a távollévő terhelttel szembeni, illetve a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő bírósági eljárást nem indítványozhat.

Answer 91

754. § A külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás esetén a CI. Fejezet rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 755. § (1) * A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy távollétében az eljárás lefolytatásának akkor van helye, ha a) európai vagy nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának nincs helye, vagy arra azért nem kerül sor, mert a vádiratban az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására nem tesz indítványt, és aa) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, vagy ab) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy külföldön fogva van, b) * európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogását követően a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy átadására vagy kiadatására tizenkét hónapon belül nem került sor, és a büntetőeljárás átadására sem került sor, c) * európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy átadását vagy kiadatását megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor, d) * európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, és a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy halasztott átadását vagy kiadatását rendelték el. (2) * A külföldön tartózkodó terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy távollétében az eljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor van helye, ha a) azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja, és b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy részvétele az eljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményen nemzetközi bűnügyi jogsegélykérelem előterjesztésével, illetve telekommunikációs eszköz alkalmazása útján nem biztosítható, vagy ezek alkalmazását a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése nem indokolja. (3) * A külföldön tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárásban az 590. § (3)-(4) bekezdése szerinti felülbírálatnak is helye van. 756. § (1) Ha a vádemelést követően állapítható meg, hogy a terhelt külföldön tartózkodik, és a 755. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, erről a bíróság az ügyészséget tájékoztatja. Ha az ügyészség a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz indítványt arra, hogy a tárgyalást a terhelt távollétében folytassák, az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárást felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztése nem akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb előterjessze. (2) * Ha a vádemelést követően állapítható meg, hogy a távollévő terhelt külföldön tartózkodik, és a 755. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, a bíróság az ügyészség felhívása nélkül folytatja az eljárást. (3) * Ha a terhelt külföldön fogva van, a külföldön tartózkodó terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának a vádemelést követően csak a terhelt hozzájárulásával van helye. Ha a terhelt az eljárás folytatásához nem járul hozzá, a bíróság az eljárást felfüggeszti. A távollévő fiatalkorú esetén a CI-CII. Fejezet rendelkezései alapján előkészítő ülés, illetve tárgyalás nem tartható.

Answer 92

179. § (1) Ha a nyomozó hatóság megállapítja, hogy a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy távollévő terheltté nyilvánításának feltételei fennállnak, ennek érdekében előterjesztést tesz az ügyészségnek. Az előterjesztés tartalmazza a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy felkutatására tett intézkedéseket, és ha rendelkezik védővel, a védő adatait. (2) A nyomozó hatóság az előterjesztést az (1) bekezdésben foglaltak mellett a nyomozási terv vagy a nyomozás befejezésére tett előterjesztés szerinti tartalommal küldi meg. 180. § (1) Ha az ügyészség a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt nem nyilvánítja távollévő terheltnek, a nyomozó hatóság a nyomozást a felderítés szabályai szerint folytatja. (2) Ha az ügyészség a gyanúsítottat nem nyilvánítja távollévő terheltnek, a nyomozó hatóság - az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában - az eljárást felfüggesztheti. (3) * (4) Távollévő terheltté nyilvánítás esetén a nyomozó hatóság a Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott jogokat a távollévő terhelt védőjének biztosítja. 181. § A nyomozó hatóság a távollévő terhelttel szembeni vádemelésre akkor tesz előterjesztést, ha annak a Be. 747. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétele változatlanul fennáll. 182. § * A külföldön tartózkodó terhelttel vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel szembeni vádemelésre tett előterjesztés tartalmazza a) * a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy külföldi tartózkodására vonatkozó adatokat, és b) * a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jelenlétének biztosítására tett intézkedéseket vagy az ezek alkalmazását kizáró adatokat, körülményeket is.

Answer 93

695. § E törvény rendelkezéseit a katonai büntetőeljárásban az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A katonai büntetőeljárás hatálya 696. § (1) Katonai büntetőeljárásnak van helye a) a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény, b) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény, valamint a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény, c) * törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában, a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye esetén. (2) A katonai büntetőeljárás hatálya kiterjed a terhelt által elkövetett valamennyi bűncselekményre, ha ezek közül valamelyik miatt katonai büntetőeljárásnak van helye, és az elkülönítés nem lehetséges. (3) Több terhelt esetében akkor van helye katonai büntetőeljárásnak, ha a terheltek valamelyikének bűncselekménye katonai büntetőeljárásra tartozik, és az eljárás elkülönítése - tekintettel a tényállás szoros összefüggésére - nem lehetséges. Ez a rendelkezés az orgazdára és a bűnpártolóra is kiterjed. (4) Több terhelt esetén a bíróság a fiatalkorú ügyét a katona ügyével együtt a katonai büntetőeljárásban bírálja el, ha az a katona ügyével összefügg. Ebben az esetben a fiatalkorú terhelt tekintetében megfelelően alkalmazni kell a fiatalkorú elleni büntetőeljárásra vonatkozó rendelkezéseket. (5) * Ha az ügyeket a 486. § (1) bekezdése alapján egyesíteni kell, az a bíróság jár el, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás hatályát a (3) bekezdés alapozta meg. A bíróság 697. § (1) A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben elsőfokon a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvényben kijelölt törvényszék katonai tanácsa jár el. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el. A perújítás megengedhetőségének kérdésében, valamint perújítás elrendelése esetén a perújítási eljárásban hozott ítélet felülbírálata során másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla más tanácsa is eljárhat. (3) A katonai bíró a nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben is eljárhat. A bíróság összetétele 698. § (1) A törvényszék katonai tanácsa mint elsőfokú bíróság a) egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el aa) ha a bűncselekményre a törvény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, ab) a 20. § (1) bekezdés 2-18. pontjában meghatározott bűncselekmények esetében, vagy ac) ha az egyesbíró tanács elé utalta az ügyet, b) egyesbíróként jár el az a) pont alá nem tartozó esetben. (2) Az elsőfokú bíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban is eljárhat, ha megállapítja, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény a vádirati minősítéstől eltérően súlyosabban minősülhet. (3) A katonai büntetőeljárásban elsőfokon és másodfokon hivatásos bíróként katonai bíró, elsőfokon ülnökként katonai ülnök jár el. Ülnökök részvétele esetén a tanács elnöke katonai bíró. (4) Ha a katonai büntetőeljárásban fiatalkorú terhelt vesz részt, és a bíróság elsőfokon tanácsban jár el, akkor a bíróság egyik tagja olyan katonai ülnök, aki a 680. § (5) bekezdésében meghatározott feltételnek is megfelel. (5) A katonai büntetőeljárásban az ülnök a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú - a (6) bekezdés esetét kivéve - nem lehet. A tanácsot rendszerint annak a Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott szervnek az ülnökeiből kell megalakítani, amelynél a terhelt az elkövetés időpontjában szolgálatot teljesített. Igazságszolgáltatási érdekből ettől a szabálytól el lehet térni. (6) Tábornoki rendfokozatú vádlott elleni eljárásban, ha a bírósághoz a megválasztott katonai ülnökökből a tanácsot az (5) bekezdés alapján nem lehet megalakítani, az ügyben bármely tábornoki rendfokozatú katonai ülnök eljárhat. (7) Az ítélkezés során a hivatásos bíró és a katonai ülnök jogai és kötelességei azonosak. A bíró kizárására vonatkozó rendelkezések a katonai ülnökre is irányadók. Az elsőfokú bíróság illetékessége 699. § (1) A katonai büntetőeljárásra kijelölt törvényszék katonai tanácsának illetékességi területét a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény állapítja meg. (2) A Magyarország határain kívül elkövetett bűncselekmény elbírálására a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa illetékes. (3) A 21. § (3) bekezdésében írt illetékességi ok katonai büntetőeljárásban nem alkalmazható. Az ügyészség 700. § (1) A katonai büntetőeljárásban az ügyészség feladatát a legfőbb ügyész által kijelölt ügyészség látja el. A katonai büntetőeljárásban katonai ügyész, illetve a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész jár el. (2) Az ügyészség végzi a nyomozást a) a katona által elkövetett aa) katonai bűntett miatt, ab) katonai vétség miatt, ha azzal kapcsolatban más bűncselekményt is elkövetett, vagy ha több terhelt esetén az elkülönítés nem lehetséges, ac) nem katonai bűncselekmény miatt, b) * a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és helyettesei, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója és helyettesei, az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettesei, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és helyettesei, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és helyettesei, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és helyettesei, a más szervnél szolgálatot teljesítő katona - a 696. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt szerveken kívüli más szervek között vezényelt vagy átrendelt katona kivételével -, valamint a rendészeti felsőoktatási intézmény ösztöndíjas és kettős jogállású hallgatója által elkövetett katonai vétség miatt, c) a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint az e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye miatt, d) ha a parancsnok tekintetében kizáró ok áll fenn, e) ha a katona szolgálati viszonya időközben megszűnt. (3) Az ügyészség nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben is eljárhat. (4) * Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekményt nem katonai nyomozó hatóság észleli, vagy nem katonai nyomozó hatóság szerez ilyen bűncselekményről tudomást, a 375. § (4) bekezdésében meghatározott eljárási cselekmények elvégzéséről az ügyészséget haladéktalanul tájékoztatja. (5) Katonai büntetőeljárásnak csak közvádra van helye, magánvádra üldözendő bűncselekmény esetében az ügyészség jár el. (6) A katonai büntetőeljárásban alügyész és ügyészségi fogalmazó nem képviselheti a vádat. A katonai nyomozó hatóság 701. § (1) * Ha a nyomozást nem az ügyészség végzi, nyomozó hatóságként az állományilletékes parancsnok (a továbbiakban: parancsnok) jár el. A parancsnok nem folytat előkészítő eljárást. (2) A parancsnok a nyomozó hatósági jogkörét a nyomozószerv, vagy az e feladat ellátásával megbízott nyomozótiszt útján is gyakorolhatja. (3) Ha a parancsnok irányítása alatt álló szervnél nincs nyomozószerv vagy nyomozótiszt, továbbá, ha az a feladata ellátásában akadályozott, vagy az eljárásból kizárt, a nyomozást a parancsnok személyesen végzi, vagy a nyomozás lefolytatására a parancsnok az elöljáró parancsnoktól nyomozószerv, vagy nyomozótiszt kijelölését kérheti. (4) * Nyomozótisztként nem járhat el az, akinek a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a szolgálati elöljárója. 702. § (1) * A nyomozást az a parancsnok folytatja le, akinek a büntetőeljárás megindításakor a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a szolgálati alárendeltségébe tartozik. (2) * Ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy szolgálati helye az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetése után megváltozott, a nyomozást az a parancsnok folytatja le, akinek a szolgálati alárendeltségébe a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a bűncselekmény elkövetésekor tartozott. (3) * Ha a parancsnok a nyomozás során észleli, hogy a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy bűncselekménye vagy több bűncselekmény esetén azok valamelyike nem tartozik a nyomozási hatáskörébe, az ügyet három napon belül átteszi az ügyészséghez, vagy a hatáskörrel rendelkező katonai nyomozó hatósághoz. 703. § (1) Illetékességi összeütközés esetén a nyomozást lefolytató parancsnokot a nyomozás felügyeletét ellátó ügyészség jelöli ki. (2) * Az elkövetés helye szerinti parancsnok az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény miatt indult nyomozás során ismertté vált elkövető ügyét további intézkedés érdekében a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy parancsnokához - az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett - átteszi. A tanú védelme 704. § (1) A katonai szolgálatot teljesítő tanú különösen indokolt esetben kérheti más szolgálati helyre történő vezénylését vagy áthelyezését. A kérelemről a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság határoz. A kérelem elutasítása ellen a tanú élhet jogorvoslattal. (2) A vezénylést vagy az áthelyezést a személyügyi szerv a határozat kézbesítésétől számított hetvenkét órán belül hajtja végre. A kényszerintézkedések 705. § (1) * Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmény miatt a katona őrizetét nem katonai nyomozó hatóság rendelte el, a terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt huszonnégy órán belül át kell adni az illetékes ügyészségnek. (2) A parancsnoki nyomozás során elrendelt őrizetet rendőrségi fogdában kell végrehajtani. (3) Katonával szemben letartóztatást akkor is el lehet rendelni, ha ellene katonai bűncselekmény vagy a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő más bűncselekmény miatt folyik az eljárás, és a terhelt szolgálati vagy fegyelmi okból nem hagyható szabadlábon. (4) A (3) bekezdésben meghatározott okból elrendelt letartóztatás megszűnik a terhelt szolgálati viszonyának megszűnésével. (5) Ha a Magyar Honvédség tényleges állományú tagjával szemben olyan bűnügyi felügyeletet rendelnek el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy a számára meghatározott területet ne hagyja el, ennek a korlátozásnak a megtartását a parancsnok vagy akadályoztatása esetén más elöljáró ellenőrzi. A védekezés jogának biztosítása 706. § * A terheltnek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek - tényleges szolgálati viszonya fennállása alatt - szolgálatmentességet kell biztosítani, ha olyan eljárási cselekményen vesz részt, amelyen a jelenlétét e törvény lehetővé vagy kötelezővé teszi. A parancsnoki nyomozás 707. § (1) A nyomozást a parancsnok irányítja és felügyeli. (2) A nyomozótiszt a nyomozás során a parancsnok utasítása szerint jár el. (3) Ha a parancsnok más eljárás lefolytatására tett intézkedést, erről az ügyészségnek beszámol. (4) A parancsnoki nyomozás során a sajtó részére a parancsnok vagy az ügyben eljáró nyomozótiszt adhat tájékoztatást. 708. § (1) A parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik: 1. a nyomozótiszt kizárása, 2. a nyomozás elrendelése, 3. a feljelentés kiegészítésének elrendelése, 4. a feljelentés áttétele, 5. a feljelentés elutasítása, 6. az eljárás felfüggesztése, 7. az eljárás megszüntetése, 8. a védő kirendelése, a védő kirendelésének visszavonása, a védő kirendelés alóli felmentése, 9. a kirendelt védő díjának és költségeinek megállapítása, 10. a szakértő kirendelése, kizárása, felmentése, 11. a szakértő díjának megállapítása, 12. a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának elbírálása, 13. az igazolási kérelem elbírálása, 14. * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetbe vétele és az őrizet megszüntetése, 15. a kutatás és a motozás elrendelése, 16. a lefoglalás elrendelése és megszüntetése, 17. * az elektronikus adat megőrzésére kötelezés elrendelése, 18. a bírósági döntést nem igénylő zár alá vétel alkalmazása és feloldása, 19. az elővezetés elrendelése, 20. az ügyészség hatáskörébe tartozó intézkedés kezdeményezése, 21. a panasz benyújtásától számított nyolc napon belül a panasznak történő helyt adás, vagy a panasz elbírálás végett történő felterjesztése, 22. a 367. § (2) bekezdése alapján a határozat végrehajtásának felfüggesztése. (2) A 31. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedést a parancsnok teszi meg. 709. § (1) A parancsnok haladéktalanul tájékoztatja az ügyészséget, ha a) a hatáskörébe nem tartozó kényszerintézkedés elrendelését, b) a letartóztatás, az előzetes kényszergyógykezelés vagy a bűnügyi felügyelet megszüntetését tartja szükségesnek. (2) A nyomozás során hozott határozat elleni panaszt, valamint a gyanúsítás ellen bejelentett panaszt - ha annak nem ad helyt - a parancsnok felterjeszti az ügyészséghez. (3) A nyomozás során szóban tett panaszt írásba kell foglalni. A bűncselekmény elbírálása fegyelmi eljárásban 710. § (1) * Az ügyészség a feljelentést elutasítja vagy az eljárást megszünteti, és az ügyiratokat a fegyelmi jogkör gyakorlójának megküldi, ha a katonai vétség miatt a büntetés célja fegyelmi fenyítéssel is elérhető. A feljelentés elutasításáról szóló határozatot a feljelentettnek is kézbesíteni kell. (2) Ha a katonai nyomozó hatóság lehetőséget lát a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálására, az ügyiratokat az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala céljából haladéktalanul felterjeszti az ügyészséghez. Az ügyészség az ügyiratok érkezésétől számított három napon belül az (1) bekezdés szerinti határozatot meghozza és intézkedést megteszi, vagy az ügyiratokat a nyomozás folytatása érdekében a parancsnoknak visszaküldi. (3) A nyomozást el kell rendelni, vagy az eljárást folytatni kell, ha a feljelentett a feljelentést elutasító, a gyanúsított vagy a védője az eljárást megszüntető határozat ellen panasszal élt, és a feljelentés elutasításának, vagy az eljárás megszüntetésének más oka nincs. Erre a feljelentettet vagy a gyanúsítottat a határozatban figyelmeztetni kell. (4) Ha az ügyészség a bűncselekmény elbírálását fegyelmi eljárásra utalta, a fegyelmi jogkör gyakorlója a szolgálati viszonyt szabályozó törvények rendelkezései szerinti eljárásban, az ott meghatározott fegyelmi fenyítéseket szabhatja ki. (5) A fegyelmi fenyítést kiszabó határozatot az ügyészségnek is kézbesíteni kell. 711. § (1) A megfenyített vagy védője a fegyelmi eljárásra utalt bűncselekmény miatt a panasszal nem támadható, vagy panasz alapján hozott fegyelmi fenyítést kiszabó határozat vagy parancs bírósági felülvizsgálatát indítványozhatja. A bírósági felülvizsgálat iránti indítvány a határozat vagy parancs közlését követő három napon belül terjeszthető elő. Az indítvány elbírálásáig a fenyítés nem hajtható végre. (2) * Az indítványt a fenyítést kiszabó fegyelmi jogkör gyakorlójánál kell előterjeszteni, aki azt az ügyiratokkal együtt egy napon belül megküldi az illetékes törvényszék katonai tanácsának. Az indítvány a tárgyalás megkezdéséig visszavonható. (3) A bíróság a) egyesbíróként jár el, b) az indítványt tárgyaláson bírálja el, c) a tárgyalás időpontjáról értesíti a fenyítést kiszabó fegyelmi jogkör gyakorlóját és az ügyészséget. (4) A tárgyaláson a fegyelmi jogkör gyakorlója és az ügyész felszólalhat. Ha írásban kívánnak nyilatkozni, a nyilatkozatot a tárgyalás megkezdése előtt kell a bíróságnak benyújtani. (5) A bíróság az indítványt végzéssel bírálja el. (6) * (7) A bíróság a) a határozatot vagy a parancsot helybenhagyja, ha az indítvány alaptalan, b) a fenyítés mértékét csökkenti vagy enyhébb fenyítést alkalmaz, c) a fenyítést kiszabó határozatot vagy parancsot megsemmisíti, ha az ügy büntetőeljárásban történő elbírálása esetén felmentő vagy az eljárást megszüntető rendelkezést kellene hozni. (8) A bíróság (7) bekezdés szerinti határozata elleni fellebbezésre az 579. § (2) bekezdésében írt végzés elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A közvetítői eljárás 712. § A katonai büntetőeljárásban közvetítői eljárásnak a Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt nincs helye. A bíróság eljárása a vádemelés előtt 713. § A katonai büntetőeljárásban a bíróság feladatait a vádemelés előtt a törvényszék katonai bírája nyomozási bíróként látja el. A katonai bíró mint nyomozási bíró határozata elleni fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el. Az eljárás megszüntetése 714. § A Btk. 131. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság az eljárást megszünteti. A bírósági eljárásra vonatkozó szabályok 715. § (1) Ha a bíróság ülnökökből is álló tanácsban jár el, a szavazást megelőzően a tanács elnöke felvilágosítást ad arról, hogy milyen határozat hozható, tájékoztatást ad a döntéshez szükséges törvényhelyekről, a büntetési nemekről és azok mértékéről, valamint az intézkedésekről. (2) A katonai tanácsban az alacsonyabb rendfokozatú bíró a magasabb rendfokozatút megelőzően szavaz. Azonos rendfokozat esetén az szavaz először, aki a rendfokozatba később lépett elő. A rendfokozatba történő előlépés időpontjának azonossága esetén a fiatalabb szavaz először. A tanács elnöke utolsónak adja le szavazatát. (3) * A katonai büntetőeljárásban a védő részvételére a 427. § (5) bekezdés a) pontja nem alkalmazható. 716. § (1) Ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szolgálati helyen, illetve szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, az ügyiratokat - a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével - a fegyelmi eljárás lefolytatása céljából megküldi a fegyelmi jogkör gyakorlójának. (2) Ha a katona szolgálati viszonya az ügyiratoknak a fegyelmi jogkör gyakorlójának történt megküldése előtt megszűnt, a szabálysértést a bíróság bírálja el. (3) Az (1) és (2) bekezdés esetében a bíróság elkobzást rendelhet el, és a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja. 717. § A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja akkor is, ha a bíróság katonai büntetőeljárásra nem tartozó ügyben e Fejezet szerint járt el. Értelmező rendelkezés 718. § * E Fejezet alkalmazásában a nyomozó hatóságként eljáró parancsnokon a jogszabály alapján a parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőt is érteni kell.

Answer 94

(2) * Magánvádas eljárásnak nincs helye, ha | b) a bűncselekmény katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, vagy

Answer 95

Törvényes a vád – a katonai büntetőeljárás kivételével – akkor is, ha azt nem az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mellett működő ügyész emelte. A katonai büntetőeljárásban azonban a vád törvényességének feltétele, hogy azt KATONAI ÜGYÉSZ vagy a LEGFŐBB ÜGYÉSZ által a KATONAI BÜNTETŐELJ-RA KIJELÖLT ügyész emelje. E szabály megsértése a vádemelési jogosultság hiányát jelenti.

Answer 96

I. A terhelt katonai büntetőeljárásra tartozó, és azzal együtt VÁD TÁRGYÁVÁ tett MÁS BCS-EK elbírálását a katonai tanács akkor különíti el, ha az utóbbi tárgyi súlya, bonyolultsága, a bizonyítás terjedelme az eljárás gyors befejezését hátráltatná, vagy az elkülönítést más katonai érdek indokolja. II. TÖBB TERHELT esetében a katonai büntetőeljárás hatálya alá EGYÉBKÉNT NEM TARTOZÓ TERHELT cselekményét a katonai tanács csak akkor bírálja el, ha a tényállás közvetlen és szoros összefüggése miatt az elkülönítés NEM LEHETSÉGES.

Answer 97

88. Eljárás mentességet élvező személyek ügyében 177. § (1) A nemzetközi jogon alapuló mentesség fennállásának kérdésében - azt valószínűsítő adat felmerülése esetén - a nyomozó hatóság a külpolitikáért felelős minisztertől adatszolgáltatást kér. (2) Ha a büntetőeljárás során adat merül fel arra, hogy az, akinek az eljárási cselekményen történő jelenlétének biztosítása, így különösen tanúként kihallgatása szükséges, vagy a tervezett kényszerintézkedéssel közvetlenül érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy, a nyomozó hatóság haladéktalanul előterjesztést tesz az ügyészséghez a nemzetközi jogon alapuló mentesség felfüggesztésére jogosult döntésének beszerzése érdekében. Mentelmi jogon alapuló mentesség 719. § (1) A törvényben meghatározott mentelmi joggal rendelkező személyt - gyanúsítottként kihallgatni, - vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és - vádat emelni csak a mentelmi jog felfüggesztését követően lehet. A mentelmi joggal rendelkező személy TETTENÉRÉSE ESETÉN vele szemben e törvény szerinti kényszerintézkedés alkalmazható. (2) Ha a büntetőeljárásban adat merül fel arra, hogy a mentelmi joggal rendelkező személy gyanúsítotti kihallgatásának, vele szemben kényszerintézkedés alkalmazásának vagy vádemelésnek van helye, indítványozni kell a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult döntését. A mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a VÁDEMELÉS ELŐTT A LEGFŐBB ÜGYÉSZ, azután, valamint magánvádas és pótmagánvádas ügyben a BÍRÓSÁG terjeszti elő. Tettenérés esetén az indítványt haladéktalanul elő kell terjeszteni. (3) Az indítvány benyújtásával egyidejűleg a büntetőeljárást FEL KELL FÜGGESZTENI. (4) Ha az indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította, az ELJÁRÁST az ügyészség határozattal, illetve a bíróság nem ügydöntő végzéssel haladéktalanul MEGSZÜNTETI. (4a) * A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság mentelmi jogon alapuló mentességnek a megsértésével hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította. (5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárás ilyen okból történő megszüntetése nem akadálya annak, hogy a mentelmi jog megszűnését követően a büntetőeljárást lefolytassák. (6) * A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a mentelmi jogot a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult felfüggesztette. (7) * A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a mentelmi jogon alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg, és a mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította. Nemzetközi jogon alapuló mentesség 720. § (1) A 719. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyek ügyében. (2) A nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalását kell beszerezni. (3) A nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személlyel szemben eljárási cselekmény a mentesség felfüggesztéséig nem végezhető. (4) A nemzetközi jogon alapuló mentesség felfüggesztésére vonatkozó indítványt a bíróság az igazságügyért felelős miniszter útján, a legfőbb ügyész közvetlenül terjeszti elő a külpolitikáért felelős miniszternek. 721. § (1) Ha a mentességet élvező személy magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként lép fel, a bíróság a nemzetközi jogon alapuló mentesség tárgyában hozott döntésig az igazságügyért felelős miniszter útján a külpolitikáért felelős miniszternek tett előterjesztéssel egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. Ha a bíróság a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása alapján a mentességet megállapította, az eljárást megszünteti. (2) Ha a 720. § és az (1) bekezdés esetein kívül a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy büntetőeljárásban való részvétele válik szükségessé, a vádemelés előtt a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas, pótmagánvádas ügyben a bíróság az igazságügyért felelős miniszter útján - az eljárás felfüggesztése nélkül - a külpolitikáért felelős miniszternek tesz előterjesztést. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti előterjesztés a nemzetközi jogon alapuló mentesség fennállására vonatkozó állásfoglalásra, valamint a büntető joghatóság alóli mentességről lemondás érdekében a szükséges intézkedések megtételére irányul. Ha a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása alapján a mentesség nem állapítható meg, vagy a küldő állam mentességről lemondó nyilatkozata rendelkezésre áll, az érintett személy a büntetőeljárásban részt vehet. Specialitás szabályán alapuló mentesség * 721/A. § * (1) Az ÁTADÁS KIADATÁS, illetve egyéb BŰNÜGYI JOGSEGÉLY keretében Magyarországra érkezett elkövetőt nem lehet gyanúsítottként kihallgatni, nem lehet vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és nem lehet vele szemben vádat emelni a Magyarországra érkezést MEGELŐZŐEN ELKÖVETETT bűncselekmény miatt, kivéve, ha törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés az elkövetővel szemben a büntetőeljárás lefolytatását lehetővé teszi. (2) A büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt lemondásával, illetve az arra jogosult állam hozzájárulásával elhárítható, ha törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés lehetővé teszi. A nyilatkozat beszerzése érdekében a) a bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt vagy a terheltet nyilatkoztatja, hogy törvényben vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról lemond-e, illetve b) a bíróság vagy az ügyészség megkeresi a büntetőeljárás lefolytatásához történő hozzájárulásra jogosult államot. (3) A bíróság vagy az ügyészség a büntetőeljárást megszünteti, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn és az a (2) bekezdés alapján nem volt elhárítható. (4) A másodfokú bíróság a vádlottat nyilvános ülésen meghallgathatja a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadályának elhárítása érdekében. (5) A nyilvános ülésen az ügyész és a vádlott jelenléte kötelező. (6) Ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn, és a vádlott a nyilvános ülésen idézés ellenére nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy törvényben vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról nem mondott le. A vádlottat erre a nyilvános ülésről szóló idézésben figyelmeztetni kell. (7) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság specialitás szabályán alapuló mentességnek a megsértésével hozott határozatát hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn és az a (2) bekezdés alapján nem volt elhárítható. (8) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya a (2) bekezdés alapján elhárult. (9) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg, és a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn és az a (2) bekezdés alapján nem volt elhárítható.

Answer 98

719. § (1) A törvényben meghatározott mentelmi joggal rendelkező személyt - gyanúsítottként kihallgatni, - vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és - vádat emelni csak a mentelmi jog felfüggesztését követően lehet. A mentelmi joggal rendelkező személy TETTENÉRÉSE ESETÉN vele szemben e törvény szerinti kényszerintézkedés alkalmazható.

Answer 99

I. Az önkormányzati testület működése során döntéseit természetes személy tagjainak szavazata által hozza meg. A testület tagjai a testületi döntést létrehozó szavazataikért felelősséggel tartoznak, mely felelősségük a testületi döntésben nem oldódik fel (nem tűnik el). Az önkormányzati képviselő testületben elfoglalt helye és a gazdálkodás során kifejtett képviselői tevékenysége megalapozhatja a büntetőjogi felelősségének vizsgálatát, ha leadott szavazatával beláthatóan olyan döntés meghozatalához járul hozzá, amely valamely bűncselekmény törvényi tényállásának ismérveit valósítja meg (Btk. 376. §). II. Az önkormányzati képviselő nem felelőtlen, mert felelősségrevonhatóságának korlátozottsága csak politikai természetű, és védelmet csak jogszerűen kifejtett tevékenysége körében élvezhet. A felelősségre vonás korlátozhatósága azt jelenti, hogy választópolgárok általi visszahívása kizárt, politikai felelőssége csak a választások során realizálódhat, rossz, téves (de nem jogsértő) döntéséért nincs eredményfelelőssége, azonban kárfelelőssége és büntetőjogi felelőssége a képviselői megbízatása során elkövetett jogsértő magatartások miatt fennáll [Be. 719. §; 2011. évi CLXXXIX. tv. (Mötv.)]. III. Az önkormányzat a tulajdonába került korlátozottan forgalomképes műemlék jellegű épületek elidegenítéséről testületileg dönt, amely vagyongazdálkodási tevékenység. Ezért a hűtlen kezelés bűntettének tettesei azok az önkormányzati képviselők, akik a polgármestert az önkormányzati ingatlan versenyeztetési eljárás nélküli forgalmi értéken aluli értékesítésére és adásvételi szerződés megkötésére hatalmazzák fel, amelynek következtében az önkormányzat vagyonában 162 000 000 forint kár keletkezik [1978. évi IV. tv. (régi Btk.) 20. § (1) bek., 138/A. § d) pont, 319. § (1) bek., (3) bek. c) pont].

Answer 100

757. § (1) E törvény rendelkezéseit a biztosíték letétbe helyezésével folyó büntetőeljárásokban az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) * Az életvitelszerűen külföldön élő terhelt vagy védője indítványára a vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság biztosíték letétbe helyezését engedélyezheti, feltéve, hogy a) az adott bűncselekményre a törvény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel, b) a terhelttel szemben előreláthatóan pénzbüntetés kiszabására, illetve vagyonelkobzás elrendelésére kerül sor, c) a terheltnek a tárgyalástól és az eljárási cselekményektől való távolmaradása az eljárás érdekeit nem sérti, és d) a terhelt vagy védője megbízta a védőjét a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával. (3) Nem engedélyezhető biztosíték letétbe helyezése, ha a bűncselekmény halált okozott. (4) A biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése iránti indítványt a terhelt vagy védője az eljáró bíróságnál vagy ügyészségnél terjesztheti elő. (5) Az indítványban a terheltnek nyilatkoznia kell arról, hogy ha az a kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás végrehajtása érdekében szükséges, Magyarország területére visszatér. (6) A bíróság vagy az ügyészség soron kívül bírálja el az indítványt. (7) A bíróság vagy az ügyészség az indítványról az ügyiratok alapján dönt, szükség esetén meghallgatja a terheltet és a védőt. A bíróság szükség esetén meghallgatja az ügyészt is. (8) A biztosíték összegét a bíróság vagy az ügyészség határozza meg, a terhelttel szemben előreláthatóan kiszabásra kerülő pénzbüntetés, alkalmazandó vagyonelkobzás, valamint a felmerülő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges mértékben. (9) Az indítvány tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslat halasztó hatályú. 758. § (1) Ha a bíróság vagy az ügyészség engedélyezi biztosíték letétbe helyezését, és a terhelt a biztosítékot letétbe helyezte, az eljárási cselekmények és a tárgyalás a terhelt távollétében is megtarthatók és a bíróság az eljárást a meg nem jelent vádlottal szemben befejezheti. (2) A biztosíték letétbe helyezését követően a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tárgyalásról és az eljárási cselekményekről a terheltet - a kézbesítési megbízott útján - értesíti. (3) A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező. (4) Ha a terhelt a biztosítékot letétbe helyezte, és Magyarország területét elhagyta, a büntetőeljárásban a távollévő terhelttel szembeni, illetve a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. (5) Ha a terhelt a biztosítékot letétbe helyezte, és Magyarország területét elhagyta, nincs helye az eljárás felfüggesztésének azon az alapon, hogy a terhelt külföldön van. 759. § (1) A biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás nem akadálya annak, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény vagy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései szerint, ha az szükséges, a bíróság vagy az ügyészség eljárási jogsegély iránti megkeresést küldjön valamely külföldi államnak. Az eljárási jogsegély kiterjedhet különösen eljárási cselekmények végzésére, bizonyítási eszközök felkutatására, a terhelt kihallgatására, szemlére, kutatásra, motozásra, lefoglalásra. (2) Ha a vádemelés előtt derül ki, hogy a terhelt más bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható megalapozottan vagy más bűncselekmény elkövetésével is megalapozottan gyanúsítható, mint amelyre tekintettel az ügyészség a biztosíték letétbe helyezését engedélyezte, és az újabb bűncselekmény miatt biztosíték letétbe helyezése engedélyezésének a törvény értelmében nincs helye, az ügyészség elrendeli a már letétbe helyezett biztosíték visszaadását a terhelt részére. A továbbiakban a büntetőeljárást az általános szabályok szerint kell folytatni. (3) Ha a vádemelés után a) az ügyészség a vádat módosítja, vagy b) a bíróság megállapítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádtól eltérően minősülhet, és az újabb bűncselekmény miatt biztosíték letétbe helyezése engedélyezésének a törvény értelmében nincs helye, a bíróság elrendeli a már letétbe helyezett biztosíték visszaadását a terhelt részére. A továbbiakban a büntetőeljárást az általános szabályok szerint kell folytatni. 760. § (1) A biztosíték az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével az államra száll, ha a) a bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki, b) a bíróság a felmentő ítéletben vagyonelkobzást rendel el, c) a bíróság vagy az ügyészség az eljárást megszünteti és a bíróság vagyonelkobzást rendel el, vagy d) a bíróság büntetővégzést hoz, amelyben büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz. (2) Ha a bíróság pénzbüntetést szab ki, vagyonelkobzást alkalmaz, illetve a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, az államra szállt biztosítékot ezek végrehajtására kell fordítani. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő más büntetés vagy intézkedés végrehajtása iránt az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény vagy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései szerint, jogsegély keretében is intézkedni lehet. (4) Ha a kiszabott pénzbüntetés, az alkalmazott vagyonelkobzás, illetve a bűnügyi költség összege meghaladja a letétbe helyezett biztosíték összegét, akkor a hiányzó összeg erejéig a pénzbüntetés, a vagyonelkobzás, illetve a bűnügyi költség végrehajtására is a (3) bekezdés rendelkezése irányadó. (5) Ha a (3) bekezdésben foglalt büntetést vagy intézkedést végrehajtották, a végrehajtás befejezése után a biztosítékot az elítéltnek vissza kell adni, kivéve, ha a bíróság a büntetés vagy az intézkedés mellett pénzbüntetést szabott ki, vagyonelkobzást alkalmazott, illetve a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Ebben az esetben a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. (6) Ha a bíróság a polgári jogi igénynek helyt adott, a biztosíték összegét, vagy a (2) bekezdés esetében a biztosítéknak az ott megjelölt kötelezések levonását követően fennmaradó összegét a polgári jogi igény kielégítésére kell fordítani. 761. § (1) A biztosítékot a terheltnek vissza kell adni, a) ha az ügyészség az eljárást megszüntette vagy a nyomozás határideje lejárt, b) ha a bíróság a terheltet felmentette vagy vele szemben az eljárást megszüntette, feltéve, hogy a bíróság vagyonelkobzást nem rendelt el. (2) Ha az eljárás megszüntetésének alapja a terhelt halála, a biztosítékot a terhelt örökösének kell visszaadni. (3) Ha a kiszabott pénzbüntetés, az alkalmazott vagyonelkobzás, illetve a megállapított bűnügyi költség összegét a biztosíték összege meghaladja, a különbözet összegét a terheltnek vissza kell adni, kivéve, ha a 760. § (6) bekezdése alapján a fennmaradó összeget a polgári jogi igény kielégítésére kell fordítani. (4) A polgári jogi igény kielégítése után fennmaradó biztosítékot a terheltnek vissza kell adni.

Answer 101

818. § A bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásokban (a továbbiakban: vagyonelvonásra irányuló eljárás) e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az eljárás feltétele 819. § (1) Vagyonelvonásra irányuló eljárásnak van helye, ha a) nyomozás nem indult, b) a büntetőeljárást megszüntették, vagy c) a büntetőeljárást azért függesztették fel, mert ca) az elkövető ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, cb) az elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt, vagy cc) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, és elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, vagy a lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele szükséges. (2) Vagyonelvonásra irányuló eljárásnak van helye a bíróság jogerős ügydöntő határozatát követően, ha a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon visszaszerzése vagy b) az elkobzás, a vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének utólagos elrendelése szükséges. (3) Nincs helye vagyonelvonásra irányuló eljárásnak, a) az (1) bekezdés a) pontja alapján, ha a feljelentést azért utasították el, mert a cselekmény nem bűncselekmény, b) az (1) bekezdés b) pontja alapján, ha az eljárást azért szüntették meg, mert a cselekmény nem bűncselekmény, vagy c) a (2) bekezdés alapján, ha a 671. § 12. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárásnak van helye, d) a (2) bekezdés a) pontja esetén a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követő öt év elteltével. Bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat felkutatása 820. § (1) A 819. § (1) bekezdése esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat felkutatását vagy a lefoglalt dologra vonatkozó tulajdonjog tisztázását (a továbbiakban együtt: vagyonkutatás) rendeli el, ha feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető és a) nem indult nyomozás, vagy b) az eljárás adatai alapján ba) az elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele, vagy bb) a lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele tárgyában nem lehet érdemben állást foglalni. (2) A 819. § (2) bekezdése esetén a bíróság jogerős ügydöntő határozatát követően az ügyészség vagyonkutatást rendel el a) * a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon visszaszerzése érdekében, ha a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt, pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás esetén aa) * a vagyonelkobzás végrehajtása az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján nem vezetett eredményre, vagy ab) a jogerős ügydöntő határozatot megelőzően a terhelt vagyonelkobzás alá eső vagyona nem volt biztosítható, b) ha az elkobzás, a vagyonelkobzás vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele utólagos alkalmazásának lehet helye, és feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető. (3) * Az ügyészség a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja esetén a vagyonkutatás elrendeléséről tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot. (4) A vagyonkutatást az (1) bekezdés esetén a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a (2) bekezdés esetén a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve folytatja le. (5) Az (1) bekezdés és a (2) bekezdés b) pontja alapján elrendelt vagyonkutatás során az e törvényben meghatározottak szerint a) adatszerző tevékenység folytatása, b) bizonyítási eszköz beszerzése, valamint bizonyítási cselekmény elvégzése, c) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések kivételével kényszerintézkedés rendelhető el. (6) A (2) bekezdés a) pontja alapján elrendelt vagyonkutatás során az (5) bekezdésben meghatározottak mellett leplezett eszközök alkalmazása is elrendelhető. A leplezett eszközök a Hatodik Rész rendelkezései szerint alkalmazhatók. A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazását a bíróság a Tizenkettedik Részben meghatározottak szerint engedélyezi. Ha korábban a nyomozás során már alkalmaztak bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt az érintett személlyel szemben, és a bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog felkutatása során a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazását ismételten engedélyezik, a leplezett eszközök alkalmazásának idejét össze kell adni és a 239. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot ennek megfelelően kell számítani. (7) A vagyonkutatás során a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt, pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás végrehajtásának biztosítása érdekében lefoglalás, illetve zár alá vétel rendelhető el arra a vagyonra, illetve dologra is, amely a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozhat. (8) Ha a vagyoni érdekelt ismeretlen, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a magyar nyelvet nem ismeri, részére ügygondnokot kell kirendelni. (9) A nyomozó hatóság, a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve és az ügyészség kapcsolatára a nyomozás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a vizsgálat szabályait azt követően kell alkalmazni, hogy a bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat biztosítása érdekében lefoglalás vagy zár alá vétel elrendelésére került sor. 821. § (1) A vagyonkutatás legfeljebb az elrendeléstől számított két évig tarthat. (2) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, vagy a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve az eljárást megszünteti, ha a) a vagyonelvonásra irányuló eljárás céljának elérése kizárt, az a továbbiakban nem várható, vagy b) a vagyonkutatás (1) bekezdésben meghatározott határideje lejárt. (3) A vagyonelvonásra irányuló eljárás megszüntetése nem akadálya annak, hogy ha a vagyonelvonásra irányuló eljárás alapjául szolgáló új tény, körülmény merül fel, a vagyonkutatást ismét elrendeljék. (4) * Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve a 820. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja esetén az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozatot kézbesíti az állami adó- és vámhatóságnak. (5) Az eljárást megszüntető határozat ellen panasznak nincs helye. 822. § (1) Ha az eljárás adatai vagy a vagyonkutatás adatai alapján elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele, vagy annak megállapítása szükséges, hogy valamely vagyon jogerős ügydöntő határozattal elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozik, az ügyészség erre irányuló indítványt tesz a bíróságnak. (2) Az ügyészség indítványa tartalmazza a) * az indítványban foglalt intézkedéssel érintett terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy vagyoni érdekelt, illetve a lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele esetén a kényszerintézkedéssel érintett terhelt vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy azonosításra alkalmas személyes adatait, b) az intézkedéssel, illetve kényszerintézkedéssel érintett vagyon, dolog vagy adat megjelölését, c) az intézkedés alkalmazására vagy a lefoglalt dolog állami tulajdonba vételére irányuló indítványt az alkalmazandó jogszabályok megjelölésével együtt, d) az indítványt megalapozó tények leírását. A bíróság eljárása 823. § (1) Ha a bíróság illetékessége a 21. § (1)-(2) vagy (5) bekezdése alapján nem állapítható meg, az a bíróság jár el, amely bíróság illetékességi területén a vagyonelvonásra irányuló eljárás megindítására okot adó körülményt a hatóság észlelte. (2) A bíróság az ügyiratok alapján dönt, szükség esetén tárgyalást tart. (3) A bírósági eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye. (4) Ha a bíróság tárgyalást tart, előkészítő ülés tartásának nincs helye. (5) A tárgyalás megnyitása után a tanács elnöke szükség esetén ismerteti az alapügyben hozott határozat lényegét, ezt követően az ügyész ismerteti az indítvány lényegét. A bíróság határozata 824. § (1) A bíróság a 819. § (1) bekezdése, és a (2) bekezdés b) pontja esetén az elkobzásról, a vagyonelkobzásról vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, illetve a 819. § (1) bekezdése esetén a lefoglalt dolog állami tulajdonba vételéről rendelkezik, ha az indítvány alapos, egyéb esetben az indítványt elutasítja. (2) A bíróság a 819. § (2) bekezdés a) pontja esetén, ha az indítvány alapos, megállapítja, hogy az indítványban megjelölt vagyon a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozik. Egyéb esetben az indítványt elutasítja. (3) * Ha a bíróság határozatát az ügyiratok alapján hozta meg, ügydöntő végzése ellen nincs helye fellebbezésnek, de az ügyészség, a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a védő, valamint a vagyoni érdekelt a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását indítványozhatják. (4) A bíróság a tárgyalásról értesíti a (3) bekezdésben megjelölteket. (5) A (3) bekezdés alapján tartott tárgyalásra a 743-745. § az irányadó. 825. § (1) A bíróság tárgyaláson hozott ügydöntő végzése ellen az ügyészség és a 824. § (3) bekezdésében felsorolt további személyek fellebbezhetnek. (2) A bíróságnak a 824. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott feladatát bírósági titkár is elláthatja, tárgyalás tartására azonban nem jogosult. A bűnügyi költség viselése 826. § A bíróság az elítéltet a bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha megállapítja, hogy az indítványban megjelölt vagyon a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozik. Egyébként a vagyonelvonásra irányuló eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

Answer 102

827. § (1) A határzár tiltott átlépése, határzár megrongálása, valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (a továbbiakban együtt: határzárral kapcsolatos bűncselekmény) miatt indult büntetőeljárásban e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (2) E Fejezet hatálya kiterjed a terhelt által elkövetett más bűncselekményre is, ha azt a határzárral kapcsolatos bűncselekménnyel egy eljárásban bírálják el. A bíróság 828. § (1) Az egyesbíró akkor utalhatja a bíróság tanácsa elé az ügyet, ha az eljárás határzárral kapcsolatos bűncselekmény mellett más bűncselekmény miatt is folyik. (2) A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, vagy a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel. (3) * Ha a terhelt különböző járásbíróságok illetékessége alá tartozó bűncselekményeket követett el, az a bíróság jár el, amely valamelyik bűncselekmény elbírálására az (2) bekezdés szerint illetékes. (4) Az eljárásra az a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság vagy a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság is illetékességgel rendelkezik, amely törvényszék területén a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található, ha az ügyészség ezen a bíróságon emel vádat. (5) Az ügyészség az eljárás ügyiratainak megismerését a 100. § alkalmazásával oly módon biztosítja, hogy a 352. § (1) bekezdésében meghatározott időköz rövidíthető vagy mellőzhető. A védő 829. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező. A kényszerintézkedés végrehajtása 830. § (1) A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések elrendelése és végrehajtása során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a terhelttel együtt érkező tizennyolc év alatti személy érdekei ne sérüljenek, és a fiatalkorút a hozzátartozóitól szükségtelenül ne különítsék el. (2) A vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság rendelkezhet arról, hogy az őrizetet a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló létesítményben kell végrehajtani a büntetőeljárás hatálya alatt nem álló más személyektől való elkülönítés mellett. (3) * Ha az őrizetet a (2) bekezdésben meghatározott helyen hajtják végre, a vádemelés előtt az ügyészség, vádemelés után a bíróság rendelkezhet arról, hogy az őrizetet a hozzátartozó terheltek, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek elkülönítése nélkül kell végrehajtani, feltéve, hogy ez nem jár a nyomozás vagy a fiatalkorú terhelt vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekeinek a sérelmével. (4) Ha a bíróság a nem magyar állampolgárságú vagy a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező terhelt bűnügyi felügyeletét rendeli el, a terhelt számára lakásként a) a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott befogadó állomást vagy közösségi szállást jelöl ki, ha ennek jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak, b) ennek hiányában a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló más létesítményt jelöl ki, ha ott a terheltnek a büntetőeljárás hatálya alatt nem álló, illetve a letartóztatott személyektől való elkülönítése lehetséges. (5) A bíróság a (4) bekezdésben foglaltaktól akkor térhet el, ha az eljárás a terhelt ellen határzárral kapcsolatos bűncselekmény mellett más bűncselekmény miatt is folyik. (6) A bíróság rendelkezhet arról, hogy a letartóztatást a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló létesítményben kell végrehajtani a büntetőeljárás hatálya alatt nem álló más személyektől való elkülönítés mellett. (7) Ha a letartóztatást a (6) bekezdésben meghatározott helyen hajtják végre, a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság rendelkezhet arról, hogy a letartóztatást a hozzátartozó terheltek elkülönítése nélkül hajtsák végre, feltéve, hogy ez nem jár a nyomozás vagy a fiatalkorú terhelt érdekeinek a sérelmével. (8) A letartóztatás a bíróság rendelkezése alapján kivételesen rendőrségi fogdában is végrehajtható. Az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóság tájékoztatása 831. § Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nem magyar állampolgárságú vagy Magyarországon lakcímmel nem rendelkező gyanúsított első kihallgatásáról tájékoztatja az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes idegenrendészeti, illetve menekültügyi hatóságot. Az eljárás felfüggesztése és megszüntetése 832. § (1) * A bíróság a 488. § (1) bekezdés d) pontja alapján felfüggesztheti a büntetőeljárást, ha megállapítja, hogy a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy menedékjog iránti kérelme alapján menekültügyi eljárás van folyamatban. (2) * Az eljárást meg kell szüntetni, ha a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező nem magyar állampolgár terhelt vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy ismeretlen helyen tartózkodik. Erről a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz. (3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, a) ha a bűncselekmény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, b) ha a terhelttel szemben az eljárás a határzárral kapcsolatos bűncselekmény mellett más bűncselekmény miatt is folyik, vagy c) a másodfokú, a harmadfokú bírósági eljárás vagy a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás során. A nyelvhasználat 833. § A terhelt a vádirat, illetve az ítélet lefordításáról lemondhat. A fiatalkorú elleni büntetőeljárás 834. § (1) A 680. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható, ha az eljárás a fiatalkorú ellen kizárólag határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt van folyamatban. Fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróságon az egyesbíró tanács elé utalhatja az ügyet. (2) A nem magyar állampolgár, Magyarországon lakcímmel nem rendelkező fiatalkorú esetében a környezettanulmány elkészítése nem szükséges, ha az eljárás a fiatalkorú ellen kizárólag határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt van folyamatban. (3) Ha környezettanulmány elkészítése szükséges, az a 684. § (1) bekezdésétől eltérően nem tartalmazza a fiatalkorú veszélyeztetettségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelését. (4) Ha a bíróság kísérő nélküli fiatalkorú terhelt bűnügyi felügyeletét rendeli el, a terhelt számára lakásként gyermekvédelmi intézményt is kijelölhet. Bíróság elé állítás 835. § (1) * Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt napon belül állítja bíróság elé. (2) * A bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek akkor küldi vissza, ha a) a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, vagy b) a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre. Büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás 836. § (1) * A bíróság büntetővégzést hozhat a 830. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló terhelttel szemben is. (2) A bíróság a büntetővégzést az ügyiratoknak a bírósághoz érkezését követő öt napon belül hozza meg.

Answer 103

Általános szabályok 762. § (1) E törvény rendelkezéseit a magánvádas eljárásban az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) * Magánvádas eljárásnak nincs helye, ha a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú, b) a bűncselekmény katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, vagy c) a feljelentett vagy a terhelt az általa elkövetett magánvádra üldözendő bűncselekménnyel egyidejűleg közvádra üldözendő bűncselekményt is elkövetett, és az elkülönítés nem lehetséges. (3) A magánvádlót a sértett jogain kívül a vád képviseletével járó jogok illetik meg. A magánvádlót a vád képviseletével járó jogok az általa emelt vád tekintetében illetik meg. A magánvádló viszonvád hiányában tanúként hallgatható meg. (4) A vádlott bűnösségének bizonyítása a magánvádlót terheli. (5) A magánvádas eljárásban közvetítői eljárásnak nincs helye. A viszonvád 763. § (1) * Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén a vádlott a magánvádló ellen vádat emelhet (a továbbiakban: viszonvád). A vádlott indítványozhatja azt is, hogy a bíróság viszonvád keretében bírálja el az e bűncselekményekkel kölcsönösen elkövetett becsületsértés szabálysértését. (2) Viszonvádnak az ügydöntő határozat meghozataláig van helye, abban az esetben is, ha a magánindítvány előterjesztésének határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség nem évült el. (3) Viszonvád esetén a magánvádlót a vádlott jogai illetik meg, és a vádlott kötelezettségei terhelik. (4) A viszonvád tekintetében a magánvádló képviselőjét a védő jogállása, a vádlott védőjét a képviselő jogállása illeti meg, feltéve, hogy a meghatalmazásuk erre kiterjed. (5) Viszonvád emelését nem zárja ki, hogy az ügyészség a vád képviseletét átvette. (6) Viszonvád emelése esetén az ügyészség a viszonvád képviseletét akkor veheti át, ha a vád képviseletét nem vette át vagy a vád képviseletétől elállt. Az ügyészség 764. § (1) * Az ügyészség az ügyiratokat a magánvádas eljárásban is megismerheti, és az ügyész a tárgyaláson jelen lehet. (2) Az ügyészség a vád képviseletét az eljárásban egy alkalommal átveheti. Ez a korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha az ügyészség a viszonvád képviseletét kívánja átvenni, és korábban a vád képviseletét átvette, majd a vád képviseletétől elállt. Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, erről a sértettet tájékoztatja. (3) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, az eljárásra a magánvádas eljárás szabályait kell alkalmazni, ideértve a személyes meghallgatás megtartását is. (4) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a magánvádlót a sértett jogai illetik, és a sértett kötelezettségei terhelik azzal, hogy a vádat bármikor ejtheti. (5) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a vádat nem ejtheti, de a vád képviseletétől elállhat. (6) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, de az ügyész a személyes meghallgatáson vagy a tárgyaláson nem jelent meg, úgy kell tekinteni, hogy az ügyészség a vád képviseletétől elállt. (7) * Ha magánvádas eljárásnak a 762. § (2) bekezdés c) pontja szerint nincs helye, a magánvádra üldözendő bűncselekmény vonatkozásában az ügyészség megszünteti a közvádas eljárást vagy ejti a vádat, ha a sértett úgy nyilatkozik, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja. Az eljárás megindításának alapja 765. § (1) * Az eljárás feljelentésre indul meg. A feljelentésben elő kell adni, hogy a sértett ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján indítványozza a büntetőeljárás lefolytatását. (2) A feljelentést a bíróságon kell megtenni. (3) A magánvádló feljelentése esetén a 21. § (3) bekezdés b) pontja nem alkalmazható. A bíróság teendői a feljelentést követően 766. § (1) A bíróság a) a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha azok alapján olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség képviseli, b) a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha szükségesnek tartja, hogy az ügyészség a vád képviseletének átvételét megfontolja, c) * felhívhatja a sértettet, hogy írásban pontosítsa a feljelentést, ha a feljelentésből a feljelentett kiléte vagy a bűncselekmény nem állapítható meg, d) * a feljelentés alapján nyomozást rendelhet el. (2) A bíróság, ha ez a feljelentés és az ügyiratok tartalma alapján lehetséges, határoz az ügy áttételéről, az eljárás felfüggesztéséről vagy az eljárás megszüntetéséről. (2a) * A bíróság az eljárást felfüggesztheti, ha az ügyiratokat az (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyészségnek megküldte. (3) Ha a feljelentést a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél tették, az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak alkalmazásának nincs helye. (4) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az ügyészség közvádra üldözendő bűncselekmény miatt nyomozást rendel el. Nem kell elrendelni a nyomozást, ha a 381. § (1) bekezdés a)-f) és h) pontjában meghatározott körülmények valamelyike áll fenn. Ha az ügyészség az elrendelt nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapít meg, az eljárást megszünteti. (5) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az ügyészség az ügyiratok kézhezvételétől számított nyolc napon belül dönthet arról, hogy a magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vád képviseletét átveszi. Ha az ügyészség a vád képviseletét átveszi, erről a sértettet tájékoztatja. Ha az ügyészség a vád képviseletét nem veszi át, az ügyiratokat nyolc napon belül visszaküldi a bíróságnak. (5a) * A bíróság az eljárást megszünteti, ha az ügyészség a (4) bekezdés szerint nyomozást rendelt el. (6) A bíróság nyomozást rendelhet el, ha a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt intézkedések megtétele nem indokolt vagy azok alkalmazásának a (3) bekezdés értelmében nincs helye, b) a (4) és (5) bekezdésben foglalt esetben az ügyiratokat a bíróság visszakapta. (7) Az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit viszonvád esetén is megfelelően alkalmazni kell. Nyomozás a magánvádas eljárásban 767. § (1) A bíróság nyomozást rendelhet el, ha a feljelentett kiléte, személyes adatai, illetve elérhetősége ismeretlen, továbbá ha bizonyítási eszközök felkutatása szükséges. (2) A nyomozás határidejét a bíróság legfeljebb két hónapban állapítja meg, és azt kétszer, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A bíróság a nyomozást elrendelő végzést és az ügyiratokat megküldi a nyomozó hatóságnak. A nyomozást az általános nyomozó hatóság végzi, de a nyomozást nem szüntetheti meg és nem függesztheti fel. (2a) * A nyomozás során a bíróság gyakorolja a 26. § (3) bekezdés a)-c), g) és h) pontjában meghatározott irányítási jogkört. (3) Az általános nyomozó hatóság a nyomozás elvégzése után az ügyiratokat a bíróságnak visszaküldi. Ha az ismeretlen elkövető kiléte a nyomozás adatai alapján sem volt megállapítható, erről az általános nyomozó hatóság tájékoztatja a bíróságot. Ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti. (4) Ha a bíróság által elrendelt nyomozás során a sértett a feljelentést visszavonta, az addig keletkezett ügyiratokat az általános nyomozó hatóság a bíróságnak visszaküldi. (5) Ha az ügyészség a vád képviseletét a személyes meghallgatásra idézés kibocsátása előtt átvette, nyomozást rendelhet el, amelyre az (1)-(4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók. A bíróság feladatai az elsőfokú bírósági eljárás előtt 768. § (1) * Ha a 766-767. §-ban felsorolt intézkedések megtétele nem indokolt, vagy azokat a bíróság vagy az ügyészség elvégezte, a bíróság az érintett személyek személyes meghallgatása érdekében ülést (a továbbiakban: személyes meghallgatás) tart, amelyen törvény eltérő rendelkezése hiányában a sértett és a feljelentett, valamint ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, az ügyész jelenléte kötelező. Ha az ügyben több sértett van, a személyes meghallgatáson valamennyi sértett jelenléte kötelező. A személyes meghallgatáson a sértett képviselője jelen lehet. (1a) * A feljelentettre a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A személyes meghallgatáson a védő jelenléte nem kötelező. (2) Ha kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén mindkét érintett személy feljelentést tett, a személyes meghallgatáson mindkét érintett személy sértettként és feljelentettként is részt vesz. (3) * Ha a sértett a személyes meghallgatáson a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált, vagy b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, úgy kell tekinteni, hogy a feljelentést visszavonta. A sértettet erre az idézésben figyelmeztetni kell. (3a) * A sértett a személyes meghallgatásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a sértett a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a személyes meghallgatás jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a feljelentést visszavonta. (4) A feljelentettet a sértett nevére és a bűncselekmény lényegére utalással kell idézni. (5) Ha a feljelentett külföldi állampolgár, a személyes meghallgatáson államának konzuli tisztviselője is jelen lehet. 769. § (1) * A személyes meghallgatás megkezdésekor a bíróság megállapítja a sértett és a feljelentett személyazonosságát, ismerteti a feljelentés lényegét, és - ha annak feltételei fennállnak - figyelmezteti a feljelentettet a viszonvád lehetőségére. Ezt követően - a 769/A. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - megkísérli a sértett és a feljelentett kibékítését. (2) Ha a békítés eredménytelen, a továbbiakban a sértett magánvádlóként, a feljelentett vádlottként vesz részt az eljárásban. (3) * (4) * Ha a vádlott viszonvádat emel, a bíróság - a 769/A. § (8) bekezdésében foglalt kivétellel - a magánvádlót vádlottként is meghallgatja. A 768. § (2) bekezdésében foglalt esetben a vádlott által tett feljelentést viszonvádnak kell tekinteni. (5) * A bíróság felhívja a magánvádlót, továbbá viszonvád esetében a vádlottat, hogy jelölje meg a bizonyítási eszközöket, valamint azt, hogy az egyes bizonyítási eszközök mely tények bizonyítására szolgálnak. A bíróság felhívására a vádlott és a védő is megjelölheti a védekezésének alátámasztására szolgáló bizonyítási eszközöket. A bíróság minderre tizenöt napos határidőt állapíthat meg. (6) Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el magánvádlóként. Megegyezés hiányában a magánvádlót a bíróság jelöli ki. 769/A. § * (1) Ha a sértett a feljelentésében vagy a személyes meghallgatás megkezdéséig úgy nyilatkozik, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, és a személyes meghallgatáson való jelenlétről lemond, a személyes meghallgatáson a feljelentő helyébe jogi képviselő léphet. A 768. § (2) bekezdésében foglalt esetben a sértett a (6) bekezdésben foglalt szabályok szerint mondhat le a személyes meghallgatáson való jelenlét jogáról. (2) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, a magánvádas eljárásban a nyilatkozattételt követően a sértett helyett a jogi képviselője jár el. (3) Ha a sértett a személyes meghallgatás megkezdéséig az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, és a személyes meghallgatáson jogi képviselő megjelenéséről nem gondoskodik, úgy kell tekinteni, hogy a feljelentését visszavonta. A sértettet erre az idézésben figyelmeztetni kell. (4) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, a személyes meghallgatáson a sértett jogi képviselőjének jelenléte kötelező. Ebben az esetben a 768. § (3) és (3a) bekezdése a jogi képviselő tekintetében alkalmazandó. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti. (5) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, és a személyes meghallgatáson megjelenik, vagy úgy nyilatkozik, hogy a személyes meghallgatáson jelen kíván lenni, a továbbiakban a sértett jelenléte az eljárásban kötelező, és utóbb az eljárás során a jelenlétről ismételten nem mondhat le. (6) Ha a feljelentett a személyes meghallgatás megkezdéséig úgy nyilatkozik, hogy kibékítés megkísérlését nem kívánja, a 430-431. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával a személyes meghallgatáson való jelenlét jogáról lemondhat. (7) Ha a sértett, illetve a feljelentett úgy nyilatkozott, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, a bíróság a kibékítést annak megkísérlése nélkül eredménytelennek tekinti. Ha a sértett és a feljelentett is úgy nyilatkozott, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, és a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a tárgyalást nyomban megtarthatja. (8) Nem akadálya a viszonvád emelésének, ha a magánvádló a személyes meghallgatáson nincs jelen személyesen. Ebben az esetben a bíróság a magánvádló vádlottként történő meghallgatását mellőzi. 770. § (1) A bíróságnak a 766-769. §-ban meghatározott feladatait - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - bírósági titkár is elláthatja, és jogosult a 771. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalára is. (2) A bírósági titkár az eljárást a) az 512. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott okokon kívül más okból nem függesztheti fel, b) a 492. § (1) bekezdés a) és h) pontja alapján, továbbá törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt a 492. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem szüntetheti meg. 771. § (1) A bíróság az eljárást megszünteti, ha a) a sértett a feljelentést visszavonta, b) * a sértett mulasztását a feljelentés visszavonásának kell tekinteni, c) * a személyes meghallgatáson a sértett és a feljelentett békítése eredményes, vagy d) * az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg. (2) A bíróság a személyes meghallgatáson minden olyan kérdésben határozhat, amelyre a személyes meghallgatás előtt jogosult. (3) Az (1) bekezdés esetében a viszonvád alapján indult eljárást is meg kell szüntetni, feltéve, hogy a magánindítvány előterjesztésének határideje a személyes meghallgatás napjáig lejárt. 772. § (1) Nincs helye fellebbezésnek a) a nyomozás elrendelése ellen, b) a személyes meghallgatásra idézés, illetve az erről szóló értesítés ellen, c) a magánvádló kijelölése miatt és d) a 766. § (1) bekezdése szerinti intézkedés ellen. (2) Az ügyészség nem jogosult fellebbezésre az eljárás megszüntetése ellen a 771. § (1) bekezdés c) pontja esetén. Az elsőfokú bírósági eljárás 773. § (1) A magánvádas eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye. (2) * A tárgyaláson a magánvádló jelenléte - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - kötelező. (2a) * A magánvádló helyébe a tárgyaláson jogi képviselő léphet, ha a magánvádló úgy nyilatkozik, hogy a tárgyaláson személyesen nem kíván jelen lenni. Ha a magánvádló helyébe jogi képviselő lépett, a magánvádas eljárásban a nyilatkozattételt követően a magánvádló helyett a jogi képviselője jár el. (2b) * Viszonvád esetén a magánvádló, korábbi nyilatkozataitól függetlenül, a tárgyaláson való jelenlétről a 430-431. §-ban foglalt szabályok szerint mondhat le. (2c) * A bíróság a tárgyaláson való jelenlétről lemondott magánvádlót a tárgyaláson való jelenlétre kötelezheti, ha bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő meghallgatása érdekében szükséges. (2d) * Ha a magánvádló a tárgyaláson való jelenlétről lemondott, és a tárgyaláson jogi képviselő megjelenéséről nem gondoskodik, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette. A magánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell. (2e) * A (2a) bekezdés esetén a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének jelenléte kötelező, és az (5) és (6) bekezdés a jogi képviselő tekintetében alkalmazandó. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti. (2f) * Ha a tárgyaláson való jelenlétről lemondott magánvádló a tárgyaláson megjelenik vagy úgy nyilatkozik, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, a továbbiakban a magánvádló jelenléte a tárgyaláson kötelező, és utóbb tárgyaláson való jelenlétről ismételten nem mondhat le. (3) * Ha a magánvádlónak képviselője van, őt a bíróság a tárgyalásról - ha jelenléte a (2e) bekezdés értelmében nem kötelező - értesíti. (4) A bíróság az idézéssel, illetve az értesítéssel egyidejűleg arról is tájékoztatja a magánvádlót, illetve a képviselőjét, hogy a kitűzött határnapon milyen bizonyítás felvételét tervezi. (5) * Ha a magánvádló a tárgyaláson a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált, vagy b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette. A magánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell. (6) A magánvádló a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a magánvádló a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette. 774. § (1) A személyes meghallgatást követően a folyamatban lévő magánvádas ügyhöz más magánvádas ügyet nem lehet egyesíteni. (2) Ha a vádlottat közvádas ügyben bocsátották próbára, és az újabb büntetőeljárás magánvádra indul ellene, az ügyeket akkor lehet egyesíteni, ha az ügyészség a vád képviseletét átvette. Ebben az esetben a bíróság az ügyiratokat a vádképviselet átvételének megfontolása végett megküldi az ügyészségnek. 775. § (1) A tárgyaláson a bíróság ismerteti a vád, illetve a viszonvád lényegét, ha a magánvádlónak nincs képviselője vagy ő nincs jelen, illetve a vádlottnak nincs védője. (2) A tárgyaláson a bíróság hallgatja ki a vádlottat és a tanút, illetve hallgatja meg a szakértőt. (3) Ha a magánvádló tanúkénti kihallgatása szükséges, a bizonyítási eljárás a magánvádló kihallgatásával kezdődik. (4) Ha a bíróság a perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán elhangzottakat követően állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérően minősülhet, a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében elnapolhatja, erre nézve a magánvádlót meghallgatja. 775/A. § * (1) A bíróság a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha a személyes meghallgatás vagy a tárgyalás során felmerült új tény, körülmény alapján a) olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség képviseli, vagy b) szükségesnek tartja, hogy az ügyészség a vád képviseletének átvételét megfontolja. (2) A bíróság az eljárást felfüggesztheti, ha az ügyiratokat az (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyészségnek megküldte. (3) Az ügyészség az (1) bekezdés a) pontja esetén a 766. § (4) bekezdése szerint, az (1) bekezdés b) pontja esetén a 766. § (5) bekezdése szerint jár el. (4) A bíróság az eljárást megszünteti, ha az ügyészség a (3) bekezdés szerint nyomozást rendelt el. A 771. § (3) bekezdése ebben az esetben is irányadó. 776. § (1) A magánvádló a vádat bármikor ejtheti. A vád ejtését nem köteles indokolni. (2) A bíróság az eljárást megszünteti, ha a magánvádló a vádat ejtette vagy a mulasztását a vád ejtésének kell tekinteni. A 771. § (3) bekezdése ezekben az esetekben is irányadó. (3) Ha az ügyészség a vád képviseletétől elállt, és a sértett jelen van, a bíróság a tárgyalást folytatja. Ellenkező esetben a bíróság a tárgyalás elnapolásával egyidejűleg új tárgyalást tűz ki, a sértettet pedig tájékoztatja, hogy a vádat ismét ő képviseli. 777. § (1) A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat kivételével a határozatot közölni kell a magánvádlóval. (2) Az ügyészség részére az ügydöntő határozatot akkor kell kézbesíteni, ha a vád képviseletét átvette. A fellebbezés 778. § (1) Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a magánvádló fellebbezésre jogosult. (2) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat magánvádló képviseli, a jogorvoslati nyilatkozatok sorrendje a következő: a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt, a vádlott és a védő nyilatkozata. (3) A magánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet. (4) A magánvádlónak az 582. § (4) bekezdése szerint benyújtott fellebbezéséről az elsőfokú bíróság a vádlottat és a védőt tájékoztatja. (5) A magánvádló a fellebbezést írásban indokolni köteles. (6) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat magánvádló képviseli, az elsőfokú bíróság az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bírósághoz. (7) A magánvádas eljárásban hozott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság kézbesíti az ügyben korábban eljárt ügyészségnek is. (8) * Ha a fellebbezésért az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg, azt a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni. A másodfokú bírósági eljárás 779. § (1) * A másodfokú bíróság a magánvádlót a tárgyalásra idézi, és ha a magánvádlónak van képviselője, őt a bíróság értesíti. Ha a magánvádló a tárgyaláson való jelenlétről lemondott, a bíróság a tárgyalásra a magánvádló jogi képviselőjét idézi. (1a) * Ha a magánvádló a tárgyaláson a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált, vagy b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, úgy kell tekinteni, hogy a fellebbezését visszavonta. A magánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell. (1b) * A magánvádló a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a magánvádló a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a fellebbezést visszavonta. (1c) * Ha a 773. § (2e) bekezdésére tekintettel a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének jelenléte kötelező, az (1a) és (1b) bekezdés a jogi képviselő tekintetében alkalmazandó. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti. (1d) * Ha a magánvádló a tárgyaláson való jelenlétről lemondott, és a tárgyaláson jogi képviselő megjelenéséről nem gondoskodik, úgy kell tekinteni, hogy a fellebbezést visszavonta. A magánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell. (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét tanácsülésen hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha ezt a magánvádló az ügydöntő határozat meghozataláig indítványozza. A 771. § (3) bekezdése ez esetben is irányadó. (3) A másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a magánvádló fellebbezésre jogosult a harmadfokú bírósághoz. (4) A magánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet. (5) Ha a magánvádló az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést, a másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen csak a vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése miatt fellebbezhet. (6) A fellebbezést a magánvádlónak írásban indokolnia kell. Az indokolást a fellebbezésre nyitva álló határidő alatt a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni. (7) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat magánvádló képviseli, a másodfokú bíróság tanácsának elnöke az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a harmadfokú bírósághoz. A harmadfokú bírósági eljárás 780. § (1) Ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, a magánvádló nyilvános ülés kitűzését indítványozhatja. (2) * A harmadfokú bíróság a magánvádlót a nyilvános ülésre idézi, és ha a magánvádlónak van képviselője, őt a bíróság értesíti. Ha a magánvádló a nyilvános ülésen való jelenlétről lemondott, a bíróság a nyilvános ülésre a magánvádló jogi képviselőjét idézi. A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása 781. § A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen a magánvádló fellebbezésre jogosult, kivéve, ha az ítélet ellen annak hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be fellebbezést, és a hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben foglalt okból került sor. A bűnügyi költség 782. § (1) Ha a bíróság a vádlottat felmentette, vagy vele szemben az eljárást megszüntette, a magánvádló viseli a 145. § (1) bekezdésében és az 576. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűnügyi költséget. (2) Ha a vádat magánvádló képviselte, és a bíróság a vádlottat az 566. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével felmenti, vagy vele szemben az eljárást a magánvádló vádejtése miatt megszünteti, a magánvádló az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül - jogszabályban meghatározott mértékben - megtéríti a vádlott meghatalmazott védőjének azon díját és költségét, amely a magánvádas eljárásban keletkezett. (3) A másodfokú bíróság a magánvádlót a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére és az ott felmerült, a (2) bekezdésben meghatározott díj és költség megtérítésére kötelezi, ha az elsőfokú bíróság határozata ellen kizárólag a magánvádló fellebbezett, és a másodfokú bíróság a határozatot helybenhagyja. (4) A harmadfokú bíróság a magánvádlót a harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére és az ott felmerült, a (2) bekezdésben meghatározott díj és költség megtérítésére kötelezi, ha a másodfokú bíróság határozata ellen kizárólag a magánvádló fellebbezett, és a harmadfokú bíróság a határozatot helybenhagyja. (5) Viszonvád esetében a bíróság úgy is rendelkezhet, hogy a magánvádló és a viszonvádló az általa előlegezett bűnügyi költséget viseli. A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó eltérő szabályok 783. § (1) * A magánvádló kizárólag akkor terjeszthet elő perújítási indítványt, ha a terheltet felmentették vagy az eljárást - a vádejtést kivéve - megszüntették. (2) A perújítási indítványt a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntésre jogosult bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. (3) A bíróság a perújítási indítványt megküldi az ügyészségnek, ha az alapján olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség képviseli. Az ügyészség közvádra üldözendő bűncselekmény miatt perújítási nyomozást rendelhet el. (4) * Ha a perújításért az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg, azt az indítvány visszavonásának kell tekinteni. 784. § (1) A magánvádló felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. (2) Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a vádat magánvádló képviselte, a Kúria az indítványt nyilatkozattétel érdekében megküldi a magánvádlónak. (3) A magánvádló a nyilatkozatát egy hónapon belül megküldi a Kúriának. (4) * A Kúria megküldi a magánvádló nyilatkozatát a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének, a terheltnek és a védőnek. (5) A (4) bekezdésben megjelölt személyek a magánvádló nyilatkozatára a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehetnek. (6) A nyilvános ülésen a magánvádló jelenléte kötelező. 785. § (1) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén a nyilvános ülésről a magánvádlót értesíteni kell. (2) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra a magánvádló észrevételeket tehet és a nyilvános ülésen felszólalhat. (3) A jogegységi határozatot a magánvádlóval is közölni kell. (4) Egyszerűsített felülvizsgálati eljárást a magánvádló nem indítványozhat. A külön eljárásokra és a különleges eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok 786. § (1) A magánvádló a vádlottat nem állíthatja bíróság elé. (2) A magánvádló a vádlottal nem köthet egyezséget. (3) A magánvádló a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatását nem indítványozhatja. (4) A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a) a végzés meghozatalára meghatározott egy hónapos határidőt a személyes meghallgatás napjától kell számítani, b) * a magánvádló a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását indítványozhatja, c) * a magánvádló tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság az eljárást az e Fejezetben foglalt eltérésekkel a C. Fejezet szerint folytatja. (5) A magánvádló a távollévő terhelttel szembeni, illetve a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő bírósági eljárást nem indítványozhat. (6) A magánvádló a különleges eljárások lefolytatását nem indítványozhatja.