BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

Question 1

A bíróság eljárásának formái

Answer 1

425. § (1) A bíróság tárgyalást tart, ha a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására BIZONYÍTÁST VESZNEK FEL.
     (2) Az e törvényben meghatározott esetekben a bíróság NYILVÁNOS ÜLÉSt, ÜLÉSt vagy TANÁCSÜLÉST tart.
     (3) A nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

Question 2

tárgyalás a bírósági igazságszolg színtere, melynek kerete mi?

Answer 2

a vád, a vádelv. Vád benyújtásával az eljárás tárgya rögzül.

Question 3

BE önálló megismerési szakasza a tárgyalás, közvetlenség elvén keresztül jut el a bíróság a tényállás valósághű megállapítására.

Answer 3

valósághű tényállásra kell a támaszkodnia a bíróságnak.

Question 4

mit jelent az, hogy “egységes eljárás”.

Answer 4

Egyszerre dönt (ugyanazon ügydöntő ítéletben) a bíróság mind a tényállás megállapítása és bűnösség, mind pedig a büntetőjogi jogkövetkezmények felől (büntetés kiszabása tárgyában).

Question 5

bírósági eljárási formák

Answer 5

• TÁRGYALÁS: büntetőjogi felelősség megállapítására, annak érdekében bizonyítást vesznek fel. Csak ha bizonyítást vesz fel a bíróság. Bíróság döntése bizonyításon alapuljon.
• nyilvános ülés: szintén az ügy érdemében döntenek, de bizonyítás nélkül. hasonlít a tárgyaláshoz, általános szabályait is igénybe veszik. Ügydöntő határozat születhet, de az soha nem bizonyítás alapján történik. Előkészítő ülés, másodfokú bíróság által tartott nyilvános ülés.
• ÜLÉS: általában nem az ügy érdemében döntenek. a bíróság és a törvény által meghat személyek lehetnek jelen. Nyomozási bíró által tartott ülés.
• TANÁCSÜLÉS: tanács tagjai + jk vezető. Itt van leginkább kizárva a nyilvánosság. Lehet érdemi és nem érdemi is. Dönt pl a személyi szabadságot érintő kényszerint tárgyában, vagy tanács dönt pl az eljárás megszüntetéséről.

Question 6

tárgyalás nyilvánosságának korlátai

Answer 6

• tanácselnök meghatározza a tárgyalás létszámát
  v kizárja a nyilvánosságot a bíróság, részlegesen a bíróság elnöke

részleges:

• tárgyalás szabályszerű lefolytatása
• méltóság, biztonság megőrzése
• hely szűke
• fiatalkorú jelen lehet-e (14-18) - kizárható
• 14 alatti nem lehet hallgatóság
• tárgyalás rendjét v szabályszerű menetét zavaró személy kiutasítható, kivezettethető

zárt tárgyalás rendszere

• erkölcsi okból,
• különleges bánásmódot igénylő személy védelme,
• minősített adat és egyéb adat védelme képezi a bizonyítás tárgyát, egyéb védett adat védelme érdekében
• fiatalkorú érdekében még a terhelt is kizárható (!)

DE - zárt tárgyaláson hozott határozatot a bíróság nyilvános tárgyaláson HIRDETI KI.

Question 7

jelenlét a bírósági tárgyaláson

Answer 7

• bíróság tagjai minden esetben (ellenkező esetben feltétlen ítélet hatályon kívül helyezése)
• ügyész jelenléte a tárgyaláson mindig kötelező. Járásbíróságon alügyész (korlátlanul) és ügyészségi fogalmazó (nem járhat el egyes esetekben: 5 évi vagy súlyosabban fenyegetett bcs, vádlottat fogvatartják, kóros elmeállapotú) is eljárhat.
• védő: felsorolás, ahol a védő jelenléte kötelező. A törvényszék mint elsőfokú bíróság előtt, ha a vádlott lemondott a tárgyaláson való jelenlét jogáról. Egyes egyszerűsítő különeljárásoknál. Tárgyaláson jelenléti kötelezettség!
• vádlott: jelenlét jog és nem kötelezettség. Jogalkotó a terheltet, a vádlottat jogosítja fel, hogy a tárgyaláson ott kíván-e lenni, vagy nem. Saját jogon bejelentheti. Amíg nem tesz olyan nyilatkozatot, amely a korábbit hatályon kívül helyezi.

Question 8

mikor tart a bíróság tárgyalást?

Answer 8

1. a terhelt az előkészítő ülésen nem ismer be
2. beismert de nem mondott le a tárgyaláson való jelenlét jogáról
3. bíróságnak járulékos kérdésben bizonyítást kell felvennie (beismert, lemondott a terhelt).
4. terhelt beismer az előkészítő ülésen, le is mond, de a bíróság ezt nem fogadta el. jelenlét jogáról nem mondott le
   bíróság kötelezte őt a tárgyaláson való jelenlétre.

Question 9

Mikor lehet tárgyalni a vádlott távollétében?

Answer 9

• eljárás több vádlott ellen folyik és a tárgyalásnak egy része őt nem érinti (ekkor a védőnek sem kell jelen lennie)
• kényszergyógykezelésnek lehet helye, állapota miatt a terhelt nem jelenhet meg a tárgyaláson vagy jogainak gyakorlására képtelen.
• szabályszerű idézés ellenére marad távol a szabadlábon lévő terhelt (bizonyítási eljárást azonban csak felmentés/eljárás megszüntetés esetén lehet így befejezni).
• ha a terhelt ismeretlen helyen van
• terhelt külföldön van, de nem tudjuk biztosítani hogy hazahozzák.
• nem kell a tárgyaláson jelen lenni annak a vádlottnak, akire vonatkozóan azon a tárgyalási napon nem folyik bizonyítás.
• TERHELT LEMOND A TÁRGYALÁSON VALÓ RÉSZVÉTEL JOGÁRÓL: terhelt előzetesen bejelenti, hogy nem kíván jelen lenni. vádemelést követően bármikor élhet ezen jogával. Két feltétele az elfogadhatóságnak: (1) rendelkezzen védővel és (2) védőnek (meghatalmazott vagy kirendelt) el kell vállalnia, hogy kézbesítési megbízottként is eljár. Ilyenkor a bíróságnak el kell fogadnia a nyilatkozatot. Szóban a bíróság előtt vagy ügyvédi ellenjegyz okirat bejelenteni a szándékot. Bármely marasztaló ítélet hozatalára lehetőség van. Fiatalkorúak elleni eljárásban ez a lehetőség nincs meg!

Question 10

bíróság mikor kötelezheti a vádlottat a tárgyaláson való megjelentésre? lehet e fellebbezni?

Answer 10

• amennyiben bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő meghallgatása érdekében szükséges. megalapozott tényállás megállapításához szükséges. Szükségessé válik a vádlott meghallgatása vagy jelenléte. Szembesítés. Kizárt a fellebbezés.
• kézbesítési megbízott jelzi, hogy akadály merült fel a megbízásával. Nem tudja ellátni.

Question 11

Mi történik, ha a terhelt mégis jelen kíván lenni a tárgyaláson? Majd utóbb meggondolja magát?

Answer 11

Az ügydöntő határozat kihirdetéséig a vádlott bejelentheti, hogy mégis részt kíván venni a tárgyaláson. Bármely nyilatkozata, amelyből ez következtethető ki. Következmény: ezt követően már csak a bíróság hozzájárulásával dönthet úgy, hogy a továbbiakban megint nem kíván részt venni.

nem fellebbezhető!

Question 12

a terhelt nem kíván jelen lenni a tárgyaláson (saját jogán). Terhelt a vádemelést követően bármikor élhet ezzel a jogával. Ennek mi a két feltétele:

Answer 12

Szóban v védője által ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okirattal vádemelés után bármikor lemondhat a TÁRGYALÁSON VALÓ JELENLÉT jogáról.

• rendelkezzen védővel (akkor is ha a védő amúgy nem lenne kötelező)
• a védő nemcsak a védelmet látja el, de el kell vállalnia, hogy kézbesítési megbízottként járjon el.

Ha ezen törvényi feltételek fennállnak, bármely ügyben a teljes elsőfokú bírósági eljárás lefolytatható, ügydöntő határozat meghozható.
Fellebbviteli eljárásban a terhelt távollétére nem lehet hivatkozni!

Fiatalkorúak elleni eljárásban erre nincs lehetőség! FIATALKORÚ JELENLÉTE A TÁRGYALÁSON KÖTELEZŐ!
Kényszerintézkedés kizárt a terhelttel szemben.

Kivétel: bíróság dönthet úgy, hogy kötelezi a terheltet a részvételre. két esetben:

• bizonyítási cselekmény lefolytatása szüks,/ szakértő meghallgatása esetén (megalapozott tényállás megállapításának az igénye eredményezi)
• Kézbesítési megbízott bejelenti, hogy akadály merült fel és önhibáján kívül nem tudja ellátni

Vádlott az ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT KIHIRDETÉSÉIG bejelentheti, hogy mégis jelen kíván lenni a tárgyaláson. Egyértelmű nyilatkozat, vagy ráutaló magatartás. Utólag már csak bíróság hozzájárulásával teheti meg újra, hogy nincs jelen.

Question 13

a terhelt távollétében lefolytatott bizonyítás sorsa

Answer 13

bíróság szükség szerint elrendelheti a bizonyítás vagy egy részének megismétlésére. Terhelt indítványát a bíróság nem köteles helybenhagyni.

Question 14

Terhelt szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a tárgyaláson

Answer 14

Felróhatósági eljárás
- Terhelt megjelenését kivéve a tárgyalás megnyitásakor megállapítható, hogy nem lenne akadálya a tárgyalás megtartásának (megjelentek a tanúk, szakértő, bizonyítást lehetne érdemben folytatni).
Itt csak a bizonyítás lefolytatására van lehetőség, ügydöntő határozat csak nagyon szűk körben hozható.
- Bíróság intézkedjen az azonnali elővezetés felől. Ésszerű időn belül nem vezet eredményre, akkor van lehetőség tárgyalást tartani.
- A vádlott szabadlábon van (előállítás felől kell intézkedni, ha nincs).

negatív feltétel:
- terhelt vagy védő előzetesen vagy a tárgyalás megnyitásakor nem terjesztett elő igazolási kérelmet vagy azt nem fogadja el a bíróság.

korlát: bizonyítási eljárás lefolytatására vonatkozik. Amennyiben a büntetőjogi felelősség megállapítása látszik az ügyben, akkor a tárgyalást el kell napolni és gondoskodni kell a terhelt előállításáról. Arra van lehetőség, ha a bizonyítási elj lefolytatását követően felmentés vagy megszüntető határozat születik, meghozhatja. De kötelező védő esetén védőnek ott kell lennie.

Question 15

Hogyan történhet az h a védő jelen van az elsőfokú tárgyaláson (perbeszédet tart, stb.), és a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú határozatot arra tekintettel, hogy a védő nem volt jelen az elsőfokú eljárásban.

Answer 15

helyettes védő két olyan vádlottat véd, akik között érdekellentét van, kizárja egy védő eljárását.

Question 16

Terhelt nincs jelen a tárgyaláson, hogyan ismerheti meg a tárgyalás anyagát?

Answer 16

• iratokat bármikor tanulmányozhatja
• bíróság az addig lefolyt bizonyítás anyagát elé tárja, észrevételeket tehet, indítványozhatja a már meghallgatott tanúk ismételt kihallgatását.

Question 17

Hogyan biztosítható a vádlott jelenléte a tárgyaláson?

Answer 17

ha kötelező a jelenléte (lemondás nem érvényesül) és idézése szabályszerű és nem jelenik meg.

1. azonnali elővezetés
2. következő határnapra elővezetés elrendelése
3. elfogatóparancs kibocsátása (kötelező ha terhelt elővezetését már elrendelték és szabvesztéssel fenyegetett bcs miatt folyik az eljárás)
4. h a kitűzött új tárgyalási határnapra a vádlottat azért nem lehetett elővezetni v elfogatóparancs alapján előállítani, mert a lakcíméről, tényleges tartózkodási helyéről ismeretlen helyre távozott bíróság a terhelt távollétében való eljárás szabályai szerint jár el.
5. vádlott kiadatása/ európai/nki elfogatóparancs alapján történő átadása iránti eljárás kezdeményezése, ha az ügyész szabveszt büntetés kiszabására tett indítványt és a vádlott a külföldi tartózkodási helyére kibocsátott szbályszerű idézés ellenére nem jelenik meg.
6. büntetőeljárás átadásának kezdeményezése

Question 18

Elsőfokú tárgyalás lefolytatása

Answer 18

1. a tárgyalás megnyitása
2. megkezdése (vád lényegének és a polgári jogi igénynek az ismertetése)
3. bizonyítás felvétele
4. perbeszédek és felszólalások
5. meghozza a bíróság és
6. kihirdeti a határozatát
7. nyilatkoznak a jogorvoslatról az arra jogosultak
8. személyi szab érintő kényszerint tárgyában dönthet a bíróság
9. tárgyalás berekesztése

Question 19

Különbség a tárgyalás megnyitása és megkezdése között

Answer 19

tárgyalás megnyitása: adminisztratív szakasz. tárgyalás feltételei fennállnak-e. Ügy tárgyának megjelölésével teszi meg a bíróság. Megjelentek számba vétele. Idézés szabályszerű-e. Van-e helye tárgyalás megtartásának.
Ha nem állnak fenn, el kell halasztani. (megkezdés után napolás)

tárgyalás megkezdése: bizonyítás megkezdése.

Question 20

A bírságnak a hatáskörét és illetékességét az eljárás során végig vizsgálnia kell. Amennyiben észleli a tárgyalás megkezdése után a bíróság a hatáskör hiányát, mikor köteles áttenni az ügyet?

Answer 20

a tárgyalás megkezdése előtt bármely okból helye van áttételnek. a tárgyalás megkezdése után csak magasabb hatáskörű vagy kizárólagos illetékességű bírósághoz kell az ügyet áttenni.

Question 21

Tárgyalás megkezdését követően jut arra a felismerésre a bíróság, hogy a bcs-t szomszéd járásbíróság illetékességi területén követték el. Mit tesz?

Answer 21

megkezdés előtt átteszi az ügyet

megkezdés után köteles letárgyalni

Question 22

Abszolút kizárási okra hivatkozás megkezdés után is megtehető. Viszont elfogultságra vonatkozó hivatkozás a tárgyalás megkezdése után csak akkor foghat helyt, ha

Answer 22

az indítványozó valószínűsíti, hogy az erre okot adó körülményről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást.

Question 23

mi van, ha a védelem nem kötelező, a terhelt azonban él törvény adta jogával és védőt hatalmaz meg. Ő szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg.

Answer 23

terhelt akár vétlen abban, hogy a védője szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg.
Törvény felhatalmazást (!) ad a bíróság számára, h a tárgyalást elhalassza, ha ezt a vádlott indítványozza, mert szeretné h a védő jelen legyen

Még két eset:
- nem volt szabályszerű az idézés v nem állapítható meg, hogy szabályszerű volt-e az idézés.

Question 24

Félbeszakítás mit jelent?

Answer 24

Félbeszakítás egy tárgyalási szünet. Folyik már a bizonyítás, a tanácsának az elnöke max 8 napra ügy terjedelme vagy egyéb ok miatt megszakítja.

Question 25

Halasztás és napolás közötti különbség?

Answer 25

halasztás: megkezdés előtt, bírság észleli a tárgyalás megkezdésének akadályát, kitűz egy új tárgyalási határnapot. Nincs határideje. Kitűzés általános szabályait figyelembe kell venni. napolás: megkezdés után, bizonyítást szakítja meg, adott tárgyalási napon nem lehet befejezni, nem jelentek meg tanúk szakértők, bíróság hivatalból rendelt el további bizonyítást. 6 hónapos határidő. Célja bizonyítás kiegészítése, a bizonyítás megszakadása nélkül.

Question 26

Nem telik el 6 hónap két tárgyalás között, mely esetben kötelező mégis a tárgyalás megismétlése?

Answer 26

a tanács összetételében változás következik be, akkor kötelező az egyszerűsített megismétlés (tárgyalás anyag lényegének ismertetése).

Question 27

Tárgyalás megkezdése mit is jelent?

Answer 27

A tárgyalás megkezdése az érdemi bizonyítás lefolytatásának a megkezdése.

Question 28

Vád lényegének ismertetése

Answer 28

Ügyész röviden összefoglalja a tényállást és

Question 29

Ki mikor meddig hogyan lehet jelen a tárgyalóteremben?

Answer 29

megnyitáskor: minden megidézett, összes tanú megkezdhető a tárgyalás: tanúkat kiküldik, vádlottak és sértett lehet jelen Miután a sértett polgári jogi igényt tesz, neki is távoznia kell. Ezután elkezdődik az érdemi bizonyítás. Vádlotti meghallgatást megelőzően az arra jogosultak bizonyítási indítványokat terjeszthetnek elő (elsősorban az előkészítő ülés ennek a színtere). Bíróság dönthet, hogy a bizonyítást mellőzi.

Question 30

Mire lehet mellőzni a bizonyítást?

Answer 30

- Az ügyész, vádlott és a védő által valósnak elfogadott tényekre mellőzhető a bizonyítás. pl lopás elkövetési értékét a vádlott nem vitatja. Nem kell szakértőt kirendelni. - Csekélyebb súlyú bcs-re (nagyobb tárgyi súlyú mellett) mellőzheti. Vád minősített emberölés + lopás: büntetőjogi felelősségét ez a lopás vétsége, vmint a joghátrány nem fogja érdemben befolyásolni. Következménye majd az eljárás megszüntetése lesz.

Question 31

Bizonyítási indítvány elutasítása esetén van-e helye fellebbezésnek?

Answer 31

- rögvest nincs ellene helye fellebbezésnek | - járulékos fellebbezést lehet bejelenti ezen pervezető végzéssel szemben az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben

Question 32

Csak akkor terjeszthető elő bizonyítási indítvány a tárgyaláson, ha?

Answer 32

- ha az a tény vagy biz eszköz - amire hivatkozik- előkészítő ülés után keletkezett - korábban keletkezett de később szerzett róla tudomást.

Question 33

Tárgyalás a bizonyítás színtere. Melyek a korlátai?

Answer 33

nem biztos hogy teljes körű bizonyítás fog a tárgyaláson lefolyni. - Bíróság elfogadja a vádlott beismerő, tárgyalásról lemondó nyilatkozatát, mégis járulékos kérdésekben folyik a bizonyítás (büntetéskiszabási kérdések, vagyonelkobzás kérdése). Ebben az esetben a tényállás megalapozottságára, bűnösség kérdésére vonatkozóan nem lehet bizonyítást lefolytatni (hiszen a terhelt beismerte a bűnösségét). - más a helyzet ha a bíróság tárgyaláson állapítja meg, hogy törvénysértéssel került sor a beismerés elfogadására, annak nem lett volna helye, elfogadó végzést hatályon kívül helyezi, teljes körű bizonyítás folyik. Annak nincs korlátja, bizonyítási indítványokra általános szabályok lesznek érvényesek.

Question 34

Bizonyítás sorrendje a tárgyaláson?

Answer 34

Tv-ben egyetlen kötelező szabály: először a vádlottat kell kihallgatni (kiv ha a bíróság vádlott távollétében tárgyal). Tv-ben ajánlás: lehetőség szerint a tanúk közül először a sértettet kell kihallgatni. (koronatanú valószínűleg az ügyben) Pertaktika határozza meg. A vádlottak, tanúk közül az maradhat bent a tárgyalóteremben, akinek a kihallgatására már sor került. (egyes esetekben később is eltávolítható) Egyetlen kivétel: szakértőre vonatkozik. Szükséges lehet, hogy a szakértő végigülje a tárgyalást, hallgassa a vádlottat, tanúk vallomását.

Question 35

Terhelt v a tanú korábban megtett vallomásai mikor milyen körülmények között használhatóak fel?

Answer 35

1. a vádlott az előkészítő ülésen tett vallomást, ilyenkor a kihallgatása ( védő hozzájárulásával) abban a körben, amelyre az előkészítő ülésen már vallomást , mellőzhető. Ilyenkor vád v védelem indítványára a vallomást ismertetni kell. 2. a tanács elnöke hivatalból ismerteti, illetve a vád v a védelem indítványára felolvashatja a vádlott nyomozás során és az előkészítő ülésen tett vallomásának a lényegét a) szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent, szabadon lévő vádlott távollétében, b) ha a vádlott a tárgyaláson nem kíván vallomást tenni, c) vádlott ismeretlen helyen tartózkodik d) vádlott tárgyaláson tett vallomása a korábbi vallomásától eltér, és az ismertetésben foglalt tényekre és körülményekre a vádlotthoz kérdést intéztek v azokra a vádlott a tárgyaláson vallomást tett. a tanács elnöke hivatalból ismerteti, illetve a vád v a védelem indítványára felolvashatja a tanú korábban tett vallomásának a lényegét, ha a) a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki b) tanú kihallgatása a tartós külföldi tartózkodása miatt nem lehetséges c) tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul megtagadja (korábbi terheltként tett vallomása is felolvasható, ha megvolt a Miranda -figyelmeztetés) d) tárgyalást azért kell megismételni, mert a korábbi tárgyalási határnap óta 6 hónap eltelt és a vád v védelem indítványozta e) ismertethetőek a tanú korábban tett vallomásának egyes részei, ha a tanú a történtekre nem emlékszik, v ellentét van, v a bíróság azt akarja ellenőrizni, hogy a véd és a védelem által elismert tényekre vonatkozó nyilatkozat alkalmazható-e, de csak akkor, ha ezekre a tényekre a tanúhoz kérdést intéztek, illetve a tanú ezekre a tárgyaláson vallomást tett. f) fel kell olvasni a korábbi vallomást, ha a tanú tárgyaláson való kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek és azt a védelem sem indítványozza.

Question 36

Vádlott kihallgatása a szó szerinti bizonyítási eljárás megkezdését jelenti.

Answer 36

- személyazonosság megállapítása (ha korábban nem nyilatkozott vagy ha nyilatkozott akkor elengendő az adatok ellenőrzése) - törvényes figyelmeztetés - + figyelmeztetés: kihallgatottakhoz kérdéseket intézhet + észrevételeket tehet mindarra ami elhangzik. - + figyelmeztetés: ha nem tesz vallomást, akkor sor kerül a korábbi terhelti vallomás lényegének ismertetésére - + figyelmeztetés: ha vallomást tesz, akkor nyilatkozhat a bűnösség kérdésében - vallomás önálló, összefüggő megtétel (beismerő vallomás is lehet) - hozzá jogosultak kérdéseket tehetnek fel: bíróság, ügyész, védő, vádlott/ak is.

Question 37

Speciális eset: tárgyaláson tesz a vádlott beismerő vallomást, mi a teendő a bíróság részéről?

Answer 37

- előkészítő ülésre vonatkozó szabályok szerint dönt a bíróság a beismerés elfogadásáról - büntetés kiszabási körülményekre kihallgatja - bizonyítási eljárást befejezetté nyilvánítja

Question 38

Tanú kihallgatása körében hangsúlyos ?

Answer 38

- lehetőség szerint először sértett kihallgat - ki nem hallgatott tanúk távollétében kell kihallgatni a tanút. - különleges bánásmódot igénylő tanú kihallgatására a már kihallgatottakat is el lehet távolítani hivatalból v indítványra.

Question 39

Tanú meghallgatása mikor mellőzhető?

Answer 39

nem csak akkor lehet felolvasni a tanú korábbi vallomását, ha ténylegesen nem hallgatható ki, akkor is mellőzhető a tanú személyes kihallgatása a tárgyaláson ha a bíróság nem tartja szükségesnek, terhelt, ügyész vagy védő indítványozza és a törvény ezt lehetővé teszi.

Question 40

Megkeresett bíróság intézménye mire való?

Answer 40

kiküldött, megkeresett bíróság útján tanúvallomás felvétele: kimegy a tanú lakására, meghallgatja, jk-et vesz fel, jk tárgyaláson ismertetik.

Question 41

ügyész beterjesztette a vádat. Hogy rendelkezhet utána vele?

Answer 41

vádemelést követően a vád ura az ügyész. Bíróság a vádhoz nem nyúlhat hozzá.

Question 42

Ügyész rendelkezési jogának esetei: 1. vád módosítása. | Melyik két formája van, mit takar?

Answer 42

-VÁD MÓDOSÍTÁSA (megváltoztatás, kiterjesztés) Vád megváltoztatása: ügyész megmarad a vádbeli tényállás keretei között, abban vmit módosít. Minősítést változtatja meg, nem lopás vétsége hanem rablás bűntette. Adott tényálláson belül más minősítés: rablás alapesetéből csoportosan elköv rablásra változtatott minősítés. Történeti tényálláshoz nyúl hozzá (pl elköv érték). Vád kiterjesztése: kilép az ügyész a vád eredeti tényállásából, más bcs-ben is bűnös. Más tényállásra is kiterjeszti. Nemcsak egy házba hanem kettő házba tört be, nem egy hanem kétrendbeli lopás bűntettével vádolja a terheltet. De: Vádlottként nem szereplő személyre nem terjeszthető ki a vád (önálló vádemelés kell). Ügydöntő határozat meghozataláig van helye. Következmények: - joghátrányra vonatkozóan az indítványa már eltérő lesz. Ügyészség elnapolását indítványozhatja, megteheti a terhelt és a védő és a bíróság is jogosult hivatalból is. Felkészülést segíti, védekezéshez való jogot támasztja alá. Pl. Csalás helyett költségvetési csalás bűntette. De: ha az ügyész megváltoztatja pl a minősítést, a bíróság nem köteles az indítványnak eleget tenni, hogy elnapolni. Vádkiterjesztés esetén köteles lesz a bíróság. - megváltoztatott vád meghaladja a bíróság hatkörét, fel kell terjeszteni. Kizárólagos illetékességű bírósághoz kell áttenni. - kiterjesztett vád további személy eljárását is kötelezővé teszi: lopás vétségéből rablás bűntette, kötelezővé válik a védő. fiatalkorúak eljárásában 8 évivel fenyegetett, kötelező tanácsban eljárni ülnökökkel. (hatályon kívül helyezést eredményezhet az eljárási szabálysértés), ha nem alkalmazza a bíróság)

Question 43

Ügyész rendelkezési jogának esetei: 2. vád ejtése. (vád visszavonása) Mely három esetben? Következmények?

Answer 43

ügyész a vád ura dönthet úgy, hogy ejti, indokolni köteles Ügydöntő határozat meghozataláig van helye 3 vagylagos feltétel: - bizonyosságra jut, a cselekmény nem bcs - azt nem a vádlott követte el - a bcs nem közvádra üldözendő (indítvány a vádlott felmentésére) következmény: - ha egyébként helye van pótmagánvádas eljárásnak, nem szüntetheti meg az eljárást, köteles tájékoztatni a sértettet h felléphet. Közléstől 1 hónapon belül. Pótmagánvádas eljárás szabályai szerint folytatódik az eljárás. Kiv: Ha a pótmagánvádló nem kíván fellépni, nem érhető el, nem nyilatkozik, kizárt a fellépése. - nincs helye pótmagánvádas eljárásnak, akkor eljárás megszüntetésének van helye

Question 44

Vád ejtés indokát a bíróság nem vizsgálhatja. a vádejtés köti a bíróságot. Mi van akkor, ha az ügyész felmentést indítványoz, mert nem bizonyítható, hogy a vádlott követte el (nincs bizonyosság) a bcs-t? Az ügyész felmentésre tett indítványa alapján a bíróságnak fel kell mentenie a vádlottat?

Answer 44

Nem köti a bíróságot az indítvány! | A felmentésre tett indítvány alapján a bíróság akár dönthet a bűnösség megállapításáról és a vádlottat elítélheti.

Question 45

Sor kerülhet-e arra, hogy a bíróság az ítélethozatali tanácskozás során újra megnyissa a bizonyítást?

Answer 45

Amikor az addig felajánlott bizonyítás lefolytatódott, akkor még sor kerülhet bizonyítási indítványok előterjesztésére, amelyről a bíróság dönt: elutasítja pervezető végzéssel vagy pedig elfogadja és elnapolja a tárgyalást és további bizonyítás lefolytatására kerül sor. utána bizonyítási elj befejezetté nyilvánítja felszólítja a jogosultakat a perbeszédek, ill felszólalások megtartására. Azonban a bizonyítási eljárás során is és nemcsak az előkészítő szakaszban van helye annak, h a bíróság megállapítsa a vádtól eltérő minősítést (kötelező). Még arra is lehetőség van, h az ítélethozatali tanácskozás során újra megnyissa a bizonyítást. Terhelt védekezéshez való jogát biztosítja ez. ha azt állapítja meg, hgoy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérően minősülhet, a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében elnapolhatja.

Question 46

Perbeszéd két típusa? Mire való?

Answer 46

- 1. vádbeszéd (ügyész): először ez hangzik el. Előre kilőhetőek a védő érvei. - 2. védőbeszéd (tarthat a vádlott is, v védő) - felszólalások - utolsó szó saját jogi álláspont egységesen összefoglalva bíróság elé terjesztve. Győzze meg a bíróságot. Kontinentális jogrendszer, címzett a bírósát. Jogi érvelés, nem laikust kell meggyőzni. Egymás álláspontjának cáfolata.

Question 47

Felszólalást ki tarthat?

Answer 47

Amikor nem a védő (védőbeszéld) vagy ügyész (vádbeszéd) mond beszédet. Mindenki más akit a tv feljogosít arra, hogy a tárgyalás ezen szakaszában megszólaljon, felszólalást tart: sértett, vagyoni érdekelt, egyéb érdekelt, magánfél, terhelt.

Question 48

Mondhat-e vádbeszédet ügyvéd?

Answer 48

igen, ha a pótmagánvádas eljárásban ő látja el a vádló képviseletét.

Question 49

Vádbeszéd elemei?

Answer 49

- mely tények alapján, milyen bcs-ben mondja ki a bíróság a bűnösséget, milyen büntetéseket alkalmazzon (tényállás fenntartása, módosítása, bizonyítékokról szót kell ejtenie, miért fogadja el mely bizonyítékokat, helyesnek tartott minősítés, bűnügyi költségről rendelkezés indítványozása) - nem indítványozhat konkrét tartamra büntetést. - tehet indítványt felmentésre (ha bizonytalanságot észlel, bizonyíték hiánya, büntethetőséget kizáró ok, büntethetőségi akadály fennálltát állapítja meg) - állításait kétséget kizáróan igazolnia kell (az általa kívánt ítélet csak indítvány formájában). Megjeleníttetni kívánja az ítéletben. - ejti a vádat (cselekméyn nem bcs, nem a vádlott követte el, nem közvádra üldözendő)

Question 50

vádbeszédet követően mire kerül sor?

Answer 50

1. Felszólalások - sértett továbbra is kívánja a vádlott megbüntetését. - magánfél felszólalása - magánjogi igényt fenntartja - vagyoni érdekelt felszólalása 2. Védbeszéd 3. viszonválaszok

Question 51

Védőbeszéd mennyiben nehezebb a vádbeszédnél?

Answer 51

felmentést kell indítványoznia, ha az ésszerűség alapján tulajdonképpen lehetetlenség. Köti őt a terhelt álláspontja. Ezért két (vagy három)fajta védőbeszéd: - terhelt tagad, eljárás megszüntetése érdekében v felmentés érdekében teszi meg az indítványait. Indítványozhat egy tényállást, értékelni fogja a bizonyítékokat, - Terhelt beismer: terhelt javára minél kedvezőbb terhelő döntés. Enyhébb minősítés, enyhébb büntetés. - Altenatív védőbeszéd: védőbeszéd végén a védő indítványozza a vádlott felmentését, abban a nemvárt esetben, ha a bíróság mégis elítélné, akkor... enyhítő körülményeket tár a bíróság elé.

Question 52

mi az a viszonválasz?

Answer 52

Védőbeszéd elhangzott Ügyész, vádló viszonyválasza Védő viszonválasza

Question 53

Mit nevezünk az utolsó szó jogának?

Answer 53

Felszólalások utolsó eleme a vádlott felszólalása. Lehetőség arra, hogy a terhelt összefoglalja az álláspontját, elmondja h ártatlan, v h bűnös. Érdemi védekezést terjeszthet elő, tényállással bizonyítékokkal kapcsolatos álláspont. Indítvány h mentsék fel őt v milyen joghátrány alkalmazzon a bíróság vele szemben.

Question 54

Perbeszédek, felszólalások után a bíróság visszavonul és meghozza a határozatát. Ítélethozatali tevékenység mely két részből áll?

Answer 54

- tényállás-megállapítás: bizonyítékok összevetése, mérlegelése, annak eredményeképpen: történeti tényállás megállapítása. - annak jogi értékeléséből: Már megállapított tény összevetése a törvénnyel: jogkövetkeztetés. Vagyis valójában döntéshozó tevékenység, melynek az eredménye maga a rendelkezés és az ítélet. A tényből vont jogi következtetés tehát nem ténymegáll, hanem vmely tv-i tényállási elem igazolása, annak való megfeleltetése, valójában jogi értékelés. Jogi következmények levonása. a vádlott valóban bűnös-e? - minősítés megállapítása - dönt a szankcióról és egyéb rendelkezésekről

Question 55

Döntéshozás, nyilvános határozat kihirdetés (még zárt ülés esetén is). Utána jogorvoslati nyilatkozatok bejelentése.

Answer 55

- ügyész nyilatkozik - terhelt és a védő - akire még a határozat rendelkezést tartalmaz és jogosult bejelenteni.

Question 56

jogorvoslati nyilatkozatok három fajtája

Answer 56

(tudomásulvétel, fellebb bejelentése, 3mn a döntésre fenntart)

Question 57

Ha fellebbezést jelentettek be, jogerőt nem lehet megállapítani. Felterjesztés a másodfokú bíróság felé. Miről kell kötelezően még dönteni?

Answer 57

- ha személyi szab érintő kényszerint hatálya alatt a terhelt. döntési kötelezettség! További letartóztatási ok - kiszabott nem jogerős szabvesztés tartamára tekintettel valószínűsíthető a szökés. lehetőség. - tárgyalás berekesztés (percselekmények már nem végezhetőek)

Question 58

Bíróság határozatai

Answer 58

joghatást kiváltó akaratnyilatk res iudicata büntetőjogi felelősség bírósági határozattal állapítható meg csoportosítsuk: - formai megkülönböztetés: ítélet (bűnösséget megállapító, felmentő, összbüntetést megállapító) és végzés (ügydöntő, nem ügydöntő) - tartalmi oldal: ügydöntő határozat, nem ügydöntő végzés, határozati formát nem igénylőt bírósági int, pervezető végzés

Question 59

ügydöntő határozat

Answer 59

ÍTÉLET: ha a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy felmenti. szó szerint értendő dönt a büntetőjogi főkérdésekben eldönti a vádat, de a vádon túl nem terjeszkedhet. érdemben lezárja az ügyet dönt a vádlott büntetőjogi felelősségéről ítélet: bűnösséget megállapító v felmentő végzés: eljárás megszüntetése, büntetővégzés.

Question 60

ügydöntő határozat jellemzői

Answer 60

- mindig támadható jogorvoslattal (jogerő előtt és jogerő után is bizonyos feltételek között) - ANYAGI JOGEREJE van: végleges, mindenkire kötelező határozatot hoz, csak rendkívüli jogorvoslattal támadható meg, ha beáll a JOGERŐ. - Res iudicata hatás. - mindig indokolni kell (korlátozottan kivétel) - KÖTŐEREJE van (a bíróság nem változtathatja meg a saját határozatát)

Question 61

nem ügydöntő végzésre példák, jellemzése?

Answer 61

eljárási jogviszonyról v kötelezettségről dönt - bíró kizárása - elővezetés - döntés kényszerint - eljárás felfüggesztése Jellemzés: - nem a büntetőjogi főkérdést döntik el - nem zárják le érdemben az ügyet - ennek ellenére indokolni kell és főszabály szerint rendes fellebb támadható (kiv: kizárólag a legfőbb ügyész által benyújtható jogorvoslat a törvényesség érdekében) - ALAKI jogereje van: megváltoztathatatlan kötőerővel bír a bíróság számára (véglegesség).

Question 62

határozati formát nem igénylő bírósági intézkedés

Answer 62

- nem kell indokolni - nincs jogereje - nincs véglegessége - nincs kötőereje - nem támadható jogorvoslattal pl amikor a sértett meghallgatása idejére kiküldjük a vádlottat a tárgyalóteremből.

Question 63

pervezető végzés

Answer 63

ügy bíróságra érk követően ügy menetét megállapító eljárási cselekm előkészítésére irányuló v annak elvégzése érdekében hozott nem ügydöntő végzések pl. tárgyalás kitűzése, elnapolása, egyesítés, elkülönítés, bizonyítási indítványokról való döntés Főszabály: - fellebbezés nincs (kivéve ha járulékos fellebbezést enged a tv, pl a bizonyítási indítvány elutasítása támadható az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben) - nem kell indokolni

Question 64

határozat részei (4)

Answer 64

bevezető: bíróság megnevezése, ügyszám, hol milyen tárgyaláson, folytatólagos, nyilvános, zárt hol hozta meg a bíróság határozatát. rendelkező: maga a bíróság döntése pl a büntetőjogi felelősség kérdésében, jogorvoslati figyelmeztetés indokolás: megállapított rendelkezéseket mely tények alapján hozta meg, jsz megjelölés záró rész: határozat hozatal helye, ideje, aláírások

Question 65

Hol kell megindokolni a bizonyítási indítvány elutasítását?

Answer 65

ügydöntő határozat indoklásában kell megindokolni.

Question 66

ha az ügydöntő határozat ellen nem jelentenek be fellebbezést, akkor milyen indokolást alkalmaz a bíróság?

Answer 66

rövidített indoklás: vád ismertetés, személyi rész, tényállás, minősítés, alkalmazott jsz-ok.

Question 67

Ha a bíróság enyhítő körülményként figyelembe vette az időmúlást, akkor arra hivatkozni kell! Melyik ítéletben?

Answer 67

mind a jogerős, mind a fellebbezett ítéletben

Question 68

kik vesznek részt az ülésen, tanácsülésen, nyilvános ülésen, tárgyaláson?

Answer 68

tanácsülés: tanács tagjai és jkvezető kötelezően, ügyész, vádlott, védő, egyéb résztvevő nem lehet jelen. vádlott sértett, tanú államának konzuli tisztviselője nem lehet jelen. ülés: tanács tagjai és jkvezető kötelezően, ügyész, vádlott és védő kötelezően nyilvános ülés: tanács tagjai és jkvezető követezően, ügyész, vádlott jelen lehet (de nem kötelező!), védő akkor kötelező, ha kötelező a védelem vagy törvényszéken folyik, vagy távollévő terhelt esetén. zárt tárgyalás: tanács tagjai és jkvezető kötelezően (kiv ügydöntő határozat kihirdetése), ügyész kötelező, vádlott kötelező, ha nem mondott le jelenléti jogáról vagy ha a bíróság kötelezte, védő akkor kötelező, ha kötelező a védelem vagy törvényszéken folyik, vagy távollévő terhelt esetén

Question 69

védő részvétele a bírósági eljárásban mikor kötelező?

Answer 69

(5) A bírósági eljárásban a védő részvétele - a 44. §-ban foglaltakon kívül - kötelező a) a törvényszék, mint elsőfokú bíróság előtt, vagy b) ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott. 44. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha a) a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt, c) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, d) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a magyar nyelvet nem ismeri, e) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni, f) * a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki, g) e törvény erről külön rendelkezik.

Question 70

kényszergyógykezelés elrendelésének lehet helye mikor?

Answer 70

A kényszergyógykezelés 78. § (1) Személy elleni ERŐSZKOS vagy KÖZVESZÉLYT okozó BÜNTETENDŐ cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha: - elmeműködésének KÓROS ÁLLAPOTA miatt nem büntethető, - és TARTANI KELL attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy - büntethetősége esetén 1évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.

Question 71

ügyész helyett helyi bírósági tárgyaláson a vádat még ki képviselheti?

Answer 71

- alügyész - ügyészségi fogalmazó (kiv. bcs 5 évig terjedő v ennél súlyosabb büntetés kiszab rendel, vádlottat fogva tartják, kóros elmeállapotú)

Question 72

fiatalkorú elleni büntetőelj-ban ki nem képviselheti a vádat?

Answer 72

alügyész és ügyészségi fogalmazó sem!

Question 73

a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták

Answer 73

RELATÍV HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSI OKOT KÉPEZŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYSÉRTÉS

Question 74

TÖRVÉNYES OK FENNFORGÁSA ELLENÉRE NEM ZÁRTÁK KI A NYILVÁNOSSÁGOT A TÁRGYALÁSRÓL

Answer 74

fegyelmi következményei lehetnek, esetleg titoksértés esetén akár büntetőjogi következmények

Question 75

határozatok a legsúlyosabb kényszerintézkedésekről (bűnügyi felügyelet, távoltartás, letartóztatás) a bírósági szakban. Mikor kell sort keríteni?

Answer 75

- minden eljárási szak végén (tárgyalás előkészítésekor, első- másod- és harmadfokú ügydöntő határozat meghozatalakor, ha az eljárás nem fejeződött be jogerősen) 291. § (1) * Ha a vádemelés után, a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás elsőfokú bíróság általi fenntartásától vagy elrendelésétől számítva a) hat hónap eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az elsőfokú bíróság, b) egy év eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, a másodfokú bíróság, c) a b) pontban meghatározott határidőt követően az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig a másodfokú bíróság legalább hathavonta a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet indokoltságát felülvizsgálja. (2) * Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát a másodfokú bíróság, a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát a harmadfokú bíróság hathavonta felülvizsgálja. bíróság elé állítás során Ha a bíróság a tárgyalást elnapolja, az általános szabályok szerint határoz a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartásáról, elrendeléséről, illetve megszüntetéséről.

Question 76

az első- v másodfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetése UTÁN elrendelt v fenntartott letartóztatás LEGFELJEBB meddig tart?

Answer 76

nem jogerős ítélettel kiszabott szabvesztés tartamáig

Question 77

A tárgyalás folytonossága

Answer 77

518. § (1) A bíróság a megkezdett tárgyalást az ügy befejezéséig lehetőleg nem szakítja meg. Ha az ügy TERJEDELME MIATT vagy EGYÉB OKBÓL szükséges, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a megkezdett tárgyalást legfeljebb 8 napra FÉLBESZAKÍTHATJA, a bíróság pedig - bizonyítás céljából, vagy más fontos okból - a tárgyalást ELNAPOLHATJA. (2) Az (1) bekezdés esetén a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha - az elnapolás okára tekintettel - kétséges, hogy a tárgyalást 6 hónapon belül folytatni lehet. (3) A tárgyalást ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás, egyébként a tárgyalást meg kell ismételni. Ha a korábbi tárgyalási határnap óta 6 hónap eltelt, a tárgyalást az ÜGYÉSZ/VÁDLOTT/VÉDŐ indítványára meg kell ismételni. A bíróság a tárgyalást a tárgyalás korábbi anyaga LÉNYEGÉNEK ISMERTETÉSÉVEL ismétli meg. (4) Miután a bíróság a tárgyalás korábbi anyagának lényegét ismertette, figyelmezteti az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, illetve az ismertetés kiegészítését vagy eljárási cselekmény ismételt elvégzését indítványozhatja.

Question 78

tárgyalás megnyitása

Answer 78

első tárgyaláson - tanács elnöke megjelöli a vádat - figyelmezteti a hallgatóságot a rend megtartására, rendzavarás következményeire - közli a bíróság tagjai, jkvezető, ügyész és védő nevét első és folytatólagos tárgyaláson egyaránt - számba veszi a megjelenteket, megvizsgálja, h megtartható-e a tárgyalás - tárgyalás megtartása érdekében elővezetést rendelhet el (terhelt, tanú) vagy felhív a megjelenésre (ügyész, szakértő) - ha lehet tárgyalni: felhívja a tanúkat (sértett kivételével) a tárgyalóterem elhagyására, figyelmezteti őket az igazolatlan eltávozás következményeire - elbírálja az ügyész, vádlott, védő és sértett indítványait (áttétel, egyesítés, elkülönítés, kizárás, stb.)

Question 79

mikor mellőzhető a vád lényegének ismertetése?

Answer 79

- előkészítő ülésen ismertették, akkor a tárgyaláson csak az ott JELEN NEM LÉVŐ SÉRTETT indítványára kerülhet rá sor - vádlott v a vádlott hozzájárulásával a védő indítványára mellőzhető - ha a bíróság az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a vád ismertetése helyett az erről hozott VÉGZÉS LÉNYEGÉT kell ismertetni.

Question 80

polgári jogi igényt a sértett (magánfél) legkésőbb mely eljárási cselekményen terjeszthet elő?

Answer 80

A sértett a polgári jogi igényt az elsőfokú bíróságnál legkésőbb azon az eljárási cselekményen terjesztheti elő, amelyen e törvény rendelkezései szerint ELŐSZÖR JELEN LEHETETT. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. (2) * A polgári jogi igénynek tartalmaznia kell a) azon terhelt megjelölését, akivel szemben a sértett polgári jogi igényt érvényesít, b) a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelmet, különösen a követelés összegét vagy mennyiségét, c) a polgári jogi igénnyel ÉRVÉNYESÍTENI KÍVÁNT JOGOT, d) az érvényesíteni kívánt jogot és az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelmet MEGALAPOZÓ TÉNYEKET e) a polgári jogi igény érdemi elbírálása esetére a teljesítés módját és helyét, és f) a sértettnek az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a polgári jogi igénynek a polgári bírósághoz történő, az 560. § (3b) bekezdése szerinti megküldéséhez hozzájárul-e.

Question 81

A polgári jogi igény visszavonása esetén EGYÉB TÖRVÉNYES ÚTON LEHET-E A KÖVETELÉST ÉRVÉNYESÍTENI ÉS MENNYI IDŐN BELÜL?

Answer 81

A polgári jogi igény visszavonása esetén a polgári perrendtartásról szóló törvényben a KERESETTŐL ELÁLLÁSRA meghatározott következményeket kell alkalmazni, kivéve, ha a magánfél a) a polgári jogi igény visszavonásakor BEJELENTETTE, hogy azt a továbbiakban EGYÉB TÖRVÉNYES ÚTON kívánja érvényesíteni, és b) a polgári jogi igény visszavonásától számított 2 hónapon belül IGAZOLJA, hogy a polgári jogi igényét egyéb törvényes úton SZABÁLYSZERŰEN ÉRVÉNYESÍTETTE.

Question 82

A TERHELT MEDDIG NYILATKOZHAT ÚGY, HOGY A POLGÁRI JOGI IGÉNYKÉNT ÉRVÉNYESÍTENI KÍVÁNT követelést a magánfél által előterjesztetteknek megfelelően teljesíteni kívánja?

Answer 82

A terhelt az elsőfokú ügydöntő határozat MEGHOZATALÁIG nyilatkozhat úgy, hogy a polgári jogi igényként érvényesíteni kívánt követeléssel szemben ellenkérelmet nem kíván előterjeszteni és a követelést a magánfél által előterjesztetteknek megfelelően TELJESÍTENI KÍVÁNJA. Ha a magánfél polgári jogi igényként sérelemdíj fizetésére irányuló követelést terjesztett elő, ennek teljesítésével kapcsolatban a terhelt kifejezett nyilatkozata szükséges. Ilyen esetben a bíróság a polgári jogi igénnyel kapcsolatban bizonyítást nem folytat le.

Question 83

TÁRGYALÁS MEGKEZDÉSÉHEZ FŰZŐDŐ JOGKÖVETKEZMÉNYEK

Answer 83

- BÍRÓ ELFOGULTSÁGI KIZÁRÁSI OKRA CSAK KORLÁTOZOTTAN LEHET HIVATKOZNI: Elfogultsági kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt 3 napon belül bejelenti. - Ha az elkövetés helye a tárgyalás MEGKEZDÉSE ELŐTT ismertté válik, az eljárást az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára az a bíróság folytatja, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt elkövették. (UTÁNA MÁR NEM!) 516. § (1) Az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt a) indítványozhatja az ügy áttételét, egyesítését vagy elkülönítését, b) indítványozhatja az egyesbíró vagy a tanács elnöke, tagja, illetve a jegyzőkönyvvezető kizárását, illetve c) más olyan körülményt jelölhet meg, amely a tárgyalás megtartását akadályozhatja, illetve amelyet a tárgyalás megkezdése előtt figyelembe kell venni. (2) A vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt az ügyész kizárását indítványozhatja. FEGYELMI FENYÍTÉS MIATTI BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSG KÉRELEM VISSZAVONHATÓSÁGA: Az indítványt a fenyítést kiszabó fegyelmi jogkör gyakorlójánál kell előterjeszteni, aki azt az ügyiratokkal együtt egy napon belül megküldi az illetékes törvényszék katonai tanácsának. Az indítvány a tárgyalás megkezdéséig visszavonható. Ha az ügyészség távollévő terhelttel szemben emelt vádat, és a vádlott elérhetősége a tárgyalás megkezdéséig ismertté válik, a bíróság tájékoztatja az ügyészséget.

Question 84

A bizonyítékok értékelése

Answer 84

167. § (1) A büntetőeljárásban SZABADON FELHASZNÁLHATÓ a törvényben meghatározott minden bizonyítási ESZKÖZ, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási CSELEKMÉNY. A törvény azonban elrendelheti egyes bizonyítási eszközök igénybevételét. (2) A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat a tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket valamely hatóság - jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása során - a büntetőeljárás megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg készített, illetve beszerzett. (3) A bizonyítékoknak NINCS törvényben előre meghatározott bizonyító EREJÜK. (4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben SZABADON értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult MEGGYŐZŐDÉSE szerint állapítja meg.

Question 85

bűnösséget megállapító ítélet

Answer 85

A bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki, ha megállapítja, hogy BCS-T KÖVETETT EL és BÜNTETHETŐ. (2) A bűnösséget megállapító ítélet rendelkező része tartalmazza a) a bíróság döntését arról, hogy a vádlottat bűnösnek mondja ki, b) a kiszabott büntetést, illetve az alkalmazott intézkedést, valamint az egyéb jogkövetkezményeket, c) a bíróság által megállapított külön magatartási szabályokat, ha a bíróság a vádlottat pártfogó felügyelet alá helyezi, d) azt, ha a bíróság a büntetés kiszabását mellőzi.

Question 86

felmentő ítélet

Answer 86

566. § (1) A bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha a) a cselekmény NEM BCS, b) a bűncselekményt NEM A VÁDLOTT követte el, c) NEM BIZONYÍTOTT a bűncselekmény elkövetése vagy az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el, vagy d) * a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét KIZÁRÓ OK állapítható meg.

Question 87

a bíróság ügydöntő végzésével az alábbi esetekben szünteti meg az eljárást... (TIPP)

Answer 87

567. § (1) A bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha a) halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott büntethetősége megszűnt, b) a cselekményt jogerősen elbírálták, c) az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy pótmagánvádnak nincs helye, illetve a sértett magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel, f) * olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, vagy g) * a magánindítvány hiányzik és az a 378. § (4) bekezdése alapján már NEM PÓTOLHATÓ. + Ha a vádlottal szemben több bűncselekmény miatt emeltek vádat, és valamely vád tárgyává tett cselekményről a bíróság megállapítja, hogy az szabálysértés, a bíróság e szabálysértés miatt az eljárást megszüntetheti, ha a vád tárgyává tett más bűncselekmény mellett e cselekménynek a felelősségre vonás szempontjából NINCS JELENTŐSÉGE.

Question 88

Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról

Answer 88

570. § A bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha az elektronikus adathoz való hozzáférésnek a 337. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes megakadályozása volt elrendelve, és a hozzáférés megakadályozása továbbra is indokolt.

Question 89

A polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása

Answer 89

560. § (1) * A bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, ha a) az eljárást MEGSZÜNTETI, b) a vádlottat FELMENTI és szabálysértési felelősségét sem állapítja meg, c) a polgári jogi igény érvényesítését e törvény kizárja, d) a magánfél a polgári jogi igényt ELKÉSETTEN terjesztette elő, e) a polgári jogi igényt az 557. § szerint, ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel együtt terjesztették elő, f) a magánfél az eljáró bíróval vagy bírósággal szemben a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott és e törvényben nem nevesített kizárási okot jelentett be, illetve a más által bejelentett kizárás alapján a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott és e törvényben nem nevesített kizárási ok fennállását megállapította, g) a magánfél és a terhelt között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták, h) a magánfélnek vagy a terheltnek nincs POLGÁRI PERBELI JOGKÉPESSÉGE, i) az igény - a polgári jog szerinti elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető, j) a polgári jogi igényt nem a sértett terjesztette elő, k) a magánfél és a terhelt a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott EGYEZSÉG JÓVÁHAGYÁSÁT kéri, l) a polgári jogi igény érdemi elbírálása jelentősen KÉSLELTETNÉ az eljárás befejezését, m) a polgári jogi igénynek a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását MÁS KÖRÜLMÉNY KIZÁRJA, n) a polgári jogi igény nem tartalmazza az 556. § (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat, vagy o) a polgári jogi igény érdeméről azért nem lehet határozni, mert a bíróság a magánfél személyes adatainak zárt kezelését rendelte el, és a polgári jogi igény nem tartalmazza az 556. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat.

Question 90

A polgári jogi igény elbírálása

Answer 90

571. § * (1) A bíróság a polgári jogi igény érdemében ítélettel határoz, annak helyt ad vagy azt elutasítja. (2) Ha a bíróság az ítéletében megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár vagy vagyoni hátrány összegét, illetve a bűncselekmény elkövetési értékét, ezen összeg mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt érdemben el kell bírálni. (2a) * A bíróság az 556. § (6) bekezdése szerinti esetben a polgári jogi igényt a magánfél által előterjesztetteknek megfelelően bírálja el. (2b) * Ha a magánfél polgári jogi igényként sérelemdíj fizetésére irányuló követelést terjesztett elő, ennek elbírálására kizárólag az 556. § (6) bekezdésében meghatározott esetben kerülhet sor. (3) A polgári jogi igény elbírálására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az érdemi döntés korlátaira, a teljesítési határidőre és annak számítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A bíróság az ítéletnek a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezését a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az előzetes végrehajthatóságra vonatkozó rendelkezései szerint előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja.

Question 91

A szülői felügyeleti jog megszüntetése

Answer 91

572. § (1) A bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó rendelkezései alapján az ügyészség indítványára megszüntetheti a vádlott szülői felügyeleti jogát, ha a vádlottat a gyermekének sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményben bűnösnek mondja ki. (2) A szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítvány előterjesztését a vádlott gyermeke és a vádlott gyermekének másik szülője az eljáró ügyészségnél kezdeményezheti. Ha az ügyészség a kezdeményezéssel nem ért egyet, a kezdeményezést haladéktalanul megküldi a gyámhatóságnak a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per indításának a megfontolása érdekében és erről a kezdeményezőt tájékoztatja. (3) A bíróság a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, ha az indítvány elbírálása a büntetőeljárás befejezését jelentősen késleltetné, vagy az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja.

Question 92

A szabálysértés elbírálása

Answer 92

573. § (1) Ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, a szabálysértést elbírálja. (2) Az (1) bekezdés esetében a bíróság elkobzást rendelhet el, és a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja. (3) Ha a vádlottal szemben több bűncselekmény miatt emeltek vádat, és valamely vád tárgyává tett cselekményről a bíróság megállapítja, hogy az szabálysértés, a bíróság e szabálysértés miatt az eljárást megszüntetheti, ha a vád tárgyává tett más bűncselekmény mellett e cselekménynek a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.

Question 93

A bűnügyi költség viselése

Answer 93

574. § (1) A bíróság a vádlottat a 145. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha őt bűnösnek mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja. (2) A vádlottat csak azzal a cselekménnyel vagy a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amelyre a bűnösségét vagy a felelősségét megállapították. (3) A vádlottat nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely - nem az ő mulasztása folytán - szükségtelenül merült fel, vagy amelynek viselésére a törvény alapján mást kell kötelezni. (4) A bíróság a bűnösnek kimondott vádlottakat külön-külön kötelezi a bűnügyi költség viselésére. Ha a bűnügyi költség vagy annak meghatározott része a bűnösnek kimondott vádlottak szerint nem különíthető el, a bíróság a vádlottakat egyetemlegesen kötelezi a bűnügyi költség viselésére. (5) A bíróság a bűncselekmény tárgyi súlyához képest aránytalanul nagy bűnügyi költség egy részének megfizetése alól a vádlottat mentesítheti. 575. § (1) Ha a bíróság a vádlottat felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti, az állam viseli a 145. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott bűnügyi költséget. (2) A vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése esetén is kötelezni kell a vádlottat annak a költségnek a viselésére, amely az ő mulasztása folytán merült fel. (3) A bíróság az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költségnek vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a vádlottat, ha az eljárást azért szünteti meg, mert a Btk. Különös Részében meghatározott, a terhelt magatartásától függő büntethetőséget megszüntető ok miatt a vádlott büntethetősége megszűnt. (4) * A vádlott kötelezettségét a bűncselekmény tárgyi súlya, valamint a vádlott vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell megállapítani. (5) * Az eljárásnak az 567. § (2) bekezdésében meghatározott ok miatt történő megszüntetése esetén a bíróság kizárólag a bírósági eljárás során felmerült bűnügyi költségről rendelkezik, kivéve, ha az 567. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a feljelentés vagy a legfőbb ügyész rendelkezésének beszerzése megtörtént és az eljárás nem folytatható. 576. § (1) Az állam viseli a) azt a költséget, amelyet a vádlottnak a 76. § a) pontja alapján nem kell megtérítenie, és b) * azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a vádlott hallássérült, beszédfogyatékos, vak, siketvak, illetve a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során nemzetiségi anyanyelvét használta. (2) Ha a vádat az ügyészség képviselte, és a bíróság a vádlottat az 566. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével felmenti, vagy vele szemben az eljárást az ügyészség vádejtése miatt megszünteti, az állam az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül - jogszabályban meghatározott mértékben - megtéríti a vádlott költségét, továbbá meghatalmazott védőjének díját és költségét. 577. § (1) A bíróság ügydöntő határozatában az összeg meghatározása nélkül, illetve a díj arányos részének meghatározásával megállapítja, hogy ki viseli a pártfogó ügyvédi díjat. A jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság a pártfogó ügyvédi díj viseléséről a következő adatok nyolc napon belüli közlésével tájékoztatja a jogi segítségnyújtás engedélyezése ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálatot: a) a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó döntés, b) a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles személy neve, lakcíme, értesítési címe, tényleges tartózkodási helye, kézbesítési címe, anyja neve, születési időpontja, szervezet esetében elnevezése, székhelye, nyilvántartó szerv megnevezése, nyilvántartási száma. (2) Azt a pártfogó ügyvédi díjat, amelynek viselésére a büntetőeljárásban részt vevő személy nem kötelezhető, az állam viseli. 578. § (1) * Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban előterjesztett kérelemre az államot illető bűnügyi költség megfizetésére az egyesbíró vagy a tanács elnöke halasztást, illetve részletfizetést engedélyezhet a Bv. tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között. (2) A halasztás, illetve a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya. (3) A kérelemről a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság határoz. E határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

Question 94

ügydöntő határozat részei

Answer 94

A határozat részei 451. § (1) A határozat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - bevezető részből, rendelkező részből, jogorvoslati részből, indokolásból és záró részből áll. (2) A bevezető rész tartalmazza a) a bíróság megnevezését, b) a bírósági ügy számát, c) ha a bíróság a határozatot tárgyaláson hozta meg, a bírósági eljárás helyét, a bírósági eljárás formáját, és azt, hogy az eljárás nyilvános volt-e, d) a határozathozatal helyét és idejét. (3) A rendelkező rész tartalmazza a bíróság döntését és az azonosításhoz szükséges adatokkal együtt annak megjelölését, akire a rendelkezés vonatkozik. (4) Ha a határozatot kézbesítés útján közlik, a jogorvoslati rész tartalmazza azt, hogy a határozat ellen van-e helye jogorvoslatnak, és azt az eljárás mely résztvevője, hol és milyen határidőn belül terjesztheti elő. (5) Az indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza. (6) A záró rész tartalmazza a határozathozatal helyének és idejének megfelelő keltezést, továbbá az egyesbíró vagy a tanács elnöke, illetve a tanács minden tagja nevét és aláírását. (7) * A vádemelést követően a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésről rendelkező határozat tartalmára az 561. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak is irányadók. (8) Ha a nem ügydöntő végzés elleni fellebbezésnek e törvény alapján halasztó hatálya van, az erről való tájékoztatást a végzés jogorvoslati része tartalmazza. (9) Nem kell indokolni a pervezető végzést és a határozati formát nem igénylő bírói intézkedést. (10) A jegyzőkönyvbe foglalt határozatnak nincs bevezető része és záró része. Az ügydöntő határozat tartalma 561. § (1) Az ügydöntő határozat bevezető részében kell feltüntetni a tárgyalási napok megjelölését is. (2) Az ügydöntő határozat rendelkező része tartalmazza a) a vádlott előzetes fogva tartására vonatkozó adatokat, b) a vádlott nevét és a 184. § (2) bekezdés a)-f) pontja, szükség esetén a 184. § (2) bekezdés g) pontja szerinti személyes adatait, c) a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely feltüntetésével - ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is -, a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölését, többrendbeli vagy folytatólagos bűncselekmény esetén ennek megjelölését, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölését, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését, d) az egyéb rendelkezéseket és e) a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezést. (3) Az ügydöntő határozat indokolása tartalmazza a) a vádra történő utalást, a vád szerinti minősítést, szükség esetén a vádirati tényállás lényegének ismertetését, b) a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatok közül azokat, amelyek a határozat meghozatalakor jelentőséggel bírtak, c) a bíróság által megállapított tényállást, d) azoknak a bizonyítékoknak a megjelölését, amelyekre a bíróság a döntését alapozta, valamint annak rövid indokolását, hogy a bíróság a tényállás megállapításánál milyen bizonyítékokat és miért vagy miért nem fogadott el, e) a bíróság által megállapított tényállás szerinti cselekmény minősítését, f) a határozat egyéb rendelkezéseinek és az indítványok, így különösen a bizonyítási indítványok elutasításának indokolását, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével, g) * azokat az indokokat, amelyek miatt a bíróság - a 649. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló kérdésben - eltért a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, ide nem értve a jogegységi határozatot.

Question 95

rövidített indoklás megengedettsége a határozatnál

Answer 95

562. § (1) * Ha a kihirdetés vagy a kézbesítés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyészség, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat rövidített indokolása az 561. § (3) bekezdés a)-c) és e) pontjában meghatározottakból, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. Ha a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vette a büntetőeljárás elhúzódását, akkor a határozat rövidített indokolásában szerepelnie kell az erre való utalásnak. (2) Ha a fellebbezés kizárólag a büntetésre, illetve az intézkedésre vonatkozó rendelkezés ellen irányul, az ügydöntő határozat indokolása az 561. § (3) bekezdés a)-c) és e) pontjában és az 564. § (4) bekezdésében meghatározottakból is állhat. (3) Ha az ügydöntő határozat több bűncselekményről rendelkezik, a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény tekintetében az indokolás az 561. § (3) bekezdés a)-c) és e) pontjában és az 564. § (4) bekezdésében meghatározottakból, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat.

Question 96

nem ügydöntő határozatok

Answer 96

bíróságnak minden olyan döntése, amikor nem dönt a büntetőjogi felelősségről illetve szankciókról. - eljárás felfüggesztése - tárgyaláson kívül hozott határozatok - személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről - nem ügydöntő végzések - pervezető végzések nem ügydöntő eljárást megszüntető végzés

Question 97

Az eljárás felfüggesztése

Answer 97

535. § (1) Az eljárás felfüggesztésének a tárgyalás megkezdése után is helye van a 487. §-ban, a 488. § (1) bekezdésében, valamint a 489. §-ban és a 490. §-ban meghatározott okokból. (2) Ha a bíróság az eljárást a vádlott tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt vagy azért függesztette fel, mert a vádlott ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendelheti el, vagy a lefoglalt dolog állami tulajdonba vételéről határozhat. (3) Nincs helye fellebbezésnek az eljárásnak a 488. § (1) bekezdés a)-b) pontja és a 489-490. §-a alapján történt felfüggesztése, valamint a 489. § (1)-(2) bekezdésében, vagy a 490. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítása ellen.

Question 98

Határozatok tárgyaláson kívül

Answer 98

537. § (1) Ha a bíróság tanácsban jár el, a tárgyalás elnapolása után, szükség esetén tanácsülésen is határozhat a) az ügy áttételéről, b) az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről, c) az eljárás felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről, valamint d) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartásáról. (2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben, a tárgyaláson kívül a tanács elnöke határoz. (3) A bíróság a tárgyalás elnapolása után a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről ülésen határoz. Az ülésre a 494. § (3) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

Question 99

hol kell dönteni a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről?

Answer 99

A bíróság a tárgyalás elnapolása után a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről ÜLÉSEN határoz.

Question 100

Határozat kényszerintézkedésről

Answer 100

602. § Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése esetén a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről a másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben határoz. A másodfokú bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a 297. § (4) bekezdésére, illetve a 301. § (2) bekezdésre figyelemmel a 290. § (4) bekezdése szerinti döntéséig vagy fellebbezés esetén a fellebbezést elbíráló bíróság 630. § (5) bekezdése szerinti döntéséig tartja fenn.

Question 101

nem ügydöntő végzések

Answer 101

(3) A bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz különösen a) a bíró kizárása, b) a védő és a szakértő kirendelése, felmentése, c) az elővezetés és a körözés elrendelése, d) az elfogatóparancs kibocsátása, visszavonása vagy módosítása, e) a vádlottnak a tárgyaláson való jelenlétre kötelezése, f) a vádlottnak a tárgyaláson való jelenlét jogáról való ismételt lemondásának engedélyezése, valamint g) a zárt tárgyalás elrendelése tárgyában.

Question 102

pervezető végzések

Answer 102

(4) Pervezető végzés az ügy bíróságra érkezését követően az ügy menetét megállapító, az eljárási cselekmény előkészítésére irányuló vagy elvégzése érdekében hozott nem ügydöntő végzés, így különösen a) az ügy tárgyalásra utalásáról szóló végzés, b) az előkészítő ülés, valamint a tárgyalás kitűzéséről, elhalasztásáról, elnapolásáról és félbeszakításáról szóló végzés, c) az előkészítő ülésre, valamint a tárgyalásra történő idézésről és értesítésről szóló végzés, d) az ügyek egyesítése vagy elkülönítése tárgyában hozott végzés, e) a bíróság tanácsa elé utalásáról vagy ennek megtagadásáról szóló végzés, f) a tárgyalás vezetésének és rendjének fenntartása körében hozott végzés, kivéve a rendbírság kiszabása, a költségek viselésére kötelezés vagy az őrizet elrendelése, g) a vádtól eltérő minősítés megállapításáról szóló végzés, h) a bizonyítási indítvány tárgyában hozott végzés.

Question 103

nem ügydöntő eljárást megszüntető végzés

Answer 103

(2) A bíróság nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha a) * a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik, c) * a vádat nem az arra jogosult emelte, d) a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében írt törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan, e) * a büntetőeljárás átvétele vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le, vagy f) * az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá. + Ha az indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította, az eljárást az ügyészség határozattal, illetve a bíróság nem ügydöntő végzéssel haladéktalanul megszünteti.

Question 104

A határozat írásba foglalása

Answer 104

452. § (1) * A jegyzőkönyvbe nem foglalt határozatot - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legkésőbb a meghozatalától vagy a kihirdetésétől számított egy hónapon belül, ha hosszabb indokolást igényel, két hónapon belül kell írásba foglalni. Ezt a határidőt a bíróság elnöke egy alkalommal legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A határozat teljes írásba foglalásának napját a határozaton fel kell jegyezni. (2) * Ha a bíróság a határozatának a rendelkező és jogorvoslati részét kézbesítés útján közli, az (1) bekezdésben meghatározott határidő kezdőnapja a) az a nap, amikor a jogorvoslati határidő jogorvoslat bejelentése nélkül telt el, b) az a nap, amikor valamennyi fellebbezésre jogosult jogorvoslati nyilatkozata megérkezett a bírósághoz.

Question 105

mi a bíróság feladata a büntetőeljárásban?

Answer 105

- A bíróság feladata az igazságszolgáltatás. A bíróság ítélkezik és - ellátja a büntetőeljárással összefüggésben a BE törvényben meghatározott feladatokat.

Question 106

kik az eljáró bíróságok a büntetőeljárásban? (az egyes fokokon)

Answer 106

12. § (1) Elsőfokon jár el a) a járásbíróság és b) a törvényszék. (2) Másodfokon jár el a) a törvényszék a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, b) az ítélőtábla a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben, c) a Kúria az ítélőtábla hatáskörébe tartozó ügyekben. (3) Harmadfokon jár el a) az ítélőtábla azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a járásbíróság járt el, b) a Kúria azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a törvényszék járt el.

Question 107

a bíróság összetétele a büntetőeljárásban?

Answer 107

13. § (1) Az elsőfokú bíróság - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - EGYESBÍRÓKÉNT jár el. (2) Az elsőfokú bíróság HÁROM HIVATÁSOS bíróból álló tanácsban jár el, ha az egyesbíró az ügyet a bíróság TANÁCSA ELÉ UTALTA. A bíróság tanácsa elé utalt ügyben később egyesbíró nem járhat el. (3) * Az elsőfokú bíróság GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KIEMELT bűncselekmény miatt HÁROM HIVATÁSOS bíróból álló tanácsban jár el, a tanács EGY TAGJA a TÖRVÉNYSZÉK GAZDASÁGI ÜGYSZAKÁNAK, ennek hiányában a törvényszék POLGÁRI ÜGYSZAKÁNAK bírája. (4) A másodfokú és a harmadfokú bíróság HÁROM HIVATÁSOS bíróból álló tanácsban jár el. (5) A másodfokú és a harmadfokú bíróság GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KIEMELT bűncselekmény miatt az ügyet a bíróság 5 HIVATÁSOS bíróból álló tanácsa elé utalhatja, ha ezt - az ügy bonyolultságára, - az eljárás ügyiratainak terjedelmére, - a büntetőeljárásban részt vevő személyek számára tekintettel, - vagy egyéb okból szükségesnek tartja.

Question 108

KI JÁRHAT MÉG EL HIVATÁSOS BÍRÓ HELYETT?

Answer 108

BÍRÓSÁGI TITKÁR Az ELSŐFOKÚ bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az EGYESBÍRÓ, illetve a tanács ELNÖKE helyett önálló aláírási joggal BÍRÓSÁGI TITKÁR is eljárhat BE törvényben meghatározott esetekben. A bíróság eljárására meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni. BÍRÓSÁGI ÜGYINTÉZŐ - JSZ-ban meghatározott esetekben, - tárgyaláson kívül, - a bíró irányítása és felügyelete mellett bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.

Question 109

bíró kizárásának bejelentése hogy történik?

Answer 109

15. § (1) A bíró a vele szemben felmerült kizárási okot, a TANÁCS ELNÖKE a tanács tagjával szemben felmerült és a tudomására jutott kizárási okot kötelesKÖTELES a BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK haladéktalanul bejelenteni. (2) A kizárási okot az - ügyész, - a terhelt, - a védő, - a sértett, továbbá - a vagyoni érdekelt jelentheti be. (3) A kizárás iránti bejelentést INDOKOLNI és a kizárási ok FENNÁLLÁSÁT VALÓSZÍNŰSÍTENI kell. A nem valószínűsített, valamint a nem indokolt bejelentést érdemi indokolás nélkül el lehet utasítani.

Question 110

ELFOGULTSÁGI KIFOGÁST MEDDIG LEHET BETERJESZTENI

Answer 110

AZT A KIZÁRÁSI OKOT, HOGY kitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható, ügyész, a terhelt, a védő, a sértett, továbbá a vagyoni érdekelt A tárgyalás MEGKEZDÉSE UTÁN csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt 3 napon belül bejelenti.

Question 111

MELY BÍRÓ NEM JÁRHAT EL AZ ÜGYBEN?

Answer 111

14. § (1) Bíróként nem járhat el, a) aki az ügyben ÜGYÉSZKÉNT vagy a NYOMOZÓ HATÓSÁG TAGJAKÉNT járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a HOZZÁTARTOZÓJA, b) aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy e személyek SEGÍTŐJEKÉNT vesz vagy vett részt, valamint e személyek HOZZÁTARTOZÓJA, c) aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy szaktanácsadóként VESZ V VETT részt, d) aki az üggyel összefüggésben titkos információgyűjtés ENGEDÉLYEZÉSÉRŐL döntött, tekintet nélkül arra, hogy az így szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e, e) akitől az ügy ELFOGULATLAN MEGÍTÉLÉSE egyéb okból nem várható.

Question 112

KI NEM JÁRHAT EL MÉG AZ ÜGYBEN BÍRÓKÉNT MÁSODFOKÚ ELJÁRÁSBAN, MEGISMÉTELT ELJÁRÁSBAN, PERÚJÍTÁSBAN, RENDKÍVÜLI JOGORVOSLATI ELJÁRÁSBAN?

Answer 112

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül a) a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt NYOMOZÁSI BÍRÓKÉNT, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt, b) a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy elsőfokú, a harmadfokú eljárásból pedig az, aki az ügy elsőfokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett, c) a HATÁLYON KÍVÜL helyezés folytán MEGISMÉTELT ELJÁRÁSBÓL ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett, d) a PERÚJÍTÁS ELRENDELÉSE folytán MEGISMÉTELT eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a perújítást elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában részt vett, e) az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást KIVÉVE, a RENDKÍVÜLI JOGORVOSLATI eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat meghozatalában részt vett.

Question 113

ÖNMAGÁBAN kizárási ok-E , ha a bíró a sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett?

Answer 113

NEM ELFOGULTSÁG

Question 114

A kizárás elintézése a bíróság által HOGY TÖRTÉNIK?

Answer 114

17. § (1) Ha a kizárás igazgatási ügykörben nem intézhető el, a bíró kizárása tárgyában a bíróság MÁSIK EGYESBÍRÁJA az ügyiratok alapján határoz. (2) Ha a bíróságnak nincs olyan bírája, akire a kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról a MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG, ha pedig a kizárás iránti bejelentés a másodfokú bíróság valamennyi bírájára vagy rájuk is vonatkozik, a HARMADFOKÚ bíróság határoz. Ha a kizárási ok az ítélőtábla mint harmadfokú bíróság valamennyi bírájára vagy rájuk is vonatkozik, a kizárásról a KÚRIA határoz. (3) Ha a bejelentést nem a bíró tette, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni. (4) A kizárást kimondó, illetve az azt MEGTAGADÓ határozat ellen fellebbezésnek NINCS HELYE!

Question 115

Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be vagy a más által bejelentett kizáráshoz hozzájárult, meddig járhat el az ügyben?

Answer 115

Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be vagy a más által bejelentett kizáráshoz hozzájárult, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat és ügydöntő határozatot hozhat.

Question 116

KIZÁRÁSRA VONATKOZÓ BE RENDELKEZÉSEK ALAPJA AZ ALAPTÖRVÉNYBEN? (Alaptörvény XXVIII. cikk)

Answer 116

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit - TÖRVÉNY ÁLTAL felállított, - független és pártatlan bíróság - tisztességes és nyilvános tárgyaláson, - ésszerű határidőn belül bírálja el. A bírák - FÜGGETLENEK és - csak a törvénynek vannak alárendelve, - ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. - A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. - A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. *

Question 117

MILYEN ELJÁRÁSI SZABSÉRTÉS, HA BÜNTETŐÜGY ELBÍRÁLÁSÁBAN OLYAN BÍRÓ VESZ RÉSZT, AKI UGYANABBAN AZ ÜGYBEN MÁR NYOMOZÁSI BÍRÓKÉNT ELJÁRT?

Answer 117

EBH2016. B.14. FELTÉTLEN hatályon kívül helyezést eredményező (abszolút) eljárási szabálysértés és FELÜLVIZSGÁLATI OK valósul meg, ha a büntetőügy elbírálásában, az ügydöntő határozat meghozatalában olyan bíró vesz részt, aki ugyanabban az ügyben nyomozási bíróként eljárt. Ha a büntetőügynek több terheltje van, a szabálysértés akkor is kihat valamennyi terheltre, s az egész ügy hatályon kívül helyezéséhez vezet, ha a perbíró nyomozási bíróként végzett eljárása a terheltek közül nem mindegyiket érintette. A törvényben előírt kizárási ok ugyanis nem valamely terhelt személyétől „tiltja el” a bírót, hanem a nyomozási bírói tevékenység ellátása után annak az ügynek a teljes további eljárásából zárja ki. A kizárási ok előírása a konkrét ügyre vonatkozik, ezért az ilyen okból kizárt bíró ugyanannak a terheltnek másik (nyomozási bírói feladat ellátásával nem érintett) ügyében akadálytalanul eljárhat.

Question 118

ELSŐFOKON A TVSZÉK HATÁSKÖRÉBE TARTOZNAK A KÖV BCS-EK?

Answer 118

20. § (1) Elsőfokon a törvényszék hatáskörébe tartoznak a következő bűncselekmények: 1. azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény 15évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását is lehetővé teszi, 2. az emberiesség elleni bűncselekmények, 3. a háborús bűncselekmények, 4. az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a Btk. 164. § (8) bekezdése és (9) bekezdés c) pontja szerinti testi sértés, 5. az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények, 6. * az emberrablás, az emberrablás feljelentésének elmulasztása, az emberkereskedelem és kényszermunka, 7. az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, 8. az állam elleni bűncselekmények, 9. a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények, 10. a fogolyzendülés, a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, 11. a korrupciós bűncselekmények, 12. a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, 13. * a terrorcselekmény, a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, a terrorizmus finanszírozása, a háborús uszítás, a jármű hatalomba kerítése, a bűnszervezetben részvétel, a Btk. 322. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszély okozása, a Btk. 323. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés c) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, 14. a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása, a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, a kettős felhasználású termékkel visszaélés, 15. a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény, 16. a Btk. 366. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kifosztás, 17. * a Btk. 370. § (6) bekezdés a) pontja szerinti lopás, a Btk. 371. § (6) bekezdése szerinti rongálás, a Btk. 372. § (6) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, a Btk. 373. § (6) bekezdés a) pontja szerinti csalás, a Btk. 375. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, 18. a Btk. 385. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, a Btk. 388. § (3) bekezdés c) pontja szerinti iparjogvédelmi jogok megsértése, 19. a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények, 20. * a Btk. 399. § (7) bekezdése szerinti pénzmosás, 21. a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények, 22. az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények. (2) Ha a terhelt különböző bíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekményeket követett el, a törvényszék jár el.

Question 119

A törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel MELY BCS-EK ESETÉBEN?

Answer 119

1. a közveszély okozása - kivéve a Btk. 322. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszély okozását -, 2. a közérdekű üzem működésének megzavarása - kivéve a Btk. 323. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés c) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarását -, 3. a radioaktív anyaggal visszaélés, 4. a nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, 5. az atomenergia alkalmazásával visszaélés, 6. a gazdasági csalás, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás - kivéve a Btk. 374. § (6) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági csalást, valamint a Btk. 375. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást -, 7. a pénzhamisítás, 8. a pénzhamisítás elősegítése, 9. a bélyeghamisítás, 10. * a költségvetést károsító bűncselekmények - kivéve a Btk. 396. § (5) bekezdése szerinti költségvetési csalást és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását −, 11. a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, 12. * a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, kivéve a Btk. 403. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése, a Btk. 404. § (3) bekezdése szerinti csődbűncselekmény, a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információ jogosulatlan közzététele, a tiltott piacbefolyásolás, a piramisjáték szervezése, 13. a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények, 14. a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények esetén.

Question 120

A Magyarország határain kívül elkövetett bűncselekmény elbírálására MELY BÍRÓSÁG ILLETÉKES?

Answer 120

22. § (1) A Magyarország határain kívül elkövetett bűncselekmény elbírálására az a bíróság illetékes, amelynek az illetékességi területén a terhelt LAKCÍME vagy TÉNYLEGES TARTÓZKODÁSI helye található. (2) Ha a terhelt a bűncselekményt Magyarország határain kívül követte el, és az eljárást a TÁVOLLÉTÉBEN FOLYTATJÁK, az a bíróság illetékes, amelynek az illetékességi területén a terhelt UTOLSÓ ISMERT LAKCÍME vagy tényleges tartózkodási helye található. (3) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a PKKB, a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK jár el.

Question 121

Az eljáró bíróság kijelölése HOGY TÖRTÉNIK?

Answer 121

24. § (1) Az eljáró bíróságot ki kell jelölni a bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha a bíróság kizárás miatt nem járhat el. (2) A kijelölésről a) a TVSZÉK 2FOKÚ TANÁCSA határoz, ha az illetékességi összeütközés a területén lévő járásbíróságok között, b) az ítélőtábla határoz, ha ba) a HATÁSKÖR összeütközés a területén lévő törvényszék és járásbíróság között, vagy bb) az ILLETÉKESSÉGI összeütközés a területén lévő törvényszékek vagy a területén lévő különböző törvényszékekhez tartozó járásbíróságok között merült fel. (3) A (2) bekezdésen kívüli esetben a kijelölésről a KÚRIA határoz. (4) Ha a kijelölés kizárás miatt szükséges, arról a kizárás kérdésében döntő bíróság a kizárással egyidejűleg határoz.

Question 122

Az ügyészség feladata

Answer 122

25. § (1) Az ügyészség a KÖZVÁDLÓ. - Az ügyészség NYOMOZ, - FELÜGYELI a felderítés TÖRVÉNYESSÉGÉT, - valamint IRÁNYÍTJA a vizsgálatot. (3) Az ügyészség ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁST végez és a más szerv által végzett előkészítő eljárásban ellátja az e törvényben meghatározott feladatait. (4) * A felettes ügyészség FELÜGYELI az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének gyakorlását.

Question 123

Az ügyészség jogai A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS KAPCSÁN?

Answer 123

26. § (1) Az ügyészség INDÍTVÁNYT ÉS ÉSZREVÉTELT tehet minden olyan kérdésben, amelyben a bíróság dönt.

Question 124

ÜGYÉSZSÉG JOGAI FELÜGYELETI JOGKÖRBEN?

Answer 124

(2) Az ügyészség FELÜGYELETI JOGKÖRÉBEN: a) a nyomozást vagy a feljelentés KIEGÉSZÍTÉSÉT a nyomozó hatóság ÖNÁLLÓ ELJÁRÁSÁRA utalhatja, b) a nyomozó hatóság ELJÁRÁSÁNAK TVESSÉGÉT ellenőrzi, c) a nyomozó hatóság törvénysértő határozatát MEGVÁLTOZTATHATJA vagy hatályon kívül helyezheti, d) MEGÁLLAPÍTHATJA, hogy a nyomozó hatóság az eljárási cselekményt törvénysértően végezte el vagy törvénysértő intézkedést tett, e) a megállapított törvénysértés ORVOSLÁSÁRA a nyomozó hatóságot FELHÍVJA, f) az e törvényben meghatározott esetekben eljárási cselekmény elvégzését vagy határozat meghozatalát ENGEDÉLYEZHETI, g) a nyomozó hatóság határozata, valamint a gyanúsítás ellen bejelentett PANASZT ELBÍRÁLJA, h) az eljárás elhúzódása miatt a nyomozó hatósággal szemben előterjesztett KIFOGÁST ELBÍRÁLJA, i) az eljárási cselekményeknél JELEN LEHET, a nyomozás ügyiratainak BEMUTATÁSÁT kérheti.

Question 125

ÜGYÉSZSÉG JOGAI IRÁNYÍTÁSI JOGKÖRBEN?

Answer 125

(3) Az ügyészség IRÁNYÍTÁSI JOGKÖRÉBEN a) megteheti a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket, b) a nyomozó hatóságot eljárási cselekmény elvégzésére UTASÍTHATJA, c) eljárási cselekmény elvégzését MEGTILTHATJA, d) a nyomozó hatóság határozatát MEGVÁLTOZTATHATJA vagy hatályon kívül helyezheti, e) a nyomozó hatóságot HATÁROZAT HOZATALÁRA UTASÍTHATJA, f) a nyomozó hatóságot az ügyészség határozatainak ELŐKÉSZÍTÉSÉRE utasíthatja, g) eljárási cselekmény elvégzését vagy határozat meghozatalát ELŐZETES JÓVÁHAGYÁSHOZ kötheti, h) a nyomozó hatóságot BESZÁMOLÁSRA kötelezheti.

Question 126

MELY ÜGYEKBEN VONHATJA AZ ÜGYÉSZSÉG MAGÁHOZ A NYOMOZÁST?

Answer 126

(5) Az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást.

Question 127

AZ ÜGYÉSZ MELY JOGOKAT GYAKOROLHATJA?

Answer 127

Az ügyész azokat a jogokat gyakorolja, amelyek azt az ügyészséget illetik, ahol az ügyész működik. Eljárási cselekmény elvégzését kizárólag az eljáró ügyész FELETTES ÜGYÉSZE tilthatja meg.

Question 128

Az ügyész kizárása

Answer 128

27. § (1) Ügyészként nem járhat el, a) aki az ügyben BÍRÓKÉNT járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró HOZZÁTARTOZÓJA, b) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy e személyek SEGÍTŐJEKÉNT vesz vagy vett részt, valamint e személyek HOZZÁTARTOZÓJA, c) aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt, d) akitől az ügy ELFOGULATLAN MEGÍTÉLÉSE egyéb okból nem várható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag az ügyben eljáró ügyésszel szemben jelenthető be. (3) A PERÚJÍTÁSI eljárásból ki van zárva az az ügyész, aki az alapügyben a NYOMOZÁST TELJESÍTETTE, egyes eljárási cselekményeket VÉGZETT, vádat emelt, illetve a VÁDAT KÉPVISELTE. (4) Nem kizárási ok, ha az ügyész a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekmény miatt feljelentést tett. (5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha az ügyész a sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett. (6) Nem járhat el az ügyben - a Legfőbb Ügyészség kivételével - az az ügyészség, amelynek a vezetőjével vagy vezetőhelyettesével szemben az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szabályozott kizárási ok merült fel. (7) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szabályozott kizárási ok a főügyésszel vagy a főügyészhelyettessel szemben merült fel, a főügyészség TERÜLETÉN LÉVŐ járási ügyészség az ügyben nem járhat el.

Question 129

A kizárás bejelentése és elintézése ÜGYÉSSZEL SZEMBEN?

Answer 129

28. § (1) Az ügyész a vele szemben felmerült kizárási okot köteles az ügyészség VEZETŐJÉNEK haladéktalanul bejelenteni. A kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyész az ügyben NEM JÁRHAT EL. (2) A kizárási okot a terhelt, a védő, a sértett, továbbá a vagyoni érdekelt jelentheti be. Ebben az esetben az ügyész a bejelentés elintézéséig az ügyben korlátozás nélkül eljárhat. (3) A kizárás iránti bejelentést indokolni és a kizárási ok fennállását valószínűsíteni kell. (4) A nem indokolt bejelentést érdemi indokolás nélkül el lehet utasítani. (5) A kizárásra irányuló, nyilvánvalóan alaptalan bejelentés érdemi indokolás nélkül elutasítható, és a bejelentés előterjesztője rendbírsággal sújtható. (6) A MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG területén lévő járási ügyészség ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi ügyész kizárásáról a FŐÜGYÉSZ határoz. A főügyész, valamint a legfőbb ügyészségi ügyész kizárásáról a LEGFŐBB ÜGYÉSZ határoz. Ha a járási ügyészség ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi ügyész kizárása iránti bejelentés egyúttal a főügyészt is érinti, a kizárásról a legfőbb ügyész határoz. (7) Az ügyészség vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt az ügyész kizárását hivatalból kezdeményezi. (8) A kizárásnak helyt adó határozat ellen, valamint a vádemelés után a kizárást megtagadó határozat ellen PANASZNAK NINCS HELYE. (9) Az ügyész kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a jegyzőkönyvvezető kizárására is.

Question 130

Az ügyészség hatásköre és illetékessége

Answer 130

29. § (1) Az ügyészség hatáskörét és illetékességét jogszabályban vagy a legfőbb ügyész NORMATÍV UTASÍTÁSÁBAN meghatározott esetek kivételével annak a bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, AMELY MELLETT MŰKÖDIK. Az ügyészség szervezetét törvény alapján a LEGFŐBB ÜGYÉSZ határozza meg. (2) A különböző ügyészségek illetékességébe tartozó bűncselekmények esetén az az ügyészség jár el, amelyik a MEGELŐZÉS szerint korábban intézkedett. (3) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyészség rendelkezése alapján az ügyészség olyan ügyben is eljárhat, amelyre a hatásköre vagy az illetékessége egyébként nem terjed ki. (4) Az ügyészségek között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén az eljáró ügyészséget a felettes ügyészség jelöli ki. A határozat ellen NINCS HELYE panasznak.

Question 131

ELJÁRHAT E ÜGYÉSZSÉG OLYAN ÜGYBEN, MELYRE HATÁSKÖRE V ILLETÉKESSÉGE EGYÉBKÉNT NEM TERJED KI?

Answer 131

(3) A LEGFŐBB ÜGYÉSz vagy a FELETTES ÜGYÉSZSÉG rendelkezése alapján az ügyészség olyan ügyben is eljárhat, amelyre a hatásköre vagy az illetékessége egyébként nem terjed ki.

Question 132

KI A VAGYONI ÉRDEKELT?

Answer 132

57. § (1) Vagyoni érdekelt az a természetes vagy nem természetes személy, aki vagy amely a) elkobozható vagy lefoglalt dolog TULAJDONOSA, vagy arra nézve a tulajdonjog valamely tulajdonosi RÉSZJOGOSÍTVÁNYÁVAL rendelkezik, b) olyan vagyonnal rendelkezni jogosult, amelyre VAGYONELKOBZÁS rendelhető el, vagy c) olyan elektronikus adattal rendelkezésre jogosult, amelynek végleges hozzáférhetetlenné tétele RENDELHETŐ EL.

Question 133

VAGYONI ÉRDEKELT KÖTELEZETTSÉGE?

Answer 133

A vagyoni érdekelt köteles arra, hogy az eljárási cselekményeken a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint részt vegyen.

Question 134

KI AZ EGYÉB ÉRDEKELT?

Answer 134

58. § (1) A büntetőeljárásban egyéb érdekelt az a természetes vagy nem természetes személy, a) akinek vagy amelynek a jogára vagy a jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott HATÁROZAT KÖZVETLEN HATÁSSAL van, vagy b) aki vagy amely az őt érintő ELJÁRÁSI CSEL-NYEL összefüggésben A BE törvényben meghatározott jogosultsággal vagy kötelezettséggel rendelkezik. (2) Egyéb érdekelt különösen a) a feljelentő, b) a tanú, c) a kutatással érintett vagy a motozás alá vont személy, d) az adatszerző tevékenységgel érintett személy, e) a szakértői vizsgálattal, szemlével, felismerésre bemutatással érintett személy, f) a segítő, g) a szakértő és a szaktanácsadó. A költségvetést károsító bűncselekmények, valamint az állam sérelmére elkövetett más bűncselekmény esetén a jogszabályban meghatározott szerv a büntetőeljárásban egyéb érdekeltként részt vehet.

Question 135

A SEGÍTŐK | A segítők meghatározása

Answer 135

59. § (1) A TERHELT, a SÉRTETT, a vagyoni ÉRDEKELT és az egyéb érdekelt e törvény szerinti jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint az e törvény szerinti jogok gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében a büntetőeljárásban segítőként vehet részt: a) * a törvényes képviselő, az ügygondnok, b) a terhelt nagykorú hozzátartozója, c) a külföldi állampolgár terhelt, sértett és tanú esetén a konzuli tisztviselő, d) a kényszergyógykezeléssel érintett terhelt házastársa vagy élettársa, e) a kiskorú, illetve a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú személy, f) a meghatalmazott képviselő, g) a támogató, h) a sértett és a feljelentő által megjelölt nagykorú személy, i) a tanú érdekében eljáró ügyvéd, j) a kutatással érintett által megbízott, vagy a kutatáson jelen lévő, az ügyben nem érdekelt nagykorú személy, k) a motozás alá vont által megjelölt nagykorú személy, l) a kézbesítési megbízott, m) a Védelmi Programban részt vevő személy védelmét ellátó személy, n) * a pártfogó ügyvéd. (2) Nem lehet segítő, a) aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, b) akivel szemben a bíróság jogerősen közügyektől eltiltást alkalmazott, ennek tartama alatt, vagy c) akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett. (3) * Ahol e törvény segítőként eljáró ügyvédről rendelkezik, ezen az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyvédjelöltet, a kamarai jogtanácsost, az európai közösségi jogászt, az alkalmazott ügyvédet és az alkalmazott európai közösségi jogászt is érteni kell. 60. § A segítő jogosult arra, hogy a saját, valamint az általa segített személy büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól FELVILÁGOSÍTÁST KAPJON.

Question 136

A TERHELT MEGHATALMAZOTT KÉPVISELŐJE

Answer 136

64. § (1) A terhelt helyett az általa vagy a törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő a következő esetekben eljárhat: a) az ügyiratról készített kivonat vagy másolat átvétele, b) a terheltnek szóló ügyirat átvétele az azt küldőnél, c) az óvadék letétele, d) a biztosíték letétbe helyezése. (2) A terhelt meghatalmazott képviselőjeként a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda, b) a terhelt nagykorú hozzátartozója járhat el. (3) A terhelt meghatalmazott képviselőjére egyebekben a 61-62. §-t kell megfelelően alkalmazni.

Question 137

A büntetőeljárásban meghatalmazott képviselőként

Answer 137

(3) A büntetőeljárásban meghatalmazott képviselőként a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda, b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt hozzátartozója, c) a közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet, illetve egyéb nem természetes személy alkalmazottja a munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos ügyekben, d) az önkormányzati szerv alkalmazottja a munkáltatója tevékenységével kapcsolatos ügyekben, továbbá az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ha az eljárás - tárgya alapján - abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, e) a sértettek vagy sértettek egyes csoportjainak érdekképviseletére létrehozott közhasznú szervezet, f) jogszabályban erre feljogosított személy járhat el.

Question 138

KI A TÁMOGATÓ?

Answer 138

A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt (a továbbiakban együtt: támogatott személy) részére - a gyámhatóság által kirendelt támogató - a törvény szerinti cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal elősegítése érdekében a büntetőeljárásban részt vehet.

Question 139

A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy büntetőeljárási cselekvőképessége *

Answer 139

68. § * A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a büntetőeljárásban személyesen vagy - ha e törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő - az e törvényben meghatározott esetekben MEGHATALMAZOTT KÉPVISELŐJE útján a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképességétől FÜGGETLENÜL eljárhat.

Question 140

A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt büntetőeljárási cselekvőképessége

Answer 140

69. § (1) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt személyesen vagy - ha e törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő - meghatalmazott képviselője útján eljárhat, ha a) a polgári jog szabályai szerint TELJES cselekvőképességgel rendelkezik, vagy b) olyan cselekvőképességében RÉSZLEGESEN korlátozott NAGYKORÚ, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége az eljárás tárgyára, illetve az egyes eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal NINCS KORLÁTOZVA. (2) Személyesen vagy - ha e törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő - meghatalmazott képviselője útján akkor is eljárhat a) a sértett a jóvátételhez szükséges hozzájárulás kérdésében, ha a jóvátétel tárgyáról, b) a vagyoni érdekelt, ha az 57. § (1) bekezdésében meghatározott dologról, vagyonról és adatról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet. (3) A távoltartás elrendelését a polgári jog szabályai szerint KORLÁTOZOTTAN CSELKÉPES KISKORÚ sértett is indítványozhatja. (4) A tanúvallomás megtagadásának, illetve a szembesítéshez történő hozzájárulás kérdésében a polgári jog szabályai szerint korlátozottan cselekvőképes kiskorú is személyesen jár el, e nyilatkozatának megtétele előtt biztosítani kell számára, hogy törvényes képviselőjével EGYEZTETHESSEN. (5) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt nevében - ha e törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő - TVES KÉPV jár el, ha a) nincs büntetőeljárási cselekvőképessége, b) részére a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt, kivéve, ha személyesen vagy meghatalmazottja útján fellép, vagy c) nem természetes személy. (6) * Ha az 58. § (4) bekezdésében meghatározott szerv az eljárásban egyéb érdekeltként fellép, akkor sértetti képviselő az állam nevében nem járhat el. Az állam sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén a sértetti képviselet ellátására egyébként a polgári jog szabályai az irányadóak.

Question 141

A büntetőeljárási cselekvőképesség vizsgálata

Answer 141

71. § (1) A büntetőeljárásban részt vevő személyek büntetőeljárási cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek és a támogatónak ezt a minőségét, ha ezek iránt KÉTSÉG merül fel, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az eljárás bármely szakában HIVATALBÓL vizsgálja. A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt is, hogy a törvényes képviselőnek az eljárási cselekményekhez esetleg szükséges KÜLÖN FELHATALMAZÁSA igazolva van-e. (2) A büntetőeljárási cselekvőképesség, a törvényes képviselet, a támogatói minőség, illetve a felhatalmazás igazolása nem szükséges, ha az KÖZTUDOMÁSÚ, vagy ha arról a bíróságnak, az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak HIVTALOS TUDOMÁSA van

Question 142

A törvényes képviselő jogállása

Answer 142

72. § (1) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy törvényes képviselője a büntetőeljárásban SEGÍTŐKÉNT vesz részt, - a jelenléti, - észrevételezési, - felvilágosítás-kérési, - indítványtételi, - ügyirat-megismerési, valamint - jogorvoslati jogára a VÉDŐ JOGAI irányadók. (2) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy IDÉZÉSÉRŐL ÉS ÉRTESÍTÉSÉRŐL, a védővel közölt határozatokat vele is KÖZÖLNI KELL. (3) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt törvényes képviselője a képviselt személy e törvény szerinti jogait gyakorolhatja. (4) * Ha a sértett, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt a 69. § alapján büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik, de a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik, a törvényes képviselője a jelenléti, az ügyirat megismerési és a tájékoztatáshoz való jogát azokban az ügykörökben történő képviselet megfelelő biztosítása érdekében gyakorolhatja, amelyekre a polgári jog szabályai szerint a képviselt személy cselekvőképessége nem terjed ki. (5) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy több törvényes képviselővel rendelkezik, eltérő megegyezésük hiányában, az ügyben elsőként fellépő törvényes képviselő jár el.

Question 143

A büntetőeljárásban bírósági titkár járhat el a következő esetekben:

Answer 143

426. § A büntetőeljárásban bírósági titkár járhat el a következő esetekben: a) védő kirendelése és a kirendelés alóli felmentése, b) adatkérés során, c) bűnügyi költség megállapítása, d) a költségkedvezménnyel kapcsolatos intézkedés, e) szakértő kirendelése, f) olyan határozat kijavítása vagy kiegészítése, amelyet bírósági titkár is meghozhat, g) a más bíróságoktól származó megkeresések teljesítése, valamint h) ha e törvény ezt lehetővé teszi.

Question 144

KIK LEHETNEK JELEN (KINEK KÖTELEZŐ JELEN LENNI) AZ ÜLÉSEN?

Answer 144

427. § (1) A tárgyaláson, az ülésen és a tanácsülésen az egyesbíró vagy a tanács tagjai, és - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a jegyzőkönyvvezető MINDVÉGIG jelen vannak. (2) A tanács tagjának elkerülhetetlen akadályoztatása esetén a tárgyaláson az ügydöntő határozatot más összetételű tanács is KIHIRDETHETI. (3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ülés a TERHELT, az ÜGYÉSZ és - ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező - a VÉDŐ nélkül nem tartható meg. (4) A külföldi állampolgár terhelt, annak védője, illetve külföldi állampolgár sértett vagy tanú indítványára a tárgyaláson és az ülésen JELEN LEHET államának konzuli tisztviselője.

Question 145

MIKOR KÖTELEZŐ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN A VÉDŐ RÉSZVÉTELE?

Answer 145

(5) A bírósági eljárásban a VÉDŐ részvétele - a 44. §-ban foglaltakon kívül - KÖTELEZŐ a) a törvényszék, mint elsőfokú bíróság előtt, vagy b) ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott. 44. § A BÜNTETŐELJ-BAN védő részvétele kötelező, ha a) a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt, c) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, d) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a magyar nyelvet nem ismeri, e) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni, f) * a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki, g) e törvény erről külön rendelkezik.

Question 146

A vádlott jelenléte a tárgyaláson KÖTELEZŐ, HA (2)

Answer 146

428. § (1) A vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha a) a tárgyaláson való jelenlét jogáról a 430. § (1) bekezdése szerint NEM MONDOTT le, b) a bíróság KÖTELEZI a tárgyaláson való jelenlétre. (2) A bíróság akkor KÖTELEZHETI a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott vádlottat a tárgyaláson való jelenlétre, ha a) ez bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő meghallgatása érdekében szükséges, vagy b) a vádlott kézbesítési megbízottja a 430. § (5) bekezdése szerint bejelentette, hogy a 136. § (5) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítése önhibáján kívüli okból elháríthatatlan akadályba ütközik. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. 429. § (1) Ha az eljárás több vádlott ellen folyik, a vádlott távollétében megtartható a tárgyalásnak az a része, amely ŐT NEM ÉRINTI. Ekkor a meg nem jelent vádlott védőjének távollétében a tárgyalásnak ez a része akkor is megtartható, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező. (2) A tárgyalás a vádlott távollétében megtartható, ha az eljárás során a vádlott kényszergyógykezelésének elrendelése MERÜLHET FEL, és az ÁLLAPOTA MIATT A TÁRGYALÁSON NEM JELENHET MEG, illetve a jogainak gyakorlására képtelen. (3) A tárgyalást a SZABÁLYSZERŰ IDÉZÉS ELLENÉRE meg nem jelent, SZABADLÁBON LÉVŐ vádlott távollétében is meg lehet tartani, a bizonyítási eljárást azonban - a (4) bekezdés esetét kivéve - NEM LEHET BEFEJEZNI. (4) A bíróság a vádlottat távollétében FELMENTHETI, vagy vele szemben a büntetőeljárást MEGSZÜNTETHETI, az erről szóló határozatot - a jogorvoslatról való tájékoztatás mellett - kézbesítés útján közli a vádlottal és a védővel. 430. § (1) A vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor lemondhat, ha a) védővel rendelkezik, és b) a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával. (2) A vádlott az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a bíróság előtt szóban, vagy a védője által ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiratban teheti meg. (3) Ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemond, a jegyzőkönyvből vagy a bírósághoz címzett iratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a vádlott e nyilatkozatát a (4)-(7) bekezdésben foglaltak ismeretében tette meg. (4) Ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemond, e nyilatkozatának megtételétől, illetve bírósághoz érkezésétől kezdve a bíróság a vádlottnak szóló ügyiratokat - kivéve a tárgyaláson való jelenlétre kötelező végzést és az idézést - a KÉZBESÍTÉSI MEGBÍZOTT részére kézbesíti. (5) Ha a 136. § (5) bekezdésében meghatározott feladat teljesítése a kézbesítési megbízott önhibáján kívüli okból elháríthatatlan akadályba ütközik, a kézbesítési megbízott ezt az akadály felmerülésétől számított 8 napon belül bejelenti a bíróságnak. (6) A kézbesítési megbízott az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegése esetén rendbírsággal sújtható. (7) Ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és őt a bíróság nem kötelezte a tárgyaláson való jelenlétre, a tárgyalást a vádlott távollétében is meg kell tartani. Ebben az esetben a bíróság az eljárást a meg nem jelent vádlottal szemben BEFEJEZHETI. 431. § (1) A vádlott az ügydöntő határozat kihirdetéséig bejelentheti, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, a bejelentés bírósághoz érkezésekor a 430. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozat hatályát veszti. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek kell tekinteni, ha a vádlott olyan nyilatkozatot tesz, amely értelmében a tárgyalás, illetve a bizonyítás lefolytatását, egyes bizonyítási eszközök megvizsgálását közvetlenül figyelemmel kívánja kísérni vagy abban tevőlegesen részt kíván venni, különösen, ha vallomást vagy észrevételt kíván tenni, továbbá akkor is, ha vallomást vagy észrevételt tesz. (3) Ha a vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, utóbb a tárgyaláson való jelenlét jogáról ismételten csak a BÍRÓSÁG ENGEDÉLYÉVEL mondhat le. Az engedélyezés tárgyában hozott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. (4) Ha a vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, a bíróság ISMERTETHETI a vádlott távollétében tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv lényegét és ELRENDELHETI a bizonyítás, vagy a bizonyítás egyes részének ismételt lefolytatását.

Question 147

A vádlott jelenlétének biztosítása

Answer 147

432. § (1) Ha a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező és szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, a bíróság a) ELŐVEZETÉS, vagy b) ELFOGATÓPARANCS kibocsátása útján intézkedik a vádlott jelenlétének biztosítása iránt. (2) Ha feltehető, hogy az elővezetés a kitűzött tárgyalási határnapon ÉSSZERŰÁ IDŐN BELÜL nem vezet eredményre, az egyesbíró vagy a tanács elnöke elrendeli a meg nem jelent vádlottnak a KÖVETKEZŐ TÁRGYLÁSI HATÁRNAPRA történő elővezetését. (3) Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elővezetését már elrendelték, SZABVESZTÉSSEL büntetendő bűncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani. (4) Ha a kitűzött új tárgyalási határnapra a vádlottat azért nem lehetett elővezetni, mert a lakcíméről, tényleges tartózkodási helyéről ismeretlen helyre távozott, vagy ha az újabb tárgyalási határnapig az elfogatóparancs alapján a vádlottat nem sikerült előállítani, a bíróság megállapítja, hogy a vádlott ISMERETLEN HELYEN tartózkodik, és a továbbiakban a CI. Fejezet szerint jár el. 433. § (1) A bíróság elfogatóparancsot bocsát ki, és a vádlott KIADATÁSA vagy európai elfogatóparancs alapján történő ÁTADÁSA iránti eljárást kezdeményez, ha a) a vádlott jelenléte a tárgyaláson KÖTELEZŐ, b) a vádlott a külföldi TARTÓZKODÁSI HELYÉRE kibocsátott szabályszerű IDÉZÉS ellenére NEM JELENIK MEG, és c) a bíróság a 488. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazását nem tartja indokoltnak. (2) Ha a vádlott kiadatását, illetve európai elfogatóparancs alapján történő ÁTADÁSÁT MEGTAGADTÁK, vagy a kiadatásra vagy átadásra NINCS LEHETŐSÉG, a bíróság - ha ennek feltételei fennállnak - a büntetőeljárás ÁTADÁSÁT kezdeményezheti. (3) Külföldön ismert helyen tartózkodó vádlottal szemben elfogatóparancs kibocsátásának NINCS HELYE, ha a vádiratban az ügyészség szabadságvesztés büntetés kiszabására nem tett indítványt.

Question 148

HA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN VÉDŐ RÉSZVÉTELE KÖTELEZŐ, A TÁRGYALÁSON IS KÖTELES-E MEGJELENNI?

Answer 148

IGEN 434. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyaláson a védő jelenléte kötelező, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.

Question 149

ÜGYÉSZ JELENLÉTE A TÁRGYALÁSON MIKOR KÖTELEZŐ?

Answer 149

MINDIG 435. § (1) A TÁRGYALÁSON az ügyész jelenléte KÖTELEZŐ. (2) A járásbíróságon ALÜGYÉSZ is képviselheti a vádat. (3) A járásbíróságon ügyészségi FOGALMAZÓ is képviselheti a vádat, kivéve, ha a) a bűncselekményre a törvény 5 évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, b) a vádlottat fogva tartják, c) a vádlott - a beszámítási képességre tekintet nélkül - kóros elmeállapotú.

Question 150

A TÁRGYALÁS NYILVÁNOSSÁGA

Answer 150

436. § (1) A bíróság tárgyalása nyilvános. (2) Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke: - a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, - méltóságának és - biztonságának megőrzése érdekében, illetve - helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság LÉTSZÁMÁT. (3) A tárgyaláson hallgatóként 14. életévét be nem töltött személy nem vehet részt, az egyesbíró, illetve a tanács elnöke a 18. életévét be nem töltött személyt a hallgatóság köréből kizárhatja. (4) * A bíróság hivatalból vagy az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, illetve a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt indítványára a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal kizárhatja és a) erkölcsi okból, b) különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekében, illetve c) minősített adat és egyéb védett adat védelme érdekében zárt tárgyalást rendelhet el (a továbbiakban: zárt tárgyalás). (5) A nyilvánosság kizárása az eljárás bármely szakaszában indítványozható. 437. § (1) A zárt tárgyalás tárgyában hozott határozatot a bíróság nyilvános tárgyaláson hirdeti ki. A zárt tárgyalás tárgyában hozott határozat ellen NINCS HELYE FELLEBBEZÉSNEK. (2) A bíróság a zárt tárgyalás elrendelése esetén is engedélyezheti, hogy az igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat ellátó hivatalos személyek a tárgyaláson jelen legyenek. A külföldi állampolgár vádlott ellen, illetve a külföldi állampolgár sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás során lehetővé kell tenni, hogy a tárgyaláson a külföldi állampolgár államának konzuli tisztviselője, illetve törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a külföldi állam hatóságának tagja jelen lehessen. (3) Zárt tárgyalás elrendelése esetén a sértett, ha NINCS KÉPVISELŐJE, illetve a vádlott, ha nincs VÉDŐJE, indítványozhatja, hogy a tárgyalás helyszínén tartózkodó, ÁLTALA MEGNEVEZETT SZEMÉLY - kivéve a tárgyaláson kihallgatandó személyt - legyen jelen a tárgyaláson. Ha a bíróság a zárt tárgyalást minősített adat védelme érdekében rendelte el, ilyen indítvány nem terjeszthető elő. Az indítvány tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. (4) Ha a bíróság zárt tárgyalást rendel el, figyelmezteti a jelenlévőket arra, hogy a tárgyaláson elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak, szükség esetén figyelmezteti őket a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire. A figyelmeztetést a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 438. § (1) A tárgyalást nyilvánosan kell folytatni, ha a zárt tárgyalás indoka megszűnt. (2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozat rendelkező részét teljes terjedelmében, indokolását pedig a (3) bekezdésben foglalt korlátozással akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta. (3) A bíróság nem hirdeti ki nyilvánosan azokat a határozat indokolásának részét képező adatokat, amelyek nyilvánosságra hozatala azon érdek sérelmét eredményezné, amelynek védelmében a zárt tárgyalást a bíróság elrendelte.

Question 151

A tárgyalás vezetése és méltóságának megőrzése

Answer 151

439. § (1) A tárgyalást az egyesbíró, illetve a tanács elnöke vezeti, és e törvény keretei között megállapítja az elvégzendő cselekmények SORRENDJÉT. (2) Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke ügyel a TV rendelkezéseinek MEGTARTÁSÁRA, és gondoskodik arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személyek a JOGAIKAT GYAKOROLHASSÁK. (3) Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke gondoskodik a tárgyalás MÉLTÓSÁGÁNAK megőrzéséről, ennek érdekében a tárgyalóteremből ELTÁVOLÍTTATJA azokat, akik a tárgyalás méltóságát sértik. (4) Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke RENDRE UTASÍTJA és RENDBÍRSÁGGAL sújthatja azt, aki a tárgyaláson jelen lévő személy emberi méltóságát oly módon sérti, hogy ez a tárgyalás méltóságának a megsértését eredményezi.

Question 152

A tárgyalás rendjének fenntartása

Answer 152

440. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke rendre utasítja és rendbírsággal sújthatja azt, aki a tárgyalás RENDJÉT vagy SZABÁLYSZERŰ MENETÉT ZAVARJA. (2) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén a tárgyalásról a) a rendzavarót KIUTASÍTHATJA, illetve KIVEZETTETHETI továbbá b) a hallgatóságot KIZÁRHATJA, ha a rendzavarás a hallgatóság körében merül fel. (3) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke rendelkezhet úgy, hogy a tárgyalás rendjét vagy szabályszerű menetét a (2) bekezdésben meghatározott módon megzavaró személy vagy hallgatóság azon a tárgyalási napon nem térhet vissza a tárgyalóterembe. (4) A bíróság a kiutasított vagy kivezetett vádlott távollétében is folytatja a tárgyalást, de legkésőbb a bizonyítási eljárás befejezése előtt a vádlottat ismét a bíróság elé szólítja, és ismerteti vele a távollétében lefolytatott bizonyítás LÉNYEGÉT. (5) Ha a vádlott a (4) bekezdés szerinti esetben nem hagy fel a RENDZAVARÓ magatartással és ezzel TEHETETLENNÉ TESZI a tárgyalás jelenlétében való tartását, a tárgyalás a TÁVOLLÉTÉBEN, VÉDŐ JELENLÉTÉBEN befejezhető.

Question 153

Az ügyész és a védő rendzavarása

Answer 153

441. § (1) Az ügyész rendzavarása esetén RENDREUTASÍTÁSNAK van helye. Ha az ügyész rendzavarása miatt a tárgyalás nem folytatható, az egyesbíró, illetve a tanács elnöke a tárgyalást MEGSZAKÍTJA, és az ügyészség VEZETŐJÉHEZ fordul MÁS ÜGYÉSZ KIJELÖLÉSE érdekében. Ha más ügyész kijelölése nyomban nem lehetséges, a tárgyalást EL KELL NAPOLNI. (2) A védő rendzavarása esetén RENDREUTASÍTÁSNAK van helye, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén rendbírsággal sújtható, azonban a tárgyalásról NEM UTASÍTHATÓ KI ÉS NEM VEZETTETHETŐ Ki. Ha a védő rendzavarása miatt a tárgyalás nem folytatható, az egyesbíró, illetve a tanács elnöke a tárgyalást megszakítja. Ebben az esetben a vádlott más védőt hatalmazhat meg, vagy - ha a védő tárgyaláson való jelenléte kötelező - más védőt kell kirendelni. Ha ez nyomban nem lehetséges, a tárgyalást a rendzavaró védő költségére el kell napolni.

Question 154

Bűncselekmény vagy fegyelmi vétség elkövetése a tárgyaláson

Answer 154

442. § (1) A tárgyaláson történt, büntető- vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról az egyesbíró, illetve a tanács elnöke az illetékes hatóságot vagy a fegyelmi jogkör gyakorlóját TÁJÉKOZTATJA. (2) Büntetőeljárás alapjául szolgáló esetben a bíróság elrendelheti a RENDZAVARÓ ŐRIZETÉT.

Question 155

A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített felvétel

Answer 155

444. § (1) A bíróság eljárásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) * Jogszabályban meghatározottak szerint az eljárási cselekményről a) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel, vagy b) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés HELYETT kép- és hangfelvétel készíthető. (3) A bíróság a jogszabályban meghatározott eseteken kívül az eljárási cselekményre idézett vagy arról értesített ügyészségnek, vádlottnak, védőnek vagy sértettnek az eljárási cselekmény előtt legalább 5 nappal előterjesztett indítványára vagy hivatalból is elrendelheti folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítését. (4) A folyamatos hangfelvétel, valamint a kép- és hangfelvétel az adott eljárási cselekmény során történteket - az (5) bekezdésben foglalt esetek kivételével - megszakítás nélkül rögzíti. (5) A bíróság ügydöntő határozatának meghozatala idejére a folyamatos hangfelvételt, valamint a kép- és hangfelvételt megszakítja, egyéb határozatának meghozatala idejére megszakíthatja. Ha a bíróság fontos okból az eljárási cselekményt rövid időre megszakítja, ennek tartamára a folyamatos hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel is megszakítható. (6) * A (2) bekezdés b) pontja szerint készített kép- és hangfelvétel jegyzőkönyvnek minősül, amit jogszabályban meghatározott módon kell HITELESÍTENI.

Question 156

A jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményei

Answer 156

445. § (1) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a) az eljáró bíróságot és az ügy számát, b) a vád tárgyát a bűncselekmény és a vádlott nevének, illetve - azonosításra alkalmas - megjelölésének feltüntetésével, c) a bírósági eljárás helyét, a tárgyalás kitűzött és tényleges megnyitásának időpontját, eltérés esetén annak okát, valamint a jegyzőkönyv lezárásának időpontját, d) a bíróság eljárásának formáját és azt, hogy az eljárás nyilvános-e, e) a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jelen lévő ügyész, védő, tolmács, szakértő és tanú nevét, f) a jelen lévő vádlott nevét, illetve - azonosításra alkalmas - megjelölését, g) az e törvényben meghatározott más személyes adatokat, h) az eljárási cselekményen jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási cselekményen milyen minőségben van jelen, i) azt, hogy hallgatóság jelen van-e. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a) az eljárási cselekmény menetét és az annak során történteket úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, az eljárási szabályokat megtartották-e, b) a vádlott és a tanú vallomását, valamint a szakértő véleményét, c) a bizonyítási eszköz bemutatásának megtörténtét, valamint azoknak az eljárás szempontjából lényeges tartalmát, d) az eljárási cselekmény során tett indítványokat és észrevételeket, e) a perbeszédet, a felszólalást, az utolsó szó jogán elhangzottakat, f) az eljárás rendjének fenntartása körében tett intézkedéseket, a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, valamint az ügydöntő határozat kihirdetésének megtörténtét g) az ügydöntő határozat szóbeli indokolását. (3) A jegyzőkönyvbe lehet foglalni az eljárás során hozott végzéseket is. (4) Ha kizárólag írásbeli jegyzőkönyv készül, a (2) bekezdésben foglaltakat röviden, a szükséges részletességgel kell leírni. Ha valamely kérdés, kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell az írásbeli jegyzőkönyvbe venni. (5) Ha kizárólag írásbeli jegyzőkönyv készül, bizonyítási eszköz ismertetése, valamint tárgyi bizonyítási eszköz csatolása esetében a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni. (6) Ha kizárólag írásbeli jegyzőkönyv készül, és az eljárási cselekményen jelenlévők bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét indítványozza, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs tudomása. (7) Ha kizárólag írásbeli jegyzőkönyv készül, nem kell jegyzőkönyvbe venni a vallomásnak vagy a szakvéleménynek azt a részét, amely a bíróság eljárásában korábban készült jegyzőkönyv tartalmával megegyezik, ehelyett a korábbi jegyzőkönyvre kell utalni. (8) Ha a bíróság ügydöntő határozata elsőfokon vagy másodfokon jogerőre emelkedik, RÖVIDÍTETT JK-et lehet készíteni. A rövidített jegyzőkönyvnek csak az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a bírósági eljárásnak a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő leírását kell tartalmaznia. (9) * Ha az eljárási cselekményről jegyzőkönyvnek minősülő kép- és hangfelvétel készül, a jegyzőkönyvből ÍRÁSBELI KIVONATOT kell készíteni, amely tartalmazza a) az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, b) a vádlott és a tanú kihallgatásának, a szakértő meghallgatásának, a bizonyítási cselekmény és a perbeszédek kezdő időpontját, és c) a bíróság által az eljárási cselekmény folyamán hozott nem ügydöntő végzéseket. (10) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzőkönyv írásbeli kivonata tartalmazhatja a (2) bekezdésben foglaltakat is a (4) bekezdésben meghatározott módon.

Question 157

A tanácsülésről készített jegyzőkönyv

Answer 157

447. § (1) * A tanácsülésről akkor kell jegyzőkönyvet készíteni, ha a HATÁROZAT NEM EGYHANGÚ. (2) A tanácsülési jegyzőkönyvet, a kisebbségi véleményen lévő bíró különvéleményét és a bíróság határozatának tervezetét zártan kell kezelni. (3) A tanácsülési jegyzőkönyvet és a kisebbségi véleményen lévő bíró különvéleményét csak a fellebbezés vagy a rendkívüli jogorvoslat során eljáró bíróság, a fegyelmi eljárás során a szolgálati bíróság, valamint ha büntetőeljárás indult, az eljáró ügyészség és bíróság tekintheti meg.

Question 158

MIKOR NEM KÖTELEZŐ A JEGYZŐÖNYVVEZETŐ JELENLÉTE ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEN?

Answer 158

Ha az eljárási cselekményről jegyzőkönyvnek MINŐSÜLŐ kép- és hangfelvétel készül, a jegyzőkönyvvezető jelenléte az eljárási cselekményen nem kötelező.

Question 159

Az eljárási cselekményről az írásbeli jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető mikor készíti el?

Answer 159

Az eljárási cselekményről az írásbeli jegyzőkönyvet rendszerint azzal egyidejűleg, de legkésőbb az eljárási cselekmény időpontjától számított 8 napon belül a jegyzőkönyvvezető készíti el.

Question 160

jegyzőkönyv írásbeli kivonata kijavítását vagy kiegészítését kik indítványozhatják és mennyi időn belül?

Answer 160

Az írásbeli jegyzőkönyv, a jegyzőkönyv írásbeli kivonata, valamint a folyamatos hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel megismerését követő 8 napon belül az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata kijavítását vagy kiegészítését indítványozhatják azok a büntetőeljárásban részt vevő személyek, akik az ELJÁRÁSI CSEL-EN JELEN VOLTAK. A kijavítás vagy kiegészítés az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata elkészítésétől számított tizenöt nap elteltével nem indítványozható.

Question 161

36. A bíróság eljárására vonatkozó szabályok

Answer 161

63. § (1) A bírósági eljárás során az 55-60. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az eljárási cselekmény megkezdésekor a bíróság tájékoztatja a jelen lévő személyeket, hogy az eljárási cselekményről egyidejűleg végzett írásbeli jegyzőkönyvezés a) helyett kép- és hangfelvétel vagy b) mellett kép- és hangfelvétel vagy folyamatos hangfelvétel készül. (3) Ha a kép- és hangfelvétel, illetve a folyamatos hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének akadálya nem hárítható el, valamint a felvétel más, indítványtól eltérő módon történő készítésének technikai feltételei nem állnak rendelkezésre, és a Be. alapján kép- és hangfelvétel készítése nem kötelező, a bíróság az eljárási cselekményről vagy az eljárási cselekmény megszakítást követő részéről kizárólag írásbeli jegyzőkönyvet készít. (4) A jegyzőkönyv írásbeli kivonatában rögzíteni kell az 58. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat is. Ha az eljárási cselekmény helyszínén jegyzőkönyvvezető nem volt jelen, az írásbeli kivonatban fel kell tüntetni a leírás időpontját, és azt, hogy az a kép- és hangfelvétel alapján készült. (5) A bíróság a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a digitális kép- és hangfelvételt a felvétel elektronikus aláírásával vagy a felvételen elektronikus bélyegző elhelyezésével 3 munkanapon belül hitelesíti. Ha az eljárási cselekményről nem digitális felvétel készült, a bíróság a felvételt digitalizálja és a digitalizált felvételt hitelesíti.

Question 162

PÁRTATLAN ELBÍRÁLÁSHOZ VALÓ JOG ÖSSZETEVŐI

Answer 162

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy - az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit - törvény által felállított, - független és - pártatlan bíróság - tisztességes és - nyilvános tárgyaláson, - ésszerű határidőn belül bírálja el.

Question 163

A bíróság döntései

Answer 163

449. § (1) A bíróság az eljárása során a) ügydöntő határozattal (ÍTÉLET V ÜGYDÖNTŐ VÉGZÉS), b) nem ügydöntő végzéssel vagy (PERVEZETŐ VÉGZÉS) c) határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel dönt.

Question 164

A bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz különösen

Answer 164

a) a bíró kizárása, b) a védő és a szakértő kirendelése, felmentése, c) az elővezetés és a körözés elrendelése, d) az elfogatóparancs kibocsátása, visszavonása vagy módosítása, e) a vádlottnak a tárgyaláson való jelenlétre kötelezése, f) a vádlottnak a tárgyaláson való jelenlét jogáról való ismételt lemondásának engedélyezése, valamint g) a zárt tárgyalás elrendelése tárgyában.

Question 165

MI AZ A PERVEZETŐ VÉGZÉS?

Answer 165

(4) Pervezető végzés az ügy bíróságra érkezését követően az ÜGY MENETÉT megállapító, az eljárási CSELEKMÉNY ELŐKÉSZÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ vagy ELVÉGZÉSE ÉRDEKÉBEN HOZOTT hozott nem ügydöntő végzés, így különösen a) az ügy tárgyalásra utalásáról szóló végzés, b) az előkészítő ülés, valamint a tárgyalás kitűzéséről, elhalasztásáról, elnapolásáról és félbeszakításáról szóló végzés, c) az előkészítő ülésre, valamint a tárgyalásra történő idézésről és értesítésről szóló végzés, d) az ügyek egyesítése vagy elkülönítése tárgyában hozott végzés, e) a bíróság tanácsa elé utalásáról vagy ennek megtagadásáról szóló végzés, f) a tárgyalás vezetésének és rendjének fenntartása körében hozott végzés, kivéve a rendbírság kiszabása, a költségek viselésére kötelezés vagy az őrizet elrendelése, g) a vádtól eltérő minősítés megállapításáról szóló végzés, h) a bizonyítási indítvány tárgyában hozott végzés.

Question 166

A határozat részei

Answer 166

451. § (1) A határozat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - bevezető részből, rendelkező részből, jogorvoslati részből, indokolásból és záró részből áll. (2) A bevezető rész tartalmazza a) a bíróság megnevezését, b) a bírósági ügy számát, c) ha a bíróság a határozatot tárgyaláson hozta meg, a bírósági eljárás helyét, a bírósági eljárás formáját, és azt, hogy az eljárás nyilvános volt-e, d) a határozathozatal helyét és idejét. (3) A rendelkező rész tartalmazza a bíróság döntését és az azonosításhoz szükséges adatokkal együtt annak megjelölését, akire a rendelkezés vonatkozik. (4) Ha a határozatot kézbesítés útján közlik, a jogorvoslati rész tartalmazza azt, hogy a határozat ellen van-e helye jogorvoslatnak, és azt az eljárás mely résztvevője, hol és milyen határidőn belül terjesztheti elő. (5) Az indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza. (6) A záró rész tartalmazza a határozathozatal helyének és idejének megfelelő keltezést, továbbá az egyesbíró vagy a tanács elnöke, illetve a tanács minden tagja nevét és aláírását. (7) * A vádemelést követően a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésről rendelkező határozat tartalmára az 561. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak is irányadók. (8) Ha a nem ügydöntő végzés elleni fellebbezésnek e törvény alapján halasztó hatálya van, az erről való tájékoztatást a végzés jogorvoslati része tartalmazza. (9) Nem kell indokolni a pervezető végzést és a határozati formát nem igénylő bírói intézkedést. (10) A jegyzőkönyvbe foglalt határozatnak nincs bevezető része és záró része.

Question 167

MELY HATÁROZATOT NEM KELL INDOKOLNI?

Answer 167

Nem kell indokolni a pervezető végzést és a határozati formát nem igénylő bírói intézkedést.

Question 168

A határozat írásba foglalása

Answer 168

452. § (1) * A jegyzőkönyvbe nem foglalt határozatot - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legkésőbb a MEGHOZATALÁTÓL V A KÉZBESÍTÉSÉTŐL számított 1 hónapon belül, ha hosszabb indokolást igényel, 2 hónapon belül kell írásba foglalni. Ezt a határidőt a bíróság elnöke 1 alkalommal legfeljebb 2 hónappal meghosszabbíthatja. A határozat teljes írásba foglalásának napját a határozaton fel kell jegyezni. (2) * Ha a bíróság a határozatának a rendelkező és jogorvoslati részét kézbesítés útján közli, az (1) bekezdésben meghatározott határidő kezdőnapja a) az a nap, amikor a jogorvoslati határidő jogorvoslat bejelentése nélkül telt el, b) az a nap, amikor valamennyi fellebbezésre jogosult jogorvoslati nyilatkozata megérkezett a bírósághoz.

Question 169

A határozat kijavítása

Answer 169

453. § (1) Ha a határozat ELÍRÁST V SZÁMÍTÁSI HIBÁT tartalmaz, a bíróság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítás nem változtathat a kijavított határozat érdemén. (2) * A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni vagy arról új határozatot kell készíteni. Ha a határozatot a kijavítását megelőzően már kézbesítették, a kijavító végzést azoknak kell kézbesíteni, akiknek a részére a bíróság a kijavítással érintett határozatot megküldte. (3) A kijavítás tárgyában hozott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, kivéve, ha a bíróság a) a fellebbezéssel sérelmezhető határozat RENDELKEZŐ RÉSZÉT javítja ki, vagy b) a határozat rendelkező részének kijavítása iránti INDÍTVÁNYT UTASÍTJA el. (4) A kijavítást elrendelő végzés ellen az ügyészség és az élhet fellebbezéssel, akire a határozat vagy kijavítása rendelkezést tartalmaz, a vádlott esetén a védő is. (5) A kijavítás iránti indítványnak nincs halasztó hatálya a határozat elleni fellebbezés előterjesztésére, illetve a határozat végrehajtására vagy teljesítésére. (6) Ha az elsőfokú bíróság határozata az (1) bekezdés szerinti hibát tartalmaz, a határozatot a másodfokú bíróság is kijavíthatja a fellebbezést érdemben elbíráló határozatában.

Question 170

A határozat közlése - KIVEL KELL KÖZÖLNI?

Answer 170

454. § (1) A határozatot azzal kell közölni, AKIRE RENDELKEZÉSE vonatkozik. (2) Az ÜGYDÖNTŐ határozatot, valamint az ügy ÁTTÉTELÉRŐL, a bíróság KIJELÖLÉSÉRŐL és az eljárás FELFÜGG hozott határozatot a SÉRTETTEL IS közölni kell. Az ügydöntő határozat közlésével egyidejűleg az 51. § (5) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet, illetve a sértett jogutódját tájékoztatni kell. (3) * A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott PERVEZETŐ végzés kivételével a határozatot közölni kell az ÜGYÉSZSÉGGEL. 455. § (1) A határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés, egyébként kézbesítés útján kell közölni. (2) A határozatot az egyesbíró vagy a tanács elnöke hirdeti ki, a kihirdetés során fel kell olvasni a RENDELKEZŐ RÉSZT, ismertetni kell az indokolás LÉNYEGÉT, és azt szükség esetén meg kell MAGYARÁZNI (3) * Az ügydöntő határozat kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező részét a jogorvoslati résszel együtt kézbesíteni kell a JELEN NEM LÉVŐ FELLEBBEZÉSRE jogosultaknak. (4) * Az indokolást is tartalmazó ügydöntő határozatot akkor is kézbesíteni kell az ügyészség, a vádlott, a védő, és a sértett részére, ha velük a határozat rendelkező részét kihirdetés vagy kézbesítés útján már közölték, egyébként az indokolást is tartalmazó határozatot - ha a határozat ellen a felsoroltakon kívül más fellebbezett - a fellebbezőnek kell kézbesíteni. (5) Jogszabály határozza meg, hogy a határozatot vagy a határozat tartalmáról szóló tájékoztatást az e §-ban felsoroltakon kívül kinek kell megküldeni. (6) A magyar nyelvet nem értő VÁDLOTT részére a kihirdetés után az ítélet és az ügydöntő végzés rá vonatkozó részét az általa az eljárásban korábban használt nyelvre LE KELL FORDÍTANI, és azt a részére kézbesíteni kell. (7) Az ügydöntő határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell a terheltet a kártalanítási igényének jogalapjáról, arról, hogy választása szerint igényét egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesítheti, az igény érvényesítésének határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő elmulasztásának jogvesztő jellegéről.

Question 171

JOGERŐS HATÁROZAT KÖVETKEZMÉNYEI

Answer 171

456. § (1) A bíróság JOGERŐS ügydöntő határozata VÉGLEGES, MINDENKIRE KÖTELEZŐ döntést tartalmaz a VÁDRÓL, illetve a terhelt BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGÉRŐL, a büntetőjogi KÖVETKEZMÉNYEKRŐL V EZEK HIÁNYÁRÓL. Az ügydöntő határozat a jogerőre emelkedését követően kizárólag RENKÍVÜLI JOGORVOSLATTAL vagy KÜLÖNLEGES ELJÁRÁS eredményeként változtatható meg. (2) * Ha a vádról rendelkező ügydöntő határozat jogerőre emelkedik, az abban ELBÍRÁLT CSELEKMÉNY miatt a terhelttel szemben ÚJABB BÜNTETŐELJÁRÁS NEM FOLYTATHATÓ. (3) Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően kell a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés VÉGREHAJTÁSÁT MEGKEZDENI, az abban foglaltakat teljesíteni, illetve a jogerőre emelkedést követően ÁLLNAK az ELÍTÉLÉSHEZ, a FELMENTÉSHEz vagy az eljárás MEGSZÜNTETÉSÉHEZ fűződő jogkövetkezmények. (4) A jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés VÉGREHAJTÁSÁT, illetve az abban foglaltak TELJESÍTÉSÉT az e törvényben meghatározott esetekben a bíróság FELFÜGGESZTHETI V FÉLBESZAKÍTHATJA.

Question 172

A fellebbezés az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését MELY részben függeszti fel?

Answer 172

A fellebbezés az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését abban a részben függeszti fel, amelyet a fellebbezés folytán eljáró bíróság FELÜLBÍRÁL. Az ügydöntő határozat RÉSZLEGESEN EMELKEDIK JOGERŐRE, ha van olyan rendelkezése, amelyet a fellebbezés folytán eljáró bíróság nem bírál felül.

Question 173

MIKOR EMELKEDIK A HATÁROZAT JOGERŐRE?

Answer 173

458. § (1) Az 1.fokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre, amikor a) azt kihirdették, feltéve, hogy ellene e törvény a FELLEBBEZÉST KIZÁRJA, b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy az ügydöntő határozatot TDOMÁSUL VESZIK, vagy a FELLEBBEZÉST VISSZAVONTÁK, c) a fellebbezési HATÁRIDŐ fellebbezés BEJELENTÉSE NÉLKÜL telt el, illetve d) * a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát HELYBENHAGYTA. (2) A 2.fokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre, amikor a) azt meghozták, feltéve, hogy HARMADFOKÚ bírósági eljárásnak NINCS HELYE, b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy az ügydöntő határozatot tudomásul veszik, vagy a fellebbezést visszavonták, c) a fellebbezésre nyitva álló határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, illetve d) * a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát helybenhagyta. (3) A harmadfokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre, amikor azt meghozták. (4) A BÜNTETŐVÉGZÉS azon a napon emelkedik jogerőre, amikor a) a tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztésére jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy NEM KÉRIK TÁRGYALÁS TARTÁSÁT, b) a tárgyalás tartása iránti INDÍTVÁNYT VISSZAVONTÁK, vagy c) a tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztésére nyitva álló HATÁRIDŐ ilyen indítvány előterjesztése nélkül TELT EL. (5) * Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint - az elkobzást, a vagyonelkobzást, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő rendelkezés, valamint a lefoglalás megszüntetéséről szóló rendelkezés, illetve a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés kivételével - abban az esetben is jogerőre emelkedik, ha az ügydöntő határozat ellen kizárólag a vádlott ÖRÖKÖSE, a MAGÁNFÉL, vagy a VAGYONI ÉRDEKELT jelentett be fellebbezést, vagy a fellebbezésre részükre nyitva álló határidő még nem telt el.

Question 174

MI AZ A JOGERŐSÍTŐ ZÁRADÉK?

Answer 174

459. § (1) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően a határozatra vezetett záradékkal TANÚSÍTJA az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének a tényét és a jogerőre emelkedés napját (a továbbiakban: jogerősítési záradék). (2) Az ügydöntő határozat részleges jogerőre emelkedése esetén a jogerősítési záradékban fel kell tüntetni azt a napot, amikor a határozat részlegesen jogerőre emelkedett, valamint azt, hogy a határozat mely rendelkezése lett jogerős. (3) A jogerő megállapításáról tájékoztatni kell azokat a személyeket, akik a jogerőssé vált ügydöntő határozat ellen fellebbezés benyújtására voltak jogosultak.

Question 175

NEM ÜGYDÖNTŐ VÉGZÉS VÉGLEGESSÉ VÁLÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI?

Answer 175

460. § (1) A nem ügydöntő végzés a véglegessé válását követően - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - NEM VÁLTOZTATHATÓ MEG. (2) A nem ügydöntő végzés azon a napon válik véglegessé, amikor a) azt meghozták vagy kihirdették, feltéve, hogy ellene e törvény a FELLEBB KIZÁRJA, b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy a nem ügydöntő végzést tudomásul veszik vagy a fellebbezést visszavonták, c) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, illetve d) a fellebbezést ELUTASÍTOTTÁK, vagy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzését HELYBENHAGYTA. (3) A nem ügydöntő végzést a VÉGLEGESSÉ VÁLÁSÁRA TEKINTET NÉLKÜL kell teljesíteni, illetve végrehajtani, kivéve, ha a nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés halasztó hatályát e törvény kimondja. (4) Kivételesen indokolt esetben mind a nem ügydöntő végzést hozó, mind a fellebbezés folytán eljáró bíróság felfüggesztheti a nem ügydöntő végzés teljesítését, illetve végrehajtását.

Question 176

A tárgyalás megnyitásának mozzanatai

Answer 176

514. § (1) A tárgyalást a VÁD TÁRGYÁNAK A MEGJELÖLÉSÉVEL az egyesbíró vagy a tanács elnöke nyitja meg, ezután a hallgatóságot a rend megtartására és a rendzavarás következményeire FIGYELMEZTETI. KÖZLI a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, az ügyész és a védő NEVÉT. (2) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke SZÁMBA VESZI A MEGJELENTEKET és megállapítja, hogy az idézettek és értesítettek JELEN VANNAK-E, ettől függően megvizsgálja, hogy a tárgyalást MEG LEHET-E TARTANI. (3) Ha a VÁDLOTT JELENLÉTE a tárgyaláson KÖTELEZŐ, és szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, a bíróság INTÉZKEDIK a vádlott jelenlétének biztosítása iránt. (4) Ha feltehető, hogy az elővezetés a kitűzött tárgyalási határnapon észszerű időn belül eredményre vezet, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a lehetőséghez képest intézkedik, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent tanút AZONNAL VEZESSÉK ELŐ. (5) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a távol maradt ÜGYÉSZT ÉS SZAKÉRTŐT a tárgyaláson való megjelenésre HÍVJA FEL. Az ügyész felhívása az ügyészség vezetője útján történik. (6) A (2)-(5) bekezdés rendelkezéseit a folytatólagos tárgyalásra is alkalmazni kell. 515. § (1) A bíróság az ügyész, a vádlott, illetve a védő MEGHALLGATÁSA UTÁN dönt a tárgyalás megkezdéséről, ha olyan személy maradt távol a tárgyalásról, akinek a távolléte a tárgyalás megtartását nem akadályozza. (2) Ha a tárgyalás megtartásának NINCS AKADÁLYA, az egyesbíró vagy a tanács elnöke felhívja a tanúkat - a sértett kivételével - a tárgyalóterem ELHAGYÁSÁRA, és figyelmezteti őket az igazolatlan eltávozás következményeire. (3) A szakértőt csak akkor kell távozásra felhívni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja, egyébként a szakértő a tárgyaláson annak kezdetétől fogva jelen lehet. (4) * A tárgyalási IDŐKÖZ BE NEM TARTÁSA miatt a tárgyalást nem kell elhalasztani, ha a vádlott és a védő egybehangzóan indítványozza a tárgyalás megtartását vagy ha a tárgyalás megtartásához hozzájárul. (5) Ha a büntetőeljárásban védő részvétele nem kötelező, és a meghatalmazott védő a tárgyaláson nem jelent meg, a tárgyalást akkor lehet elhalasztani, ha a) a vádlott ezt INDÍTVÁNYOZZA és b) a meghatalmazott védő értesítése nem volt szabályszerű, illetve nem állapítható meg, hogy az szabályszerű volt-e. (6) Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a bíróság a tárgyalást ELHALASZTJA. 516. § (1) Az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás MEGKEZDÉSE ELŐTT a) indítványozhatja az ügy áttételét, egyesítését vagy elkülönítését, b) indítványozhatja az egyesbíró vagy a tanács elnöke, tagja, illetve a jegyzőkönyvvezető kizárását, illetve c) más olyan körülményt jelölhet meg, amely a tárgyalás megtartását akadályozhatja, illetve amelyet a tárgyalás megkezdése előtt figyelembe kell venni. (2) A vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt az ügyész kizárását indítványozhatja.

Question 177

A tárgyalás megkezdése

Answer 177

517. § (1) Ha az egyesbíró vagy a tanács elnöke megállapítja, hogy a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, és a tanú, illetve a szakértő elhagyta a tárgyalótermet, a bíróság a tárgyalást megkezdi. (2) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke felhívására a) az ügyész ismerteti a vád lényegét, ha az az előkészítő ülés során nem történt meg, vagy ha azt a sértett azért indítványozza, mert az előkészítő ülésen nem volt jelen, b) a jelen lévő sértett, illetve képviselője nyilatkozik arról, hogy érvényesít-e POLGÁRI JOGI IGÉNYT; ha a sértett polgári jogi igényt kíván érvényesíteni, az egyesbíró vagy a tanács elnöke felhívja őt igényének ismertetésére, ezután a tanúként kihallgatandó sértett a tárgyalótermet elhagyja. (3) A vádlott vagy - a vádlott hozzájárulásával - a védő indítványára a vád lényegének ismertetése mellőzhető. (4) Ha a bíróság az előkészítő ülésen a BŰNÖSSÉGET BEISMERŐ nyilatkozatot ELFOGADTA, a vád ismertetése helyett a bíróság az ERRŐL HOZOTT VÉGZÉS lényegét ismerteti.

Question 178

A tárgyalás folytonossága

Answer 178

518. § (1) A bíróság a megkezdett tárgyalást az ügy befejezéséig LEHETŐLEG NEM szakítja meg. Ha az ügy terjedelme miatt vagy egyéb okból szükséges, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a megkezdett tárgyalást LEGFELJEBB 8 NAPRA félbeszakíthatja, a bíróság pedig - bizonyítás céljából, vagy más fontos okból - a tárgyalást ELNAPOLHATJA. (2) Az (1) bekezdés esetén a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha - az elnapolás okára tekintettel - KÉTSÉGES, hogy a tárgyalást 6 hónapon belül folytatni lehet. (3) A tárgyalást ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a TANÁCS ÖSSZETÉTELÉBEN nem történt változás, egyébként a tárgyalást meg kell ismételni. Ha a korábbi tárgyalási határnap óta 6 hónap eltelt, a tárgyalást az ügyész, a vádlott vagy a védő INDÍTVÁNYÁRA meg kell ismételni. A bíróság a tárgyalást a tárgyalás korábbi anyaga LÉNYEGÉNEK ISMERTETÉSÉVEL ismétli meg. (4) Miután a bíróság a tárgyalás korábbi anyagának lényegét ismertette, figyelmezteti az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre ÉSZREVÉTELT tehet, illetve az ismertetés KIEGÉSZÍTÉSÉT vagy eljárási cselekmény ISMÉTELT ELVÉGZÉSÉT indítványozhatja.

Question 179

A bizonyítási indítványok

Answer 179

519. § (1) A bizonyítási eljárás során az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, illetve az ŐT ÉRINTŐ KÖRBEN a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt INDÍTVÁNYOKAT ÉS ÉSZREVÉTELEKET tehet. (2) Az indítványozott bizonyításról és annak sorrendjéről az egyesbíró vagy a tanács elnöke dönt. (3) Az ügyészség által indítványozott bizonyítás rendszerint megelőzi a vádlott és a védő által indítványozott bizonyítás lefolytatását. (4) A bíróság mellőzheti a bizonyítást a) * az ügyészség, a vádlott és a védő által VALÓSNAK ELFOGADOTT tények tekintetében, vagy b) az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a FELELŐSSÉGRE VONÁS szempontjából NINCS JELENTŐSÉGE. 520. § (1) Az ügyészség, a vádlott, illetve a védő a tárgyalás ELŐKÉSZÍTÉSE TÁN - az (5)-(6) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények nélkül - akkor terjeszthet elő bizonyítási indítványt, ha a) az indítvány alapjául szolgáló tény vagy bizonyítási eszköz az előkészítő ülést KÖVETŐEN KELETKEZETT, vagy arról az indítványozó ÖNHIBÁJÁN KÍVÜL az előkészítő ülést KÖVETŐEN SZERZETT TUDOMÁST, vagy b) az indítvány valamely bizonyítási eszköz bizonyító erejének, bizonyítás eredményének CÁFOLATÁRA SZOLGÁL, feltéve, hogy ennek módja, eszköze csak a LEFOLYTATOTT BIZONYÍTÁSBÓL VÁLT számára felismerhetővé. (2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az indítvány az annak alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítási eszközről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül terjeszthető elő, egyidejűleg az indítványozó köteles a tudomásszerzés időpontját és az ÖNHIBA HIÁNYÁT valószínűsíteni. (3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az indítvány a lefolytatott bizonyítástól számított 15 napon belül terjeszthető elő, egyidejűleg az indítványozó köteles az indítványozott bizonyítás UTÓLAGOS FELISMERHETŐSÉGÉT, és a lefolytatott bizonyítás CÁFOLATÁRA VALÓ ALKALMASSÁGÁT valószínűsíteni. (4) A bíróság a bizonyítási indítványt abból a szempontból vizsgálja meg, hogy az indítványozott bizonyítás a tényállás TISZTÁZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES-E majd elbírálja, hogy az indítványt az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint terjesztették-e elő. (5) Ha az indítványozott bizonyítás NEM SZÜKSÉGES a tényállás tisztázásához, az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseivel ellentétesen előterjesztett indítványt a bíróság ÉRDEMI INDOKLÁS NÉLKÜL is elutasíthatja. (6) Ha az indítványozott bizonyítás lefolytatása nélkül a tényállás nem tisztázható, a bíróság az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseivel ellentétesen előterjesztett indítványnak IS HELYT AD. Ebben az esetben a bíróság - feltéve, hogy az indítvány előterjesztése az eljárás elhúzására alkalmas - az ügyészség indítványa esetén tájékoztathatja az ügyészség vezetőjét, egyebekben rendbírsággal sújthatja az indítványozót. (7) Az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a bizonyíték kirekesztésre irányuló indítvány előterjesztése esetén is. (8) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezéseit a sértett és a vagyoni érdekelt indítványára is megfelelően alkalmazni kell az első olyan tárgyalási határnapot követően, amelyen a sértett, illetve a vagyoni érdekelt JELEN VOLT, vagy e törvény rendelkezései szerint JELEN LEHETETT.

Question 180

HOGY ALAKUL A BIZONYÍTÁS A TÁRGYALÁSON, HA A BÍRÓSÁG ELFOGADTA A BŰNÖSSÉGET BEISMERŐ NYILATKOZATOT AZ ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉSEN?

Answer 180

521. § (1) Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, - a vádirati tényállás megalapozottságára - és a bűnösség kérdésére NEM FOLYTATHATÓ LE további bizonyítás! (2) Az ügyészség, a vádlott és a védő az (1) bekezdés korlátai között indítványozhat bizonyítást. (3) Ha a bíróság az (1) bekezdés korlátai között lefolytatott bizonyítás eredményéhez képest úgy látja, hogy a tényállás, illetve a Btk. szerinti minősítés változása folytán a bűnösséget beismerő NYILATKOZAT ELFOGADÁSÁNAK NEM LETT VOLNA HELYE, az erről hozott végzést az ügyészség és a vádlott nyilatkozatának beszerzése után hatályon kívül helyezheti. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásáról hozott végzéshez fűződő, e törvényben meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, valamint az ügyészség, a vádlott és a védő tizenöt napon belül az 520. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott korlátok nélkül terjesztheti elő indítványait.

Question 181

Az eljárás felfüggesztése

Answer 181

535. § (1) Az eljárás felfüggesztésének a tárgyalás MEGKEZDÉSE UTÁN IS helye van a 487. §-ban, a 488. § (1) bekezdésében, valamint a 489. §-ban és a 490. §-ban meghatározott okokból. 487. § A bíróság felfüggeszti az eljárást, ha a vádlott tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt nem képes az e törvényben meghatározott jogait gyakorolni és kötelezettségeit teljesíteni. 488. § (1) A bíróság felfüggesztheti az eljárást, ha a) a vádlott ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, b) a vádirat hiányosságainak pótlása vagy eljárási cselekmény elvégzése iránt intézkedett, c) jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges, d) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni, e) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás kezdődik, f) * nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai elfogatóparancs alapján más állam hatósága a vádlott átadását vagy kiadatását elhalasztotta, g) nemzetközi büntetőbíróság a joghatósága alá tartozó ügyben a magyar hatóságot a büntetőeljárás átadása érdekében megkeresi, h) * ha a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, vagy i) * a külföldi igazságügyi hatóság a vádlott kiadatásának vagy átadásának a végrehajtását a külföldön folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatására vagy a külföldön kiszabott szabadságvesztés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására tekintettel elhalasztotta. 489. § (1) A bíróság az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy indítványra kezdeményezheti. (2) A bíróság a Kúriának az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy indítványra kezdeményezheti. (3) Az Alkotmánybíróság és a Kúria eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. 490. § (1) A bíróság az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását az Európai Unió alapját képező szerződésekbe foglalt szabályok szerint hivatalból vagy indítványra kezdeményezheti. (2) Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A bíróság a végzésben meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Unió Bíróságának előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállás és az érintett magyar jogszabályok lényegét. A bíróság a végzését az Európai Unió Bírósága számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul kézbesíti az igazságügyért felelős miniszter részére is. (3) A bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról végzéssel határoz. (2) Ha a bíróság az eljárást a vádlott tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt vagy azért függesztette fel, mert a vádlott ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendelheti el, vagy a lefoglalt dolog állami tulajdonba vételéről határozhat.

Question 182

A tárgyalás megkezdése után áttételnek csak akkor van helye, ha

Answer 182

Az ügy áttétele, egyesítés, elkülönítés 536. § (1) A tárgyalás megkezdése után áttételnek csak akkor van helye, ha - az ügy elbírálása a bíróság HATÁSKÖRÉT MEGHALADJA, - katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik vagy - a 21. § (5)-(6) bekezdése szerint az ügy elbírálására más bíróság KIZÁRÓLAGOSAN illetékes. (2) Az ügyeket a 146-147. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén a tárgyalás megkezdése után is lehet egyesíteni vagy el lehet különíteni.

Question 183

Ha a bíróság tanácsban jár el, a tárgyalás elnapolása után, szükség esetén tanácsülésen is határozhat MIRŐL?

Answer 183

Határozatok tárgyaláson kívül 537. § (1) Ha a bíróság tanácsban jár el, a tárgyalás elnapolása után, szükség esetén tanácsülésen is határozhat a) az ügy áttételéről, b) az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről, c) az eljárás felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről, valamint d) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés FENNTARTÁSÁRÓL. (2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben, a tárgyaláson kívül a tanács elnöke határoz. (3) A bíróság a tárgyalás elnapolása után a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés ELRENDELÉSÉRŐL ülésen határoz. Az ülésre a 494. § (3) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

Question 184

A vádlott kihallgatása

Answer 184

522. § (1) * A bizonyítási eljárás a VÁDLOTT KIHALLGATÁSÁVAL KEZDŐDIK. Ha a vádlott az előkészítő ülésen vallomást tett, a kihallgatása - a védő hozzájárulásával - abban a körben, amelyre az előkészítő ülésen már vallomást tett, MELLŐZHETŐ. (2) A vádlottat rendszerint a még ki nem hallgatott vádlott-társai távollétében kell kihallgatni. (3) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke hivatalból, továbbá az ügyész, vagy a vádlott védelme érdekében a vádlott vagy a védő indítványára a vádlott kihallgatásának tartamára a tárgyalóteremből ELTÁVOLÍTTATJA azt a már kihallgatott vádlott-társat, akinek jelenléte a vádlottat a kihallgatása során zavarná. (4) A vádlott - a tárgyalás rendjének zavarása nélkül - a tárgyalás alatt is tanácskozhat a védőjével, de a kihallgatása közben ezt csak az egyesbíró vagy a tanács elnökének engedélyével teheti meg. (5) Ha a vádlott személyes adatairól a nyomozás vagy a bírósági eljárás során korábban már nyilatkozott, az ügyiratokban rögzített adatok egyeztetését a tárgyaláson kívül bírósági fogalmazó, bírósági titkár vagy bírósági ügyintéző is elvégezheti, az egyesbíró vagy a tanács elnöke csak az egyeztetés megtörténtét és az adatokban bekövetkezett esetleges változásokat rögzíti. 523. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a TERHELTI FIGYELMEZTETÉSEN kívül a vádlottat figyelmezteti arra, hogy a bizonyítási eljárás során KIHALLGATOTTAKHOZ KÉRDÉSEKET INTÉZHET, indítványokat és észrevételeket tehet. A figyelmeztetés kiterjed arra is, hogy HA a vádlott NEM TESZ VALLOMÁST, a terheltként tett korábbi vallomásának lényege ismertethető vagy felolvasható. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetést követően, a vádlott VALLOMÁST KÍVÁN tenni, az egyesbíró vagy a tanács elnöke kérdést intéz a vádlotthoz, hogy a BŰNÖSSÉGET BEISMERI-E. (3) A vádlott a vádra vonatkozó, a védekezését is magába foglaló vallomását összefüggően adhatja elő. (4) A bíróság tagjai után az ügyész, a védő, a sértett, valamint az őt érintő körben a vagyoni érdekelt és a szakértő - ebben a sorrendben - kérdéseket intézhet a vádlotthoz. (5) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a kérdésre a feleletet megtiltja, ha a kérdés feltételét BE TÖRVÉNY TILTJA, illetve megtilthatja, ha az ismételten ugyanarra a tényre irányul. (6) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a kérdezés módja a vádlott emberi méltóságát ne sértse. 524. § (1) * Ha a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekményben a tárgyaláson ismerte be a bűnösségét, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására az 504. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. (2) Ha a bíróság nem látja akadályát az ügy befejezésének, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja, majd a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja.

Question 185

A vádlott korábbi vallomása

Answer 185

525. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke hivatalból ismerteti, illetve az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja a vádlott nyomozás során és az előkészítő ülésen tett vallomásának lényegét a 429. § (3) bekezdése esetén, továbbá, ha a vádlott a tárgyaláson nem kíván vallomást tenni vagy ismeretlen helyen tartózkodik. (2) A vádlott korábbi - az eljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett - vallomása részeinek a lényege akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha a vádlott vallomása a korábbi vallomásától eltér. (3) A korábbi vallomás részeinek a lényege csak akkor ismertethető, ha az ismertetésben foglalt tényekre és körülményekre a vádlotthoz kérdést intéztek, illetve a vádlott e tényekre és körülményekre a tárgyaláson vallomást tett. Az egyesbíró vagy a tanács elnöke gondoskodik arról, hogy az ismertetés a tényállás megállapításához szükséges mértékű legyen. (4) Ha a vádlott kihallgatását a bíróság azért mellőzte, mert a vádlott az előkészítő ülésen vallomást tett, az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára az előkészítő ülésen tett vallomását ISMERTETNI KELL.

Question 186

A tanú kihallgatása

Answer 186

526. § (1) A tanúk közül rendszerint a sértettet kell elsőként kihallgatni. (2) A tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen. (3) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a különleges bánásmódot igénylő tanú védelme érdekében az ügyész, a vádlott, a védő vagy a tanú indítványára, illetve hivatalból a tárgyalóteremből eltávolíttatja azt a vádlottat vagy a hallgatóság közül azt, akinek jelenléte a különleges bánásmódot igénylő tanút a kihallgatása során zavarná. A bíróság a tanú vallomásának lényegét később a vádlottal ismerteti. (4) A bíróság tagjai után az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, valamint az őt érintő körben a vagyoni érdekelt és a szakértő - ebben a sorrendben - kérdéseket intézhet a tanúhoz. (5) A tanú kihallgatására az 523. § (5)-(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

Question 187

A tanú korábbi vallomása

Answer 187

527. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tanúnak az eljárás során korábban tett vallomásának lényegét HIVATALBÓL ISMERTETHETI vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha a) a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, vagy az tartós külföldi tartózkodása miatt nem lehetséges, b) * a tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul vagy a 177. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott esetben megtagadja, c) a tárgyalást az 518. § (3) bekezdése alapján meg kell ismételni, d) a tanú a 181. § alapján írásban tett vallomást, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek. (2) * Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az egyesbíró vagy a tanács elnöke hivatalból vagy indítványra a tanú korábban tett vallomásának LÉNYEGÉT ISMERTETI, a vallomását felolvassa vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja, a) annak érdekében, hogy a 163. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazhatóságát tisztázza, vagy b) ha a tanú vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a tanú tárgyaláson történő kihallgatása nem indokolt, azt a bíróság sem tartja szükségesnek, és azt az ügyész, a vádlott vagy a védő SEM INDÍTVÁNYOZZA. 528. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára, vagy hivatalból ismertetheti a tanú korábban tett vallomásának részeit, ha a tanú a történtekre nem emlékszik, vagy ha a tárgyaláson tett és a korábban tett tanúvallomása között ellentét van. (2) A korábban tett vallomás részeinek ismertetésére csak akkor kerülhet sor, ha az ismertetésben foglalt tényekre és körülményekre a tanúhoz kérdést intéztek, illetve a tanú e tényekre és körülményekre a tárgyaláson vallomást tett. Az egyesbíró vagy a tanács elnöke gondoskodik arról, hogy az ismertetés a tényállás megállapításához szükséges mértékű legyen.

Question 188

A szakértő meghallgatása A szakvélemény lényegének ismertetése és felolvasása

Answer 188

A szakértő meghallgatása 529. § (1) A 196. § (2) bekezdésében foglalt figyelmeztetést követően a szakértőt a tanú kihallgatására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell meghallgatni. (2) A szakértő a meghallgatása során az írásban előterjesztett szakvéleményét vagy feljegyzéseit igénybe veheti, és szemléltető eszközöket alkalmazhat. A szakvélemény lényegének ismertetése és felolvasása 530. § (1) Az írásban előterjesztett szakvélemény lényegét az egyesbíró vagy a tanács elnöke ismerteti vagy az ügyész, a vádlott, vagy a védő indítványára felolvassa, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja. (2) Ha a szakvélemény lényegének ismertetése vagy felolvasása után a) a 197. § (1) bekezdése alapján a szakértő meghallgatása szükséges, vagy b) az ügyész, a vádlott, a védő vagy a sértett a szakértőhöz kérdést kíván feltenni, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni.

Question 189

Az iratok lényegének ismertetése és felolvasása

Answer 189

531. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tárgyaláson ismerteti a bizonyítás eszközéül szolgáló iratok LÉNYEGÉT. (2) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügyész, a védő vagy a vádlott indítványára elrendelheti, hogy az iratok lényegének ismertetése helyett az iratok meghatározott részének FELOLVASÁSÁRA kerüljön sor. (3) A tárgyaláson csatolt, valamint benyújtott iratokat az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékeli.

Question 190

Bizonyítás felvétele kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján

Answer 190

534. § (1) * Ha a bizonyítás tárgyaláson nem végezhető el vagy rendkívüli nehézségbe ütközik, kiküldött bíróként az egyesbíró vagy a tanács egy tagja jár el, vagy - szükség esetén - azonos hatáskörű más bíróságot keres meg. A bizonyítás felvételéről az ügyészséget, a vádlottat és védőjét, valamint a sértettet értesíteni kell. (2) A megkeresett bírósággal közölni kell a vádlott, a védő és a sértett nevét és elérhetőségét, a bizonyítás során tisztázandó tényállást, a kihallgatandó személyek nevét és elérhetőségét, valamint azt, hogy milyen körülményekre kell őket kihallgatni. A megkeresett bíróság részére meg kell küldeni azokat az ügyiratokat vagy az ügyiratok másolatát, amelyek a megkeresés teljesítéséhez szükségesek. (3) A megkeresett bíróság a megkeresést 1 hónapon belül teljesíti. Ha a megkeresett bíróság a megkeresést egy hónapon belül nem teljesítette, a teljesítés akadályát a megkereső bírósággal közli. Ha a megkeresés teljesítésére részben azonos hatáskörű más bíróság illetékes, a megkeresett bíróság - a rá háruló bizonyítás felvétele után - az ügyiratokat az illetékes más bíróságnak küldi meg, és erről a megkereső bíróságot tájékoztatja. (4) A kiküldött bíró és a megkeresett bíróság eljárásáról felvett jegyzőkönyvet a tárgyaláson fel kell olvasni.

Question 191

Bírói szemle

Answer 191

533. § (1) A tárgyaláson az egyesbíró vagy a tanács elnöke mutatja fel a tárgyi bizonyítási eszközt. Ha ez nem lehetséges, a tárgyi bizonyítási eszköz fényképét kell bemutatni, és ismertetni kell a leírását. (2) A bíróság hivatalból vagy indítványra szemlét tart a tárgyalás keretében. (3) A bírói szemlét a bíróság vagy annak kiküldött tagja tartja.

Question 192

Az eljárási cselekményről készített felvétel felhasználása

Answer 192

532. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárási cselekményről készített kép-, hang- vagy kép- és hangfelvételt a tárgyaláson hivatalból vagy az ügyész, a vádlott, illetve a védő indítványára bemutathatja. (2) Ha a felvétel a terhelt vagy a tanú vallomását tartalmazza, a vallomást tartalmazó rész bemutatására az 525. § és 527-528. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

Question 193

A bizonyítási eljárás befejezése | A bizonyítási eljárás újra megnyitása

Answer 193

540. § A bizonyítási eljárás lefolytatása után, ha bizonyítási indítványt nem tettek, vagy azt a bíróság elutasította, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, és felhívja a jogosultakat a perbeszédek és a felszólalások megtartására. A bizonyítási eljárás újra megnyitása 547. § A bíróság az ügydöntő határozat meghozatala előtt a bizonyítási eljárást újra megnyitja, ha ezt a perbeszédekben, a felszólalásokban vagy az utolsó szó jogán elhangzottakban foglaltak miatt SZÜKSÉGESNEK tartja.

Question 194

A vád módosítása

Answer 194

538. § (1) Ha az ügyészség - a vád tárgyává tett és azokkal összefüggő tények tekintetében - úgy látja, hogy a vádlott a) MÁS BCS-BEN bűnös vagy a vádirati MINŐSÍTÉS szerinti bűncselekmény súlyosabban vagy enyhébben minősül, a vádat megváltoztatja, b) más bűncselekményben IS BŰNÖS, mint amely miatt ellene vádat emelt, a vádat KITERJESZTI. (2) A vád módosítása esetén az ügyészség ÚJABB INDÍTVÁNYT tesz a büntetés kiszabására, illetve intézkedés alkalmazására, vagy a vádiratban erre vonatkozóan tett indítványát fenntartja. (3) Az ügyészség az (1) bekezdés esetén a tárgyalás elnapolását is indítványozhatja. (4) Az ügyészség a vádat legkésőbb az ügydöntő határozat MEGHOZATALÁIG módosíthatja. (5) A vád megváltoztatása esetén a bíróság a tárgyalást ELNAPOLHATJA, ha azt az ügyész vagy - a védelem előkészítése érdekében - a vádlott, illetve a védő indítványozza. (6) A vád kiterjesztése esetén a bíróság a tárgyalást LEGALÁBB 8 NAPRA a vádlott és a védő EGYÜTTES INDÍTVÁNYÁRA elnapolja vagy hivatalból ELNAPOLHATJA, vagy azt az ügyet, amelyre a vádat kiterjesztették, ELKÜLÖNÍTI. (7) Az ügyet át kell tenni, ha a módosított vád elbírálása a bíróság hatáskörét meghaladja, katonai büntetőeljárás hatálya alá, vagy a 21. § (5)-(6) bekezdésére figyelemmel más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik.

Question 195

A vád ejtése

Answer 195

539. § (1) Az ügyészség ejti a vádat, ha a bizonyítás alapján arra a meggyőződésre jut, hogy a) a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, b) a bűncselekményt nem a vádlott követte el vagy c) a bűncselekmény nem közvádra üldözendő. (2) Az ügyészség az ügydöntő határozat meghozataláig ejtheti a vádat, a vád ejtését indokolni köteles. (3) Ha a vád ejtése esetén a sértett pótmagánvádlóként történő fellépésének helye van, a bíróság a tárgyalást elnapolja, és 15 napon belül kézbesíti a sértettnek az ügyészség vád ejtését tartalmazó nyilatkozatát. (4) A bíróság a nyilatkozat kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja a sértettet a pótmagánvádlóként történő fellépés lehetőségéről, feltételeiről, valamint a pótmagánvádló jogairól és kötelezettségeiről. (5) Ha az ügyészség a vádat az (1) bekezdés c) pontjában foglalt ok miatt ejtette, a bíróság arról is tájékoztatja a sértettet, hogy a pótmagánvádlóként történő fellépés helyett a MAGÁNVÁDRA ÜLDÖZENDŐ bűncselekmény miatt a vádat magánvádlóként képviselheti. A bíróság tájékoztatást ad a magánvádlóként történő fellépés feltételeiről, a magánvádló jogairól és kötelezettségeiről, valamint arról is, hogy HA A MAGÁNINDÍTVÁNY hiányzik, a sértettnek a nyilatkozatát pótolnia kell. (6) A sértett az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás kézhezvételét követő 1 hónapon belül léphet fel magánvádlóként, és ha a magánindítvány hiányzik, a nyilatkozatát e határidőn belül pótolhatja. Ha a sértett magánvádlóként lép fel, pótmagánvádlóként nem léphet fel.

Question 196

A perbeszéd, a felszólalás és az utolsó szó joga

Answer 196

541. § (1) Az ügyész és a védő PERBESZÉDET tart, a vádlott, a sértett és a vagyoni érdekelt FELSZÓLALHAT. (2) Ha a sértett és a vagyoni érdekelt érdekében több képviselő jár el, a felszólalást - megegyezésük szerint - egyikük tartja. (3) Ha a védő NINCS JELEN a tárgyaláson, a perbeszédet a VÁDLOTT adhatja elő. (4) A perbeszéd írásban is benyújtható a bíróságnak. Ebben az esetben a perbeszédet kézbesíteni kell az ügyészségnek, a vádlottnak és a védőnek. (5) Ha a perbeszédet írásban nyújtják be, a perbeszéd szóbeli előadásakor elegendő a perbeszéd lényegének ismertetése. 542. § (1) Ha az ügyész a vádlott bűnösségét megállapíthatónak tartja, a perbeszédében a jogszabályokat is megjelölve indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a) a vádlottat mely tények alapján, milyen bűncselekményben mondja ki bűnösnek, b) milyen büntetést szabjon ki, illetve intézkedést alkalmazzon, c) milyen egyéb rendelkezést tegyen. (2) * Az ügyész a perbeszédében a büntetés, illetve az intézkedés meghatározott mértékére, illetve tartamára nem tehet indítványt. (3) * Ha a bíróság az előkészítő ülésen fogadta el a bűnösséget beismerő nyilatkozatot, az ügyész a perbeszédében a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványát a vádlott terhére nem változtathatja meg. (4) Az ügyész a perbeszédében a jogszabályokat is megjelölve, indokolt indítványt tesz a VÁDLOTT FELMENTÉSÉRE, ha a bizonyítás eredménye alapján arra a meggyőződésre jut, hogy a) nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése, vagy az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el, vagy b) a vádlott javára a BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés, tévedés, jogos védelem, illetve végszükség állapítható meg. 543. § (1) Az ügyész után a sértett és a vagyoni érdekelt felszólalhat. (2) A sértett kifejtheti a vád tárgyára vonatkozó álláspontját, és nyilatkozhat arról, hogy kívánja-e a vádlott bűnösségének megállapítását és megbüntetését. (3) A magánfél a polgári jogi igényét érintő körben indítványt tehet, ezt indokolhatja, távolléte esetén az előterjesztett polgári jogi igényt az ügyiratokból kell felolvasni. (4) A vagyoni érdekelt a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érintő körben indítványt tehet. 544. § (1) A felszólalások után a védő perbeszéde következik. (2) Több vádlott esetén a perbeszédek sorrendjét az egyesbíró vagy a tanács elnöke határozza meg. (3) A perbeszédek és a felszólalások után, azok sorrendjében viszonválaszoknak van helye. A viszonválaszra további viszonválasz adható, utoljára a védő, illetve a vádlott szólhat. (4) A perbeszédek, felszólalások, illetve a viszonválaszok után, ha a vádlott hallássérült, kérésére lehetőséget kell biztosítani számára a jegyzőkönyv elolvasására. 545. § Az ügydöntő határozat meghozatala előtt az utolsó szó joga a vádlottat illeti. 546. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a perbeszéd, a sértett felszólalása és az utolsó szó jogán előadottak közben a szót nem lehet megvonni. (2) Ha a perbeszéd vagy az utolsó szó jogán előadottak az eljárás elhúzását célozzák, az egyesbíró vagy a tanács elnöke az érintettet erre figyelmezteti, ismételt esetben a szót megvonhatja. (3) A perbeszéd, a sértett felszólalása és az utolsó szó jogán előadottak nem szakíthatók félbe, kivéve, ha bűncselekményt megvalósító kifejezést foglalnak magukban vagy rendzavarást keltenek.

Question 197

A tanácskozás és a szavazás

Answer 197

450. § (1) A bíróság tanácsa a határozatát tanácskozás után szavazással hozza meg. Ha a szavazás nem egyhangú, a határozatot a többségi szavazat dönti el. (2) A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, az elnök utolsónak adja le a szavazatát. Ha a büntetés kiszabása vagy az intézkedés alkalmazása kérdésében a szavazás nem egyhangú, a szavazattöbbséget úgy kell megállapítani, hogy a legsúlyosabb jogkövetkezmény mellett leadott szavazat a hozzá legközelebb esőt erősíti, és ahhoz kell számítani. (3) * A kisebbségi véleményen lévő bíró írásba foglalt különvéleményének kezelésére és megtekintésére a 447. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tárgyalásról készített jegyzőkönyvben legkésőbb a határozat kihirdetésekor rögzíteni kell, hogy különvéleményt foglaltak írásba. (4) A tanácskozás és a szavazás titkos. A tanácskozáson és a szavazásnál az eljáró tanács elnökén és tagjain kívül csak a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. (5) Ítélethozatalnál a bíróság megállapítja a tényállást, és annak alapján dönt arról, hogy a vádlott bűnös-e, és ha igen, milyen bűncselekményben, majd arról, hogy milyen büntetést kell kiszabni, illetve milyen intézkedést kell alkalmazni, továbbá dönt arról, hogy milyen egyéb rendelkezéseket kell hozni. (6) A tárgyaláson felmerült nem érdemi kérdések a tárgyaláson halk tanácskozásban is eldönthetők.

Question 198

A határozathozatal és a határozat kihirdetése

Answer 198

549. § (1) A perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán elhangzottakat követően a bíróság az ügydöntő határozat meghozatala céljából visszavonul. A határozathozatal során a határozat RENDELKEZŐ RÉSZÉT le kell írni, és azt a bíróság tagjai aláírják. (2) * Az ügydöntő határozatot a meghozatala után NYOMBAN ki kell hirdetni. A tárgyaláson meghozott határozat - a bíróság tagjai által aláírt - rendelkező részét a tárgyalási jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni. (3) * Az ügydöntő határozat rendelkező részét az egyesbíró vagy a tanács elnöke állva felolvassa, és a jelenlévők állva hallgatják meg. Ez alól az egyesbíró vagy a tanács elnöke valamely jelen lévő személy egészségi állapotára tekintettel kivételt tehet. A rendelkező rész felolvasása után az egyesbíró vagy a tanács elnöke szóban elmondja az indokolás lényegét, ennek részeként ismerteti a bíróság által megállapított tényállás lényegét is. A bíróság ebben a körben a vádirati tényállástól eltérő tényállási elemek megjelölésével is teljesítheti az indokolási kötelezettségét. (4) * A kihirdetés után az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat rendelkező részét a jelen lévő FELLEBBEZÉSRE JOGOSULTAKNAK ÁTADJA. 550. § (1) Ha az ügy bonyolultsága, a határozat nagy terjedelme vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat meghozatalára és kihirdetésére a tárgyalás 8, kivételesen 15 napra elnapolható. A határozat kihirdetésének határnapját a tárgyalás elnapolásakor ki kell tűzni. (2) Ha a tárgyaláson a vádlott, illetve a védő a S nem jelent meg, a SZABÁLYSZERŰ IDÉZÉS ELLENÉRE a VÁDLOTT, ILLETVE A VÉDŐ távollétében is kihirdethető. E mulasztás miatt nincs helye igazolásnak.

Question 199

A jogorvoslati nyilatkozatok

Answer 199

551. § (1) * Az ügydöntő határozat kihirdetése után az egyesbíró vagy a tanács elnöke nyilatkoztatja a jelen lévő fellebbezésre jogosultat, hogy a) * az ügydöntő határozatot tudomásul veszi-e, b) fellebbezést jelent-e be, vagy c) a nyilatkozattételre 3 MNKANAPI határidőt tart-e fenn. (2) A nyilatkozatok sorrendje a következő: az ügyész, a magánfél, a vagyoni érdekelt, a vádlott és a védő nyilatkozata. (3) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az (1) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg felvilágosítást ad a fellebbezésre jogosultaknak az 583. § (3) bekezdésében, az 584. § (2) és (3) bekezdésében, valamint az 590. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakról. (4) A kihirdetés útján közölt nem ügydöntő végzés esetén a jogorvoslati nyilatkozatok sorrendjére a (2) bekezdés megfelelően irányadó azzal, hogy ha a végzés az egyéb érdekeltre vonatkozik, az egyéb érdekelt az ügyész után tehet nyilatkozatot.

Question 200

Határozat a kényszerintézkedésről

Answer 200

552. § (1) Ha az ügydöntő határozat a kihirdetéskor NEM EMELKEDIK JOGERŐRE, a bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről NYOMBAN HATÁROZ. (2) * Az (1) bekezdés esetén a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a 276. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott okokon kívül akkor is elrendelhető, vagy fenntartható ha az ÍTÉLETBEN KISZABOTT szabadságvesztés tartamára figyelemmel a vádlott SZÖKÉSÉTŐL V ELREJTŐZÉSÉTŐL kell tartani. (2a) * Ha a tárgyalás a vádlott TÁVOLLÉTÉBEN IS MEGTARTHATÓ, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről való döntés céljából a bíróság a VÁDLOTT ŐRIZETÉT RENDELHETI EL. (3) A bíróság megszünteti a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést, és a letartóztatás vagy az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetése esetén nyomban intézkedik a vádlott szabadlábra helyezése iránt, ha a vádlottat - FELMENTETTE, - próbára bocsátotta, - számára jóvátételi munka végzését írta elő, - a vádlottal szemben nem szabott ki végrehajtandó szabadságvesztést, - nem rendelt el javítóintézeti nevelést, illetve a felmentés esetén - nem rendelt el kényszergyógykezelést, továbbá - az eljárást megszüntette.

Question 201

MIKOR LEHET BEREKESZTENI A TÁRGYALÁST?

Answer 201

A tárgyalás berekesztése 553. § A jogorvoslati nyilatkozatok megtétele, valamint a kényszerintézkedésről szóló határozat meghozatala után az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tárgyalást berekeszti.

Question 202

A bíróság teendői a határozat jogerőre emelkedését követően

Answer 202

554. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően is dönthet a) a kézbesítendő határozat lefordításáról, b) a határozat kijavításáról vagy c) a zár alá vétel feloldásáról. (2) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését vagy a nem ügydöntő eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követően dönt a határozat meghozatala után felmerült bűnügyi költség megállapításáról és viseléséről. (3) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az (1) vagy a (2) bekezdés alapján nem rendelkezhet egyszerűsített felülvizsgálatra tartozó kérdésről.

Question 203

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÜGYDÖNTŐ HATÁROZATAI | Az ügydöntő határozat tartalma

Answer 203

561. § (1) Az ügydöntő határozat bevezető részében kell feltüntetni a tárgyalási napok megjelölését is. (2) Az ügydöntő határozat rendelkező része tartalmazza a) a vádlott előzetes fogva tartására vonatkozó adatokat, b) a vádlott nevét és a 184. § (2) bekezdés a)-f) pontja, szükség esetén a 184. § (2) bekezdés g) pontja szerinti személyes adatait, c) a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely feltüntetésével - ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is -, a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölését, többrendbeli vagy folytatólagos bűncselekmény esetén ennek megjelölését, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölését, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését, d) az egyéb rendelkezéseket és e) a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezést. (3) Az ügydöntő határozat indokolása tartalmazza a) a vádra történő utalást, a vád szerinti minősítést, szükség esetén a vádirati tényállás lényegének ismertetését, b) a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatok közül azokat, amelyek a határozat meghozatalakor jelentőséggel bírtak, c) a bíróság által megállapított tényállást, d) azoknak a bizonyítékoknak a megjelölését, amelyekre a bíróság a döntését alapozta, valamint annak rövid indokolását, hogy a bíróság a tényállás megállapításánál milyen bizonyítékokat és miért vagy miért nem fogadott el, e) a bíróság által megállapított tényállás szerinti cselekmény minősítését, f) a határozat egyéb rendelkezéseinek és az indítványok, így különösen a bizonyítási indítványok elutasításának indokolását, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével, g) * azokat az indokokat, amelyek miatt a bíróság - a 649. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló kérdésben - eltért a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, ide nem értve a jogegységi határozatot. 562. § (1) * Ha a kihirdetés vagy a kézbesítés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyészség, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat rövidített indokolása az 561. § (3) bekezdés a)-c) és e) pontjában meghatározottakból, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. Ha a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vette a büntetőeljárás elhúzódását, akkor a határozat rövidített indokolásában szerepelnie kell az erre való utalásnak. (2) Ha a fellebbezés kizárólag a büntetésre, illetve az intézkedésre vonatkozó rendelkezés ellen irányul, az ügydöntő határozat indokolása az 561. § (3) bekezdés a)-c) és e) pontjában és az 564. § (4) bekezdésében meghatározottakból is állhat. (3) Ha az ügydöntő határozat több bűncselekményről rendelkezik, a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény tekintetében az indokolás az 561. § (3) bekezdés a)-c) és e) pontjában és az 564. § (4) bekezdésében meghatározottakból, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. (4) Ha a bíróság elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát és erre alapítva állapította meg a terhelt bűnösségét, az ítélet indokolása az 561. § (3) bekezdés a)-c) és e) pontjában meghatározottakból és a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására, valamint az alkalmazott jogszabályokra való utalásból is állhat. Ha a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vette a büntetőeljárás elhúzódását, akkor a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásáról szóló ítélet indokolásában szerepelnie kell az erre való utalásnak. (5) Ha az ügydöntő határozat több vádlottat érint, az indokolás a) az (1) bekezdés alapján is írásba foglalható az olyan vádlott tekintetében, akivel szemben az ügydöntő határozat elsőfokon jogerőre emelkedett, b) a (4) bekezdés alapján is írásba foglalható az olyan vádlott tekintetében, akire nézve a bíróság elfogadta a bűnösséget beismerő nyilatkozatot. (6) Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésre, továbbá a polgári jogi igényre vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó rendelkezése ellen irányul, az ítélet indokolása az 561. § (3) bekezdés a)-c) és e) pontjában és bűnösséget megállapító ítélet esetén az 564. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározottakból, valamint a fellebbezéssel megtámadott rendelkezés indokaiból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat.

Question 204

A bűnösséget megállapító ítélet ÉS A A felmentő ítélet

Answer 204

Az ítélet 563. § A bíróság a vádról ítélettel határoz, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy felmenti. A bűnösséget megállapító ítélet 564. § (1) A bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki, ha megállapítja, hogy bűncselekményt követett el és büntethető. (2) A bűnösséget megállapító ítélet rendelkező része tartalmazza a) a bíróság döntését arról, hogy a vádlottat bűnösnek mondja ki, b) a kiszabott büntetést, illetve az alkalmazott intézkedést, valamint az egyéb jogkövetkezményeket, c) a bíróság által megállapított külön magatartási szabályokat, ha a bíróság a vádlottat pártfogó felügyelet alá helyezi, d) azt, ha a bíróság a büntetés kiszabását mellőzi. (3) Ha a vádlott bűnösségét a bíróság próbára bocsátás ideje alatt vagy a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt állapítja meg, a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezi, a próbára bocsátást megszünteti és halmazati büntetést szab ki. (4) A bűnösséget megállapító ítélet indokolása tartalmazza a) büntetés kiszabása, intézkedés alkalmazása, vagy ezek mellőzése esetén e döntés indokait, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével, b) ha a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vette a büntetőeljárás elhúzódását, akkor az erre való utalást is. 565. § (1) Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapítja. (2) * Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. § (1) bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. (3) * A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásáról hozott végzéshez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ha a bíróság az 521. § (1) bekezdésének korlátai között lefolytatott bizonyítás során a korábban indult büntetőeljáráshoz újabb ügyet egyesít és abban a vádlottat bűnösnek mondja ki. A felmentő ítélet 566. § (1) A bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha a) a cselekmény nem bűncselekmény, b) a bűncselekményt nem a vádlott követte el, c) nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése vagy az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el, vagy d) * a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg. (2) A felmentő ítélet rendelkező része tartalmazza a bíróság döntését arról, hogy a vádlottat a vád alól felmenti. (3) Ha a kóros elmeállapota miatt felmentett vádlott kényszergyógykezelésének feltételei fennállnak, a bíróság elrendeli a vádlott kényszergyógykezelését. (4) A felmentő ítélet indokolása tartalmazza az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottak közül annak az oknak a feltüntetését is, amely a bíróságot az ítélet kialakításában vezette. (5) Ha a felmentés alapja gyermekkor vagy kóros elmeállapot, a bíróság elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendelhet el.

Question 205

Az eljárást megszüntető végzés

Answer 205

567. § (1) A bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha a) halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott büntethetősége megszűnt, b) a cselekményt jogerősen elbírálták, c) az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy pótmagánvádnak nincs helye, illetve a sértett magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel, f) * olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, vagy g) * a magánindítvány hiányzik és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem pótolható. (2) A bíróság nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha a) * a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik, c) * a vádat nem az arra jogosult emelte, d) a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében írt törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan, e) * a büntetőeljárás átvétele vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le, vagy f) * az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá. (3) A bíróság az (1)-(2) bekezdésben meghatározott ok észlelésekor nyomban megszünteti az eljárást. (4) Az eljárást megszüntető végzés rendelkező része tartalmazza a bíróság döntését arról, hogy az eljárást megszünteti. (5) Az eljárást megszüntető végzés indokolása tartalmazza az (1) bekezdés a)-f) pontjában vagy a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottak közül annak az oknak a feltüntetését is, amely a bíróságot a végzés kialakításában vezette, valamint az ezek alapjául szolgáló tényeket és körülményeket. (6) A nem ügydöntő eljárást megszüntető végzés a) bevezető része tartalmazza az 561. § (1) bekezdésében meghatározottakat is, b) rendelkező része tartalmazza az 561. § (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározottakat, c) indokolása szükség szerint tartalmazza az 561. § (3) bekezdés a)-f) pontjában meghatározottakat. (7) Ha az ügydöntő határozat kihirdetését követően, annak jogerőre emelkedése előtt válik ismertté, hogy a vádlott meghalt vagy eljárási kegyelemben részesült, és a határozat ellen nem jelentettek be fellebbezést, a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatát, vagy határozatának e vádlottat érintő részét hatályon kívül helyezi, és az eljárást a vádlott halála vagy eljárási kegyelem miatt megszünteti. 568. § * Ha az ügyészség ejtette a vádat és pótmagánvádnak lehet helye, az eljárás megszüntetésének nem akadálya, hogy a sértettnek azért nem lehetett az ügyészség vádejtését tartalmazó nyilatkozatát kézbesíteni, mert ismeretlen helyen tartózkodott. 569. § (1) * Az eljárásnak az 567. § (1) bekezdés a), f) és g) pontja alapján történt megszüntetése esetén a bíróság ügydöntő végzésben elkobzást, vagyonelkobzást vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendelhet el. (2) Az eljárásnak az 567. § (7) bekezdése alapján történt megszüntetése esetén a bíróság a korábbi ügydöntő határozat elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét kimondó rendelkezését hatályában fenntartja.

Question 206

A polgári jogi igény elbírálása

Answer 206

571. § * (1) A bíróság a polgári jogi igény érdemében ítélettel határoz, annak helyt ad vagy azt elutasítja. (2) Ha a bíróság az ítéletében megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár vagy vagyoni hátrány összegét, illetve a bűncselekmény elkövetési értékét, ezen összeg mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt érdemben el kell bírálni. (2a) * A bíróság az 556. § (6) bekezdése szerinti esetben a polgári jogi igényt a magánfél által előterjesztetteknek megfelelően bírálja el. (2b) * Ha a magánfél polgári jogi igényként sérelemdíj fizetésére irányuló követelést terjesztett elő, ennek elbírálására kizárólag az 556. § (6) bekezdésében meghatározott esetben kerülhet sor. (3) A polgári jogi igény elbírálására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az érdemi döntés korlátaira, a teljesítési határidőre és annak számítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A bíróság az ítéletnek a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezését a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az előzetes végrehajthatóságra vonatkozó rendelkezései szerint előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja.

Question 207

A szülői felügyeleti jog megszüntetése

Answer 207

572. § (1) A bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó rendelkezései alapján az ÜGYÉSZSÉG INDÍTVÁNYÁRA megszüntetheti a vádlott szülői felügyeleti jogát, ha a vádlottat a gyermekének sérelmére elkövetett SZÁNDÉKOS bűncselekményben BŰNÖSNEK mondja ki. (2) A szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítvány előterjesztését a vádlott gyermeke és a vádlott gyermekének másik szülője az eljáró ügyészségnél kezdeményezheti. Ha az ügyészség a kezdeményezéssel nem ért egyet, a kezdeményezést haladéktalanul megküldi a gyámhatóságnak a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per indításának a megfontolása érdekében és erről a kezdeményezőt tájékoztatja. (3) A bíróság a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, ha az indítvány elbírálása a büntetőeljárás befejezését JELENTŐSEN KÉSLELTETNÉ, vagy az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását MÁS KÖRÜLMÉNY KIZÁRJA.

Question 208

A szabálysértés elbírálása

Answer 208

573. § (1) Ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, a szabálysértést elbírálja. (2) Az (1) bekezdés esetében a bíróság elkobzást rendelhet el, és a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja. (3) Ha a vádlottal szemben több bűncselekmény miatt emeltek vádat, és valamely vád tárgyává tett cselekményről a bíróság megállapítja, hogy az szabálysértés, a bíróság e szabálysértés miatt az eljárást megszüntetheti, ha a vád tárgyává tett más bűncselekmény mellett e cselekménynek a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.

Question 209

A BŰNÜGYI KÖLTSÉG

Answer 209

145. § (1) Bűnügyi költség a jogszabályban meghatározottak szerint a) az a díj vagy költség, amelyet a büntetőeljárásban, illetve a büntetőeljárással összefüggésben az ÁLLAM ELŐLEGEZETT, b) a terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt KÖLTSÉGE, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte, c) a kirendelt védő, a törvényes képviselő és a meghatalmazott képviselő DÍJA ÉS KÖLTSÉGE, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte. (2) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bűnügyi költség különösen a tanú költsége, a szakértő, és a szaktanácsadó munkadíja és költsége, illetve a lefoglalt dolog szállításának és megőrzésének költsége.

Question 210

A bűnügyi költség az eljárás megszüntetése esetén

Answer 210

402. § (1) Az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költséget - a (2) bekezdésben írt kivétellel - az ÁLLAM viseli. (2) Az ügyészség az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költség vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat, ha az eljárást a) tevékeny megbánás miatt, b) * az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztése tartamának eredményes eltelte miatt, c) * megrovás alkalmazásával vagy d) * a Btk. Különös Részében meghatározott, a terhelt magatartásától függő büntethetőséget megszüntető ok miatt szünteti meg. (2a) * A gyanúsított kötelezettségét a bűncselekmény tárgyi súlya, valamint a gyanúsított vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell megállapítani. (3) * Ha a gyanúsított vagy a védő az eljárás megszüntetéséről szóló határozat ellen bejelentett panaszában a bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezést is sérelmezi, és a felettes ügyészség a panasznak nem ad helyt, úgy a gyanúsított és a védő a bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezés ellen felülbírálati indítványt terjeszthet elő. (4) * Ha a gyanúsított vagy a védő az eljárást megszüntető határozatnak kizárólag a bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezését sérelmezi, a jogorvoslati kérelmet felülbírálati indítványnak kell tekinteni. Ebben az esetben az ügyészség a felülbírálati indítványt az ügyiratokkal, továbbá az észrevételével, illetve indítványával együtt három munkanapon belül továbbítja a nyomozási bíróhoz. 403. § (1) * Kérelemre a bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés engedélyezhető a Bv. tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között. (2) A halasztás, illetve a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya. (3) A kérelemről a bűnügyi költség megfizetésére kötelezésről rendelkező ügyészség határoz. E határozat ellen nincs helye panasznak.

Question 211

A bűnügyi költség viselése

Answer 211

574. § (1) A bíróság a vádlottat a 145. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha őt BŰNÖSNEK mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért a FELELŐSSÉGÉT megállapítja. (2) A vádlottat csak azzal a cselekménnyel vagy a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amelyre a bűnösségét vagy a felelősségét megállapították. (3) A vádlottat nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely - nem az ő mulasztása folytán - SZÜKSÉGTELENÜL merült fel, vagy amelynek viselésére a törvény alapján MÁST KELL KÖTELEZNI. (4) A bíróság a bűnösnek kimondott vádlottakat külön-külön kötelezi a bűnügyi költség viselésére. Ha a bűnügyi költség vagy annak meghatározott része a bűnösnek kimondott vádlottak szerint nem különíthető el, a bíróság a vádlottakat EGYETEMLEGESEN kötelezi a bűnügyi költség viselésére. (5) A bíróság a bűncselekmény tárgyi súlyához képest ARÁNYTALANUL NAGY bűnügyi költség egy részének megfizetése alól a vádlottat mentesítheti. 575. § (1) Ha a bíróság a vádlottat felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti, az állam viseli a 145. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott bűnügyi költséget. (2) A vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése esetén is kötelezni kell a vádlottat annak a költségnek a viselésére, amely az Ő MULASZTÁSA FOLYTÁN merült fel. (3) A bíróság az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költségnek vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a vádlottat, ha az eljárást azért szünteti meg, mert a Btk. Különös Részében meghatározott, a TERHELT MAGATARTÁSÁTÓL FÜGGŐ büntethetőséget megszüntető ok miatt a vádlott büntethetősége megszűnt. (4) * A vádlott kötelezettségét a bűncselekmény tárgyi súlya, valamint a vádlott vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell megállapítani. (5) * Az eljárásnak az 567. § (2) bekezdésében meghatározott ok miatt történő megszüntetése esetén a bíróság kizárólag a bírósági eljárás során felmerült bűnügyi költségről rendelkezik, kivéve, ha az 567. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a feljelentés vagy a legfőbb ügyész rendelkezésének beszerzése megtörtént és az eljárás nem folytatható. 576. § (1) Az állam viseli a) azt a költséget, amelyet a vádlottnak a 76. § a) pontja alapján nem kell megtérítenie, és b) * azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a vádlott hallássérült, beszédfogyatékos, vak, siketvak, illetve a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során nemzetiségi ANYANYELVÉT HASZNÁLTA. (2) Ha a vádat az ÜGYÉSZSÉG képviselte, és a bíróság a vádlottat az 566. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével felmenti, vagy vele szemben az eljárást az ügyészség vádejtése miatt megszünteti, az állam az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 hónapon belül - jogszabályban meghatározott mértékben - megtéríti a vádlott költségét, továbbá meghatalmazott védőjének díját és költségét. 577. § (1) A bíróság ügydöntő határozatában az összeg meghatározása nélkül, illetve a díj arányos részének meghatározásával megállapítja, hogy ki viseli a pártfogó ügyvédi díjat. A jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság a pártfogó ügyvédi díj viseléséről a következő adatok nyolc napon belüli közlésével tájékoztatja a jogi segítségnyújtás engedélyezése ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálatot: a) a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó döntés, b) a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles személy neve, lakcíme, értesítési címe, tényleges tartózkodási helye, kézbesítési címe, anyja neve, születési időpontja, szervezet esetében elnevezése, székhelye, nyilvántartó szerv megnevezése, nyilvántartási száma. (2) Azt a pártfogó ügyvédi díjat, amelynek viselésére a büntetőeljárásban részt vevő személy nem kötelezhető, az állam viseli. 578. § (1) * Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban előterjesztett kérelemre az államot illető bűnügyi költség megfizetésére az egyesbíró vagy a tanács elnöke halasztást, illetve részletfizetést engedélyezhet a Bv. tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között. (2) A halasztás, illetve a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya. (3) A kérelemről a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság határoz. E határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.