FELLEBBVITELI ELJÁRÁS

Question 1

Hogyan kerülhet egy ügy másodfok elé?

Answer 1

• fellebbezéssel éltek

Question 2

jogorvoslatok két típusa

Answer 2

rendes
- fellebbezés

rendkívüli (jogerős ügydöntő határozat, esetleg nem ügydöntő határozat elleni támadás annak véglegességét követően)

Question 3

kizárt a fellebbezés a köv határozatok ellen

Answer 3

minden határozattal szemben fellebbezésnek van helye, kivéve ahol a törvény kizárja

pervezető végzés ellen pl a fellebbezés kizárt

Question 4

kik a fellebbezésre jogosultak?

Answer 4

TELJESKÖRŰ fellebbezési joggal:

• ügyész (elsőfokú ügydöntő határozat vmennyi rendelk szemben bmely irányban)
• terhelt (ítélet bmely rendelk csak javára) + védő (terhelt akaratával szemben is önállóan)

KORLÁTOZOTT fellebb jogosultság, bizonyos rendelkezésekkel szemben

• terhelt örököse (polgári jogi igény vonatk rend ellen)
• kényszergyógykez elrend ellen vádlott felesége, élettársa (nem kell hozzá a vádlott hozzájárulása)
• magánfél (polg jogi igény)
• vagyoni érdekelt a rá vonatkozó rend ellen

Question 5

Előfordulhat h ítélet kihirdetésekor nincs minden fellebbezésre jogosult jelen. Ilyen esetben mennyi idő van fellebbezésre ügydöntő határozatnál?

Answer 5

kézbesítés + 8 nap

Question 6

ki a fellebbezés címzettje, hol kell bejelenteni?

Answer 6

másodfokú bíróság a címzett

elsőfokú bíróságnál kell bejelenteni

Question 7

fellebbezés okainak pontos meghatározása miért fontos? Két következménye?

Answer 7

• fellebb bejelentése szóban: rendkívül pontosan kell jegyzőkönyvezni.
• elsőfok írásba foglalási kötelezettség
• másodfok felülbírálat terjedelme

Question 8

jogi és ténybeli okokból támadható az elsőfokú ügydöntő határozat. példák ezekre?

Answer 8

jogi okok: anyagi jsz megáll, téves minősítés, tvsértőő büntetés kiszab, egyéb jogköv. , eljárásjogi hibák (abszolút v relatív)
ténybeli: tényállást támadja vki, ártatlanul ítélték el

Melyik részt lehet az ítéletben támadni?
ítélet rendelkező részének bmely rendelkezésével szemben, indokolással szemben. Pl a vádlottat felmentette az elsőfokú bírság bizonyítottság hiányában, azt szeretné h bcs hiányában mentsék fel.

Question 9

Korlátozott fellebbezés mit jelent? Melyek az esetei (teljes felsorolást kell tudni!)?

Answer 9

a büntetőjogi főkérdések érintetlenül hagyása mellett
a tvben megjelölt egyes rendelkezésekkel szemben él a jogosult a fellebbezési jogával.
Esetei:
1. büntetés/intézked, a joghátrány neme, mértéke, tartalma ellen jelent be a terhelt, ügyész csak súlyosításért jelent be fellebb.
2. egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésben,
3. szülői felügyeleti jog tárgyában történő döntés (terhelt gyermeke sérelmére bcs)
4. polgári jogi igényre vonatk rendelk ellen
5. felmentő, megszüntető határozat indokolása ellen helye van fellebbezésnek.
6. beismerés elfogadása esetén a bűnösség megállapítása, váddal egyező tényállás és annak minősítés nem támadható fellebbezéssel (nem választás kérdése!).

Question 10

mi van, ha nem egyértelmű a fellebbezés?

Answer 10

az ítélet vmennyi rendelkezésével szemben bejelentettnek kell tekinteni, ha nem egyértelmű, hogy korlátozott fellebbezés (nem felel meg a törvényi felt-nek, nem tisztázható).

Question 11

Fellebbezésben új bizonyítékra is lehet hivatkozni. Korlátai?

Answer 11

valószínűsíteni tudja:

• ítélet kihirdetése után keletkezett
• korábban keletkezett, de önhibán kívül utólag szerzett tudomást.
• bizonyítás elsőfokban megtettek, de akkor elutasították (járulékos jogorvoslat érvényesítése)

Question 12

Fellebbezés visszavonásának korlátai

Answer 12

• visszavont fellebbezést még 1x már nem lehet újra bejelenteni
• azon személyek fellebb jogosultsága, akik a vádlott javára de önállóan jogosultak fellebbezni (védő, fiatalkorú tvképviselője, kényszergyógykez tekintetében házastárs, élettárs) és bejelentenek, visszavonni már csak és kizárólag a TERHELT HOZZÁJÁRULÁSÁVAL

Question 13

Mikor kell elutasítani a fellebbezést (nem törvényes és joghatályos)?

Answer 13

elsőfok, vagy ha elmulasztja, másodfok

• ha a tvben kizárt (pl pervezető végzés ellen)
• fellebbezésre jogosult olyan irányba, amelybe nincsen joga (védő a büntetés súlyosításáért)
• nem jogosulttól származik (pl fiatalkorúaknál ha betöltötte a 18. életévét a határozat kihirdetésekor)
• elkésett fellebbezés

Question 14

Kétfokú rendes jogorvoslat jelentése?

Answer 14

• elsőfokú bíróság ügydöntő határozatával szemben KORLÁTLANUL lehet fellebbezést bejelenteni,
• másodfok ügydöntő határozatával szemben tv-ben felsorolt feltételek esetén van helye ún másodfellebbezésnek van helye (jogerő előtt kerül sor a bejelentésére).

Question 15

Közvádas ügyben amikor az ügyész képviseli az ügyet, elsőfokú bíróság nem a másodfokhoz fogja közvetlen felterjeszteni az iratokat, hanem?

Answer 15

a mellette működő ügyészségekhez. Ügyészség indítványával fogja a másodfokú bírósághoz (tvszék, ítélőtábla) beterjeszteni.

Question 16

Mi mindent tehet a másodfokú bíróság? Legfontosabb alapfogalmak?

Answer 16

Revízió: felülvizsgálat terjedelme, mit milyen körben vizsgál a 2fokú bíróság. Kétfajta jellegű döntési kör:

• reformációs jogkör (érdemben felülbírálja a másodfok az elsőfokú határozatot, megváltoztat v helybenhagy),
• kasszációs jogkör (megsemmisíti az elsőfokú határozatát, hatályon kívül helyez és megszüntet v hatályon kívül helyez és új eljárásra, eljárás megismétlésére kötelez).

Question 17

Felülbírálat terjedelme (revíziós jogkör meghatározása) milyen lehet?

Answer 17

TELJES KÖRŰ FELÜLBÍRÁLAT- másodfokú bíróság a megtámadott elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást teljes terjedelemben vizsgálja felül, annak törvényességét, döntés anyagi jogi jellegű törvényességét, eljárási szabályok megtartását. Megalapozottság kérdése, bűnösség megáll kérdése, cselekmény minősítése, joghátrány megáll, vmennyi járulékos kérdés.
Először eljárási szabályokat vizsgálja, mert abszolút hiba esetén mindenképp hatályon kívül helyez (pl kötelező védelem esetén nem volt jelen a védő tárgyaláson).

KORLÁTOZOTT FELÜLBÍRÁLAT - amikor nem a teljes ítéletet támadja a fellebbezésre jogosult

Question 18

Több terhelt, ketten kétféle fellebbezést jelentenek be. Felmentésért fellebbez (bűnösség megáll támadja - teljes körű felülbírálatot eredményez), társa büntetés enyhítésért jelent be fellebbezést (korlátozott felülbírálatot eredményezne egyébként). Ebben az esetben hogyan kell a másodfoknak ezt a határozatot felülbírálni?

Answer 18

ugyanazon bcs tekintetében többen fellebb, legalább egyikük bűnösséget sérelmezi, vmenny vádlott tekintetében teljes körű felülvizsg von maga után!

Question 19

KIVÉTELEK teljes körű fellebb alól?

Answer 19

TÁRGYI JELL KIVÉTELEK
- bejelentett fellebbezéshez igazodó felülbírálat. Bejelentett fellebb körében fogja felülbírálni a másodfok.
- Bűnhalmazat esetén, ha csak az egyik bcs-ben bűnössége ellen fellebbez a vádlott.
- megszüntető, felmentő határozatot csak akkor esik felülbírálat alá, ha kifejezetten az ellen jelentették be a fellebbezést.
ALANYI JELLEGŰ KIVÉTELEK
- több vádlott, kizárólag az egyik vádlottal szemben jelentettek be fellebb, akkor másikkal szemben nem bírálható felül. (másik tekintetében jogerős határozat). Kivéve: jogerő feloldása, főszabály szerint két feltétellel: összefüggő ok + javára (súlyosítási tilalom!)

Question 20

Valóságos anyagi halmazat két bcs-ben is bűnösséget állapított meg a bíróság (rablás és lopás). Fellebbezés csak az egyik bcs-t érinti, abban való bűnösséget vitatja (rablás). Korlátozott vagy teljes körű felülbírálat?

Answer 20

Korlátozott felülbírálat, rablás tekintetében teljes körű.

Answer 21

Alaki halmazat az minősítés kérdése, nem pedig a bűnösség megállapítása.

Question 22

Maradhat-e törvénysértő rendelkezés a határozatban (fellebbezéssel nem érintett részben), korlátozott felülbírálat esetén?

Answer 22

nem!

• hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabsértést észlel a bíróság.
• fel kell menteni a vádlottat (pl büntethetőséget megszüntető ok - elévülés) v meg kell szüntetni (cselekmény nem bcs).
• cselekmény minősítésének hibája
• nem a joghátrányt támadják, de ott észlel tvsértést a másodfok

Question 23

kötöttség az elsőfokú bíróság megállapított tényállásához (megalapozott - megalapozatlan)

Answer 23

főszabály: 2fokú bíróság az elsőfokú ítélet tényállásának megállapítására alapítja határozatát (ha megalapozott). Ekkor köteles is erre alapítani, nem vehet fel bizonyítást, nem vehet fel eltérő tényállást. Felülmérlegelés tilalma, nem mérlegelheti a bizonyítékokat eltérően.

Feloldódik ez a tilalom, ha

• Ha megalapozatlan a tényállás megállapítás. Bizonyítást vesz fel. Bizonyítás nélkül is felülmérlegelhet, csak favor defensionis elve alapján, következmény felmentés v elj megszüntetés.
• Fellebbezésben új tényt állítanak fel. Bizonyítást vesz fel.

kivételek: Korlátozott fellebbezés, több bcs és nem minden bcs ellen fellebb, beismerés elfogadása

Question 24

Hiba a tényállásban, megalapozatlanság, nem lehet az elsőfok által megállapított tényállásra alapítani a döntést. Mit is értünk megalapozatlanság alatt?

Answer 24

két hatályon kívül helyezési okcsoport

• teljes: hatályon kívül kell helyezni az elsőfok ítéletét.
• részleges megalapozatlanság: ki kell küszöbölnie a 2foknak.

Question 25

teljes megalapozatlanság két esetköre

Answer 25

• elsőfok egyáltalán nem állapított meg tényállást (bizonyítottság hiánya okán ment fel, több tényállás vád tárgyává téve, egyiket nem említi, felülbírálatra alkalmatlan ítélet)
• tényállás teljes egészében felderítetlen (büntetőjogi főkérdés körében a tényállás legfontosabb elemeit nem tisztázta, nem kellő módon tárta fel, nem lehet megfelelően következtetni a vádlott bűnösségére)

Question 26

részleges megalapozatlanság négy esete

Answer 26

1. tényállás hiányos (vmely releváns tényt nem állapított meg a bíróság, noha megállapítható lenne, felderítésre került) - iratokban fellelhető autó lopás elkövetési értéke, de ítéletből hiányzik
2. tényállás részben felderítetlen (gépkocsi lopásnál sem az ítéletben, sem az iratok között nincs elkövetési érték)
3. iratellenesség (iratok tartalmánál ellentétes amit a tényállásban megállapítottak)
4. logikai tévedés

Question 27

részleges megalapozatlanság kijavításának eszközei (3)

Answer 27

• iratok tartalma alapján dönt a bíróság (tényállás hiányos, szakértői vélemény az iratokat, átemeli a tényállásba)
• helyes ténybeli következtetés
• bizonyítás (másodfok bizonyítást vesz fel)

Question 28

Mikor vehető fel bizonyítás 2fokon?

Answer 28

• tényállás részben felderítetlen
• fellebbezésben új tényt állítottak és indokoltnak találja h megvizsgálja (alibitanú bejelentése)
• eljárási szabsértés kiküszöbölése (pl bűnösség megáll vonatkozóan a legfontosabb bizonyíték vádlott feleségének a vallomása, aki nem lett figyelmeztetve a megtagadási okra. Ezért a másodfok bizonyítást vesz fel, ismételten kihallgatja a tanút törvényes figyelmeztetést követően)

Question 29

hogyan állapíthat meg a 2fok eltérő tényállást

Answer 29

• tényállás kiegészítés, helyesbítése, iratok, ténybeli következtetés
• teljes mértékben eltérő tényállás megállapítására a vádlott javára, felmentés okán.
• felmentett vádlott bűnösségének megállapítása eltérő tényállás mellett - korlátokkal! saját jogon logikai köv + iratok felhasználása, ügyészség által indítványozott bizonyítás alapján.
• felmentett vádlott bűnössége megállapítható azonos tényállás mellett is, más következtetésre jutva (sajtóban elkövetett rágalmazás, jogkérdésben eltérő döntés)

Question 30

Ha azért megalapozatlan a tényállás, mert 1 fok hivatalból nem folytatott bizonyítást, a felek közül pedig senki nem JELENTETT BE bizonyítást, kiküszöbölhető e a tényállás megalapozatlansága 2fokon?

Answer 30

másodfokon nem küszöbölhető ki.

Question 31

súlyosítási tilalom: 2fokú bíróság hozhat-e hátrányosabb rendelkezést a terheltre nézve, mint az elsőfok.

Answer 31

• igen, törvényi feltételek között
• relatív súlyosítási tilalom
• van lehetőség hátrányosabb döntés meghozatalára, feltétele h a vádló a vádlott terhére fellebbezést jelent be. ha nincs ügyészi fellebb,
• Akkor sem súlyosíthatja, ha az törvénysértő, pl egy olyan esetben amikor nem lett volna lehetőség pl felfüggesztett szabvesztés kiszabására.

Question 32

mit jelent a vádlott terhére való fellebbezés

Answer 32

• felmentett vádlott bűnösségének a megáll, v olyan vádlottal szemben, akivel szemben az eljárást megszüntették. (bűnösség megállapítása). Anyagi halmazatban további bcst is állapítsanak meg (rablás végrehajtása során a sértettet összekötözve hagyták, személyi szab megsértése)
• súlyosabb minősítés megállapítására vonatkozik (Btk. különös, mind az ált részébe vonatkozó olyan rendelkezések, melyek hátrányosabbak a terheltre nézve: lopás helyett rablás, visszaesés vmely súlyosabb fokát állapítsanak meg, bűnszerv-ben való elköv állapítson meg)
• joghátrány súlyosítására irányul (büntetés, intézkedés)

Bármelyikre bejelentett jogorvoslatot, hátrányosabb döntés hozHATÓ (ha törvénysértés volt akkor kötelező!). Ha az ügyész bármelyikért fellebbez, minden lehetőséget megad a bíróságnak.

Question 33

mi minősül súlyosabb büntetésnek?

Answer 33

BH 2018/219
BH 2016/271

felfügg szabvesztés helyett nem lehet végrehajtandó szabveszt
intézkedés helyett nem lehet büntetést kiszabni,
stb.

alapvető szabály: ugyan az ügyész nem jelent be fellebb a terhelt terhére, hozható e hátrányosabb. 1 év végrehajtandó szabveszt, védő fellebbez. 2 évet kell leülni. Felfügg szabveszt végrehajtása miatt, mert azalatt követett el újabb bcs. Elkobzás, vagyonelkobzás is. Bűnügyi költség emelése.
Minden olyan kérdésben, amely mérlegelésen alapul a terhelt terhére, szüks az ügyész fellebbezése. Viszont terhes fellebb nélkül is hozható terhesebb rendelkezés, ha a törvény előírásán alapul.

Kivétel kivétele: életfogytig - felt szabadságra bocsáthatóság hosszabb időre állapítsák meg v kizárják a felt szab kedvezményéből, kell az ügyészi fellebb. határozott ideig tartó szabvesztésre vonatkozóan nem!

Question 34

halmazatban két bcs (lopás + rablás), lopás tekintetében bűnösség, rablás tekintetében felmentő. Az ügyész kizárólag a bűnösség megállapítását????

ez nem világos…

Question 35

eljárási szabsértések, melyeket mindenekelőtt legelsősorban kell a 2foknak vizsgálnia

Answer 35

• bírósági eljárásban vizsgáljuk csak

abszolút eljárási szabsértések és relatív eljárási szabsértések

Question 36

relatív eljárási szabálysértések (fakultatív kasszáció)

Answer 36

relatív eljárási szabsértés kihatott-e az ügydöntő határozat meghozatalára

Question 37

abszolút eljárási szabsértések

Answer 37

abszolút eljárási szabsértések (kötelező hatályon kívül helyezési ok, taxative felsorolás)

• elsőfokú bíróság nem volt törvényesen megalakítva
• tanács tagjai nem voltak végig jelen a tárgyaláson
• hatáskör, kizárólagos illeték megsértése
• olyan személy távollétében tárgyaltak, akinek a jelenléte kötelező
  (kiv: vád lopás vétsége volt, másodfok szerint helyes minősítés rablás bűntette, kötelező a védő, nem kell hatályon kívül helyezni) Felmentő v megszüntető végzés esetén nem kell.
• eljárás törvénysértő megszüntetése (téves elévülés megállapítás)
• indokolási kötelezettség körében az indokolás a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétben áll.

Question 38

Ügy(iratok) megérkeznek a másodfokú bírósághoz. Mit tesz? Megvizsgál:
- helye van- e másodfokú eljárásnak
joghatályosak e a fellebbezések
nem vonták vissza azokat
nemm kell az üget átteni masik másodfokú bírósághoz

nincs akadálya a fellebviteli eljárásnak
érdemben megindul

Question 39

Milyen eljárásban dönt a 2fokú bíróság? három döntési eljárási mód?

Answer 39

• tanácsülés (amikor nem tart nyilvános ülést v tárgyalást, kizárólag az iratok alapján dönt. legkevesebb eljárási garanciát nyújtó forma, szűk körben érvényesülő eljárási forma, legegyszerűbb. Nem kizárólag egyszerű kérdések eldöntésére vonatkozik. Érdemben is elbírálhat. Két csoportba osztva az okok: 1. nem a fellebb érdemében kerül sor vizsgálatra, v törvény maga kizárja az érdemben belebocsátkozást, 2. érdemben dönt a másodfok)
• nyilvános ülés
• tárgyalás

Question 40

Tanácsülésen mely esetekben dönt a másodfok nem érdemi felülvizsgálattal?

Answer 40

NEM ÉRDEMI A FELÜLVIZSGÁLAT

• nem érinti a terhelt büntetőjogi felelősségét
• eljárási hiba folytán nincs mód a tartalmi vizsgálatra, a tartalmi vizsgálat szükségtelen mert azt kizárja a törvény (absz eljárási szabsértés)

DÖNTÉSEK:

1. fellebbezés elutasítása (érvényességi hiba a fellebbezéssel: elkésett, nem jogosulttól származik v törvényben kizárt). Elsőfoknak meg kellett volna tennie az elutasító döntést.
2. áttétel, elkülönítés, egyesítés, felfügg is ebbe a körbe tartozik
3. abszolút eljárási szabálysértések: olyan súlyú eljársi szabsért az elsőfokú eljárásban a vádemelést követően, ami kasszációt von maga után.
4. eljárás megszüntetésére került sor előkészítő szakban. Nem volt érdemi tárgyalás, nem került sor előkésíztő ülésre sem. Nem volt érdemi vizsgálata a vádnak. Bűnösség ártatlanság kérdésében döntés sem született a büntetőjogi felelősségről.
5. egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezés elleni felleb: pl cak a bűnügyi költséget támadja, csak a felt szab-ból való kizárásra vonatkozó ítéleti rendelkezésre utal a fellebbezés.
6. szülői felüglyeleti jog megszüntetése, polgári jogi igény miatti fellebb (járulékos kérdések
7. nem ügydöntő végzések elleni fellebb (szem szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerint)

Question 41

Tanácsülésen mely esetekben dönt a másodfok érdemi felülvizsgálattal? Melyek ennek az eljárási feltételei?

Answer 41

• felmentés vagy eljárás megszüntetése (favor defensionis)
• fellebbezéssel nem érintett vádlottra jogerőt feloldó rendelkezést hoz a másodfok (felmentés v eljárás megszüntetésére kell h sor kerüljön, csak a terhelt javára)

szó szerint teljes körű felülvizsgálatot végez a 2fok, marad bűnösség megállapítása is, viszont tv-i feltételek esetén megteheti. két esetkör:

• csak és kizárólag a vádlott javára jelentettek be fellebbezést (terhes fellebbezés esetén nem vehető igénybe!)
• korlátozott fellebbezés köréből kiemelve kizárólag a joghátrányra, szankció mértékére, felmentés, megszüntetés jogcímére vonatkozik a fellebbezés. Csak és kizárólag a szankciót támadják (még a terhére is elbírálható)

konjunktív eljárási feltételek:

• tanács elnökének tájékoztatnia kell a fellebbezőket, hogy tanácsülésen kívánj a 2fok az ügyet. Észrevételezési joga van, erre figyelmeztetni kell őket.
• Jogosultak kérni, hogy nyilvános ülést v tárgyalást tűzzön ki. Kézbesítés + 8 napon belül kérheti (ha nem tesz eleget, abszolut eljárási szabsértés!).

Question 42

általában milyen formában bírál el a másodfok ?

Answer 42

nyilvános ülésen

• legtöbbet megtartott másodfokú eljárási forma
• amikor nincs helye tanácsülésnek és nincs szükség bizonyításra
• lehetőség részbeni megalapozatlanság kiküszöbölésére (bizonyítás nélkül!)
• vádlott meghallgatása szükséges (ez nem bizonyítás!, nem kihallgatás) a büntetéskiszabási körülmények tisztázása érdekében.
• jelenlévők: akkor van jelen az ügyész, ha bejelenti, h jelen kíván lenni. Elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályok érvényesülnek. Ha az ügyben a védelem kötelező, annak ott kell lennie. Terhelt akkor lehet távol, ha nem szükséges a terhelt meghallgatása, akkor nem kell a jelenléte (szabályszerű idézés mellett is).

Question 43

hatályon kívül helyezést eredményező absz eljárási szabálysértésre példák a másodfokú eljárásban - amikor a terhelt nem tud az eljárási cselekményről

Answer 43

a terhelt tudjon az eljárási cselekmény helyéről és idejéről!

• terhelt idézése nem szabályszerű, így jelenléte nélkül kerül megtartásra a nyilvános ülés
  azért nem szabályszerű a terhelt idézése, mert a terhelt korábbi ismert lakcímére adták ki az idézés. Terhelt szabályosan bejelentette a lakcímének változását, nem kereste jött vissza az idézés. Terheltnek nem volt lehetősége arra, hogy tudomást szerezzen és döntsön arról, hogy jelen kíván e lenni v nem.
• fogva lévő terhelt idézése otthoni lakcíméről. Bíróság nem intézkedett a terhelt előállítása felől.

Question 44

a 2fok mikor tart tárgyalást?

Answer 44

• bizonyítás felvétele válik szükségessé!
  Pl: részleges megalapozatlanságban szenved az elsőfok által felderített tényállás. Elkövetési érték nincs megállapítva. Szakértőt kell kirendelni, másképp nem történhet, mint bizonyítás felvételével.
• nem intézhető el sem tanácsülésen, sem nyilvános ülésen. Tanács ülése is jogosult eldönteni, hogy tárgyaláson fogja az ügyet elbírálni (pl fennáll annak a lehetősége, h mégis bizonyítást kell felvenni)
• terhelt távollétében történő eljárásnál a terhelt kézrekerül a másodfokú eljárásban

Question 45

Kinek kell jelen lennie a másodfokú tárgyaláson?

Answer 45

• ügyész jelenléte kötelező
• kötelező védelem esetén a védő jelenléte kötelező
• ha a terhelt lemond a tárgyaláson való jelenlét jogáról, akkor már nem kell további feltételek vizsgálni. Ha nem mondott le, v bíróság kötelezte a jelenlétre, akkor jelenléte kötelező. Ha nem jelentettek be a terhére fellebb, idézése szabályszerű, akkor a távollétében a tárgyalás megtartható.

Question 46

bizonyítási indítványok tekintetében a 2fokban ugyanazok a szabályok.

Answer 46

• lehetőleg már a fellebbezésben meg kell tenni a bizonyítási indítványokat
• ügy előadó bírója fogja az elsőfok ítélet lényegét, ki és miért fellebbezett.
• beszerzett szakértői vélemény ismertetés, észrevételek
• perbeszédek megtartása (fellebbező tarthatja meg először a perbeszédet főszabály szerint, ha ügyész is fellebbezett, akkor az ügyész)
• helye van eltérő minősítés megítélésének

Question 47

másodfok milyen határozatokat hoz, csoportosítva

Answer 47

csoportosítva:
FORMAI OLDAL
- Ítélet: ha megváltoztat
- végzés: minden más esetben

TARTALMI MEGKÜL

• ügydöntő: helybenhagy, megvált, hatályon kívül helyezés és eljárás megszüntetés
• nem ügydöntő: minden más, pl fellebb elutasítása, hatályon kívül helyez és új eljárás lefolytatásra utasít

Question 48

helybenhagyás feltételei?

Answer 48

mindig ügydöntő végzés
feltételei:

• fellebbezés alaptalan (joghatályos, de alaptalan a fellebbezés)
• ha nem kell egyébként az ítéletet megváltoztatni, v meg kéne, de a súlyosítási tilalom miatt nem lehet. pl úgy felfügg szabveszt, h tv szerint kizárt lett volna. Ügyész nem fellebbezett ellene, beállt a súlyosítási tilalom. Kezdeményez felülvizsg eljárást ennek kiküszöbölésére.
• tényállást nem egészítette ki, nem helyesbítette, nincs kisebb változtatásnak helye. Büntetési tétel keret között szabott ki az elsőfok. Lopás vétsége, max 2 év a büntetési tartam. Elsőfok 11 hónap szabvesztést szabott ki, indokolatlan 10 hónapra módosítani.

Question 49

megváltoztatás feltételei

Answer 49

• ítélettel történő ügydöntő határozat

feltétele:

• helytelen jsz használat de nem kell hatályon kívül helyezni: tvsértő a felfügg szabveszt kiszabása, ügyész észlelte, fellebbezett ellene, másodfok korrigál, végrehajtandó szabvesztre változtatja.
• részleges megalapozatlanság kiküszöbölése: eltérő tényállás megáll mellett felmentett vádlott bűnösségét is eredményezheti

megváltoztatás lehet:

• teljes körű
• korlátozott: amikor az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerésének elfogadásán alapul, akkor a döntésnél is érvényesül korlát, hogy a bűnösség megállapít váddal egyező tényállás és minőség csak akkor változtatható meg, ha megszüntető, felmentés esetén.

Question 50

helybenhagyó, megváltoztató határozat részei

Answer 50

• rendelk rész. elsőfokú bíróság ügyszám, érdemi döntés, terhelt személyi adatai h megváltoztak
  indoklás: elsőfok határozat rendelkező rész rövid ismertetés, indítvány lényegét, ki és miért fellebbezés, másodfok döntésének az indokai

hatályon kívül helyezés (ügydöntő végzés, ha megszüntetéssel párosul, nem ügydöntő végzés)

• abszolút eljárási szabsért
• relatív eljárási szabsért (kihatott-e az érdemi hathozatalra)
• teljes megalapozatlanság

hatályon kívül helyezési okokra kell hivatkozni, iránymutatást kell adni az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárás vonatkozásában.

Question 51

nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés

Answer 51

pl szem szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerint tárgyában hoz határozatot fellebbviteli bíróság.

hathavonta esedékes felülvizsg kötelezettség bekövetkezik és letartóztatást fenntartja. amely ellen tv nem zárja ki a fellebbezést. ezt a fellebbezést el kell bírálni.

másodfokú eljárásban, harmadfokú eljárásban és az ún hatályon kívül helyezés ellen bejelentett fellebbezés elbírálásánál kerül sor ezek elbírálására
ha az ítélőtábla hozta akkor a kúria fogja elbírálni, ha tvszék akkor az ítélőtábla bírálja el. Kúria határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

Question 52

Hozhat e másodfokú döntést a Kúria?

Answer 52

Kúria érdemben másodfokon soha nem jár el csak harmadfokon!
DE nem ügydöntő végzés elleni első fellebbezést ő fogja másodfokon elbírálni (és további másodfellebbezésnek nincs is helye)

elintézés módja:
kizárólag tanácsülésen, kizárólag az iratok alapján
kizárt a terhelt meghallgatása és bizonyítás felvétele.

Question 53

Harmadfokú bírósági eljárás (másodfellebbezés elbírálása) - jogerő előtt vagyunk!
itt vannak feltételei a fellebbezésnek. Szűk körben engedi meg a törvény.

Answer 53

4 szintű bírósági rendszer
kétfokú rendes jogorvoslat

Büntetőjogi főkérdésekben fennálló ellentét elsőfok és másodfok között.
5 ok:
- másodfokú bíróság felmentett vádlott bűnösségét állapítja meg
- megszüntetés ellenében történő bűnösség megállapítása
- az elsőfok felmentette a vádlottat kóros elmeállapot miatt, másodfok nem érinti, elrendeli a terhelt kényszergyógykezelését. (elrendeléssel szemben igen, mellőzéssel szemben nem)
- elsőfok elítélte, másodfok megszüntet
- olyan bcs-ben mondja ki a másodfok a terhelt bűnösségét, amiről elsőfok nem rendelkezett. BH 2019.73: nincs helye harmadfokú eljárásnak olyan bcs kapcsán, amely az elsőfokú bíróság által megállapított bcs-nyel alaki halmazatban áll (de nem anyagi). Hivatalos személy elleni erőszak, másodfok testi sértést is megállapít. Vádlott cselekményét testi sértésnek is minősíti (nem hozott eltérő döntést bűnösség kérdésében) Rablás és személyi szabadság megsértése, összekötözve hagyják az elkövetők a sértettet, megnyitja a harmadfokú bíróság eljárását.

Question 54

mit lehet támadni a másodfellebbezéssel?

Answer 54

• eltérő döntéssel szemben
• sérelmezhető csak az a rendelkezés, amely az elsőfokú ítéletnek az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett. pl garázdaság- rongálás bcs. Elsőfok csak garázdaság bűnösség, pénzbünt, ügyész büntetés súlyosbításáért, másodfok megállapítja a rongálást is és vele szemben végrehajtandó szabveszt szab ki halmazati büntetésért. Másodfellebbezésben csak az eltérő döntéssel összefüggő dolgot fogja fellebbezni.

Question 55

Lehet-e harmadfokú eljárásban új tényre hivatkozni?

Answer 55

• kizárt új tényre hivatkozni

- kizárt új bizonyítékra hivatkozni (nincs helye bizonyításnak sem)

Question 56

Harmadfokban felülbírálat terjedelme?

Answer 56

szűkebb körű
ellentétes döntéssel érintett része (másodfellebbezéshez igazodik) a felülbírálat főszabály szerint.

• eljárási szabályok megtartását első és másodfokon elsőbbséget élveznek.
• megváltoztatott és azzal érintett tényállás felülbírálata
• hivatalból fogja az egyszerűsített felülvizsg körébe, polgári jogi igény, szülői felügyeleti jog megszünt.

Question 57

érintheti e a változtatással nem érintett ítéleti rendelkezést a harmadfokú döntés?

Answer 57

IGEN
abból a célból, hogy ne maradjon változatlanul törvénysértő határozat.
viszont a fellebbezéssel nem érintett és nem érinthető rendelkezés csak akkor bírálható felül, ha a fellebbezést alaposnak találja. ha nem, akkor nem kerülhet sor az alábbiak felülbírálatára

• eljárási szabályok megtartása
• bűnösség megállapítása (fel kell menteni a vádlott v meg kell szüntetni az eljárást)
• minősítést
• tvsértő joghátrányt

(ezekben a kérdésekben kizárt a tényállás vizsgálata, megalapozatlanság nem küszöbölhető ki. Tényállás csak az ellentétes döntés kapcsán vizsgálható.

EBH.2018B27 - lúgos orvos

Question 58

Lúgos orvos esetben mely esetben lehetne másodfellebbezésben támadni az életveszélyt okozó testi sértés minősítést?

Answer 58

lúgos orvos eset

életveszélyt okozó testi sértés + vagyon elleni bcs - másodfok megállapít, viszont további bűnösséget is megállapított személyi szabsértés megsértés, magánlaksértés.

harmadfok - ellentétes döntés támadható és azzal összefüggő rendelkezés. példában a személyi szab megsértése, magánlaksértés támadható, ellene bejelentett fellebbezés alapos, akkor felülbírálhatja a fellebb nem érintett cselekmény részében elj cselekm megtart, bűnösség megállapítását, de csak akkor …

ezt még ki kell egészíteni

Question 59

milyen különbségek érvényesülnek másod és harmadfokon megalapozatlanság kiküszöbölése vonatkozásában?

Answer 59

EBH2018 B 13

• harmadfokú eljárásban tényállás kiegészítése, helyesbítése a meglévő tényállás keretei közé igazodhat, szűkebb körű, ha ebben nem fér bele, akkor hatályon kívül helyezéssel orvosolható. (két eszköz: iratok tartalma, helyes ténybeli következtetés) Nem vehet fel bizonyítást, bizonyíték felülmérlegelése is kizárt.
  Tárgyalást sem lehet tartani
• felülmérlegelés: eltérő tényállás megállapítására terhelt felmentése, eljárás megszüntetése érdekében. Ténymegállapítást pótol, módosít v mellőz. ilyenkor bizonyíték felülmérlegelés is lehet (adott tényállás mellett megállapíthat bűnösséget is!)

Question 60

harmadfokú bíróságnak részleges megalapozatlanság esetén sincs lehetősége bizonyítás felvételére.

Answer 60

pl tanúkat nem figyelmeztette az elsőfok a vallomásmegtagadás jogára. Harmadfok észlelve ezt a megalapozottságra kiható eljárási szabsértést.
Hatályon kívül helyez másodfokú határozatot és a hatályon kívül helyező végzésben két tanút meg kell hallgatni bizonyításfelvétellel törvényes figyelmeztetéssel.

Question 61

harmadfokon csak tanácsülés v nyilvános ülés lehetséges

Answer 61

tanácsülés:

• fellebbezést megalapozatlanság miatt nem lehet felülbírálni
• absz eljárási szabálysértést észlelt
• terhelt terhére nem jelentettek be fellebb és senki nem kérte

Question 62

harmadfokú bíróság határozatai

Answer 62

• fellebbezés elutasítása nem ügydöntő végzéssel
• másodfokú ítélet helybenhagyása ügydöntő végzéssel
• másodfokú ítélet megváltoztatása ügydöntő ítélettel
• ügydöntő végzéssel helyez hatályon kívül és szünteti meg az eljárást
• hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás nem ügydöntő végzés (eljárási szabsértések és ki nem küszöbölhető (részleges is) megalapozatlanság okán)

amikor absz eljárási szabsért v súlyosítási tilalom megsértését észleli a harmadfok, akkor mind a másodfokú bíróság és mind elsőfokú bíróság határozatát is hatályon kívül kell helyezni. Megalapozatlanság esetén is van erre lehetőség.

Question 63

hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés bejelentése

Answer 63

speciális eljárási forma
jogerő előtt
rendes jogorvoslat
harmadfok szabályai szerint jár el a bíróság

ha másodfok v harmadfok (kiv Kúria) hatályon kívül helyező határozatot hoz. Hatályon kívül helyezés ultima ratio kell h legyen.

csak ügydöntő határozat hatályon kívül helyezésével szemben rendelhető el

Question 64

mi okból történő hatályon kívül helyezés támadható?

Answer 64

szinte bármilyen
abszolút eljárási v relatív eljárási szabsértésre hivatkozással hatályon kívül helyezés
megalapozatlanság okán hatályon kívül helyezés
maga a hatályon kívül helyezés absz eljárási szabsértéssel
megalapozatlanság nem tudja kiküszöbölni a harmadfok

fellebbezhet: ügyészség, vádlott és a védő (kiv aki kezdeményezte a hatályon kívül helyezést)

Question 65

ki jár el a fellebbezés esetén?

Answer 65

tvszék helyezett hatályon kívül akkor az ítélőtábla
ha az ítélőtábla, akkor Kúria

nem vonható vissza
soronkívüliség szabálya

csak tanácsülésen bírálható el

nem ügydöntő végzés, ez ellen fellebbezés kizárt

Question 66

miylen határozatot hozhat?

Answer 66

határozatvizsgálat
az a kérdés, hogy a hatályon kívül helyezésre volt-e törvényes ok, indokolt volt-e, hatályon kívül helyezésben észlelt hibák kiküszöbölhetőek lettek volna-e a fellebbviteli eljárásban.

• helybenhagy vagy
• hatályon kívül helyező végzést hatályon kívül helyez, ha eljárási szabsértés v indokolatlanul történt (pl megalapozatlanság kiküszöbölhető lett volna).

bűnügyi költséget az állam viseli

Question 67

megismételt eljárás eltérő szabályai az elsőfokú eljárásban

Answer 67

• elsőfokú v fellebbviteli eljárás megismétlése
• indokok figyelembe vételével kell eljárni

elsőfokú tárgyalási szakba visszakerül az ügy. Eltérések:

• előkészítő ülés még egyszer nem tartható
• tárgyalás megkezdése során ismertetni kell a hatályon kívül helyező határozat lényegét, hatályon kívül helyezett határozat lényegét, fellebbviteli tárgyalási jk, AB megsemmisítő határozatát a bíró által.
• vádlott vallomást tehet
• nem kell a teljes elsőfokú bizonyítást megismételni (csak ami kihat a megalapozatlanságra). Ezek lényegét ismertetik.
• főszabály szerint a relatív súlyosítási tilalom a megismételt eljárásban is érvényesül. (ha korábban nem jelentettek be fellebbezést a vádlott terhére) Kiv: ha abszolút eljárási szabálysértés okán hatályon kívül helyezés, tvsértő volt a megszüntetés, ki nem küszöbölhető megalapozatlanság esetén, vádkiterjesztés folytán más bcs-ben is indítványozza az ügyész a terhelt bűnösségének megállapítását, nem jelentettek be fellebbezést, de megismételt eljárásban új körülmények merültek fel, amelyek ezt indokolják és ezt az ügyész indítványozza)

feltétlen súlyosítási tilalom két esete: AB semmisítette meg a bírság határozatát, bíróság a jogerő feloldásával olyan vádlottra vonatkozó ítéleti rendelkezést is hatályon kívül helyez, akire nézve nem volt az alapeljárásban fellebbezés.

Question 68

A fellebbezési jog

Answer 68

579. § (1) Az elsőfokú bíróság ÜGYDÖNTŐ HATÁROZATA ellen fellebbezésnek van helye a másodfokú bírósághoz.
     (2) Az elsőfokú bíróság NEM ÜGYDÖNTŐ VÉGZÉSE ellen fellebbezésnek van helye a másodfokú bírósághoz, ha azt e törvény NEM ZÁRJA KI.
     (3) A végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fellebbezés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy nem ügydöntő végzés esetén
     a) * nem alkalmazható az 583. § (3) bekezdése, az 584. § (6) bekezdése és az 590. § (5) bekezdése, illetve
     b) fellebbezésre jogosult az EGYÉB ÉRDEKELT is.

Question 69

A fellebbezés korlátai

Answer 69

580. § (1) Nincs helye fellebbezésnek
     a) a szülői felügyeleti jog megszüntetésére irányuló indítvány, valamint a polgári jogi igény érvényesítésének EGYÉB TÖRVÉNYES ÚTRA utasítása ellen,
     b) az ítélet TUDOMÁSULVÉTELÉT KÖVETŐEN bejelentett fellebbezés ELUTASÍTÁSA ellen,
     c) azon a címen, hogy a bíróság a VÁDLOTT TÁVOLLÉTÉBEN HOZOTT ügydöntő határozatot, ha a vádlott jelenléte a tárgyaláson NEM VOLT KÖTELEZŐ,
     d) a PERVEZETŐ VÉGZÉSSEL szemben, valamint
     e) a határozati formát nem igénylő BÍRÓI INTÉZKEDÉSSEL szemben.
     (2) Ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát VÉGZÉSSEL ELFOGADTA, nincs helye fellebbezésnek az ítélet ellen

a) a bűnösség megállapítása, illetve
b) a váddal egyező tényállás és minősítés

miatt.

(3) Ha a bíróság végzése vagy intézkedése ellen NINCS HELYE fellebbezésnek, az ügydöntő határozat elleni fellebbezésre jogosult a bíróság végzését vagy intézkedését az ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT ELLENI FELLEBBEZÉSÉBEN sérelmezheti.

Question 70

A fellebbezésre jogosultak

Answer 70

581. § Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult

a) a vádlott,
b) az ügyészség,
c) * a védő,
d) a vádlott örököse, a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen,
e) * a vádlott házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen,
f) a magánfél a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen,
g) a vagyoni érdekelt a rá vonatkozó rendelkezés ellen.

Question 71

A fellebbezés bejelentése

Answer 71

582. § (1) Akivel az elsőfokú bíróság az ÍTÉLETET kihirdetés útján közli, a fellebbezését nyomban bejelentheti vagy erre 3 MUNKANAPOT tarthat fenn. E határidő elmulasztása miatt NINCS HELYE IGAZOLÁSNAK.
     (2) Ha az elsőfokú bíróság a NEM ÜGYDÖNTŐ VÉGZÉSt kihirdetés útján közli, a fellebbezést a végzés KIHIRDETÉSEKOR KELL bejelenteni.
     (3) A kézbesítés útján közölt ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. Ez a rendelkezés irányadó akkor is, ha az elsőfokú bíróság az ítélet rendelkező részét kézbesítés útján közli.
     (4) A nem a kihirdetéskor bejelentett fellebbezést az ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGNÁL kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.
     (5) Az ügyészség (4) bekezdés szerint benyújtott fellebbezéséről az elsőfokú bíróság a vádlottat és a védőt tájékoztatja.

Question 72

FELLEBBEZÉS OKAI LEHETNEK

Answer 72

583. § (1) Fellebbezésnek JOGI és TÉNYBELI okból van helye.
     (2) Fellebbezésnek van helye az ítélet BÁRMELY RENDELKEZÉSE és AZ INDOKLÁSA ellen.
     (3) Fellebbezésnek van helye kizárólag
     a) az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezést is ideértve a BÜNTETÉS KISZABÁSÁRA vagy INTÉZKEDÉS ALKALMAZÁSÁRA vonatkozó rendelkezés,
     b) az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezése, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítványt, illetve a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezése, vagy
     c) a felmentő ítélet INDOKLÁSÁNAK, valamint a megszüntető határozat INDOKLÁSÁNAK tartalma

ellen is.

(4) Az ügyészség a vádlott TERHÉRE ÉS JAVÁRA IS, a vádlott és a védő csak a terhelt JAVÁRA fellebbezhet; az ügyészségnek a fellebbezésében meg kell jelölnie, ha az a vádlott terhére irányul.

Question 73

FELLEBBEZÉS TARTALMA

Answer 73

584. § (1) A fellebbezőnek meg kell jelölnie, hogy fellebbezését az ítélet mely rendelkezése vagy az indokolás MELY RÉSZE ellen terjeszti elő.
     (2) Ha a bíróság ítéletében a terhelt bűnösségét TÖBB BCS miatt állapította meg, illetve több bűncselekmény miatt emelt vád alól mentette fel vagy szüntette meg vele szemben az eljárást, a fellebbezésből ki kell tűnnie, hogy az MELYIK CSELEKMÉNYRE vonatkozó rendelkezést sérelmezi.
     (3) * A fellebbező
     a) a (2) bekezdés szerinti fellebbezését a FELLEBBEZÉSSEL NEM ÉRINTETT CSELEKMÉNYRE,
     b) az 583. § (3) bekezdése szerinti fellebbezését a fellebbezéssel NEM ÉRINTETT RENDELKEZÉSRE

a későbbiekben nem terjesztheti ki.

(4) Ha a bejelentett fellebbezés nem felel meg az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseinek és annak TARTALMA A BEJELENTÉSKOR NEM TISZTÁZHATÓ, azt a felmentő, illetve az eljárást megszüntető rendelkezés kivételével az ÍTÉLET VMENNYI RENDELKEZÉSE ELLEN bejelentettnek kell tekinteni.
(5) A fellebbezésben új tényt állítani, illetve új bizonyítékra hivatkozni csak abban az esetben lehet, ha a fellebbező valószínűsíti, hogy a fellebbezés alapjául szolgáló tény vagy bizonyítási eszköz az ÍTÉLET KIHIRDETÉSÉT KÖVETŐEN keletkezett, vagy arról ÖNHIBÁJÁN KÍVÜL az ítélet kihirdetése UTÁN SZERZETT tudomást. A fellebbezésben olyan BIZONYÍTÁST IS LEHET INDÍTVÁNYOZNI, amelyet az elsőfokon eljárt bíróság ELUTASÍTOTT.
(6) Az ügyészség és a védő a fellebbezést írásban indokolni köteles. Az indokolást az ügyiratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az ügyiratok felterjesztése után a másodfokú bíróságnál - legkésőbb a másodfokú tanácsülést vagy tárgyalást megelőző 15. napon - lehet előterjeszteni.
(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyészség mulasztja el, a tanács elnöke az ügyészség vezetőjét erről tájékoztatja, a védőt mulasztása esetén a bíróság rendbírsággal sújthatja.

Question 74

LEHET-E A ELLEBBEZÉSBEN ÚJ TÉNYT ÁLLÍTANI, ÚJ BIZONYÍTÉKRA HIVATKOZNI?

Answer 74

A fellebbezésben új tényt állítani, illetve új bizonyítékra hivatkozni csak abban az esetben lehet, ha a fellebbező valószínűsíti, hogy a fellebbezés alapjául szolgáló tény vagy bizonyítási eszköz az ÍTÉLET KIHIRDETÉSÉT KÖVETŐEN keletkezett, vagy arról ÖNHIBÁJÁN KÍVÜL az ítélet kihirdetése UTÁN SZERZETT tudomást. A fellebbezésben olyan BIZONYÍTÁST IS LEHET INDÍTVÁNYOZNI, amelyet az elsőfokon eljárt bíróság ELUTASÍTOTT.

Question 75

legkésőbbmeddig kell előterjeszteni a fellebbezés indoklását és hol?

Answer 75

Az indokolást az ügyiratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az ügyiratok felterjesztése után a másodfokú bíróságnál - legkésőbb a másodfokú tanácsülést vagy tárgyalást megelőző 15. napon - lehet előterjeszteni.

Question 76

Mely eljárási törvény szerint változtathatja meg a magánfél a polgári jogi igényt a fellebbezésében, illetve a másodfokú eljárás során?

Answer 76

A magánfél a polgári jogi igényt az elsőfokú bíróság ítéletének a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezése elleni fellebbezésben és a másodfokú bírósági eljárás során a Pp. törvénynek a perorvoslatok és az azzal összefüggő eljárások során történő KERESETVÁLTOZTATÁSRA vonatkozó rendelkezései szerint változtathatja meg.

Question 77

Észrevétel a fellebbezésre - KI TEHET ÉSZREVÉTELT?

Answer 77

586. § (1) A FELLEBBEZÉSSEL ÉRINTETTEK az ügyiratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az ügyiratok felterjesztése után a másodfokú bíróságnál a fellebbezésre észrevételt tehetnek.
     (2) Az ÜGYÉSZSÉG, a fellebbezéssel érintett VÁDLOTT V A VÉDŐJE, valamint a FELLEBBEZŐ észrevételében arra, amit a másodfokú bíróság HIVATALBÓL FELÜLBÍRÁL, akkor is hivatkozhat, ha nem vagy NEM AZON OKBÓL fellebbezett.

Question 78

A fellebbezés visszavonása

MEDDIG LEHET VISSZAVONNI, MELY FELTÉTELEKKEL?

Answer 78

587. § (1) A fellebbező a fellebbezését a másodfokú bíróság fellebbezést elbíráló HATÁROZATA MEGHOZATALÁIG visszavonhatja.
     (2) Az ügyészség fellebbezését az ügyiratok felterjesztése után a MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG MELLETT MŰK ÜGYÉSZSÉG vonhatja vissza. Ha az ügyészség a fellebbezést visszavonja, és más nem fellebbezett, az ügyiratokat a nyilatkozatával együtt visszaküldi az elsőfokú bíróságnak.
     (3) A VÁDLOTT JAVÁRA MÁS ÁLTAL BEJELENTETT fellebbezést a fellebbező csak a vádlott HOZZÁJÁRULÁSÁVAL vonhatja vissza. Ez a rendelkezés NEM VONATKOZIK AZ ÜGYÉSZSÉG fellebbezésére.
     (4) A visszavont fellebbezést nem lehet újból előterjeszteni.

Question 79

Az elsőfokú bíróság és az ügyészség teendői a fellebbezést követően

Answer 79

588. § (1)
     - A törvényben kizárt,
     - az arra nem jogosulttól származó vagy
     - az elkésett fellebbezést az elsőfokú bíróság elutasítja.
     Az ISMÉTELTEN ILYEN MÓDON előterjesztett fellebbezést a bíróság érdemi indokolás nélkül utasítja el.

(2) Ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az egyesbíró vagy az elsőfokú bíróság tanácsának elnöke az ügyiratokat - a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség útján - az ügydöntő határozat írásba foglalását követően HALADÉKTALANUL felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
(3) Ha olyan ELJÁRÁSI SZABSÉRTÉSRE alapítottak fellebbezést, amelynek a körülményei az ügyiratokból nem tűnnek ki, az egyesbíró vagy a tanács elnöke erről a felterjesztésben FELVILÁGOSÍTÁST AD.
(4) A másodfokú bíróság mellett működő ügyészség az ügyiratokat az INDÍTVÁNYÁVAL 1 hónapon belül, különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben 2hónapon belül megküldi a másodfokú bíróságnak. Kivételes esetben az ügyészség vezetője a határidőt további 1 hónappal meghosszabbíthatja.

Question 80

A felülbírálat terjedelme

Answer 80

590. § (1) A másodfokú bíróság - ha e törvény kivételt nem tesz - a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet AZ AZT MEGELŐZŐ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSSAL EGYÜTT felülbírálja.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik,
- az ítélet megalapozottságát,
- az ítéletnek a bűnösség megállapítására,
- a bűncselekmény minősítésére,
- a büntetés kiszabására,
- intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit,
- valamint az indokolás helyességét és
- az eljárási szabályok megtartását

a bíróság arra TEKINTET NÉLKÜL bírálja felül, hogy KI, MILYEN OKBÓL FELLEBBEZETT..

(3) Ha a fellebbezést kizárólag az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül.
(4) Ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a FELLEBBEZÉSSEL ÉRINTETT BCS-RE vonatkozó rendelkezését, illetve részét bírálja felül.
(5) * A másodfokú bíróság a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében - ideértve a 458. § (5) bekezdése alapján RÉSZLEGESEN JOGERŐRE EMELKEDETT RENDELKEZÉSEKET - is felülbírálja
a) az elsőfokú bírósági eljárást és ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén
aa) a 607. § (1) bekezdése, valamint a 608. § (1) bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, vagy
ab) a 609. § (1) bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni,
b) a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, ha a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni,
c) a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, továbbá
d) a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést.
(5a) * A másodfokú bíróság az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján az elsőfokú bíróság ítéletét akkor bírálja felül, ha az ítélet MEGALAPOZATLANSÁGÁNAK VIZSGÁLATA NÉLKÜL megállapítható, hogy a 607. § (1) bekezdésében, valamint a 608. § (1) bekezdésében fel nem sorolt, és a másodfokú eljárásban NEM ORVOSOLHATÓ OLYAN ELJÁRÁSI SZABSÉRTÉS történt, amely LÉNYEGES HATÁSSAL VOLT az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására.
(6) * Ha a fellebbezést az 583. § (3) bekezdés b) pontja alapján jelentették be, a másodfokú bíróság a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést az (5) bekezdés alapján akkor bírálja felül, ha
a) a bűnösség megállapítására, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést megváltoztatja, vagy
b) a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő.
(7) * A másodfokú bíróság HIVATALBÓL DÖNT az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről is.
(8) Nem bírálható felül az ítéletnek az a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése, AMELY ELLEN NEM FELLEBBEZTEK.
(9) Ha az elsőfokú bíróság ítélete TÖBB VÁDLOTTRÓL RENDELKEZETT, a másodfokú bíróság - a (4)-(8) bekezdés keretei között - az ítéletnek csak a fellebbezéssel érintett vádlottra vonatkozó rendelkezését, illetve részét bírálja felül.
(10) Ha UGYANAZON BCS vonatkozásában TÖBB fellebbezésre jogosult jelentett be fellebbezést, és legalább egy fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének a BŰNÖSSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁRA vonatkozó rendelkezését sérelmezi, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a (2) bekezdés szerint bírálja felül.
(11) A másodfokú bíróság a fellebbezéssel NEM ÉRINTETT vádlottat felmenti, a bűncselekményének enyhébb minősítése folytán törvénysértően súlyos büntetését, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedést enyhíti, vagy az elsőfokú bíróság ítéletének rá vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és vele szemben az eljárást megszünteti vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a FELLEBBEZÉSSEL ÉRINTETT VÁDLOTT tekintetében is ugyanígy határoz.
(11a) * A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel NEM ÉRINTETT vádlottra vonatkozó rendelkezését akkor helyezi hatályon kívül, ha a 609. § (1) bekezdése szerinti ELJÁRÁSI SZABSÉRTÉS a fellebbezéssel nem érintett vádlott tekintetében is lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására.
(12) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel nem érintett vádlottra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, vagy a fellebbezéssel nem érintett vádlottat felmenti, és az elsőfokú bíróság által e vádlott tekintetében kiszabott büntetést összbüntetésbe foglalták, a másodfokú bíróság az összbüntetési ítéletet is hatályon kívül helyezi.
(13) Az ítélet MEGALAPOZATLANSÁGA ESETÉN az elsőfokú bíróságot a (11) bekezdés alkalmazásával akkor lehet ÚJ ELJÁRÁSRA UTASÍTANI, ha ez a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentését, a bűncselekmény enyhébb minősítése folytán a törvénysértően súlyos büntetés enyhítését, vagy az eljárás megszüntetését eredményezheti.

Question 81

Kötöttség az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásához

Answer 81

591. § (1) A másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, KIVÉVE, ha
     - az elsőfokú bíróság ítélete MEGALAPOZATLAN, illetve
     - a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság BIZONYÍTÁSI ELJ-T folytat le.

(2) A másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja,
a) ha a fellebbezést kizárólag az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be,
b) az 590. § (5) bekezdése esetén az ítéletnek a fellebbezéssel nem érintett bűncselekményre vonatkozó rendelkezése, illetve része tekintetében.

Question 82

Az elsőfokú bíróság ítélete teljes egészében/részben megalapozatlan, ha

Answer 82

592. § (1) Az elsőfokú bíróság ítélete teljes egészében megalapozatlan, ha
     a) az elsőfokú bíróság NEM ÁLLAPÍTOTT MEG tényállást vagy
     b) a tényállás teljes egészében FELDERÍTETLEN.
     (2) Az elsőfokú bíróság ítélete RÉSZBEN megalapozatlan, ha
     a) az elsőfokú bíróság a tényállást HIÁNYOSAN ÁLLAPÍTOTTA meg,
     b) a tényállás RÉSZBEN felderítetlen,
     c) a megállapított tényállás ELLENTÉTES a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ÜGYIRATOK TARTALMÁVAL,
     d) az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre HELYTELENÜL KÖVETKEZTETETT.

Question 83

A másodfokú bíróság az ítélet részbeni megalapozatlanságát kiküszöböli, ennek során MIT TEHET?

Answer 83

593. § (1) A másodfokú bíróság az ítélet részbeni megalapozatlanságát kiküszöböli, ennek során
     a) a tényállást KIEGÉSZÍTI, illetve HELYESBÍTI, ha a helyes tényállás az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás útján megállapítható,
     b) az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a FELVETT BIZONYÍTÁS alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól ELTÉRŐ TÉNYÁLLÁST ÁLLAPÍTHAT MEG, ha a vádlott felmentésének vagy részbeni felmentésének, vagy az eljárás megszüntetésének vagy részbeni megszüntetésének van helye,
     c) az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy az ügyészség által indítványozott BIZONYÍTÁS ALAPÁN az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapításával az elsőfokú bíróság által FELMENTETT VÁDLOTT BŰNÖSSÉGÉT ÁLLAPÍTHATJA MEG.

(2) * Ha a másodfokú bíróság az ítélet megalapozatlanságának kiküszöbölése során - a helyes tényállás érdekében felvett bizonyítás, az ügyiratok tartalma vagy ténybeli következtetés alapján - az elsőfokú bíróságtól ELTÉRŐ TÉNYEKET ÁLLAPÍT meg, az eltérő tényekkel kapcsolatos bizonyítékokat ELTÉRŐEN ÉRTÉKELHETI.
DE! A másodfokú bíróság NEM ÉRTÉKELHETI az elsőfokú bíróságtól eltérően a másodfokú bíróság által megállapított ténnyel össze nem függő, valamint a megalapozatlansággal nem érintett tényekkel kapcsolatos bizonyítékokat.

(3) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a helyesbített, kiegészített, illetve az eltérően megállapított tényállás alapján bírálja felül.
(4) Ha a megalapozatlanság nyilvánvalóan a 164. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztására vezethető vissza, a MEGALAPOZATLANSÁG KÖVETKEZMÉNYEI NEM ALKALMAZHATÓAK.
164. § (1) A vád bizonyításához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátása, illetve beszerzésének indítványozása a vádlót terheli.

Question 84

Bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásban

Answer 84

594. § (1) * A másodfokú bírósági eljárásban bizonyítás felvételének
     - a részbeni megalapozatlanság,
     - az eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében, vagy akkor van helye,
     - ha a fellebbezésben új tényt állítottak, vagy új bizonyítékra hivatkoztak.

(2) A másodfokú bíróság MELLŐZI a bizonyítás felvételét olyan tényre nézve, amely a bűnösség megállapítását, a felmentést, az eljárás megszüntetését, a bűncselekmény minősítését, a büntetés kiszabását, illetve az intézkedés alkalmazását NEM BEFOLYÁSOLTA.

Question 85

A súlyosítási tilalom

Answer 85

595. § (1) Az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani CSAK AKKOR LEHET, HA TERHÉRE FELLEBB JELENTETTEK BE. Ez irányadó akkor is, ha a másodfokú bíróság BIZONYÍTÁST VESZ FEL, és annak eredményeként súlyosabb bűncselekmény állapítható meg.

(2) A vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek AZT KELL TEKINTENI, ami
- a bűnösségének megállapítására,
- bűncselekményének súlyosabb minősítésére,
- a büntetésének súlyosítására, illetve
- a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy
- az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul.

(3) Ha az elsőfokú bíróság a bűncselekmény miatt kiszabott büntetés vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedés mellett a vádlottat valamely bűncselekmény miatt emelt vád alól FELMENTI, vagy vele szemben az eljárást megszünteti, a bűncselekmény miatt KISZABOTT BÜNTETÉS vagy a büntetés helyett alkalmazott intézkedés - ha a vádlott terhére a fellebbezést kizárólag a felmentés vagy a megszüntetés ellen jelentették be - csak akkor súlyosítható, ha az ítélet felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése miatt bejelentett fellebbezés EREDMÉNYES.
(4) A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki
a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét elsőfokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,
b) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem,
c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést,
d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, ANNAK FELFÜGGESZTÉSE MELLETT SEM (!),
e) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,
f) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,
g) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem.
(5) Az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának későbbi időpontban történő meghatározását vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárását a büntetés súlyosításának, az erre irányuló fellebbezést a vádlott terhére bejelentettnek kell tekinteni.
(6) Ha az elsőfokú bíróság az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről a törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, a tényállás azonban a DÖNTÉSHEZ SZÜKSÉGES adatokat tartalmazza, erről a másodfokú bíróság is határozhat abban az esetben IS, ha a TERHELT TERHÉRE NEM JELENTETTEK BE fellebbezést.
(7) Ha az elsőfokú bíróság szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezményt, e jogkövetkezmény a másodfokú eljárásban akkor súlyosítható, ha a fellebbezés a felmentő rendelkezés ellen irányul, vagy az a szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény súlyosítását célozza.

Question 86

HOGY ÉRVÉNYESÜL A járművezetéstől eltiltás ESETÉBEN a súlyosítási tilalom?

Answer 86

Amennyiben tehát az ügyész az elsőfokú ítélet ellen a vádlott terhére fellebbezést nem jelent be, a másodfokú bíróság a járművezetéstől eltiltás időtartamának, illetve érvényesülési körének a vádlott terhére való megváltoztatására nem jogosult.

Question 87

a súlyosítási tilalom a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban

Answer 87

A megismételt eljárásban érvényesülő relatív súlyosítási tilalom szerint, ha a vádlott terhére az alapeljárásban NEM JELENTETTEK BE FELLEBB, úgy a hatályon kívül helyezett ítéletben kiszabott büntetést a megismételt eljárásban nem lehet súlyosítani.
A tilalom alóli kivételeket az 1998. évi XIX. törvény (Be.) 405. § (2) bekezdése állapítja meg. A (2) bekezdés b) pontja a megismételt eljárásban felmerült ÚJ BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ ÚJ TÉNYRE tekintettel oldja fel a súlyosítási tilalmat azzal a feltétellel, hogy súlyosabb büntetés kiszabására – az előbbiek megvalósulása mellett is – csak akkor van lehetőség, ha EZT AZ ÜGYÉSZ INDÍTVÁNYOZZA.
A súlyosítási tilalmat feloldó említett szabály helyes értelme az, hogy az ügyészi indítványnak határozottan tartalmaznia kell a szigorúbb joghátrány alkalmazására irányuló közvádlói akaratot.
Ebből következően, ha a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján az ügyész olyan új tény megállapítására tesz indítványt a bíróságnak, amely folytán súlyosabb büntetést kellene kiszabni (akár azért, mert a cselekmény a 2012. évi C. törvény (Btk.) Különös Része szerinti, vagy az Általános Rész valamely büntetésre kiható intézménye szerinti szigorúbb szankció alkalmazását rendeli) úgy e ténynek a súlyosabb büntetőjogi minősítést eredményező elbírálása is csak akkor vezethet – az alapeljárásban alkalmazott szankcióhoz képest – SZIGORÚBB BÜNTETÉS KISZABÁSÁHOZ, ha az ügyész ez utóbbit KIFEJEZETTEN INDÍTVÁNYOZTA.
A büntetőjogi minősítésre kiható új tény – szigorúbb büntetés, intézkedés alkalmazására irányuló kifejezett ügyészi indítvány hiányában – akkor sem teszi lehetővé a hatályon kívül helyezett ítéletben kiszabott (alkalmazott) joghátrány szigorítását, ha az a Btk. Különös Részében előírt törvényes minősítésnek megfelelő büntetési TÉTELKERETNEK egyébként NEM FELEL MEG.

Question 88

A hatályos büntetőeljárási törvény csak a teljes - a másodfokú eljárásban helyre nem hozható - megalapozatlanság okából engedi meg a hatályon kívül helyezést, míg az ítélet részleges megalapozatlanságának kiküszöbölését a másodfokú bíróság kategorikus - mérlegelést nem tűrő - kötelezettségévé teszi.

Answer 88

I. A hatályos büntetőeljárási törvény csak a teljes - a másodfokú eljárásban helyre nem hozható - megalapozatlanság okából engedi meg a hatályon kívül helyezést, míg az ítélet részleges megalapozatlanságának kiküszöbölését a másodfokú bíróság kategorikus - mérlegelést nem tűrő - kötelezettségévé teszi. A részleges megalapozatlanság ezért hatályon kívül helyezés alapjául nem szolgálhat.
E törvényi tilalom nem játszható ki olyan módon, hogy a másodfokú bíróság a részleges megalapozatlansághoz egy önmagában hatályon kívül helyezési okot meg nem valósító eljárási szabálysértést (indokolási kötelezettség megsértése) társít.
Az indokolási kötelezettség teljesítése csak a megalapozott vagy megalapozottá tett tényállás tekintetében vizsgálható, amennyiben ugyanis a tények megállapítása hiányzik, úgy az azokra vonatkozó indokolás sem kérhető számon. Ezért a részleges megalapozatlanságban szenvedő ítélet indokolásának megsértését eljárási szabálysértésként értékelni fogalmilag kizárt [Be. 592. § (1)-(2) bek., 593. §; EBH 2018.B8.III.].

II. A részleges megalapozatlanság kiküszöbölésének másodfokon igénybe vehető eszközei változatlanok és teljes körűek. A bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma nem a megalapozatlanság kiküszöbölését korlátozza, hanem az első fokon lefolytatott bizonyítást védi. A tényállás hiányosságának pótlása, felderítetlenségének megszüntetése, az iratellenesség kiküszöbölése, avagy a helyes ténybeli következtetés levonása nem esik a felülmérlegelés tilalma alá, hanem éppen a megalapozatlanság orvoslásának törvényes eszköze, amelyet a Be. 593. §-ának (1) bekezdés c) pontja kifejezetten arra az esetre rendel alkalmazni, ha az így módosult eltérő tényállás a felmentett vádlott bűnösségének megállapításához vezethet.
A bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma annyit jelent, hogy a fellebbviteli bíróság nem dönthet másként egy bizonyíték hitelességéről, mint ahogyan azt az elsőfokú bíróság tette [Be. 593. § (1)-(3) bek.].

III. A megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezés ultima ratio, amelyet a hatályos büntetőeljárási törvény részleges megalapozatlanság esetén a másodfokú eljárásban kategorikusan kizár. A törvényes okon alapuló hatályon kívül helyező végzésben azonban a másodfokú bíróság rámutathat az ítélet részleges megalapozatlanságára is, de önmagában ez utóbbi hatályon kívül helyezés alapjául nem szolgálhat.

Question 89

eredményezhet-e érdemi változást az, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság tényállásában írtakat elírás vagy számítási hiba esetén akkor is helyesbíti, ha a korlátozott felülbírálatra tekintettel annak megalapozottságát nem vizsgálhatja?

Answer 89

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság tényállásában írtakat elírás vagy számítási hiba esetén akkor is helyesbítheti, ha a korlátozott felülbírálatra tekintettel annak megalapozottságát nem vizsgálhatja, ez azonban érdemi változást nem eredményezhet [Be. 453. § (1) és (6) bek., 583. § (3) bek. a) pont, 590. § (3) bek.].

Question 90

A fellebbezés elintézésének előkészítése

Answer 90

596. § (1) A másodfokú bíróság tanácsának elnöke
     a) intézkedik - szükség esetén - a hiányok pótlása, az ügyiratok kiegészítése, új ügyiratok beszerzése vagy az elsőfokú bíróságtól felvilágosítás megszerzése iránt,
     b) az ügyiratokat visszaküldi az elsőfokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket visszavonták,
     c) a vádlottnak és a védőnek kézbesíti a más által bejelentett fellebbezést és a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványát,
     d) a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását megküldi a másodfokú bíróság mellett működő ügyészségnek, ha azt a másodfokú bíróság előtt terjesztették elő és közvetlenül még nem küldték meg neki,
     e) * vizsgálja, hogy a másodfokú eljárásban kötelező-e az ügyész és a védő jelenléte,
     f) vizsgálja, szükséges-e személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel kapcsolatban határozni.
     (2) A tanács elnöke az ügyiratok érkezésétől számított két hónapon belül a lehető legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést, nyilvános ülést vagy tárgyalást tűz ki.
     (3) A másodfokú bíróság a tárgyalás előtt bizonyítást rendelhet el, és a tanács elnöke az emiatt szükséges intézkedéseket megteheti.

Question 91

A fellebbezés elutasítása, áttétel, az eljárás felfüggesztése

Answer 91

597. § (1) A másodfokú bíróság a fellebbezést elutasítja, ha az 588. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben az elsőfokú bíróság elmulasztotta a fellebbezés elutasítását.
     (2) Ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elbírálására nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyiratokat tanácsülésen a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.
     (3) A másodfokú bíróság az eljárást tanácsülésen felfüggesztheti a 487. §-ban, a 488. § (1) bekezdés a), c) és d)-g) pontjában, valamint a 489-490. §-ban meghatározott okokból.

Question 92

A másodfokú bíróság tanácsülésen határoz miről?

Answer 92

A tanácsülés
598. § (1) A másodfokú bíróság tanácsülésen határoz

a) a fellebbezés elutasításáról, az ügy áttételéről, az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről,
b) a vádlott felmentéséről vagy az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről,
c) a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentéséről vagy az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről, feltéve, hogy e rendelkezéseket a fellebbezéssel érintett vádlott esetében is tanácsülésen hozza meg,
d) ha az elsőfokú bíróság az ítéletét a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg,
e) ha az elsőfokú bíróság a büntetőeljárást a 492. § alapján szüntette meg,
f) ha a fellebbezést kizárólag az 583. § (3) bekezdés b) pontja alapján jelentették be,
g) ha az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése elleni fellebbezés bizonyítás felvétele nélkül elbírálható.
(2) * A másodfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. § (3) bekezdés a), vagy c) pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza.
(3) A tanács elnöke tanácsülésre tartozó ügyben nyilvános ülést vagy tárgyalást tűzhet ki.
(4) * A tanács elnöke a (2) bekezdés szerinti esetben az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról, és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek.
(5) Ha a tanács elnöke a (2) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(6) Ha a másodfokú bíróság tanácsülésen állapítja meg, hogy az ügy tanácsülésen nem intézhető el, az ügyet nyilvános ülésre vagy tárgyalásra tűzi ki. A másodfokú bíróság a tanácsülésen hozható határozatot nyilvános ülésen vagy tárgyaláson is meghozhatja, ha az ennek alapjául szolgáló okot a nyilvános ülésen vagy a tárgyaláson észleli.

Question 93

mikor tart nyilvános ülést a 2fokú bíróság a fellebbezés elintézésére?

Answer 93

A nyilvános ülés
599. § (1) A másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani.

(2) A másodfokú bíróság a nyilvános ülésen
a) az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlansága esetén megállapíthatja a hiánytalan, illetve a helyes tényállást, ha az az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma vagy ténybeli következtetés útján lehetséges,
b) az ügyben a vádlottat a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében meghallgathatja.
(3) A nyilvános ülésen az ügy előadása - ha azt a jelenlévők nem indítványozzák - mellőzhető.
(4) * A nyilvános ülésen az ügyész és - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eseten kívül - a vádlott jelenléte nem kötelező.
(5) A fellebbezés a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges.

Question 94

A másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha

Answer 94

A tárgyalás
600. § (1) A másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha

a) az ügy tanácsülésen nem intézhető el,
b) bizonyítás felvétele szükséges,
c) a tanácsülésre vagy a nyilvános ülésre tartozó ügyet a tanács elnöke tárgyalásra tűzte ki.
(2) A tárgyalásról a sértettet és a fellebbezőt is értesíteni kell.
(3) A tárgyalást a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is meg lehet tartani, és a fellebbezés elbírálható, ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.
(4) A tárgyalás elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
601. § (1) A tárgyaláson a tanács elnöke által kijelölt bíró az ügyet előadja. Ismerteti az elsőfokú bíróság ítéletének, a fellebbezésnek és az arra tett észrevételeknek a lényegét, továbbá az ügyiratokból azt, amely a felülbírálathoz szükséges. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának ismertetése mellőzhető, ha azt a jelenlévők nem indítványozzák, és azt a másodfokú bíróság sem tartja szükségesnek.
(2) A bíróság tagjai, az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett az ügy előadásának kiegészítését kérhetik, ezután a fellebbezésre jogosultaknak lehetővé kell tenni, hogy az észrevételeiket, illetve indítványaikat - bizonyítási indítvány esetén az 584. § (5) bekezdés keretei között - megtehessék.
(3) A bizonyítást az ügy előadása, illetve a (2) bekezdésben meghatározott indítványok megtétele után kell felvenni.
(4) Az 520. §-t a bizonyítási eljárás megkezdése után előterjesztett bizonyítási indítvány esetén kell alkalmazni.
(5) Az ügy előadása, illetve a bizonyítás felvétele után az erre jogosultak perbeszédet tartanak, vagy felszólalnak. Perbeszédet először a fellebbező tart. Ha az ügyészség is fellebbezett, először az ügyész mondja el a perbeszédet.
(6) Ha a másodfokú bíróság az ügydöntő határozat meghozatala előtt azt állapítja meg, hogy a cselekmény az elsőfokú bíróság által megállapított minősítéstől eltérően minősülhet, az 548. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el.

Question 95

Határozat kényszerintézkedésről

Answer 95

602. § Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése esetén a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről a másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben határoz. A másodfokú bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a 297. § (4) bekezdésére, illetve a 301. § (2) bekezdésre figyelemmel a 290. § (4) bekezdése szerinti döntéséig vagy fellebbezés esetén a fellebbezést elbíráló bíróság 630. § (5) bekezdése szerinti döntéséig tartja fenn.

Question 96

Intézkedések a másodfokú bírósági eljárás befejezése után

Answer 96

603. § (1) * A másodfokú bírósági eljárás befejezése után a másodfokú bíróság a határozatát kézbesíti.
     (2) Az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező végzést akkor is kézbesíteni kell a fellebbezőnek, a sértettnek és annak is, aki a másodfokú bíróság határozata ellen fellebbezésre jogosult, ha velük a határozat rendelkező részét kihirdetés útján már közölték.
     (3) * A másodfokú bíróság az ügyiratokat a határozatával és a tárgyalásról készített jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi az elsőfokú bíróságnak, ha a másodfokú határozat ellen nem jelentettek be fellebbezést, vagy azt a másodfokú bíróság elutasította.

Question 97

https://kuria-birosag.hu/hu/print/kollvel/1-bkv

Question 98

A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI

Answer 98

604. § (1) A másodfokú bíróság - az e törvényben meghatározott esetekben - az elsőfokú bíróság ítéletét
     a) helybenhagyja,
     b) megváltoztatja vagy
     c) hatályon kívül helyezi, és
     ca) az eljárást megszünteti vagy
     cb) az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
     (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása esetén ítélettel, egyébként végzéssel határoz.
     (3) A határozat rendelkező része tartalmazza
     a) a fellebbezéssel sérelmezett határozatot hozó elsőfokú bíróság megnevezését és a határozatának számát is,
     b) a bíróságnak az (1) bekezdésben meghatározott döntését,
     c) az 561. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyes adatot abban az esetben, ha az megváltozott.
     (4) * A határozat indokolása tartalmazza az elsőfokú bíróság ítélete rendelkező részének és a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványának lényegét, azt, hogy ki, miért fellebbezett, és kifejti a bíróság döntésének indokait, szükség esetén az 561. § (3) bekezdés b)-g) pontjában, az 564. § (4) bekezdés a), illetve b) pontjában, az 566. § (4) bekezdésében vagy az 567. § (5) bekezdésében meghatározottak feltüntetésével.

Question 99

Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása

Answer 99

605. § (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan, és egyébként az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni, továbbá ha nem kell, vagy - a súlyosítási tilalom, a felülbírálat terjedelmének korlátai miatt, vagy a (2) bekezdés értelmében - nem lehet megváltoztatni.
     (2) Ha a másodfokú bíróság a tényállást nem egészítette ki, illetve nem helyesbítette, az elsőfokú bíróság ítéletében a törvényi büntetési tételkeretek között kiszabott büntetés kisebb megváltoztatásának nincs helye.
     (3) A másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó végzése ügydöntő határozat.
     (4) A határozat indokolásának a helybenhagyás indokait röviden kell tartalmaznia.

Question 100

Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása

Answer 100

606. § (1) Ha az elsőfokú bíróság jogszabályt helytelenül alkalmazott, és az ítéletét nem kell hatályon kívül helyezni, a másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz.
     (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztathatja akkor is, ha az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát kiküszöbölte.
     (3) * Ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének, vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye.
     (4) A másodfokú bíróság az 590. § (6) bekezdése esetén az elsőfokú bíróság ítéletének a büntetés kiszabására, vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezését akkor változtathatja meg, ha a büntetés, illetve az intézkedés törvénysértő, eltúlzottan súlyos vagy eltúlzottan enyhe.

Question 101

Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése

Answer 101

607. § (1) A másodfokú bíróság az 567. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.
     (2) Ha a másodfokú bíróság az eljárást azért szünteti meg, mert a vádlott büntethetősége megszűnt, az elsőfokú bíróság ítéletének az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére és a polgári jogi igény megállapítására vonatkozó rendelkezését hatályban tartja, ha ezekre nézve nem jelentettek be fellebbezést.
     (3) Ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének csak azon bűncselekményre vonatkozó rendelkezéséről határoz az (1) bekezdés szerint, amelyet a hatályon kívül helyezés oka érint.
608. § (1) A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha
     a) a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen,
     b) az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt,
     c) a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,
     d) a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező,
     e) * a bíróság a 492. § (1) bekezdés c)-d) és i) pontjában, valamint a (2) bekezdésében vagy az 567. § (1) bekezdés a)-b) és g) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette,
     f) az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes,
     g) * az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. § (2) bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, vagy
     h) * az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól.
     (2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján
     a) ha a másodfokú bíróság a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítja meg, hogy az elsőfokú bírósági tárgyaláson védő jelenléte kötelező lett volna, az ítéletet csak akkor kell hatályon kívül helyezni, ha az ügyészség eredetileg is olyan bűncselekmény miatt emelt vádat, amelyre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, vagy az elsőfokú bíróság megállapította a vádtól eltérő súlyosabb minősítés lehetőségét,
     b) * nincs helye az ítélet hatályon kívül helyezésének a védő jelenlétének hiánya miatt, ha az elsőfokú bíróság a cselekményt tévesen minősítette öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek,
     c) az ítélet felmentő, illetve eljárást megszüntető rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni, ha az ítéletet az elsőfokú bíróság a vádlott vagy a védő távollétében hozta meg.
609. § (1) A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a 607. § (1) bekezdésében, valamint a 608. § (1) bekezdésében fel nem sorolt, és a másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására.
     (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértésnek minősül különösen, ha
     a) a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezéseket a vádemelés után megsértették,
     b) a büntetőeljárásban részt vevő személyek a vádemelés után a törvényes jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlásában őket korlátozták,
     c) a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták,
     d) a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény Btk. szerinti minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének nem vagy csak részben tett eleget,
     e) *
     (3) Az ítélet felmentő, illetve eljárást megszüntető rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni, ha az (1) bekezdés szerinti eljárási szabálysértés a vádlott vagy a védő törvényes jogainak gyakorlását korlátozta.
     (4) Ha az elsőfokú bíróság a lefoglalt dologról, az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről a törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, és a döntéshez szükséges adatok a másodfokú eljárás során bizonyítás felvétele keretében nem tisztázhatók, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot a CVI. Fejezet szerinti eljárás lefolytatására utasítja.
610. § Teljes megalapozatlanság esetén a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
611. § (1) A hatályon kívül helyező végzés indokolása tartalmazza a hatályon kívül helyezés okát, továbbá a másodfokú bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatását.
     (2) A másodfokú bíróság elrendelheti, hogy az ügyet az elsőfokú bíróság más tanácsa vagy - kivételesen - más bíróság tárgyalja.

Question 102

Az egyéb kérdésekre vonatkozó rendelkezések

Answer 102

612. § (1) * Ha a vagyoni érdekelt az elsőfokú bíróság ítéletének elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő rendelkezése ellen fellebbezést jelentett be, és a másodfokú bíróság e fellebbezés vagy bármely más fellebbezés alapján az elsőfokú bíróságnak a vagyoni érdekelt tulajdonjogát, vagyonát vagy az elektronikus adat feletti rendelkezési jogát érintő elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét kimondó rendelkezését nem mellőzte, az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság határozatának a vagyoni érdekelt részére történő közléséről a vagyoni érdekeltnek az 57. § (4) bekezdésében meghatározott jogára való tájékoztatással gondoskodik.
     (2) Ha a másodfokú bíróság rendeli el a vagyoni érdekelt tulajdonjogát érintő elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a vagyoni érdekeltnek az 57. § (4) bekezdésében meghatározott jogára történő tájékoztatást.
     (3) Ha a szülői felügyeleti jog megszüntetése kérdésében való döntés a büntetőeljárás befejezését jelentősen késleltetné, vagy a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének e kérdésben döntő rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítványt egyéb törvényes útra utasítja.

Question 103

A másodfokú bíróság a határozatában megállapítja a másodfokú bírósági eljárásban felmerült bűnügyi költséget, és szükség esetén rendelkezik annak viseléséről.

Answer 103

A bűnügyi költség
613. § (1) A másodfokú bíróság a határozatában megállapítja a másodfokú bírósági eljárásban felmerült bűnügyi költséget, és szükség esetén rendelkezik annak viseléséről.

(2) * A másodfokú bíróság a bűnösnek kimondott vádlottat mentesítheti a másodfokú bírósági eljárásban felmerült bűnügyi költségnek vagy egy részének a megfizetése alól, ha
a) az ügyész vádlott javára bejelentett, illetve a vádlott vagy a védő fellebbezése eredményes volt,
b) az ügyész a) ponton kívüli fellebbezése nem vezetett eredményre.

Question 104

A nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés

Answer 104

614. § (1) A másodfokú bírósági eljárásban, a harmadfokú bírósági eljárásban és a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálása iránti eljárásban hozott olyan, nem ügydöntő végzés elleni fellebbezésre, amely ellen az elsőfokú eljárásban jogorvoslatnak lenne helye, az LXXXI-LXXXIV. Fejezetben foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
     (2) Nincs helye fellebbezésnek, ha az (1) bekezdésben meghatározott határozatot a KÚRIA hozta.
     (3) Az (1) bekezdésben meghatározott végzés elleni fellebbezést

a) az ítélőtábla bírálja el, ha a végzést a törvényszék hozta,
b) a Kúria bírálja el, ha a végzést az ítélőtábla hozta.

(4) Az ítélőtábla és a Kúria a fellebbezést tanácsülésen bírálja el.

Question 105

A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG A TÖRVÉNYI BÜNTETÉSI KERETEK KÖZÖTT KISZABOTT BÜNTETÉS TEKINTETÉBEN HOGY VÁLTOZTATHAT MEG?

Answer 105

A másodfokú bíróság - feltéve, hogy a tényállás kiegészítésére, illetve helyesbítésére nem került sor - tartózkodik az elsőfokú bíróság ítéletében a törvényi büntetési keretek között kiszabott büntetés jelentéktelen megváltoztatásától.
Annak eldöntésénél, hogy mi tekintendő a büntetés jelentéktelen megváltoztatásának az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetésből kell kiindulni.

Question 106

FELLEBBEZÉS A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATA ELLEN

A fellebbezési jog és a fellebbezés korlátai

Answer 106

615. § (1) A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ELLENTÉTES DÖNTÉSE ESETÉN.
     (2) Ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság
     a) olyan vádlott bűnösségét állapította meg vagy olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett vagy vele szemben az eljárást megszüntette,
     b) az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette,
     c) a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett.
     (2a) * Nem tekinthető ellentétes döntésnek, ha a vádlott egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és erre figyelemmel a másodfokú eljárásban az elsőfokú bíróság által megállapított minősítés megváltoztatásának lett volna helye.
     (3) A fellebbezés sérelmezheti
     a) az ellentétes döntést, illetve
     b) * kizárólag az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálatból eredő, az 583. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezést vagy indokolást.
     (4) * A másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésben az ellentétes döntés alapját képező tényállás nem támadható, ha
     a) az elsőfokú bíróság ítélete ellen kizárólag az 583. § (3) bekezdése alapján jelentettek be fellebbezést, vagy
     b) az ellentétes döntés az 590. § (5) bekezdése szerinti felülbírálaton alapult.
     (5) A másodfokú bíróság ítéletének a (3) bekezdésben meghatározottakon kívüli rendelkezése, illetve része ellen nincs helye fellebbezésnek.
     (6) A fellebbezésben bizonyítást indítványozni, új tényt állítani vagy új bizonyítékra hivatkozni nem lehet.

Question 107

A fellebbezésre jogosultak

A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult

Answer 107

616. § * A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult

a) a vádlott,
b) az ügyészség,
c) * a védő,
d) * a vádlott házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen.

Question 108

LEHET-E MÁSODfellebbezésben bizonyítást indítványozni, új tényt állítani vagy új bizonyítékra hivatkozni?

Answer 108

NEM LEHET

Question 109

A felülbírálat terjedelme a harmadfokú bírósági eljárásban

Answer 109

618. § (1) A harmadfokú bíróság
     a) a másodfokú bíróság ítéletének

aa) a fellebbezéssel sérelmezett ELLENTÉTES DÖNTÉSÉT,
ab) azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő FELÜLBÍRÁLATA EREDMÉNYEZETT, ÉS

b) az elsőfokú és a másodfokú BÍRÓSÁGI ELJÁRÁST
arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.

(2) A harmadfokú bíróság HIVATALBÓL dönt az EGYSZERŰSÍTETT FELÜLVIZSG tárgyát képező kérdésekben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről is.
(3) * A harmadfokú bíróság az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja
a) az 590. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat,
b) az 590. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározottakat is, ha a 615. § (3) bekezdés b) pontja szerinti fellebbezés a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezésen kívüli rendelkezést sérelmezett, és
ba) a bűnösség megállapítására, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést megváltoztatja, vagy
bb) a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő.
(4) NEM BÍRÁLHATÓ FELÜL az ítéletnek az a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése, amely ELLEN NEM FELLEBBEZTEK.

Question 110

FELÜLBÍRÁLHATÓ-E A HRMADFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN AZ ÍTÉLET FELMENTŐ RENDELKEZÉSE, MELY ELLEN NEM FELLEBBEZTEK?

Answer 110

NEM BÍRÁLHATÓ FELÜL az ítéletnek az a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése, amely ELLEN NEM FELLEBBEZTEK.

Question 111

Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához

Answer 111

619. § (1) A harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, AMELY ALAPJÁN A MÁSODFOKÚ bíróság az ítéletét meghozta, kivéve, ha a másodfokú bíróság ÍTÉLETE a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében MEGALAPOZATLAN.
     (2) A harmadfokú bírósági eljárásban NINCS HELYE BIZONYÍTÁSNAK.
     (3) Ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan, és a HELYES TÉNYÁLLÁS az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ÜGYIRATOK ALAPJÁN megállapítható, vagy a HELYTELEN TÉNYBELI KÖVETKEZTETÉS az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján KIKÜSZÖBÖLHETŐ, a harmadfokú bíróság a tényállást hivatalból kiegészíti, illetve helyesbíti.
     (4) Ha a fellebbezést kizárólag a 615. § (3) bekezdés b) pontja vagy a 615. § (4) bekezdése alapján jelentették be, továbbá a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény tekintetében a harmadfokú bíróság nem vizsgálja a másodfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát a másodfokú bíróság által alapul vett tényállásra alapítja.

Question 112

A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSE A HARMADFOKÚ ELJÁRÁSBAN

Answer 112

Általános rendelkezések
620. § (1) A harmadfokú bíróság a fellebbezést a 621. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben tanácsülésen, egyébként nyilvános ülésen bírálja el.

621. § (1) A harmadfokú bíróság TANÁCSÜLÉSEN határoz

a) ha a fellebbezést a sérelmezett ítélet MEGALAPOZATLANSÁGA miatt nem lehet elbírálni,
b) ha az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság az ítéletét a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.

(2) A harmadfokú bírósági eljárásban VÉDŐ RÉSZVÉTELE KÖTELEZŐ. Ha a vádlottnak nincs védője, a tanács elnöke a fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz érkezését követően haladéktalanul védőt rendel ki.

A tanácsülés és a nyilvános ülés
621. § (1) A harmadfokú bíróság tanácsülésen határoz

a) ha a fellebbezést a sérelmezett ítélet megalapozatlansága miatt nem lehet elbírálni,
b) ha az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság az ítéletét a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.

(2) A harmadfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott TERHÉRE NEM jelentettek be fellebbezést és nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező NEM INDÍTVÁNYOZZA.
(3) Ha a tanács elnöke a (2) bekezdés esetén hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést, a tanácsülés kitűzéséről szóló tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(4) A nyilvános ülésen az ügyész és a védő JELENLÉTE KÖTELEZŐ.

Question 113

Határozat a kényszerintézkedésről, intézkedések a MÁSODfellebbezés elintézése után

Answer 113

622. § (1) Az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése esetén a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekről a harmadfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben határoz.
     (2) * A harmadfokú bíróság a fellebbezés elintézése és a határozatának kézbesítése után az ügyiratokat a határozatával és a harmadfokú eljárásban készült jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi a másodfokú bíróságnak, illetve az új eljárás lefolytatására utasított bíróságnak.

Question 114

A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI

A másodfokú bíróság ítéletének HELYBENHAGYÁSA

Answer 114

A másodfokú bíróság ítéletének HELYBENHAGYÁSA

623. § A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja,
     - ha a fellebbezés ALAPTALAN, ÉS EGYÉBKÉNT az ítéletet NEM KELL hatályon kívül helyezni,
     - továbbá ha nem kell, vagy - a súlyosítási tilalom, a felülbírálat terjedelmének korlátai miatt, vagy a 605. § (2) bekezdése értelmében (Ha a másodfokú bíróság a tényállást nem egészítette ki, illetve nem helyesbítette, az elsőfokú bíróság ítéletében a törvényi büntetési tételkeretek között kiszabott büntetés kisebb megváltoztatásának nincs helye.) - nem lehet megváltoztatni.

Question 115

A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI

A másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása

Answer 115

624. § (1) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a másodfokú bíróság JSZ-T HELYTELENÜL ALKALMAZOTT, és az ítéletét NEM KELL hatályon kívül helyezni.
     (2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztathatja akkor is, ha a másodfokú bíróság ítéletének RÉSZBENI MEGALAPOZATLANSÁGÁT kiküszöbölte.

Question 116

A másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése

Answer 116

625. § (1) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti a 607. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
     (2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot ÚJ ELJÁRÁSRA UTASÍTJA, ha a másodfokú bíróság az ítéletét

a) a 608. § (1) bekezdésében meghatározott valamely eljárási szabálysértéssel,
b) a súlyosítási tilalom megsértésével

hozta meg.

(3) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el.
(4) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság, és szükség szerint az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot, vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú ítélet MEGALAPOZATLANSÁGÁT nem tudja kiküszöbölni.

Question 117

ELJÁRÁST MEGSZÜNTETŐ VÉGZÉSNEK VAN HELYE

Answer 117

567. § (1) A bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha
     a) halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott büntethetősége megszűnt,
     b) a cselekményt jogerősen elbírálták,
     c) az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy pótmagánvádnak nincs helye, illetve a sértett magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel,
     d) *
     e) *
     f) * olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, vagy
     g) * a magánindítvány hiányzik és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem pótolható.
     (2) A bíróság nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha
     a) * a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,
     b) *
     c) * a vádat nem az arra jogosult emelte,
     d) a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében írt törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan,
     e) * a büntetőeljárás átvétele vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le, vagy
     f) * az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.

Question 118

A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha

Answer 118

608. § (1) A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha
     a) a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen,
     b) az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt,
     c) a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,
     d) a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező,
     e) * a bíróság a 492. § (1) bekezdés c)-d) és i) pontjában, valamint a (2) bekezdésében vagy az 567. § (1) bekezdés a)-b) és g) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette,
     f) az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes,
     g) * az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. § (2) bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, vagy
     h) * az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól.

Question 119

A MÁSODFOKÚ ÉS A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ VÉGZÉSE ELLENI FELLEBBEZÉS ELBÍRÁLÁSA

Answer 119

626. § A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása iránti eljárásban a harmadfokú bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e Részben foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

A fellebbezési jog és a fellebbezésre jogosultak
627. § (1) A másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése, valamint a harmadfokú bíróságnak a másodfokú bíróság ítéletét vagy a másodfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és a másodfokú bíróságot vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése ellen fellebbezésnek van helye, ha a hatályon kívül helyezésre

a) a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés,
b) a 609. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés, vagy

c) az 592. § (1) bekezdésében meghatározott okból TELJES MEGALAPOZATLANSÁG,
d) * a 625. § (4) bekezdésében meghatározott ok (harmadfok ítélet megalapozatlanságát nem tudta kiküszöbölni)

miatt került sor.

(2) A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen fellebbezésnek van helye akkor is, ha a hatályon kívül helyező végzés meghozatalára a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
(3) A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen fellebbezésre jogosult
a) a vádlott,
b) az ügyészség,
c) * a védő.
(4) Nem jogosult fellebbezésre a (3) bekezdés alapján az, aki az ítélet ellen annak hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben foglalt okból került sor.
(5) Ha a másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése egy bűncselekmény több vádlottját érinti, bármely jogosult által bejelentett fellebbezés valamennyi vádlott tekintetében FELFÜGGESZTI a hatályon kívül helyező határozat VÉGREHAJTHATÓSÁGÁT.

A fellebbezés elintézésének általános szabályai
628. § (1) Ha a hatályon kívül helyező végzést

a) a törvényszék hozta, a fellebbezést az ítélőtábla,
b) az ítélőtábla hozta, a fellebbezést a Kúria
tanácsülésen bírálja el.

(2) A fellebbezés nem vonható vissza.
(3) Nincs helye fellebbezésnek, ha a hatályon kívül helyező végzést a Kúria hozta.

A fellebbezés elintézésének előkészítése és a bíróság határozatai
629. § (1) A tanács elnöke az ügy érkezésétől számított 1 hónapon belül a lehető legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést tűz ki.

(2) A fellebbezést elbíráló bíróság - az e törvényben meghatározott esetekben - a fellebbezéssel megtámadott hatályon kívül helyező végzést
a) helybenhagyja, vagy
b) hatályon kívül helyezi és a másodfokú vagy harmadfokú bíróságot a másodfokú vagy a harmadfokú eljárás lefolytatására vagy új eljárásra utasítja.
(3) A fellebbezést elbíráló bíróság a fellebbezés tárgyában NEM ÜGYDÖNTŐ VÉGZÉSSEL határoz.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott határozat és a fellebbezés elutasítása ellen fellebbezésnek nincs helye.

A hatályon kívül helyező végzés helybenhagyása és hatályon kívül helyezése
630. § (1) A fellebbezést elbíráló bíróság a hatályon kívül helyező végzést helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan és egyébként a hatályon kívül helyező végzést nem kell hatályon kívül helyezni.

(2) A fellebbezést elbíráló bíróság a hatályon kívül helyező végzést hatályon kívül helyezi, és a másodfokú vagy harmadfokú bíróságot a másodfokú vagy a harmadfokú eljárás lefolytatására utasítja, ha a másodfokú vagy harmadfokú bíróság az eljárási törvény SZABÁLYAINAK MEGSÉRTÉSÉVEL, vagy INDOKOLATLANUL rendelkezett az ítélet hatályon kívül helyezéséről.
(3) A 627. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a fellebbezést elbíráló bíróság a fellebbezéssel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó bíróságot új eljárásra utasítja.
(3a) * Ha a fellebbezést elbíráló bíróság a fellebbezéssel érintett vádlott vonatkozásában a hatályon kívül helyező végzést hatályon kívül helyezi, akkor az ugyanazon bűncselekmény vonatkozásában a FELLEBBEZÉSSEL NEM ÉRINTETT VÁDLOTT tekintetében is ugyanígy határoz.
(4) A hatályon kívül helyező végzés indokolása tartalmazza a hatályon kívül helyezés okát, továbbá a fellebbezést elbíráló bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatását.
(5) Határozatának meghozatalát követően a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről határoz.

A bűnügyi költség viselése
631. § * Az e Rész szerinti eljárás során felmerült bűnügyi költséget az ÁLLAM viseli.

Question 120

Másodfokon hatályon kívül helyezésnek KIZÁRÓLAG milyen megalapozatlanság esetén van helye?

Answer 120

I. Másodfokon hatályon kívül helyezésnek kizárólag a TELJES, azaz a fellebbviteli eljárásban KI NEM KÜSZÖBÖLHETŐ megalapozatlanság esetén van helye; részleges megalapozatlanság hatályon kívül helyezés alapjául nem szolgálhat, a részleges megalapozatlanság kiküszöbölését a törvény a másodfokú bíróság kötelezettségévé teszi. Nem vezethet ezért hatályon kívül helyezéshez a feltétlen hatályon kívül helyezést nem eredményező eljárási szabálysértésre, így az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozás a részleges megalapozatlanság kiküszöbölésének elkerülése érdekében [Be. 593. § (1) bek.; EBH 2018.B.8.III.].

II. Amennyiben a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ugyanazon bűncselekmény több vádlottját is érinti, bármely jogosult által bejelentett fellebbezés valamennyi vádlott tekintetében felfüggeszti a hatályon kívül helyező határozat végrehajthatóságát; arra azonban nincs törvényes lehetőség, hogy a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezést elbíráló bíróság határozata érintse a felülbírált határozatnak a fellebbezéssel nem érintett vádlottra vonatkozó rendelkezését is [Be. 590. § (11) bek., 617. §, 626. §, 627. § (5) bek.].

Question 121

A MEGISMÉTELT ELJÁRÁS

Answer 121

ÁLTALÁNOS REND
632. § (1) A bíróság határozatának hatályon kívül helyezése vagy az Alkotmánybíróság általi megsemmisítése esetén az eljárást meg kell ismételni.

(2) A megismételt eljárásban a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata OKAINAK ÉS INDOKAINAK figyelembevételével bírálja el.

DE! (3) A megismételt eljárásban hozott ítélet FELÜLBÍRÁLATA SORÁN a másodfokú, illetve a harmadfokú bíróságot változatlan tényállás mellett SEM KÖTIK a hatályon kívül helyező határozatban kifejtett okok és indokok.

(4) * A vádlottat nem lehet kötelezni a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére, kivéve, ha az az Ő MULASZTÁSA FOLYTÁN merült fel.

Az ELSŐFOK bírósági eljárás megismétlése
633. § (1) A tárgyalás előkészítésére és az elsőfokú bírósági tárgyalásra vonatkozó Tizenharmadik-Tizennegyedik Rész rendelkezéseit az e §-ban és a 634. §-ban foglalt eltérésekkel értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) A megismételt eljárásban ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉS TARTÁSÁNAK NINCS HELYE.
(3) A tárgyalás megkezdése után az egyesbíró vagy a tanács elnöke ismerteti a másodfokú bíróság vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező határozatának, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatának, az elsőfokú bíróság, illetve a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett vagy megsemmisített határozatának, ha másodfokon bizonyítást vettek fel, a másodfokú bírósági tárgyalás jegyzőkönyvének, valamint a vádiratnak a lényegét.
(4) Ha az ügyészség a vádat az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezése után módosította, a módosított vádirat lényegét az ügyész ismerteti.
(5) Ha a vádlott nem tesz vallomást, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a hatályon kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által megsemmisített határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomásának lényegét is ismertetheti vagy felolvashatja.
(6) A tanú kihallgatása, illetve a szakértő meghallgatása helyett ismertethető vagy felolvasható a tanúnak a hatályon kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által megsemmisített határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomásáról, illetve a szakértőnek az ott előterjesztett szakvéleményéről készült jegyzőkönyv lényege.
(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése azért történt, mert az ítélet megalapozatlanságát a másodfokú bírósági eljárásban nem lehetett kiküszöbölni.
(8) A (7) bekezdés nem zárja ki azon tanúvallomás, illetve szakvélemény lényegének az ismertetését vagy felolvasását, amely nem az ítéleti tényállás megalapozatlan részére vonatkozik.
634. § (1) * Ha a vádlott TERHÉRE NEM JELENTETTEK BE fellebbezést, a megismételt eljárásban nem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, vagy a hatályon kívül helyezett ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.
(2) * Ha az Alkotmánybíróság az ítéletet megsemmisíti, a megismételt eljárásban nem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetve az ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés nem irányadó, ha
a) az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése a 608. § (1) bekezdés a)-c) vagy e) pontjában (ABSZOLUT ELJÁRÁSI SZABSÉRTÉS) vagy a 610. §-ban meghatározott ok (TELJES MEGALAPOZATLANSÁG) miatt történt,
c) a megismételt eljárásban felmerült ÚJ BIZONYÍTÉK alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán SÚLYOSABB BÜNTETÉST kell kiszabni, feltéve, hogy az ügyészség EZT INDÍTVÁNYOZZA,
d) az ügyészség VÁDKITERJESZTÉSE folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben is meg kell állapítani,
e) az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban a TERHELT TERHÉRE BEJELENTETT FELÜLVIZSGÁLATI INDÍTVÁNY folytán került sor.
(4) * A (3) bekezdés esetében sem lehet a vádlott bűnösségét megállapítani, súlyosabb büntetést kiszabni vagy a büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a vádlottra vonatkozó rendelkezését az 590. § (11) bekezdése alapján (JOGERŐ FELOLDÁS) helyezte hatályon kívül.

Question 122

Teljes megalapozatlanság esetén a másodfokú bíróság MIT TESZ?

Answer 122

610. § Teljes megalapozatlanság esetén a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

Question 123

A másodfokú vagy a harmadfokú bírósági eljárás megismétlése

Answer 123

635. § (1) Ha a harmadfokú bíróság vagy a Kúria a másodfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, vagy az Alkotmánybíróság a másodfokú bíróság határozatát megsemmisíti, a másodfokú bíróság eljárására a Tizenötödik Rész rendelkezéseit kell alkalmazni.
     (2) Ha a Kúria a harmadfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a harmadfokú bíróságot utasítja új eljárásra, vagy az Alkotmánybíróság a harmadfokú bíróság határozatát megsemmisíti, a harmadfokú bíróság eljárására a Tizenhatodik Rész rendelkezéseit kell alkalmazni.

A rendkívüli jogorvoslati eljárás megismétlése
636. § (1) Ha az Alkotmánybíróság a Kúria felülvizsgálati eljárás során hozott határozatát megsemmisíti, a Kúria eljárására a XC. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha az Alkotmánybíróság a Kúriának a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozatát megsemmisíti, a Kúria eljárására a XCII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) * Ha a jogegységi panasz tanács a Kúria felülvizsgálati eljárás során hozott határozatát hatályon kívül helyezi, a Kúria eljárására a XC. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez. A megismételt felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat a terhelt terhére nem változtatható meg és csak akkor helyezhető hatályon kívül, ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye.