BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS Flashcards
A bíróság eljárásának formái
- § (1) A bíróság tárgyalást tart, ha a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására BIZONYÍTÁST VESZNEK FEL.
(2) Az e törvényben meghatározott esetekben a bíróság NYILVÁNOS ÜLÉSt, ÜLÉSt vagy TANÁCSÜLÉST tart.
(3) A nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
tárgyalás a bírósági igazságszolg színtere, melynek kerete mi?
a vád, a vádelv. Vád benyújtásával az eljárás tárgya rögzül.
BE önálló megismerési szakasza a tárgyalás, közvetlenség elvén keresztül jut el a bíróság a tényállás valósághű megállapítására.
valósághű tényállásra kell a támaszkodnia a bíróságnak.
mit jelent az, hogy “egységes eljárás”.
Egyszerre dönt (ugyanazon ügydöntő ítéletben) a bíróság mind a tényállás megállapítása és bűnösség, mind pedig a büntetőjogi jogkövetkezmények felől (büntetés kiszabása tárgyában).
bírósági eljárási formák
- TÁRGYALÁS: büntetőjogi felelősség megállapítására, annak érdekében bizonyítást vesznek fel. Csak ha bizonyítást vesz fel a bíróság. Bíróság döntése bizonyításon alapuljon.
- nyilvános ülés: szintén az ügy érdemében döntenek, de bizonyítás nélkül. hasonlít a tárgyaláshoz, általános szabályait is igénybe veszik. Ügydöntő határozat születhet, de az soha nem bizonyítás alapján történik. Előkészítő ülés, másodfokú bíróság által tartott nyilvános ülés.
- ÜLÉS: általában nem az ügy érdemében döntenek. a bíróság és a törvény által meghat személyek lehetnek jelen. Nyomozási bíró által tartott ülés.
- TANÁCSÜLÉS: tanács tagjai + jk vezető. Itt van leginkább kizárva a nyilvánosság. Lehet érdemi és nem érdemi is. Dönt pl a személyi szabadságot érintő kényszerint tárgyában, vagy tanács dönt pl az eljárás megszüntetéséről.
tárgyalás nyilvánosságának korlátai
- tanácselnök meghatározza a tárgyalás létszámát
v kizárja a nyilvánosságot a bíróság, részlegesen a bíróság elnöke
részleges:
- tárgyalás szabályszerű lefolytatása
- méltóság, biztonság megőrzése
- hely szűke
- fiatalkorú jelen lehet-e (14-18) - kizárható
- 14 alatti nem lehet hallgatóság
- tárgyalás rendjét v szabályszerű menetét zavaró személy kiutasítható, kivezettethető
zárt tárgyalás rendszere
- erkölcsi okból,
- különleges bánásmódot igénylő személy védelme,
- minősített adat és egyéb adat védelme képezi a bizonyítás tárgyát, egyéb védett adat védelme érdekében
- fiatalkorú érdekében még a terhelt is kizárható (!)
DE - zárt tárgyaláson hozott határozatot a bíróság nyilvános tárgyaláson HIRDETI KI.
jelenlét a bírósági tárgyaláson
- bíróság tagjai minden esetben (ellenkező esetben feltétlen ítélet hatályon kívül helyezése)
- ügyész jelenléte a tárgyaláson mindig kötelező. Járásbíróságon alügyész (korlátlanul) és ügyészségi fogalmazó (nem járhat el egyes esetekben: 5 évi vagy súlyosabban fenyegetett bcs, vádlottat fogvatartják, kóros elmeállapotú) is eljárhat.
- védő: felsorolás, ahol a védő jelenléte kötelező. A törvényszék mint elsőfokú bíróság előtt, ha a vádlott lemondott a tárgyaláson való jelenlét jogáról. Egyes egyszerűsítő különeljárásoknál. Tárgyaláson jelenléti kötelezettség!
- vádlott: jelenlét jog és nem kötelezettség. Jogalkotó a terheltet, a vádlottat jogosítja fel, hogy a tárgyaláson ott kíván-e lenni, vagy nem. Saját jogon bejelentheti. Amíg nem tesz olyan nyilatkozatot, amely a korábbit hatályon kívül helyezi.
mikor tart a bíróság tárgyalást?
- a terhelt az előkészítő ülésen nem ismer be
- beismert de nem mondott le a tárgyaláson való jelenlét jogáról
- bíróságnak járulékos kérdésben bizonyítást kell felvennie (beismert, lemondott a terhelt).
- terhelt beismer az előkészítő ülésen, le is mond, de a bíróság ezt nem fogadta el. jelenlét jogáról nem mondott le
bíróság kötelezte őt a tárgyaláson való jelenlétre.
Mikor lehet tárgyalni a vádlott távollétében?
- eljárás több vádlott ellen folyik és a tárgyalásnak egy része őt nem érinti (ekkor a védőnek sem kell jelen lennie)
- kényszergyógykezelésnek lehet helye, állapota miatt a terhelt nem jelenhet meg a tárgyaláson vagy jogainak gyakorlására képtelen.
- szabályszerű idézés ellenére marad távol a szabadlábon lévő terhelt (bizonyítási eljárást azonban csak felmentés/eljárás megszüntetés esetén lehet így befejezni).
- ha a terhelt ismeretlen helyen van
- terhelt külföldön van, de nem tudjuk biztosítani hogy hazahozzák.
- nem kell a tárgyaláson jelen lenni annak a vádlottnak, akire vonatkozóan azon a tárgyalási napon nem folyik bizonyítás.
- TERHELT LEMOND A TÁRGYALÁSON VALÓ RÉSZVÉTEL JOGÁRÓL: terhelt előzetesen bejelenti, hogy nem kíván jelen lenni. vádemelést követően bármikor élhet ezen jogával. Két feltétele az elfogadhatóságnak: (1) rendelkezzen védővel és (2) védőnek (meghatalmazott vagy kirendelt) el kell vállalnia, hogy kézbesítési megbízottként is eljár. Ilyenkor a bíróságnak el kell fogadnia a nyilatkozatot. Szóban a bíróság előtt vagy ügyvédi ellenjegyz okirat bejelenteni a szándékot. Bármely marasztaló ítélet hozatalára lehetőség van. Fiatalkorúak elleni eljárásban ez a lehetőség nincs meg!
bíróság mikor kötelezheti a vádlottat a tárgyaláson való megjelentésre? lehet e fellebbezni?
- amennyiben bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő meghallgatása érdekében szükséges. megalapozott tényállás megállapításához szükséges. Szükségessé válik a vádlott meghallgatása vagy jelenléte. Szembesítés. Kizárt a fellebbezés.
- kézbesítési megbízott jelzi, hogy akadály merült fel a megbízásával. Nem tudja ellátni.
Mi történik, ha a terhelt mégis jelen kíván lenni a tárgyaláson? Majd utóbb meggondolja magát?
Az ügydöntő határozat kihirdetéséig a vádlott bejelentheti, hogy mégis részt kíván venni a tárgyaláson. Bármely nyilatkozata, amelyből ez következtethető ki. Következmény: ezt követően már csak a bíróság hozzájárulásával dönthet úgy, hogy a továbbiakban megint nem kíván részt venni.
nem fellebbezhető!
a terhelt nem kíván jelen lenni a tárgyaláson (saját jogán). Terhelt a vádemelést követően bármikor élhet ezzel a jogával. Ennek mi a két feltétele:
Szóban v védője által ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okirattal vádemelés után bármikor lemondhat a TÁRGYALÁSON VALÓ JELENLÉT jogáról.
- rendelkezzen védővel (akkor is ha a védő amúgy nem lenne kötelező)
- a védő nemcsak a védelmet látja el, de el kell vállalnia, hogy kézbesítési megbízottként járjon el.
Ha ezen törvényi feltételek fennállnak, bármely ügyben a teljes elsőfokú bírósági eljárás lefolytatható, ügydöntő határozat meghozható.
Fellebbviteli eljárásban a terhelt távollétére nem lehet hivatkozni!
Fiatalkorúak elleni eljárásban erre nincs lehetőség! FIATALKORÚ JELENLÉTE A TÁRGYALÁSON KÖTELEZŐ!
Kényszerintézkedés kizárt a terhelttel szemben.
Kivétel: bíróság dönthet úgy, hogy kötelezi a terheltet a részvételre. két esetben:
- bizonyítási cselekmény lefolytatása szüks,/ szakértő meghallgatása esetén (megalapozott tényállás megállapításának az igénye eredményezi)
- Kézbesítési megbízott bejelenti, hogy akadály merült fel és önhibáján kívül nem tudja ellátni
Vádlott az ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT KIHIRDETÉSÉIG bejelentheti, hogy mégis jelen kíván lenni a tárgyaláson. Egyértelmű nyilatkozat, vagy ráutaló magatartás. Utólag már csak bíróság hozzájárulásával teheti meg újra, hogy nincs jelen.
a terhelt távollétében lefolytatott bizonyítás sorsa
bíróság szükség szerint elrendelheti a bizonyítás vagy egy részének megismétlésére. Terhelt indítványát a bíróság nem köteles helybenhagyni.
Terhelt szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a tárgyaláson
Felróhatósági eljárás
- Terhelt megjelenését kivéve a tárgyalás megnyitásakor megállapítható, hogy nem lenne akadálya a tárgyalás megtartásának (megjelentek a tanúk, szakértő, bizonyítást lehetne érdemben folytatni).
Itt csak a bizonyítás lefolytatására van lehetőség, ügydöntő határozat csak nagyon szűk körben hozható.
- Bíróság intézkedjen az azonnali elővezetés felől. Ésszerű időn belül nem vezet eredményre, akkor van lehetőség tárgyalást tartani.
- A vádlott szabadlábon van (előállítás felől kell intézkedni, ha nincs).
negatív feltétel:
- terhelt vagy védő előzetesen vagy a tárgyalás megnyitásakor nem terjesztett elő igazolási kérelmet vagy azt nem fogadja el a bíróság.
korlát: bizonyítási eljárás lefolytatására vonatkozik. Amennyiben a büntetőjogi felelősség megállapítása látszik az ügyben, akkor a tárgyalást el kell napolni és gondoskodni kell a terhelt előállításáról. Arra van lehetőség, ha a bizonyítási elj lefolytatását követően felmentés vagy megszüntető határozat születik, meghozhatja. De kötelező védő esetén védőnek ott kell lennie.
Hogyan történhet az h a védő jelen van az elsőfokú tárgyaláson (perbeszédet tart, stb.), és a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú határozatot arra tekintettel, hogy a védő nem volt jelen az elsőfokú eljárásban.
helyettes védő két olyan vádlottat véd, akik között érdekellentét van, kizárja egy védő eljárását.
Terhelt nincs jelen a tárgyaláson, hogyan ismerheti meg a tárgyalás anyagát?
- iratokat bármikor tanulmányozhatja
- bíróság az addig lefolyt bizonyítás anyagát elé tárja, észrevételeket tehet, indítványozhatja a már meghallgatott tanúk ismételt kihallgatását.
Hogyan biztosítható a vádlott jelenléte a tárgyaláson?
ha kötelező a jelenléte (lemondás nem érvényesül) és idézése szabályszerű és nem jelenik meg.
- azonnali elővezetés
- következő határnapra elővezetés elrendelése
- elfogatóparancs kibocsátása (kötelező ha terhelt elővezetését már elrendelték és szabvesztéssel fenyegetett bcs miatt folyik az eljárás)
- h a kitűzött új tárgyalási határnapra a vádlottat azért nem lehetett elővezetni v elfogatóparancs alapján előállítani, mert a lakcíméről, tényleges tartózkodási helyéről ismeretlen helyre távozott bíróság a terhelt távollétében való eljárás szabályai szerint jár el.
- vádlott kiadatása/ európai/nki elfogatóparancs alapján történő átadása iránti eljárás kezdeményezése, ha az ügyész szabveszt büntetés kiszabására tett indítványt és a vádlott a külföldi tartózkodási helyére kibocsátott szbályszerű idézés ellenére nem jelenik meg.
- büntetőeljárás átadásának kezdeményezése
Elsőfokú tárgyalás lefolytatása
- a tárgyalás megnyitása
- megkezdése (vád lényegének és a polgári jogi igénynek az ismertetése)
- bizonyítás felvétele
- perbeszédek és felszólalások
- meghozza a bíróság és
- kihirdeti a határozatát
- nyilatkoznak a jogorvoslatról az arra jogosultak
- személyi szab érintő kényszerint tárgyában dönthet a bíróság
- tárgyalás berekesztése
Különbség a tárgyalás megnyitása és megkezdése között
tárgyalás megnyitása: adminisztratív szakasz. tárgyalás feltételei fennállnak-e. Ügy tárgyának megjelölésével teszi meg a bíróság. Megjelentek számba vétele. Idézés szabályszerű-e. Van-e helye tárgyalás megtartásának.
Ha nem állnak fenn, el kell halasztani. (megkezdés után napolás)
tárgyalás megkezdése: bizonyítás megkezdése.
A bírságnak a hatáskörét és illetékességét az eljárás során végig vizsgálnia kell. Amennyiben észleli a tárgyalás megkezdése után a bíróság a hatáskör hiányát, mikor köteles áttenni az ügyet?
a tárgyalás megkezdése előtt bármely okból helye van áttételnek. a tárgyalás megkezdése után csak magasabb hatáskörű vagy kizárólagos illetékességű bírósághoz kell az ügyet áttenni.
Tárgyalás megkezdését követően jut arra a felismerésre a bíróság, hogy a bcs-t szomszéd járásbíróság illetékességi területén követték el. Mit tesz?
megkezdés előtt átteszi az ügyet
megkezdés után köteles letárgyalni
Abszolút kizárási okra hivatkozás megkezdés után is megtehető. Viszont elfogultságra vonatkozó hivatkozás a tárgyalás megkezdése után csak akkor foghat helyt, ha
az indítványozó valószínűsíti, hogy az erre okot adó körülményről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást.
mi van, ha a védelem nem kötelező, a terhelt azonban él törvény adta jogával és védőt hatalmaz meg. Ő szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg.
terhelt akár vétlen abban, hogy a védője szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg.
Törvény felhatalmazást (!) ad a bíróság számára, h a tárgyalást elhalassza, ha ezt a vádlott indítványozza, mert szeretné h a védő jelen legyen
Még két eset:
- nem volt szabályszerű az idézés v nem állapítható meg, hogy szabályszerű volt-e az idézés.
Félbeszakítás mit jelent?
Félbeszakítás egy tárgyalási szünet. Folyik már a bizonyítás, a tanácsának az elnöke max 8 napra ügy terjedelme vagy egyéb ok miatt megszakítja.
Halasztás és napolás közötti különbség?
halasztás: megkezdés előtt, bírság észleli a tárgyalás megkezdésének akadályát, kitűz egy új tárgyalási határnapot. Nincs határideje. Kitűzés általános szabályait figyelembe kell venni.
napolás: megkezdés után, bizonyítást szakítja meg, adott tárgyalási napon nem lehet befejezni, nem jelentek meg tanúk szakértők, bíróság hivatalból rendelt el további bizonyítást. 6 hónapos határidő. Célja bizonyítás kiegészítése, a bizonyítás megszakadása nélkül.
Nem telik el 6 hónap két tárgyalás között, mely esetben kötelező mégis a tárgyalás megismétlése?
a tanács összetételében változás következik be, akkor kötelező az egyszerűsített megismétlés (tárgyalás anyag lényegének ismertetése).
Tárgyalás megkezdése mit is jelent?
A tárgyalás megkezdése az érdemi bizonyítás lefolytatásának a megkezdése.
Vád lényegének ismertetése
Ügyész röviden összefoglalja a tényállást és
Ki mikor meddig hogyan lehet jelen a tárgyalóteremben?
megnyitáskor: minden megidézett, összes tanú
megkezdhető a tárgyalás: tanúkat kiküldik, vádlottak és sértett lehet jelen
Miután a sértett polgári jogi igényt tesz, neki is távoznia kell.
Ezután elkezdődik az érdemi bizonyítás.
Vádlotti meghallgatást megelőzően az arra jogosultak bizonyítási indítványokat terjeszthetnek elő (elsősorban az előkészítő ülés ennek a színtere). Bíróság dönthet, hogy a bizonyítást mellőzi.
Mire lehet mellőzni a bizonyítást?
- Az ügyész, vádlott és a védő által valósnak elfogadott tényekre mellőzhető a bizonyítás.
pl lopás elkövetési értékét a vádlott nem vitatja. Nem kell szakértőt kirendelni. - Csekélyebb súlyú bcs-re (nagyobb tárgyi súlyú mellett) mellőzheti. Vád minősített emberölés + lopás: büntetőjogi felelősségét ez a lopás vétsége, vmint a joghátrány nem fogja érdemben befolyásolni. Következménye majd az eljárás megszüntetése lesz.
Bizonyítási indítvány elutasítása esetén van-e helye fellebbezésnek?
- rögvest nincs ellene helye fellebbezésnek
- járulékos fellebbezést lehet bejelenti ezen pervezető végzéssel szemben az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben
Csak akkor terjeszthető elő bizonyítási indítvány a tárgyaláson, ha?
- ha az a tény vagy biz eszköz - amire hivatkozik- előkészítő ülés után keletkezett
- korábban keletkezett de később szerzett róla tudomást.
Tárgyalás a bizonyítás színtere. Melyek a korlátai?
nem biztos hogy teljes körű bizonyítás fog a tárgyaláson lefolyni.
- Bíróság elfogadja a vádlott beismerő, tárgyalásról lemondó nyilatkozatát, mégis járulékos kérdésekben folyik a bizonyítás (büntetéskiszabási kérdések, vagyonelkobzás kérdése). Ebben az esetben a tényállás megalapozottságára, bűnösség kérdésére vonatkozóan nem lehet bizonyítást lefolytatni (hiszen a terhelt beismerte a bűnösségét).
- más a helyzet ha a bíróság tárgyaláson állapítja meg, hogy törvénysértéssel került sor a beismerés elfogadására, annak nem lett volna helye, elfogadó végzést hatályon kívül helyezi, teljes körű bizonyítás folyik. Annak nincs korlátja, bizonyítási indítványokra általános szabályok lesznek érvényesek.
Bizonyítás sorrendje a tárgyaláson?
Tv-ben egyetlen kötelező szabály: először a vádlottat kell kihallgatni (kiv ha a bíróság vádlott távollétében tárgyal).
Tv-ben ajánlás: lehetőség szerint a tanúk közül először a sértettet kell kihallgatni. (koronatanú valószínűleg az ügyben)
Pertaktika határozza meg. A vádlottak, tanúk közül az maradhat bent a tárgyalóteremben, akinek a kihallgatására már sor került. (egyes esetekben később is eltávolítható) Egyetlen kivétel: szakértőre vonatkozik. Szükséges lehet, hogy a szakértő végigülje a tárgyalást, hallgassa a vádlottat, tanúk vallomását.
Terhelt v a tanú korábban megtett vallomásai mikor milyen körülmények között használhatóak fel?
- a vádlott az előkészítő ülésen tett vallomást, ilyenkor a kihallgatása ( védő hozzájárulásával) abban a körben, amelyre az előkészítő ülésen már vallomást , mellőzhető. Ilyenkor vád v védelem indítványára a vallomást ismertetni kell.
- a tanács elnöke hivatalból ismerteti, illetve a vád v a védelem indítványára felolvashatja a vádlott nyomozás során és az előkészítő ülésen tett vallomásának a lényegét
a) szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent, szabadon lévő vádlott távollétében,
b) ha a vádlott a tárgyaláson nem kíván vallomást tenni,
c) vádlott ismeretlen helyen tartózkodik
d) vádlott tárgyaláson tett vallomása a korábbi vallomásától eltér, és az ismertetésben foglalt tényekre és körülményekre a vádlotthoz kérdést intéztek v azokra a vádlott a tárgyaláson vallomást tett.
a tanács elnöke hivatalból ismerteti, illetve a vád v a védelem indítványára felolvashatja a tanú korábban tett vallomásának a lényegét, ha
a) a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki
b) tanú kihallgatása a tartós külföldi tartózkodása miatt nem lehetséges
c) tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul megtagadja (korábbi terheltként tett vallomása is felolvasható, ha megvolt a Miranda -figyelmeztetés)
d) tárgyalást azért kell megismételni, mert a korábbi tárgyalási határnap óta 6 hónap eltelt és a vád v védelem indítványozta
e) ismertethetőek a tanú korábban tett vallomásának egyes részei, ha a tanú a történtekre nem emlékszik, v ellentét van, v a bíróság azt akarja ellenőrizni, hogy a véd és a védelem által elismert tényekre vonatkozó nyilatkozat alkalmazható-e, de csak akkor, ha ezekre a tényekre a tanúhoz kérdést intéztek, illetve a tanú ezekre a tárgyaláson vallomást tett.
f) fel kell olvasni a korábbi vallomást, ha a tanú tárgyaláson való kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek és azt a védelem sem indítványozza.
Vádlott kihallgatása a szó szerinti bizonyítási eljárás megkezdését jelenti.
- személyazonosság megállapítása (ha korábban nem nyilatkozott vagy ha nyilatkozott akkor elengendő az adatok ellenőrzése)
- törvényes figyelmeztetés
- figyelmeztetés: kihallgatottakhoz kérdéseket intézhet + észrevételeket tehet mindarra ami elhangzik.
- figyelmeztetés: ha nem tesz vallomást, akkor sor kerül a korábbi terhelti vallomás lényegének ismertetésére
- figyelmeztetés: ha vallomást tesz, akkor nyilatkozhat a bűnösség kérdésében
- vallomás önálló, összefüggő megtétel (beismerő vallomás is lehet)
- hozzá jogosultak kérdéseket tehetnek fel: bíróság, ügyész, védő, vádlott/ak is.
Speciális eset: tárgyaláson tesz a vádlott beismerő vallomást, mi a teendő a bíróság részéről?
- előkészítő ülésre vonatkozó szabályok szerint dönt a bíróság a beismerés elfogadásáról
- büntetés kiszabási körülményekre kihallgatja
- bizonyítási eljárást befejezetté nyilvánítja
Tanú kihallgatása körében hangsúlyos ?
- lehetőség szerint először sértett kihallgat
- ki nem hallgatott tanúk távollétében kell kihallgatni a tanút.
- különleges bánásmódot igénylő tanú kihallgatására a már kihallgatottakat is el lehet távolítani hivatalból v indítványra.
Tanú meghallgatása mikor mellőzhető?
nem csak akkor lehet felolvasni a tanú korábbi vallomását, ha ténylegesen nem hallgatható ki, akkor is mellőzhető a tanú személyes kihallgatása a tárgyaláson ha a bíróság nem tartja szükségesnek, terhelt, ügyész vagy védő indítványozza és a törvény ezt lehetővé teszi.
Megkeresett bíróság intézménye mire való?
kiküldött, megkeresett bíróság útján tanúvallomás felvétele: kimegy a tanú lakására, meghallgatja, jk-et vesz fel, jk tárgyaláson ismertetik.
ügyész beterjesztette a vádat. Hogy rendelkezhet utána vele?
vádemelést követően a vád ura az ügyész. Bíróság a vádhoz nem nyúlhat hozzá.
Ügyész rendelkezési jogának esetei: 1. vád módosítása.
Melyik két formája van, mit takar?
-VÁD MÓDOSÍTÁSA (megváltoztatás, kiterjesztés)
Vád megváltoztatása: ügyész megmarad a vádbeli tényállás keretei között, abban vmit módosít. Minősítést változtatja meg, nem lopás vétsége hanem rablás bűntette. Adott tényálláson belül más minősítés: rablás alapesetéből csoportosan elköv rablásra változtatott minősítés. Történeti tényálláshoz nyúl hozzá (pl elköv érték).
Vád kiterjesztése: kilép az ügyész a vád eredeti tényállásából, más bcs-ben is bűnös. Más tényállásra is kiterjeszti. Nemcsak egy házba hanem kettő házba tört be, nem egy hanem kétrendbeli lopás bűntettével vádolja a terheltet. De: Vádlottként nem szereplő személyre nem terjeszthető ki a vád (önálló vádemelés kell).
Ügydöntő határozat meghozataláig van helye.
Következmények:
- joghátrányra vonatkozóan az indítványa már eltérő lesz. Ügyészség elnapolását indítványozhatja, megteheti a terhelt és a védő és a bíróság is jogosult hivatalból is. Felkészülést segíti, védekezéshez való jogot támasztja alá. Pl. Csalás helyett költségvetési csalás bűntette. De: ha az ügyész megváltoztatja pl a minősítést, a bíróság nem köteles az indítványnak eleget tenni, hogy elnapolni. Vádkiterjesztés esetén köteles lesz a bíróság.
- megváltoztatott vád meghaladja a bíróság hatkörét, fel kell terjeszteni. Kizárólagos illetékességű bírósághoz kell áttenni.
- kiterjesztett vád további személy eljárását is kötelezővé teszi: lopás vétségéből rablás bűntette, kötelezővé válik a védő. fiatalkorúak eljárásában 8 évivel fenyegetett, kötelező tanácsban eljárni ülnökökkel. (hatályon kívül helyezést eredményezhet az eljárási szabálysértés), ha nem alkalmazza a bíróság)
Ügyész rendelkezési jogának esetei: 2. vád ejtése. (vád visszavonása)
Mely három esetben? Következmények?
ügyész a vád ura
dönthet úgy, hogy ejti, indokolni köteles
Ügydöntő határozat meghozataláig van helye
3 vagylagos feltétel:
- bizonyosságra jut, a cselekmény nem bcs
- azt nem a vádlott követte el
- a bcs nem közvádra üldözendő
(indítvány a vádlott felmentésére)
következmény:
- ha egyébként helye van pótmagánvádas eljárásnak, nem szüntetheti meg az eljárást, köteles tájékoztatni a sértettet h felléphet. Közléstől 1 hónapon belül. Pótmagánvádas eljárás szabályai szerint folytatódik az eljárás. Kiv: Ha a pótmagánvádló nem kíván fellépni, nem érhető el, nem nyilatkozik, kizárt a fellépése.
- nincs helye pótmagánvádas eljárásnak, akkor eljárás megszüntetésének van helye
Vád ejtés indokát a bíróság nem vizsgálhatja. a vádejtés köti a bíróságot. Mi van akkor, ha az ügyész felmentést indítványoz, mert nem bizonyítható, hogy a vádlott követte el (nincs bizonyosság) a bcs-t?
Az ügyész felmentésre tett indítványa alapján a bíróságnak fel kell mentenie a vádlottat?
Nem köti a bíróságot az indítvány!
A felmentésre tett indítvány alapján a bíróság akár dönthet a bűnösség megállapításáról és a vádlottat elítélheti.
Sor kerülhet-e arra, hogy a bíróság az ítélethozatali tanácskozás során újra megnyissa a bizonyítást?
Amikor az addig felajánlott bizonyítás lefolytatódott, akkor még sor kerülhet bizonyítási indítványok előterjesztésére, amelyről a bíróság dönt: elutasítja pervezető végzéssel vagy pedig elfogadja és elnapolja a tárgyalást és további bizonyítás lefolytatására kerül sor.
utána bizonyítási elj befejezetté nyilvánítja
felszólítja a jogosultakat a perbeszédek, ill felszólalások megtartására.
Azonban a bizonyítási eljárás során is és nemcsak az előkészítő szakaszban van helye annak, h a bíróság megállapítsa a vádtól eltérő minősítést (kötelező). Még arra is lehetőség van, h az ítélethozatali tanácskozás során újra megnyissa a bizonyítást. Terhelt védekezéshez való jogát biztosítja ez.
ha azt állapítja meg, hgoy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérően minősülhet, a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében elnapolhatja.
Perbeszéd két típusa? Mire való?
- vádbeszéd (ügyész): először ez hangzik el. Előre kilőhetőek a védő érvei.
- védőbeszéd (tarthat a vádlott is, v védő)
- felszólalások
- utolsó szó
saját jogi álláspont egységesen összefoglalva bíróság elé terjesztve. Győzze meg a bíróságot. Kontinentális jogrendszer, címzett a bírósát. Jogi érvelés, nem laikust kell meggyőzni. Egymás álláspontjának cáfolata.
Felszólalást ki tarthat?
Amikor nem a védő (védőbeszéld) vagy ügyész (vádbeszéd) mond beszédet. Mindenki más akit a tv feljogosít arra, hogy a tárgyalás ezen szakaszában megszólaljon, felszólalást tart:
sértett, vagyoni érdekelt, egyéb érdekelt, magánfél, terhelt.
Mondhat-e vádbeszédet ügyvéd?
igen, ha a pótmagánvádas eljárásban ő látja el a vádló képviseletét.
Vádbeszéd elemei?
- mely tények alapján, milyen bcs-ben mondja ki a bíróság a bűnösséget, milyen büntetéseket alkalmazzon (tényállás fenntartása, módosítása, bizonyítékokról szót kell ejtenie, miért fogadja el mely bizonyítékokat, helyesnek tartott minősítés, bűnügyi költségről rendelkezés indítványozása)
- nem indítványozhat konkrét tartamra büntetést.
- tehet indítványt felmentésre (ha bizonytalanságot észlel, bizonyíték hiánya, büntethetőséget kizáró ok, büntethetőségi akadály fennálltát állapítja meg)
- állításait kétséget kizáróan igazolnia kell (az általa kívánt ítélet csak indítvány formájában). Megjeleníttetni kívánja az ítéletben.
- ejti a vádat (cselekméyn nem bcs, nem a vádlott követte el, nem közvádra üldözendő)
vádbeszédet követően mire kerül sor?
- Felszólalások
- sértett továbbra is kívánja a vádlott megbüntetését.
- magánfél felszólalása - magánjogi igényt fenntartja
- vagyoni érdekelt felszólalása - Védbeszéd
- viszonválaszok
Védőbeszéd mennyiben nehezebb a vádbeszédnél?
felmentést kell indítványoznia, ha az ésszerűség alapján tulajdonképpen lehetetlenség. Köti őt a terhelt álláspontja.
Ezért két (vagy három)fajta védőbeszéd:
- terhelt tagad, eljárás megszüntetése érdekében v felmentés érdekében teszi meg az indítványait. Indítványozhat egy tényállást, értékelni fogja a bizonyítékokat,
- Terhelt beismer: terhelt javára minél kedvezőbb terhelő döntés. Enyhébb minősítés, enyhébb büntetés.
- Altenatív védőbeszéd: védőbeszéd végén a védő indítványozza a vádlott felmentését, abban a nemvárt esetben, ha a bíróság mégis elítélné, akkor… enyhítő körülményeket tár a bíróság elé.
mi az a viszonválasz?
Védőbeszéd elhangzott
Ügyész, vádló viszonyválasza
Védő viszonválasza
Mit nevezünk az utolsó szó jogának?
Felszólalások utolsó eleme a vádlott felszólalása. Lehetőség arra, hogy a terhelt összefoglalja az álláspontját, elmondja h ártatlan, v h bűnös. Érdemi védekezést terjeszthet elő, tényállással bizonyítékokkal kapcsolatos álláspont. Indítvány h mentsék fel őt v milyen joghátrány alkalmazzon a bíróság vele szemben.
Perbeszédek, felszólalások után a bíróság visszavonul és meghozza a határozatát. Ítélethozatali tevékenység mely két részből áll?
- tényállás-megállapítás: bizonyítékok összevetése, mérlegelése, annak eredményeképpen: történeti tényállás megállapítása.
- annak jogi értékeléséből: Már megállapított tény összevetése a törvénnyel: jogkövetkeztetés. Vagyis valójában döntéshozó tevékenység, melynek az eredménye maga a rendelkezés és az ítélet. A tényből vont jogi következtetés tehát nem ténymegáll, hanem vmely tv-i tényállási elem igazolása, annak való megfeleltetése, valójában jogi értékelés. Jogi következmények levonása. a vádlott valóban bűnös-e?
- minősítés megállapítása
- dönt a szankcióról és egyéb rendelkezésekről
Döntéshozás, nyilvános határozat kihirdetés (még zárt ülés esetén is). Utána jogorvoslati nyilatkozatok bejelentése.
- ügyész nyilatkozik
- terhelt és a védő
- akire még a határozat rendelkezést tartalmaz és jogosult bejelenteni.
jogorvoslati nyilatkozatok három fajtája
(tudomásulvétel, fellebb bejelentése, 3mn a döntésre fenntart)
Ha fellebbezést jelentettek be, jogerőt nem lehet megállapítani. Felterjesztés a másodfokú bíróság felé. Miről kell kötelezően még dönteni?
- ha személyi szab érintő kényszerint hatálya alatt a terhelt. döntési kötelezettség! További letartóztatási ok
- kiszabott nem jogerős szabvesztés tartamára tekintettel valószínűsíthető a szökés. lehetőség.
- tárgyalás berekesztés (percselekmények már nem végezhetőek)
Bíróság határozatai
joghatást kiváltó akaratnyilatk
res iudicata
büntetőjogi felelősség bírósági határozattal állapítható meg
csoportosítsuk:
- formai megkülönböztetés: ítélet (bűnösséget megállapító, felmentő, összbüntetést megállapító) és végzés (ügydöntő, nem ügydöntő)
- tartalmi oldal: ügydöntő határozat, nem ügydöntő végzés, határozati formát nem igénylőt bírósági int, pervezető végzés
ügydöntő határozat
ÍTÉLET: ha a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy felmenti.
szó szerint értendő
dönt a büntetőjogi főkérdésekben
eldönti a vádat, de a vádon túl nem terjeszkedhet.
érdemben lezárja az ügyet
dönt a vádlott büntetőjogi felelősségéről
ítélet: bűnösséget megállapító v felmentő
végzés: eljárás megszüntetése, büntetővégzés.
ügydöntő határozat jellemzői
- mindig támadható jogorvoslattal (jogerő előtt és jogerő után is bizonyos feltételek között)
- ANYAGI JOGEREJE van: végleges, mindenkire kötelező határozatot hoz, csak rendkívüli jogorvoslattal támadható meg, ha beáll a JOGERŐ.
- Res iudicata hatás.
- mindig indokolni kell (korlátozottan kivétel)
- KÖTŐEREJE van (a bíróság nem változtathatja meg a saját határozatát)
nem ügydöntő végzésre példák, jellemzése?
eljárási jogviszonyról v kötelezettségről dönt
- bíró kizárása
- elővezetés
- döntés kényszerint
- eljárás felfüggesztése
Jellemzés:
- nem a büntetőjogi főkérdést döntik el
- nem zárják le érdemben az ügyet
- ennek ellenére indokolni kell és főszabály szerint rendes fellebb támadható (kiv: kizárólag a legfőbb ügyész által benyújtható jogorvoslat a törvényesség érdekében)
- ALAKI jogereje van: megváltoztathatatlan kötőerővel bír a bíróság számára (véglegesség).
határozati formát nem igénylő bírósági intézkedés
- nem kell indokolni
- nincs jogereje
- nincs véglegessége
- nincs kötőereje
- nem támadható jogorvoslattal
pl amikor a sértett meghallgatása idejére kiküldjük a vádlottat a tárgyalóteremből.
pervezető végzés
ügy bíróságra érk követően
ügy menetét megállapító
eljárási cselekm előkészítésére irányuló v annak elvégzése érdekében hozott nem ügydöntő végzések
pl. tárgyalás kitűzése, elnapolása, egyesítés, elkülönítés, bizonyítási indítványokról való döntés
Főszabály:
- fellebbezés nincs (kivéve ha járulékos fellebbezést enged a tv, pl a bizonyítási indítvány elutasítása támadható az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben)
- nem kell indokolni
határozat részei (4)
bevezető: bíróság megnevezése, ügyszám, hol milyen tárgyaláson, folytatólagos, nyilvános, zárt hol hozta meg a bíróság határozatát.
rendelkező: maga a bíróság döntése pl a büntetőjogi felelősség kérdésében, jogorvoslati figyelmeztetés
indokolás: megállapított rendelkezéseket mely tények alapján hozta meg, jsz megjelölés
záró rész: határozat hozatal helye, ideje, aláírások
Hol kell megindokolni a bizonyítási indítvány elutasítását?
ügydöntő határozat indoklásában kell megindokolni.
ha az ügydöntő határozat ellen nem jelentenek be fellebbezést, akkor milyen indokolást alkalmaz a bíróság?
rövidített indoklás: vád ismertetés, személyi rész, tényállás, minősítés, alkalmazott jsz-ok.
Ha a bíróság enyhítő körülményként figyelembe vette az időmúlást, akkor arra hivatkozni kell! Melyik ítéletben?
mind a jogerős, mind a fellebbezett ítéletben
kik vesznek részt az ülésen, tanácsülésen, nyilvános ülésen, tárgyaláson?
tanácsülés: tanács tagjai és jkvezető kötelezően, ügyész, vádlott, védő, egyéb résztvevő nem lehet jelen. vádlott sértett, tanú államának konzuli tisztviselője nem lehet jelen.
ülés: tanács tagjai és jkvezető kötelezően, ügyész, vádlott és védő kötelezően
nyilvános ülés: tanács tagjai és jkvezető követezően, ügyész, vádlott jelen lehet (de nem kötelező!), védő akkor kötelező, ha kötelező a védelem vagy törvényszéken folyik, vagy távollévő terhelt esetén.
zárt tárgyalás: tanács tagjai és jkvezető kötelezően (kiv ügydöntő határozat kihirdetése), ügyész kötelező, vádlott kötelező, ha nem mondott le jelenléti jogáról vagy ha a bíróság kötelezte, védő akkor kötelező, ha kötelező a védelem vagy törvényszéken folyik, vagy távollévő terhelt esetén
védő részvétele a bírósági eljárásban mikor kötelező?
(5) A bírósági eljárásban a védő részvétele - a 44. §-ban foglaltakon kívül - kötelező
a) a törvényszék, mint elsőfokú bíróság előtt, vagy
b) ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott.
44. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha
a) a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
c) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú,
d) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a magyar nyelvet nem ismeri,
e) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
f) * a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,
g) e törvény erről külön rendelkezik.
kényszergyógykezelés elrendelésének lehet helye mikor?
A kényszergyógykezelés
78. § (1) Személy elleni ERŐSZKOS vagy KÖZVESZÉLYT okozó BÜNTETENDŐ cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha:
- elmeműködésének KÓROS ÁLLAPOTA miatt nem büntethető,
- és TARTANI KELL attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy
- büntethetősége esetén 1évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
(2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.
ügyész helyett helyi bírósági tárgyaláson a vádat még ki képviselheti?
- alügyész
- ügyészségi fogalmazó (kiv. bcs 5 évig terjedő v ennél súlyosabb büntetés kiszab rendel, vádlottat fogva tartják, kóros elmeállapotú)
fiatalkorú elleni büntetőelj-ban ki nem képviselheti a vádat?
alügyész és ügyészségi fogalmazó sem!
a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták
RELATÍV HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSI OKOT KÉPEZŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYSÉRTÉS
TÖRVÉNYES OK FENNFORGÁSA ELLENÉRE NEM ZÁRTÁK KI A NYILVÁNOSSÁGOT A TÁRGYALÁSRÓL
fegyelmi következményei lehetnek, esetleg titoksértés esetén akár büntetőjogi következmények
határozatok a legsúlyosabb kényszerintézkedésekről (bűnügyi felügyelet, távoltartás, letartóztatás) a bírósági szakban. Mikor kell sort keríteni?
- minden eljárási szak végén (tárgyalás előkészítésekor, első- másod- és harmadfokú ügydöntő határozat meghozatalakor, ha az eljárás nem fejeződött be jogerősen)
291. § (1) * Ha a vádemelés után, a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás elsőfokú bíróság általi fenntartásától vagy elrendelésétől számítva
a) hat hónap eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az elsőfokú bíróság,
b) egy év eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, a másodfokú bíróság,
c) a b) pontban meghatározott határidőt követően az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig a másodfokú bíróság legalább hathavonta
a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet indokoltságát felülvizsgálja.
(2) * Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát a másodfokú bíróság, a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát a harmadfokú bíróság hathavonta felülvizsgálja.
bíróság elé állítás során
Ha a bíróság a tárgyalást elnapolja, az általános szabályok szerint határoz a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartásáról, elrendeléséről, illetve megszüntetéséről.
az első- v másodfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetése UTÁN elrendelt v fenntartott letartóztatás LEGFELJEBB meddig tart?
nem jogerős ítélettel kiszabott szabvesztés tartamáig
A tárgyalás folytonossága
- § (1) A bíróság a megkezdett tárgyalást az ügy befejezéséig lehetőleg nem szakítja meg. Ha az ügy TERJEDELME MIATT vagy EGYÉB OKBÓL szükséges, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a megkezdett tárgyalást legfeljebb 8 napra FÉLBESZAKÍTHATJA, a bíróság pedig - bizonyítás céljából, vagy más fontos okból - a tárgyalást ELNAPOLHATJA.
(2) Az (1) bekezdés esetén a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha - az elnapolás okára tekintettel - kétséges, hogy a tárgyalást 6 hónapon belül folytatni lehet.
(3) A tárgyalást ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás, egyébként a tárgyalást meg kell ismételni. Ha a korábbi tárgyalási határnap óta 6 hónap eltelt, a tárgyalást az ÜGYÉSZ/VÁDLOTT/VÉDŐ indítványára meg kell ismételni. A bíróság a tárgyalást a tárgyalás korábbi anyaga LÉNYEGÉNEK ISMERTETÉSÉVEL ismétli meg.
(4) Miután a bíróság a tárgyalás korábbi anyagának lényegét ismertette, figyelmezteti az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, illetve az ismertetés kiegészítését vagy eljárási cselekmény ismételt elvégzését indítványozhatja.
tárgyalás megnyitása
első tárgyaláson
- tanács elnöke megjelöli a vádat
- figyelmezteti a hallgatóságot a rend megtartására, rendzavarás következményeire
- közli a bíróság tagjai, jkvezető, ügyész és védő nevét
első és folytatólagos tárgyaláson egyaránt
- számba veszi a megjelenteket, megvizsgálja, h megtartható-e a tárgyalás
- tárgyalás megtartása érdekében elővezetést rendelhet el (terhelt, tanú) vagy felhív a megjelenésre (ügyész, szakértő)
- ha lehet tárgyalni: felhívja a tanúkat (sértett kivételével) a tárgyalóterem elhagyására, figyelmezteti őket az igazolatlan eltávozás következményeire
- elbírálja az ügyész, vádlott, védő és sértett indítványait (áttétel, egyesítés, elkülönítés, kizárás, stb.)
mikor mellőzhető a vád lényegének ismertetése?
- előkészítő ülésen ismertették, akkor a tárgyaláson csak az ott JELEN NEM LÉVŐ SÉRTETT indítványára kerülhet rá sor
- vádlott v a vádlott hozzájárulásával a védő indítványára mellőzhető
- ha a bíróság az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a vád ismertetése helyett az erről hozott VÉGZÉS LÉNYEGÉT kell ismertetni.
polgári jogi igényt a sértett (magánfél) legkésőbb mely eljárási cselekményen terjeszthet elő?
A sértett a polgári jogi igényt az elsőfokú bíróságnál legkésőbb azon az eljárási cselekményen terjesztheti elő, amelyen e törvény rendelkezései szerint ELŐSZÖR JELEN LEHETETT. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(2) * A polgári jogi igénynek tartalmaznia kell
a) azon terhelt megjelölését, akivel szemben a sértett polgári jogi igényt érvényesít,
b) a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelmet, különösen a követelés összegét vagy mennyiségét,
c) a polgári jogi igénnyel ÉRVÉNYESÍTENI KÍVÁNT JOGOT,
d) az érvényesíteni kívánt jogot és az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelmet MEGALAPOZÓ TÉNYEKET
e) a polgári jogi igény érdemi elbírálása esetére a teljesítés módját és helyét, és
f) a sértettnek az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a polgári jogi igénynek a polgári bírósághoz történő, az 560. § (3b) bekezdése szerinti megküldéséhez hozzájárul-e.
A polgári jogi igény visszavonása esetén EGYÉB TÖRVÉNYES ÚTON LEHET-E A KÖVETELÉST ÉRVÉNYESÍTENI ÉS MENNYI IDŐN BELÜL?
A polgári jogi igény visszavonása esetén a polgári perrendtartásról szóló törvényben a KERESETTŐL ELÁLLÁSRA meghatározott következményeket kell alkalmazni, kivéve, ha a magánfél
a) a polgári jogi igény visszavonásakor BEJELENTETTE, hogy azt a továbbiakban EGYÉB TÖRVÉNYES ÚTON kívánja érvényesíteni, és
b) a polgári jogi igény visszavonásától számított 2 hónapon belül IGAZOLJA, hogy a polgári jogi igényét egyéb törvényes úton SZABÁLYSZERŰEN ÉRVÉNYESÍTETTE.
A TERHELT MEDDIG NYILATKOZHAT ÚGY, HOGY A POLGÁRI JOGI IGÉNYKÉNT ÉRVÉNYESÍTENI KÍVÁNT követelést a magánfél által előterjesztetteknek megfelelően teljesíteni kívánja?
A terhelt az elsőfokú ügydöntő határozat MEGHOZATALÁIG nyilatkozhat úgy, hogy a polgári jogi igényként érvényesíteni kívánt követeléssel szemben ellenkérelmet nem kíván előterjeszteni és a követelést a magánfél által előterjesztetteknek megfelelően TELJESÍTENI KÍVÁNJA. Ha a magánfél polgári jogi igényként sérelemdíj fizetésére irányuló követelést terjesztett elő, ennek teljesítésével kapcsolatban a terhelt kifejezett nyilatkozata szükséges. Ilyen esetben a bíróság a polgári jogi igénnyel kapcsolatban bizonyítást nem folytat le.
TÁRGYALÁS MEGKEZDÉSÉHEZ FŰZŐDŐ JOGKÖVETKEZMÉNYEK
- BÍRÓ ELFOGULTSÁGI KIZÁRÁSI OKRA CSAK KORLÁTOZOTTAN LEHET HIVATKOZNI: Elfogultsági kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt 3 napon belül bejelenti.
- Ha az elkövetés helye a tárgyalás MEGKEZDÉSE ELŐTT ismertté válik, az eljárást az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára az a bíróság folytatja, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt elkövették. (UTÁNA MÁR NEM!)
- § (1) Az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt
a) indítványozhatja az ügy áttételét, egyesítését vagy elkülönítését,
b) indítványozhatja az egyesbíró vagy a tanács elnöke, tagja, illetve a jegyzőkönyvvezető kizárását, illetve
c) más olyan körülményt jelölhet meg, amely a tárgyalás megtartását akadályozhatja, illetve amelyet a tárgyalás megkezdése előtt figyelembe kell venni.
(2) A vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt az ügyész kizárását indítványozhatja.
FEGYELMI FENYÍTÉS MIATTI BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSG KÉRELEM VISSZAVONHATÓSÁGA: Az indítványt a fenyítést kiszabó fegyelmi jogkör gyakorlójánál kell előterjeszteni, aki azt az ügyiratokkal együtt egy napon belül megküldi az illetékes törvényszék katonai tanácsának. Az indítvány a tárgyalás megkezdéséig visszavonható.
Ha az ügyészség távollévő terhelttel szemben emelt vádat, és a vádlott elérhetősége a tárgyalás megkezdéséig ismertté válik, a bíróság tájékoztatja az ügyészséget.
A bizonyítékok értékelése
- § (1) A büntetőeljárásban SZABADON FELHASZNÁLHATÓ a törvényben meghatározott minden bizonyítási ESZKÖZ, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási CSELEKMÉNY. A törvény azonban elrendelheti egyes bizonyítási eszközök igénybevételét.
(2) A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat a tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket valamely hatóság - jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása során - a büntetőeljárás megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg készített, illetve beszerzett.
(3) A bizonyítékoknak NINCS törvényben előre meghatározott bizonyító EREJÜK.
(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben SZABADON értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult MEGGYŐZŐDÉSE szerint állapítja meg.
