KÜLÖNELJÁRÁSOK Flashcards
különeljárások csoportosítása
különeljárásokra vonatkozó fejezeteknél az eltérő szabályokat fogjuk megtalálni.
- eltérő anyagi jogi szabályozás miatt, terhelt személyére tekintettel: fiatalkorúak, katonai büntető eljárás
- részint egyes kisebb tárgyi súlyú bcs, részint állam passzív ,visszahúzódó, büntetőelj lefolytatni nem kívánó magatartására vezethető vissza: magánvádas, pótmagánvádas eljárás
- egyszerűsítő, gyorsító eljárás: bíróság elé állítás, egyezség, büntető végzés, távollétes eljárások, biztosíték.
- ideiglenes büntető eljárás a bcs jellegére és speciális körülményekre tekintettel: határzárral kapcsolatos bcs-ek.
fiatalkorúak elleni büntetőelj
- terhelt személyére figyelemmel, speciális anyagi és eljárásjogi célok
- lényegében az eljárás elejétől végéig tartó szakaszhoz kapcsolja hozza az eltérő szabályokat a tv
- nevelését, testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődését elő kell mozdítania, társadalomba beilleszkedés, ne kövessen el újabb bcs-t.
- fiatalkorú: 12. életévét betöltötte, 18.-at nem. 18. születésnapján még fiatalkorú! 18 életéve betöltése előtt, utána is elkövet bcs-t és egy eljárásban bírálják el. Ha átcsúszik a 18. életév betöltését követőre, hogy felnőttként minősül, büntetés kiszabásánál lehet jelentősége.
- Fiatalkorúval szemben büntetőeljárásnak csak közvádra van helye, a magánvádra üldözendő bűncselekmények esetében az ügyészség jár el.
- kötelező a védő: nyomozati cselekmény fiatalkorú jelenlétében, védőnek is jelen kell lennie!
fiatalkorú elleni eljárásban bíróság összetétele
A fiatalkorú elleni bírósági eljárásban a
a) vádemelés előtt elsőfokon a nyomozási bíró, másodfokon a tanács elnöke,
b) vádemelés után elsőfokon az egyesbíró vagy a tanács elnöke, másodfokon és - a KÚRIA KIVÉTELÉVEL- harmadfokon a tanács egyik tagja
az Országos Bírósági Hivatal elnöke által KIJELÖLT BÍRÓ.
- § (1) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság tanácsban jár el, ha
a) a bűncselekményre a törvény 8 évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, vagy
b) az egyesbíró az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta.
(2) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság tanácsa egy hivatásos bíróból és két ÜLNÖKBŐL áll.
(3) Az egyesbíró és a tanács elnöke hivatásos bíró.
FIATALKORÚ ELLENI ELJÁRÁSBAN ÜLNÖK KI LEHET
(5) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ülnökként kizárólag
a) pedagógus,
b) pszichológus, vagy
c) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, gyámügyi igazgatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, nevelését, gondozását vagy szociális segítését, a gyermek sorsának rendezését közvetlenül szolgáló, egyetemi vagy főiskolai végzettséghez kötött munkakörben dolgozó vagy korábban dolgozó személy
vehet részt.
ABSZOLÚT ELJÁRÁSI SZABSÉRTÉS, HA NEM VALÓSUL MEG!
hozhat-e a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban büntetővégzést bírósági titkár?
BÍRÓSÁGI TITKÁR NEM HOZHAT BÜNTETŐVÉGZÉST!
A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban milyen ügyész jár el?
A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a felettes ügyészség által kijelölt ügyész jár el.
A fiatalkorú elleni eljárásban védő részvétele kötelező. Hol kötelező a védő jelenléte?
- § (1) A fiatalkorú elleni eljárásban védő részvétele kötelező.
(2) A védő jelenléte kötelező a vádemelés előtt a fiatalkorú részvételével tartott (eljárási cselekményen)
a) gyanúsítotti kihallgatáson,
b) szembesítésen,
c) felismerésre bemutatáson,
d) helyszíni kihallgatáson,
e) bizonyítási kísérleten, valamint
f) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel kapcsolatos eljárásban
tartott ülésen.
(3) * A (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a fiatalkorú részvételével végzett eljárási cselekményről a védőt utólag tájékoztatni kell, ha azon a védő nem volt jelen, és értesítésére sem került sor.
törvényes képviselő jogai a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban?
védő jogai: legfontosabb a fellebbezés joga.
jogosultságai, feladatai a fiatalkorú személyéhez igazodnak, mindaddig amíg fiatalkorú.
- születésnap után bejelentett fellebbezés kizárt.
fiatalkorú EGYÉNI ÉRTÉKELÉSének átfogó rendszerét alakítja ki a törvény: fiatalkorú aktuális körülményei, személyiségjegyeinek értékelése. Ügydöntő határozat előtt körülményekben jelentős változás, akkor meg kell ismételni.
Melyek ezek a speciális bizonyítási eszközök?
KÖRNYEZETTANULMÁNY: pártfogó végez, fiatalkorú veszélyeztetettségi vizsgálata, milyen joghátrány, intézkedés lenne szükséges a spec büntetési célok eléréséhez.
FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY
ÖSSZEFOGLALÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY: Ha a fiatalkorúval szemben a védelembe vétele körében megelőző pártfogás elrendelésére került sor, a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el.
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY: részben kötelező: 12. életév és 14. életév között az elkövetés, beszámítási képesség, belátási képesség. 14-18 év között lehetőség, érettség, értelmi fejlettség érdekében.
TÖRVÉNYES KÉPVISELŐ, pártfogó, gondozó vallomása: speciális tanúvallomás. Fiatalkorú személyiségének feltárására vonatkozik. Köteles tanúvallomást tenni.
fiatalkorú letartóztatásának feltételei, tartama, végrehajtása
- bcs különös tárgyi súlya esetén jöhet szóba
- általános feltételek fennállása esetén is
12-14 év között 1 évig tarthat
14-18 év között 2 évig tarthat
rendőrségi fogda (14. életév betöltött), büntetésvh intézet, JAVÍTÓINTÉZET
eljárás során megváltoztatható vádemelés előtt indítványra, utána hivatalból is. Enyhíthető v súlyosítható
fiatalkorúak jelenléte a büntetőeljárás alatt mikor kötelező?
előkészítő ülés, tárgyaláson fiatalkorú jelenléte mindig kötelező! Nyomozás folyhat a fiatalkorú távollétében, vádemelést követő eljárási szakaszok csak fiatalkorú jelenlétében!
nyilvánosság kizárható akár egészben, akár részben.
bíróság elé állítás lényege
- jogalkotói cél: lehetőleg minél gyorsabban kövesse a bcs elkövetését a felelősségre vonás.
- tárgyalás előkészítés formalitása jelentősen csökken
feltételei:
- § * Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított 2 hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha
a) a bűncselekményre a törvény 10ÉVI szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel,
b) az ügy megítélése egyszerű,
c) a bizonyítékok rendelkezésre állnak és
d) a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték vagy a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte.
bíróság elé állítás feltételei
- csak max 10 évi szabveszt fenyegetett bcs esetén alkalmazhataó
- egyszerű megítélésű ügy
- bizonyítékok rendelkezésre álljanak (elegendő lesz büntetőjogi felelősség megállapítására.)
- tettenérték v beismeri
- ha tettenérték (bcs elköv + 15 napon belül), beismeri (gyanúsítotti kihallgatás + 1 hónapon belül bíróság elé állít)
- nyomozás: helye van-e ügyész mérlegeli. a bíróság eljárás tv-i feltételeinek meglétét vizsgálja.
- védő kötelező az eljárás jellege miatt!
- feljegyzés: egyszerűsített vádirat. Terhelt személyi adatai, rövid történeti tényállás, mlyen bizonyítási eszközök állnak rendelkezésre. Szóban terjeszti elő az ügyész a vádat. (feljegyzés+nyomozás ügyiratai+ egyéb tárgyi bizonyítási eszk)
ügyész közreműk a tárgyalás előkészítésében, terhelt és védő számára bizotsítja, hogy a tárgyalásra elő tudjanak készülni. - bíróság gondoskodik a tárgyalás megtartásának feltételeiről.
- nincs előkészítő ülés
- elsőfokú tárgyaláson kötelező jelenlét: ügyész, védő, terhelt. (absz eljárási szabsértés, ha nem)
- A bíróság a tárgyalást egy alkalommal, legfeljebb tizenöt napra elnapolhatja.
- Az ügyészség a vádat akkor módosíthatja, ha a bíróság elé állítás feltételei a módosított vád szerinti bűncselekményre is fennállnak. Egyébként a bíróság az ügyiratokat visszaküldi az ügyészségnek.
bíróság elé állításban a bíróság szerint az eljárás feltételei nem állnak fenn. Mit tesz?
A bíróság a nyomozás ügyiratainak megérkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja, hogy fennállnak-e a bíróság elé állítás 723. §-ban meghatározott feltételei. Ha a bíróság megállapítja, hogy a bíróság elé állításnak nincs akadálya, nyomban kitűzi a tárgyalás határnapját.
Ellenkező esetben a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi. Az ügyiratok ügyészségnek történő visszaküldése miatt nincs helye fellebbezésnek.
Az ügyész a vádat szóban terjeszti elő.
(4) A vád előterjesztése után a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, ha
a) * a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint két hónap telt el,
c) a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, vagy
d) a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre.
bíróság elé állítás esetén a másodfokú bíróság mennyi időn belül köteles elbírálni a fellebbezést?
A másodfokú bírósági eljárás
730. § * Az elsőfokú bíróság ítélete és ügydöntő végzése elleni fellebbezést a másodfokú bíróság az ügy érkezését követő 3 hónapon belül bírálja el.
eljárás egyezség esetén
- megszületett az egyezség a terhelt a védő és az ügyészség között, ügyész ennek megfelelően emelt vádat.
- egyszerűbb megítélésű ügyek
- vád + indítványok
- felek akaratának megfelelő határozat szülessen
- védő kötelező! előkészítő ülésen ügydöntő határozat megszületik.
az egyezség nem VÁDALKU! Nem szó szerint a vádról történik az alku. ügyész határozza meg a tényállást és annak törvényes minősítését. ha elfogadja a terhelt, akkor lehet alkudni a büntetési tétel tekintetében.
bíróság eltérhet az egyezségtől, eltérhet, rendes eljárásra utalhatja az ügyet. Törvényességi felügyelet.
cél: enyhébb joghátrány kiszabása, gyorsabb eljárás
A bíróság az egyezséget jóváhagyja, ha:
- § A bíróság az egyezséget jóváhagyja, ha
a) az egyezség megkötése a 407-409. §-ban foglaltaknak megfelelt,
b) az egyezség tartalma a 410-411. §-ban foglaltaknak megfelel,
c) a vádlott az egyezség természetét és jóváhagyásának következményeit megértette,
d) a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik,
e) a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az ügyiratok alátámasztják.
előkészítő ülés az egyezség eljárásban
- § (1) Az előkészítő ülésen az ügyész ismerteti a vád és a 424. § (2) bekezdése szerinti indítványok lényegét.
(2) A vád és az indítványok ismertetését követően a bíróság TÁJÉKOZTATJA a vádlottat az egyezség jóváhagyásának KÖVETKEZMÉNYEIRŐL, különösen a 735. § (2) bekezdésében és a 738. § (1) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekről.
(3) A bíróság ezután felhívja a vádlottat arra, hogy nyilatkozzon, BEISMERI-E az egyezséggel egyezően a bűnösségét és LEMOND-E a tárgyaláshoz való jogáról.
(4) A nyilatkozat megtétele előtt a bíróság lehetővé teszi, hogy a vádlott a védővel tanácskozzon.
(5) * Ha a vádlott az egyezséggel egyezően beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság e tény, az ügyiratok, valamint a vádlott kihallgatása és − szükség esetén − a védőhöz intézett kérdésekre adott válaszok alapján megvizsgálja, hogy az egyezség jóváhagyásának FELTÉTELEI fennállnak-e.
(6) Az egyezség jóváhagyásának kérdésében történő határozathozatal előtt az ügyész és a védő felszólalhat.
Az egyezség jóváhagyásának megtagadása
- § (1) A bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja (MEG NEM FELLEBBEZHETŐ, NEM ÜGYDÖNTŐ VÉGZÉSSEL), ha
a) a vád és a 424. § (2) bekezdése szerinti indítványok a jegyzőkönyvbe foglalt egyezségtől eltérnek,
b) a vádlott az előkészítő ülésen NEM ISMERTE BE a bűnösségét az egyezséggel egyezően, vagy NEM MONDOTT LE a tárgyaláshoz való jogáról,
c) az egyezség jóváhagyásának feltételei NEM ÁLLNAK FENN,
d) a terhelt a 411. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelően vállalt kötelezettségeinek NEM TETT ELEGET,
e) a vádtól ELTÉRŐ MINŐSÍTÉS látszik megállapíthatónak.
(2) A bíróság egyezség jóváhagyását megtagadó végzése ellen NINCS HELYE fellebbezésnek.
(3) Ha a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadta, az eljárást az 506-508. §-nak megfelelően folytatja. Ebben az esetben az egyezség az ügyészséget és a terheltet sem köti.
Eljárás az egyezség jóváhagyása esetén
- § (1) Ha az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak és a jóváhagyás megtagadásának nincs helye, a bíróság az egyezséget az előkészítő ülésen jóváhagyja.
(2) A bíróság egyezséget jóváhagyó végzése ellen NINCS HELYE fellebbezésnek.
MINŐSÍTÉSTŐL, JOGHÁTRÁNYRA TETT indítványtól nem térhet el. BIZONYÍTÉKOKAT, büntetés kiszabási körülményeket nem mérlegelheti.
bíróság a polgári jogi igényt nem utasíthatja el.
Az ítélet indokolásában terhelt szem adatok, történeti tényállás, cselekm minősítése, egyezségen alapuló vádra, az egyezség jóváhagyására és az alkalmazott jogszabályokra utalni.
Mit történik, ha az egyezség jóváhagyása után tárgyalás tartása szükséges és ha a bizonyítás eredményéhez képest úgy látja, hogy a tényállás, illetve a minősítés változása folytán az egyezség megtagadásának lett volna helye.
A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzést az ügyészség és a vádlott nyilatkozatának beszerzése után hatályon kívül helyezheti, normál módon folyik tovább az eljárás.
fellebbezés és felülbírálat a korlátokhoz igazodik
csak akkor tudja érdemben felülbírálni, ha felmentésnek vv megszüntetésnek van helye, ha tárgyalás nélkül is megállapítható és maga hoz határozatot. Minden más esetben (ha bizonyítás szükséges hatályon kívül helyez és új eljárásra utasít.
büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás
iratok alapján minél gyorsabban tárgyalás nélkül határozat
egyszerű megítélés
bizonyíték elegendő, hitelt érdemlő
írásbeli eljárással minél előbb befejeződjön az ügy (bírósági eljárásra vonatkozóan)
garanciális szabály. nem fellebbezésnek van helye, hanem tárgyalás tartását lehet kérni. Tárgyaláson meghozott határozat ellenében általános szabályok szerint jogorvoslat.
ügydöntő határozat a büntetővégzés
büntetővégzés feltételei
- ügy megítélése egyszerű
- a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva, és
- büntetés célja így is elérhető (legsúlyosabb a felfügg szabveszt)
(3) A bíróság az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is büntetővégzést hoz, ha
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában írt feltételek fennállnak és
b) a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte.
(2) A bíróság a büntetővégzésben
a) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást szabhat ki,
b) katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is kiszabhat, illetve
c) jóvátételi munkát, próbára bocsátást vagy megrovást alkalmazhat.
Ha a büntetővégzés meghozatalát az ügyészség indítványozta, a büntetővégzést bírósági titkár is meghozhatja. Fiatalkorú esetén is?
nem
büntetővégzésben nincs benne h a terhelt bűnös. mert azt csak tárgyalás alapján lehet kimondani az ítéletben. nem fellebbezésnek van helye, hanem
Az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a büntetővégzés kézbesítésétől számított 8 napon belül tárgyalás tartását indítványozhatja.
Ha a büntetővégzés meghozatalát az ügyészség indítványozta, az ügyészség nem indítványozhatja tárgyalás tartását azon az alapon, hogy a bíróság e Fejezet szerint járt el.
mit tartalmaz a büntetővégzés indokolása?
A büntetővégzés indokolása a megállapított tényállást, a vádra és a büntetővégzés feltételeinek fennállására való utalást, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazza.
rendes eljárás büntetővégzés után ha kérték tárgyalás tartását
- előkészítő ülés kötelező (ha kérték a tárgyalás megtartását v ha a büntetővégzést nem lehetett kézbesíteni a terhelt részére). Indítványozó jelenléte kötelező (különben visszavonás, büntetővégzés jogerősítése)
- büntetővégzés és indítvány ismertetése, büntetővégzés hatályon kívül helyezése, tárgyalásra utalása az ügynek
- tárgyalás tartása: eltérően érvényesülni fog a súlyosítási tilalom. (emiatt felülvizsgálatnak is helye lehet majd). Két kivétel ez alól: (1) ügyész súlyosítás érdekében kéri a tárgyalás tartását, (2) nem súlyosítás érdekében kérték a tárgyalás tartását, de új bizonyítékok alapján új tényeket állapít meg a bíróság.
terhelt távollétében lefolytatható két külön büntetőeljárás?
- felróhatósági eljárás
- terhelt kivonja magát tudatosan a büntetőeljárás alól
- védő részvétele KÖTELEZŐ
teljes nyomozás lefolytatható, vádemelés is lehet. Akkor is ha nem is tud a terhelt az eljárásról.
terhelt megszökött, elrejtőzött, elérhetetlenné vált. Ésszerű intézkedéseket tettek a terhelt felkutatása érdekében, nem vezettek eredményre.
ügyész a terheltet távollévővé nyilvánítja.
különeljárást indítványoz az ügyész
HIRDETMÉNYI ÚTON KERÜL SOR A KÉZBESÍTÉSRE
MI VAN AKKOR HA ELŐKERÜLT A TERHELT?
megkezdődött a tárgyalás, nincs még ügydöntő határozat
ismertetni kell, szükség esetén bizonyítás felvétele
jelenlétében folyik az eljárás
meghozta az ügydöntő határozatát a bíróság
terhelt tudomásul veszi v fellebbezést jelent be
másodfokú eljárásban kerül elő
másodfokú bíróság KÖTELES tárgyalást kitűzni
köteles a terhelt kihallgatását elvégezni
további bizonyítás szüks, érdemben elbírálható v hatályon kívül kell helyezni
ha a terhelt a harmadfokú eljárásban kerül elő
hatályon kívül kell helyezni elsőfok, másodfok
új eljárásra kell utasítani a bíróságot
terhelt külföldön ismert helyen, hogy lehet lefolytatni az eljárást?
külön eljárás eltérő szabályai érvényesek
nki bűnügyi jogsegélyről szóló tv.
eu tagállamaival folytatott bűnügyi együttműk sz törvény
- külföldön ismeretlen helyen van, nincs helye elfogatóparancs kibocsátásának, terheltet szabályszerűen megidézik. Nem jelenik meg. Külföldön fogva van és hozzájárul a távollétében való eljáráshoz. (tud róla a terhelt)
- Elfogatóparancs ténylegesen kibocsátották, ez alapján terheltet elfogták de kiadatására 12 hónapig nem került sor.
- elfogására került sor, de megtagadták a kiadatását. Büntetőelj átadására nem került sor
- Kiadás, átadás, de halasztott átadás. Nem tudjuk, mikor fog megvalósulni.
óvadék és biztosíték különbsége
óvadék meghatározott magatartás biztosítását teszi lehetővé.
biztosíték: távollétében lefolyjon az eljárás. Magyar áp tartósan külföldön él.
BIZTOSÍTÉK LETÉTBE HELYEZÉSÉVEL FOLYÓ ELJÁRÁS
- Az életvitelszerűen külföldön élő terhelt vagy védője indítványára a vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság biztosíték letétbe helyezését engedélyezheti
- Az indítványban a terheltnek nyilatkoznia kell arról, hogy ha az a kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás végrehajtása érdekében szükséges, Magyarország területére visszatér.
- Ha a bíróság vagy az ügyészség engedélyezi biztosíték letétbe helyezését, és a terhelt a biztosítékot letétbe helyezte, az eljárási cselekmények és a tárgyalás a terhelt távollétében is megtarthatók és a bíróság az eljárást a meg nem jelent vádlottal szemben befejezheti.
- A büntetőeljárásban védő részvétele KÖTELEZŐ.
BIZTOSÍTÉK LETÉTBE HELYEZÉSÉVEL FOLYÓ ELJÁRÁS FELTÉTELEI
a) az adott bűncselekményre a törvény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel,
b) a terhelttel szemben előreláthatóan pénzbüntetés kiszabására, illetve vagyonelkobzás elrendelésére kerül sor,
c) a terheltnek a tárgyalástól és az eljárási cselekményektől való távolmaradása az eljárás érdekeit nem sérti, és
d) a terhelt vagy védője megbízta a védőjét a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával.
BIZTOSÍTÉK SORSA
1) A biztosítékot a terheltnek vissza kell adni,
a) ha az ügyészség az eljárást megszüntette vagy a nyomozás határideje lejárt,
b) ha a bíróság a terheltet felmentette vagy vele szemben az eljárást megszüntette,
feltéve, hogy a bíróság vagyonelkobzást nem rendelt el.
(2) Ha az eljárás megszüntetésének alapja a terhelt halála, a biztosítékot a terhelt örökösének kell visszaadni.
(3) Ha a kiszabott pénzbüntetés, az alkalmazott vagyonelkobzás, illetve a megállapított bűnügyi költség összegét a biztosíték összege meghaladja, a különbözet összegét a terheltnek vissza kell adni, kivéve, ha a 760. § (6) bekezdése alapján a fennmaradó összeget a polgári jogi igény kielégítésére kell fordítani.
(4) A polgári jogi igény kielégítése után fennmaradó biztosítékot a terheltnek vissza kell adni.
MAGÁNVÁDAS ELJÁRÁSOK
Ha e törvény másképp nem rendelkezik, könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.
- főszabály szerint az állam nem képviselheti a vádat
- sértett lesz jogosult a vád érvényesítésére
- kiv fiatalkorú, katonai elj
- terhelt is megvádolhatja a magánvádlót (viszonvád, kölcsönös elkövetés esetén, 1 hónap letelte után is)
- nehezen bizonyítható ügyek
- tv feljogosítja az ügyészséget, h részt vegyen. Kötelező ha bíró, ügyész v rendvédelmi szerv sérelmére követnek el becsületsértést, rágalmazást + fiatalkorúak eljárása.
- eljárás megindításának alapja a magánindítvány
mikortól indul a magánindítvány előterjesztésére rendelkezésre álló 1 hónap?
- bcs elkövetése
- tudomásszerzés (sajtóban jelenik meg egy rágalmazás megállapítására cikk, de sértett külföldön tartózkodik. tudomásszerzés valószínűsítése)
- hatóság közlése (közvádas nyomozásban hatóság megállapítja, h magánindítványra üldözendő)
személyes meghallgatás a magánvádas eljárásban
békéltető eljárás
hátha elkerülhető a tárgyalás
adatok rögzítése a tárgyaláshoz
amelyen törvény eltérő rendelkezése hiányában a sértett és a feljelentett, valamint ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, az ügyész jelenléte kötelező. Ha az ügyben több sértett van, a személyes meghallgatáson valamennyi sértett jelenléte kötelező. A személyes meghallgatáson a sértett képviselője jelen lehet.
- § (1) A bíróság az eljárást megszünteti, ha
a) a sértett a feljelentést visszavonta,
b) * a sértett mulasztását a feljelentés visszavonásának kell tekinteni,
c) * a személyes meghallgatáson a sértett és a feljelentett békítése eredményes, vagy
d) * az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg.
mit jelent a magánindítványra büntetendő bcs
A büntetőjog egyik alapelve az úgynevezett hivatalbóli eljárás elve. E szerint ha bűncselekményt követnek el, akkor a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerveknek kötelességük eljárni a bűncselekmény felderítése és az elkövető felelősségre vonása érdekében. Ezt az elvet töri át a magánindítvány intézménye, mely a sértett akaratától teszi függővé az eljárás megindulását, tehát az elkövető felelősségre vonását. A jogalkotói szándék a magánvád intézményének vonatkozásában egyrészt a sértett kímélete, másrészt az adott bűncselekmények relatíve kisebb tárgyi súlya lehet. Fenti bűncselekmények esetén a magánindítvány hiánya büntethetőséget kizáró ok, ami azt jelenti, hogy a felsorolt bűncselekmények elkövetését követően nyomozás, illetve vádemelés csak akkor lehetséges, ha a sértett magánindítványt nyújt be.
A sértett azonban ezen bűncselekmények vonatkozásában nem mindegyiknél képviselheti a vádat. Ez azt jelenti, hogy a sértett „döntheti el”, hogy induljon-e eljárás a felelősségre vonás érdekében, azonban ha indul, akkor csak a Be. 52. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben képviselheti a vádat, a többi bűncselekmény esetében a magánindítvány benyújtását követően az ügyész képviseli a vádat.
Magánvádas eljárásnak nincs helye, ha
a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,
b) a bűncselekmény katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, vagy
c) a feljelentett vagy a terhelt az általa elkövetett magánvádra üldözendő bűncselekménnyel egyidejűleg közvádra üldözendő bűncselekményt is elkövetett, és az elkülönítés nem lehetséges.
viszonvád lényege
Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén a vádlott a magánvádló ellen vádat emelhet (a továbbiakban: viszonvád). A vádlott indítványozhatja azt is, hogy a bíróság viszonvád keretében bírálja el az e bűncselekményekkel kölcsönösen elkövetett becsületsértés szabálysértését.
Viszonvádnak az ügydöntő határozat meghozataláig van helye, abban az esetben is, ha a magánindítvány előterjesztésének határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség nem évült el.
(3) Viszonvád esetén a magánvádlót a vádlott jogai illetik meg, és a vádlott kötelezettségei terhelik.
(4) A viszonvád tekintetében a magánvádló képviselőjét a védő jogállása, a vádlott védőjét a képviselő jogállása illeti meg, feltéve, hogy a meghatalmazásuk erre kiterjed.
(5) Viszonvád emelését nem zárja ki, hogy az ügyészség a vád képviseletét átvette.
(6) Viszonvád emelése esetén az ügyészség a viszonvád képviseletét akkor veheti át, ha a vád képviseletét nem vette át vagy a vád képviseletétől elállt.
magánvádas tárgyalás
- először magánvádló kihallgatása történik
- kötelező a tárgyaláson való jelenlét a magánvádlónak (hallgatólagos vádelejtés, ha nem mentette ki magát előzetesen)
jogorvoslatok magánvádas eljárásban
- perújítást csak a vádlott terhére jelenthet be
- felülvizsg-tal nem élhet a magánvádló, terhelt igen
- egyszerűsített felülvizsg nem indítványozhat
- kizárt a legtöbb különeljárásból, különleges eljárásokból
- kizárt a büntetővégzést sem indítványozhat de azt magánvádas eljárásban a személyes meghallgatástól számított 1 hónapon belül hozhat, magánvádló is jogosult tárgyalás tartását kérni.
pótmagánvádas eljárás lényege?
- sértetti képviselettel járó eljárás
- közvádas ügyben képviseli a vádat ha az ügyész nem kíván vádat emelni v eláll a vádemeléstől.
- ügyész nemleges nyilatkozata a feltétel (feljelentés elutasít, eljárás megszüntetés, ügyész ejti a vádat)
mikor nincs helye pótmagánvádas eljárásnak?
pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, ha
a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,
b) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor vagy kóros elmeállapot zárja ki,
c) a bűncselekmény a sértett jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem sértette vagy veszélyeztette (pl közokirathamisítás),
d) a sértett az állam vagy közhatalmat gyakorló szerv (őt az ügyész képviseli),
e) a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó, a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy gyanúsítható megalapozottan, és az ügyészség a 224. § (1) bekezdése alapján a feljelentést elutasította vagy az eljárást megszüntette,
f) * az ügyészség a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasította el, vagy az eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntette meg,
g) * az ügyészség a 398. § (2) bekezdés e) pontja alapján az eljárást azért szüntette meg, mert a terhelttel a 411. § (3) bekezdése szerint egyezséget kötött, vagy
h) * az ügyészség a 764. § (7) bekezdése alapján szüntette meg az eljárást, vagy ejtette a vádat.
pótmagánvádas eljárásban két jogász jelenléte kötelező, kinek?
- a sértett jogi képviselete kötelező
- védő részvétele kötelező
Pótmagánvádas eljárásban átveheti-e az ügyészség (újra) a vád képviseletét?
Az ügyészség a vád képviseletét a pótmagánvádlótól az eljárásban egy alkalommal átveheti. Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, erről a sértettet tájékoztatja.
Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a vádat nem ejtheti, de a vád képviseletétől elállhat.
Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, de az ügyész a tárgyaláson nem jelent meg, úgy kell tekinteni, hogy a vád képviseletétől elállt.
pótmagánvádas eljárás feltételei
VÁDEMELÉS ELŐTT
megtagadják az eljárás tényleges lefolytatását, feljelentés elutasítása, a feljelentést elutasító határozat ellen a sértett panasszal élt (kimerítette jogorvoslati lehetőségeket), kizáró ok nem áll fenn.
(2) Az eljárás megszüntetése esetén a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha
a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)-d)és i) pontja, illetve (2) bekezdés a) és e) pontja alapján, vagy a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt megszüntette,
b) az eljárást megszüntető határozat ellen a sértett panasszal élt, amelyet az ügyészség elutasított, és
c) a 787. § (3) bekezdésében foglalt kizáró ok nem áll fenn.
Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, a panaszt elutasító ügyészségnél vádindítványt nyújt be.
panaszt elutasító határozat közlésétől számított 2 hónapon belül léphet fel pótmagánvádlóként.
VÁDEMELÉS UTÁN:
Ügyész ejti a vádat: pótmagánvádas elj lehetősége és feltételei fennállnak, nyilatkoztatni kell a sértettet 15 napon belül, hogy továbbiakban a vádat képviselni fogja e (határozott nyilatkozat kell).
Pótmagánvádas vádindítvány mit tartalmaz? Mikor utasítja el a bíróság nem ügydöntő végzéssel?
(2) A vádindítvány tartalmazza
a) a 422. § (1) bekezdés a)-c) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában felsoroltakat,
b) a sértett polgári jogi igényét,
c) a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását, illetve
d) azon tanúk vallomása felolvasásának az indítványozását, akiknek a vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenésük a tárgyaláson nem indokolt, illetve a tárgyaláson való megjelenésük aránytalan nehézséggel járna vagy nem lehetséges.
- § (1) A bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha
a) a sértett a vádindítványt a törvényben meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be,
b) a sértettnek nincs jogi képviselője,
c) a törvény alapján pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye,
d) a vádindítvány nem tartalmazza a 793. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat,
e) a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése esetén a mentesség felfüggesztésére jogosult a mentesség felfüggesztését elutasította.
A bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha
a) a sértett a vádindítványt a törvényben meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be,
b) a sértettnek nincs jogi képviselője,
c) a törvény alapján pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye,
d) a vádindítvány nem tartalmazza a 793. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat,
e) a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése esetén a mentesség felfüggesztésére jogosult a mentesség felfüggesztését elutasította.
Résztvevők kötelező jelenléte pótmagánvádas eljárásban
tárgyalás előkészítése során is, előkészítő ülésen, tárgyaláson mind pótmagánvádlónak mind jogi képviselőnek jelenléte kötelező. Előkészítő ülésen, tárgyaláson nincs jelen pótmagánvádló és jogi képviselője együttesen, ez hallgatólagos vádelejtés. Akkor is ha pótmagánvádló rendzavarása lehetetlenné teszi a tárgyalás folytatását, akkor ez vádelejtésnek minősül, eljárás megszüntetés.
előkészítő ülésen vádlott és védője jelenléte kötelező, tárgyaláson vádlott védőjének elsődleges jelenléte kötelező.
