PERORVOSLATOK Flashcards
FELLEBBEZÉS MILYEN JOGORVOSLAT?
- RENDES: még jogerőre nem emelkedett határozatokkal szemben vehető igénybe.
- FELLEBBVITELI: támadott határozatot hozó bíróságnál magasabb szintű bíróság bírálja el.
- ÁTSZÁRMAZTATÓ HATÁLYÚ: bíróságot az elsőfokú bírósággal azonos jogok illetik meg, megállapított tényálláshoz nincs kötve, teljes körben bírál felül.
- ítélet fellebbezhető, végzés csak ha tv megengedi
mely végzés ellen van helye fellebbezésnek?
- keresetlev visszautasító végzés
- eljárást megszüntető végzés
- áttételt elrendelő végzés
félbeszakadást megállapító végzés
de nincs helye pl hiánypótlást elrendelő végzés ellen, szakértőt kirendelő végzés ellen
végzést az ítélet elleni fellebbezésben lehet megtámadni, ha
- Pp. a nem fellebbezhető végzésre indoklási kötelezettséget ír elő (pl. előzetes döntéshozatali eljárás iránti kérelmet elutasító végzés)
- tv kifejezett rendelkezése lehetővé teszi a befejező határozat elleni fellebbezésben (bíró kizárását megtagadó végzés)
támadható-e fellebbezéssel az ítélet hatályú határozatnak tekintett bírósági meghagyás?
nem, ellentmondás előterjesztése lehetséges csak ellene.
támadhatóak-e fellebbezéssel a végzés hatályú határozatok?
lényegében a bíróság mulasztásai
kifogás van ellene
- § [Kifogás eljárási szabálytalanság esetén]
(1) A fél az eljárás szabálytalanságát az eljárás folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a fél a kifogást a tárgyaláson szóban adja elő, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) Amennyiben a bíróság a kifogásnak helyt ad, annyiban a kifogással érintett eljárási cselekményt szabályszerűen lefolytatja vagy a szükséghez képest megismétli. Ha a bíróság a kifogást elutasítja, erről határozatot hoz, e döntését legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.
néhány speciális jogszabályi kivétel végzések elleni fellebb elbírálásakor?
- elsőfokú bíróság végzéséhez nincs kötve, maga is eleget tehet a fellebbezésnek.
- 2fok tárgyláson kívül bírálja el akkor is, ha a végzést az elsőfok tárgyaláson hozta meg.
- ## csatlakozó fellebb nincs
ki fellebbezhet?
- fél (önállóan, korlátlan mértékben: bmely okból és bmely részben) Egységes pertársaság esetén egyik pertárs fellebb hatálya kiterjed többi pertársra, ha azok fellebbezéssel nem éltek.
- beavatkozó (önálló beavatkozó fellebbezési joga önálló és korlátlan) (függő beavatkozás esetén, ha a fél a cselekményt elmulasztja és a beavatkozó cselekménye nem áll ellentétben a fél cselekményével)
- és az ügyész (félre vonatkozó rendlekezések folytán) (rendelkező cselekmények kivételével!) (fél fellebbezési jogáról nem mondhat le! ha a perben részt vett, a számára való kézbesítéstől indul a határidő. (ha tv önálló perindításra v ellene perindítást tesz lehetővé, fél jogait gyakorolja)
- akire a határozat rendelkezést tartalmaz
fellebb határideje?
15 nap
határozat közlésétől kezdődik (naptári napok!)
ha utolsó nap munkaszüneti napra esik, következő munkanapon jár le
mulasztás következményei igazolással orvosolhatóak (2fok bírálja el)
fellebbezés meddig vonható vissza?
- tárgyaláson kívüli elbírálás esetén a 2fokú határozat meghozatala a véghatáridő
- tárgyalás tartása esetén a 2fokú tárgyalás berekesztése
hol kell benyújtani a fellebbezést?
elsőfokú bíróságnál írásban (ha 2foknál, akkor az elsőfokhoz érkezés időpontja fog számítani!)
fellebbezés előterjesztésének egyik legfontosabb jogköv?
halasztó hatály
kiv: határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható
- egyezséget jóváhagyó végzés
- ideiglenes int elrendelő végzés
- előzetesen végrehajtható
fellebbezés előterjesztése után mi történik?
- elsőfok vizsgálja, h benyújtott fellebbezés a törvényi követelményeknek megfelel-e. Elkésett - visszautasítás. Olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel - visszautasítás. Nem felel meg jsz-i tartalmi köv - hiánypótlás. Felterjesztés 8 napon belül.
- 2fok, hiánytalan előterjesztés? Elsőfok elmulasztott intézkedés? Visszautasítja? Véégrehajtást felfüggesztheti, rendelkezhet az elsőfokú határozatnak a fellebbezéssel nem támadott részben jogerőssé nyilvánításáról.
Másodfok felülbírálati jogköre
két típus:
- eljárás szabályszerűségéére
- anyagi jognak való megfelelőségre: 1. bizonyítás eredménye okszerűtlen (tényállás módosítás, kiegészíti), 2. első v másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást folytat le, tényállás módosítás, kiegészítés, 3. megállapított tényekből eltérő jogi következtetést von le, másént minősíti. 4. jszsértés megállapítása nélkül is felülmérlegelheti az anyagi jsz-ok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntését, 5. határozhat olyan kérdésben, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, nem határozott.
eljárási felülmérlegelés kizárt: nem módosíthatja a jszoknak megfelelően megállapított tényállást.
nincs lehetőség önmagában anyagi pervez felülbírálatára sem.
bíróság által észlelt, felek által nem hivatkozott eljárási szabálysértésre, anyagi pervez nem megfelelőségét észleli, felek tudomására hozhatja. Fellebbező fél kérelmére veheti figyelembe.
hivatalból kötelező hatályon kívül helyezési okok
kötelező hatályon kívül helyezési okok
- elsőfok nem volt szabályszerűen megalakítva
- eljárás megszüntetésének oka áll fenn
- kizárt bíró vett részt
- ítélet orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt felülbírálatra alkalmatlan.
fellebbezés tartalma
fellebbezéssel támadott ítélet száma
támadott rendelkezését v részét
határozott kérelem, hogy mennyiben változtassa meg vagy helyezze hatályon kívül
gyakorolni kért felülbírálati jogkört
alapul szolgáló indok kifejtése
hivatkozott anyagi v eljárási szabálysértést, jogszabályhely megjelölésével (nem feltétel a jszsértés)
- § [A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre]
(1) A másodfokú bíróság felülbírálhatja az elsőfokú bíróság ELJÁRÁSÁNAK SZABÁLYSZERŰSÉGÉT.
(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt felülbírálhatja az elsőfokú bíróságnak azt a VÉGZÉSÉT is, amelyet ítéletében indokolt, vagy amely az ítélettel szembeni fellebbezésben támadható.
(3) A másodfokú bíróság felülbírálhatja az elsőfokú bíróság ítélete ANYAGI JOGNAK való megfelelőségét. Az anyagi jogi felülbírálat során
a) a BIZONYÍTÁS EREDMÉNYE OKSZERŰTLEN minősítheti, és ennek alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti,
b) a fél által az első- vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény MEGÁLLAPÍTÁSÁRA BIZONYÍTÁST folytathat le, és annak alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti,
c) a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól ELTÉRŐ JOGI KÖVETKEZTETÉST vonhat le, a megállapított tényeket másként minősítheti,
d) jogszabálysértés megállapítása NÉLKÜL IS felülmérlegelheti az elsőfokú bíróságnak az anyagi jogszabályok szerinti MÉRLEGELÉSI JOGKÖRBEN hozott döntését,
e) határozhat olyan KÉRDÉSBEN, amelyben az elsőfokú bíróság NEM TÁRGYALT, illetve NEM HATÁROZOTT.
- § [Fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés]
(1) A fellebbező fél ellenfele a fellebbezésre vonatkozóan ellenkérelmet terjeszthet elő, ha pedig a fellebbezéssel megtámadott ítélet megváltoztatását maga is kívánja, CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉST nyújthat be; erre és a (2) bekezdésben foglaltakra a fellebbezés kézbesítésekor a felet figyelmeztetni kell. A csatlakozó fellebbezéssel az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a fellebbezés érint. Ha a fellebbezés kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésére irányul, a csatlakozó fellebbezésben az ítélet megváltoztatása nem kérhető.
(2) A fellebbezési ellenkérelmet és a csatlakozó fellebbezést írásban, a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 NAPON BELÜL a 2FOKÚ bíróságnál kell előterjeszteni. Az elnök a fellebbező fél ellenfelének indokolt kérelmére a fellebbezési ellenkérelem benyújtására előírt határidőt kivételesen, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A 371. §, 373. § és 374. § rendelkezései a fellebbezési ellenkérelemre, valamint a csatlakozó fellebbezésre is irányadóak.
(3) A kizárt vagy elkésett csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróság visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A fellebbezés visszautasítása, visszavonása esetén a fellebbezéssel szemben előterjesztett fellebbezési ellenkérelem, illetve csatlakozó fellebbezés hatálytalanná válik.
KÉRELEM VÁLTOZTATÁS A FELLEBBVITELI ELJÁRÁSBAN
- másodfokú határozat meghozataláig, tárgyalás tartása esetén tárgyalás berekesztéséig általában megváltoztatható
- két korlát: 1. kérelem és ellenkérelem korlátai között 2. kereset a másodfokú eljárásban sem változtatható meg. (elsőfokú eljárásban,, perfelvételi szakban van csak helye)
két kivétel:
- tényállásra vonatkozó rész megváltoztatható, ha a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott tudomására és rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezett volna.
- kereset bármely része (tényállítás, jogállítás, kérelem és elismerés) megváltoztatható a hibás elsőfokú ANYAGI PERVEZ hibáinak korrigálása kapcsán. (pl bíróság nem közölte az ítéletben hivatalból figyelembe vett tényt v felektől eltérő jsz értelmezést)
FELLEBBEZÉS ELBÍRÁLÁSA TÁRGYALÁSON KÍVÜL ÉS TÁRGYALÁSON
FŐSZABÁLY: tárgyaláson kívül
3 kivételes eset:
- kötelező tartás: bármelyik fél kéri (kivéve kötelező HKH van helye, vagy járulékos kérdésekre fellebb)
- 2fok bizonyítási elj kíván lefolytatni
- 2fok megítélése szerint tárgyalás tartása indokolt (bonyolltság stb.)
ha tárgyalás, akkor 30 napon belül int, 4 hónapon belül megtartható. Fellebb kézbesítés és tárgyalás között min 15 nap.
fellebbezési tárgyalással mit történik, ha nem volt szabályszerű az idézés?
tárgyalás elhalasztását eredményezi
fellebbezési tárgyalás megnyitása után, folytatólagos tárgyalásokat a tanácselnök megkezdi
fellebbezési tárgyalásnál, amennyiben a peres felek bmelyike szabályszerű idézés ellenére sem jeleni meg, lehet-e alkalmazni a mulasztás jogköv?
nem
nincs helye eljárás megszüntetésnek v szünetelésnek ezen okból.
Tárgyalás elmulasztása miatt IGAZOLÁSNAK NINCS HELYE.